ANDI mit írjunk ide SZERINTED?

https://www.facebook.com/reel/1202022081158943

... az elsőbbségi részvény. És az egyszeri 600.000 forint története.

Válasz

Karácsony Gergely: Budapest pénzét a kaszinótulajdonosokhoz, az oligarcháikhoz és saját csókosaihoz akarja átirányítani a magyar kormány. Hosszabb magyarázat következik, de mindenkinek tudnia kell, micsoda cinikus aljasságra képes ez a kormány Budapest ellen.

Pár napja azt voltam kénytelen bejelenteni, hogy az Államkincstár törvénytelenül leemelt Budapest számlájáról 10,2 milliárd forintot. Már ez a jogellenes inkasszó nagyon súlyos helyzetbe hozta Budapestet, pénzügyi vészhelyzetet eredményezett. Most pedig minden eddiginél gyalázatosabb módon akarnak újabb sok milliárd forintot elvenni városunktól.

A parlament asztalán fekszik az adótörvények módosításáról szóló kormányjavaslat, amit a nagy magyar benyújtó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyez. Ennek a törvényjavaslatnak a helyi adókról, vagyis az önkormányzatok bevételéről szóló részében egy rövid kis mondat, talán fel se tűnik, így szól: „a nettó árbevétel a szerencsejátékszervezőnél az értékesítés nettó árbevétele csökkentve az elszámolt nyereményráfordítással.” Ez a mondat számításaink szerint több mint 15 milliárd forintot vesz el Budapesttől, és érint más magyar településeket is. A pénz pedig az oligarchák zsebébe kerül, és a Fidesz holdudvarát gazdagíthatja.

Budapest legnagyobb saját bevétele, amiből a város lényegében működik, a helyi iparűzési adó. A helyi iparűzési adót a Budapesten működő cégek a nettó árbevételük után fizetik. Ez a javaslat tehát arról szól, hogy a Budapesten működő kaszinók és az állami Szerencsejáték Zrt. az eddigieknél jóval kevesebb adót fizessenek a városnak.

A Szerencsejáték Zrt. beszámolója nyilvános, ebben szerepel, hogy a cég iparűzési adója összesen 24,5 milliárd forint volt tavaly. Ez a törvényjavaslat háromnegyedével, körülbelül 18 milliárd forinttal csökkenti a cég éves iparűzési adóját. Csak ezzel a mondattal évente legalább 18 milliárd forintot vesz el a kormány az önkormányzatoktól és adja oda a Szerencsejáték Zrt-nek.

Ennek a 18 milliárdnak a nagyon nagy többségét Budapesttől veszik el, kisebb részben ez érinthet más városokat is. Annál az állami cégnél hagyják Budapest pénzét, amely tavaly több mint 9 milliárdot adott a Fideszhez köthető embereknek és szervezeteknek támogatásként. Nemrég a miniszterelnök lányával kapcsolatba hozható alapítványnak több mint 3 milliárdot adtak. Arról van tehát szó, hogy abból a pénzből, amitől megfosztották Budapestet, a választási kampány előtt még többet adhatnak saját csókosaiknak, üzletfeleiknek, rokonaiknak. És hogy még egy csavar legyen a történetben, hiába a jövő évi adócsomagba rejtették el ezt a módosítást, de a csökkentést már 2025. július 1-től alkalmazhatja a cég.

És ha ez nem lenne elég, ez az aljas kis mondat a fideszes kaszinótulajdonosokat is tovább gazdagítja. A budapesti kaszinóbiznisz főszereplője bizonyos LVC Diamond. Ez a cég a beszámolója szerint tavaly 1,3 milliárd forint helyi iparűzési adót fizetett Budapestnek, volt miből. A kormány most azt akarja, hogy ennek a pénznek a háromnegyede is Budapest helyett a tulajdonosok zsebében maradjon. És hogy kik a tulajdonosok? A fővárosi Fidesz-frakcióvezető férjétől, a jelenlegi honvédelmi minisztertől nemrég került papíron egy másik jól ismert szereplőhöz, Habony Árpádhoz a cég, a másik tulajdonos Garancsi István, a miniszterelnök kötélbarátja.

Úgy látszik nem elég nekik a magángép, a helikopter, kell még táskára, autóra, tudatmódosítóra, bármire. És hogy még több jusson, egyszerűen lerabolják Budapestet.
Szintet lépett tehát a Budapest-ellenes politika. Ha a kaszinótulajdonosok fontosabbak ennek a kormánynak, mint a budapestiek, akkor minden, de minden eszköz felhasználható az aljasság ellen Budapestért, a budapestieknek járó közszolgáltatások megőrzése érdekében.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1291851502303518

Előzmény

Válasz

2,7 milliárd forintos nyereséget könyvelt el a Varga Juditot foglalkoztató NER-cég | 2025.05.30.

A Tigra vezetői kétmilliárd forintot vettek ki osztalékként.

21 milliárd forintra növelte a bevételét a Varga Juditot is foglalkoztató Tigra Kft., s a kiadások levonása után 2,7 milliárd forint nyereség maradt meg, ami bő egymilliárddal több, mint egy évvel ezelőtt – írta meg a hvg.hu a vállalat éves beszámolója alapján.

https://hvg.hu/gazdasag/20250530_beszamolo-tigra-varga-judit

A cég vezetői ki is vettek kétmilliárd forint osztalékot.

A lap felidézi, arról a cégről van szó, amellyel kapcsolatban Magyar Péter korábban azt állította, hogy volt feleségét, Varga Juditot ezen keresztül fizetik ki. A korábbi igazságügyi miniszter el is ismerte, hogy 2024. szeptember 1-je óta részmunkaidőben dolgozik a Tigránál, mint nemzetközi üzletfejlesztési tanácsadó. A cég vele együtt összesen 276 embert foglalkoztatott tavaly, és a fizetések sem rosszak, legalábbis a bérköltségekből a lap átlagosan havi 1,2 millió forintot számolt ki.

A cég 99,4 százalékban Vertán Györgyé, aki Magyar Péter szerint Kubatov Gábor embere, mellesleg Vertán volt az is, akinek a lakásában Vogel Evelin, a Tisza Párt elnökének volt barátnője lakott akkortájt, amikor kiszivárogtatott Magyar Péterről több hangfelvételt.

https://nepszava.hu/3281767_ner-tigra-vertan-gyorgy-nyereseg-varga-judit

A Tigra a Fidesztől és az államtól is kapott már megrendeléseket. Korábban a Népszava is írt róla,

https://nepszava.hu/3271735_neak-ner-informatika-hydra-magyaros-megoldas

illetve két napja a 444 számolt be arról, hogy a Vertán György cégének programja, amelyen a védőnőknek kellene adminisztrálniuk a munkájukat, használhatatlan.

https://444.hu/2025/05/28/tragedia-a-kobon-rakenyszeritettek-vertan-gyorgy-cegenek-hasznalhatatlan-programjat-a-vedonokre

Miközben korábban voltak piaci alapon kifejlesztett, kifejezetten jól működő rendszerek, ezeket ma már tilos használni, helyette a Vertán-féle termékre kell átállni, amely kapcsán a védőnők alapvető tevékenységét veszélyeztető alapvető aggályok állnak fent: a lapnak nyilatkozó szakemberek azt mondták, hogy a program hiányosságai kockáztatják a gyerekek egészségét és növelik az adminisztrációs terheket.

Előzmény

Válasz

Az Orbán-kormány úgy állítja be a Versenyképes Járások Programot, mintha az állam támogatná, ám valójában a települések finanszírozzák

A Versenyképes Járások Programban semmi sem jár a településeknek, maximum jut valamennyi abból, amit elszedtek az önkormányzatoktól – érzékeltették a helyzetet lapunknak a budaörsi önkormányzatnál. A független vagy ellenzéki településeket sok helyen kihagyták az összefogásból.

https://nepszava.hu/3281772_versenykepes-jarasok-program-allami-tamogatas-orban-kormany-telepulesek-navracsics-tibor

Ugyanúgy, mint a szolidaritási adónál, ami a mi esetünkben az idei évre több, mint 6 milliárd forint, országosan pedig 360 milliárd, s erről az összegről meg végképp nem tudni, mire használják fel.

Válasz

Kecskeméti László jogerősen is méltatlan az önkormányzati képviselői tisztségre | 2025.05.28.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntésében a mai napon helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, miszerint Dr. Kecskeméti László, a Fidesz-KDNP józsefvárosi önkormányzati képviselője méltatlanná vált képviselői tisztségére. A bíróság megállapította, hogy Kecskeméti László neki felróhatóan nem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettségének, amikor az általa jogcím nélkül használt önkormányzati lakást nem hagyta el.

Az eljárás előzménye, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete 2024 novemberében megszüntette Kecskeméti László mandátumát, miután a képviselő nem hajtotta végre a bíróság által elrendelt kötelezettségét az általa lakott önkormányzati lakás kiürítésére. A képviselő a döntés ellen fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, megerősítve a méltatlanság megállapítását.

A jogerős döntést követően a törvény alapján Kecskeméti László mandátuma a holnapi nappal megszűnik, és a Helyi Választási Bizottság időközi választást ír ki az érintett választókerületben.

A döntés részleteiről és az időközi választás menetrendjéről az önkormányzat hivatalos csatornáin keresztül tájékoztatjuk a lakosságot.

https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2025/05/kecskemeti-laszlo-jogerosen-is-meltatlan-az-onkormanyzati-kepviseloi-tisztsegre/

Előzmény

Válasz

Újra kinyílt a kormányzati pénzcsap, ami közpénzt önt az állampárthoz közel álló civil szervezetekre | 2025. május 21.

Borítékolni lehet, kik lesznek a kedvezményezettjei a Városi Civil Alap pályázatain kiosztott 2025-ös támogatásoknak - írtuk márciusban. Ki lehet nyitni a borítékot, mert szerdán megjelent a győztesek listája. És bőven vannak újra a nyertesek között olyan szervezetek, amelyeknél erős a fideszes szál. (Az előző három kiírás alapján készült összegzésben a Válaszonline arra jutott, hogy a legsikeresebben pályázók majdnem 90 százaléka - közvetlenül vagy közvetetten - köthető a Fideszhez.)

Így osztanak ők, hogy ne osszon más

Egy gyors, de fontos kitérő, hogy miért is indított a kormány civil szervezeteknek pályázatot. Azért volt erre szükség, mert a kormány 2021-ben kidobott az ablakon 77 milliárd forintot. A kormány azért mondott le a Norvégia, Izland és Liechtenstein által finanszírozott - a közös EU-s piac megnyitása miatti - támogatási projektről, mert nem fogadta el, hogy ebből magyar civil szervezetek között úgy osszanak el 4 milliárd forintot, hogy arra nincs befolyása. A 4 milliárdot nem lehetett leválasztani a 77 milliárdból, így az egész ment a kukába.

A norvég pénzek kezelésére pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány szúrta a kormány szemét. Ellenük bősz sorosozással már évekkel korábban megindult a támadás Lázár János vezetésével, volt ott minden: hatósági vegzálások, rendőrségi erődemonstráció, adószám-felfüggesztések, közben pedig egymást érték a lejáratócikkek és szivárogtatások a kormányközeli sajtóban. Lázár János arról beszélt, hogy a norvégok meg akarják buktatni a magyar kormányt. (Az Ökotárs itt szedte össze részletesen, hogy milyen logika alapján osztották ők a pénzeket.)

A kormány ezután döntött úgy, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból meghirdeti a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot, amit először 2021-ben, aztán 2022-ben és 2023-ban is kiírtak, már megemelt, 4,8-4,8 milliárdos kerettel. A 2025-ös keret szintén 4,8 milliárd.

Ismerős fideszes arcok...

https://444.hu/2025/05/21/ujra-kinyilt-a-kormanyzati-penzcsap-ami-kozpenzt-ont-az-allamparthoz-kozel-allo-civil-szervezetekre

Előzmény

Válasz

Az elmúlt öt év rekordbevételét érte el Németh Balázs trafikbiznisze tavaly | 2025. május 28.

Németh Balázs volt közmédiás és jelenlegi Fidesz-frakció szóvivő trafikos cége, a Dohánypapír Bt. idei beszámolója szerint 2024-ben az elmúlt öt év legnagyobb árbevételét produkálta, összesen 489 millió forintot.

A frakciószóvivő és felesége közös trafikcégének beszámolója arra is rámutat: a forgalom nőtt, a nyereség viszont valamelyest csökkent a cégben. Némethék cégének nyeresége a 2023-as 18,5 millió helyett idén csak 13,7 millió forint lett.

Németh Balázs a trafikos cégben kültag, felesége, Varga Patrícia pedig beltag. Az Mfor.hu szerint a cég árbevételének növekedését részben magyarázza az is, hogy tavaly a szeszes italok ára 4,3 százalékkal, a dohányáruké pedig 4,5 százalékkal nőtt az általános infláció jegyében. A gazdasági lap szerint Némethék bevétele közel átlagos teljesítménynek számít a trafikok között.

Németh Balázsról 2013-ban derült ki, hogy trafikügyletben is érintett. Ekkor még az MTVA alkalmazottjaként azt mondta, szerinte nem összeférhetetlen, hogy a családjának trafikja van. Németh azóta már átpártolt fideszes szóvivővé, legutóbb arról írtunk, hogy Németh tervei szerint podcastot indít a Fidesz-frakció témáiról. Ebben majd állandó partnere az egykori köztévés szupersztár-nehézbombázó Bende Balázs lesz, aki arról vált többek között ismertté, hogy az MTVA külügyi kabinetjének vezetőjeként arra utasította a munkatársakat egy belsős megbeszélésen, hogy az anyagokban minden esetben a kormánypárti irányvonal érvényesüljön.

https://telex.hu/gazdasag/2025/05/28/nemeth-balazs-trafik-ceg
___

Németh Balázs autóvezetős videóiról posztolt Magyar, Németh válaszul ügynökmédiázott egyet | 2025. május 28.

Németh Balázs, a Fidesz frakciójának szóvivője nemrég TikTokon posztolt egy videót, amelyben szexvideótól Ukrajnáig terjedő tematikával osztotta meg gondolatait Magyar Péterről. A videón az autó, amit Németh vezet, a háttérben lévő ablak alapján mozgásban van: Németh ehhez képest a kormányt többször elengedi az egyik kezével (a másikban végig egy üdítőt tart), a videó készítése közben pedig visszatérően a kamerába néz. Mellékszál, hogy mindezt a hang alapján esős időben.

Magyar Péter, a Tisza párt elnöke a videóra azt reagálta, hogy Németh megmutatja, „hogyan kell elkövetni a Btk. 234. paragrafusa szerint három év szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetés bűntettét.”

https://telex.hu/belfold/2025/05/28/nemeth-balazs-autos-video

Előzmény

Válasz

Állami megrendelés híján saját tulajdonosainak épített lakóparkot a NER-es építőipari cég | 2025. május 26

Meglátszott az állami megrendelések hiánya a NER egyik meghatározó építőipari vállalatának 2024-es teljesítményén. A Magyar Építő Zrt. árbevétele több éves mélypontra süllyedt, igaz a nyereségességre nem lehetett panaszuk.

-- Érdekes fejlemény, hogy a vállalat nagyon rég nem látott mértékben támaszkodott a piaci megrendelésekre. Már ha a saját tulajdonosainak épített lakóparkokat annak lehet tekinteni.

-- A Magyar Építő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.

Számokban: a Magyar Építő Zrt. árbevétele tavaly nem érte el a 31 milliárd forintot. Erre utoljára 2020-ban volt példa, azt megelőzően pedig újabb három évvel korábban.

Felülnézet: a hazai építőipar jó ideje gyengélkedik, nem függetlenül az uniós pénzek elapadásától, és az állami beruházások részben ebből eredő megtorpanásától. Számítani lehetett rá, hogy ez 2024-ben már több NER-es építőcég teljesítményére rányomta a bélyegét, és ezt a nemrég megjelent céges beszámoló igazolta is

-- A Magyar Építő Zrt. azért érdekes ebből a szempontból, mert évek óta egyedüliként közzéteszi, hogy bevételének mekkora része származik az államtól. Ez sokáig 100 százalék volt, 2024-ben azonban 73 százalék alá csökkent.

-- Mindez – különösen a csökkenő árbevétel mellett – jól jelzi az állami megrendelések visszaesésének hatását az NER-es építőiparra.

Alulnézet: a beszámoló szerint a vállalat forgalmának 27,7 százalékát adták a versenypiaci megrendelések. A konkrét projektek azonban jól mutatják, hogy mit is jelent a versenypiac a NER-ben.

https://g7.hu/vallalat/20250526/allami-megrendeles-hijan-sajat-tulajdonosainak-epitett-lakoparkot-a-ner-es-epitoipari-ceg/

Felmerül egy másik kérdés, hogy miért kell egyáltalán EU-s pénz (miért kell arra folyamatosan hivatkozni), hogy egy állam normálisan ellása a feladatait, azaz, jól működjön?

Előzmény

Válasz

Nemzeti Sport – 3,5 milliárdért megvette, 610 milliót költ a terjesztésére az állam | 2025. május 19.

Két évünkbe telt, mire kipereltük, hogy mennyibe került az adófizetőknek a Nemzeti Sportot kiadó cég megvétele. A szerződés alapján Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságját 3,5 milliárd forintért „szereztük meg” a Mediaworks Hungary Zrt.-től. Most pedig nekik, pontosabban a tulajdonukban álló MédiaLOG-DMHM Logisztikai Zrt.-nek fizetünk 610 millió forintot azért, hogy két évig rendre eljuttassák az előfizetőknek a lapot.

A lapokat a megjelenés napján kell kézbesíteni, a vasárnap megjelenő lapszámot pedig a következő munkanapon 8 óráig. Emellett VIP-kiszolgálást is vállalniuk kell (pl. kiszállítást rendezvényekre), és e-mailes ügyfélszolgálatot is működtetniük kell.

-- A MédiaLOG-DMHM Zrt. 610 millió forintért végezheti el a munkát.

A kiírásra rajtuk kívül senki sem jelentkezett, így nem volt nagy verseny a megbízásért.

A felhívás szövege szerint alkalmatlan volt az az ajánlattevő, amelynek a felhívás feladását megelőző 3 év üzleti évében a közbeszerzés tárgya (napilap előfizetéses terjesztési szolgáltatás) szerinti nettó árbevétele összesen nem érte el a 400 millió forintot. Illetve, ha nem rendelkezett országos napilap előfizetéses terjesztési szolgáltatás elvégzésére vonatkozó referenciával legalább 3000 címzett részére, minimum 12 hónapos időtartamban.
3,5 milliárdért vette meg az állam

Az állam 2022-ben vásárolta meg a Nemzeti Sport kiadóját, az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t a Mediaworks Hungary Zrt.-től.
https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/kormany-allamositas-nemzeti-sport-cseh-repulogyar-vodochody-n7-holding.760729.html

Azt viszont nem árulták el lapunk kérdésére, hogy mennyiért. Mivel az adásvétel közpénzből zajlott, pert indítottunk az adatokért.
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/03/uzleti-titok-hogy-mennyiert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/

A per tavaly lapunk sikerével zárult, megkaptuk a szerződést.
https://atlatszo.hu/kozadat/2025/02/18/kipereltuk-35-milliard-forintert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/

Ebből kiderült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc újságját 3,5 milliárd forint közpénzből vette meg az állam.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/19/nemzeti-sport-35-milliardert-megvette-610-milliot-kolt-a-terjesztesere-az-allam/

Válasz

Református templomok felújítása - „Gondolom érti mindenki, hogy itt a jövő tavaszi átadásokon, ünnepségeken van a hangsúly!” | 2025. április 25.

„Gondolom érti mindenki” – írta erről szóló körlevelében Hadházi Tamás debreceni esperes.

Hadházi Tamás debreceni esperes körlevelet küldött az ország református gyülekezeteihez, amelyben arra kérte lelkipásztor testvéreit, jelentkezzenek templomfelújítási támogatásra – írja a Telex.

A lap szerkesztőségéhez is eljutott levél szerint „a Kormány szándéka, hogy támogatást nyújtson olyan felújításokra, amelyek még 2026. tavasza előtt befejeződnek”. Új beruházások is szóba jöhetnek, ha a munka elvégezhető jövő tavaszig – áll az április 12-én kiküldött felhívásban, amelyben az esperes azt is hozzátette:

-- „Gondolom érti mindenki, hogy itt a jövő tavaszi átadásokon, ünnepségeken van a hangsúly!”

A levélből az is kiderült, hogy a röviden, tömören leírt pályázatokat két nap alatt kellett megírni, és április 14. reggelig kellett leadni, akkor volt ugyanis az az ülés, ahol véglegesítették az igényeket. A Telex értesülései szerint, volt olyan gyülekezet, amit már másnap értesítettek a pályázat sikeréről.

A portál kereste Hadházi Tamást, de nem érkezett válasz, Fekete Károly püspök megbízásából a Tiszántúli Református Egyházkerület Sajtószolgálata viszont reagált kérdéseikre. „Ahogyan korábban is, úgy természetesen most is végeztünk előzetes igényfelmérést. Konkrét pályázati kiírásról nem volt szó. Egyelőre csak azt vizsgáljuk, mely' gyülekezeteinknek jelenthet segítséget valamilyen támogatás, így döntésről, benyújtott és elbírált pályázatról nem is lehet még szó” – írták. Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e úgy a püspök, hogy a református egyház a felhívással beszállt a választási kampányba, a sajtóosztálya azt válaszolta: „az esperes levelének a tavaszi átadásokra tett utalásával nem értünk egyet. Köszönünk minden segítséget, amely megkönnyíti hitéleti és társadalmi szolgálatunkat, de mi egyedül Isten kezében lehetünk eszközök”.

https://magyarnarancs.hu/belpol/reformatus-templomok-felujitasat-tamogatja-a-kormany-de-fontos-hogy-jovo-tavaszig-elkeszuljenek-276208

Válasz

Bige László cégével szemben kartellezés címén eljárás folyt a Gazdasági Versenyhivatal előtt, amelynek során több, mint 11 milliárd forintra bírságolták. A bírságot azonban újabb bírósági ítélet érintette és azt nem fizették be.

