Minden egyes vizsgált méhlepényben mikroműanyagokat talált egy amerikai kutatócsoport

Először egy 2020-as tanulmány tárta fel, hogy a placenta mikroműanyagokat tartalmaz. Akkor az olasz kutatók azt is igazolták, hogy a méhlepényen keresztül a születendő gyermekek szervezetébe is bekerülnek a részecskék, akik így már eleve úgy jönnek világra, hogy a testük tartalmazza ezeket az anyagokat. Ebben a kutatásban csupán 4 placentát elemeztek, de ez is elégnek bizonyult a közvélemény sokkolására.

Később, 2023-ban újabb kutatás világított rá, hogy a mikroműanyagok tényleg mindenhol ott vannak a szervezetünkben. Újabb 17 méhlepényben bukkantak rá az apró, nagyjából 10 mikron nagyságú részecskékre, miközben egyre több mindennapi tárgyról derült ki, hogy elszennyezi a vizeket, a földeket és a levegőt is velük.

A tavalyi évben egy további, hawaii-i kutatás 30 méhlepény alapján arra a megállapításra jutott, hogy az évek során egyre több mikroműanyag halmozódik fel a placentákban. A baljós képet tovább erősíti az a friss, 2024-ben publikált tanulmány, amit egy új-mexikói kutatócsoport tett közzé Marcus A. Garcia vezetésével.

Ők 62 szövetmintát vizsgáltak, fő megállapításuk pedig az, hogy nem elég, hogy egyre nő a placenták műanyag szennyezettsége, a véráramhoz képest is lényegesen több részecske halmozódik fel bennük.
https://qubit.hu/2024/02/27/minden-egyes-vizsgalt-mehlepenyben-mikromuanyagokat-talalt-egy-amerikai-kutatocsoport

Leginkább... nem az eldobált pillepalackból származik a mikroműanyag, hanem a mikroszálas textiliákból.
___

Kapcsolódó cikkek

A mikroműanyagok a terhes nők méhlepényébe is bejuthatnak
https://qubit.hu/2020/12/22/a-mikromuanyagok-a-terhes-nok-mehlepenyebe-is-bejuthatnak

A műanyag edények mikrózása mikroműanyagok millióival árasztja el az ételt
https://qubit.hu/2023/08/02/a-muanyag-edenyek-mikrozasa-mikromuanyagok-millioival-arasztja-el-az-etelt

Élő emberek tüdejében is kimutatták a mikroműanyag jelenlétét
https://qubit.hu/2022/04/06/elo-emberek-tudejeben-is-kimutattak-a-mikromuanyag-jelenletet

Válasz

Kisközösségi Program: Előadás a komposztálás szabályairól (9Tv)

Munkatársunk, Szenderák Gabi előadásával indul egy nemrégiben zajlott nyilvános alkalom felvétele - majd pedig Markó Gergely beszél benne a közösségi komposztálással kapcsolatos tapasztalatairól - ajánljuk figyelmetekbe!
Teljes előadás felvétele:
https://www.youtube.com/watch?v=jtom3BQY7Q0

Előzmény

Válasz

Mengyán Eszter – Helló, slow fashion! Környezettudatos ruhatár lépésről lépésre

A Holy Duck! oldal szerkesztőjének könyve. Ahogy az alcím is mutatja, egy gyakorlati útmutató rengeteg tippel ahhoz, hogy ruháink ökológiai lábnyomát csökkenteni tudjuk — ugyanakkor a divatipar társadalmi hatásairól is esik benne szó. Hazai tervezőket, vállalkozókat is meginterjúvol a szerző. A könyv amellett, hogy sok új információval szolgál, olvasmányos, közvetlen stílusban íródott.
https://kiutak.hu/linkek/mengyan-eszter-hello-slow-fashion-kornyezettudatos-ruhatar-lepesrol-lepesre/

Gingko Kiadó, 2021
https://moly.hu/konyvek/mengyan-eszter-hello-slow-fashion

Válasz

Szelektív

1) Tényleg egybeöntik a szelektív hulladékot?

Biztos bennetek is felmerült már ez a kérdés, egyesek nagyon szkeptikusak ezzel a témával kapcsolatosan.

Szeretnénk néhány kételyt eloszlatni.

Sokan nem tudják, de kétféle szelektív hulladékgyűjtő kocsi van forgalomban Magyarországon. A szelektív hulladék begyűjtése történhet egyszer hagyományos kukásautóval. Ezek a járművek egyszerre csak egyféle anyagot gyűjtenek össze, majd másnap egy másik hulladékot. Például hétfőn a papírt, kedden az üveget, szerdán a műanyagot és így tovább. A szelektív hulladékgyűjtő autók másik típusának rakterét rekeszekre osztják.

Vagyis a szelektív gyűjtőkonténerek tartalmát egy, fix rekeszes gyűjtőautóba ürítik, a rekeszbe egyszerre csak egyféle hulladékot helyeznek el, így a szelektíven gyűjtött hulladék nem kerül összeöntésre, ahogy azt sokan gondolják.
https://www.zoldzemplen.hu/lakossagi/tenyleg-egybeontik-a-szelektiv-hulladekot/
___

2) Tényleg összeöntik a kukák tartalmát. De akkor miért gyűjtsük szelektíven?

Elmentünk a szombathelyi válogatóba, megnéztük és le is fotóztuk önöknek. Egy városi legenda, és ami mögötte van.

Hosszú ideje működik már Szombathelyen és a megye településein is a szelektív hulladékgyűjtés. Kétféle módszer van jelenleg.

A családi házaknál hulladékszákokban gyűjthetik szétválogatva a műanyagot, fémet, üveget, a társasházaknál erre még nincs mód, ezért vannak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek.

Ez utóbbiakkal viszont számos probléma van , sokan egyéb hulladékkal tömik tele a kukákat, és az is felmerült, hogy gyakrabban kellene üríteni azokat.

Lehet, hogy a teletömött szelektív kukák látványa miatt, mindenesetre elterjedt Szombathelyen, hogy felesleges a szelektív gyűjtés, ugyanis a munkások összeöntik a különböző hulladékot. És így semmi értelme az egésznek.

A hír igaz, de nem egészen így. A hulladékszállítók valóban összeöntik a kukák tartalmát. De a hulladék nem marad ebben az állapotában.

A város határában, a börtön és az új Schaeffler-gyár szomszédságában működik a hulladékválogató. A kukásautók ide viszik be a szelektív hulladékot. Itt aztán újra szétválogatják egy futószalagon a munkások.

A szombathelyi városi tévé tavaly ősszel forgatott a válogatóműben, ott készült az alábbi videó:
https://www.youtube.com/watch?v=6nrgvYJYVco

Németh Ákos, a szombathelyi városi közgyűlés környezetvédelmi tanácsnoka lapunknak azt mondta, azért van szükség az újraválogatásra, mert a szeletíven gyűjtött hulladék is szennyezett. Sokan nem tartják be a szabályokat, főleg a hulladékgyűjtő szigeteknél, így a munkások válogatják ki az újrahasznosítható hulladékot.

Németh Ákos hozzátette, a fahulladékot a Falco-gyár újrahasznosítja, a használt sütőolajat is átveszi egy cég újrahasznosításra. Folyamatosan keresik az újrahasznosításra, vannak is érdeklődések.

A tanácsnok megjegyezte, nem egyszerű a helyzet, a hulladékgazdálkodásban most nagy a bizonytalanság, a kormány az ágazat átszervezésére készül , két év múlva koncesszióba akarják adni a teljes hulladékgazdálkodást (megj.: már odaadták). És ilyen bizonytalan helyzetben senki sem akar befektetni a hulladékkezelésbe.

A Szombathely határában, a Söptei út mellett lévő válogatómű egyébként 2015-ben készült el, jelenleg az STKH üzemelteti. Az üzemben a négy és fél évvel ezelőtti próbaüzemkor jártunk , egy nyílt napon. Hárommilliárd forintba került, a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás építtette.

A társulást 127 település hozta létre, a válogatómű évente 7,5 ezer tonna hulladék feldolgozására képes.
https://www.nyugat.hu/cikk/varosi_legenda_szeketiv_hulladekgyujtes_valogatas

Válasz

RoboKaland | Az ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhely

Gyerekekkel foglalkozunk, az ifjú generációt tanítva élhető jövőt, tiszta bolygót teremtünk.

Nálunk a gyerekek mindent IS megtanulnak, készítenek és megjavítanak.

Egy alkotóműhely, ahol kidobásra szánt elektronikai hulladékokból is új, csodás dolgokat építünk.

Természettudományok, technológia, robotika, újrahasznosítás érthetően, egyszerűen, játékosan.

Nyolcadik éve azon dolgozunk, hogy Iskoláinknak kreatív, gondolkodó és ügyes tanulókat, középiskoláinknak előképzett diákokat, főiskoláinknak és egyetemeinknek jelentkezőket, vállalatainknak és a világnak mérnököket, kutatókat, feltalálókat és szakembereket, míg gyermekeinknek és a szülőknek reményt és biztos jövőt adjunk.

Célunk egy tiszta és élhető bolygó megteremtése az emberiség számára.
Ennek érdekében az elmúlt években 4000 fiatallal dolgoztunk együtt, összesen több ezer, vagyis közel 75 TONNA berendezést javítottunk meg!

Kreativitás, tudományos kísérletek! Egyéni és csapatmunka, garantált tudás és sikerélmény!

Fizika-, Matematika-, Kémia-, Elektronika-, Technológia-, Szoftver-, Hardver-, egyszerűen, érthetően és játékosan!

RoboKaland kísérleti főhadiszállása
robokaland@gmail.com
Napközben: +36 70/941-93-41
16 óra után: +36 70/423-85-90
Békéscsaba, Pozsonyi u. 92.
http://www.robokaland.eu/

Válasz

Repair Café Budapest - új közösségi szerelde és kávézó nyílt a Teleki téren

Bringaszerelés, rádió javítás vagy egy székláb megragasztása és ruha felvarrása? Ez nem egy klasszikus értelemben vett szerviz, ahol leadjuk a tárgyat és megcsinálják nekünk, hanem annál sokkal jobb. Itt ugyanis a szakemberrel együtt tanuljuk meg, hogyan is kell új életre kelteni a tárgyakat. A közös szerelés ingyenes, nekünk csak a szükséges alkatrészeket kell beszerezni.
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/repair-cafe-budapest-kozossegi-szerelde-es-kavezo

Válasz

Enzim segítségével bontja monomerjeire a ruhaipari- és műanyaghulladékot egy francia vállalat

A Carbios nevű vállalat olyan technológiát hozott létre, ami a vegyes műanyaghulladékkal is boldogul. A magas poliésztertartalmú textilek mellett PET-palackokat is darabjaira bont az eljárás, amihez egy speciális enzimre van szükség.

Ez az enzim az LCC, ami szerepet játszik a levelek viaszos bevonatának lebontásában is. Sintawee Sulaiman, az Oszakai Egyetemen 2010-ben kezdett el kutatásokat végezni az enzimmel és egy délután kipróbálta, mit kezd a mikrobákat támogató enzim egy éjszaka alatt a vízbe áztatott műanyag darabkákkal. Az eredmény meglepő és biztató volt: reggelre a műanyag a bomlás jeleit mutatta.
https://qubit.hu/2023/11/28/enzim-segitsegevel-bontja-monomerjeire-a-ruhaipari-es-muanyaghulladekot-egy-francia-vallalat

Válasz

Évi 1 milliárd új telefon, percenként több millió gigabyte új adat – meddig bírjuk?

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az információs technológia a globális széndioxid-kibocsátás 2-3 százalékáért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek nagy része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben?

Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.
https://www.valaszonline.hu/2023/11/06/papp-laszlo-litkai-gergely-podcast/

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt.
https://www.valaszonline.hu/2022/11/17/litkai-gergely-zold-valasz-podcast-hetivalasz150/

Az adás meghallgatható itt.
https://open.spotify.com/episode/53EF37VpsMetRpSnXBEYVh
___

Mi az a Zöld Válasz?

Nem nekem jutott eszembe, hanem Lányi Andrásnak, aki megkeresett – pont talán a Válasz Klubban, amikor felléptem –, hogy csináljak egy podcastot nekik, velük. Aztán végül arra jutottunk, hogy találjunk inkább egy olyan stratégiai partnert, akivel ezt hosszú távon is tudjuk csinálni, és esetleg szélesebb közönséghez tud eljutni. Úgy éreztem, hogy ha partner ebben a Válasz Online, akkor talán itt lenne a legjobb helye ennek. Másrészről meg úgy gondoltam, hogy a Dumaszínháznak is elég sok nézője van, és nálunk is fontos, hogy ezekről a témákról beszéljünk, próbáljuk egy kicsit edukálni a nézőinket, mert nagyon sok embert érünk el. A kettőnek ez az együttműködése jó megoldás lehet erre. Nagyon sok mindenről – zöld kérdésekről is – beszélek viccesen, fontos „fordítói tevékenység” bonyolult fogalmakat átültetni közérthetőre. Itt sem az a célom, hogy apokaliptikus podcast jöjjön létre.

Válasz

Fokozatosan leszámol az eldobható kávéspoharak okozta problémákkal az írországi Killarney városa, ahol korábban évente mintegy 18,5 tonnányi gyűlt össze a köztéri szemetesekben, parkokban és az utak mentén, írja a Guardian.

Az átállást három hónappal ezelőtt kezdték a Kerry megyei városban, ahol a turisták és a helyiek is rendszeresen vásárolnak kávét elvitelre. Az egyszer használatos kávéspoharakból keletkezett nyomasztó hulladékmennyiség miatt a helyiek úgy döntöttek, mindenhol bevezetik a 2 euró kaucióért kapható, visszaváltható kávéspoharakat. Aki nem szeretne ezekért fizetni, az akár saját poharába vagy csészéjébe is kaphat kávét a város szállodáiban és kávézóiban. A visszaváltható poharakkal kapcsolatos információkat önálló honlapon gyűjtötték össze.

A változás jelentősségét jól érzékelteti, hogy bár korábban szinte az összes köztéri szemetest csordultig töltötték a kis méretű poharak, illetve folyamatosan lehetett őket látni eldobálva az utak mentén, valamint a közparkokban is, manapság már nem jellemző ilyesmi a turisták által kedvelt Killarneyben.

Az eldobható kávéspoharak használatának megszüntetése nem ment könnyen. Mint azt a projekt kitalálói a cikkben elmesélik, sok vendéglátóhely üzemeltetői attól tartottak, hogy elveszítik ügyfeleik egy részét. Akik továbbra is a kényelmesebb megoldást, vagyis az egyszer használatos poharakat választják majd, azok szívesebben mennek oda kávézni, ahol a régi rendszer szerint szolgálják ki őket, érveltek a 20-30 centes kávéspoharak megtartása mellett.
https://telex.hu/kulfold/2023/10/15/kave-irorszag-hulladek-ujrahasznositas-fenntarthatosag-killarney

Válasz

A turisták a világ legtisztább országának tartják Japánt, miközben arányaiban sokkal kevesebb az utcai szemetes, mint máshol.

... egy rakás dolog juthat eszébe az embernek az animéktől a továbbra is alacsony gyerekvállalási kedven és az ehhez lazán kapcsolódó, az internet bizarr szegleteiben óriási balhét generáló lo-fi McDonald’s-reklámon át odáig, hogy mi a fenéért használnak három különböző írásrendszert (erre soha nem lesz értelmes magyarázat).

A japán kultúra központi eleme az, hogy mindenki összegyűjti és hazaviszi a saját szemetét. Már csak azért is, mert ezt aztán a kifejezetten szigorú japán előírásoknak megfelelően szét is kell válogatni, máskülönben jó eséllyel el sem fogják vinni. Egy fokkal még ennél is extrémebbnek tűnhet az, hogy a kutyagumit is haza kell vinni, hogy le lehessen húzni a vécén, Tokióban pedig azt szokták tanácsolni, hogy a kutyák lehetőleg még a séta előtt, otthon intézzék el a dolgukat.

A számok alapján is egyértelmű, hogy a japánok szeméthez való hozzáállása alapjaiban tér el más fejlett országokétól, az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége például néhány éve a fele volt az amerikaiakénak, a műanyagoknak pedig több mint 85 százalékát hasznosítják újra. Azt persze hozzá kell tenni, hogy ennek nagy részét lényegében elégetik, ami Európában igazából nem is számít újrahasznosításnak, és az egyszer használatos műanyag csomagolásoknak is nagy divatjuk van az országban, annyira, hogy az újrahasznosítás mellett a műanyaghulladék előállításában is élen járnak.

A tudatos hozzáállás a szeméthez az oktatásban is megjelenik, többek közt úgy, hogy a gyerekek maguk takarítják az iskolájukat.
https://telex.hu/eszkombajn/2023/10/14/japan-kuka-szemet-tokio

Válasz

Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás

Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
https://hvg.hu/gazdasag/20231006_pet_palack_sorosdoboz_visszavaltas_visszagyujtes_italos_palack_kerdes_valasz_hulladekgyujtes

Válasz

Hadüzenet a szemetelőknek a takarítás világnapján (videóval) | 2023. szeptember 16.

A világ sok országában tartottak hulladékszedési akciókat önkéntesek.

Miközben világszerte sokan próbálják fejleszteni a szelektív hulladékgyűjtést, sokan még annyit sem tesznek meg, hogy a szemetet kukába dobják.

Világszerte szeptember harmadik szombatján tartják a Takarítás napját, amelyen arra hívják az embereket, hogy tisztítsák meg a környéküket.

Romániában az önkéntesek a nagyvárosok határainál sok szemetet összeszedtek.

-- "Találtam mindent, amit csak el lehet képzelni, ruhákat, egy régi telefont, találtam próbababákat ruhákhoz, találtam rengeteg higiéniai cikket, sajnos. Az építkezések után kidobják a törmeléket, rengeteg műanyagot és üveget"

– panaszolta egy román lány.

Venezuelában a tengerparti strandokat tisztították meg mindenféle hulladéktól.

Az önkéntesek minden országban hangsúlyozzák, hogy munkájuk önmagában is fontos, de az még inkább, hogy felhívják a szemetelők figyelmét.
https://hu.euronews.com/2023/09/17/szemet-takaritas-vilagnap-hulladek

Válasz

Tippek a túlfogyasztás mérséklésére

Négy tipp, hogy vásárlás előtt mit érdemes átgondolni azért, hogy ne fogyasszunk feleslegesen. Ezeket tedd meg, mielőtt megvennél egy új terméket!

Nézd meg a videót!
https://www.youtube.com/shorts/cjwfHPvXmOQ

Válasz

A Greenpeace nagytakarítása a Trendrakó sráccal!

Ha végignézel a takarítószereiden, hány olyat találsz, amire azt tudod mondani, hogy környezetbarát? Szívesen takarítanál-e velük ezentúl, ha tudnád milyen káros, ha takarítás közben belélegzed a különböző vegyszereket? Van azonban más megoldás! tRENDrakó sráccal együtt egy videóban mutattuk be, hogyan lehet bármelyik otthonban a takarítás biztonságos, környezetbarát és még olcsó is!
https://www.youtube.com/watch?v=s1AkdvDapTE

Válasz

Évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszerpazarlás csökkentésével és még a klíma is jól járna

Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként. Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk. Ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, azzal az élelmiszerárakat is csökkenthetnénk, nem beszélve az üvegházgáz kibocsátásról. Egy modellszimuláció szerint, ha 2030-ra 41%-kal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Több megoldás is létezik a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség.
https://masfelfok.hu/2023/09/13/sporolas-penztarca-elelmiszerpazarlas-csokkentes-gyumolcs-zoldseg-pekaru-klimavaltozas/

Válasz

A komposztálás kapudrog – így csináld!

A Kisbolygó kilencedik adásában a szerves hulladékok begyűjtéséről született, hamarosan hatályba lépő jogszabály apropóján Nagy Réka a komposztálásról beszélgetett Merza Péterrel, a Humusz Ház alelnökével.

2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy december 31-től szelektíven gyűjtsék a háztartási biohulladékot. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék.

