„A Magyarországért Alapítvány kurátorai úgy határoztak, jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együttmunkálkodva a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát létrehozzák s a Magyar Örökség és Európa Egyesület által ezen szándék szellemében megerősített bizottság 2009 december 19-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kinyilvánítja, hogy az arra méltó Falugondnoki Hálózat és szellemi atyja Kemény Bertalan MAGYAR ÖRÖKSÉG. amiről ezen oklevél bizonyságot tesz. A falugondnoki hálózat és Kemény Bertalan nevét az Aranykönyv őrzi.”

Ez áll a képünkön látható díszes oklevélben. A díjat odaítélő bírálóbizottság tagjai között neves tudósokat és művészeket találunk, köztük Hámori József agykutatót, a bizottság elnökét, Jókai Anna Kossuth-díjas írónőt, Sunyovszky Szilvia Jászai Mari-díjas színművésznőt.

A falugondnoki hálózat Magyar Örökség díjra történő felterjesztést Vértesacsán a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség elnöksége kezdeményezte határozatában, melynek száma a sokak szerint misztikus, szerencseszámként is emlegetett 13-as volt...

A 2005-ben az Európai Unió szakértői által a magyarországi szociálpolitika legjobb gyakorlatának minősített, idén húszéves falugondnoki hálózat, szellemi atyjával, Kemény Bertalannal együtt, mostantól tehát a Magyar Örökség részese. A hálózatban dolgozó 1204 falu- és tanyagondnok és segítőik nevében köszönjük a rangos elismerést.

De ki volt Kemény Bertalan és mikor élt?

A falugondnoki rendszer ötletgazdája, szellemi atyja 1928-ban született. Érdekes módon Budapesten nőtt fel, több mint 30 évig településtervezéssel foglalkozott. E tevékenységén keresztül irányult figyelme először a falu, a kis falvak és a tanya felé. Munkájának eredménye a több mint 1000 működő tanya- és falugondnoki szolgálat. A civil szféra, az önkormányzatok és a központi igazgatás összehangolt tevékenységéről van szó, melynek gyakorlati megvalósítását falugondnokokra, illetve tanyagondnokokra bízzák.

Kemény Bertalan számára mindig a vidék volt a legfontosabb, azon munkálkodott, miként lehetne csökkenteni a kistelepüléseken és a tanyákon élők hátrányos helyzetét, mit lehetne tenni életkörülményeik jobbítása érdekében. Széleskörű tevékenységével, kitartásával és emberségével segítette a 17 éves tanya- és falugondnoki hálózat szellemiségének és szervezettségének kialakítását. A közösségi lét fenntartásának megszállottja, szakértője, aktivistája és mozgalomszervező híve, humanista volt. 2007-ben temettük őt Vértesacsán.

Azt vallotta: "Nemcsak a népességmegtartó képességet, hanem a képességmegtartó népességet is fejleszteni kell!".

A Magyar Örökség díjra a szociális szférából eddig a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot és a Nagycsaládosok Országos Egyesületét találta érdemesnek a bírálóbizottság, de a Magyar Örökség díjazottjainak sorában a szellemi nagyságok, művészek és tudósok mellett ott találunk olyan alkotásokat és teljesítményeket, mint a csángómagyar

népi kultúrát, az István, a király c. rockoperát vagy éppen az Aranycsapatot. A korábban a Magyar Örökség részévé váltak teljes listája a magyarorokseg.hu honlapon nézheted meg.