Bige László és Csányi Sándor korábbi jó viszonya a 2020-as évek elejére megromlott. Bige egyre inkább szembe került a kormányzat törekvéseivel is. Így pl. 2023-ban bejelentette, hogy a Nitrogénművek Zrt. felfüggeszti a műtrágyagyártást. Bige bírálta a cégére kivetett extraprofitadót. Ezt követően a sajtó egy részében Bigét éles támadások érték, azzal vádolták, hogy a hazai piacon monopolhelyzetével visszaél.

https://www.facebook.com/reel/554809203882745

Bige László (teljes nevén Bige László Tibor; (Nagyvárad, Románia, 1958 - ) magyar nagyvállalkozó, a Nitrogénművek Zrt., Magyarország egyetlen műtrágya-gyártó vállalatának tulajdonosa, a "műtrágyakirály" A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 17. legbefolyásosabb személye. A 100 leggazdagabb magyar 2023-as listáján 233 milliárd forintos vagyonával, Magyarország 8. leggazdagabb embere.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bige_L%C3%A1szl%C3%B3

Előzmény

Válasz

Egy hatalmas üzlet előkészítése állhat amögött, hogy Nagy Márton váratlanul leváltotta a hadiipari holding vezetőjét | 2025. április 21.

A magyar hadi ipar szépen fejlődött. Mint forrásaink mesélték, az ugyan nem volt teljesen tiszta még a cégen belül sem, hogy mi az N7 fő célja (a hazai védelmi képesség fejlesztése vagy jó üzletek keresése), de sok volt az ígéretes projekt. Az N7-nek nagy tervei voltak, amerikai, kanadai, német cégekkel voltak folyamatban tárgyalások.

Mint hallottuk, kifejezetten jól alakult az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica S.A.) brazil top 10-es repülőgépgyártó tervezett szerviz-kiszolgálása. A legnagyobb repülős cégek, vagyis az Airbus és a Boeing nyomába eredő brazil gyártótól már Magyarország és a környéken több más ország is vett szállítógépet. Az Embraer-gépek szervizelésére készülő ACE (Aeroplex of Central Europe), vagy magyarul az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. szintén az N7 tulajdonában áll, majdnem ezer embert foglalkoztat és 2023-ban 31,3 milliárd forintos árbevétele volt. Mint hallottuk, az ACE nagyon perspektivikus, sokat fejlesztett abba, hogy az Embraer-gépeket is tudja szervizelni, pedig állítólag egy szakszerelő kiképzése mintegy 5 év és mintegy 100 millió forint költség, de ha ez a tudás itt lesz, az nagy erő.

Mindemellett az NGM, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) viszonya nem volt mindig felhőtlen. Viszont a jogi, informatikai, humán erőforrás, technológiai és pénzügyi átvilágítás nyomán a cégek letisztultak, a bevezetett reformok, a megtalált szinergiák után sokat nőtt a portfólió értéke.

-- Ezért a legtöbb országban nagy dicséret érné a menedzsmentet, vagy a munkában résztvevőket, Antalnak azonban – igaz, érdemei elismerése mellett – mégis távoznia kellett.

Ennek hátteréről elválnak a hivatalos és a folyosói vélemények, mindenesetre azt hallani, hogy az elmúlt hetekben már kapott kritikát Antal Ferenc azért, mert nem feltétlenül klappolt a magyar állami hadiipar tervezett privatizációs lépéseivel a tevékenysége. A szakmában ugyanis úgy tudják, hogy az átvilágítások után és az egyes társaságok felértékelése után egy nagy magánosítás jöhet. Az állam terve az, hogy magánkézbe szervezze át a cégek egy részét, ahogyan ezt tette korábban a távközlési portfólióban is. Mivel a 4iG Nyrt. tőzsdei cégnek amúgy is intenzív kapcsolata van a német Rheinmetallal, illetve vannak is például űripari cégei, a NER csúcsvállalata adja magát, mint „bizalmi” partner.

Forrásaink szerint ugyanakkor izgalmas, több száz, de inkább több ezer milliárd forintos történet van a háttérben: hamarosan hasonló tranzakció ismétlődhet meg, mint amit már láthattunk más iparágakban, például a távközlésben, ahol a magyar állam segítségével szerezte meg a Vodafone többségi tulajdonát a 4iG. Magyarország az elmúlt években komoly erőforrásokat mozgatott meg a magyar védelmi ipar fejlesztésére. A szektor állami részét összefogó N7 Holding Zrt. tavaly nyáron Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter alá került, aki szinte azonnal kinevezte Antal Ferencet vezérigazgatónak, aki mint most kiderült, végül egy évet sem tölthetett a poszton.

Április 21-én reggel kérdéseket intéztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett céghez. Arról érdeklődtünk, hogy igaz-e az a piaci szereplőktől származó információ, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. magyar hadiipari holding élén vezetőváltás készül. Arra is rákérdeztünk, igaz-e az az értesülésünk, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. egy nagy portfóliócsere (Space and Defense Transaction) keretében az állami hadiipari cégekben szerezne részesedést.

A kérdéseinkre ugyan közvetlenül nem kaptunk választ (nagyon nem is remélhettük, hiszen húsvéthétfőn küldtük el őket), de az NGM hamarosan elküldött és nyilvánosan kiadott egy közleményt, amely szerint a vezetőváltás már meg is történt.

-- „Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte.”

Póser Zoltán bizalmi embernek tűnik, a Századvég honlapján megtalált életrajza szerint korábban többek között a Procter&Gamblenél dolgozott, a Miniszterelnökségen volt politikai főtanácsadó, legutóbb pedig a Debreceni Egyetem körül volt állásban.

A 4iG Nyrt. pedig azt jelezte, hogy a jogszabályok és a Budapesti Értéktőzsde hatályos szabályzatai alapján soha nem kommentál piaci pletykákat, sajtóértesüléseket vagy spekulációkat.

A politika állítólag még a választások előtt magánkézbe szeretné adni a szektor értékes cégeinek egy részét. Úgy tudjuk, hogy a most leváltott korábbi cégvezető ezt még csak nem is ellenezte, de mindenképpen szükségesnek tartotta a társaságok valóban piaci felértékelését.

https://telex.hu/gazdasag/2025/04/21/4ig-nagy-marton-hadiipar-n7-holding-harckocsi

Előzmény

Válasz

... mi lett azokkal a lefoglalt szállodai szobákkal, amelyeket Sulyok Tamásék végül nem vettek igénybe az olimpia idején? | 2025. április. 23.

Megkérdeztük a Sándor-palotát, hogy ha már kifizették a 228 milliós teljes szállásdíjat, akkor miért nem engedték át a szállást valamelyik karitatív szervezetnek, amely rászorulókat vagy más fontos társadalmi csoportok képviselőit vihette volna ki az olimpiára. Sulyok Tamás hivatalától nem érkezett válasz.

Korábban annyit közöltek, nincs tudomásuk arról, kik használták a szobákat akkor, amikor az államfő már távozott a városból. Azt viszont elárulták, hogy Sulyok Tamás honvédségi géppel utazott Párizsba.

Ugyanakkor nemcsak a kihasználatlan szobák utalnak túlzott költekezésre: a pazarlás már ott is megjelenik, hogy egyáltalán 228 millió forintért foglaltak szállást az olimpia teljes idejére. Novák Katalin titkársága ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az eredeti tervek szerint egy budapesti olimpia mellett lobbizott volna az államfő.

https://hvg.hu/itthon/20250423_sulyok-tamas-parizs-olimpia-szalloda-lakosztaly-sorsa-hivatalos-novak-katalin-ebx

Nem sulykolta a választ a hivatal..

Válasz

Hármas Járműjavító Kft. néven alapított céget Mészáros Lőrinc márciusban, az autójavítás mellett műszaki vizsgáztatást is vállalhatnak, írja az Mfor.hu | 2025. április 20.

Az új céget április 10-én jegyezték be Felcsúton, tulajdonosa pedig a Talentis Agro Zrt., amely Mészáros mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatcsoportjához tartozik. Az Opten cégadatbázis szerint a Hármas Járműjavító Kft. főtevékenysége a gépjárművek javítása és karbantartása, de gépjárműalkatrészek és -tartozékok kiskereskedelmével, műszaki vizsgálattal, valamint 3,5 tonna feletti járművek bérbeadásával is foglalkozik.

Különösen nagy üzlet lehet a műszaki vizsgáztatás, február 1-jétől ugyanis jelentősen drágult a műszaki vizsgák hatósági díja. Egy átlagos személyautó vizsgáztatása közel 50 ezer forintba kerül, de például egy nyerges vontatónál már 150 ezer forintot kell fizetni.

https://telex.hu/gazdasag/2025/04/20/meszaros-lorinc-uj-ceg-autoszerviz-harmas-jarmujavito-kft

Mészárosnak már korábban is volt autószervizzel foglalkozó vállalkozása, a

Mészáros Autó Javító Kft.

( így, külön írva )
___

Régi történet, de tanulságos:

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/habzo_szennyezett_viz_folyik_a_matrai_eromuvek_zrt_kozeleben

# Habzó, szennyezett víz folyik a Mátrai Erőművek Zrt. közelében

Előzmény

Válasz

Hadházy Ákos : Ha nem látnák, ez egy MINI BÖLCSŐDE, 220 MILLIÓ FORINTOS (!) EU-s TÁMOGATÁSBÓL. Budapest határában, a Róka-hegyen, egy impozáns villanegyed szélén sikerült felépíteni ezt a LUXUS VILLÁT az EU-s adófizetők pénzén. Aranyélet, EU-s pénzen. Biztos ami biztos, az udvarra lecsesztek egy tesco-s műanyag játékházat is, hogy ne legyen gyanús a dolog.

A "bölcsődének" szép honlapja is van https://vadmarcipan.hu/.
Ebből megtudhatjuk, hogy "Az európai támogatás segítségével a projekt keretében egy új mini bölcsőde működése indul el a főváros mellett található Ürömön," (az épület közigazfatásilag már oda tartozik) "ahol jelenleg több mint 480 bölcsődés korú kisgyermek él, de a település mindössze egy 4 csoportszobás 52 férőhelyes önkormányzati bölcsődével rendelkezik. A Vadmarcipán Mini Bölcsőde egy teljesen új építésű épületben kap helyet, mely kifejezetten bölcsődei működésre lett tervezve és az OTÉK valamennyi előírásának megfelel. A projekt célja, hogy az eddig a kisgyermekekkel a közeli bölcsődékbe ingázó családok helyzetét könnyítse, csökkentse a területi különbségeket és elősegítse a nők mielőbbi visszatérését a munkaerő piacra. Ennek érdekében a mini bölcsőde 16 férőhellyel fog működni"

A honlapról azt is megtudjuk, hogy "A Mini Bölcsőde helyszíne különleges, hiszen egy családi ház jellegű mini bölcsőde épületben található, mely egy csendes és nyugodt zöld övezetben helyezkedik el.
Ez lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy a természet közelében, friss levegőn játszhassanak és tanulhassanak.
Kertünkben biztonságos játékokkal és eszközökkel várjuk a gyerekeket, ahol szabadon játszhatnak"

Felhívtam a honlapon megadott "bölcsődevezetőt", az "üzemeltető" cég tulajdonosát, hogy hogy lehet hozzájuk gyereket beiratni. Ő kicsit idegesen és meglepetten kérdezte, hogy hol láttam a telefonszámot - mondtam, hogy a szép honlapon. Sajnos -óhh, de rossz hír ez a róka-hegyi villanegyed kisgyerekes anyáinak-, a tájékoztatása szerint egyelőre nem lehet beiratkozni, mert még nem kaptak engedélyt a hatóságoktól.

Bevallom, az elkövetőkről nem sokat tudok -legalábbis azt nem, hogy van-e politikai (fideszes vagy netán ellenzéki) "bekötésük". De az jól látszik cégadatbázisból, hogy a tulajdonosi háló inkább foglalkozik ingatlanozással, mint bölcsödézéssel. Ráadásul úgy tűnik, hogy miközben a bölcsödevezető üzemeltet valódi bölcsit is (azt is egy közeli, csillaghegyi luxus villában-oda fel is vették volna az általam említett képzeletbeli gyereket), nem a róka-hegyi "bölcsi" az egyetlen, amit az elkövetők horribilis EU-s pénzből létesítettek és ami inkább egy ingatlan befektetésnek tűnik. A film végén a Duna túloldalán látható, 150 millió (!) forint EU-s támogatásból felújított/megvett villához látogattam, ahol szintén nem találtam gyerekeket...

A dolog egyetlen "pozitívuma", hogy a róka-hegyi "minibölcsi" újabb bizonyíték az eddigi legbizarrabb bölcsőde beruházással szemben - a nógrádi Kazáron ugyanis 600 ,illióból (!) építettek egy 12 fős intézményt, ami ráadásul egyáltalán nem az itt látható márvánnyal volt burkolva...Nos , ha így nézzük, az itteni 14 fős "minibölcsi" egészen olcsón épült, pláne, ha a két autós, szint alatti garázst is hozzá számoljuk...

Bevallom azt is, a videó készítését végig káromkodtam, de gondosan kivágták a kollégák. De tényleg- ez a fajta pofátlanság már nekem is sok, akárki is legyen az elkövető, akár fideszes, akár ellenzéki , akár pártsemleges. A Tisza Párt frakciójának is üzenem: a képek mindent elmondanak arról, hogy miért nem szabad a magyaroknak egyetlen eurocentet sem adni addig, amíg nem csatlakozunk az EU-s ügyészséghez.

https://www.facebook.com/watch/?v=1195952168253279

Előzmény

Válasz

Extra kéréssel fordul Varga Mihályhoz a kecskeméti ellenzék | 2025. április 18.

Jó, szüntesse meg a nemzeti bank alapítványát – csak előtte gondoskodjon róla, hogy a kecskeméti egyetem visszakapja az alapítvány cégénél befektetett

-- 127,5 milliárdot, kamatostul.

Május 5-én ismét tüntetni fog a kecskeméti ellenzéki képviselők alkotta Szövetség a Hírös Városért Egyesület, azt követelve, mondjon le Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Gaál József alpolgármester – írja a KecsUP.
https://kecsup.hu/2025/04/ujabb-tuntetest-szervez-a-szovetseg-szemereyne-es-gaal-lemondasaert-unikum/

Azért ismét, mert április 2-án már ugyanezért tüntettek más kecskeméti polgárokkal együtt, hiába. Egy nappal később pedig a polgármester és az alpolgármester esetleges távozásáról szóló közgyűlési előterjesztést a többségben lévők leszavazták.

A KecsUP ismerteti azt a levelet is, amelyet a Szövetség a Hírös Városért Egyesület küldött Varga Mihálynak, a Magyar Nemzeti Bank új elnökének, miután híre ment, hogy Varga meg akarja szüntetni a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt.

„Kérjük Elnök urat, hogy a PADME megszüntetése előtt, vagy annak eredményeként, a PADME (vagy annak cége, az Optima Befektetési Zrt.)

-- haladéktalanul utalja át az NJEA számlájára, az általa befektetett 127,5 milliárd forint tőke összegét és annak kamatait, valamint elmaradt hasznát.

Erre egyébként korábban a PADME kötelezettséget is vállalt. Nem csak a kecskemétiek, hanem az ország érdeke az, hogy a rendkívül súlyos kihatású ügy a törvényesség alapján rendeződjék, a felelősségre vonás mielőbb megtörténjék, a tisztségviselők távozzanak tisztségeikből és a pénz visszakerüljön azokhoz, akiknek azt a Magyar Állam közpénzből biztosította, a mai kecskemétieknek és a jövő nemzedékének” – érvel az egyesület.

Ami a tisztségviselők távozásának sürgetését illeti, a PADME vezető testületeit lecserélte Varga Mihály, a Neumann János Egyetemért Alapítványnál azonban ez nem fog lezajlani. Azt ugyanis az állam nevében

-- Palkovics László miniszter úgy hozta létre, hogy az alapítói jogok nagy részét a kuratóriumra ruházta. Így

-- a 127,5 milliárdos döntést meghozó testület saját maga dönthet a jövőjéről, nem lehet kívülről leváltani, a felügyelőbizottságot sem.

https://magyarnarancs.hu/belpol/extra-keressel-fordul-varga-mihalyhoz-a-kecskemeti-ellenzek-276068

A frakcióvezető azt is elárulta, hogy egy 5 részből álló, 1-1 perces videósorozatot készítenek az egyetemmel kapcsolatos pénzekről, hogy egyértelműbb, mindenki számára közérthető legyen a bonyodalmas Neumann János Egyetemért Alapítvány-ügy.

A teljes levél itt olvasható:

https://www.facebook.com/szovetsegahirosvarosert/posts/pfbid02MFSpEKTq7d1HLvLUhmB55xRWLgn1GSKyte5Q9hbseLLRbAvvKzuHGQr63GuLaaNnl

Előzmény

Válasz

Az UEFA-n kívül senki nem hiszi el Mészáros Lőrincnek, hogy eladta a focicsapatát | 2025. április 16.

Mészáros Lőrinc korábbi tulajdonostársaival az NK Osijek logója előtt.

Nyílt levélben fordultak Mészáros Lőrinchez az eszéki labdarúgócsapat szurkolói, azt követelve, hogy távolítsa el a klub jelenlegi vezetését.
https://www.facebook.com/kohorta88/posts/1254256863371332?locale=hu_HU

-- Az ügy azért érdekes, mert Mészáros Lőrinc öt éve már nem is tulajdonosa a csapatnak, azóta hivatalosan csak főszponzorként vesz részt az NK Osijek életében.

-- Ez olyan, mintha a Barcelona szurkolói a Spotify-nál, a Real Madrid drukkerek pedig az Emirates-nél szeretnék elérni, hogy más irányítsa a csapatot.

-- A kérdés nem csak elméleti, mert ha az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) komolyan venné a saját szabályait, akkor nem csak az Eszék, de a Felcsút is bajba kerülhetne.

Előzmények: Mészáros Lőrinc 2016-ban vásárolta meg az eszéki csapatot fenntartó cég többségi részesedését. Bő négy évvel később azonban – látszólag minden előjel nélkül – kiszállt a vállalatból.
https://g7.hu/vallalat/20200819/meszaros-lorinc-kiszallt-horvat-focicsapatabol-a-felcsut-sikerei-miatt/

-- Mészárosnak azért kellett eladnia az Eszéket, mert abban az évben a Puskás Akadémia és az NK Osijek is kiharcolta az Európa Liga részvételt. Az UEFA előírásai szerint azonban az általuk szervezett ligákban nem indulhat két olyan csapat, amelyek között tulajdonosi összefonódás van.

-- A csapat azonban nem került távol a milliárdostól, egyik új tulajdonosa Mészáros barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László lett, a másik pedig egy olyan tőkealap, amit szintén viszonylag könnyű volt kapcsolni az egykori felcsúti gázszerelőhöz.

-- A váltás még a klub számára sem volt egyértelmű, legalábbis az Eszék honlapján még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak Mészárosra. Akkor a csoportnál a G7 kérdésére azt írták, hogy tévedés történt, valójában csak főszponzorok.
https://g7.hu/vallalat/20210118/meszaros-lorinc-hiaba-latszik-tulajdonosnak-hivatalosan-csak-fotamogato-eszeken/

Számokban: a szurkolók nem véletlenül hálásak Mészárosnak, a milliárdos tényleg rengeteg pénzt költött a csapatra. Tavaly azt nyilatkozta, hogy összesen 150 millió eurót, azaz jelenlegi árfolyamon bő 61 milliárd forintot fektetett be.
https://sportske.jutarnji.hr/sn/nogomet/hnl/klubovi/osijek/poruka-dinamu-i-ostatku-lige-ulozili-smo-vise-od-150-milijuna-eura-u-iduce-cetiri-godine-cilj-je-naslov-15473938

-- A pénznek elég jelentős része ment el az együttes új stadionjára és akadémiájára, amelyekre összesen 65 millió eurót fordítottak. Más kérdés, hogy ebből a magyar állam is milliárdos összeggel vette ki a részét.

-- Az NK Osijek büdzséje is nagyon dinamikusan bővült az elmúlt években. Mészáros Lőrinc érkezése előtt évi 2-5 millió euróból gazdálkodtak, ami 2023-ra 24 millió euró fölé nőtt. Ezzel már a leggazdagabb csapatok közé tartoznak a horvát élvonalban.

Felülnézet: a szurkolók akciója azért fontos, mert még akkor is bajba sodorhatja a csapatot, illetve magyarországi (mostoha) testvéregyüttesét a Puskás Akadémiát, ha Mészáros tulajdonosi ágon továbbra is távol tartja magát az NK Osijektől.