2024 januárjától tehát mindenképpen változás várható, egyelőre még csak azt nem lehet tudni, hogy mire számíthat a lakosság.

Podcast:
https://telex.hu/podcast/2023/09/05/komposztalas-szerves-hulladek-zoldhulladek

Videó podcast:
https://www.youtube.com/watch?v=Fx_pjJ0R5yE

Az ételpazarlásról és élelmiszer-hulladékról a Kisbolygó hatodik adásában beszélgettünk bővebben...
https://telex.hu/podcast/2023/08/08/elelmiszerpazarlas-elteves-zero-waste-konyha

Válasz

2021.: Az emberek globálisan 930 millió tonna élelmiszert pazarolnak el évente, ezzel a megtermelt élelmiszerek 17 százaléka pocsékba megy – derül ki az ENSZ friss környezetvédelmi jelentéséből. A szervezet idén új kutatási módszerek segítségével még pontosabb felmérést tudott készíteni, ennek megfelelően jelentősen több élelmiszer-hulladékot talált, mint az előző jelentés során – körülbelül az abban leírt mennyiség dupláját.

A háztartásokban globális átlagban fejenként 74 kilogrammnyi étel végzi a kukában, és Magyarország különösen rosszul áll az európai mezőnyben: a kontinens 21 vizsgált állama közül nálunk a harmadik legmagasabb az éves fejenkénti élelmiszer-pazarlás, 94 kilogrammal – Málta és Görögország azért messze előz minket, 129 és 142 kilogramm per fővel. (Table 18)
https://qubit.hu/2021/03/04/ensz-a-megtermelt-elelmiszerek-17-szazaleka-a-kukaban-vegzi
https://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/35280/FoodWaste.pdf

Válasz

Humusz Szövetség: Kollégánk az ATV reggeli műsorában a biohulladék elkülönített gyűjtéséről beszélt - az ötperces anyagot a linkre kattintva meg tudjátok nézni :)
(A címadás nem lett pontos ezúttal sem, de az interjú elején a kérdésnél rögtön pontosításra került, hogy akkor most mi is lesz kötelező és mi nem :))
https://www.atv.hu/videok/20230824/2024-tol-kotelezo-lesz-a-komposztalas-magyarorszagon

Előzmény

Válasz

Háztartási biohulladék szelektív gyűjtése | Lehet, hogy picit büdös lesz az új kuka, de azért menő

Brüsszeltől Berlinen és Stockholmon át Reykjavíkig már szelektíven gyűjtik a komposztnak valót, egyik olvasónk pont egy ilyen kukásautón sofőr. Megnéztük, hogy más európai országokban hogyan működik a biohulladék szelektív begyűjtése, aminek az uniós irányelv szerint január elsejétől Magyarországon is működnie kellene.

2018-ban született meg az a döntés az Európai Unióban, ami a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően el kell kezdeni a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a hulladék 65 százalékát újra kell hasznosítani, márpedig ma Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai hulladék – írtuk cikksorozatunk első részében.

A magyar háztartások és a lakóházak kapnak egy-egy új kukát

Öt hónappal a kötelező bevezetése előtt azonban egyelőre nem igazán lehet látni, Magyarország pontosan hogyan fogja végrehajtani ezt az uniós irányelvet, mivel még az erről szóló jogszabály sem készült el, az Energiaügyi Minisztérium pedig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos, július közepén írt megkeresésünkre. A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. sajtóosztálya ugyanakkor kérdésünkre megerősítette, hogy a koncessziós társaság feladata lesz a háztartási biohulladékok gyűjtésének megszervezése és a hasznosítónak való átadása – jogszabály híján azonban sok kérdés egyelőre számukra is tisztázatlan.

Az azonban biztos, hogy január 1-jén valami történni fog: iparági információk szerint az új rendszert nem az egész országban egyszerre vezetik majd be, hanem folyamatosan bővülő rendszerrel és lefedettséggel fog indulni. Tehát ahol először elindul a rendszer, ott a háztartások kapnak egy úgynevezett „hulladékgyűjtő edényzetet”, vagyis egy kisebb, zárható fedelű kukát, amibe beledobhatják a biohulladékukat (például a répa- és krumplihéj mellett a pizza széle és a megromlott pörkölt, valamint a teafilter, a kávézacc).

A háztartásnak járó kis „edényzet” mellett a lakóházak, társasházak is kapnak egy nagyobb kukát a biohulladék gyűjtésére, tehát a kommunális, a papír-, a műanyag- és fémhulladék gyűjtésére való kuka mellé érkezik egy negyedik szemetes is a házba. Erről csak azt lehet tudni, hogy a jelenlegiekkel azonos méretű, szabványos szemetes lesz, de hogy a teteje barna vagy zöld lesz-e, azt nem.

A MOHU tájékoztatása szerint itthon a begyűjtött élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák fel majd más piaci szereplők. Az üzemekben az energia-előállítás mellett a végtermékből pelletált trágyát is elő tudnak állítani, amit a mezőgazdaságban lehet majd újrahasznosítani.

Sok kérdés tehát nyitott még Magyarországon, viszont saját tapasztalataink és külföldön élő olvasóink beszámolója alapján itthon sem lehetetlen a biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése – bár nem csak a jogszabállyal vagyunk elmaradva, hanem a hozzá kapcsolódó felvilágosító kampánnyal is.
https://telex.hu/kulfold/2023/08/15/biohulladek-komposztalas-kulon-gyujtes-nemzetkozi-peldak

Válasz

Szombatig extra, környezetvédelmi összeget számít fel kilenc termékénél a Penny Market németországi boltjaiban. A kampánnyal az élelmiszeripar környezeti hatásaira akarja felhívni a figyelmet a vállalat.

A kilenc termék között van joghurt, kolbász és vegán húspogácsa is. A vásárlók az eredeti árat is látják a polcokon, de az extra összeggel megemeltet kell kifizetniük a pénztárnál. Egy 300 grammos sajt ára például 2,49-ről 4,84 euróra emelkedik.

A kampányból befolyó extra bevételt egy fenntartható gazdálkodást segítő projektnek ajánlja fel az élelmiszerlánc. A cég vezetői azonban tisztában vannak vele, hogy eladásai számaik valószínűleg vissza fognak esni. A Penny vezetése több millió eurós bevételkiesésére számít.

A kampányt a nürnbergi és a greifswaldi egyetemek kutatói is figyelemmel követik, az adatok elemzése után tanulmányt készítenek.

Németországban egyébként 11 százalékos az élelmiszerárak inflációja, a német háztartások pedig átlagosan költségvetésük 11,1 százalékát fordították élelmiszer vásárlásra 2022-ben. Ez egy jó mutatónak számít az Európai Unióban, az uniós átlag ugyanis 15,9% volt, míg Spanyolországban a családi költségvetésük 20,6 százalékát költötték élelmiszerre az emberek.
https://444.hu/2023/08/01/a-nemet-penny-szupermarketekben-kilenc-termeknel-egy-hetig-az-externalis-koltsegeket-is-ki-kell-fizetni

Válasz

Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/

Válasz

Víztisztító konténert építettek a PET Kupa szervezői a kárpátaljai rászorulóknak
https://www.youtube.com/watch?v=wDu2HXAvwBA

PET Kup: Fontos mérföldkövéhez érkezett a Hulladékmentes Tisza projekt, elkészült a folyóvíz tisztító berendezéssel ellátott Ivóvíz Cserebere Pont! <3
A több éves tervezési és kivitelezési munka során törekedtünk rá, hogy minél több már használt tárgynak hosszabbítsuk meg az élettartamát. Maga a konténer is egy kiszuperált tengeri szállításra használt - világlátott - elem. :) A kialakítását pedig szinte teljes mértékben lelkes petkalóz kezeknek köszönheti! <3
Az Ivóvíz Cserebere Pontban nemcsak tiszta vizet vételezhetnek a használók, hanem mosásra, tisztálkodásra is lehetőségük nyílik. Emellett közösségi térként is funkcionál majd! :)
Mi már izgatottan várjuk, hogy élesben is bemutatkozzon Kárpátalján!

Előzmény

Válasz

Pályázz és nyerj támogatást komposztálóhoz és magaságyáshoz az óvodádba!
A Fővárosi Önkormányzat segítségével a fővárosi óvodák pénzbeli támogatást kaphatnak komposztálók és magaságyások létesítéséhez, hogy a kisgyermekek már óvodás korban megismerkedhessenek a komposztálás és a biokertészkedés fortélyaival. A pályázaton óvodánként legfeljebb 250 000 Ft támogatás érhető el, a nyertes pályázók pedig egy szemléletformáló, ismeretterjesztő képzési programban is részt vehetnek. A pályázatot 2023. augusztus 31-ig lehet online benyújtani az alábbi oldalon:
https://otlet.budapest.hu/hirek/ovodak-palyazatait-varjuk-komposztalok-es-magasagyasok-letesitesere

Válasz

A rákok páncélja igen nagy mennyiségben az éttermek szemeteseibe kerül, mivel eddig nem lehetett másként hasznosítani. A kutatók azonban úgy gondolják, hogy a fenntartható akkumulátorgyártás nyersanyaga lehetne a rákpáncél.

Ha a manapság használatos legelterjedtebb lítium-ion akkumulátorok a természetbe kerülnek, akkor több ezer évig tart, mire lebomlanak. Ezért újrahasznosításuk nagyon fontos, miközben ez sem segít azon a környezetromboláson, amit a lítium bányászata okoz. A kitin alapú akkumulátorok azonban a környezetbe kerülve öt hónap alatt lebomlanak, cinktartalmuk visszamarad, amit be lehet gyűjteni.

A marylandi tudósok nemrég megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a kitin-cink akkumulátorok 400 órás használat után is megtartják kapacitásuk 99,7 százalékát. Előállításuk nagy tömegben olcsó lenne és mérsékelné az emberek kiszolgáltatottságát a lítium-ion akkumulátoroknak.

Korai ünnepelni

Mindez majdnem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Ennek szellemében Graham Newton, a Nottinghami Egyetem anyagvegyészettel foglalkozó professzora óvatosságra int.

Azt mondta, amikor új anyagok jelennek meg az akkumulátorok technológiájában, akkor a velük kapcsolatos labororatóriumi vizsgálatok általában sokkal jobb eredményeket mutatnak, mint amit az ipari gyártásban képesek produkálni. ...
https://totalcar.hu/magazin/hirek/2023/06/25/rakpancel-elektromos-auto-akkmulator/

Én azokat a rákokat sajnálom, akik nem a szemetesből kerülnek a gyártóhoz..., hanem a szabadból.

Válasz

3R: mit jelent, miért fontos?

A 3R egy olyan rövidítés, melynek célja, hogy eszünkbe juttassa: a fogyasztói társadalom olyan formában, ahogyan most működik, nem fenntartható. A 3R három olyan angol szót takar, amely emlékeztet minket, mit tehetünk mi egyszerű emberként azért, hogy csökkentsük a kárt, amit globális szinten okozunk a világnak, és végső soron saját magunknak.

Mit jelent a 3R?

Az angol reduce, vagyis: csökkentsd (már a mennyiséget), reuse, vagyis használd újra, és recycle, azaz: hasznosítsd újra, vagyis dobd a szelektívbe, avagy szó szerint: hozd vissza a körforgásba. Mindez alapvetően egy szemléletváltásra invitál, hogy lépjünk ki abból a gondolkodásmódból, amely csak elvár és használ, majd eldob, és máshogy viszonyuljunk a használati tárgyainkhoz. Nagyszüleink, dédszüleink még abban nőttek fel, hogy minden tárgy érték, hiszen az elkészítése időbe és energiába kerül, és nem dobják ki csak úgy.

Mióta azonban a tömegtermelés az alacsony áraival rávesz minket arra, hogy ha elromlik valami, vegyünk újat, a régit pedig egyszerűen dobjuk ki, ennek szerteágazó következményei vannak.
https://xforest.hu/3r/

Válasz

Lépésenként egy zöldebb bolygóért - Bódiszné Hajnal Alíz közreműködésével
https://www.youtube.com/watch?v=TVsyXEVEXM8

Válasz

Gyakorlati tippek a Környezetvédelmi Világnapon | június 5.

Mindannyian tehetünk azért, hogy eleve kevesebb hulladékot termeljünk.

Ehhez adunk most néhány tanácsot:

1) Reduce – Csökkentsd, vagy akár Refuse – Utasítsd vissza

-- A meg nem vásárolt hulladék a legjobb hulladék! Amire nincs szükséged, ne vedd meg.
-- Kerüld a túlcsomagold termékeket.
-- Mondj nemet a műanyag csomagolásokra, keress más, fentarthatóbb csomagolású termékeket
-- Utasítsd vissza a PET palackos vizeket, helyette töltsd meg a kulacsodat csapvízzel, hiszen hazákban kiváló minőségű a vezetékes víz, felesleges egyszer használatos műanyag palackokkal terhelni a környezetet.
-- Válaszd a kisebb kiszereléseket, ráadásul így még a fogyasztásodat is jobban tudod kontrollálni.
-- Bevásárláskor vigyél magadat vászonszatyrokat, mondj nemet a bolti műanyag szatyrokra.
-- Üdítőitalokat, jegesteákat, jegeskávékat aludobozos kiszerelésben vegyél, és lehetőleg az újrahasznosított alumíniumból készült dobozos terméket válaszd. Az alumínium végtelenszer újrahasznosítható, az egyik legfentarthatóbb csomagolóanyag.
-- Válts elektronikus ügyintézésre, mondj nemet a szórólapokra, így csökkentheted papírfogyasztásodat és az így termelődő papírhulladék mennyiségét
-- Jegyzetelj a telefonodba, készíts digitális bevásárlólistát, ezzel is csökkentve a papírhulladék mennyiségét

2) Reuse, Recycle és Rot– Használd vagy hasznosítsd újra és komposztálj

A következő lépés az újrahasználat/újrahasznosítás. A háztartásokban keletkező hulladék egyharmada szerves anyag, egyharmada újrahasznosítható, és csak egyharmada, ami valóban szemét:

-- Használd újra, amit csak lehet!
-- Ha valamit meguntál, cseréld vagy add el, vásárolj használtan
-- Ha valami elromlott, javítsd vagy javíttasd meg.
-- Gyűjtsd külön a papírt, fémet, műanyagot, üveget és a szerves konyhai hulladékot.
-- Ha van rá módod, a szerves konyhai hulladékot (gyümölcs-, zöldség maradványok, kávézacc, tojáshéj, virágok) komposztáld, a komposztot pedig használd fel növényeid gondozásához.
-- A fémet, műanyagot, üveget, papírt helyezd a házhoz menő szelektív kukákba vagy vidd el egy hulladékudvarba. Abszolút megéri a fáradtság, hiszen például ha egy aludobozt szelektív kukába dobsz, 60 nap múlva már újrahasznosított doboz formájában ismét ebből ihatod kedvenc italod.
-- A veszélyes anyagokat, úgy mint: használt olaj, vegyszer, festék, elem, növényvédőszer, stb. vidd el a hulladékudvarba, ne tedd a szemetesbe.
-- Ha nem vagy otthon és útközben keletkezik bármilyen hulladékod, ne dobd ki szemetesbe, hanem vidd magaddal, és keresd meg a legközelebbi utcai szelektív kukát vagy gyűjtőpontot. A nagyobb élelmiszerboltoknál mindig találsz ilyeneket, ahová például az italos aludobozokat bedobhatod.

Tudj róla, hogy az egyénileg alkalmazható lépéseken túl is vannak eszközeid, melyekkel a kereskedőket, gyártókat, döntéshozókat is változásra ösztönözheted:

-- Vásárlásoddal tulajdonképpen szavazol. Ha kevesebb műanyag csomagolású terméket vásárolsz, és például helyette az italok esetében kulacsot vagy aludobozos terméket választasz, az egy visszajelzés a cégek felé.
-- Kedvenc boltjaidban, ha látsz felesleges csomagolóanyag használatot, például papírdobozba csomagolt fogkrém (a dobozt azonnal kidobjuk) vagy egyenként becsomagolt gyümölcs, jelezd az eladóknak vagy a bolt közösségi média felületein, ügyfélszolgálatán, hogy vannak fenntarthatóbb megoldások is.
-- Amikor találsz egy környezettudatos megoldást, oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Lehet ez akár egy új kezdeményezés, visszagyűjtésre ösztönző kampány, vegyél részt benne, de minimum népszerűsítsd.
-- Csatlakozz önkéntesként a hulladékgyűjtési, takarítási akciókhoz, ami a lakókörnyezetedben vagy a munkahelyed környékén történik.

És ami a legfontosabb, hogy soha ne kételkedj, tarts ki az életedben bevezetett apró változások mellett, mert csak akkor érhetjük el a fenntarthatósági célokat, ha mindannyian teszünk érte.
https://greenfo.hu/hir/gyakorlati-tippek-a-kornyezetvedelem-vilagnapon/

Válasz

A hulladéklerakókban elhelyezett műanyagszemét jó része a környezetbe kerül.

A műanyagipar régóta hivatkozik az újrahasznosítás előnyeire, pedig az ágazat vezetői tisztában vannak vele, hogy az kudarcot vallott.

-- világszerte a műanyaghulladék mindössze 9 százalékát hasznosítják újra.

A legtöbb használt műanyagot a hulladéklerakókban helyezik el, és utána elégetik vagy a környezetbe sodródik. Most egy új tanulmány riasztó tényt állapított meg: még ha a műanyag el is jut egy újrahasznosító központba, akkor is apróbb darabokra törik, amelyek szennyezik a levegőt és a vizet. Ez a tanulmány egyetlen létesítményt vizsgált, melyben a műanyagokat válogatják, aprítják és granulátummá olvasztják. A folyamat közben a műanyagot többször átmossák, és a mikroműanyag-részecskék - 5 milliméternél kisebb darabok - az üzem szennyvizébe kerülnek.

Mivel több mosás történik, a kutatók a gyártósor négy különböző pontján tudtak mintát venni a vízből. A kutatók szándékosan nem hozzák nyilvánosságra a létesítmény üzemeltetőjének kilétét, aki együttműködött velük. Az üzemben folyamatban volt olyan szűrők telepítése, amelyek képesek az 50 mikronnál nagyobb részecskék felfogására (egy mikron a méter milliomod része), így a csapat ki tudta számítani a nyers és a szűrt szennyvíz mikroműanyag-koncentrációját - gyakorlatilag egy előtte-utána pillanatfelvétel készült arról, hogy mennyire hatékony a szűrés.

A mikroműanyagok száma csillagászati volt. Számításaik szerint a mosókból származó teljes kibocsátás még szűréssel együtt is akár

-- 75 milliárd részecske is lehet egy köbméter szennyvízben.

Az újrahasznosító létesítménytől függően ez a folyadék végül a városi vízrendszerekbe vagy a környezetbe kerül. Más szóval, a műanyagválságot megoldani próbáló újrahasznosítók valójában súlyosbíthatják a mikroműanyag-válságot, amely a környezet minden szegletét bevonja szintetikus részecskékkel.

Az olyan kutatók, mint Brown, mégsem gondolják, hogy fel kellene hagynunk az újrahasznosítással. Ez az új kutatás azt mutatja, hogy bár a szűrők nem tudják megakadályozni, hogy az összes mikroműanyag elhagyja az újrahasznosító létesítményt, de legalább jelentősen segítenek. "Tényleg nem akarom, hogy ez azt sugallja az embereknek, hogy nem kellene újrahasznosítani, és hogy negatív hírverést csapjunk." - mondja. "Amire ez tényleg rávilágít, az az, hogy figyelembe kell vennünk a megoldások hatásait." A tudósok és a környezetszennyezés ellen küzdő csoportok egyetértenek abban, hogy a végső megoldás nem az újrahasznosításban rejlik, vagy abban, hogy megpróbáljuk kiszűrni a szemetet az óceánból, hanem a műanyagtermelés tömeges csökkentésében. A műanyag-újrahasznosítás hagyományos formájában elég komoly problémákkal küzd, és ez a tanulmány egy újabb ok arra, hogy mindent megtegyünk, ami emberileg lehetséges, hogy elkerüljük a műanyagok vásárlását.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/153866/ontja-a-mikromuanyagot-az-ujrahasznositas

Válasz

A közelmúltban adták át a Budapesti Közművek új szelektív hulladékot válogató központját Budapesten. Elmentünk megnézni a szelektív szemét útját, hogy megcáfoljuk a városi legendát, miszerint minden szemetet végül egybe öntenek.
https://24.hu/belfold/2023/05/07/szelektiv-hulladek-fkf-video/

Válasz

Kambodzsában szemétből építettek iskolát, így segítve és okítva a helyieket

Matematikára, informatikára és nyelvekre tanítja a helyieket egy szemétből épített iskola, amely tandíjként is szemetet szed. Ouk Vanday egykori hotelmenedzser szinte kizárólag újrahasznosított hulladékokból álmodta meg ezt az intézményt, amely így többszörösen is hasznos.