-- A Mészáros-csoportot kerestük, hogy milyen kapcsolatban állnak jelenleg a horvát csapattal, de választ nem kaptunk kérdéseinkre. Mindenesetre a fenntartó cég beszámolója szerint az eladást követően 2023 végéig nem volt változás a tulajdonosi körben (pdf).
https://nk-osijek.hr/files/documents/217/Izvjestaj_revizora_NK_Osijek_2023_30_06_2024_2.pdf

-- Nem is a tulajdonosi kapcsolat azonban a lényeg, hiszen Mészáros a Puskásnál sem tulajdonos. Az UEFA szabályai ugyanis papíron ennél életszerűbbnek tűnnek, hiszen azt tiltják, hogy egy sorozatban két olyan csapat rajthoz álljon, akiknél azonosítható egy döntő befolyással rendelkező személy, vagy szervezet. Tehát olyan valaki, aki a két csapat esetleges egymás közti mérkőzésének kimenetelére hatást gyakorolhat.

-- Márpedig a szurkolók levele arra utal, hogy Mészáros Lőrincre a tulajdonrésze eladása után is úgy tekintenek, mint egy ilyen, döntő befolyással rendelkező személyre.

Mi várható? Nem valószínű, hogy az esetnek bármilyen következménye lesz, az UEFA várhatóan megelégszik a látszatmegoldással.

Az Eszék és a Felcsút történetéhez egyébként nagyon hasonlít a Salzburg és a Lipcse esete.
https://g7.hu/vallalat/20180909/olyan-ugyesen-trukkozott-a-red-bull-hogy-europai-futballbotrany-lehet-belole/

A két csapat egyaránt a Red Bullhoz kötődik, csak éppen az energiaital-gyártónak sikerült úgy trükköznie a tulajdonviszonyokkal, hogy az UEFA azt elfogadja.

https://g7.hu/kozelet/20250416/az-uefa-n-kivul-senki-nem-hiszi-el-meszaros-lorincnek-hogy-eladta-a-focicsapatat/

Előzmény

Válasz

Tízmilliós közbeszerzési bírságot róttak ki az Orbán-kormány számára ikonikus Tisza-kastély felújítása miatt | 2025. április 11.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. megsértette a közbeszerzési eljárás alapelveit védő tételes rendelkezéseket és korlátozta a nyilvánosságot is. A súlyos szabálytalanságokat, így egyebek között az egybeszámítási kötelezettség elmulasztását, a meghívott cégek közötti átfedést és a nyilvánosság korlátozását is felrótta a Döntőbizottság, ezért tízmilliós bírságot szabott ki.

Az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának középpontjában áll a Gesztről származó Tisza Kálmán (miniszterelnök 1875-1890 között) és Tisza István (miniszterelnök: 1903-1905 és 1913-1917), ezért Békés megyében, a román határ mellett található kastélyuk megújítása kiemelt projekt volt a Fidesz-nek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a projekt felügyeletével kormánybiztosként Lázár Jánost bízták meg. A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy az építési munka kezdete és beharangozott befejezése többször változott, majd a költségei is elszálltak.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mar-nincs-is-befejezesi-hatarideje-a-geszti-tisza-kastely-felujitasanak-260957

Miközben a magyar költségvetésből sok mindent nem tudtak finanszírozni, arra volt pénz, hogy az itt megemelkedő költségeket előteremtsék. Ám arra nem volt válasz, hogy az eredetileg tervezett 7 milliárd forintból miért lett 11 milliárd.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-megszoritasok-kozepette-kap-ujabb-4-milliard-forintot-a-geszti-tisza-kastely-253460

Mint azt lapunk megírta, a közpénzből megújuló kastélyt ingyen a reformátusoknak adják, ahogy tavaly májusban beszámoltunk már arról is, amit a mostani vizsgálat megállapított: bundagyanús közbeszerzések gyanúja merült fel a felújítás során.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-reformatusokhoz-kerul-a-geszti-tisza-kastely-vagy-megsem-254172

Egy közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni még tavaly a Közbeszerzési Hatóság a vélelmezett jogszabálysértések ügyében. Eszerint az ajánlatkérő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) figyelmen kívül hagyta az egybeszámítási kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy egyes közbeszerzések becsült értékét egybe kellett volna számítani, és ebben az esetben nem lehetett volna a közbeszerzésnél az ún. 115-ös eljárást alkalmazni. Vagyis: az ajánlatkérő több projektre bont egy adott, de egymással szoros összefüggésben lévő munkát, hogy annak értéke a 300 millió forint alatt maradjon.

Az egybeszámítási kötelezettség jelentősége

A közbeszerzési eljárás előkészítésekor meg kell állapítani az adott közbeszerzés becsült értékét, s ennek összege dönti el, hogy milyen eljárásfajták közül tud majd választani az ajánlatkérő. A geszti példánál maradva: a NÖF úgy gondolta, hogy a beszerzési igények (parkoló, park, belsőépítészet, kiegészítő építési munkák stb.) egymástól elkülönülnek, azok nem képeznek műszaki-funkcionális egységet, tehát ezek egyenkénti becsült értékét nem kell egybeszámítani. Így jutottak arra az eredményre, hogy valamennyi beszerzési igényük alatta marad a nettó 300 millió forintnak, tehát nyugodtan alkalmazhatják a 115-ös eljárásfajtát.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy ezeket a beszerzési igényeket igenis egybe kell számítani, mert fennáll a műszaki-funkcionális egység, ami maga a kastélykomplexum. Ha egybeszámítjuk őket, akkor nettó egymilliárdnál is magasabb összeget kapunk, tehát nem alkalmazható a 115-ös eljárásfajta.

Ennek az lehet az oka, hogy az ajánlatkérő meghívásos pályázatban hívhasson meg kivitelezőket a projektre. Mindez 300 millió forint feletti értékhatáron már nem lehetséges. Ennek értelmében a NÖF hívta meg a cégeket, de ez a végeredményt látva sajátságosra sikerült, ugyanis a jogorvoslattal érintett közbeszerzési eljárások közül kettőben ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a NÖF, holott a törvény a cégek lehetőség szerinti változtatását írja elő. Ám a történetünk még ennél is kacifántosabb. Ezt példázza, hogy a „Történeti Park” tárgyú közbeszerzési eljárásban az ajánlattételre felhívott cégek között volt kettő olyan, amelyek között tulajdonosi átfedés-összefonódás kimutatható a hatályos cégadatok szerint. Ezt tiltja a törvény.

Ha pedig lúd, akkor legyen kövér! Az állami ajánlatkérő több, a kastély felújítását célzó közbeszerzési eljárásban is olyan céget hívott fel ajánlattételre, amelyek nem szerepelnek az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Nem kell magyarázni, ez is jogszabálysértő gyakorlat.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tizmillios-kozbeszerzesi-birsagot-rottak-ki-az-orban-kormany-szamara-ikonikus-tisza-kastely-felujitasa-miatt-275905

Válasz

„Ott ült a Lajos, és mondta, hogy »loan-to-value a faszom«, majd felállt és elment”
Gazda Albert | 2023 október 17.

A Direkt 36 tényfeltáró központ gigantikus tényfeltáró cikket publikált a Telexen arról, hogy milyen szerepet játszott az Orbán-kormány a 4iG informatikai és távközlési vállalat felfuttatásában.

https://telex.hu/direkt36/2023/10/17/az-orban-rendszer-csucsvallalatanak-titkai
# Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai

Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai című anyag egy fejezete szerint 2021 közepén Orbán Viktor személyesen folytatott titkos tárgyalást a londoni magyar nagykövetségen az Invitech távközlési vállalat tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselőivel. A miniszterelnök arról győzködte hosszasan a tárgyalópartnereit, hogy adják el a céget a 4iG-nek. Bár a 4iG hivatalosan magáncég, és Orbán rendszeresen állítja, hogy nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a D36 forrásai szerint több mint egy órán keresztül egyeztetett az invitechesekkel. A londoni találkozó fordulópontot hozott, eredményeként 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.

A D36 cikke alaposan körüljárja, hogy a 4iG első embereként számon tartott Jászai Gellért üzletember miként került helyzetbe azután, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett Orbán Viktornál. Jászai Simicskával még nem tudta megtalálni a közös hangot – „ott ült a Lajos, és mondta, hogy

-- »loan-to-value a faszom«, majd felállt és elment”,

mondta egyik találkozójukról a tényfeltáró központ forrása, arra utalva, hogy Simicskának már a Jászai-féle szóhasználat sem volt rokonszenves –, a helyére lépő Mészáros Lőrinccel azonban ez annál inkább összejött.

-- „Amikor Lőrinchez odakerült, Jászai segítette őt abban, hogy ne kockás papíron csinálja a könyvelését”

– illusztrálta kapcsolatukat egy kormányközeli üzletember a direkteseknek.

A központ feltárta, hogy miként jutott titokban jelentős állami forrásokhoz a 4iG. A dokumentumok szerint egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy zárt körű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig a 4iG-nál maradhat az állami forrás. Az iG COM a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, erre alapozva állítja Jászai is magáról, hogy ő a 4iG többségi tulajdonosa. Pedig

-- az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították.

A D36 anyaga kitér még többek között a Rogán–Pintér–Palkovics-belháború, a Digi-affér és a Vodafone-deal részleteire is, valamint arra, hogy milyen törekvések vannak a védelmi iparban és az orbáni regionális külpolitikában. „A 4iG ugyanakkor nem csak pénzügyi szálakon kötődik a kormányhoz.

-- A vállalat fejlődése szorosan igazodik Orbán Viktor régiós hatalmi ambícióihoz is.

Kiderítettük, hogy egy német–magyar kormányalku eredményeként tudott a 4iG beszállni a nemzetközi védelmi iparba, miközben elkezdett terjeszkedni a Nyugat-Balkánon is, amelyet a miniszterelnök alkalmasnak tart arra, hogy legalább részben magyar befolyási övezetté alakítsa” – olvasható a cikkben.

A Direkt36 részletes kérdésekkel kereste meg a történtek szereplőit – köztük a miniszterelnököt és a 4iG-t –, de egyikük sem reagált.

https://444.hu/2023/10/17/ott-ult-a-lajos-es-mondta-hogy-loan-to-value-a-faszom-majd-felallt-es-elment

A 4iG-ről – mint a NER szuperprojektjéről – korábban többek között ebben
https://444.hu/2023/01/10/ez-orbanek-szuperprojektje-a-magyar-jovo-kulcsa-ahova-nyomozok-vonultak-ki-hazkutatast-tartani
és ebben
https://444.hu/tldr/2019/11/04/a-szazmilliardos-bombauzlet-amit-orban-inkabb-elvitt-felcsutrol
a cikkünkben írtunk részletesen.

Előzmény

Válasz

Az MBH Bank tulajdonában a jogelődök révén mintegy 150 olyan, régebben bankfiókként működő ingatlan van, melyet korábban nem sikerült értékesíteni, így jelenleg üresen áll. Ezek jellemzően kistelepüléseken lévő, alacsony forgalmi értékkel rendelkező ingatlanok – közölte a pénzintézet a HVG megkeresésére. | 2025. április. 11

A kormány célja, hogy minden kistelepülésen legyen ATM, valamint palackvisszaváltó automata – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Az ehhez szükséges intézkedések a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoznak. A falvakban a korábbi takarékszövetkezet-épületeket az állam megvásárolja, illetve támogatja az önkormányzatokat, hogy megszerezzék azokat.

A Fidesz ATM-törvénye – ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, de ez alighanem formaság – kötelezi a bankokat, hogy minden településen biztosítsanak készpénzfelvételi lehetőséget. Az önkormányzatokat pedig, hogy ehhez helyszínt biztosítsanak.

A bezárt takarékfiókok hasznosítása adja magát, de azért meglehetősen visszás. Hiszen egyrészt ugyebár arról van szó, hogy a szóban forgó ingatlanokon piaci alapon nem érte meg banki szolgáltatást nyújtani – ezért zárták be a fiókokat.

-- A Fidesz most kötelezi a bankokat, hogy pontosan azokon a helyszíneken nyújtsanak szolgáltatást, ahol ez nem éri meg.

Egy ATM persze nem akkora költség, mint egy bankfiók, de a jelek szerint ezeken a helyszíneken ATM-et sem éri meg üzemeltetni – ha megérné, akkor az MBH üzemeltetne rajtuk ATM-et.

Másrészt a kormány ezzel az intézkedéssel leveszi az MBH válláról ennek a 150 ingatlannak a terhét, amelyek – ahogy arra az MBH válasza is utal – hasznosíthatatlanok és eladhatatlanok. Hiszen ha nem lennének azok, a pénzintézet és jogelődjei már kezdtek volna velük valamit.

A kormány másik ötlete, hogy a falvakban legyen palackvisszaváltó automata is. Az automatákat a Mol hulladékkoncessziós leánya, a Mohu üzemelteti. A kérdés ugyanaz, mint az ATM-ek esetében: mekkora az a lélekszám, amelytől rentábilisan üzemeltethető egy automata? A kistelepüléseken nyilván nem éri meg automatát telepíteni és üzemeltetni, kérdés, hogy az állam – ha erre kötelezi a Mohut – milyen támogatást nyújt majd.

https://hvg.hu/ingatlan/20250411_150-lerobbant-extakarek-varja-hogy-a-kormany-ATM-ekkel-viragoztassa-fel-a-falvakat
___

Az MBH többségi tulajdonrésze Mészáros Lőrinchez köthető, a bankban kisebbségi tulajdonos a magyar állam, bár épp most akarja eladni a részesedését.

https://hvg.hu/gazdasag/20250331_Nagy-Marton-MBH-Bank-allami-reszesedes-eladas-reszvenyek
___

Ki akar Mészáros Lőrinc tulajdonostársa lenni? Nem biztos, hogy könnyű lesz új befektetőt találni az MBH Bankba

A tranzakció előkészítésével foglalkozó amerikai Citigroup pénzügyi szolgáltatónak alighanem az lesz az egyik legnagyobb kihívás, hogy elfeledtesse a potenciális befektetőkkel az MBH Bank kormányhoz közeli kapcsolatait.

https://hvg.hu/360/20250328_MBH-Bank-befekteto-citigroup-tozsde-orban-kormany-meszaros-lorinc-szaraz-istvan
___

Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját

Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

https://hvg.hu/kkv/20230429_mbh_bankholding_mkb_budapest_bank_takarekbank_ner_meszaros_lorinc

Előzmény

Válasz

Hadházy Ákos: Ez kérem egy 340 milliós (!) bölcsőde, bölcsisek nélkül… Alsószentmártonban láttam ezt a csodát, a horvát határtól néhány kilométerre. Bölcsisek helyett a bukott fideszes polgármester rokonait találtam ott, akik nagy hangon elhajtottak -pedig én csak a fantasztikus új fejlesztést szerettem volna -országgyűlési képviselőként- megtekinteni.

Egészen vicces volt a kedvemért a kapura kiragasztott két papírlap , miszerint tilos fotózni és építési területről van szó :) Valamit ki kellett találni gyorsan, amikor meghallották, hogy a faluba érkeztem. Találhattak volna ki jobbat is, hiszen a “bölcsődét” már tavaly márciusban “átadták” a propagandasajtó szerint.

A dolog szomorúbb annál, mint ahogy látszik, ha tudjuk:

- A pénzt nem az önkormányzat, hanem egy "Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület" fantázianevű egyesület nyerte, amelyet a bukott polgármester rokonai jegyeznek. A honlapjuk pont olyan fájdalmasan üres, mint ahogyan arra számítani lehetett
https://napforduloegyesulet.hu/category/napfordulo-projektek/

-Az 1300 fős, rendkívül szegény településnek van egy önkormányzati óvodája is, korábban azt vezette a bukott polgármester rokona. Azt az óvodát elvileg 50 millióért újítottá fel, sajnos abból alig látszik valami (mutatok majd képeket).

-Ellenben a polgármester bukása után a volt óvodavezető kipakolta az ovi bútorait, most a bútorok a csilliós "bölcsi" tornácán voltak láthatóak ottjártamkor. (Persze ez az aljasság semmi ahhoz képest, amit a minap bemutattam: a bukott fideszes kezdeményezte a közmunka program megszüntetését a településen -> [*] )

-A kis településen működik egy valódi, minden igényt kielégítő katolikus egyházi óvoda és bölcsőde is. Emiatt ez a 340 millió akkor is maga lenne az elherdált pénz szimbóluma, ha megpróbálnák gyerekekkel feltölteni.

A "bölcsődézés" sajnos mostanra egy elterjedt elkövetési forma lett, mint a 90-es években az olajozás. Alsószentmárton ezzel együtt egyike azon kis szigeteknek , ahol legyőzték a fideszes kiskirályt az önkormányzati választásokon. Fontos azonban azt is tudni, hogy sajnos ezeken a településeken az EP listán viszont rendszerint ugyanannyit kapott a Fidesz, mint korábban. Ráadásul ezek a települések "indexre kerülnek" - bár mostanában már a fideszes települések is maximum a 3+3 milliós kocsma+kisbolt támogatást mutathatják fel...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1219612662860359
___

[*] Hadházy Áko: Talán az ország legaljasabb bukott fideszes polgármester az alsószentmártoni Balogh Miklós. Ő tavaly júniusban elvesztette a választást, de mivel októberig még hivatalban maradt, BOSSZÚBÓL HIVATALOSAN KÉRTE A KORMÁNYHIVATALTÓL A KÖZMUNKA PROGRAM MEGSZÜNTETÉSÉT, ezzel több tucat mélyszegénységben élő ember megélhetését elvéve!

A fideszes kormányhivatal ezt készséggel meg is tette, sőt, utólag még kéthavi, már kiutalt munkabért vissza is követelt a falutól, ezzel teljes pénzügyi válságba sodorva az amúgy is üres kasszájú falut is.

A hivatalban megmaradt mellékelt levelezés szerint (egy példány kézzel, egy elektronikusan aláírva) július 23-án ő maga kérte az EGÉSZ PROGRAM megszüntetését.

A harmadik levélen ugyan nincs aláírás,de ettől még életszerűnek tűnik. A faluban több ember állítja, hogy maga a bukott, de átmenetileg még regnáló polgármester kezdeményezte a kormányhivatali ellenőrzést, ahol nem találták a helyükön a közmunkásokat. Többen azt is állítják, hogy az ellenőrzés napján Balogh hazaküldte az embereket...Ezt bizonyítani nem tudom, de az viszont a hivatalos levelek alapján egészen biztos, hogy meg sem próbált kiállni a falu lakosaiért, hanem ő maga kérte az egész progra beszántását. Nehéz felfogni ekkora fideszes sunyiságot, pedig edzettek vagyunk már

A Fidesz országos aljasságai közepette se feledkezzünk meg a vidéki sameszaik aljasságáról, mert amúgy ez a rendszer egyik lényege. Másrészt Alsószentmárton (is) intő jel kicsiben: ahhoz, hogy valóban rendszerváltás legyen ebben az országban, egy esetleges kormányváltás esetén az első pillanattól a leghatározottabban fel kell lépni a most irányító bűnszervezettel szemben, különben pont azt fogják csinálni nagyban, mint bizonyos Balogh Miklós kicsiben.

Alsószentmárton amúgy egy végtelenül szegény falu Dél-Baranyában és ezen kívül a levélen kívül is több horrorisztikus történetet láttam ott, fogok még mutatni belőle

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1217426056412353

Előzmény

Válasz

A Fidesz gigantikus álcivil hálózatot épített a választásokra – sok kis „Németh Szilárd” léphet akcióba | 2024.01.22. | Nagytotál

Idén önkormányzati és európai parlamenti voksolás is lesz – választások környékén pedig a kormányzat rendre megnyitja a Városi Civil Alap nevű többmilliárdos pénzcsapot. 2021-ben, 2022-ben és 2024-re is megnyitotta. A Válasz Online most minden eddiginél egyértelműbben bizonyítja, hogy ez a forráselosztás szinte kizárólag a Fidesz érdekében történik: a győzteslistákból kigyűjtöttük a legsikeresebb 251 városi szervezetet, vagyis a 15 és 37 millió forint közötti összegre érdemesített társaságokat. Azt találtuk, hogy a csúcsdíjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka a Fidesz „leányvállalata” vagy szövetségese. Gondolta volna például, hogy a pártalelnök Németh Szilárd egyben a legnagyobb magyar civil is?

Legelőször 2021-ben jeleztük, hogy a kormányzat visszaélni látszik a „civil” szóval. Vagyis nem normatív módon igyekszik bátorítani az önszerveződő polgári közösségeket, hanem hatalmi-választókerületi logikával teríti a Városi Civil Alap (VCA) néven gründolt pénzkeretet. Miről is van szó pontosan? A kabinet három éve nyilvánvalóvá tette, hogy nem tart igényt a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintra, mert a négymilliárdnyi civil alkassza szétosztásába ideológiailag vállalhatatlan – értsd: Soros-közeli – szervezetek is beleszólnának. Vállalta viszont, hogy a Miniszterelnökség által biztosított forrásból létrehoz egy „idegen érdekektől mentes”, a szuverenitásvédelmi szempontoknak ezer százalékig megfelelő pénzosztó mechanizmust. Ez lett a 2021-ben 4,4 milliárdos kerettel meghirdetett VCA, melyet aztán a 2022-es választási évben már 4,8 milliárddal nyitottak újra, nemrég pedig az idei két voksolás (európai parlamenti, önkormányzati) előtti 4,8 milliárdos eredményt is kihirdették.

Tehát három pályázati körben mindösszesen 14 milliárd forintot pumpáltak a városi civil szférába (illetve a hasonló falusi alapba is jutottak tetemes összegek). Az első VCA-fordulóban maximum 15 millió forintot lehetett nyerni például buszra, ingatlanra, kommunikációra – azaz a választási kampányban is remekül hasznosítható dolgokra –, a második és a mostani harmadik felvonásban már legfeljebb „csak” 11 millió járt az érintett egyesületeknek, alapítványoknak. Ám ez utóbbi tétel is közel háromszorosa a hagyományos civil kiírásoknál elnyerhető összegnek. És míg utóbbiaknál legalább egy lezárt üzleti évnyi múltat várnak el a pályázóktól, illetve gyakran több tízezer karakteres indoklást kell írni a beadványokhoz, addig

-- a VCA-ból frissen bejegyzett szervezetek is részesülhetnek, ráadásul elég kétezer karakternyi „rizsa” a dicsőséghez. Vagyis már a városi civil pályáztatás folyamata garantálja, hogy ne szakmai jellegű döntések szülessenek, hanem…

A „hanem” utáni szövegrészt nyilván mindenki kitalálta, de azért a Fidesz-közeli szervezetek helyzetbe hozásának is vannak fokozatai. Azt talán mi sem tennénk szóvá, ha egy valós tevékenységet folytató, valamilyen múlttal, bázissal és referenciával rendelkező szervezet lobbizna az érdekeiért, majd nyerne. Ám három éve ­– a 2021-es eredménylista alapján – igazoltuk: teljesen egyértelmű, hogy nem országosan érvényes értékelési kategóriák alapján hozták ki a győzteseket. Parlamenti választókerületenként eltérő mintázatot azonosítottunk, ami arra utal, hogy a helyi fideszes „nagyúr” (választókerületi elnök) környékéről érkeztek, érkeznek impulzusok a Miniszterelnökségre.

Ezzel a gyakorlattal pedig akad némi jogi probléma: a kormányzat az ilyesfajta forráskiszervezésnek elfelejtett törvényileg megágyazni – szemben például a 35 évre a „nemzeti nagytőkéhez” menekített kaszinóüzemeltetéssel, autópálya-koncesszióval, hulladékgazdálkodással, illetőleg a magyar állam közérdekű alapítványos megcsonkításával. Utóbbiakat erkölcsi alapon lehet vitatni, de az biztos, hogy jogszabályok születtek róluk. A VCA-elosztás „legalizálásáról” azonban még nem alkottak törvényt a NER-ben. Tehát elvileg továbbra is hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha bizonyos állami civilpénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti választásokon induló fideszes jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztanak el.

Mivel tavaly a 2024-es VCA-t is kiírták, azaz a mostani választási év sem múlik el „civil” pénzeső nélkül, nyilván újra ránéztünk az állami döntéshozók kezeire. Az eredménylista már decemberben publikussá vált, így megint nekiálltunk számolni, nyomozni. Három lezárt pályázati forduló (2021, 2022 és 2024) után ugyanis keletkezett annyi adat, hogy határozott állítást lehessen tenni. A határozott állításunk így szól:

-- a Fidesz gigantikus, választásokon is bevethető álcivil hálózatot épített három év alatt – rengeteg állami forrás felhasználásával.

Tehát miközben az előttünk álló kampányban jórészt pártlogók és -személyiségek harcát látjuk majd, a mélyben „civil” segédcsapatok fogják fűteni a hangulatot. Vagy azért, mert eleve erre a célra hozták létre őket – vagy, mert így kell megköszönniük a hatalomnak, hogy létezhetnek.

Miféle bizonyítékokra alapozzuk a fenti állításunkat? Készítettünk egy listát a Miniszterelnökség hivatalos kimutatásai alapján a VCA-fordulók legnagyobb győzteseiről. 251 olyan alapítványt, egyesületet találtunk, amely összesen legalább 15 millió – legfeljebb 37 millió – forintot nyert az eddigi három körben. A 251-ek együtt 5,73 milliárd forinthoz jutottak, ez a teljes 14 milliárdos kiutalás bő 40 százaléka. Mindez másképpen azt is jelenti, hogy a VCA eddigi felvonásaiban a pályázók körülbelül 2 százaléka vitte el ezt a 40 százaléknyi 5,73 milliárdot. Most mégsem ezen a tényen lovagolnánk, hanem egy másik adaton – amelyre mindjárt rátérünk. Nos, az alábbi sikerlistán minden olyan szervezetnél linkeket, hivatkozásokat helyeztünk el, ahol egyértelmű Fidesz-kapcsolatot azonosítottunk. (Ahol nincsenek linkek, ott nem leltünk közvetlen kapcsolatra.) Korábbi gyűjtéseink alapján úgy saccoltuk, hogy minden második-harmadik társaság a kormánypárt „leányvállalataként”, szövetségeseként határozható majd meg. Tévedtünk. A 251-es lajstrom szereplői közül 219-nél találtunk erős hatalomfüggést – ez pedig 87 százalékos arányt jelent. Ezt még mi sem feltételeztük volna.

A 87 százaléknyi „civil” között egyeseknek semmilyen nyoma nincs a nyilvános térben. Honlapjuk sincs – és még csak egy nyamvadt halászléfesztivált sem rendeztek, amelyet a fideszes parlamenti képviselő nyitott volna meg (a hasonló színű polgármester „oltárszolgálata” mellett). A másik véglet pedig az – mint már utaltunk rá –, amikor egy létező és megbecsült szervezet, sportegyesület, népdalkör vagy egyházi csoport végzi ugyan a normál tevékenységét, de a választási időszakokban kényszeresen világossá teszi, kire is kell szavazni. Levelet ír a tagjainak, közösen ünnepel a Fidesszel, eligazításra hívja Nógrádi Györgyöt, satöbbi.

Aki végigbogarássza az alábbi összeállítást, láthatja, hogy nem a fantázia szülte a fenti mondatokat, hanem a rögvalóság. Néhány extrém esetet azonban itt külön is kiemelünk. A legsikeresebb magyar „civil” polgár például nem más, mint Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke, aki a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvánnyal 37 milliót, a Csepel Sport Club Alapítvánnyal 36 milliót gyűjtött a VCA-ból (sőt, idén először a hozzá ugyancsak köthető Csepel Torna Clubnak is „intéződött” további 11 millió). A Németh saját „Puskás Akadémiájaként” is értelmezhető birkózóintézmény egyebek mellett arról híres, hogy itt landolt az az Orbán Viktor-bölcseleteket tartalmazó alkotás, amelyet eredetileg egy gimnáziumban helyeztek el. A Fidesz-alelnökhöz hasonló VCA-sikerembernek számít még Becsó Zsolt parlamenti képviselő, Simicskó István KDNP-frakcióvezető, Wintermantel Zsolt fővárosi Fidesz-frakcióvezető – de persze a Rétvári Bence belügyminiszterhelyettes körüli, lapunk által felrajzolt hálózat ugyancsak szippantott a VCA-ból (nemcsak az alább szereplő Kovács K. Zoltán Alapítvánnyal és Öko Urbana Egyesülettel, hanem az idei friss győztes Dunakanyari Védegylet Alapítvánnyal és Zöld Dunakanyar Alapítvánnyal is).

Rajtuk kívül rengeteg helyi „kis Németh Szilárd” szervezheti közpénzből a maga „civil” hátországát Miskolctól Szombathelyen át Nagyatádig, Óbudáig, Zuglóig. Akadnak körzetek, ahol egy egyesülettel egyszer nyeretnek VCA-pénzt, aztán a következő körökben már új szervezeteket küldenek „versenybe”: Budapest XIII. kerületében például csak 2021-ben győzött az alább látható Hagyomány-13 Egyesület, mostanra azonban az eddig semmilyen aktivitást nem mutató, de hasonló személyi körű Civil Mentor Egyesület és az Öko Szektor Egyesület lett befutó. Mindkét utóbbi egyesület késve, a 2024-es VCA-kiíráshoz igazítva adta le a 2021-es és 2022-es éves beszámolóját a bíróságnak – vagyis pánikszerűen kellett reaktiválni az addig alvó érdekeltségeket. A főváros XII. kerületében ugyancsak felélesztették mostanra a már halottnak hitt Hegyvidék Főutcája Egyesületet, de néhány I. kerületi szervezet is nagyot nyert idénre a semmiből (ilyen a sajtóban már megénekelt Budai Polgári Kör és a Fejlődő Városi Közösségekért Alapítvány, illetőleg a friss bejegyzésű Budai Fiatalok Lokálpatrióta Egyesülete).

Ezeknél is pikánsabb azonban, hogy a győztes VCA-elitklub tagja lehet az Orbán Viktor, a Megafon és a Pesti Srácok irodájának megszentelésével is foglalkozó „kampánypap”, Bese Gergő (A Kelet-Európai Fiatalokért Egyesülettel és a Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesülettel), valamint a Kormányinfó törzskérdezőjeként ismert Breuer Péter (a Magyarországi Zsidó Közösségi Médiáért Alapítvánnyal). És még sokan mások – lásd alább.

https://www.valaszonline.hu/2024/01/22/fidesz-varosi-civil-alap-nemethszilard-valasztasok/

https://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/2023-as-atletikai-vilagbajnoksag/zold-dunakanyar-alapitvany

Előzmény

Válasz

Milliárdos ingatlanok, titkos alapok, és rengeteg pénz: a NER aranyifjainak legújabb bizniszei | Feb 27, 2024

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai Lengyelországba költöztek. Persze nem szó szerint, hanem úgy, hogy bevásárolták magukat egy nagy múltú lengyel cégbe, közpénzből. És bár azt gondolhatnánk, hogy innentől maguk mögött hagyják a mutyikat, a régi reflexek azért még mindig működnek. Az elmúlt hetekben annak jártunk utána, milyen üzleteket bonyolítanak az MNB-alapítványok új cégükön keresztül, és mint kiderült, ugyanolyanokat, mint itthon: tízmilliárdos összegben tömnek olyan alapokat pénzzel, amelyek nem máshoz, mint Matolcsy György fiának köréhez köthetőek. De mit gondol erről Matolcsy Ádám? Videónkból ez is kiderül.

Felhasznált forrás: Arcanum adatbázis (adt.arcanum.hu)

https://www.youtube.com/watch?v=cyKnvw2zKyE
___

Tiborcz embere azonnali hatállyal otthagyta a Matolcsy-kör által megszállva tartott GTC Groupot | 2025.03.21.

A Matolcsy-ügyi ÁSZ-jelentés publikálásának napján, március 19-én közleményt adott ki a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group – vagyis az az ingatlanvállalat, amely a magyar jegybank alapítványi portfoliójába tartozik, de az MNB-elnökváltás ellenére a Matolcsy-kör ellenőrzése alatt maradt. A szöveg értelmében egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. Az érintett a Válasz Online-nak azt írta, nem a számvevőszéki jelentés miatt távozott ily’ hirtelen, hanem, mert megnövekedett a „hivatalos feladatai száma”.

A hét egyik legfontosabb híre, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Matolcsy családhoz köthető jegybanki és alapítványi ügyekben.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1331121271330632

Lapunk évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt az MNB-vagyont, amely 2015–2016-ban „vesztette el közpénzjellegét”. Múlt pénteken azt is megírtuk: dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám terelgette – „Kovács Petra” fedőnéven.

Az ügyészségi feljelentéseket megalapozó dokumentumokat az ÁSZ március 19-én hozta nyilvánosságra. Ezt követően szúrtuk ki, hogy ugyanezen a napon közlemény jelent meg az MNB alapítványi portfoliójába tartozó GTC Group honlapján. Az angol nyelvű szöveg arról szól, hogy egy nappal korábban azonnali hatállyal lemondott GTC-s felügyelőbizottsági tagságáról a Tiborcz István bizalmasaként ismert Szécsényi Bálint. A két üzletemberről korábban közös partifotó is készült (lásd nyitóképünket), együtt birtokolják az Equilor Befektetési Zrt.-t (Tiborcz a Gránit Bankon keresztül van jelen a brókercégben) – továbbá Szécsényi vette meg tavaly a kormányfő vejének egyik budai házát.

https://www.valaszonline.hu/2025/03/21/szecsenyi-balint-tiborcz-istvan-matolcsy-adam-gtc-group/
___

Lehet, hogy eltűnt 400 milliárdnyi közpénz, de lehet, hogy a Telex kávépénze is. Nem tudhatjuk! | Mar 25, 2025

Múlt héten feljelentést tett az ügyészségnél az Állami Számvevőszék az MNB alapítványok gazdálkodása miatt. Először a Direkt36 írta meg, hogy a számvevőszék vizsgálata újabb bizonyítékot jelenthet arra – amit az elmúlt években részleteiben már feltárt a magyar sajtó – hogy Matolcsy György családi-haveri köreibe játszhattak át több száz milliárd forintnyi közpénzt. A kormánypárti képviselők annak ellenére próbálják távol tartani maguktól az ügyet, hogy épp ők teremtették meg a közvagyon elsíbolásának lehetőségét.

https://www.youtube.com/watch?v=8bhCf5mjxkM
___

500 milliárdos vagyon: Az ÁSZ feljelentést tett az MNB-s alapítványok gazdálkodása miatt | Mar 20, 2025

Az Állami Számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő alapítványok gazdálkodása miatt. Az ÁSZ a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. gazdasági tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezett.

Az ATV Start vendége Ligeti Miklós jogi igazgató, Transparency International Magyarország.

https://www.youtube.com/watch?v=H8Ys7gpzJwI

Előzmény

Válasz

Sajnos, a korábbi vezetés mindent elkövetett, hogy ne maradjanak erdők a Rácz Aladár út mentén, de szerencsére egy részét még vissza lehet csinálni:

- Elkezdték átminősíteni lakóövezetbe az erdőket, ezt az előterjesztést mi ősszel visszavontuk. Illetve volt olyan, ami már lakóövezet volt, ezt visszaminősítettük erdőnek.

- Egy részét a telkeiknek eladták a Hegyvidék Real Estate Kft.-nek, azzal, hogy beleírták a szerződésbe, hogy az ingatlanokon átvezető utat megszüntetik. Aztán rájöttek, hogy nem lehet kiváltani az utat, úgyhogy visszacserélték a telkeket és fizették 100 milliót kárpótlásul a cégnek. Micsoda remek üzleti érzék!

A visszakapott telkeken időközben persze kivágta a cég a fák nagy részét és részben le is aszfaltozta-betonozta a telket.

Az aszfaltot mostanra elbontottuk, március 1-én pedig visszaültetjük fákkal, amire várunk mindenkit, sok új fa lesz, úgyhogy bőven tudtok segíteni! # videó

https://www.facebook.com/watch/?v=534657855745068

Válasz

„Pártatlansággal vádol?” – megkérdeztük Lánczi Tamást, hogyan dolgozhatott egyszerre az MTVA-nak és az Országgyűlésnek | 2025. 03. 18.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közéleti klubesten vett részt kedden este Szentendrén, ahol az esemény meghívója szerint a többi közt a Magyarországon zajló külföldi befolyásolásról beszélt. A hivatal elnöke február eleje óta kerülte a nyilvánosságot, amikor vagyonnyilatkozata alapján beszámoltunk róla, hogy

-- az elmúlt években összesen tíz munkahelyről kapott fizetést,
https://24.hu/belfold/2025/02/03/lanczi-tamas-vagyonnyilatkozat/

köztük

-- a külföldi tulajdonban álló sörgyártó multicégek érdekképviseletétől,
https://24.hu/belfold/2025/02/07/lanczi-tamas-sorgyartok-szovetsege-fizetes-szuverenitasvedelmi-hivatal-vagyonnyilatkozat/

valamint az Országgyűlés Hivatalától is.

Lánczit többször kérdeztük levélben arról érdeklődve, pontosan milyen munkát végzett a sörszövetségnek, ám nem válaszolt kérdéseinkre, és egy magánvádas keresetét is

-- visszavonta a bíróságon, hogy ne kelljen ott megjelennie.
https://24.hu/belfold/2025/02/26/lanczi-tamas-sorszovetseg-szuverenitasvedelmi-hivatal-avo-borkabat-kereset-visszavonas/

Szentendrén most személyesen kérdeztük meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét arról, mit dolgozott pontosan havi egy- és ötmillió forint közti fizetésért az Országgyűlés Hivatalának, és nem összeférhetetlen-e, hogy eközben a közmédia alkalmazottja volt az Online Igazgatóság vezetőjeként. Azonban érdemi válasz helyett kilátásba helyezte, hogy a 24.hu-t is megkeresi a hivatala.

https://24.hu/belfold/2025/03/18/lanczi-tamas-szuverenitasvedelmi-hivatal-mtva-parlament-sorszovetseg/

Válasz

Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint | 2025. március 17.

A jelentéstervezet szerint ezt a hatalmas összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek.

Itt vannak az ÁSZ főbb megállapításai:

-- Az Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.

-- Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.

-- Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.

-- Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítettek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.

-- Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni.

-- Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető.

A Direkt36 birtokába került dokumentum egy jelentéstervezet, amely egy kiterjedt vizsgálat alapján készült, és megosztották az érintett szereplőkkel, hogy reagáljanak a számvevők megállapításaira.

A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben Pallas Athéné Alapítványok néven hat alapítványt hozott létre, amelyeknek a rendelkezésére bocsátott összesen 266,4 milliárd forintot. ...

https://telex.hu/direkt36/2025/03/17/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentesterv-szerint
___

Matolcsyék BUKÁSA: hová tűntek az MNB százmilliárdjai?
Juhász Péter | Juhi | Mar 18, 2025

Helyi felvételekkel mutatom meg neked, hogy hol van a pénzünk, ami a Matolcsy család tevékenységének okán hiányzik a Magyar Nemzeti Bankból.
Egy jó része luxus ingatlanokban van, amit Matolcsy Ádám hasznosít. Ezek közül néhányhoz elmentem, hogy lásd mire használja a Matolcsy család a pénzedet. Sőt, a kísérőmmel ittunk is egy kávét náluk, és csak kicsit kellett többet fizetnünk érte 7000 forintnál.
De a valós kérdés az, hogy ez az ügy elvezet a Fidesz bukásához? Orbán hagyja, hogy Matolcsy kifossza a MNB-ot? Varga Mihály feltárást ígér, és megtette a jogi lépéseket, az ÁSZ súlyos törvénytelenségeket tárt fel, de Orbán elengedi Matolcsy kezét? Erre keresem a választ a videóban.

00:00 Beköszönés
01:56 Bukik-e a Matolcsy család?
13:58 Miért hozták létre az alapítványokat?
15:09 Megnéztem a svájci luxusingatlanokat

https://www.youtube.com/watch?v=p6_uQqVA5eM

Válasz

Pénzügyi helytartókat ültethet az önkormányzatok nyakára az Orbán-kormány | 2025.03.12.

Navracsics Tibor tartott fejtágítást. Nem volt benne sok köszönet.

Július 1-jétől a Magyar Államkincstár egy gumiparagrafus alapján költségvetési biztosokat küldhetne az önkormányzatokhoz határozatlan időre - írta meg a Szabad Európa egy, az önkormányzati gazdálkodást érintő új kormányzati tervekről szóló nem hivatalos egyeztetésre hivatkozva, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezett.
https://www.szabadeuropa.hu/a/johet-a-penzugyi-helytarto-az-onkormanyzatok-nyakara-ha-a-kormanyszerv-ugy-latja-jonak/33344423.html

A lap úgy tudja, az „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” eseményen a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait. Az első napirendi pont a Versenyképes Járások Programhoz kötődött, melynek tervei szerint a településeken képződő iparűzési adóból a kormány 65 milliárd forintot elvon és egy külön alapba csoportosít, amire az önkormányzatok pályázhatnának majd.

„A fontosabb kérdések már eldőltek, ezekről nem lehetett konzultálni. Ezenkívül az is eldőlt, hogy a pályázatokról úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra (például egy bölcsőde fejlesztésére vagy térfigyelő kamerák beszerzésére) több település konzorciumot alkothat, és a konzorciumok versenyeznek a forrásokért. Ha a konzorciumi tagok egyezségre jutnak – szintén kétharmados arányban –, akkor is eldőlt a pályázatok sorsa. De ha nem, akkor viszont már a miniszter döntheti el, ki juthat pénzhez” – mondta a lap egy meg nem nevezett forrása.

Szó esett arról a törvénymódosítási tervezetről is, amelynek értelmében október 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk öt százalékát meghaladó pénzeszközeiket kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni, és onnantól a kincstárhoz kell fordulniuk, ha használni akarják a saját pénzüket. A Magyar Államkincstár elviekben köteles lesz a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. 2027-től ez a tervek szerint a városi önkormányzatokra, 2028-tól pedig az összes helyhatóságra vonatkozna. Kötelesek lesznek továbbá átutalni minden pénzt, ami „nem szükséges a következő munkanap végéig ellátandó feladataikhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeikhez”.

https://nepszava.hu/3271965_szabad-europa-penzugyi-helytartok-orban-kormany-onkormanyzatok

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) alkotmányosan is aggályosnak tartja a kormányzati elképzelést, emellett az ötlet zavart is okozhat az önkormányzatok működésében. A törvény elfogadása drasztikus változást jelentene az önkormányzatok gazdálkodásában, mellesleg a megkérdezett polgármesterek szerint a módosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti. A MÖSZ 14 pontos kifogáslistát készített a tervezet ellen.

https://jelen.media/kozelet/teljes-kivereztetes-a-kormany-nemcsak-az-onkormanyzatok-penzet-hanem-a-szolgaltatasaikat-is-elveszi/
___

Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:

-- 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok.

-- 2027-től a városi önkormányzatok.