A Világbank adatai szerint évente 2,01 milliárd tonna hulladékot termel a világ, amelynek nagy részét nem környezettudatos módon kezelik. Becslések szerint 2050-re az emberiség által termelt hulladék elérheti a 3,4 milliárd tonnát is. A Statista pedig rávilágít arra, hogy a szemét alig 20 százalékát hasznosítjuk újra, miközben hatalmas mennyiségek kerülnek a szemétlerakókba. Ugyan a gazdagabb országok több hulladékot termelnek, jobb eszközeik is vannak ennek feldolgozására.

Ezért is elképesztően érdekes és fontos az a munka, melyet a kambodzsai Ouk Vanday, egy hotelmenedzser végez. Az Arab News beszámolója szerint a helyiek által „Szemetes embernek” becézett szakember egy nemzeti parkban álmodta meg a Kókuszdió Iskolát, amely szinte teljesen újrahasznosított hulladékokból készült: a falak festett autókerekekből állnak, a bejáratot pedig egy műanyag kupakokból kirakott kambodzsai zászló díszíti.

A 2017-ben alapított intézmény – ahogy saját honlapja is beszámol róla – egy kb. 1,7 millió forintos büdzsével indult, amiből nagyjából egy tantermet építhettek volna meg. Jelenleg már könyvtár, számítógépes munkalabor, játszótér, kávézó, turisztikai részleg és klinika is épült hozzá. Ezeket adományokból, valamint tandíjból sikerült megvalósítani. A történetben az a csavar, hogy a tandíj valójában szemét, amit a diákoknak kell „befizetniük” úgy, hogy megtisztítják lakóközösségüket. A hulladék újrahasznosításából pedig új létesítményekkel bővülhet az iskola, amelynek jelenleg 2 teljes munkaidőben dolgozó tanára és 78 tanulója van, akik 7 és 16 év közöttiek. A diákok így a hagyományos tananyagokon kívül az újrahasznosítás fontosságáról is tanulhatnak, miközben még a környezetüket is megtisztítják.

Kambodzsában 4,09 millió tonnányi hulladék keletkezik évente, amelynek 62,9 százalékát gyűjtik össze, közel 30 százalékát pedig illegálisan helyezik el vagy egyenesen a folyókba dobják, szennyezve ezzel a környezetet. Ugyan Kambodzsában a közoktatás ingyenes, de a kiegészítő órák pénzbe kerülnek, amiket nem mindenki engedhet meg magának. A Kókuszdió Iskola így egyszerre igyekszik két problémát kezelni, miközben példát mutat a jövő generációinak.
https://chikansplanet.blog.hu/2023/05/19/kambodzsaban_szemetbol_epitettek_iskolat_igy_segitve_es_okitva_a_helyieket

Válasz

Bizonyos organikus anyagok előállítása legalább annyira környezetszennyező, mint a szintetikus társaiké. A pamut alapanyagául szolgáló gyapot például az egyik legfenntarthatatlanabb növénynek számít. Egyetlen pamutpóló előállításához 2700 liter vízre van szükség, emellett a folyamat növényvédőszerek és más veszélyes vegyianyagok használatát is igényli, amelyek a talajba szivárogva felfoghatatlan károkat okoznak.

A történelem egyik legszomorúbb kapcsolódó példája a Kazahsztánban található Aral-tó pusztulása, amelyet a felelőtlen gyapottermesztés okozott. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a hasonló katasztrófákat, alapvetően négy dolgot tehetünk:

1. Jobb minőségű, tartósabb ruhákat választunk.
2. Azonnali csere helyett megjavíttatjuk az elhasználódott darabokat.
3. Fenntartható, a gyártás tekintetében lekövethető márkákat keresünk.
4. Használt ruhát vásárolunk, illetve cserélgetünk.

A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek. Az alábbi 3 példa rávilágít arra, hogy sürgősen változtatnunk kell a divatról, mi több, az öltözködésünkről való gondolkodásunkon – és persze a szokásainkon is.
https://greenfo.hu/hir/3-sulyosan-kornyezetszennyezo-divatjelenseg/

Válasz

Indul az első Marosi PET Kupa
Maros Kalandpart, Makó
https://www.openstreetmap.hu?zoom=19&type=way&id=679894723
2023. május 19. péntek, 9 óra
Figyelem, május 16-ig jelentkezhetsz!
Itt: https://greenfo.hu/sajtotajekoztatok/indul-az-elso-marosi-pet-kupa/
___

Palackra magyar, valamit visz a víz: a Tiszán az utóbbi években rendszeressé vált az áradásokat kísérő PET palack árhullám
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/palackra_magyar_valamit_visz_a_viz_a_tiszan_az_utobbi_evekben_rendszeresse_valt_az_aradasokat_kisero_pet_palack_arhullam

Válasz

Nemzetközi Komposzttudatossági Hét

A COMPOST Research and Education Foundation (Komposzt Kutatási és Oktatási Alapítvány) Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, továbbá más országok csatlakozásával 2023. május 7–13. közötti időszakot a Nemzetközi Komposzttudatosság Hetének (International Compost Awareness Week, ICAW) nyilvánította.

A komposztálás a szerves anyagok talajba visszajuttatásának egyik módja, szélsőségesen aszályos vagy árvízi körülmények között a vízzel való takarékoskodás egyik módja, csökkenti a vízfogyasztást és a nem pontszerű szennyezést. Bizonyítottan csökkenti a műtrágyáktól való függőséget, és az erózió mérséklésében is szerepet játszik.

A komposztálás a hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrahasznosítás hatékony formája. Mivel a szerves anyagok a háztartási hulladék mintegy 30%-át teszik ki, a komposztálás az egyik legfontosabb módszer a hulladékkezelésre.

Az idei év témájával – „Komposztálj az egészségesebb talajért, egészségesebb élelmiszerért!” – arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a komposzt fontos szerepet játszik a világ élelmezésében: azáltal, hogy egészségesebbé teszi a talajt, egészségesebb termények teremnek benne.

Hogyan segít a komposzt? A szerves anyagok komposzttá alakulásával és a komposzt termőföldeken történő felhasználásával egészséges talaj jön létre, amely egészségesebb élelmiszert és nagyobb terméshozamot biztosít.

Komposzttal csökkenthető a műtrágya és a növényvédőszerek felhasználása, ezáltal javul természetes vizeink minősége. A komposztban gazdag talaj jobban megtartja a vizet, egyúttal a komposzt szén-dioxidot tárol a talajban, így segíti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.

Ezért a Humusz Szövetség, a Galgamenti Népfőiskola valamint a Kertkalandok játék és környezeti nevelés támogatja a Komposzt Kutatási és Oktatási Alapítvány munkáját, elismeri a komposztálással foglalkozó tanácsadók, talajvédelmi szakemberek, háztartások, tájépítészek, gazdálkodók, újrahasznosítók, közterületi dolgozók, komposztálók, kertészek és növénytermesztők erőfeszítéseit mindenütt a világon, és csatlakozik a 2023. május 7–13. között megrendezése kerülő Nemzetközi Komposzttudatosság Hetéhez!
https://greenfo.hu/hir/nemzetkozi-komposzttudatossagi-het/

Válasz

Ismerjék meg Tóth Andit, aki egy három gyermekes édesanya és hét évvel ezelőtt döntött úgy, hogy környezettudatos életmódot folytat a jövőben, és a háztartási hulladékot a minimálisra csökkenti. Következzen az ő története.
https://www.facebook.com/csaladbarat/posts/pfbid0q7ZaDixccB1TCYj9eriXt2xtzpyxSX48qY7RVvTJKQ6ScQjUJ7rb2n1cnNzEhYTGl

Válasz

„Tavaszi nagytakarítás" az erdőkben

Az Erdők Nemzetközi Napjától a Föld Napjáig, egy hónapon keresztül tart egy szemétszedő akció.

A szervezett erdei szemétszedéshez minden korábbinál több állami erdészet, nemzeti parki igazgatóság, önkormányzat és civil szervezet csatlakozott, így a következő egy hónapban számos szemétszedő túra indul, amelyekhez bárki csatlakozhat önkéntesként. Ezek az események a tavaszinagytakaritas.hu oldalon fokozatosan válnak elérhetővé.

Természetesen zacskót ragadhat az is, aki nem csatlakozna valamelyik meghirdetett túrához, hogy összegyűjtse a hulladékot bármely útvonal mentén. A „nagytakarítás" célja, hogy okafogyottá tegye önmagát: a szervezők szeretnék elérni, hogy néhány éven belül már ne legyen szükség hasonló szemétszedő akciókra, azaz ne legyen hulladék a természetben, a kampány ezért kiemelt figyelmet fordít a szemléletformálásra is.
http://mtsz.org/cikk/tavaszi_nagytakaritas_az_erdokben

Mikor, és hol:
https://tavaszinagytakaritas.hu/

Válasz

Több mint 700 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és hasznosítottak újra Kárpátalján alig egy év alatt

Civil szervezetek és egy nemzetközi vállalat közös kezdeményezésének köszönhetően hatalmas mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze több kárpátaljai településen. Az összesen 724 tonna, szelektív módon begyűjtött hulladékot teljes egészében újra is hasznosították. Ennek kapcsán szakértők segítségével jártuk körül, hogy áll ma az újrahasznosítás ügye Magyarországon és Európában, illetve mi várható a jövőben.

A hulladékkezelési rendszerek hiányából fakadóan az Ukrajna területén lévő Kárpátalján összesen körülbelül hárommillió tonna hulladék halmozódott fel, jelentősen szennyezve a környék mellékfolyóit és a Tiszát, melyen évente mintegy 10.000 tonna hulladék érkezik hazánkba is, jelentős természeti károkat okozva. Ennek megelőzésére indította a hulladékmentesítésben élen járó Tiszai PET Kupa és a világ vezető alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata, a Diageo közös CALL-Action programját tavaly év elején. A projekt keretein belül a fenntarthatóság jegyében, a Tisza mentén élő legalább 120.000 ember életkörülményeinek javítását segítették és segítik különböző hulladékgazdálkodási fejlesztések bevezetésével, folyótisztítási akciókkal.

-- A területen számos település semmiféle hulladékgyűjtési infrastruktúrával, és folyamattal nem rendelkezik, nincsenek kommunális hulladékgyűjtők, szelektív gyűjtőkről nem is beszélve.

Ezért is kulcsjelentőségű az említett vállalkozók jelenléte, akik saját járművel begyűjtik, telephelyükön válogatják, és szállításra kész állapotba hozzák a főként újrahasznosítható üvegből, műanyagból és papírból álló szemetet.

Az orosz-ukrán háború kitörése Kárpátalján is megnehezíti a mindennapokat, ennek ellenére hatékonynak nevezhető a hulladékgyűjtés. Az ungvári folyómentő ökobusz szombatonként előre meghatározott állomásokon összesen mintegy 600 kilogramm szemetet gyűjt össze. Ez azért is fontos, mert így kevesebb hulladék kerül a területen áthaladó, Tiszába ömlő Borzsa folyóba, ez pedig nem csak a környéken lakók életminőségét javítja, de ezáltal kevesebb szemét éri el Magyarország területét is.

A konkrét hulladékgyűjtés mellett a kezdeményezés része a lakosság körében végzett szemléletformálás is. A beregszászi Színes Tartályok Ökológiai Mozgalom érzékenyítő előadásokat tart az iskolákban, szelektív hulladékgyűjtő konténereket helyez ki, interaktív feladatokkal hívja fel a figyelmet a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás fontosságára a gyerekek körében.
https://www.facebook.com/szinestartalyok/

-- A gyerekek, felnőttek nem ritkán napi 4-5 órát töltenek együtt az óvóhelyeken, így adta magát az ötlet, hogy itt is tartsanak előadásokat, oktatási programokat a témával kapcsolatban.

Az edukáció mellett fontos az eszközfejlesztés is, a projektnek köszönhetően tudtak a helyi hulladékgazdálkodók vásárolni többek között egy használt kisbuszt, targoncát, illetve egy nagyobb teherautóba motort is, hogy ismét működőképessé tegyék. Az egyik helyi vállalkozó sikertörténetéből dokumentumfilm is készült, amely jól mutatja be a területen tapasztalható, hulladékgyűjtési problémákat, ugyanakkor azt is, milyen eredmények érhetőek el némi támogatással és elhivatott emberek munkájával.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/hulladek_ujrahasznosito_gep_grm__szilvasy_mihaly

Simon Gergely, vegyész, környezetkémikus, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője is a gyártók és a forgalmazók felelősségét emelte ki. Az, hogy valami újrahasznosítható, nem jelenti azt, hogy újra is hasznosítják.

Simon Gergely szerint fontos a témával kapcsolatos oktatás és tájékoztatás, de gyors, kézzel fogható eredményeket csak szigorúbb szabályozással, törvényekkel lehet elérni. Ezért is fontosak az olyan intézkedések, mint például az európai zöld megállapodás.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7155

Az Európai Bizottság javaslatcsomagjának célja például, hogy 2030-ra teljes mértékben újrafeldolgozhatóvá tegye a csomagolást az Unión belül. Ez magában foglalja a kötelező betétdíjas rendszerek létrehozását a műanyag palackokra és alumíniumdobozokra vonatkozóan, valamint annak egyértelművé tételét, hogy a csomagolások mely szűk körének kell komposztálhatónak lennie, hogy a fogyasztók ezeket a biohulladékba dobhassák.
Bővebben:
https://raketa.hu/tobb-mint-700-tonna-hulladekot-gyujtottek-ossze-es-hasznositottak-ujra-karpataljan-alig-egy-ev-alatt

Válasz

Tegnap volt az újrahasznosítás világnapja

Tudtad, hogy az 1970-es évek óta legyártott műanyagoknak több mint 90%-át NEM hasznosították újra? Ez nem túl biztató.

Ha azt akarjuk, hogy ne jusson ki ennyi kiürült műanyag PET-palack, zacskó, flakon a környezetbe és a természetbe, akkor változtatni kell a csomagolóanyagokhoz való hozzáállásunkon úgy, hogy amit tudunk, újratöltünk.

Persze ez nem fog menni politikai akarat és a szennyezésért felelős cégek nélkül, hiszen ahogy a világ igyekszik eltávolodni az olajtól és a többi fosszilis energiahordozótól, az olajcégek egyre inkább a műanyaggyártás felé fordulnak, hogy tovább mehessen az üzlet - szinte minden egyes műanyag olajból, gázból készül.

A műanyagba csomagoló nagyvállalatok pedig a mozgatórugói ennek a növekedésnek, ugyanúgy, mint a kiskereskedelmi láncok. Követeld te is a hazai élelmiszerboltoktól, hogy vezessenek be újratöltő, újrahasználó rendszereket, és szakítsanak az eldobható műanyagokkal. Írd alá petíciónkat:
https://sites.greenpeace.hu/peticio/szupermarketek-stop-muanyag/

A világnapról:
https://felvidek.ma/2020/03/ma-van-az-ujrahasznositas-vilagnapja/

Válasz

Afrika lett az EU textilhulladék-temetője

Európa több millió (!) használhatatlan, műszálas ruhadarabbal szennyezi Kenyát. Mitumba - így hívják a helyiek, a kelet-afrikaiak a régióba érkező ócska fast fashion darabokat, amelyek túlnyomó része gyakran hányással, erős foltokkal vagy éppen állatszőrrel szennyezett. A silány ruhák szegényebb országokba történő exportja azonban valójában nem más, mint rejtett hulladékkal való kereskedelem, a top 4 szemétexportáló ország között pedig sajnos Magyarország is helyet kap.

Érdekel a fast fashion olcsó műszálas ruháinak sorsa? Kattints és tudj meg többet a Clean Up Kenya és a Wildlight közös vizsgálatának eredményeiről!
https://humusz.hu/hirek/megtalaltak-mocskos-muanyag-ruhainkat-vilag-masik-felen/30587
___

Újra kinyitotta kapuit a Körforrás Akadémia Klub, ahova március 21-ig van lehetőséged csatlakozni. A tagság rengeteg tudásanyaggal jár a környezettudatos életmódról, ráadásul egy támogató közösség részese lehetsz. Használd a Humusz kuponját a kedvezményes csatlakozáshoz!
https://humusz.hu/hirek/most-kedvezmenyesen-csatlakozhatsz-korforras-akademia-klubhoz/30584

Válasz

Újrahasznosított gumi, rizshéj és műanyag palackok: fenntartható anyagok a gumiabroncsgyártásban
https://dontwasteit.hu/2023/03/11/ujrahasznositott-gumi-rizshej-es-muanyag-palackok-fenntarthato-anyagok-a-gumiabroncsgyartasban/

Válasz

Nincs föld, de nincs probléma: Hollandia az EU napenergia-programjának élére tört

Hollandiában van a legtöbb egy főre jutó napelem Európában, amit úgy értek el, hogy vízfelületekre, parkolókra és hulladéklerakókra is telepítettek paneleket. Szakértők szerint a napelem-energia és a hozzá kapcsolódó iparág növekedésének kulcsa a mezőgazdasággal való együttműködés.

A holland vidéken, Amszterdamtól mintegy 130 kilométerre keletre egy szokatlan külsejű domb magasodik csillogva a tanyák, lombtalan fák és sáros, füves területek fölé.

A 25 méter magas dombot

-- 15 év háztartási és üzleti hulladékából építették.

Ami figyelemre méltó, az az, ami befedi: 23.000 napelem.

A holland TPSolar napenergia-fejlesztő cég 2020 közepén nyitotta meg a 8,9 megawatt teljesítmény előállítására képes tömböt a Hollandia keleti részén fekvő Armhoedében. Az egykori hulladéklerakó most mintegy 2500 háztartás számára elegendő áramot termel.

A projekt tükrözi Hollandia szélesebb körű törekvését – az országban jelenleg több mint 48 millió napelem van telepítve –, hogy innovatív helyeket találjanak az új megújulóenergia-kapacitások elhelyezésére.

Mivel a világon szinte mindenütt kevés a megújuló energiaforrások elhelyezésére alkalmas terület, a holland tapasztalatok – többek között napelem elhelyezése parkolókban, mesterséges tavakon, juhlegelőkön, eperfarmokon, használaton kívüli templomokon, vasútállomásokon és repülőtereken – világszerte ösztönzőleg hathatnak a megújuló energiaforrások elhelyezésére.

-- „Mivel Hollandiában kevés hely áll rendelkezésünkre, fontos, hogy kihasználjuk a földet”

– mondta Bernd Nijen Twilhaar, a Solarfields holland napenergia-fejlesztő cég koordinátora. A vállalat nagy naperőműparkokat kezel, legalább 450.000 panelt telepített az országban.

-- „Innovatívnak és kreatívnak kell lennünk, hogy meg tudjuk termelni azt az áramot, amire Hollandiának szüksége van ahhoz, hogy zöld legyen”

– tette hozzá.

A Solar Power Europe ágazati szövetség szerint Hollandiában ma átlagosan két napelem jut egy lakosra. A telepített kapacitás meghaladja az egy főre jutó egy kilowattot (KW), így az ország az egy főre jutó panelek számát tekintve Európa naperőművének nevezhető.

A napenergia-fejlesztők és -elemzők szerint a bővülés hátterében

-- a berendezések árának nagymértékű esése,
--- a hatékony energiatámogatási rendszer
-- és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló ambiciózus kormányzati célok állnak.