-- 2028-tól valamennyi települési önkormányzat.

https://nepszava.hu/3270892_onkormanyzatok-salatatorveny-penzugyek-magyar-allamkincstar-tobletforras-allamadossag
___

Gémesi György levélben kéri Nagy Mártont, tegye közzé, milyen célokra juttatta el az Orbán-kormány a helyi iparűzési adóból elvont százmilliárdokat

https://nepszava.hu/3271826_gemesi-gyorgy-mosz-level-nagy-marton-helyi-iparuzesi-ado

Mivel nyilvánvalóan precízen könyvelt közpénzek sorsáról van szó, meggyőződése szerint nem fog gondot okozni ennek teljesítése – üzente a MÖSZ elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=u9w0tYNNkVw

# 1000 milliárd forint soron kívüli elszámolását kéri Gémesi György a nemzetgazdasági minisztertől.

Válasz

Budapest saját kézbe veszi a patkányirtást, mert túl sok a per, kártevőből pedig nincs kevesebb | 2025.03.13.

Új elemként védőgyűrűt alakítanak ki a Duna és a fővárosi patakmedrek mentén, folyamatosan ellenőrizve a fertőzöttséget.

Jövő héten lejár a budapesti közterületi patkányirtásra 2023-ban kötött szolgáltatási szerződés. A botrányosra sikerült 2018-as tender után – amelyet a feladatot korábban évtizedekig ellátó Bábolna Bio Kft.-nél eredetileg csaknem 300 millióval kevesebbet kérő RNBH konzorcium nyert, amely rögtön utána további 650 milliót kért extra irtásra – 2022-ben új pályázatot hirdetett a főváros. Ezúttal a Bábolna Bio Kft. - Ronix Kft. párosa adott be jobb ajánlatot: havi nettó 26 millió forintért vállalták el a feladatot. A két évre szóló szerződést 2023. március 20-án írták alá, így az napokon belül lejár. A főváros azonban nem indított új közbeszerzési eljárást. 2023 áprilisában ugyanis a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a kontraktus lejárta után saját cégére, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt.-re bízza a feladatot.

„A döntés mögött több ok is húzódik. Egyrészt a főváros mindkét konzorciummal perben áll közbeszerzés eljárási és elszámolási okok miatt. Egy újabb tenderrel nem akartunk új frontot nyitni. Másrészt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések módosítása nagyon nehézkes műfaj, különös tekintettel a műszaki tartalomra. Márpedig a patkányirtás folyamatos változtatási igénylő feladat: a helyszínek és a használt mérgek is állandóan módosításra szorulnak, amelyet egy külsős partnerrel kötött szerződésben lehetetlen lekövetni. A közfeladat ellátási szerződés sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít” – magyarázta lapunknak Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, akit azután kérdeztünk, hogy a főváros közbeszerzési bizottsága kedden tárgyalta Karácsony Gergely főpolgármester patkányirtási szerződésmódosításra vonatkozó előterjesztését. A BKM ugyanis csak júniusban veszi át a feladatot, addig 72 nappal meghosszabbítják a jelenlegi szerződés hatályát. A hosszabbításért 61,4 millió forintot fizet a két vállalkozónak a főváros. Jelenleg ugyanis folyamatban van egy rezisztencia-vizsgálat – hatnak-e még a jelenleg használt irtószerek –, amihez új mintákat kért a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK).

### Mint emlékezhetünk, a 2018-as patkánygate idején ugrásszerűen elszaporodtak a patkányok az addig patkánymentesnek számító Budapesten. A Bábolna Bio akkor azzal vádolta az RNBH konzorciumot, hogy nem voltak felkészülve a feladatra, nem volt se tapasztalatuk ezen a téren, se elegendő számú „gázmesterük”, azaz patkányirtásra kiképzett szakemberük. (Az RNBH szerint már előttük elszaporodtak a rágcsálók.) Így joggal merül fel a kérdés, hogy az ezzel eleddig nem foglalkozó BKM rendelkezik-e mindezekkel.

-- „A feladatellátásra való felkészülés jegyében a BKM tavaly megkezdte a gázmesterek képzését, illetve tapasztalatgyűjtésként a saját intézményekben, közük például a BMSZKI hajléktalanszállón való rovar- és rágcsálóirtást”

– válaszolta Kiss Ambrus, majd hozzátette: „A feladat elvégzéséhez 4 gázmesterre és 20 kártevőirtóra van szükség, ők már vagy dolgoznak, vagy már folyamatban van velük a szerződéskötés.”

A BKM a köztisztasági szerződés keretében végzi majd a patkánymentesítést. A városvezetés a korábbi tenderekben meghatározott műszaki tartalomnál jóval szélesebb feladatkört jelöl ki a saját közmű cégének. A „méregmezők” számát a jelenlegi 20-ról 40-re emelik különös tekintettel a nagy forgalmas közlekedési csomópontokra, építkezési területekre, illegális szemétlerakók környékére. Ezek helyszínét most jelölik ki a fertőzöttségre vonatkozó adatok alapján. A patkánypopuláció mozgásának megfelelően a méregmezők helyét is változtatják majd.

Új elemként védőgyűrűt alakítanak ki a Duna és a fővárosi patakmedrek mentén, folyamatosan ellenőrizve a fertőzöttséget. A BKM átveszi a népegészségügyi központtal való rezisztencia-menedzsment megállapodást, hogy minél gyorsabban tudjanak váltani az irtószer elleni rezisztencia kialakulásakor. A gyors helyszín és irtószerváltás is könnyebben kivitelezhető egy saját céggel együttműködve.

„A kibővített paraméterekkel végrehajtott patkányirtás havonta 10 millió forinttal többe kerül majd a jelenleginél, de nehéz lenne megmondani, hogy egy új tender végén mennyi lenne a vállalási ár” – tette hozzá Kiss Ambrus. Tavaly nettó 337,8 milliót fizetett ki erre a főváros, az új árszabással nettó 432 millióra nő a költség.

Egyre több a panasz

A patkányhelyzet egyébként romlott tavaly. A Fővárosi Önkormányzat patkánybejelentő oldalára 2024 nyarán 40-50 százalékkal több bejelentés érkezett, mint egy évvel korábban. 2023-ben havi 1010-1070 patkányészlelés volt, míg tavaly 1400-1500 bejelentés érkezett a nyári hónapokban. Összehasonlításul: 2017 augusztusában a bejelentések száma 677 volt. Egy évvel később 1877 volt ugyanebben a hónapban. Az észleléseknek azonban alig ötöde igazolódik be.

https://nepszava.hu/3272055_patkanyirtas-budapest-feladat-bkm-zrt

Válasz

Mindenen átgázolva, százmilliárdokból tennék újra naggyá a katolikus egyetemet

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/szazmilliardokbol_tennek_ujra_naggya_a_katolikus_egyetemet_magyar_radio

Előzmény

Válasz

Valami nagyon furcsára bukkant Kovács Gergely, amikor korábbi szerződéseket nézegetett | 2025. március 9.

Különös dologra bukkant Kovács Gergely, Budapest XII. kerületének polgármestere, amikor korábban kötött szerződéseket nézett meg az önkormányzat parkolási cégének a szerverén. A kutyapártos polgármester erről a Facebook-oldalán számolt be.

Kovács Gergely közölte:

-- Mikor nézegeted az önkormányzat parkolási cégének a szerverén a szerződéseket 6000 évnyi Fidesz után, lesz egy furcsa érzés benned a fájlnevek láttán.

A polgármester egy képernyőfotót is közzétette, amin 14, pdf formátumban elmentett szerződés nevét lehet látni.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1190430143087039

Mindegyik úgy kezdődik, hogy

-- „törölni!!”.

Kovács Gergely egy nappal korábban arról számolt be Facebook-oldalán, hogy a Magyarországi Református Egyház egy olyan 50 ezer négyzetméter körüli ingatlant adott magánkézbe, amelyet korábban az államtól ingyen kaptak. Az állam mielőtt az egyháznak adta a területet, megnövelte annak beépíthetőségét, csökkentette a rajta kötelezően meghagyandó zöldterületet és a lakóingatlanok építését is engedélyezte Kovács Gergely szerint.

A polgármester tavaly korrupciógyanúsnak nevezte azt a szerződést, amit a kerület az előző, fideszes vezetés alatt kötött a parkolási és közterület-felügyeleti informatikai rendszer biztosítására. A szerződés novemberben járt le, és

-- Pokorni Zoltán – ígéretével ellentétben – hetekkel távozása előtt mégis kiírt egy 525 millió forintos, egyetlen cégre szabott közbeszerzési pályázatot a XII. kerület parkolási szoftver szolgáltatásaira.

A cég végül inkább visszalépett, majd Kovács Gergely november végén bejelentette, hogy lezárultak a parkolási és közterület-felügyeleti informatikai rendszerének beszerzési eljárásai. A polgármester közölte: 2025-ben 90 millió forint lesz ezek költsége, miközben az előző, fideszes vezetés által idén nyáron kiírt, majd hirtelen visszavont, versenyt nélkülöző közbeszerzés alapján mindez 210 millióba került volna.

https://telex.hu/belfold/2025/03/09/kovacs-gergely-onkormanyzat-parkolasi-ceg-szerzodesek

Előzmény

Válasz

Kovács Gergely: Magánkézbe játszott át a Református Egyház egy többmilliárdos budapesti területet | 2025. március 8.

Az ingatlant az egyház nemrég ingyen kapta az államtól.

Átjátszotta magánkézbe a Magyarországi Református Egyház azt a nagyjából 50 ezer négyzetméteres Virányos út és Szilágyi Erzsébet fasor közti területet, amit hitéleti-oktatási célra nemrég ingyen kapott a magyar államtól – írja Facebook-bejegyzésében Kovács Gergely. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) társelnöke, a XII. kerület polgármestere szerint mielőtt az egyház megkapta volna a telket – amelynek az értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közel 9,2 milliárd forintra becsülte –, jelentősen megnövelték az ingatlanok beépíthetőségét, illetve csökkentették a megtartandó zöldfelület mértékét és engedélyezték a lakófunkciót.

“A tulajdoni lapon jelenleg az látszik, hogy az ingatlan nem sokkal később a Bank Center Kft.-hez került »csere« útján, amiből nem sok derül ki, hiszen cserélni 1 forintos értékre is lehet valamit. Úgy gondoljuk, hogy ha valaki közfeladat ellátására kap állami vagyont, akkor közérdekű adat annak további sorsa is. Ennek ellenére

-- 2024. december 31-én beadott közadat igénylésünkre csak annyi választ kaptunk, hogy karácsonykor a Református Zsinati Hivatal zárva tart.

Ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulunk” – áll Kovács Gergely posztjában.

Az érintett terület korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott, de 2023 februárjában Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy saláta törvényjavaslatot nyújtott be, ebben meghatározzák azt, hogy az érintett területet átadják a Református Egyháznak hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítésére hivatkozva. 2023 decemberében ehhez kapcsolódóan módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásos kormányrendeletet, és annak 127. sorába illesztették be a területet.

“Van egy plusz probléma ezzel a történettel. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam által ingyenesen átadott ingatlant 15 évig nem idegeníthetik el, ugyanakkor ez alól az utóbbi években számtalan felmentést adott a 12. kerületben is” – olvasható a hegyvidéki polgármester bejegyzésében.

https://magyarnarancs.hu/belpol/kovacs-gergely-magankezbe-jatszott-at-a-reformatus-egyhaz-egy-tobbmilliardos-budapesti-teruletet-275118

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

Zöldfelület is kevesebb kell, az épületek is magasabbak lehetnek.

Az érintett terület a Kútvölgyi-Virányos utak és a Szilágyi Erzsébet fasor között terület, közvetlenül a félbehagyott lakópark (amire egyébként az ÉTDR szerint nemrég fennmaradási engedélyt kértek.) A terület a Honvédelmi Minisztériumhoz (Védelemgazdasági Hivatal Kutatás-fejlesztési, Minőségbiztosítási és Biztonsági Beruházási Igazgatóság) tartozott.

2023 februárjában Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy saláta törvényjavaslatot nyújtott be, ebben meghatározzák azt, hogy az érintett területet átadják a Református Egyháznak, so called hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése érdekében

Aztán ’23 decemberében ehhez kapcsolódóan módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásos kormányrendeletet, és annak 127. sorába illesztették be a területet.

Ebben ezek lettek a főbb pontok:

1. településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni;

2. a) a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező,
b) közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye;

3. rövidebb határidők;

4. lakó- és kiszolgáló épületek építhetők;

5. sajátos beépítési szabályok:
a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke legfeljebb 12 méter (most 7.5 méter)
b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint felett 20% (jelenleg 10%)
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint alatt 40% (most 20%)
d) a kötelezően kialakítandó zöldfelület minimális mértéke 50%; (jelenleg 75%)
e) az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,5 m2/m2 (most 0.3)

6. A rendelet szerint immár lakóépületek helyezhetők el a területen.

Tehát a beépíthetőség drasztikusan nő.

Van egy plusz probléma ezzel a történettel. A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam által ingyenesen átadott ingatlant 15 évig nem idegeníthetik el, ugyanakkor ez alól az utóbbi években számtalan felmentést adott a 12. kerületben is.

Egyszóval van egy jelenleg viszonylag kedvező zöld területi mutatókkal bíró terület, amelyen lehetővé teszik a sokkal durvább beépítést, úgy, hogy gyakorlatilag 15 év múlva biztosan, de szándék esetén akár hamarabb is eladhatja azt az egyház egy beruházónak.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1189663086497078

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

Budapestet nem fejleszti a kormány - mondta ma a miniszterelnök.

https://www.facebook.com/photo?fbid=1226370255518310

... csak folyamatos végkiárusítást tart ugye.

Válasz

Trump vs. Zelenszkij; Durvul a NER; Izmozik a Tisza; Curtis ezúttal tiszta
https://www.youtube.com/watch?v=Kn5shxBnlYk
# Pottyondy Edina

Válasz

Százmilliárdot is elkölthet a magyar kikötőre a kormány, a megtérülés még mindig homályos | 2025. február 24.

Elkezdődött a trieszti magyar kikötő építése – jelentette be múlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A magyar állam által megvásárolt elhagyott ipartelepen korábban olajfinomító működött, ezért a szennyezést előbb fel kell számolni. A kormány szerint 2028-ban teljes kapacitással működhet a kikötő.

Számokban: az első fázisban egy 250 méteres partfalszakaszt építenek a kivitelezők, ezt egészítik ki később 650 méteresre. A part menti 30 hektáros területen egy logisztikai központ is épül.

-- A kormány tervei szerint évi kétmillió tonna, vagyis 78 ezer konténernyi forgalom várható.

Előzmények: a külügyminisztérium 2019 júniusában jelentette be, hogy 31 millió euróért kikötőt vásárol Triesztben. Szijjártó Péter akkor azt mondta, a 100 millió eurós beruházással három év alatt el kell készülnie a kikötőnek, és rövidesen létre is hozta a kormány a projekttel foglalkozó Adria Port Zrt.-t. A cég működése első öt évében több mint 1,5 milliárd forint veszteséget termelt.
https://atlatszo.hu/kozadat/2024/11/14/kiadtak-a-trieszti-kikoto-hatastanulmanyat-de-a-nagy-reszet-olvashatatlanna-tettek/

-- A beruházási összeget később 150 millió euróra emelték, ami mostani árfolyamon több mint 60 milliárd forint, így a vételárral és az egyéb ráfordításokkal együtt az állami kiadások összege valószínűleg a 100 milliárdot közelíti, mire elkezd működni a kikötő.

-- 2022 végén aztán az volt a terv, hogy a magyar vállalatok már 2026-tól igénybe vehetik exportjukhoz a trieszti kikötő magyar részét. Ezt a tervet még tavaly is fenntartották, sőt, augusztusban a kikötő hivatalos oldalán is szeptember 2-re jelezték előre az építkezés megkezdését.

Igen, de: a partszakasz előtt a tenger vize csak 13 méter mély, ami korlátozza a fogadható hajók nagyságát. A nagyobb hajókon lévő árut tehát át kell rakodni például Pireuszban, hogy kiköthessenek Trieszt magyar tulajdonú partszakaszán.

-- A Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának – legalább 850 milliárdos – felújítását a Pireuszból kiinduló konténerforgalommal magyarázza a kormány, miközben a két kikötő egymás versenytársa.
https://g7.hu/vallalat/20240124/mire-megepul-a-budapest-belgrad-vasut-mar-mindenki-masfele-szallit/

-- A nagyobb szállítmányokat a Trieszttől 10 kilométerre délre található szlovéniai Koper kikötőjébe is küldhetik közvetlenül. A koperi kikötő költségei jelenleg kedvezőbbek, és a szlovéniai vasúti teherszállítás egyszerűbb az olaszországinál.

-- Így igazán csak akkor lehet vonzó Trieszt a magyar exportőröknek, ha sokkal kedvezőbbek lesznek a díjai, így viszont az állami beruházás megtérülése marad erősen kérdéses.

https://g7.hu/vallalat/20250224/szazmilliardot-is-elkolthet-a-magyar-kikotore-a-kormany-a-megterules-meg-mindig-homalyos/
___

*** Közelebb került a magyar kormány a trieszti kikötő megépítéséhez, amire sok racionális érvet sose tudott hozni
https://g7.hu/kozelet/20230720/kozelebb-kerult-a-magyar-kormany-a-trieszti-kikoto-megepitesehez-amire-sok-racionalis-ervet-sose-tudott-hozni/

*** Mit akarhat Kína valójában a híres Övezet és út kezdeményezésével?
https://g7.hu/vilag/20210113/mit-akarhat-kina-valojaban-a-hires-ovezet-es-ut-kezdemenyezesevel/

*** A Balkán példája nekünk is mutatja, miért nem megoldás a keleti nyitás politikája
https://g7.hu/vilag/20220219/a-balkan-peldaja-nekunk-is-mutatja-miert-nem-megoldas-a-keleti-nyitas-politikaja/

Válasz

Egy stadion mutatja, miért járnak előttünk a csehek | 2025. március 1.

Összehasonlító árakon számolva több mint 40 százalékkal olcsóbban épül sportcsarnok Csehország második legnagyobb városában, mint amennyibe a budapesti MVM Dome került. A Brno Arena kivitelezésére 2023-ban szerződtek akkori árfolyamon 67 milliárd forintnak megfelelő 4,2 milliárd korona értékben. A 2019-ben szerződött fővárosi csarnokot végül 99 milliárd forintért építették meg.

A brnói stadion 13 300 fős lesz, az egy férőhelyre jutó költség így a 2023-as árakon 5,04 millió forint. 2019-ben a 20 ezer fős MVM Dome építési költsége fajlagosan 4,95 millió forint volt. A KSH építőipari inflációs kimutatása szerint 2023-ig 73 százalékkal nőttek az építőipari árak, ezzel számolva 2023-as árakon már több mint 170 milliárd forint lett volna a kivitelezés értéke, ami ülőhelyenként 8,56 millió forint. Ez nagyjából 41 százalékos különbség.

Az építőipari inflációt egyedi projektekre persze csak korlátozottan lehet vonatkoztatni, de jól szemlélteti az elszállt hazai építőipari árakat, hogy

Csehországban még 2023-ban, a nagyon jelentős építőipari infláció után is lényegében a magyar 2019-es árakon tudnak arénát építeni.

Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a budapesti projekt teljes költsége jóval százmilliárd forint felett volt, mivel a mérnöki munkák, a területszerzés és egyéb kapcsolódó költségek sincsenek benne a kivitelezés 99 milliárdjában.

A rejtély egyik kulcsa a kivitelezők eltérő jellege lehet: az MVM Dome-ot Orbán Viktor „kötélbarátja”, Garancsi István Market Zrt.-je építette, Brnóban viszont egy nemzetközi építőipari multi, a Hochtief a fővállalkozó. Azt pedig már évekkel ezelőtt megírtuk, hogy milyen kiemelkedő profitrátával dolgoznak Magyarországon a kormányközeli építőipari vállalatok, akár a multikhoz, akár más magyar cégekhez viszonyítunk. Ez az extraprofit pedig jelentős részben olyan óriásprojektekből származik, mint az MVM Dome építése.

Helyi fejlesztés

További különbség, hogy az MVM Dome költségeit teljes mértékben a magyar állam fizette, és még az üzemeltetése is csak jelentős állami támogatással oldható meg: az állami MVM évi 1,4 milliárdot fizet, hogy fenn lehessen tartani a multifunkciós csarnokot.

Brnóban viszont a helyi önkormányzat építteti a sportcsarnokot, városi közszolgáltató cégekkel közösen. Emellett a 4,2 milliárd koronás költségekből 300 milliót a Nemzeti Sportügynökség, 200 milliót a Dél-morvaországi Régió biztosít. Szükség van 1,95 milliárd koronányi hitelre is, amelyet a Ceska Sporitelna bank folyósít, a 4,9 százalékos kölcsönt 2050-ig fizetik vissza. Ezt a létesítmény üzemeltetéséből kell kigazdálkodni, így nyereséges működést kell biztosítani. Az üzemeltetést saját cég fogja végezni, mert nem találtak olyat a piacon, aki vállalta volna ezt. (Ami azért valószínűleg a kockázatokat is mutatja.)