A kormány célja, hogy 2030-ra a villamos energia hetven százaléka megújuló energiaforrásból származzon, főként a nap- és szélenergia-kapacitás bővítése révén, mivel Európa hat legszennyezőbb országának egyikeként igyekszik csökkenteni a kibocsátását. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/nincs-fold-de-nincs-problema-hollandia-az-eu-napenergia-programjanak-elere-tort/32296814.html

Válasz

Dezodor-utántöltő automata

Két magyar fiatalember rendkívüli innovációval hívta fel magára a figyelmet alig egy hónappal ezelőtt: a világ első dezodor-utántöltő automatájával. Amellett, hogy a gép megalkotása önmagában is szép teljesítmény a 21 éves Zámbó Gergelytől és a 22 éves Réti Andortól, természetvédelmi szempontból sem elhanyagolható előrelépést jelenthet. A Respray lehetővé teszi, hogy negyedére csökkentsük a dezodorhasználatból eredő szén-dioxid-lábnyomot. Ez egyáltalán nem mindegy, mivel csak Európában évente közel kétmilliárd dezodorpalackot dobunk ki. Folytatódik a Válasz Online sorozata, amelyben nem haveri alapon osztott közpénzből, hanem tehetségből és munkából létrejött valódi magyar sikereket mutatunk be.

– Nagyon sok témát megvizsgáltunk és úgy találtuk, hogy azok közül a termékek közül, amelyekhez a legnagyobb fogyasztás kapcsolódik, az ásványvizes palackok, a mosószeres, tusfürdős flakonok újratöltésére már született megoldás. Csak a fogyasztókon múlik, hogy ezek mennyire terjednek el. Viszont felfedeztük, hogy egy másik ilyen, a környezetre nézve nagyon nagy terhet jelentő probléma a dezodoros flakonok szemétre dobása, hiszen ezeket a termékeket nem lehet újrahasznosítani, mivel a bennük maradó túlnyomás és a robbanásveszélyes hajtógázok megnehezítik ezt a folyamatot.

-- Hiába gyűjtjük szelektíven az aeroszolos flakonokat, a hulladékfeldolgozókban kiválogatják, beledobják a kommunális hulladékba és elégetik őket.

Rájöttünk, hogy jelenleg az aeroszoloknak van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, és erre a hatalmas problémára még semmiféle megoldás nem született – magyarázza Zámbó Gergely, ...

Nagyjából egy évig fújhatjuk magunkat ugyanabból a flakonból, hála a Respray automatának, amellyel ötször lehet utántölteni a dezodoros flakonokat, ráadásul jóval jutányosabb áron. A trendi gépezet Réti Andor és Zámbó Gergely nevéhez fűződik, s nem csak elméletben létezik: már ki is lehet próbálni a budaörsi Rossmannban, de hamarosan Budapest két másik pontján is elérhető lesz a drogérialánc üzleteiben.

Most, hogy a gép forog, az ifjú feltalálókat az iparág legnagyobb szereplői keresik meg, akik meglepve tapasztalják, hogy amit ők tíz éve tervezgetnek, Andor és Gergő csak úgy megvalósították. Amikor arról kérdezem a Respray feltalálóit, miért a környezettudatosság volt a vonalvezetőjük a projekt kiválasztásakor, Andor így fogalmaz:

– A mi generációnkban a legtöbb emberben benne van a klímaszorongás. Egyértelműen látszik, milyen kihívásokhoz vezet a globális felmelegedés és a rengeteg más környezeti probléma, amit a jelenlegi életmódunk okoz. Úgy látjuk, hogy minderre nem születnek elég gyors ütemben megoldások, és azt gondoltuk, nekünk is ki kell vennünk a részünket abból, hogy a fenntarthatóbb világhoz vezető megoldásokat megtaláljuk.
https://www.valaszonline.hu/2023/03/03/respray-utantoltheto-dezodor-magyar-talamany-zambo-gergely-reti-andor/

Válasz

Új folyóra evez a PET Kupa: irány a Maros!

A Tiszai PET Kupa lelkes önkéntesei 10 év alatt összesen több mint 300 tonna hulladéktól mentesítette a magyarországi folyókat. Fókuszuk a Tiszán van, de ezt 5 éve kiterjesztette a Tisza-tóra, 4 évvel ezelőtt pedig a Bodrogra. Idén újabb folyó megtisztítása a petkalózok célja: májusban a Marosra eveznek.

A Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesület, a PET Kupa versenyek szervezője közleménye szerint a PET Kupa küldetése a Tisza árterének megtisztítása az ott lerakódott – főként ukrán és román eredetű – szennyeződéstől, amelynek legnagyobb hányadát a PET-palackok teszik ki. 2022-ben három versenyt szerveztek, a jubileumi tizediket a Felső-Tiszán, míg a Tisza-tavon és a Bodrogon egyaránt a negyedik alkalommal. Az ezeken résztvevő 640 önkéntes 31 hulladékból készült hajón összesen 30 tonna hulladéktól mentesítették az árteret.

A legsúlyosabban szennyezett terület a Tokaj és Tiszaladány közötti szakasz volt, itt egyetlen nap alatt 5 tonna hulladékot gyűjtöttek. Hatékonyságuk folyamatos növelése mellett a szervezők szándéka, hogy a már megtisztított területeket megóvják a visszaszennyeződéstől, ehhez viszont elengedhetetlen a hulladék-utánpótlást jelentő mellékfolyók megtisztítása is. Ezért úgy döntöttek, 2023-ban új folyóra, a Marosra eveznek.

Azt írták, hogy a Maros menti településeken a környezetvédelem iránt elkötelezett csoportok évek óta dolgoznak az Erdélyben eredő folyó megtisztításán. Apátfalváról, Makóról és Szegedről is érkezett megkeresés, igény az összefogásra. Nekik szeretnének segíteni a „petkalózok” azzal, hogy a helyi önkormányzatokkal és zöld szervezetekkel együttműködve megszervezik 2023. május 18-21. között a Marosi PET Kupát.
https://greenfo.hu/hir/uj-folyora-evez-a-pet-kupa-irany-a-maros/

Előzmény

Válasz

2023 júliusától a Mol hatáskörébe kerül a magyarországi hulladékgazdálkodás, méghozzá meglehetősen hosszú időre, 35 évre. A vállalat legfőbb célja, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a környezetbe, végezze a lerakókban. Felmerült, hogy a megvalósítás érdekében az energetikai hasznosítást is fokoznák, egy új hulladékégetőt is felépítenének. Az elképzelés megítélése meglehetősen ellentmondásos, most az ipari, illetve a zöld, civil oldal meghallgatásával, szakértők segítségével próbáljuk bemutatni a hulladékégetés érveit és ellenérveit.

2022 júliusában derült ki, hogy a Mol nyerte a hulladékgazdálkodási koncessziót: a vállalat 2023. július 1-jétől kezdődően 35 éven át, 2058-ig végzi majd az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, emellett gondoskodni fog annak kezeléséről, a kapcsolódó beruházások megvalósításáról. A felelős cég neve MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz.

Mi a feladata a MOHU-nak?

A Greenpeace Magyarországnál úgy gondolják, a szemétégetők nem jelenthetnek megoldást a 21. században. „Van egy hulladékpiramisunk, ebben legalul a lerakás, legfelül a megelőzés szerepel. A megelőzés lenne tehát a legfontosabb, ha pedig égetőket építünk, azzal ezt biztosan nem tudjuk elérni” – nyilatkozta Perger András. „Látjuk a negatív trendet, azokban az országokban, ahol sok hulladékégetőt építenek, nő a szemét iránti igény, mert az erőműveket táplálni kell” – tette hozzá Simon Gergely.

Perger András kiemelte: a hulladékgazdálkodás még mindig az állam feladata, a szemétmennyiség csökkentése ezért nem feltétlenül annak a vállalatnak a felelőssége, amely a koncessziót megnyerte. A szakértő attól tart, a pályázatot eleve úgy írták ki, hogy az ösztönözze a hulladékégetést vagy pirolízist, ami ellentmond a hulladékpiramisból elvárható céloknak. A piramis alapján egyébként az Európai Unió is megfogalmazott feladatokat, kérdés, hogy vajon ki felel majd ezek teljesüléséért.

... a nagy, ipari égetőknek szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Demjén Zoltán szerint, ha a létesítmény megfelelően működik, a károsanyag-kibocsátás redukálható, ehhez persze nagyon szakszerű eljárásra van szükség.

-- Nem a kert végében elégetett abroncsról van szó, jó minőségű, korszerű, nagy teljesítményű telephelyeken végzik a munkát

– hangsúlyozta lapunknak.

Mint Bűdy László elmondta, amennyiben az üvegházhatású gázokat nézzük, azok – ideális esetben – megköthetők a szűrőrendszerrel, ez a fóti erőmű esetében is látható. „Pontosan lehet tudni, hogy milyen technológiára van szükség a káros anyagok kivonásához. Koppenhágában néhány éve adtak át egy hatalmas hulladékerőművet sípályával, kirándulóhellyel, egészen zöld beruházásként hirdették meg a projektet” – tette hozzá.

A szakértő kiemelte: egy polietilénnek vagy polipropilénnek a földgázéval azonos az energiatartalma, felmerül tehát a kérdés, hogy segítségükkel leválthatók-e bizonyos mértékig a hagyományos fosszilis energiahordozók, így a földgáz vagy a lignit. A mátrai erőmű egyébként megfelelő szűrőrendszerrel tökéletesen alkalmas lenne a vegyes hulladék égetésére.

Az energiaválság időszakában ez különösen érdekes szempont, ha pedig például Budapesten a hulladékenergetikai felhasználásával lehetne távhőt biztosítani, egyedi fűtőberendezésekre sem lenne szükség a fővárosban. Az ötlet nem ismeretlen Európában, a belgiumi Eeklóban hasonló tervben gondolkozik a helyi energiaközösség – a városba korábban a 24.hu is ellátogatott.

Csővégi megoldás

Zöld, civil oldalról a fentiek ellenére vannak kifogások a szemétégetés tervével szemben. Szabó György, a Humusz Szövetség alelnöke szerint a Mol eleinte biztosan a szelektív hulladékgyűjtésre fókuszál majd, az újrahasznosítási rátában pedig a tervek szerint az uniós célszámokat hozná az ország. Ez a hazai és uniós jogszabályokat nézve a kötelező minimum, azonban üdvözlendő lenne, ha ennél ambiciózusabb célokat tűznének ki maguk elé, és minél inkább a zero waste irányelveket érvényesítenék a hulladékgazdálkodási szektorban.
https://24.hu/tudomany/2023/02/23/mol-mohu-hulladekgazdalkodas-koncesszio-szemetegeto-hulladekegeto-energia-kornyezetszennyezes-biztonsag-hulladekpiramis-muanyag/

Válasz

Így is lehet fűteni: a szomszédunk megint kitalált valamit

Várhatóan az év végén üzembe állnak Bécsben azok a hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből távhőt tudnak előállítani.

Az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig több mint 110 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel. Az Eurocomm-PR Budapest, Bécs külképviseleti irodája az MTI-vel azt közölte: három, Franciaországból vásárolt hőszivattyú már a simmeringi víztisztító telepnél várja a beszerelést, teljesítményük együttesen 55 megawatt

Az eljárás révén az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet távhő előállítására használják majd. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el, 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.

-- A berendezések működtetéséhez szükséges áramot közvetlenül a freudenaui vízerőmű szolgáltatja, az előállított távhő így teljesen klímasemleges

- ismertették.

A 70 millió eurós beruházás - amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg - lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerüljön a levegőbe.

A közlemény szerint az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1300 kilométer hosszú, az egyik legnagyobb Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie energiaszolgáltató működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást, valamint 7800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el. Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele származik kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból, a távhő egyharmada hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből.

A Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait.
https://mfor.hu/cikkek/tudomany/igy-is-lehet-futeni-a-szomszedunk-megint-kitalalt-valamit.html

Válasz

Furcsa innováció: emberi hajat használnak víztisztításra

Egy belga civilszervezet emberi hajnyesedéket használ a környezetszennyező anyagok elnyelésére. A Hair Recycle Projectet a belga Dung Dung nonprofit szervezet vezeti, amely a körforgásos gazdaságot támogató hulladékhasznosítási rendszereket fejleszt.

 

A projekthez a hajat országszerte a fodrászoktól gyűjtik össze, ami ezután egy gépbe kerül, amely matt négyzeteket készít belőle. Ezeket fel lehet használni a környezetet szennyező olaj és más szénhidrogének felszívására. Emellett biokompozit táskák is készíthetők belőlük. A négyzet alakú “szűrőket” a csatornákba lehet helyezni, hogy felszívják a vízben lévő szennyeződéseket, mielőtt azok a folyókba jutnának. Az árvizek okozta szennyezési problémák kezelésére és az olajszennyeződések eltakarítására is felhasználhatók.

Egyetlen kilogramm haj hét-nyolc liter olajat és szénhidrogént képes felszívni.
https://nrgreport.com/cikk/2023/01/02/emberi-hajat-hasznalnak-viztisztitasra/

Válasz

Komposztálás a városban; Nyitva fesztivál Erzsébetvárosban

Lejátszás:
https://tilos.hu/episode/utcaradio/2023/01/13

Az uniós forrásokból létrejött Hungairy projekt fő célja a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos szemléletformálás és egy tudástár létrehozása. Kapcsolódó pilot programjuk részeként, a Főkert szakmai segítségével, újrahasznosított anyagokból készült komposztálót helyeztek el Budapest több pontján, melyekről 2026 végéig folyamatosan gyűjtik az adatokat. Vendégeink: Zakar András, vezérigazgató FŐKERT Nonprofit Zrt., Fehérvári Mihály, levegőtisztaság-védelmi projektmenedzser, Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztály; Zsolnai Balázs, okl. kertészmérnök, növényorvos, növénymániás, rovarász, a budapesti köztéri komposztálás elindítója, Bodrog Zoltán,komposztmester, több budapesti közösségi komposztáló éceszgébere.
http://www.hungairy.hu/
https://www.fokert.hu/
http://www.hungairy.hu/szemleletformalas

A márciusban Erzsébetvárosban sorra kerülő Nyitva! fesztivál keretében 8 ingatlannak lesz 1 hónapra gazdája. A KÉK - Kortárs Építészeti Központ szakmai vezetésével szerveződő eseményt részletes kutatás előzte meg a lakók bevonásával. Most kezdődik a jelentkezők számára az ismerkedés a VII. kerületben található üzlethelyiségekkel, hogy sikeres vállalkozást építsenek Budapest 7. kerületében. Magasi Dalma KÉK Nyitva Fesztivál Erzsébetváros projekt vezetővel az első benyomásokról beszélünk.
https://www.facebook.com/nyitvafesztival

Válasz

Boldogságban, egészségben, sikerekben és tiszta folyókban gazdag új évet kívánnak Mindenkinek a PET Kalózok!

2023-ban is felvesszük a kesztyűt a folyók védelmében! <3

<< Maradandó pillanatok, élmények és eredmények >>
< a PET Kupa jubileumi évében >

Köszönjük a közel 650 PET kalóznak (és megannyi támogatónak), akik a 10. jubileumi évünkben rendezett 3 folyótisztító versenyen részt vettek! A futamok eredményeként 30 tonna hulladéktól mentesítettük folyóinkat

III. Tisza-tavi PET Kupa -> 7 tonna
X. Felső-tiszai PET Kupa -> 15 tonna
III. Bodrogi PET Kupa -> 8 tonna

Elképesztő teljesítmény! Mindennek a 69,7%-a újrahasznosításra kerül a szelektált gyűjtésnek és hulladékgazdálkodó partnereinknek köszönhetően!

PET Mesterünk, Varga Livius megmutatja, mivel töltöttük a nyarat!
https://vimeo.com/776651031/e4d3c28eff
___

Palackra magyar, valamit visz a víz:
a Tiszán az utóbbi években rendszeressé vált az áradásokat kísérő PET palack árhullám
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/palackra_magyar_valamit_visz_a_viz_a_tiszan_az_utobbi_evekben_rendszeresse_valt_az_aradasokat_kisero_pet_palack_arhullam

Válasz

Debütált a hazai, új hulladékgyűjtő hajó
Automata takarító hajó és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszer támogatja mostantól a hazai folyók megtisztítását.
https://ng.24.hu/fold/2022/12/13/debutalt-a-hazai-uj-hulladekgyujto-hajo/

Válasz

Az alumínium gyakorlatilag teljesen újrahasznosítható. A világon valaha gyártott alumínium háromnegyede még mindig forgalomban van, ez közel egymilliárd tonnát jelent. Az alumínium újrahasznosításával 90 millió tonna szén-dioxid-kibocsátását lehet megelőzni, és Hollandia éves energiaszükségletének megfelelő árammal kell kevesebbet felhasználni így. Az újrahasznosításhoz 95 százalékkal kevesebb energia szükséges, mint a fém előállításához, és a folyamat korlátlan alkalommal ismételhető. Bár az alumínium iránti igény is egyre nő, a jelenleginél is hatékonyabb visszagyűjtés révén még jobbá tehető ez a helyzet.
https://ng.24.hu/tudomany/2022/12/06/az-aluminiumgyartas-kornyezetkimelo-modja/

Válasz

Kifogyott a benzin a helyi kúton? Üzemanyaghiány van? Egy indonéz sziget lakói különleges megoldást találtak erre a helyzetre: műanyagból állítják elő a hajóikat működtető üzemanyagot, méghozzá az ún. pirolízis-technológiával, amely egy kifejezetten környezetbarát formája a műanyag újrahasznosításának. Pramukán korábban hegyekben állt a szemét, most a hulladékból készült üzemanyaggal hajtják a halászhajókat.
https://www.facebook.com/dw.magyar/posts/pfbid03WsMZjKz79GTuA4qkyeye5GR4ZCdJHoZ5xAENVojdbeKLk9y4qZXvEMFhBZ5n148l
DW Global Ideas

Válasz

Falevéllel fűtenének a németek

A levélpelletek megújuló fűtőanyagnak számítanak. Német kísérletek szerint az ősszel lehullott falevelekből készült pellet fűtőértéke 10 százalékkal alacsonyabb, mint a fapelleté, de a hamuja mennyisége valamivel magasabb. A kutatók növelni szeretnék a fűtőanyag hatékonyságát, és csökkentenék az égetésével járó káros kibocsátást.

Jelenleg úgy kalkulálnak, hogy egy köbméternyi tömörített levélből 100-120 kg pellet nyerhető. A fűtési hatása körülbelül 50 liter fűtőolaj elégetésének felel meg.

Azonban a kutatások gyerekcipőben járnak. Ennek ellenére elkezdte a település néhány épületének a fűtését az ősszel lehullott levelekkel a németországi Reichenbach önkormányzata.

A fűtőpelleteket úgy állítják elő, hogy előbb két lépésben kiszárítják, majd levegőztetik a faleveleket, aztán őrlik és pelletté préselik, amely aztán a kazánokba kerül – írja a Magyar Mezőgazdaság.
https://haszon.hu/megorizni/rezsi/futes-falevelek-nemetorszag

Válasz

50 Ft-os betétdíj várható majd Magyarországon

A kiterjesztett gyártói felelősség új szabályai mellett más új szabályozásokat is egyhetes véleményezésre tett közzé a Technológiai és Ipari Minisztérium a múlt héten – erre a rövid határidő okán portálunk is csak most lett figyelmes. Az egyik egy új, egyes italcsomagolások kötelező visszaváltásárát (betétdíját) előirányzó kormányrendelet, ami felkerült a kormany.hu-ra.
https://kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-visszavaltasi-dij-reszletes-szabalyairol

A műanyag, fém és üveg italcsomagolások kötelező betétdíja és visszaváltása 2024. január 1-től indulna. Amint a jogszabálytervezet indoklása írja:
https://dontwasteit.hu/2022/11/27/50-ft-os-betetdij-varhato-majd-magyarorszagon/

Válasz

Az elektronikai hulladék jelentős része ismeretlen helyen végzi

Az e-hulladék megfelelő kezelésére és az eszközök élettartamának növelésére hívja fel a figyelmet friss akciójával az LG.

Az ENSZ adatai szerint 2019-ben a világon összesen 53,6 millió tonna e-hulladék keletkezett, aminek alig több mint egyhatodát (17,4%) hasznosították újra, a fennmaradó 44,3 millió tonnás mennyiség sorsa pedig ismeretlen: ezek az eszközök valószínűleg hulladéklerakókban végezték, nem dokumentált módon kereskedtek velük, vagy környezeti szempontból nem biztonságos módon hasznosították újra.

A probléma évről-évre súlyosabb, hiszen 2014-ben még „csak” 44,4 millió tonna e-hulladék keletkezett a Földön, ehhez képest 2030-ra már közel 70%-kal nagyobb, 74,7 millió tonnás mennyiséggel számol az ENSZ.

Az újrahasznosításban globálisan Európa viszi a prímet, de a kép így is felemás. A kontinensünkön keletkezett 12 millió tonna e-hulladék 42,5%-át gyűjtötték be és hasznosították újra dokumentáltan, szabályszerűen, ami toronymagasan a legjobb arány, de a hulladékmennyiség több mint fele továbbra is szemétként végzi.
https://itcafe.hu/hir/lg_hulladek_akcio_kupon.html

Válasz

Gyémántot készítettek PET palackokból a rostocki egyetemen
A merész ötlet megosztja a tudósok táborát. A szakemberek szerint mindenképpen megéri elgondolkodni a különleges újrahasznosítási lehetőségen.
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/09/12/gyemantot-keszitettek-pet-palackokbol-a-rostocki-egyetemen/

Válasz

A Munch-ok olyan ételcsomagok, amiket az 40-60%-os kedvezménnyel vehetsz meg. Miközben Te spórolsz, a vendéglátóhelyek is csökkentik a veszteségüket, így mindenki jól jár.

A megtermelt ételek 1/3-át nem eszi meg senki. A Munch egy egyszerű megoldást kínál arra, hogy az étel-gazdálkodás fenntarthatóbb legyen környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is!

A Munch egy platform, amin keresztül vendéglátóhelyek és boltok
kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket.
https://munch.hu/
___

MiTeszünk a pazarlás ellen?-A Munch Mindset | Albert Wettstein | TEDxYouth@Budapest
https://www.youtube.com/watch?v=tbtXCuf4Xg0
___

Kipróbáltam a Munch-ot
https://www.youtube.com/watch?v=G01CVzl47rY

Válasz

Az alábbi kommentet írtam Orsi Gergelynek, a II. Kerület polgármesterének a feltett posztjára.
https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/posts/pfbid036ohQigpVs3zzr9DxjY2zWAzKBerFSWoMEnDFZGxk7gLJMPBz3W3RUHLkR1Ver1usl

Nagyon jó lenne, ha a kerületben több, megfizethető lehetőség lenne továbbadni a megunt, feleslegessé vált cuccainkat. Ugyan vannak szuper garázsvásárok és bolhapiacok, azokat vagy iskolák rendezik, ahova csak az oda járók mehetnek, vagy drága az asztalpénz, és akkor az emberek inkább kidobják a cuccokat, nem szánják rá az időt.
___

Tisztelt Polgármester Úr!

Nagyon köszönöm és szívből gratulálok a fontos kezdeményezéshez.

A kérésem, ötletem viszont az lenne, hogy a II. kerület is rendezzen rendszeresen olyan garázsvásárt, bolhapiacot, mint a XII Kerület (pl a havi "Hegyvidéki Kipakoló"). Ezek szintén csökkentik a kerület hulladéktermelését, közösséget teremtenek, és a fenntarthatósági kultúrához jelentősen hozzájárulnak. Ugyan vannak kereskedelmi alapon működő bolhapiacok a kerületben, hála a Jóistennek egyre több, viszont ezek a kereskedelmi vagy magánkezdeményezés voltuknál vagy teljesen elérhetetlenek vagy megfizethetetlenek az átlagpolgárnak.

Köszönöm, hogy megfogadja a tanácsom, kérésem!
Dr. Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem professzora (és a facebookhoz nem értő valaki)
https://www.facebook.com/diana.urgevorsatz/posts/pfbid0t14ygXt6YVV1wQCSWtN1NjbjBgtm7isR5zJwxqMM3ToqPE5afj27oqDSZ6qSUpnpl

Válasz

Bocsi, maradt egy kis profit a poharam alján, el tudnád zöldmosni?

-- „… amikor valaki (különösen nagy nyilvánosság előtt) megalapozatlanul, nem bizonyíthatóan, de kategorikusan olyan kijelentést tesz a vállalat tevékenységére vonatkozóan, ami annak jó hírnevét, vagy hitelképességét sérti például, hogy: »ez greenwashing«, vagy »környezetszennyezés« akkor többek között alapjogot sért.”

– nyilatkoztatta ki Molnár Péter, a Cup Revolution kommunikációs felelőse a nemrég alakult STOP Repohár Token csoportban.

Ha valóban jogi útra lép a Cup Revolution, akkor lesz dolga a hazai bíróságoknak, ugyanis nem csak az ezidáig 3000 főt számláló csoport számos tagja nem tartotta be az „az európai párbeszéd szabályait”, de számos hírportál kritizálta már a cég gyakorlatát, továbbá Soproni Tamás, a bulinegyednek otthont adó Terézváros polgármestere is.

-- A repohár zöld megoldásként kezdte karrierjét, majd mára egy lehúzós torzszülötté fajult, ami kizárólag a repoharas…
https://www.facebook.com/sopronitamas.momentum/posts/483385996944729
Posted by Soproni Tamás on Tuesday, 16 August 2022

Vannak olyan vendéglátó ipari egységek, mint a Gólya Presszó, amelyek továbbra is pénzre váltják az este folyamán kiadott repoharakat.
https://merce.hu/2022/08/21/bocsi-maradt-egy-kis-profit-a-poharam-aljan-el-tudnad-zoldmosni/

Válasz

Magyar siker: fürdővíz WC-öblítésre
Egy magyar találmánnyal rengeteg tiszta vizet spórolhatunk meg a jövő generációinak.

A Gris nevű magyar találmány díjat nyert Hannoverben a iF Design Award pályázaton. A találmány Alberto Vasquez fejlesztette ki, aki a MOME hallgatója, és nem ez az első fejlesztése, amire felfigyel a közvélemény. A mostani díjnyertes Gris képes a fürdővizünk 90 százalékát összegyűjteni, hogy azt majd a WC lehúzásához használjuk fel. Ugye nem mindegy, hogy egy nap alatt WC-öblítésekre 40 liter tiszta, vagy 40 liter szürkevizet használunk fel?

A Gris egyébként egy iskolai feladatra készült, és a fejlődő országok problémáira keres megoldást igen érzékeny módon. A találmány neve spanyolul szürkét jelent, ami a szürkevízre hajaz. Bár Magyarország (egyelőre) bővelkedik édesvízben, vannak olyan országok, amikben kiemelten fontos lenne, hogy a rendelkezésre álló vízkészlettel takarékosan bánjanak. A dél-amerikai országok például azok közé tartoznak, ahol ugyan van víz, de a korszerűtlen felhasználási módok miatt óriási a pazarlás, holott szükség lenne a spórolásra, hiszen a készlet nem végtelen.

A Gris konkáv kialakításnak köszönhetően a szürkevíz 90 százalékát is képes összegyűjteni, a felülete pedig alkalmas a zuhanyzásra, érdesített felülete miatt nem esik hanyatt az, aki használja. A találmány szempontjából fontos, hogy nem bonyolítja túl a használó életét, nem kell beépíteni, nem méregdrága az előállítási költsége, ezért nagy valószínűséggel könnyebben el tud terjedni majd a lakosság körében.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sikersztorik/magyar-siker-furdoviz-wc-oblitesre/

Válasz

Azoknak, akik nem akarják tétlenül nézni a szennyezést, rendelkezésére áll a Tiszta Tisza Applikáció). Az app egy gyors regisztráció után megmutatja a szennyezett területeket, és segít a folyótisztító akciók megvalósításában. 2021-ben 650 önkéntes 4300 zsák hulladékot gyűjtött be és jelentett le az applikáción keresztül. Ez több, mint 26 tonna folyami hulladék. De vajon mit lehet tenni azért, hogy megszűnjön a szennyezés? És mit gondolnak erről a Tisza-menti emberek?
https://ttapp.hu/#/%2F=

Annak érdekében, hogy ez kiderüljön, a Tiszta Víz Boldog Tisza projekt keretében expedíciót indítottunk, a Tisza forrásától a Dunáig.

Előzmény

Válasz

Új alkalmazás segíti azokat, akik tenni szeretnének a Tisza mentén felgyülemlő hulladékszigetek, szemétkupacok ellen.

A PET Kupa Youtube csatornáján jelent meg a hír arról, hogy elkészült a Tiszta Tisza Térkép, amely a folyó és mellékfolyóinak hulladékhelyzetét mutatja be. A cél az, hogy minél jobban megismerjük a szennyezés gócpontjait, és így hatékonyabban lehessen fellépni a szennyezés felszámolása érdekében.

A térkép a nemzetközileg népszerű, TrashOut hulladéktérképező applikáció adatait jeleníti meg, egységes online felületen. Az alkalmazás 11 nyelven, köztük magyarul is elérhető. A PET Kupa csapatai, önkéntesei és zászlóvivői 2020-ban a forrásvidéktől egészen a torkolatig feltérképezik a folyót és egyes mellékfolyóit.
https://tisztatiszaterkep.hu/#%2F=

Előzmény

Válasz

Kína vitorlával takarítja el az űrszemetet..., legalábbis tervezi

A „drag sail” megoldást először tesztelték sikeresen egy rakétán – sokan ebben látják az űrszemét gyors és olcsó felszámolásának az útját.

Kína különösen érintett az űrszemét problémájában, mivel az ázsiai országot már többen felelőssé tették amiatt, hogy meggondolatlanul kezeli az űrbe juttatott, de feleslegessé vált technológiáját. Idén márciusban például egy 2014-ben kilőtt kínai rakéta darabja keringett irányíthatatlanul, és végül csapódott a Holdba, de nagy gondot is okozhatott volna, ha a Nemzetközi Űrállomással ütközik.

Mint azt az Interesting Engineering írja a Shanghai Academy of Spaceflight Technology bejelentése nyomán, a kínai tudósok léptek is az ügyben, és a világon elsőként vezettek le a Föld körüli pályáról egy rakétát, egész pontosan egy Hosszú Menetelés 2-t a drag sail technológiával. És hogy mi az a drag sail? A drag sail értelemszerűen egy vitorla, amely 25 négyzetméteres felülettel bír, de a vastagsága mindössze egytizede az emberi hajszál átmérőjének. A vitorla azonban ezen paraméterek mellett is képes volt letéríteni a pályáról a 300 kg-os rakéta utolsó fokozatát.

Mindez szép és jó, de miként működhet egyáltalán egy vitorla az űrben? A drag sail, vagy ne kerülgessük a forró kását, és magyarosítsuk szépen „húzóvitorlának”, az űrszemét mérséklésére szolgáló számos versengő koncepció közül a legötletesebb talán. Ezek tehát könnyű szintetikus vitorlák, amelyeket egy űrhajóba telepítenek, hogy a küldetés végén extra ellenállást hozzanak létre, és hamarabb lelassítsák a járművet, és kikerüljenek vele a pályáról, mint az egyébként lehetséges lenne. A vitorlák a magasabb szinteken a légkör legvékonyabb rétegeit használják fel – mondta Rohan Sood, az UA Astrodynamics and Space Research Laboratory igazgatója a technológiáról. Magyarán a vitorla a légkör legfelső rétegét használja arra, hogy a feleslegessé vált eszközt letérítse a pályáról, így az nem évekig, esetleg évtizedekig kering a bolygó körül, hanem sokkal hamarabb elég a légkörben.

Hasonló megoldáson többen is dolgoznak, ilyen az ESA Drag Augmentation Deorbiting Subsystem (ADEO) projektje, amelyet több céggel közösen valósítanak meg. Kína viszont most először élesben, egy rakétán is bemutatta a technológia működőképességét.
https://raketa.hu/kina-vitorlaval-takaritja-el-az-urszemetet

Válasz

A Szecsuáni Egyetem kutatói olyan különleges felépítésű, puha halrobotokat készítettek, melyek apró termetükhöz képest gyorsan úsznak, és képesek magukba olvasztani a mikroműanyagokat, továbbá kijavítani a feladat során keletkezett sérüléseit – hívta fel rá a figyelmet a Guardian. A lágy robotokhoz használt hagyományos anyagok, hidrogélek és elasztomerek könnyen megsérülnek a vízben, éppen ezért a kutatók a kagylóhéj belső felületén található gyöngyházréteg anyagát vették alapul Xinxing Zhang és munkatársai a halrobotok tervezésekor.

-- Elkeserítőek a műanyagszennyezés jövőbeli alakulásáról végzett új modellszámítások Az elemzők szerint még ha most rögtön neki is látnánk az intézkedéseknek, a környezetszennyezés miatt akkor is 710 millió tonna műanyag kerül 2040-ig a vizekbe.
https://raketa.hu/elkeseritoek-a-muanyagszennyezes-jovobeli-alakulasarol-vegzett-uj-modellszamitasok

A kutatók a robothalak megalkotásához mikroszkopikus méretű molekularétegeket helyeztek egymásra, a gyöngyház felépítését utánozva: összekapcsolták a β-ciklodextrin molekulákat a szulfonált grafénnel, így hozták létre a nanolemezeket, melyek oldatait különböző koncentrációkban poliuretán-latex egyvelegekkel keverték össze, majd ezekből hozták létre rétegenként a 15 milliméteres halrobotokat. A bionikus halak megkötik a közelben szabadon lebegő mikroműanyag-darabkákat, mivel a mikroműanyagokban lévő szerves festékek, antibiotikumok és nehézfémek erős kémiai kötéseket hoznak létre és elektrosztatikus kölcsönhatásokba lépnek a hal anyagaival.

Ezek a robothalak a rájuk irányított infravörös tartományban működő lézersugár hatására összehúzódnak, így azokat a lézer szervezett módon történő ki-be kapcsolgatása révén lehet mozgásra bírni, ér irányítani. A robot másodpercenként a saját testhosszának 2,67-szeresét tudta megtenni – ez a sebesség a kutatók elmondása szerint gyorsabb, mint a többi úszó lágyrobot sebessége, és nagyjából megegyezik a vízben mozgó aktív fitoplankton gyorsaságával. A robothalak a tervezőik szerint akár 5 kg-ot is képesek húzni.
https://raketa.hu/par-millimeteres-robothalakbol-allo-rajok-segithetnek-megtisztitani-az-oceanokat-a-mikromuanyagoktol

Válasz

Több mint 1500 zsák szemét gyűjt össze a III. Tisza-tavi PET Kupán

Rekord mennyiségű, 1549 zsák szeméttől mentesítették Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszán a Tisza-tavat.

A főként Ukrajnából és Romániából érkező hulladékot az árterekben gyorsan benövi a természet, ezért – a sűrű vízparti erdőben – nem volt könnyű dolga III. Tisza-tavi PET Kupán rajthoz álló négy baráti, kilenc vállalati és egy nemzetközi résztvevőkből álló csapatnak.
Több mint 200 zsák hulladék összegyűjtésével a versenyt a TiszaiJAK családi csapat nyerte.

A fejenként legtöbb hulladékot összegyűjtő csapatnak járó Tisza-tó Hőse elismerést a DHL Clean Up Hungary vehette át. Másodikként az ERSTE Green végzett, a Decathlon csapata pedig a tavalyi eredményét megismételve a harmadik helyre futott be.

A versenyen gyűjtött hulladék újrahasznosítható része, csaknem 70 százaléka magyar vállalkozások munkájának köszönhetően kerül vissza az anyagok körforgásába.

http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/palackra_magyar_valamit_visz_a_viz_a_tiszan_az_utobbi_evekben_rendszeresse_valt_az_aradasokat_kisero_pet_palack_arhullam

Válasz

Az ipar szén-dioxid-mentesítésével is foglalkozó Mitsubishi Heavy Industries (MHI) hajóépítő cége egy olyan úszó teherszállító kialakításán dolgozik, mely a légkörből begyűjtött, cseppfolyósított szén-dioxidot tudná tengeri úton A-ból B-be juttatni.

A Mitsubishi hajóépítői egy olyan hajó prototípusának megépítésén dolgoznak, mely a tengeri tevékenység dekarbonizációjához vezet közelebb – egészen pontosan: egy újfajta rakomány, a szén-dioxid szállítására, ki- és berakodására képes – írta meg a Bloomberg alapján a Napi.hu.

A japán cég úgy gondolja, hogy ebben a még épp csak körvonalazódó, szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási szektorban komoly üzleti potenciál van.

-- Elképzelhetőnek tartanak egy olyan megoldást, amely során az egyébként hatalmas kibocsátással bíró tengerjáró hajók a saját szén-dioxid-kibocsátásukat maguknak kellene összegyűjteniük, és valahol az út során (kikötői terminálokba, tengeri átfejtőkbe) leadniuk.

Az első, bemutatóra szánt példány építése már zajlik, a japánok 2023 márciusában tervezik bemutatni a 72 méter hosszú, 1450 köbméter tartálykapacitású hajót.
https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/mitsubishi-szen-dioxid-japan-karbonsemlegesseg-netto-nulla-2050-rendszerintegrator-innovacio.754158.html

Válasz

Szemétbe öltöztek a kongói művészek, hogy megtörjék a túlfogyasztás átkát

Bár a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában nincs ipara, mégis a túlfogyasztás áldozata lett. A főváros, Kinhasa utcái mára ki se látszanak a szemétből. A helyi művészek különleges eszközt választottak a probléma súlyának érzékeltetésére.

Kongó szó szerint fulladozik a szemétben. A városközponton túl Kinhasa egy végtelen, infrastruktúra nélküli falu: a kongói állam képtelen utat építeni, csatornázni, az áramellátást megoldani, a hulladékot kezelni. A tarthatatlan helyzet ösztönözte cselekvésre Eddy Ekete kongói művészt, a 2015-ben útjára indította a KinAct fesztivált – derül ki a Telex összeállításából.
https://telex.hu/foto/2022/06/12/colin-delfosse-fulu-act

Válasz

Mesterséges cápa szája nyeli el a szemetet Hollandiában

A Waste Shark egy nagyjából másfél méteres vízi drón, amely a műanyagszemetet porszívózza fel egy rotterdami tóból.
https://www.youtube.com/watch?v=Cdwi5Qi_JXc

„Azt akartuk, hogy a lehető legkönnyebb legyen a telepítése, egyszerűen lehessen vele összegyűjteni a szemetet, és visszahozni a szárazföldre, hogy biztonságos legyen, hogy a kezelő a partról tudja irányítani, és akkumulátorral működjön, hogy nulla legyen a károsanyag-kibocsátása” – idézi Richard Hardiman, a drónt kifejlesztő cég vezetőjét az Euronews.

-- Találmányukból már tucatnyi ország vásárolt.

A kézi vezérlésű modell ára 9 és fél millió forintnál kezdődik, a programozható változatok drágábbak.
https://hu.euronews.com/2022/06/16/kulcsfontossagu-a-vizekbe-kerulo-szemet-osszegyujtese

Válasz

Rekordszámú csapattal startol a III. Tisza-tavi PET Kupa

Immáron tizedik éve szervez folyami pethajós hulladékgyűjtő versenyeket a Tiszán és mellékfolyóin a PET Kupa ötletgazdája, a Természetfilm.hu Egyesület. A június 16. és 19. között megvalósuló környezetvédelmi programon ezúttal 14 pillepalackokon lebegő hajó és kenus különítmény tisztítja a tó Tiszafüred és Tiszanána-Dinnyéshát közötti szakaszát.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_06_15/rekordszamu_csapattal_startol_a_iii_tiszatavi_pet_kupa

Válasz

Szexi hangokat adnak ki a svéd szemeteskukák

Svédország harmadik legnagyobb városa, Malmö egy új módszerrel próbálkozik, hogy minél több ember szánja rá magát arra, hogy a megfelelő helyre dobja a szemetét.