Ehhez a felálláshoz az is hozzájárul, hogy Csehországban sokkal nagyobb pénzügyi szabadsága van a városoknak, így a valós helyi igényekhez tudnak kulturális és sportintézményeket fejleszteni. Ezzel szemben Magyarországon alapvetően csak az állam tud ilyen létesítményeket építeni. A kisebb stadion is megfelel a 2031-es kézilabda Európa-bajnokság meccseihez, de a piaci alapon működő helyi Kometa Brno jégkorongcsapat találkozói és MMA-küzdelmek mellett további bevételeket hozó koncertek is lesznek.

https://g7.hu/kozelet/20250301/egy-stadion-mutatja-miert-jarnak-elottunk-a-csehek/

Előzmény

Válasz

Olyan egyedi rendszámmal helyeztek forgalomba egy 110 milliós Ferrarit, ami megegyezik az Orbáék bányacégében is tulajdonos családi ügyvéd monogramjával | 2025. március 02., 10:57

Hadházy Ákos friss posztja szerint nem más, mint Mürkl Máté győri ügyvéd a tulajdonosa egy idén január 31-én forgalomba helyezett, piros Ferrari F 316 Roma Spider típusú luxus sportkocsinak. Az autó új ára 110 millió forinttól indul.

Kép, amin finoman egymáshoz dörzsölik a pocakjukat a kicsi-vel:

https://444.hu/2025/03/02/olyan-egyedi-rendszammal-helyeztek-forgalomba-egy-110-millios-ferrarit-ami-megegyezik-az-orbaek-banyacegeben-is-tulajdonos-csaladi-ugyved-monogramjaval

Előzmény

Válasz

Na ez tényleg repülőrajt – legalábbis az Orbán-klán üzlettársainak. Január 31-én regisztrálták Mürkl Máté győri ügyvéd vadonatúj Ferrari "Roma Spider" típusú, kb. 120 milliós(!) új sportautóját. A rendszám alapján tudjuk a regisztráció idejét, a tulajdonos pedig a győrújbaráti honfitársainktól kapott információkból tudható – információt alátámasztja a Dr. M.M. kezdetű, egyedi rendszámon kívül az a tény is, hogy korábban már bemutattam az ügyvéd-üzletember egy régebbi, hasonló autóját.

Az Orbánnal közös fotó amúgy némileg cáfolja a miniszterelnök hazugságát, miszerint ő üzleti ügyekkel nem foglalkozik... A gazdagság önmagában amúgy egyáltalán nem bűn, de a győri ügyvéd azon láthatatlan körhöz tartozik, amely az ismert oligarchákon kívül hülyére keresik magukat a miniszterelnöki NER-es bizniszeken. Érdemes hát az új verdát ünnepelve róla is megemlékezni, a jegyzőkönyv kedvéért.

Mürklről az Átlátszó és jómagam is megírtam korábban, hogy ő az, aki az Orbán család üzlettársaként azok sóderbányáját intézi Győr környékén. Azt a bányát, aminek megnyitása után hirtelen ellehetetlenült a konkurrens bányák működése egy-egy frissen kirakott útjelző tábla miatt.

A képek tanulsága, illetve a cégnyilvántartás és a hozzám eljutott információk szerint Mürkl doktor már nem csak a sóderes bulit vezényli, hanem ő az intézője a gánti bánya helyén beindult újabb hatalmas biznisznek is. Korábban többször beszámoltam róla, hogy miközben SZINTE a teljes hulladékbizniszt a MOL-nak adta az állam, az ún. inert hulladék (nem veszélyes építési törmelék) kikerült ebből a körből. Mit ad Isten, Orbánék gánti bányáját fogják ezzel évtizedeken keresztül feltölteni, újabb hatalmas üzletet biztosítva a Családnak.

A Dolomit Inert Kft. nevére kiadott engedély szerint 2024 elejétől 2077-ig évente 400 ezer tonna hulladékkal töltheti fel a gánti dolomitbánya gödrét. Természetesen nem ingyen, a náluk lerakott hulladékért fizetni kell annak, akinél keletkezett. Ez napi 32 teherautó fordulót jelent. (Ahogyan a HVG korábbi cikke írja: 400 ezer tonna óriási mennyiség, Budapestről évente 650-750 ezer tonna háztartási szemetet szállítanak el.)

És Mürkl úrnak is cseppen valami. A társaság többségi tulajdonosa a Gánt Kő Kft., amely az idősebb Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának a cége, a maradék üzletrészen pedig az unoka, Orbán Dávid és annak üzlettársa, Mürkl Máté ügyvéd osztozik.

M. Mátéról és az Orbán család kevésbé ismert bizniszeiről (a sóderbányákról és az építési törmelék lerakásáról) linkek:

https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/990747532413541

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/18/ellehetetlenitettek-a-rivalist-felporgott-orban-viktor-unokaoccsenek-kavicsbanyaja/

https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/889313535890275

Csurran cseppen. Mi lenne, ha a miniszterelnök gazdasági ügyekkel is foglalkozna?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1199249031563389

Előzmény

Válasz

A szerbek példája tökéletesen bemutatja, hogy soha nem szabad életkoruk alapján megítélni a saját honfitársainkat. Nagypapáink, anyukáink, nagymamáink nem biztos, hogy adott esetben ott lesznek velünk hetekig az utcán, de abban bízhatunk, hogy hoznak süteményt, pogácsát, meleg teát és néhány biztató szót vagy ölelést.
https://www.facebook.com/watch/?v=644612798293852
___

13-ra nőtt az áldozatok száma Újvidéken, ahol leszakadt a vasútállomás homlokzatának egy része | 2024. november 01.

http://autovezetes.network.hu/forumtema/balul-vegzodo-felujitasok-es-balesetek

Előzmény

Válasz

Mennyire eszeveszettül hülyének kell lenni ahhoz, hogy valaki higgyen a Fidesznek? Ijesztő számok világa ez, választ pedig talán csak akkor kapnánk, ha megépülne Ópusztaszeren a Nagy Debilütköztető. Addig csak tapogatózhatunk.

Orbán Viktor azt a világmagyarázatot festette fel az övéinek, hogy az inflációt a boltok okozzák. Ebben nincs semmi kreativitás, az árdrágítók rémalakjával vagy száz éve megismerkedtünk. Az ennivaló nem azért megfizethetetlen, mert a kormány valamit elkúrt. Dehogy! Azért, mert a tudjukkik direkte emelik az árát.

Orbán világában minden héten összeül egy sötét toronyban az Aldi, a Spar, a Lidl meg a Tesco vezetése, és ott elhatározzák, hogy megdrágítják a tojást. Azért, hogy nyerészkedjenek és szívják a magyarok vérét. Másnap detektívtükrön át lesik kárörvendve, mekkorát ájul Margit néni a tojáspultnál. Mert ezek ilyenek. Tudjukkik.

A debil fideszes pedig ilyenkor nem teszi fel magának az egyetlen releváns kérdést, mert az megtörné debilitásának kerek, megszokott világát. A kérdés így hangzik:

MIÉRT NEM VÁSÁROL MINDENKI A CBA-BAN?

Ők nyilván nem részesei a gonosz külföldi összeesküvésnek, nem nyerészkednek, nem emelnek árat puszta szemétségből. Hiszen magyarok! Épp az a fájdalmunk, hogy nincs magyar kézben az egész kiskereskedelem! Itt volna a csodálatos alkalom. A szemét karvalytőke drágán adja a tojást, a magyar láncok pedig olcsón. Pár hét alatt mindenki átigazolna a Coopba, a CBA-ba, és a vérszívók jól csődbe mennének.

(szomorú zene)

Sajnos a valóság az, hogy a tojás a CBA-ban sem olcsóbb. A liszt se. Az állami árfigyelőből kimentették ugyan őket, de hát látja az ember a saját szemével. Nemhogy nem olcsóbbak ottan a magyar láncban a dolgok, hanem többnyire drágábbak. Ez az oka annak, hogy a magyar vásárló furton-furt a Tescóba meg a Lidlbe megy.

Az infláció ugyanis tény, és nem ördögi praktika.

Tehát amit Orbán mond a mesterséges árdrágításról, az tokkal-vonóval baromság. Barmoknak szánt baromság. Annyi faszságot hordott már össze, hogy joggal gondolja: aki még egyáltalán figyel rá, az tökéletesen hülye. De annyira betegesen hülye, hogy két árcédulát nem tud egymás mellé tenni és értelmezni.

És ez nagyjából stimmel.

Ők maradtak. Megtett mindent, hogy minél többen rekedjenek ezen a szinten. Cél a kognitív képességek minimuma, jobbágysors, latin mise, szakmunkásképző: jobb neked, ha nem gondolkodsz. Erre megy ki ez a játék.

De még épp időben vagyunk. Még többségben vannak, akik ellátnak az alapműveletekig.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1189677029827048

Válasz

Janikovszky János: Amikor az MCC beszállt a Libribe, elkezdett ketyegni az óra - 2025. 02. 22. # vtvszeged

Hetvenöt éves Magyarország egyik legnépszerűbb könyvkiadója, a Móra Kiadó. A göröngyös, sőt a kilencvenes években megszűnés szélére sodródó útról, a visszakapaszkodásról és hazai könyvkiadás jelenlegi állapotairól is beszélgetett Lakner Zoltán Janikovszky Jánossal. A Móra Kiadó vezetője elmondta, nagyon kevés támogatást kapnak az államtól, de korlátokat egyelőre nem tapasztal, bár a Mathias Corvinus Collegium részesedését a Libriben egy szörnyű jelnek tartja.

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.
A felvétel 2025. február 19-én készült.

https://www.youtube.com/watch?v=4p6xmrnkrVw

Válasz

„NER-lovag lettem, amint Rogán Cecília és Sarka Kata cége megjelent a Mikulásgyárban”

Először lefújta, aztán visszakozott és idén is megrendezte a 20. jubileumi Mikulásgyárat a főszervező Zsolnai Endre. De valószínűleg ez volt az utolsó, mert bár a segítségre óriási szükségük lenne a rászorulóknak, „a Mikulásgyárra és a mögötte álló Zsolnai Endrére nem tart igényt Magyarország” – mondta a Fülke Extra idei utolsó adásában. A főszervező kíméletlen őszinteséggel – és önkritikával - nézett vissza a karitatív szervezet elmúlt 19 évére, és először beszélt arról, a kívülről csillogónak tűnő mikulásozásban hogyan ment tönkre anyagilag és hogyan lett tele a puttonya az üres ígérgetésekkel évről évre. Amióta pedig csak Rogán Cecília és Mészáros Lőrinc cégének segítségével tudta megrendezni a gyűjtőakciót, az ellenzék megbélyegzi, a média pedig támadja. Pedig közben ellenzéki és Iványi Gábor melletti tüntetésekre jár, de még ilyen helyzetekben is megkapta, hogy „menjen onnan, hiszen ő NER-lovag”.

00:00 Intro
00:42 A még csillogó kezdetek: kik és hogyan találták ki 20 éve a Mikulásgyárat?
04:35 Hogy dől el, hova kerül a sok adomány?
06:45 Hogyan állt ki mögülük még a Magyar Posta is?
11:21 Kell vagy nem kell a Mikulásgyár?
14:56 Médiahekk volt, hogy belengette a véget
21:24 Hogyan tűnt fel a NER a Mikulásgyárban és mit hozott ez magával
25:31 A magyar közvélemény el tud vonatkoztatni a politikai megosztottságtól?
28:02 Ha nincs szolidaritás, hogyan létezhet Mikulásgyár?
40:01 Hogy ment rá az élete a Mikulásgyár fenntartására?
44:05 A befolyásos támogatók őszintén segítettek vagy csak PR-fogásként használták őket?
50:32 Miért szállt ki a kormányoldal is a Mikulásgyár támogatásából?
01:02:06 Valódi a búcsú vagy lehet még folytatás?
01:07:13 Miért a nagy támogatók a fontosak, miért nem a sok segítő ember?
01:10:42 Átadná másnak a brandet?

https://soundcloud.com/hvgonline/ner-lovag-lettem-amikor-rogan-cecilia-es-sarka-kata-cege-megjelent-a-mikulasgyarban-fulke-extra

Válasz

„Üzenem a politikusoknak, itt szegények laknak, nem hülyék” – a Diószegi utca lakói úgy érzik, a kormány magukra hagyta őket | 2025. 02. 21.

A kormány közel egy évvel ezelőtt kisajátításra ítélt egy omladozó bérháztömböt Józsefváros szívében, hogy ott épüljön meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképző kara. A döntéssel egyik napról a másikra több mint 400 ember életét taszították bizonytalanságba. A VIII. kerületi önkormányzat 17 milliárd forintos kártérítést vár, hogy abból gondoskodhasson a lakókról – biztosnak azonban az idei költségvetésbe betervezett összeggel együtt is csak 7,7 milliárd forint látszik. A lapunknak nyilatkozó lakók válaszokat várnak az állami szervektől.

-- Se levél, se semmi nem érkezett, az önkormányzat is a sajtóból értesült, hozzánk pedig szájhagyomány útján jutott el a hír, hogy a fejünk felett úgy döntöttek, kisajátítják az otthonainkat. Persze nem ez volt az első dolog, amiről «elfelejtettek» szólni nekünk

– mondta Rózsa, annak a Józsefváros szívében álló, roskatag önkormányzati bérháztömbnek az egyik lakója, melynek állami kisajátítása közel egy évvel ezelőtt, egy salátatörvénybe rejtett javaslatból derült ki.

A nem sokkal a 2024-es önkormányzati választás előtt elfogadott jogszabály szerint a tíz épület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) fenntartásába kerül, hogy itt épüljön meg annak új, Nemeskürty István Tanárképző Kara.

A kormány a döntéssel a Diószegi Sámuel utcában és környékén, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő 200 családnak, több mint 400 embernek – akik közül sokan örökbérleti joggal laknak ott – forgatta fel az életét, bizonytalanná téve lakhatásukat.

A tervezet szerint eredetileg a lakóknak mindössze pár hónapjuk lett volna, hogy elhagyják otthonukat, a törvényben viszont már az szerepelt, hogy az önkormányzatnak 2025. január 31-éig kellett volna felajánlania cserelakásokat, majd a tavaly júniusi választást követően pár héttel, egy háborús vészhelyzetre hivatkozó rendelettel ezt a határidőt újabb egy évvel, 2026. január 31-ére tolták ki.
A kérdések gyűlnek, az állam és az NKE mélyen hallgat

A bizonytalanságban a lakóknak és a Pikó András vezette önkormányzatnak is egyre több a kérdése, amiket időről időre fel is tesznek, de se a kormányzat, se az NKE nem válaszol.

https://24.hu/belfold/2025/02/21/jozsefvaros-dioszegi-utca-lakok-nke-kisajatitas-riport-onkormanyzat/

Előzmény

Válasz

Egy honfitársunk térképre tett nagyon sok általam bemutatott helyszínt, köszönöm a munkáját. Kicsit én is megijedek tőle.

https://nernia.github.io/hadhazy/

Előzmény

Válasz

Ez kérem egy "borászat Mádon – összesen 250 millió forint EU-s támogatásból (ebből 170 millió vissza nem térítendő ajándék). Mondjuk nagyon hasonlít egy luxusvillára. A helyiek szerint a volt fideszes "független" polgármester épített magának itt kéglit az egy hektáros (!) gyönyörű telken, EU-s támogatásból. Lehet ebben valami, mert bár a rengeteg pénzt a "Vaskóné és társai" Kft kapta ugyan, de a "borászatot" Tatárka József telkére építették, a támogatást elnyerő Kft tulajdonosa és ügyvezetője pedig Tatárka veje. A helyiek szerint amúgy egyelőre nem lakik ott senki, ezt a helyszínen én is így láttam, de hogy bort nem csinálnak ott, az biztos. Valószínűleg máshol sem, mert a Vaskóné Kft. borairól semmi nem található – persze ehhez a palotához biztosan építettek egy élménypincét is a rend kedvéért és az sem kizárt, hogy valahol egy kevés bort termelnek. Mindenesetre a hatalmas támogatás gazdasági haszna nem látszik – tavaly pl. a cég 56 milliós bevétel mellett 46 millió veszteséggel (!) zárt.
Tatárka József polgármester amúgy három ciklus után tavaly távozni kényszerült, pedig az oldala szerint még a Békemeneten is járt és az országgyűlési választáson a Fidesz mellett kampányolt korábban.

Elég nagy pofátlanság ez a "borászat", de persze csak egy sokadik példa arra, hogy hogyan fizette az Orbán rendszer az aktivistáit az EU-s ezermilliárdokból. És egy újabb példa arra, mennyire káros lenne, ha továbbra is folyósítanák az EU-s pénzeket anélkül, hogy bármi kontroll megállíthatná a szemérmetlen lopást.

Az EU támogatások leállításáért ugyanis nem a "Soroshálózatszuverenitásellenesügynökei" a felelősek, hanem az ilyen pofátlan pénzlehúzások. És az EU-s pénzek újraindításáért nem Szuverenitásvédelmi Hatóságra (ÁVÓ) van szükség, hanem Európai Ügyészségre!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1192901002198192

Nagy a család, kell a lakás..., 5 évet féllábon is kibír bárki, hogy utána megkaphassa..., ingyen...

Otromba, túlzó térkövezés a természet halála és annyiba kerülhet, akár egy kis falu évi büdzséje.

Addig lopnak, ameddig van mit...

Válasz

Tiborcz István vevőként keveredett bele a Vatikáni Bank botrányába | 2025.02.13.

A Vatikáni Bank 18 és félmilliárd forintot bukott egy budapesti ingatlanon, a Tőzsdepalotán, amely korábban a Magyart Televízió székháza volt – írja a német konzervatív napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

Az ingatlanbotrányban Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett. A bank 46 millió eurót követel, ám az eredeti befektetéséből már semmit sem fog látni. Az ügy a vatikáni hűtlen kezelés és korrupció példája, írja a lap.

https://magyarpolgar.hu/2025/02/13/tiborcz-istvan-vevo-vatikani-bank-alberto-matta-tozsdepalota/

Válasz

Csurran, cseppen a Református Egyháznak Kecskeméten is! Meg fogsz döbbenni!

https://www.facebook.com/reel/1137573031053371

Válasz

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: Gazdagnak akarod érezni magad? Most itt a lehetőség! Költsd el Mészáros Lőrinc vagyonát az utolsó centig az Oligarcha Szimulátorral! A végén természetesen nyugtát is kapsz, ezt nyugodtan oszd meg velünk üzenetben vagy kommentben

https://ketfarkukutya.mkkp.party/oligarcha_szimulator/

Válasz

Óvatosan sajnáltasd magad havi bruttó 1,8 millió forinttal, ha nem vagy hajlandó kiköltözni egy kedvezményes önkormányzati lakásból | 2025. január 17.

Tanulságos lett a vége Kecskeméti László, józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő éveken át tartó háborújának, amit a kerület új vezetése, azon belül is Pikó András polgármester ellen vívott. Kecskeméti még a kerület fideszes vezetése idején, 2019-ig volt a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) nevű önkormányzati cég vezetője. Vezetőként kapott meg kedvezményes bérleti díjért egy önkormányzati szolgálati lakást. A szolgálati lakás ugye elvileg a szolgálat idejéig tart. 2019-ben változott a széljárás, a kerületben az ellenzék győzött, ő közös megegyezéssel távozott posztjáról. Kapott 3 havi végkielégítést, és még egy évig maradhatott is a lakásban. Új állást keresett és a Fidesz önkormányzati képviselőjeként dolgozott a Józsefvárosban.

Kecskemétinek 2020. október 31-ig kellett volna elhagynia a lakást, ő azonban ezután sem költözött ki onnan. Éveken át tartó harc kezdődött közte és a kerület új vezetése között. Kecskeméti áldozatnak mutatta be magát, akit családjával együtt ki akar tenni a lakásból a kerület polgármestere, Pikó András. Később jogerős bírósági ítélet kötelezte arra Kecskemétit, hogy hagyja el az önkormányzati lakást, de ő ennek sem tett eleget.

Kecskeméti arra hivatkozott, hogy feleségével egy egyéves gyereket nevelnek a lakásban, és szerinte többször is jelezte JGK-nak azt, hogy kiköltözne a lakásból, az önkormányzati cég azonban nem ellenőrizte, nem vette leltárba azokat a lakásban található ingóságokat, amelyek hovatartozása kétséges lehet, tehát hogy azok az ő, vagy az önkormányzat tulajdonát képezik-e.

A kerület tavaly méltatlansági eljárást kezdeményezett vele szemben azon az alapon, hogy az önkormányzati törvény szerint méltatlanná válik posztjára az a képviselő, aki nem hajt végre egy bírósági ítéletet. Kecskeméti végül most csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy családjával mégiscsak elhagyták „imádott otthonukat”.

Mint írta „miközben dobozoltunk átfutott a fejemen, Laci nincs ez rendjén, hát fizettétek a lakás rezsijét közel 10 évig, felújítottátok a lakást, tisztán tartottátok, fészket raktatok, a szomszédaitok szeretnek titeket, de hát akkor, hogy történhetett ez?! Tudom, FIDESZ káder vagyok, megérdemlem!” A dráma fokozására hozzátette még, hogy megfogadta: „soha nem hagyom, hogy ez mással is megtörténjen a kerületben, több mint 4 évig küzdöttem, hogy az otthonunkat ne vegyék el INDOK NÉLKÜL és belegondoltam, ha velünk ezt meg tudták csinálni, MI TÖRTÉNHET a kerületben a sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberekkel!”

Szerinte Pikó András és csapata most pezsgőt fog bontani, nekik viszont szétszakad a családjuk egy időre, mert a felesége visszaköltözött a kislánnyal a mamájához, ő pedig az apjához. „Remélem sikerül megoldást találni mihamarabb lakhatásunkra, sajnos kisbabával nem egyszerű a lakás bérlés!”