A CNN cikke szerint a hatóságok újfajta szemeteseket telepítettek a város egyes pontjain, amik erotikus hangokat, nyögéseket adnak ki, és pikáns mondatokat mondanak, ha szemetet kapnak.

Például azok a járókelők, akik a város Davidshallsbron nevű hídján lévő két kuka valamelyikébe dobják a szemetet, rendkívül pozitív visszajelzést kapnak egy fülledt női hangtól. „Ó, igen, pont ott!”, „Gyere vissza, és csináld újra!”, „Legközelebb egy kicsit balra!” – ilyen és ehhez hasonló mondatok vannak beprogramozva. Az alábbi videóban meg lehet nézni mindezt, a svédül beszélők előnyben!
https://www.youtube.com/watch?v=SFk26FNxYGY

Ettől azt remélik, hogy a hatóságilag kezelt hulladék mennyisége nőni fog, az utcák pedig valamivel tisztábbak lesznek. Az erotikus hangok újnak számítanak, de a hangos szemetes nem újdonság Malmöben. A városi tanács 2017-ben 18 beszélő kukát vásárolt.

Malmö régóta a környezetbarát életmód egyik úttörőjeként ismert. Nemrég egy szennyezett, használaton kívüli hajógyárat alakított át a városban egy zöld, fenntarthatóan működő negyeddé. A területen található lakások, üzletek és irodaházak teljes energiaszükségletét megújuló forrásokból fedezik, az élelmiszerhulladékot pedig biogázzá alakítják át a helyi buszok működtetésére.
https://telex.hu/kulfold/2022/06/11/szemeteles-pikans-hangok-kuka-svedorszag-malmo

Válasz

Ki hinné, hogy a megunt haj számára a parókán túl is van élet? A levágott emberi haj városi csatornákba kerülő olaj kiszűrésére és az óceánokba ömlő nyersolaj-szennyeződések feltakarítására is kiválóan alkalmas – erre jött rá egy amerikai fodrász, aki egy San Franciscó-i non-profit szervezettel, a Matter of Trusttal összedolgozva olyan hajszivacsokat és hajszőnyegeket állít elő, amelyekkel egyszerűen és környezettudatos módon távolíthatók el az ökológiai katasztrófákat okozó olajszennyeződések, derült ki a CNN beszámolójából.

Ráadásul a hajjal vagy állati szőrrel végzett tisztítás hatékonyabb lehet, mint a mesterségesen erre a célra előállított polipropilén habszivacs, ennél ugyanis az emberi hajnak ötször jobb az olajfelfogó képessége. Ha pedig hozzátesszük, hogy a haj egy természetesen megújuló energiaforrás, ami egyenesen a kukába kerülne, ha az amerikai szervezet nem mentené meg a fodrászatokból, első pillantásra szinte már fáj, mennyire egyszerűen nagyszerű ez a megoldás – aminek persze megvannak a hátulütői is.

Gautier 1998-ban alapította meg partnerével, Patrice Gautierrel a Matter of Trustot azzal a céllal, hogy környezetvédelmi problémákat oldjanak meg. Három évvel később a Galápagos-szigetek egyike, a San Cristobal partjaitól mindössze 800 méterre elsüllyedt a Jessica nevű hajó, és 3 millió liter dízel- és fűtőolaj került a Csendes-óceánba. Mint utóbb kiderült, a kisebb mértékűnek számító szennyezés miatt két hónappal a katasztrófát követően a szinte a Galápagos-szigetek szimbólumainak számító tengeri leguánok mintegy 60 százaléka elpusztult.

A Gautier házaspár egy alabamai fodrásszal, Phillip McCrory-val együtt az olajszennyezés hírére úgy döntött, saját találmányukkal segítik a tisztítási-ártalmatlanítási műveleteket. McCrory 1989-ben alkotta meg első prototípusát, ami emberi hajat használt az olajszennyeződés felitatására. Az ötletet a NASA is letesztelte, és szakértőik arra jutottak, hogy működőképes. A sztori szerint McCrory első kísérletében felesége harisnyáját tömte meg a fodrászatából származó, több mint két kilónyi levágott hajjal. Az így létrejött úszógumi két szárát összekötötte, majd kisfia vízzel teli gumimedencéjébe helyezte, és a közepét megtöltötte fáradt olajjal. Amikor az úszógumit összenyomta, azt vette észre, hogy az olaj rátapad a hajra, és egy idő után teljesen eltünteti az olajfoltot.

Később kiderült, hogy a haj valójában nem szívja fel az olajat, hanem az rátapad a felszínére, és így akár ki is lehetne csavarni a hajas harisnyából, és újra össze is lehetne gyűjteni, ez a fajta újrahasznosítás azonban még nem működik. Viszont innen indult a Matter of Trust története.
https://qubit.hu/2022/05/28/ime-a-csodafegyver-a-kornyezetpusztito-olajszennyezes-ellen-az-emberi-haj

Válasz

Nem akar egy környezetbarát ipari csarnokban élni?

Speciális acél alapanyag, hulladékmentes gyártás, kisebb súly, pontos tervezés, gyors kivitelezés, kiváló hőszigetelés, nagy strapabírás. És ha nem csarnok lenne, hanem lakóház – akár féláron? Ennek sincs akadálya. ...
https://greenfo.hu/hir/nem-akar-egy-kornyezetbarat-ipari-csarnokban-elni/

Napjainkban már egyre több építőipari vállalatnál is a szervezeti kultúra természetes részévé vált a környezetvédelmet is szemmel tartó gyártás. Az ökológiai lábnyom és a hulladékmennyiség csökkentése az építőiparban is a gyártó és megrendelő közös érdeke, hiszen ez mind anyagi, mind morális szempontból előnyére válhat úgy a cégnek, akárcsak az építtetőnek. De hogy is van ez a gyakorlatban pl. acélcsarnokok megrendelése, gyártása, építése esetén? Mai podcastunkban egy igazán megfontolt alapokon nyugvó példát is bemutatunk az ipari- mezőgazdasági beruházások világából. Sarkadi Péter beszélgetőtársa a Frisomat Kft. értékesítési vezetője Mészáros Zoltán.
https://open.spotify.com/episode/4tOB68rLG61PkOVEyDIWwG

Válasz

Sok tévhit kering a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és számos akadályba ütközhetnek azok, akik környezettudatos módon szeretnének eljárni.

Egyre több embert érint a klímaszorongás, ami előnyökkel is jár: sokak már nem csak beszélnek a környezettudatosságról, de tesznek is egy élhetőbb környezetért, például szelektíven gyűjtik a hulladékot. A hvg.hu utánajárt annak, hogy mennyire „bonyolult” ma környezettudatosnak lenni, és milyen akadályokba ütköznek azok, akik szelektíven gyűjtenék a hulladékot.

A hulladék szelektív gyűjtésének rendszere aránylag jól kiépült Magyarországon: a papír-, a műanyag és a fémhulladék különgyűjtésére többnyire létezik megoldás a magyar háztartásokban – mondta el a hvg.hu-nak Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője. Azonban bizonyos akadályokba ütközhetnek azok, akik szelektíven szeretnék gyűjteni a hulladékot az otthonukban. „Például ilyen akadály az, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen típusú műanyagokat tehetnek az erre kijelölt kukába. Ám ha tudják, akkor sem biztos, hogy az adott csomagoláson szerepel a műanyag típusát jelölő szám vagy betűkód.”

Budapesti szelektív hulladékgyűjtési rendszer 2022. január 1-étől:
https://www.fkf.hu/budapest-szelektiv-hulladekgyujtesi-rendszere

Hasonlóan, tipikus probléma az, hogy továbbra sem megoldott az üveghulladék és a konyhai szerves hulladék házhoz menő szelektív begyűjtése. „Utóbbi mennyiségét komposztálással lehet nagyban csökkenteni, előbbi esetében pedig az utcai hulladékszigetek felkeresése, illetve betétdíjas termék esetén a boltban történő visszaváltás jelent megoldást” – mondta el Szabó György.
https://hvg.hu/zhvg/20220602_hulladekgazdalkodas_maganszemelyek

Válasz

A Nanjangi Műszaki Egyetem (NTU) kutatói által kifejlesztett biocementben a kötéseket baktériumok tevékenysége biztosítja.

A cement hulladék alapanyagokból – ipari karbidiszapból és emlősök vizeletéből – készül. A karbidiszap (acetiléngyártáskor keletkező hulladék, melléktermék) a cementhez szükséges kalcium forrásaként szolgál, a vizelet a karbamidot biztosítja – ismertette a National Geographic.

Ha speciális baktériumokat adnak a keverékhez, egy homokfelületet befröcskölve elindulnak azok a reakciók, amelyeknek a homokszemcsék közt kialakuló kötés köszönhető.

-- A folyamat a mikrobiálisan serkentett kalcitkicsapódás (MICP) nevet viseli, és kalcium-karbonát keletkezik, vagyis mész, amely kitölti a szemcsék közti hézagokat, ezzel a réteg vízállóságát igen nagy mértékben növeli.

A Journal of Environmental Chemical Engineering című folyóiratban bemutatott innovatív eljárással kezelt talajfelület nagyobb nyomást képes kiállni, mint a hagyományos cementtel készített változat.

A kutatók szerint az így készülő biobetonnal megakadályozható a talajerózió, víztározókat lehet vele készíteni partokon vagy sivatagokban.
https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Epits_okosan/2022_05_17/uj_fejezeteshez_erkezett_a_fenntarthato_cementgyartasert_folytatott_kuzdelem

Válasz

Mi születhet egy jógamatrac és egy kávészsák nászából?

Ferenczi Zita újrahasznosítással készülő sikkes lábbeli hosszú sétákon, talpalós munkahelyeken, menős munkahelyeken, sőt túrázáskor is megállják a helyüket, és nem csak azért slow fashion termékek, mert a talpukban újrahasznosított jógamatrac van.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Dizajntrendek/2022_05_17/az_ujrahasznositas_igenis_lehet_sikkes

Válasz

Ezt érdemes tudni a rohamosan terjedő lebomló zacskókról

Napjainkban a környezetvédelem, valamint a körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan sokat lehet hallani a biopolimerekről, de sajnos számos tévhit és félrevezető információ is napvilágot lát velük kapcsolatban: egyebek mellett az, hogy nem is bomlanak le, legfeljebb mikroműanyagokra esnek szét.

Ez a félreértés abból ered, hogy a korábban forgalmazott műanyag termékek között voltak olyanok, amelyek fény hatására mikroműanyagokká aprózódtak szét. Sokáig emlegették ezeket lebomló műanyagokként, holott esetükben semmiféle bomlás nem történik, csupán apró darabokra esnek szét, fokozva ezzel a műanyagszennyezést – mondta el a Don't Waste It kérdésére dr. Belina Károly professzor, a megalakuló Műanyagipari Tudományos Klaszter elnöke.

Ezekkel szemben a megújuló forrásból előállított biopolimerek nem kőolajalapúak, és igenis lebonthatók biológiai úton, igaz, bizonyos mikroorganizmusok és megfelelő körülmények hatására – mutatott rá a szakember.

-- Esetükben a bomlástermékek nem szennyezik a környezetet vagy a komposztot, mert CO2, víz és biomassza keletkezik.

Vagyis tévedés, hogy ezek ne bomlanának le, ugyanakkor valóban nem önmaguktól bomlanak le. „A komposztálható anyagoknak ugyanis több kulcsfontosságú tényezőre van szükségük a komposztálásukhoz: mikrobákra, oxigénre, nedvességre, megfelelő hőmérsékletre és időre. Valóban léteznek olyan biopolimerek is, amelyek lebontásához ipari komposztálás szükséges. De attól, hogy speciális körülményekre van szükség, ezek a polimerek még biológiailag lebomlók – pontosabban – lebonthatók!” – hangsúlyozza dr. Belina Károly.

A lebontható zacskókat arról ismerhetjük fel, hogy a terméken megtaláljuk a TÜV AUSTRIA független tanúsító szervezet komposztálható logóját, illetve az OK compost HOME vagy az OK compost INDUSTRIAL feliratot.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_05_12/ezt_erdemes_tudni_a_rohamosan_terjedo_lebomlo_zacskokrol

Válasz

Térképre tették az alumíniumdoboz-gyűjtő automatákat

Automaták segítenek országszerte, hogy kiürült alumínium italos dobozainktól környezettudatosan válhassunk meg. A Minden Doboz Visszajár kezdeményezéssel minden visszavitt dobozért kupont kapunk.

Ma már a sör mellett üdítőitalok és kávé is kapható fémdobozban, így a gyerekek, fiatalok is egyre inkább kapcsolatba kerülhetnek vele. Az újrahasznosítható anyagok közül az aludobozok alapanyagául szolgáló alumínium az egyik legértékesebb. Ráadásul újrahasznosításával az új fém előállításához szükséges energia 95%-a megtakarítható – mutatott rá a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés az alumíniumdobozok újrahasznosításáért, illetve annak népszerűsítéséért dolgozik, hogy otthonunkban minél többen gyűjtsük a dobozokat szelektív hulladékként.

Az automaták főként élelmiszer-kereskedelmi láncoknál (SPAR, Auchan, CBA, Coop és Tesco üzletek) vannak kitéve.

Országszerte közel 200 visszaváltó automata érhető el, a gyűjtés így nem csak otthon valósítható meg: az irodában, sőt, akár az óvodában, iskolában is lehet élni vele, ezáltal pedig már a kicsik is megtanulhatják, hogy az aludoboz érték, és nem eldobni való szemét.

A rendszer „pénzt a dobozért” elve azt jelenti, hogy nem csupán begyűjtik az aludobozokat, hanem „fizetnek” is érte: dobozonként pár forintos visszaváltási díjjal számolhatunk, amit az adott üzletben tudunk levásárolni.
https://tudatosvasarlo.hu/hol-vannak-aluminium-doboz-gyujto-leado-automatak/

A Minden Doboz Visszajár térképre tette, hol találjuk az automatákat.
https://www.google.com/maps/d/u/0/viewer?mid=1rUOQiJcAn9t-H3sP1rj6UnBs3lU&ll=46.875322152633%2C24.20941039999999&z=6

Válasz

Szerverek hulladékhőjével fűtik majd Bécs ultramodern kórházát

2023-tól részben a szomszédban található adatközpont, az Interxion szervereinek hulladékhőjével fűtik majd Ausztria legmodernebb kórházát, a bécsi Klinik Floridsdorfot. A 3,5 millió eurós beruházással évente mintegy 4 ezer tonnányi szén-dioxid kibocsátását kerülhetik el az osztrák fővárosban.

-- A terv az, hogy a kórház hőigényének 50–70 százalékát fedezik majd az újrahasznosított hulladékhővel

– közölte Bécs Város Külképviseleti Irodája.

Az Interxion Brünner Straßén található adatközpontjában többezer négyzetméteren 120 ezer szerver üzemel, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. A termek klimatizálásakor keletkező 26 Celsius-fokos vizet átvezetik a szomszédos kórház energiaközpontjába, ahol hőszivattyúk segítségével elvonják a víz hőenergiáját, és 82 Celsius-fokosra hevítik a kórház fűtéséhez használt vizet. A folyamat során keletkező hideg vizet pedig újra a szervertermek hűtéséhez használják. A hőszivattyúkat a tetőn elhelyezett szélkerék által termelt árammal hajtják majd.

Az innovatív rendszer 2023-ban kezdheti meg működését.
https://www.eurocommpr.at/hu/Hirek/Sajtoanyagok/Hamarosan-szerverek-hulladekhoje-futi-Becs-legmodernebb-korhazat

Válasz

Elkezdődött a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akció

Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, a TeSzedd! Az akció keretében május 2-ától 8-áig több mint 1000 találkozási ponton gyűjtik a hulladékot az önkéntesek – jelentette be Steiner Attila, az ITM klímapolitikáért felelős államtitkára.

A kormány kiemelt célja az illegális hulladékkal szennyezett területek felszámolása a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltak szerint, hiszen mindannyian tiszta környezetet, tisztább országot szeretnénk – hangsúlyozta Steiner Attila.

-- A TeSzedd! a környezettudatos gondolkodást, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének erősítését és az erre irányuló széles körű társadalmi szemléletformálást is népszerűsíti.

A hulladék elszállításáról és a gyűjtéshez szükséges eszközökről (kesztyűk, zsákok, kötözők) idén is az Innovációs és Technológiai Minisztérium gondoskodik.

Az összegyűjtött hulladékot a helyileg illetékes közszolgáltatók fogják elszállítani hasznosítás és ártalmatlanítás céljából. Információk:
http://szelektalok.hu/

Válasz

Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól.

A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – ismertette a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.

-- 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra köteleznek, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat.

A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk.

Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza.

A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_05_01/ujabb_orszagban_tiltjak_be_az_egyszer_hasznalatos_muanyagokat

Válasz

Egy Svájcban készült kutatás eredményei alapján egyetlen hajmosásnak (növényi alapú samponnal) akkora az ökológiai lábnyoma, mint ha egy benzines autóval megtennénk 800 métert.
https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Tudatos_vasarlas/2022_04_29/igy_tisztalkodhatsz_fenntarthatobban

Válasz

Egy hűtőszekrény is előkerült a Rába nagytakarításakor

Április 21-én, csütörtökön kezdetét vette a legtermészetesebben kanyargó, vadregényes folyónk, a Rába tavaszi nagytakarítása.

Az Őrségi Nemzeti Park tudósítása szerint évről évre nagy kihívás, hogy a faágak, torlaszok közé beszorult hulladékot kiszabadítsák és zsákokba gyűjtsék. A munka csak a vízről végezhető, így a folyó viselkedését és a kenuzás minden csínját-bínját ismernie kell a kormányosnak, hogy a veszélyes helyeken fennakadt nejlonokat, italos flakonokat, vödröket összeszedhessék.

-- A legnagyobb döbbenetet és nehézséget egy hatalmas hűtőszekrény eltávolítása okozta, amit méretei miatt nem is tudtak kenuba tenni, de nem hagyták a vízben, a partig kivitték, majd autóval elszállították.

„Elszomorító volt egyes belterületi folyószakaszok állapota is, ahol teherhajóra lett volna szükség, hogy a partot megtisztíthassuk” – állapította meg a szomorú tényt az Őrségi Nemzeti Park.

Hozzátették, jó lenne, ha a hulladék gazdái többre értékelnék a Rába természetességét, és nem „szemétszállító szalagként” tekintenének erre a gyönyörű folyóra.

Pozitív hírről is beszámoltak azért, ugyanis a szakemberek szerint jó volt látni, hogy a háborítatlan részeken rengeteg madár érzi otthon magát.
https://www.orseginemzetipark.hu/hu/hirek/rabatakaritas.html

Válasz

Tisza egy kilométeres szakasza – nyolcvanzsáknyi szemét

Az egri Békatutaj Egyesület a Föld napja alkalmából szervezett szemétszedő kenutúrát: a Tiszafüred és Tiszaörvény közötti vízpartokat szabadították meg az eldobált szemét egy részétől.

A 2008-ban létrejött, egri alapítású Békatutaj Egyesület a túrák mellett szemétszedő akciókat és más környezetvédelmi programokat is szervez. Az elmúlt hétvégén immár kilencedik alkalommal tartottak szemétszedő kenutúrát – ismertette az egyesület közleménye alapján az Egriügyek.hu.

Idén nemcsak a Tisza-tó védettebb területein, hanem a Tisza folyó partján is zajlott a szemétgyűjtés, és helyenként sokkoló volt, amit az aktivisták tapasztaltak.

-- Volt olyan terület, ahol körülbelül kétszáz négyzetméteren megtöltöttek szeméttel tizenöt zsákot.

A Tisza egy kilométeres szakaszán összesen nyolcvan zsák szemetet gyűjtöttek.

Az Aktív Magyarországért díjas Békatutaj Egyesület önkéntesei az elmúlt nyolc évben a Tisza-tó belső, eldugottabb területein gyűjtötték a szemetet. Ezeken a védettebb területeken is évről évre összegyűlt mindig legalább 20-30 zsák, de a folyó partja nem meglepő módon sokkalta szennyezettebb.