Elismerjük, ez senkinek sem könnyű helyzet, de a nyilvánosságnak szánt hatalmas drámát azért némileg árnyalják a fenti előzmények, illetve a Facebook-poszt alatt feltűnt megsemmisítő hozzászólás. Valaki ugyanis ezt írta oda:

„A józsefvárosi bérlakások azoknak vannak, akik jogszerűen laknak bennük. Kecskeméti László tudtommal kb 5 éve nem jogosult szolgálati lakásra, szociális helyzete sem indokolja az önkormányzati lakást, havi bruttó 1.800.000 Ft havi keresetről adott számot.”

És bizony a vagyonnyilatkozatok a kerületekben is nyilvánosak, ahonnan ellenőrizhető, hogy a kommentelő igazat mond-e. Kecskemétinek három helyről származik jövedelme: a fővárosi kormányhivataltól szakmai tanácsadóként havi bruttó 1,1 millió forintot kap, önkormányzati képviselőként bruttó 650 ezer forintot keres, a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítvány felügyelőbizottsági tagjaként pedig még havi bruttó 50 ezer forintot.

Kecskeméti azonban itt sem adta fel a harcot. A frappáns visszavágások mestereként erre ez volt a válasza: „Földön fekvő emberbe nem illik belerúgni!”

https://telex.hu/zacc/2025/01/17/kecskemeti-laszlo-jozsefvaros-fidesz-kilakoltatas-szolgalati-onkormanyzati-lakas

Válasz

Kóka János kért egy utat, az önkormányzat a kedvéért kisajátítaná a szomszéd telkét | 2023-11-04

A Holdról is látszik, hogy a végcél az, hogy Kóka János a telkét végre ketté tudja osztani, lehetőleg közpénzből és a szomszéd tulajdonának kárára. Ezt a részét értjük is, csak azt nem, hogy ehhez miért asszisztál az Önkormányzat, biztos vannak ennél fontosabb ügyek, amivel időt lehet tölteni.

Mindenesetre, ha nem sikerülne a telekosztás, kitaláltunk pár funkciót a telek alsó részére, lehetne mondjuk közösségi csirkefarm vagy pónisimogató vagy akkumulátorgyár.

Ha valakinek nem az a hobbija, hogy a saját telkét nézegesse a Minerván, benyomva a KÉSZ szűrőt, hogy lássa, milyen egyoldalú módosításokat tervezget az ingatlanán az Önkormányzat, akkor csak a jegyzőtől kapott levél kapcsán értesül arról, hogy amúgy 2 évvel korábban valakik úgy döntöttek, hogy a telkéből szeretnének majd lecsípni 140 m2-t. Pont, mint az Alkony úti társasház, és pont azt a 140m2-t, ami miatt Kóka János nem tud az Alkony úti közterületről kocsibeállót építeni, mert az jelenleg magántulajdon.

Az értékbecslő, ami csodákra képes

Az már csak hab a tortán, hogy a XII. kerület egyik legdrágább részén az Önkormányzat szakértői szerint 26.716 Ft/m2-t ér a telek, ennyit fizetnének a kisajátítás ellenértékeként a társasház tulajdonosainak. Legalábbis erre jutott a kerület örökös értékbecslője, az Aquadom Kft., aminek speciális képessége, hogy képes bármilyen ingatlan értékét a felében megállapítani. A valóságban itt inkább 200 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A tulajdonosok érthető módon kevesellték ezt, így felkértek egy szakértőt, hogy az önkormányzat által megállapított kártalanítási összeg alapjául szolgáló, kormányhivatali eljárásban kirendelt szakértő –Patziger Ferenc – által készített igazságügyi szakértői véleményt és a kisajátítás kérdéseit elemezze. Ebből kiderült, hogy az értékbecslés konkrétan hülyeség, nem stimmel benne a terület nagysága, rossz a módszertan, a konklúzió: “A szakértő által meghatározott kártalanítási összeg nem a törvényi előírások figyelembevételével készült.”

Kóka János 2022-ben azt állította, hogy az önkormányzat ezzel teljesíti azt a kötelezettségét, hogy a 2003-ban megvett telek alsó részéhez – mint azt az adásvételi szerződésben vállalta – megközelítést biztosít. Ezzel csak annyi a baj, hogy nem Kóka János, illetve cége vette a telket az önkormányzattól, hanem 2000-ben valaki, akitől végül 3 évvel később Kóka János cége vásárolta meg az ingatlant. Az önkormányzat és a vevő között létrejött adásvételi szerződésben egyébként nincs semmilyen vállalás az önkormányzat részéről. Így érthető, hogy a perek során erre sosem hivatkozott, sőt az abban szereplő dokumentumok ennek ellentétjére utalnak.

https://ketfarkukutya.mkkp.party/2023/11/04/koka/

Válasz

Tegnap délelőtt 10 óra 6 perckor posztoltam arról az abszurditásról, hogy miközben az ország szegényedik, addig Mészáros és Tiborcz olyan ütemben gyarapodnak, mintha dubaji sejkekkel élnének sorsközösségben, és nem ezzel a nyomorult tízmillió magyarral. 2024-ben ugyanis a két miniszterelnöki trezor megduplázta a vagyonát.

Egy órával később, 11 óra 18 perckor érkezett a NER válasza. Magyar Nemzet: "Pottyondy Edina vígan él a kormány gyalázásából, mutatjuk, mennyi bevételre tett szert".

Bár a vasutat üzemeltetnék olyan szorgosan, mint a propagandát!

A kormánysajtó azt a "leleplezést" prezentálta a fenti címmel, hogy 2023-ban a cégem a 2022-es árbevételének dupláját, 53 millió forintot produkált. Ebből élek "vígan". Arról persze elfelejtettek beszámolni, hogy ebből fizetek ezer költséget (pl. terembérlést, a kollégáimat, fotóst, grafikust, könyvelőt), és ebből adózom "nem annyira vígan".

Hogy is pofázhatok arról, hogy Mészáros 1241 milliárdra duplázta a vagyonát (nem az árbevételét!), hogyan is kritizálhatom a kormányt, ami kifosztotta az országot, amikor ilyen jól megy nekem?! Ennyi a mondásuk az egy èv alatt 600 milliárd égből pottyant Lölő pénzre.

Egyébként ebből az 53 millió forintos árbevételből egyetlen fillér sem közpénz. Vagyis de! Ennek az 53 millió forintnak egy jelentős részét én nem kivettem, hanem befizettem az államkasszába, abban a reményben, hogy egészségügy, oktatás, gyermekvédelem, rendőrség vagy vasút lesz belőle. És ezt a pénzt is kilapátolják a mészárosok és a tiborczok, miközben a kormány tudatosan rohasztja le a közszolgáltatásokat.

Ilyen az, amikor a feleség szembesíti az erőszakos, alkoholista férjét, hogy évek óta nincs munkája, prostihoz jár, és elitta meg eljátékgépezte a házat, mire az agresszív gazember azzal vág vissza, hogy “Te meg szoknyában jársz dolgozni!” És a végén még meg is üti, ha tovább okoskodik.
# Pottyondy Edina

https://www.facebook.com/pottyondyedina/posts/pfbid02YL5wNq7FUJTUcr41Zpgb4aLaRkdYm5nF6FNZisLLDcLDCDZn1nwejRbuhEF7TRW9l

Válasz

Áder János kétmilliárdot érő ingatlanban él, csak a rezsiszámlájára tízmilliót költött tavaly az állam | 2024. december 27.

Tavaly január és idén december között csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnököknek járó juttatásokra – írja a Hvg az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok alapján.
https://hvg.hu/itthon/20241227_ader-janos-novak-katalin-schmitt-pal-volt-allamfok-juttatas-lakas-rezsi-koltsegterites-ebx

Mint írják, a törvény szerint a volt elnököknek nemcsak havi pénzbeli juttatás jár, hanem egy „megfelelő” ingatlant is, aminek igény esetén a fenntartási költségeit is állami pénzből kell kifizetni.

Áder János esetében volt erre igény: a lap adatai szerint tavaly 9 456 951 forintnyi rezsijét fizette az állam, igaz, idén novemberig már csak 5 396 677 forint ment el erre. Áder emellett tavaly 68, idén közel 71 millió forint értékben foglalkoztatott magának titkárságot. Schmitt Pál titkársága tavaly csaknem 46, idén 48 millió forintjába került az adófizetőknek, emellett tavaly 6,9 milliót, idén 6,2 milliót költöttünk el az állami költségvetésből a rezsijére. Novák Katalin idén 50 milliót kapott titkárságra, rezsijét nem az állam fizette, derül ki a cikkből.

https://444.hu/2024/12/27/ader-janos-ketmilliardos-ero-ingatlanban-el-csak-a-rezsiszamlajara-tizmilliot-koltott-tavaly-az-allam

Előzmény

Válasz

Közbeszerzés karácsonyra: 300 milliárdos tendert írt ki a KEF a kórházak | 2024. december 21.

„Úriember biztosra nem fogad” – tartja a mondás, de azért valószínűleg nem vállalunk túl nagy kockázatot azzal, ha arra tippelünk, hogy a B+N Referencia Zrt. fogja elnyerni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 300 milliárd összértékű tenderét. A feltételek ugyanis nagyon hasonlóan a 4 évvel ezelőtt kiíráshoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. A kórházak takarításáról szóló közbeszerzési eljárásra mindenesetre január 27-ig lehet jelentkezni. A KEF egyúttal kiírta az őrzés-védelemről szóló eljárást is, annak 88 milliárd forint az értéke.

Négy évvel ezelőtt december 18-án írtuk meg, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 300 milliárd forint értékű keretmegállapodásra írt ki közbeszerzési eljárást. Ezért a pénzért a nyertes pályázónak vállalnia kellett „teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtását”, összesen közel 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény 372 telephelyén. A szolgáltatással érintett felület közel 3,6 millió négyzetméter volt. A tendert végül a kormány kedvenc takarítócége, a B+N Referencia Kft. nyerte.

A mostani kiírás szinte megszólalásig hasonlít a 2020-asra. A felhívás szövege szerint a tender a KEF alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarításáról és egyéb higiéniás szolgáltatásokról szól. A nyertesek(ek)nek ezúttal teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtását, valamint higiéniai töltőanyag kihelyezését kell biztosítania a meghatározott ingatlanokban.

A felhívás 3 részből áll:

1. rész. kórházak takarítása – Kelet-Magyarország (nagyságrendileg: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely, összesen cca. 922 000 m2 alapterület);

2. rész. kórházak takarítása – Budapest és Országos Intézmények (nagyságrendileg: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely, összesen cca. 827 600 m2 alapterület;

3. rész. kórházak takarítása – Nyugat-Magyarország (nagyságrendileg: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely, összesen cca. 861 400 m2 alapterület).

Ez 79 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt jelent 459 db telephellyel, összesen közel 2,6 millió m2 alapterületen.

-- A megbízás 48 hónapra, azaz 4 évre szól, és mindhárom rész 100 milliárd forint értékű.

A négy évvel ezelőtt kiírásra csak azok pályázhattak, akik a „felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben befejezett, de 6 évnél nem régebben megkezdett, összességében

-- legalább 400 ezer négyzetméter nettó alapterületen,

-- legalább 50 különböző létesítményben,

-- legalább 20 különböző településen végzett,

-- legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával,

-- legalább egy, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben,
ű
-- illetve legalább 1500 négyzetméter műtő és 500 négyzetméter pszichiátriai területen végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával” rendelkeztek.

A tender nyertese akkor a B+N Referencia Zrt. lett, miután mindhárom részajánlattételi körben pontosan 2-2 ajánlat érkezett, ahol a nyertes mellett az állami tulajdonú Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. is megjelent. Igaz, az ő pályázatukat a KEF minden alkalommal érvénytelenné nyilvánította.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/12/21/kozbeszerzes-karacsonyra-300-milliardos-tendert-irt-ki-a-kef-a-korhazak-takaritasara/
___

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/az-egeszsegugy-atalakitasanak-terveirol

Válasz

“Gazdasági semlegesség”: majd a kelet-ázsiai monopoltőke megment minket | október 10, 2024

Orbán Viktor szeptemberben nagy elánnal kijelentette, hogy a világpiacnak törvényszerűen kitett magyar gazdaságnak úgymond semlegesnek kell lennie. Azon túl, hogy ez önmagában is egy nagy önellentmondás, a „gazdasági semlegesség” jól hangzó frázisának puffogtatása pusztán csak egy erőltetett kommunikációs próbálkozás arra, hogy a gazdasági hanyatlást és az életszínvonal csökkenését egyre inkább megérző emberek figyelmét elterelje arról, mekkora bajban vagyunk.

Számos elemzést találhatunk arról – persze a kormányzati sikerpropagandán kívül – ami arról szól, milyen nagy arányban csökkent a gazdaság teljesítőképessége, esett vissza az emberek fogyasztása, rekedtek meg a bérek. A fizetőeszközünkről nem is beszélve, amit az elmúlt években olyan intenzíven sokszorosítottak politikai haszonszerzés céljából, mintha szimpla rajzpapír lenne.

Orbán Viktornak pedig mindenre az a megoldása, hogy új, nagyvonalú terveket akar megvalósítani, ebben a nagy tervezésben pedig már odáig jutott, hogy önkényesen meg akarja változtatni a nemzetközi gazdasági viszonyokat is. A gazdasági és életszínvonalbeli visszaesés felelősségét persze nem vállalja magára a teljhatalmat gyakorló, rendeletekkel kormányzó államapparátus, nem zavartatja magát emiatt. Inkább a francia elnököt, a német kancellárt, az amerikai elnököt furdalja a lelkiismeret, hogy milyen fenyegetett helyzetbe sodródott a magyar gazdaság.

Pártunk és kormányunk pedig kénytelen a mélyvízben gúzsba kötve segítségért kiabálni, várva hogy a kelet-ázsiai monopoltőke majd új Kínai Kelet-indiai Társaságként megmentse Magyarországot az elsüllyedéstől, s felszabaduljon a globalista, nyugati karvalytőke béklyói alól. Eléggé ironikus amúgy, hogy Magyarország épp a NER központi tervezésének eredményeként lett a „globalista karvalytőke” foglya, úgy, hogy a hatalom döntötte el, kiket enged gigaberuházni, kiknek fog kedvezményezni, közben pedig Nagy Kormányosunk rámutatott a térképen egy tetszőleges településre, összebeszélve a beruházóval, ahol felépülhettek az üzemek.

Többségében persze a Dunántúlon, az olcsóbb volt az államnak, nem kellett milliárdokat feccölni új utak és iskolák építésébe, mint amennyit kellett volna a Dél-Alföldön vagy Észak-Magyarországon. A magyar gazdaságpolitika tehát tudatosan és felülről szervezetten működött, ami hajaz az államszocializmus tervszerűen végrehajtott, etatista gazdaságpolitikájára. Függetlenül attól, hogy állami vállalatok vagy multicégek ruháztak be, a módszer ugyanaz volt.

Az eredmény pedig az lett, hogy gazdasági függőségünk a külföldi multicégektől csak nőtt, viszont közben a hatalmi érdekeket kiszolgáló, cinikusan „nemzeti burzsoáziának” nevezett oligarchia állami feltőkésítése következtében nem alakult ki egy önállóan működő, versenyképes, piacorientált nagyvállalati elit, ami hatékonyan becsatornázta volna a magyar gazdaság erőit a világgazdaságba.

A fejlett észak- és nyugati európai, ill. amerikai kapitalista demokráciák annak köszönhetik domináns gazdasági erejüket, hogy több az olyan helyi multimilliárdos, s ennek folytán helyi székhelyű multivállalat, amely a piacból tartja fent magát. A mi feltőkésített oligarcháink ehhez képest állami szubvenciókból élnek.

Orbán Viktor koncepciójában szó volt a „blokkosodás” veszélyéről is, amiben a nyugati hatalmak Kína- és Oroszország-ellenes politikáját ostorozta, mondván, ez hanyatláshoz, visszaeséshez fog vezetni az euroatlanti világ számára. A helyzet azonban az, hogy épp azok a harmadik világbeli országok indultak el a hanyatlás útján, melyek teljes mértékben kiszolgáltatták magukat a kínai gazdasági gyarmatosításnak.

Dél-Afrika vagy épp a délkelet-ázsiai országok nem igazán mutatják azt, hogy fejlettségben, jólétben felérnének vagy kezdenének felérni a nyugati országokhoz. Az is érdekes, hogy az Európai Unió épp azzal vágta magát térden, hogy a Kínával kiépített kereskedelmi kapcsolat negatív egyenlegű lett, többet importáltunk onnan, mint exportáltunk. Szóval ez a narratíva hamisnak mutatkozik, a Kínával való kapcsolatunk szorosabbra vonása inkább Orbán hatalmi rendszerének nemzetközi beágyazottságát segítené.

Az tehát, hogy ennyire legatyásodtunk, épp annak köszönhető, hogy a NER piacellenes, etatista, mégis kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt 14 évben. Az állami tervezés, amely ellehetetlenítette a kreatív vállalkozó egyének alulról történő építkezését, a fogyasztókat olyan anyagi helyzetbe sodorta a pénz elinflálásával és a túladóztatással, amely felborította és a végletekig torzította a termelők és a fogyasztók közötti természetes viszonyt. Az pedig, hogy a kormány a szabadkereskedelem mellett kampányol hazugság, legalábbis a kiskereskedelmi multik ellen indított háború és adminisztratív nyomás tükrében.

https://www.individualista.hu/2024/10/10/gazdasagi-semlegesseg-majd-a-kelet-azsiai-monopoltoke-megment-minket/
___

“A piacgazdaság szétverve”: a jogállamiság mellett a kapitalizmust is újra kell építeni | szeptember 9, 2024

Ilyet is ritkán hallani: ” Magyarországon nem csak a jogállamiság, hanem a piac is válságban van, miután számos kormányzati lépés veszélyezteti a szabad versenyt” – jelentette ki pár hete Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetem kutatója az EP brüsszeli konferenciáján. Ez pontosan így van, a kettő összefügg: az “illiberális demokrácia” rombolta le a szabad piacot és annak egyik legfontosabb elemét, a jogbiztonságot, és teremtette meg azt az államfüggő, haveri pszeudokapitalizmust, ami elfojt számos, potenciálisan sikeres önálló vállalkozást.

És ezzel magának a szabad vállalkozásnak, az egyéni szabadságnak a kultúráját.

Röhejes lenne, ha nem lenne tragikus, hogy az orbáni Magyarország most ősszel, soros uniós elnökként egy “versenyképességi paktumot” akar az EU elé tárni – miközben leginkább épp a saját porta előtt kéne söpörni, hiszen az MNB Versenyképességi Indexe alapján “Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában”, az ország helyzete gyengébb az EU átlagánál.

A legtöbben, főleg a maguktól is piacképtelen, de a kormányzati oligarchizmus által is ellehetetlenített kis-, közép- és kényszervállalkozók pontosan értik, mi történik ebben az országban másfél évtizede, a NER-közeli vonatkozó neveket már említeni se kell, egy pár nulla után már felfoghatatlan, mennyi milliárd ment át közvagyonból magánzsebekbe.

Ez azonban nem valami egyszeri lépéssel, pl. kormányváltással megoldható átmeneti gond: a maffiamódszerekkel intézményesített államkapitalizmus, amely az egyéni teljesítmény és a piaci siker helyett a járadékvadászatot jutalmazza, hosszú távon kiiktatja a piaci viszonyokat, vele a vállalkozói kedvet – azt a kreatív és innovatív kapitalizmust, ami nélkül nincs se egyéni, se közösségi szabadság, se jólét, se növekedés. Találóan foglalja össze a Keleti Sötétség nevű blog a folyamatokat (via Káncz Csaba):

“A rezsim számára másfél évtizeden keresztül kényelmes eszköz volt, hogy a termékek árába rejtett adókkal, infláció formájában sarcolja a lakosságot, mindig megtalálva a ‘bűnöst’ a multiktól a háborúig, azonban mostanra elérte a határt. Nemcsak az adóbevételek növelésének lehetősége merült ki, hanem közben tönkretette a hazai KKV-szektort is, amely az adóterhek és a különféle piactorzító beavatkozások miatt versenyképtelenné vált. Számos cég külföldre költözött, mások lehúzták a rolót.

A piacgazdaság szétverve, a monokultúrás összeszerelőüzem-gazdaság romokban, az állami szolgáltatások az utolsókat rúgják, a mesterségesen létrehozott monopóliumokból származó jövedelmek a Családhoz áramlanak, miközben a további leszakadás elkerülhetetlen"nem

És ha már itt tartunk, ne feledkezzünk meg arról a remek ötletről sem, ami végül ötlet maradt, de a terv az volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogot kapott volna "alapvető jelentőségű vállalkozássá" minősíteni cégeket, "piaci torzulás" vagy más szükség esetén akár egy adott tulajdonrészt vagy magát a céget is eladatni, "az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében."

https://www.individualista.hu/2024/09/09/a-piacgazdasag-szetverve-a-jogallamisag-mellett-a-kapitalizmust-is-ujra-kell-epiteni/

Válasz

„Ezekben a képekben benne van minden nyomorunk” – Hadházy Ákos megnézte az 1,6 milliárdból félig megépült stadiont | 2024. november 17.