Az idei évben először, a PET Kupával életbe lépett együttműködésnek köszönhetően a gyűjtés után az önkéntesek át is válogatták a szemetet. Az összegyűjtött hulladéknak így csupán negyedét rakják le. Az újrahasznosítható műanyagot, fémet és üveget a PET Kupa kiskörei Folyómentő Központjába szállították, ahonnan később visszakerül a körforgásba, és újra termék vagy csomagolóanyag készül belőlük.
https://egriugyek.hu/kornyek-ugye/bekatutaj-egyesulet-tisza-szemetszedes

Válasz

Munkácsi Brigitta: Levendula és ecet | Könyvajánló

Munkácsi Brigitta 57 környezetbarát tisztítószer receptjét kínálja könyvében, amelyek segítségével bárki egyszerűen vegyszertől mentessé varázsolhatja otthonát.

Ahogy a kötet ajánlója fogalmaz, itt az idő, hogy újradefiniáljuk a takarításhoz kapcsolódó viszonyunkat, amely
a könyv segítségével nyűg helyett olyan tevékenységgé válhat, ami a saját és bolygónk egészségére is jó hatással lehet.

Az olvasó olyan környezet- és pénztárcabarát recepteket kap, melyek segítségére lesznek a takarításhoz szükséges összes szer egyszerű elkészítésében, legyen szó a mosás során folttisztításról, fürdőszobai kádtisztításról, a konyhában sütőtakarításról, vagy akár bútorápolásról, természetes illatosításról, molyirtásról.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_04_27/munkacsi_brigitta_levendula_es_ecet

Válasz

A Tudatos Vásárlók Egyesületének mérése szerint csak Budapesten évi 13 millió elviteles dobozt használunk fel. Ha ez mind eldobható műanyag doboz, az 1,06 tonnányi szén-dioxid-kibocsátást jelent. A Rakun Dobozközösség a Felelős Gasztrohős Alapítvány támogatásával, a Föld napja alkalmából kampányt indított az egyszer használatos elviteles dobozok okozta környezeti károk enyhítése érdekében.

2021 nyarán látott napvilágot a Nature Sustainability magazinban az a tanulmány, amely megállapította, hogy az óceánban található 3. leggyakoribb műanyaghulladék (a zacskó és a palack után) az elviteles műanyag edény és evőeszköz. Emiatt került sor tavaly júliusban néhány típusú elviteles edény és az egyszer használható műanyag evőeszközök forgalmazásának betiltására.

Azonban sajnos se az edények, se az evőeszközök nem tűntek el teljesen a vendéglátóhelyekről, a meglévő készletek felhasználása még most is folyamatban van.

-- A Rakun Dobozközösség másfél éves fennállása óta már 11 680 db egyszer használatos doboztól – azaz 467 kg hulladéktól – mentette meg a Földet az újrahasználható acéldobozainak használata révén.
https://rakun.hu/

A Denkstatt Hungary Kft. elemzése szerint a Rakun által használt rozsdamentesacél dobozok már 25 használat után kisebb hatást gyakorolnak a globális felmelegedésre, mint a Magyarországon gyártott, eldobható polipropilén dobozok.

A Rakun Dobozközösség és a Felelős Gasztrohős Alapítvány az április 19–24-ig tartó Föld napja kampány keretében a hulladékmentes életmódhoz segítséget nyújtó nyereményekkel is motiválta a lakosságot, hogy válasszák a környezettudatos ételcsomagolási megoldásokat.

„Hiszünk abban, hogy a változás az egyén szintjén kezdődik, várhatunk a központi szabályozásra, de addig is kezdjük el, amit megtehetünk. Már országszerte közel 100 vendéglátóhelyen kérhetjük az ételünket többször használható Rakun dobozba az eldobható műanyag helyett, akár kiszállításnál is” – mondta el dr. Horváth Sarolta, a Dobozközösség egyik alapítója.
https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Tudatos_vasarlas/2022_04_26/egy_finom_ebedet_konnyu_megemeszteni_a_nyomaban_marado_kornyezeti_terhelest_mar_nehezebb

Válasz

A Lidl áruházaknál is leadható a használt sütőolaj

A társaság egyelőre hat áruházhoz helyezett ki tárolóedényeket, az első ütem lezárását követően a gyűjtőpontok bővülnek.

Az áruházlánc MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kihűlt étolajat palackba kell gyűjteni, és ezt lehet bedobni a kijelölt szelektív gyűjtőbe.

Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője kiemelte: a cég stratégiájában meghatározó szerepe van a fenntarthatóságnak, az elmúlt években számos környezetvédelmi intézkedést valósítottak meg,

--a használt sütőolaj-visszagyűjtés újabb jelentős mérföldkő, amivel környezetbarát alternatívát kínálnak a vásárlóknak.

A közlemény emlékeztet: a kidobott vagy kiöntött használt sütőolaj rendkívül káros és veszélyes a környezetünkre. A lefolyóba öntve a csővezetékek falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, míg az élővizekbe jutva a víz felszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így elpusztítja a vízi élőlényeket. Ugyanakkor a szelektíven gyűjtött és megfelelő helyen leadott mennyiség 90%-ából biodízel, 10%-ából biogáz készülhet.

A gyűjtőpontok kihelyezésére első körben a következő Lidl áruházaknál került sor:

-- Dorog, Bányász körönd Hrsz.1732/98
-- Tatabánya, Győri út 31.
-- Dunaharaszti, Némedi út 102/A
-- Székesfehérvár, Mártírok útja 11.
-- Budapest, Fehérvári út 211.
-- Budapest, Régi Fóti u. 1.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_25/a_lidl_aruhazaknal_is_leadhato_a_hasznalt_sutoolaj

Előzmény

Válasz

A Magyar Vízközmű Szövetség (MaVíz) pár perces edukatív kampányfilmjéből megismerhetjük a csapvízzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, felsorolva az előnyeit, és eloszlatva a vele kapcsolatos tévhiteket.

A csapvíz az egyik legnagyobb kincsünk, és egyben a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. Magyarországon a háztartások 98%-a részesül közműves ivóvízellátásban, míg a Föld népességének ötöde nem jut hozzá a tiszta, egészséges ivóvízhez.

A MaVíz kisfilmjéből egyebek mellett kiderül, hogy honnan származik Magyarországon a csapvíz, miért biztonságos, és miért érdemes előnyben részesíteni a PET-palackos italokkal szemben.
https://www.youtube.com/watch?v=8q933usdEWw

Válasz

Rendhagyó plakátkampánnyal figyelmeztet a műanyagválság következményeire a Deutsche Umwelthilfe

A környezetvédelmi szervezet fel szeretné rá hívni a figyelmet, hogy 1960 óta 20-szorosára nőtt a globális műanyagtermelés, ami évente 320 millió tonnánál is több szemetet jelent; de nem ezek az adatok a kampány legemlékezetesebb részei.

A megvalósító, a Havas Düsseldorf nevű kommunikációs ügynökség ötlete az volt, hogy megmutassa az embereknek: a történelminek tűnő pillanatok eltörpülhetnek olyan apróságok mellett, mint például egy elhajított műanyag palack.
Az „Örök pillanatok” című projekt keretében négy kép járta be a világot.

-- A 2016-os Marrakeshi Klímakonferencián arról egyeztettek a résztvevők, hogyan valósíthatnák meg a párizsi klímacsúcs vállalásait. A megegyezés csak két éven át tartott. Ellenben a konferencián felhasznált ásványvizes palackok 446 évig maradandó nyomot hagynak a Földön.

-- A legmelegebb bostoni maratont 1976-ban tartották. A maraton fekete-fehér fotón látható győztese, Jack Fultz 2 óra 20 perc alatt tette meg a távot, kezében az életmentő palackkal, ami még 360 évig várhat a melegrekord megdőlésére.

-- A Woodstocki Zenei és Művészeti Vásárt, vagy röviden Wodstocki Fesztivált 1969-ben, egy New York-i farmon rendezték. A teljesen ingyenes esemény három napig tartott; a szeretet, béke és harmónia szimbólumaként híresült el. Azt, hogy emléke meddig marad fenn, nem tudhatjuk, de a talajt beterítő műanyagszemét még 196 évig velünk marad.

-- Az angol kormány 1934-ben ingyenessé tette a tejet az angliai és walesi általános iskolákban. Bár 1965-ben a program véget ért, az akkor kiosztott műanyag szívószálak még ma sem bomlottak le. Az elsők is majd csak 2048-ban fognak.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_21/rendhagyo_plakatkampannyal_figyelmeztet_a_muanyagvalsag_kovetkezmenyeire_a_deutsche_umwelthilfe

Válasz

1 liter sütőolaj akár 1 millió liter ivóvizet is elszennyezhet. A Mol közleménye szerint a lefolyóba vagy a szemétbe öntött használt étolaj károsítja a környezetet, összegyűjtése és feldolgozása ezért elsődleges környezeti érdek. 2011 óta mintegy 3 millió liter használt olajat adtak le a vállalat sütőolajgyűjtő programjában.

A használt sütőolaj veszélyes hulladéknak számít. A csővezetékek falára lerakódva a csatorna dugulását okozza, a háztartási szemétbe öntve nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókban. Ha az élővizekbe jut, a víz felszínén úszva meggátolja az oxigénfelvételt, így elpusztítja a vízi élőlényeket – írta a 24.hu a Mol közleménye alapján.
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/04/18/orszagszerte-atveszi-a-hasznalt-sutoolajat-a-mol/

Válasz

Philip Bunting: A Földnek Rád van szüksége! | Könyvajánló

Senki nem szeret igazán a szeméttel foglalkozni. Ám akár tetszik, akár nem, a hulladék az életünk része. Honnan származik a szemét? Hova kerül? Mi történik ott vele? És hogyan cselekedhetünk a bolygónk érdekében?

A könyv röviden bemutatja a hulladék útját és a hozzá kapcsolódó bonyolult összefüggéseket. Ezután vázolja az újrafelhasználás, újrahasznosítás és a megújítás folyamatait, valamint egyszerű, játékos tanácsokkal szolgál ahhoz, hogyan építhetjük be ezen elveket gyakorlati szinten is a mindennapjainkba.
Ez a téma fontos a bolygón élő összes élőlény léte szempontjából.

Tedd meg az első lépéseket a változás útján, tanulmányozd a szemetedet, és győzedelmeskedj a háztartási hulladékkal vívott csatában! Reméljük, hogy az ötletek érthetőek lesznek a legfiatalabbak számára is, a kicsit idősebbeknek pedig elég egyszerűek ahhoz, hogy napi rutinná válhassanak.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_04_20/philip_bunting_a_foldnek_rad_van_szuksege

Válasz

Magyar cég fejlesztése hozhat áttörést a bioműanyagok világában

A Dunakeszin működő biotisztítószereket gyártó vállalat vezetője szerint a PET-palackok helyettesítésére kifejlesztett csomagolóanyaguk „100%-ig természetes anyagokból készült bioműanyag, karbonsemleges, 15 év alatt magától lebomlik, akár komposztálható”, sőt, „emészthető”.

Az rtl.hu riportot készített egy magyar vállalkozóval, aki állítása szerint áttörést ért el a könnyen lebomló, bioműanyag-alapú csomagolások terén. Juhász András, a Cleaneco öko-bio háztartási és ipari tisztítószereket gyártó iPLA.Tech Kft. alapító tulajdonosának kezdeti célja a termékeikhez használt klasszikus csomagolások lecserélése volt.

Az iPLA.Tech kísérleteinek eredménye egy olyan PLA-keverék, amit mindkét gyártástechnológiai lépcsőben − a fröccsöntésben és a fúvásban − használni tudnak. A csomagolások fő komponense a PLA, adalékként, például lágyításra pedig különféle természetes ásványi anyagokat használnak.

Kiemelt céljuk, hogy a termékeik minél többször újratölthetők legyenek, ugyanakkor azoknál a csomagolásoknál, ahol megmarad az egyszer használatos funkció, illetve minden törekvésük ellenére nem kerülnek visszagyűjtésre, igyekeznek a lebomlást gyorsítani.

Ennek érdekében mezőgazdasági hulladékként máskülönben nem hasznosuló anyagokat − például fűrészport, kenderfeldolgozási hulladékot − használnak föl magas százalékban, beledolgozva a bioműanyagba. A hozzáadott növényi rostok nagymértékben gyorsítják a termék lebomlását, és jelentősen csökkentik az anyag árát.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_05_04/magyar_ceg_fejlesztese_hozhat_attorest_a_biomuanyagok_vilagaban

Válasz

Miközben minden 10. ember éhezik a világon, az ételek egyharmada a kukában végzi. Ez a morális okokon felül a klímaváltozás miatt is problémás, ráadásul az infláció és az ukrajnai konfliktus nyomán a közeljövőben globális élelmiszerválság van kilátásban.

Április 27. a “Stop Food Waste Day”, vagyis az “Állítsuk meg az élelmiszer-pazarlást” világnap. Szeptember 29. pedig az élelmiszer-pazarlás elleni világnapja, de lényegében ugyanarra a jelenségre hívják fel a figyelmet. Évente az előállított ételek közel 33 százaléka nem kerül fogyasztásra vagy felhasználásra. A világ “jobbik” felén megtehetjük, hogy válogatunk: csak a hibátlan zöldség-gyümölcs kerül tányérra, nem esszük két napig ugyanazt az ételt és bizony a maradék sok esetben egyszerűen a kukában végzi.

A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) 2020-as tanulmánya szerint évente 1,3 milliárd tonna étel megy kárba globálisan. Ezzel pedig nem csak az étel, hanem az ahhoz felhasznált víz és energia is kárba veszik, de a legnagyobb gondot a szerves hulladék lebomlása jelenti, amivel szén-dioxid és metán gáz kerül a légkörbe ezzel elősegítve az ózonréteg pusztulását.

18 millió tonna szemét = 600 adag étel

A magyar háztartások 2020-ban 1,8 millió tonna élelmiszer hulladékot termeltek, amiből 600 millió adag ételt lehetett volna készíteni. Ennek pénzben kifejezett értéke egy főre vetítve 18 ezer forint.
https://noizz.hu/eco/etelpazarlas-18-ezer-forintjaba-kerul-minden-magyarnak/rsvqbwf

Válasz

Fillérekért adja a használt bútorokat az FKF: bárki vehet szekrényt 7 ezerért, konyhabútort 10-ért

Elképesztő mértékben drágultak a bútorok Magyarországon, így nem csoda, hogy egyre többen kacsintgatnak a használtpiac felé. Azt ugyanakkor kevesen tudják, hogy az FKF két fővárosi üzletében egy jelképes tárolási díj ellenében vásárolhatunk használt holmikat, köztük nagy bútorokat is - ezek 7 ezer és 10 ezer forint között mozognak, egy kanapé pedig 5 ezer forintért vihető. A Szemléletformáló és Újrahasználati Központokba a budapesti lakosok olyan tárgyakat adhatnak le, amelyeket már nem használnak, de a funkciójukat ellátják, így azok másnak még jól jöhetnek.

Kevesen tudnak erről az olcsó bútorboltról

Látható tehát, hogy a bútorok jóval az infláción felül drágultak Magyarországon, így egyre többen kacsintgatnak a használtpiac felé. Kevesen tudják azonban, hogy 2016 nyara óta az FKF is üzemeltet olyan boltokat, ahol nem csak bútorokat, hanem más, használt, de jó állapotú dolgokat lehet vásárolni.

Mint kérdésünkre a fővárosi vállalat elárulta, jelenleg két Szemléletformáló és Újrahasználati Központot üzemeltetnek Budapesten:

-- egyik a XV. kerületben a Károlyi Sándor utca 166. szám alatt,
-- a másik a XVIII. kerületben a Besence utca 1/A szám alatt található.

A létesítményekbe a budapesti lakosok adhatják le (fényképes személyazonosító igazolvány és lakcímkártya bemutatása mellett) a már feleslegessé vált, de eredeti funkciójukat betöltő, így más számára még használható dolgaikat. Ezzel egyébként nem csak csökkenthetjük az általunk megtermelt hulladék mennyiségét, de adott esetben a drága lomtalanítást is megspórolhatjuk. A leadható tágyak listája a teljesség igénye nélkül:

-- könyvek,
-- tányérok,
-- poharak,
-- játékok,
-- sportszerek,
-- CD és hanglemezek,
-- bútorok, stb.

A cég kiemelte ugyanakkor, hogy hálózati feszültséggel működő eszközöket érintésvédelmi okok miatt nem vesznek át!
https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220425/fillerekert-adja-a-hasznalt-butorokat-az-fkf-barki-vehet-szekrenyt-7-ezerert-konyhabutort-10-ert-1124238

Válasz

Mi történik most a PET Kupánál? - aktuális összefoglaló a 44. perctől (a teljesség igénye nélkül)

Akik követik a PET Kalózok munkásságát sokféle hírt hallhatnak: projektek, turnék, együttműködések, tisztítóakciók, versenyek, erasmus, interreg, tidyup, mümü... néha még mi kalózok is meglepődünk azon, hogy mennyi mindent csinálunk.

AtiKapitány az MTA "Az ember alkotta anyag" konferencián adott elő
https://youtu.be/eLFQ7ZUk7Ig?t=2615
és foglalta össze, hogy

-- mi a PET Kupa
-- milyen eredményeink vannak
-- milyen projekteken dolgozunk
-- milyen terveink vannak a jövőben

Jelentkezz önkéntesnek és legyél Te is PET Kalóz!
https://petkupa.hu/hu_HU/onkentesseg

Válasz

Apró darabokra bontja a műanyagot a plasztikfaló tengeri gomba

Nagy hatásfokkal bontja le a polietilént és más műanyagokat egy tengerigomba-faj, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia Óceánkutató Intézetének tudósai azonosítottak. Egyes műanyagféléket két hét alatt darabokra bont.

A Szun Csao-min vezette kutatócsapat 2016 óta több mint 1000-féle műanyaghulladékot gyűjtött össze a tengerekből, és e minták egyikén találták a plasztikfaló tengeri gombát. Hatására a műanyag mintegy négy hónap alatt összezsugorodik, megváltoztatja a színét, és apró töredékekre hullik.

Bizonyítást nyert, hogy a gomba akár 95 százalékos hatásfokkal is lebontja a műanyagot, és ártalmatlan a környezetre.

A szakembergárda laboratóriumi körülmények között felgyorsította a gomba szaporodását, és elérte azt, hogy két héten belül apró darabokra bontsa le a poliésztert, a poliuretánt és a biológiailag lebomló műanyagokat.

A kutatócsapat kezdeményezte kutatási eredményeik országos szabadalmaztatását.

Becslések szerint évente nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe, és mikroműanyaggá lebomolva a globális táplálékláncba, komoly veszélyt jelentve a tengeri ökoszisztémára. A tengeri gombák megoldást kínálhatnak a problémára – vélik a kínai kutatók.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2022_03_29/apro_darabokra_bontja_a_muanyagot_a_plasztikfalo_tengeri_gomba

Válasz

„Sok embernek jut eszébe beltéri komposztálót készíteni vagy venni, ami nagy örömmel tölt el, mert több embert érdekel a lebomló hulladék sorsa” – mondta el Udvarnoki Tünde a Zöldboltnak adott interjúban.

Tünde 10 éve komposztál beltérben, az évek során több komposztálófajtát is épített, műanyag dobozoktól kezdve fából és még anyagból is varrt. A COMPOT ötlete 3 éve született meg 2019-ben, mert szeretett volna egy agyagból készült letisztult komposztálót.

A megvalósítás érdekében egy keramikus és kályhaépítő barátjával együtt a Climate KIC Green House Accelerator programjában vett részt a COMPOT komposztáló ötletével.

A COMPOT közösen készült több fazekas, keramikus bevonásával. Az évek alatt mindenki beleadott valamit a COMPOT-ba: „igen fontos pont volt, hogy egy szép komposztálót készítsünk, ami hasznos, de büszke része lehet a konyhának és/vagy a nappalinak” – hangsúlyozza a komposztáló megálmodója.

A COMPOT-ban a teljes komposztálási folyamat játszódik le, amiben az aerob (oxigénnel teli környezetet kedvelő élőlényekkel) lebontás van előnyben. „A komposztaktivátorban nagy mennyiségben vannak a komposztálásban hasznos baktériumok és gombák, vagyis nagyon sok szemmel nem látható lebontó élőlény „dolgozik” a komposztunkban. Ezzel oltod be minden etetésnél a COMPOT-ot, amikor a lebomló hulladékodat és az aktivátort beleteszed az edénybe” – mondta el a komposztáló működéséről Udvarnoki Tünde.

A komposztálóval kapcsolatos további információkért és a beszerzéssel kapcsolatban érdemes felkeresni a Zöldbolt oldalát.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_01/egy_komposztalo_amely_nem_csak_hasznis_de_akar_a_szoba_disze__is_lehet

Válasz

Egy kenyai mérnök úgy gondolja, a műanyag a félreértett anyagok közé tartozik, és vállalkozást alapított, hogy építőanyagként hasznosítsa a kidobott olajoshordók, vödrök, joghurtos dobozok és más műanyaghulladékok tonnáit.

Nzambi Matee eredeti munkaköre szerint műanyagot gyártott, de amikor megtudta, milyen keveset hasznosítanak ebből újra, inkább térfelet váltott. De amikor tudomására jutott, milyen kevés szemetet dolgoznak fel újra, felmondott a munkahelyén, és megalapította vállalkozását, a Gjenge Makerst, amely napi 1500 műanyag téglát készít ipari és háztartási hulladékból – számolt be a phys.org alapján a Liner.

A fenntartható térburkoló tömbök már utakat, felhajtókat és járdákat szegélyeznek Nairobiban, hamarosan pedig alacsony költségvetésű lakások alternatív építőanyagként is szolgálhatnak, mivel a környezetbarát téglák erősebbek, olcsóbbak és könnyebbek, mint a beton.
https://liner.hu/muanyaghulladek-kornyezetbarat-tegla/

Válasz

Első alkalommal mutatták ki különböző mikroműanyagok jelenlétét élő emberek tüdejében, és a 13 páciensből álló minta alapján úgy tűnik, hogy gyakori jelenségről lehet szó, a vizsgált minták közül tizenegyben találtak valamilyen műanyagszennyezést. A brit Hulli Egyetem kutatói március végén publikálták a felfedezéseikről szóló tanulmányt a Science of The Total Environment című szaklapban.

A kutatók két leginkább meglepő felfedezése egyrészt az volt, hogy a műanyagszennyezés a tüdő egész felületét érintette, másrészt pedig az, hogy a tüdő alsóbb részében több mikroszemcsét találtak, közöttük egészen nagyokat is. Laura Sadofsky, a tanulmány vezető szerzője szerint az azért is különös, mert itt szűkebbek a légutak, ezért a kutatók arra számítottak, hogy a tüdőbe került műanyag nem jut el idáig, hanem korábban csapdába esik.

A leggyakoribb szennyezőnek a polipropilén és a PET (polietilén-tereftalát) számítottak, az előbbit főként csövek és vezetékek gyártásához használják, az utóbbiból készülnek a mindenki által jól ismert műanyag palackok.

Egy korábbi brazil kutatásban 20 mintából 13-ban találtak mikroműanyagot, de ebben az esetben holttestekből származó mintákat vizsgáltak. Egy tüdőrákban elhunytak tüdőszöveteit vizsgáló 1998-as amerikai tanulmányban műanyagot és növényi származékokat is találtak a mintákban, ezek a rákos szövetek 97, az egészségesek 83 százalékán voltak jelen.

Mikroműanyagból márpedig csak egyre több lesz, ezért sok kutató szerint jelenleg az egyik legfontosabb közegészségügyi kérdés az általuk jelentett kockázat feltárása, illetve a műanyagszennyezés mielőbbi mérséklése, majd felszámolása. Ebben az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyag csomagolások elhagyása, ugyanis ezek számítanak a legjelentősebb szennyezőnek. Tamara Galloway, az Exeteri Egyetem ökotoxikológusa szerint eleve felesleges a használatuk: ötszáz éven keresztül fennmaradnak, de csak húsz percig hajtanak hasznot, ez pedig minden, csak nem fenntartható.
https://qubit.hu/2022/04/06/elo-emberek-tudejeben-is-kimutattak-a-mikromuanyag-jelenletet

Válasz

Az Ocean Cleanup óceántisztító missziója újabb projektet indított. Napelemes szeméttisztító hajókkal járják a folyókat, hogy a szemét ne jusson el az óceánokig.

Boyan Slat 2011 óta foglalkozik az óceánszennyezés problémájával. A fiatal holland feltaláló néhány évvel ezelőtt fejlesztette ki az szemétgyűjtő lebegő gátat, amellyel a gigantikus – Franciaországnál háromszor nagyobb – Csendes-óceáni szemétsziget eltakarítását tűzte ki célul.

Ezek a passzív rendszerek begyűjtik a víz felszínén úszó műanyag hulladékot, majd egy közös tárolóba juttatja el, ahol újra hasznosításra kerül. Boyan szerint 5 éven belül sikerül eltüntetni a szemétsziget felét.

Az óceánok szennyezését a forrásnál kell megszüntetni

Boyan a szemétgyűjtő gátakat azért fejlesztette ki, hogy végleg megszabadítsák az óceánokat a nagy szemétszigetektől.

Jelenleg már 5 nagy szemétsziget (Garbage Patch) alakult ki az óceánokban az emberi gondatlanság és szennyezés miatt.

Rájött azonban, hogy az óceánok tisztulásához a szennyezés forrását is meg kell szüntetni. A „tüneti kezelés” nem elég a probléma megoldásához…

Az óceáni szemét 80%-a a folyókból érkezik – 1000 folyó szennyezi az óceánokat

A statisztikák szerint az óceáni szemét 80 százaléka a folyókból érkezik. A világ minden tájáról mintegy 1000 folyó szennyezi az óceánokat. A szennyezést ezeken a pontokon kell megszüntetni, illetve a folyók védelmét kell megoldani.

Boyan ezért hozta létre a napelemes szemétgyűjtő hajókat, amelyek naponta 110 tonna szemetet szűrnek ki a folyókból.

Naponta 110 tonna műanyagot gyűjtenek össze a napelemes hajók

A napelemes hajók a folyami hulladékot gyűjtik be, majd kihozzák a partra, ahol újra hasznosításra kerülnek.

Egy szemétgyűjtő hajó naponta 110 tonna hulladékot képes begyűjteni, amely egyébként minden nap bejutna az óceánokba. Ezáltal drasztikusan csökken az óceánok hulladékterhelése. „Ha a folyókat megtisztítjuk, a műanyag szemét nem jut el az óceánokig.”

Az összes szennyezett folyó kapjon szeméttisztító hajót

Boyan 2025-ig szeretne az összes súlyosan szennyezett folyóhoz eljuttatni egy szeméttisztító hajót. Ehhez a világ kormányai és a helyi önkormányzatok segítségét kérik. Jelenleg a malajziai súlyosan szennyezett Kang-folyó, és az indonéziai Cengkareng csatorna tisztítása már megkezdődött.

Mivel a hajók napelemmel működnek, természetesen semmilyen szennyezőanyagot nem bocsátanak a vízbe.
https://impressmagazin.hu/naponta-110-tonna-muanyagot-gyujtenek-be-a-napelemes-szemettisztito-hajok/

Válasz

Svédország már nem szemetel – a hulladék 99%-át újrahasznosítják

Svédországban már 99%-ban megvalósult a hulladékmentesség, ami azt jelenti, hogy a svédek már nem termelnek fölösleges szemetet.

Svédországban az elmúlt években egyfajta újrahasznosítási forradalom valósult meg, melynek eredményeképp ma már a hulladék 99%-át valamilyen módon újrahasznosítják, és mindössze 1%-a végzi a szeméttelepeken, írja a Huffingtonpost.

Elektromos árammá, újrahasznosított termékekké és bioüzemanyaggá alakítják a szemetet

A svédek évente 4,4 millió tonna hulladékot termelnek, melynek több mint feléből elektromos áramot termelnek, az úgy nevezett WTE (waste-to-energy) “hulladékból energia” technológiával.

A kommunális szemét másik feléből különféle újrahasznosított termékeket, alapanyagokat készítenek, az ételhulladékból pedig biogáz üzemanyagot állítanak elő.

Az országban már 32 “hulladékból energia” erőmű üzemel

Svédországban már 32 hulladék-erőmű (WTE) üzemel, melyek hulladék igénye már meg is haladja az ország által termelt mennyiséget, így meglehetősen furcsán hangzik, de a svédek szemetet is importálnak a környező országokból. Évente több mint 700 ezer tonna hulladékot vesznek át a norvégoktól, finnektől, írektől és a britektől.

A WTE (waste to energy) erőművel által termelt elektromos áramot a hagyományos távvezetékeken keresztül jut el a lakossághoz, 950.000 otthon fűtéséhez biztosítanak elegendő energiát és 260.000 otthont látnak el elektromos árammal.

Hatékony hulladékgazdálkodási rendszert alakítottak ki

Svédország az elmúlt időszakban kifejlesztett egy mindenre kiterjedő, hatékony és gazdaságos hulladékgazdálkodási rendszert.

Minden lakott területen, általában 300 méteren belül van szelektív hulladékgyűjtő, vagy újrahasznosító lerakóhely, ezzel is támogatva a lakossági szelektív hulladékgyűjtést.

Ez egyrészt azért fontos, mert Svédországban a hulladék jelentős energiaforrás, másrészt egy újrahasznosított termék előállításához sokkal kevesebb energiára van szükség, mint a nyersanyagból gyártott új termékekhez.

Elterjedt életforma a szelektív hulladékgyűjtés

Svédországban éppen ezért elterjedt életforma a szelektív hulladékgyűjtés. A háztartások többségében a papírt, műanyagot, fémet, üveget, az elektromos berendezéseket, izzókat és elemeket szelektíven gyűjtik otthon, és a lakóterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtőkbe viszik, vagy leadják a közeli újrahasznosító lerakóhelyen. Számos önkormányzat még arra is ösztönzi a lakosságot, hogy az élelmiszer-hulladékot is szelektálják, melyből biogáz üzemanyagot állítanak elő.

Svédországban speciális hulladékgyűjtő autók is közlekednek, melyek folyamatosan veszik át a lakosságtól az elektronikus és veszélyes hulladékot.

A hulladéktermelés globális probléma

A szemetelés és a hulladéktermelés egy globális környezeti probléma, hiszen a szeméttelepeken gyűlő hatalmas mennyiségű szemét a talajt, az óceánokat és a légkört is szennyezi a szivárgó metángáz és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával.

Ha azonban a szemét nem a hulladéklerakókon végzi, hanem újrahasznosul, akkor valósul meg a teljes hulladék-mentesség, amit Svédország tűzött ki célul a világon elsőként.
https://impressmagazin.hu/svedorszag-mar-nem-szemetel-a-hulladek-99-at-ujrahasznositjak/

Válasz

Rómában PET palackkal lehet „fizetni” a metrójegyért

Rómában olyan jegyautomatákat szereltek fel a metrókban, amelyekből nem pénzért, hanem műanyag PET palackért lehet metrójegyet vásárolni.

A római tömegközlekedési rendszerben bevezették a „hulladékért metrójegy” programot a műanyaghulladék csökkentésére, adta hírül az Euronews.

A program lehetőséget ad arra, hogy az emberek az összegyűjtött műanyag flakonokat metrójegyre váltsák be.

A kezdeményezés lényege, hogy „minél több hulladékot gyűjtesz össze, annál többet utazhatsz”. Így inspirálják a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre.

Minél több szemetet hasznosítasz újra – annál többet utazhatsz

A „hulladékért jegy” automaták minden egyes PET palackért 5 cent értékű jóváírást számolnak fel. Az összesítés után pedig a My Cicero alkalmazáson keresztül a felhasználók számlájára kerül az összeg, amelyet bármely jegypénztárnál busz- vagy metrójegyre lehet váltani.

Egy normál vonaljegy ára Rómában 1,50 euró, amellyel egy metróvonalon, vagy 100 percig bármely buszjáraton lehet utazni. Egy jegyhez tehát 30 palack összegyűjtésével lehet hozzájutni.

Bármekkora méretű PET palackot elfogad

A speciális újrahasznosító jegyautomatába bármekkora méretű, PET palack bedobható. Elfogadja az egészen kicsi 0,25 ml-es vagy akár 2 literes palackokat is.

Az automaták belsejében pedig egy zúzó-tömörítő gép van elhelyezve, amely a bedobált üres palackokat azonnal összetömöríti.

Már 3 metróállomáson elérhetők

Az első „hulladékért-jegy” automatákat 12 hónapos teszt időszakra helyezték ki három metróállomáson. A Cipro, Piramide, és a San Giovanni állomásokon találkozhatunk velük.

-- A környezetbarát “hulladékét-jegy” peogramot Róma polgármestere, Virginia Raggi indította, hogy csökkentse a hulladék mennyiségét a meglehetősen szemetes olasz fővárosban.

Az automaták egyébként nagyon népszerűek, gyakran látni sorban álló embereket, műanyag flakonokkal teli zsákokkal.
https://impressmagazin.hu/romaban-pet-palackkal-lehet-fizetni-a-metrojegyert/

Válasz

Finnországban fizetnek a szelektív hulladékgyűjtésért – le lehet vásárolni a boltokban

Finnországban flakon visszaváltó automaták vannak a szupermarketekben. Így ösztönzik a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre.

Finnország világ szinten élen jár a szelektív hulladékgyűjtésben, és a hulladék újra hasznosításban, írja a finland.fi.

Finnország élen jár az újra hasznosításban

„A finn háztartásokban a szelektív hulladékgyűjtés már régóta a mindennapos rutin része. A finnek nagyon környezetbarát felfogásúak, sokat tesznek a környezetvédelemért – mondta Sirje Stén, a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási vezetője. – A hulladékok szelektív gyűjtése egy egyszerű gyakorlati dolog, valami, amit az emberek megtehetnek a környezetért – tette hozzá.

Finnországban az üveg újrahasznosítása a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően majdnem 100%-os. A fém italos dobozoké 96 %, a műanyag flakonoké pedig 94%.
visszaváltó automaták

A finn kormány bevezette a visszaváltásos-rendszert

Finnországban – EU rendelet szerint – minden alkoholos és üdítőital után literenként 0,51 euró csomagolási adót kell fizetni, mivel a csomagolás (PET palack, üveg és fémdoboz) az ital elfogyasztása után hulladékként terheli vagy veszélyezteti a környezetet.

A finn kormány azonban hozott egy olyan rendeletet, hogy a gyártók mentesülhetnek az italokat érintő csomagolási adó alól, ha csatlakoznak a visszaváltásos rendszerhez. Tehát visszafizetik a vásárlóknak az italos dobozok árát, amennyiben visszaviszik a kijelölt visszaváltó helyekre.

Éppen ezért Finnországban a legtöbb italgyártó és importőr tagja a visszaváltásos rendszernek, amely lehetővé teszi a flakonok hatékony begyűjtését újrahasznosítás céljából.

A visszaváltásos rendszer megakadályozza, hogy a csomagolási hulladék a természetbe kerüljön, vagy a vegyes hulladéklerakókon végezze.

Le lehet vásárolni a szupermarketekben

Ez a rendszer ösztönzi az embereket arra, hogy minél több műanyag flakont, fém dobozt és üveget visszavigyenek a szupermarketekbe ahol levásárolható utalványt kapnak.

Az összes szupermarketben olyan visszaváltó automaták vannak, amelyek érzékelik és számlálják a bedobott műanyag, üveg, vagy fém italos dobozokat, majd az összegzést követően kiadnak egy levásárolható utalványt.

A visszaváltásos rendszernek köszönhetően Finnországban italcsomagolások újra hasznosításának aránya a világon a legmagasabb. Ezzel a skandináv ország jelentősen hozzájárul a globális hulladékcsökkentéshez, és a természeti erőforrások védelméhez is.
https://impressmagazin.hu/finnorszagban-fizetnek-a-szelektiv-hulladekgyujtesert-le-lehet-vasarolni-a-boltokban/

Válasz

Idén is lesz Pet Kupa
Félidőhöz érkeztünk! Ugyan szépen gyarapodnak a jelentkezések az idei versenyekre, de akad még néhány szabad hely! :)
-- III. Tisza-tavi PET Kupa: jún. 16-19.
-- X. Felső-Tiszai PET Kupa: júl. 30-aug. 7.
-- III. Bodrogi PET Kupa: szept. 7-11.
Várjuk a régi és jövendőbeli PET Kalózok jelentkezését február 28-ig!
Kedvcsinálónak nézzétek meg a videót! ;)
https://youtu.be/MsO1p7B7yfg

Válasz

Sokszor kérdezik tőlünk, hogy miként vagyunk képesek ennyi önkéntest bevonni, és ami még ámulatba ejtőbb: éveken át megtartani?

Őszintén szólva, mi a jó ügyért való tenni akarással és a szuper közösséggel magyaráztuk. De ahogy az már lenni szokott, nem elégszünk meg feltételezésekkel!

Karaus Krisztina és Gyalai-Korpos Miklós nagyszerű közös kutatása a PET Kupa önkénteseinek motivációját vizsgálta.

A tanulmányt a Szociálpedagógia szaklap 155. oldalán találjátok.

Spoiler!
A kalandvágy és az önmegvalósítás új motivációs faktorokként kerültek a kutatásba!
http://real-j.mtak.hu/18376/7/szocped18_2021.pdf

Válasz

A rakott krumpli második élete, ki ne dobd! – interjú
Tedd félre, és ajánld fel másoknak

Szabados Kinga, az ÉtelMentő – Ne etesd a szemetest közösségi platform életre hívója korábban már írt nálunk arról, hogyan inspirálódott Hollandiában, és hogyan indította el a magyarországi közösségi mozgalmat. A közösségi média lehetőségeit kiaknázva azért küzdenek, hogy a megmaradt ételek ne a hulladékgyűjtőben végezzék, hanem valaki másnak az asztalán. A szemléletváltáshoz idő kell, de felemelő látni, hogy milyen gyors ütemben szaporodnak az általa mentorált kisközösségek. Apropó, te is csatlakozhatsz!
https://tudaton.hu/a-rakott-krumpli-masodik-elete-ki-ne-dobd/

Válasz

Szerintem mindenki látott már sokkoló képeket mindenféle vizeken lebegő szemét szigetekről. Nem is kell az óceánig menni, a Tisza Európa legszennyezettebb folyói közé tartozik. Ami már a mi ügyünk is. (Mint kiderült a beszélgetésből, amúgy már az óceán is.) Mit kéne tenni? Mondom. Illetve nem én, hanem aktuális vendégem, Vészity Kata, aki PET Kalóz minőségében volt beszélgetőtársam a Zöld Szobában.

Mesélt a PET Kupáról és a versenyen jócskán túl mutató eredményekről, célokról, projektekről. Előre szólok: egy idő után már nem érdemes számolni, hogy hányszor hagyja el a számat beszélgetés közben, hogy „csodálatos”, „szuper”, „fantasztikus”. Most úgy éreztem, ha választhatnék egy dubai luxusnyaralás és a tiszai szemét szedés között, az utóbbit választanám, mert sokkal jobb mulatságnak ígérkezik. (Pedig nem vagyok nagy nomád.) Nem viccelek. Igazi intravénás inspiráció, amit ez a csapat az elmúlt 10 évben letett az asztalra. Szóval lehet ám így is! Ajánlom zöldeknek, tenni vágyóknak, kalandoroknak, programkeresőknek (haverokkal, gyerekekkel), de azoknak is, akik csak szívesen hallanának egy lelkesítő beszélgetést olyasmiről aminek van értelme.
https://content.blubrry.com/noklapjahu_podcastok/petkupa.mp3
https://www.noklapja.hu/aktualis/2022/01/29/zold-szoba-podcast-tep-kupa/

Válasz