Hadházy Ákos szerint szimbolikusnak is mondható az, amit az 1,6 milliárd forintnyi közpénzből félig megépült szigetszentmiklósi stadionnál talált: annak parkolója – vagyis részben a parkoló helye – illegális szemétlerakóvá változott az utóbbi időben. Néhány képpel illusztrálja is, mit talált a város szélén, a Szigetszentmiklós alsó HÉV-állomásnál lévő ingatlanon. Például ezt:
https://assets.4cdn.hu/kraken/87ZYUHlfl7BuNEHQs.jpeg

A független parlamenti képviselő nem először foglalkozik a szigetszentmiklósi értelmetlen közpénzzabálással. Mint a posztjában feleleveníti, másfél éve már járt ott, akkor csak a félbehagyott, pusztuló szellemstadiont látta, most már azt is, hogy a környéket elárasztották szeméttel.

„Ezekben a képekben is benne van minden nyomorunk” – írta a fotókhoz, mondván: ez a helyzet nem csak arról szól, hogy „az autokrata miniszterelnök hobbijára ész nélkül” költenek százmilliárdokat. Hanem arról is, hogy „a 21. században (!), Budapesttől néhány kilométerre fekvő kisváros határában felhalmozott illegális hulladék a MOL-nak átadott hulladékbiznisz összeomlásának is »szép« jelképe”.
https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid0G5gtppwR9NPUD39bbGm1d8GvcVyDPfuDfsg9nDCt6JJHppyuHGurq7xiDjYJj5ECl

A kudarcba fulladt stadionépítésről, ami a helyi csakis utánpótlásból álló futballcsapatot is maga alá temette a több milliárdos adósság miatt, korábban mi is többször írtunk (amikor döntés született a stadionról, a csapat még másodosztályú volt, azóta - többek közt a szövetség felé fennálló tartozások miatt - a harmadosztályból időközben lesorolták a megyei szintű bajnokságba, majd megszűntek).

2018 tavaszán megmutattuk például, hogy hogyan néz ki az akkor már 8 hónapja álló, több mint 3,5 milliárd forintos összköltségvetésű beruházás ellenőrzése, az akkor a K-Monitor által megszerzett dokumentumot nem lehet elégszer látni:
https://assets.4cdn.hu/kraken/87Za2MAr5QvRA5D6s.jpeg

A stadiont, amire Garancsiék mellett az Allianz és a GE is adott pénzt, 2020-ban már áron alul próbálták eladni. Az üzlet nem tűnt túl vonzónak, nem csoda, hogy akkor azt írtuk: az lehet a megoldás, hogy majd az állam megveszi, a csődben lévő klub pedig a 420 millióból kifizeti a tartozásait. Hogy mi lesz a csapat nélküli félig kész stadionnal, azt persze nem tudni.

Most már igen: szemétlerakó lett.

https://444.hu/2024/11/17/ezekben-a-kepekben-benne-van-minden-nyomorunk-hadhazy-akos-megnezte-az-16-milliardbol-felig-megepult-stadiont
___

Úgy épül stadion 3,5 milliárdból Szigetszentmiklóson, hogy a városnak nincs SEMMILYEN felnőtt focicsapata | 2018 március 19.

Vagyis most ott állunk, hogy elköltöttek jó 2,5 milliárd forint közpénzt egy magánkézben levő sportklub beruházására, de pillanatban nincsen se pénz, se pálya, se felnőtt focicsapat. https://444.hu/2018/03/19/ugy-epul-stadion-35-milliardbol-szigetszentmikloson-hogy-a-varosnak-nincs-semmilyen-felnott-focicsapata
___

Másfél éve jártam ott, akkor még “csak” a félbehagyott, pusztuló, alsóhangon 1.6 milliárd adófizetői pénzt felemésztő szellemstadion és a parkoló látszott. Igaz, a helyszín akkor is bizarr látvány volt, de akkor még nem volt ott a rengeteg lerakott szemét.

Ezekben a képekben is benne van minden nyomorunk, de figyelem, nem csak az autokrata miniszterelnök hobbijára ész nélkül költött százmilliárdokról szólnak a fotók. A 21. Században (!) , Budapesttől néhány kilométerre fekvő kisváros határában felhalmozott illegális hulladék a MOL-nak átadott hulladékbiznisz összeomlásának is "szép" jelképe. A hulladék leadása, a lomtalanítás rendszere ugyanis az utóbbi évekig egész jól működött az EU-s pénzből kialakított hulladékudvarokban és az önkormányzatok által megrendelt lomtalanító akciókkal. Nos, ennek lett vége a horribilisen megemelt szemétlerakási díjakkal.
Az előző látogatásomkor talált állapotok itt:
https://fb.watch/vUV8J5DeSA/
A stadion kálváriájáról itt:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/11/11/draga-diszlet-a-vilagvegehez-gaz-boritja-a-focipalyat-a-szigetszentmiklosi-szellemstadionban/

Válasz

Szemet vetettek az MTA ingatlanaira, a tudósok húzhatják a rövidebbet | 2024. november. 14.

Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.

Rendkívüli közgyűlést készül összerántani a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – értesült a HVG. A nem tervezett – december elején esedékes – találkozóra finoman szólva sem teljesen önszántukból szánják rá magukat a tudóstestület tagjai: a közeljövőben várhatóan le kell mondaniuk az intézmény vagyonának egy jelentős részéről.

Az MTA-nak a törzsvagyonán kívül további jelentős vagyona, főleg ingatlana van, amit jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. Ezeket az ingatlanokat és az intézetek által „lakott” MTA-tulajdonú ingóságokat szeretné a HUN-REN jelenlegi vezetése megszerezni. Ehhez a kormányban lelhetnek partnerre, első körben ugyanis az állam venné meg az MTA tulajdonát, a hírek szerint meglehetősen nyomott áron.

Az akadémiai tulajdont már felértékelték, ám információink szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium ennek az összegnek csak a felét kívánja kifizetni érte. Az MTA vezetése ezért úgy döntött, hogy akkor járul hozzá az állam által diktált feltételekhez, ha azt a rendkívüli közgyűlés is jóváhagyja. Mindenesetre a HUN-REN jelenlegi vezetése, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató egy interjúban már célozgatott arra, hogy az MTA-nak székházfelújításra úgyis kell a pénz, tehát akár az eladásból is finanszírozhatnák azt.

A vagyon nem maradna sokáig az államnál, azt rövid úton egy (kvázi)alapítvány tulajdonába adnák. Ez az alapítvány ugyanis maga a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, amelyet egy, a napokban elkészült új törvénytervezet szerint úgy alakítanának át, hogy a jövőben a „HUN-REN-re e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”. A törvénytervezet az utóbbi öt évben hányódó kutatóintézeteknek így új működési keretet állapít meg.

Az egykor az MTA égisze alá tartozó intézetek gazdája először a Maróth Miklós elnökletével működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozott, majd az új elnök, Gulyás Balázs alatt lett a neve Magyar Kutatási Hálózat, amelynek szívesebben használták az angol HUN-REN rövidítését.

https://hvg.hu/itthon/20241114_mta-kutatohalozat-ingatlanok-allami-tulajdon-kozpontositas-ebx

Válasz

Elképesztő, mennyit költ az Orbán-kormány a volt köztársasági elnök hobbijára | 2024. november 9.

A kormány által is jóváhagyott dokumentum 2030-ig szóló fejlesztési terv, amelyre 24 milliárd forintot költenek el. Van benne szó a vizek, vízpartok fejlesztéséről, horgászvezető-képzésről, egészségnyereségről.

A Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő vezette Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOZ) mellett turisztikai szakemberek, horgászszervezet-vezetők és minisztériumi illetékesek állították össze az elemzést. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szerint a mintegy egymilliós hazai horgászközösség számíthat a kormányra.

Az országos szövetségnek, ha egymillió tagja nincs is, de 750 ezer igen, és abban azért lehet valami, hogy három „legális” horgászra biztosan jut egy szervezeten kívüli.

https://mfor.hu/cikkek/kozelet/elkepeszto-mennyit-kolt-az-orban-kormany-a-volt-koztarsasagi-elnok-hobbijara.html
___

Egyre többe kerül az adófizetőknek a volt köztársasági elnök hobbija | 2024. szeptember 5.

Több mint félmilliárd forintért vásárol gépkocsikat a Magyar Országos Horgász Szövetség. A volt köztársasági elnök, Áder János hobbija, a horgászat jó ideje a kormány kiemelt figyelmét élvezi.

https://mfor.hu/cikkek/agrarium/ader-janos-horgaszat-mohosz-allami-tamogatas.html

Egészségnyereség az átlagembereknek... „hahaha”

Válasz

20 milliárddal többet fizet a kormány Tiborczéknak a Dürer Kert helyén épült irodaházakért | 2024. november 7.

A Bosnyák tér mellett épített irodaházakat pedig 80 milliárd forinttal drágábbért vennék meg.

Hatottak a Dürer Parkot építő cég érvei: a kormány az elmúlt hetekben belement abba, hogy módosítsa a Városliget szomszédságában felhúzott két irodaház megvásárlásáról szóló megállapodást – írja a 24.hu.

Az Ajtósi Dürer soron az egykori egyetemi campus és a Dürer Kert helyén felhúzott irodaházakat a Dürer Befektetési (DB) Kft. építette, emögött a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és Garancsi István Marketje áll. Május végén derült ki, hogy a kormány még elkészültük előtt vételi megállapodást kötött az irodaépületekre.

Az eredeti megállapodás szerint a vételár 100 milliárd forint lett volna, ebből mintegy 80 milliárdot májusban már ki is fizettek, de a beruházó az inflációra hivatkozva 120 milliárdra szerette volna emelni. Mint most kiderült, a cég sikeresen érvelt: az oda költöző minisztérium és állami bank részéről adódó többletigények miatt többet fizet a kormány, a lap információi szerit 119,4 milliárd forint lesz az átadás előtt álló ingatlan végleges vételára.

Mint májusban kiderült, a kormány – a nyilvánosság tájékoztatása nélkül – három helyen rendelt vadonatúj irodaházat NER-es ingatlanfejlesztő cégektől: a Dürer Park mellett a Bosnyák téri Zugló Városközpontnál és a Mol-torony melletti BudaPart irodaházait.

A 24.hu most azt írja, egy előterjesztés szerint a Bosnyák téri Bayer-projekt ára még a Dürer Parknál is jobban emelkedhet, 80 milliárd forinttal a korábbi 244 milliárd helyett 324,6 milliárdra, de ez ügyben egyelőre nem érkezett hivatalos megerősítés. A BudaPart irodaházai esetében egyelőre nincs információ arról, hogy az eredetileg kiderített 255 milliárd forintos vételárat módosították volna.

Mindenesetre ha a szerződéseket a fentiek szerint aláírják, az ármódosítások 600-ról 700 milliárd forintra növelik a költségvetés terheit, miközben szakértők azt állították, hogy az eredeti, 600 milliárdos összeg is erősen túlárazott volt.

https://magyarnarancs.hu/belpol/20-milliarddal-tobbet-fizet-a-kormany-tiborczeknak-a-durer-kert-helyen-epult-irodahazakert-272312

Válasz

Tiborczék BDPST-cégbirodalma 30 milliárdnyi adót nem fizetett meg a nyeresége után | 2024. október 28.

Egy 2017-től hatályos törvénymódosítás „adóparadicsomi állapotokat teremtett Orbán Viktor miniszterelnök vejének”, ugyanis lehetővé tette a BDPST-birodalomnak, hogy elkerülje a nyereség utáni adózást. Tiborcz Istvánék a 24.hu gyűjtése szerint az elmúlt öt évben mintegy 30 milliárd forint körüli adókedvezménnyel élhettek a jogszabálynak köszönhetően.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/28/tiborcz-istvan-bdpst-muemlek-hotellanc-nyereseg-adokedvezmeny/

Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, amiből 5,5 milliárdnyi osztalékot ki is vettek. „Közben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót sem fizettek be”, írja a lap.

Egy nagyvonalú és rugalmas adókedvezménnyel tudták lényegében nullára csökkenteni a nyereségadó-fizetési kötelezettséget: egy adótörvény-módosító csomag részeként lett hatályos az a szabályozás, hogy „a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat”.

A 24.hu szerint ezt olyan cégcsoportok tudják igazán kihasználni, amelyeknek megfelelő ingatlanportfóliója és egy sor nyereséges leányvállalata van, valamint képes finanszírozni a műemlék-felújításokat. „Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlékingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak”. A lap arra is kitér, hogy a NAV idén nyáron egy közérdekű adatigénylés nyomán nyilvánosságra hozta: 2018-2022 között „összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak” a maguk nagyjából 30 milliárdjával.

https://444.hu/2024/10/28/tiborczek-bdpst-cegbirodalma-30-milliardnyi-adot-nem-fizetett-meg-a-nyeresege-utan

Válasz

Mindenki jól jár: kínai cég kérte, a MÁV fizeti, Mészáros Lőrinc csinálja | 2024. október 25.

Újra üzembe helyeznek Vácon egy húsz éve használatlan iparvágányt a kínai hátterű CECZ-csoport számára, mindezt a MÁV finanszírozza. A munkálatokban pedig részt vesz a Mészáros érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.

Januárban számoltunk be arról, hogy egy okosraktárat megvalósító CECZ-csoport újra üzembe helyezné a Vác-Alsóvároson található egykori iparvágányt. A tervek szerint 90 millió csomagot fogadna a társaság, illetve küldene tovább, a sínpáron napi egyszer közlekedne a vagon.

A Magyar Államvasutak (MÁV) korábban arról adott tájékoztatást lapunknak, hogy a vágányon 2000 óta nincs forgalom, az árufuvarozás megszűnt. Az állapota leromlott, felépítménye elavult. Teljes átépítésre lenne szükség, amennyiben vissza szeretnék helyezni. Több tervet (bontási, engedélyezési, kiviteli) kell elkészíteni, engedélyezést kell kijárni a munka megkezdéséhez.

Mintegy hat hónappal később már arról számolhattunk be, hogy elkezdődtek a munkálatok, aminek szemmel látható nyomai voltak a sínpáron. Ezt az önkormányzat is megerősítette, ugyanis mint kiderült, a kormányhivatal tervezett terepszemléjét még nem tartotta meg, de a reaktiválást célzó munkát már megkezdték a megbízott kivitelezők. Szerettük volna a nagy sietség okát kideríteni, ekkor tudtuk meg a MÁV-tól, hogy a „CECZ-csoport megkeresésének eleget téve” az iparvágány karbantartását saját forrásból kezdték meg.

„Az iparvágány érvényes használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az eredeti használatbevételi engedélyben lévő paraméterekre történő visszaállítás elegendő a biztonságos forgalom lebonyolításához, így nincs szükség különböző engedélyek beszerzésére. A karbantartást követően az iparvágány használhatóvá, bérbeadhatóvá válik, ami a MÁV-nak a jövőben bevételt jelent” – írta a vasúttársaság.

Értesüléseink szerint a fejlemény, miszerint a MÁV fizeti a CECZ-cégcsoporthoz köthető beruházást, felháborodást keltett a kistérség lakosságában, ugyanis mindenki tisztában van a vasút, valamint a vonatok leromlott állapotával. A késések mindennaposak, rendszeresek a balesetek, gázolások is, az útóbbi időben pedig több kisiklásos baleset is történt. Miközben folyamatosan azt lehet hallani – például Lázár János építési és közlekedési minisztertől –, hogy az átfogó felújításra nem áll rendelkezésre keret. Mindezek ellenére a MÁV pár hónap leforgása alatt úgy döntött, teljesíti a kínai társaság kérését.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-jol-jar-kinai-ceg-kerte-a-mav-fizeti-meszaros-lorinc-csinalja-271959

Válasz

Orbán Viktor testvérével nyert közbeszerzést Mészáros Lőrinc | 2024. okt 25.

Orbán Áron és Mészáros Lőrinc cégei őrizhetik a Központi Nyomozó Főügyészség épületeit 1,1 milliárd forintért.

Mi történt? Mészáros Lőrinchez és a miniszterelnök testvéréhez, Orbán Áronhoz köthető cégek nyerték el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) épületeinek őrzésére kiírt, nettó 1,1 milliárdos közbeszerzést – írja az Átlátszó.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/25/a-kovetkezo-evekben-is-meszarosek-orizhetik-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-irodait/

Háttér. A KNyF épületeit eddig is a Mészáros Lőrinc cége, a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. védte, emellé futott be az Orbán Áronhoz köthető Bank Biztonság Bizalom Zrt., ennek tulajdonosa a Multi Shoot Zrt, amelynek Orbán Áron az ügyvezetője. A Bank Biztonság Bizalom Zrt. a mostani megbízás mellett a Fővárosi Ítélőtáblával és a Paks II. Atomerőmű Zrt.-vel is szerződésben áll. A társaság forgalma az elmúlt években 1 milliárd forint körül mozgott, a nyereség tavaly 80,9 millió forint volt.

A Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. 2016 óta védi az ügyészség épületeit, Mészáros Lőrinc viszont csak 2022-ben vásárolta meg a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt-n keresztül.

https://forbes.hu/uzlet/orban-viktor-testverevel-nyert-kozbeszerzest-meszaros-lorinc/

Válasz

Orbán Viktor kiadta a feladatot | 2024. október 25.

a fővárosi politika középpontjában a budapestieket leginkább érintő problémáknak kell állniuk. A miniszterelnök ígérete szerint a budapestiek EBBEN számíthatnak a Fideszre és a kormányra is.

https://telex.hu/belfold/2024/10/25/fidesz-budapest-szentkiralyi-alexandra-orban-viktor
___

Navracsics először közölt részleteket az iparűzési adó újraosztásáról | 2024. október 25.,

Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat – mondta Navracsics Tibor pénteken az EU-Chambers 2024 rendezvényen. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, ezt a kettéosztottságot orvosolná a jövőre induló Versenyképes járások program.

Budapest valószínűleg nem jár túl jól

Navracsics szerint Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az EU-csatlakozás óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és mostanra az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt, mondta Navracsics. Hasonló a helyzet a közép-európai régió többi országában is, mondta Navracsics, aki szerint bár Budapest élmezőnyben van – ezt némileg árnyalják az Eurostat frissen megjelent régiós adatai, amikről itt írunk bővebben –, kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt.

https://444.hu/2024/10/25/navracsics-ujabb-reszleteket-osztott-meg-az-iparuzesi-ado-ujraosztasarol
___

2025-től Versenyképes Járások Program | 2024. okt. 26.

Ahogy arról korábban írtunk: több fideszes polgármester is kritizálta a kormány tervét, hogy elosztanák a rászoruló települések között az iparűzési adó jövő évi többletét. Papp László, Debrecen vezetője azt mondta, ha befagyasztják az iparűzési adót, akkor be kellene fagyasztani az összes olyan tételt, amelynek a költségnövekedésével számolniuk kell jövőre. Nem elfogadható, hogy a teljes növekményt elvonják, hanem meg kell megtalálni egy olyan egészséges mértéket, amely ad lehetőséget a helyi kihívások kezelésére egy nagyváros számára, ha már itt képződik meg ez az adómennyiség.

Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint az iparűzési adó nemcsak elengedhetetlen az önkormányzatok működtetésében, hanem alapvetően igazságos is, mivel a szolidaritási adó révén már segítik a felzárkóztatást és az esélyegyenlőséget a szegényebb településeken.

https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/iparuzesi-ado-navracsics-tibor-valtozas/lcrlxv6
___

Elveszi a kormány az iparűzési adó többletet: Működésképtelenné válhatnak a települések? | 2024. 2024. okt. 9.

2025 január 1-től el fog indulni a Versenyképes járások program, az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba, és válna visszapályázhatóvá a járások által. De a 2024-es szintig az önkormányzatok az iparűzési adójukat ugyanúgy megkapják.

Az Egyenes Beszéd vendége Csőzik László, Érd polgármestere.

https://www.youtube.com/watch?v=9B7zDreTBL0

Válasz

Újabb részletek derültek ki a Nemzeti Galéria méreteiről és belső tereiről | 2024. 10. 08.

Kiírták a feltételes közbeszerzést.

Az elmúlt másfél év eseményei után idén ősszel hirtelen felpörögtek az események a Városligetbe tervezett, új Nemzeti Galéria körül: október elején arról írtunk, hogy a tervek szerint 2025-ben elindulhat az építés, kérdés azonban, hogy a számos beruházást szüneteltető kormánynak sikerül-e tartania a kitűzött célt.

https://24.hu/kultura/2024/10/02/ismeretlen-budapest-uj-nemzeti-galeria-epites-baan-laszlo-varosliget-liget-projekt-2025-projekt-2028-atadas/

Rövidesen kiderült, hogy a főváros főtájépítésze, Bardóczi Sándor szerint a kormánynak „hülyeségre mindig van pénze, akkor is, ha másra nincs”, így, ha a munkák elindulnak, akkor jó eséllyel már végig is fognak futni. Ezt a véleményt a Városliget Zrt. alig néhány órával később küldött sajtóközleménye is megerősítette, bár az (értelemszerűen) a hülyeség szó használata nélkül tudatta, hogy az intézmény akár „még ebben az évtizedben” megnyílhat – feltéve persze, ha a kormány a közbeszerzési eljárást követően pozitív döntést hoz.

Most ezt a kivitelezőt kereső tendert írta ki a kormány, noha csak feltételesen – ez azt jelenti, hogy a pénzügyi források még nem állnak rendelkezésre –, így az év végére megtudhatjuk, melyik cég kapja a lehetőséget a SANAA terveinek valóra váltására.

A november 4-én közzétett pályázat leírásából egyértelműen kiolvasható, hogy a jelenlegi tervek szerint 36 hónap alatt révbe érő munkák során pontosan milyen épület fog születni, így az építési engedélyig jutó tervcsomag minden részletének közzététele nélkül is megismerhetővé váltak a főbb adatok.

https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/594771-2024

Ezek szerint

-- a tervezett terepszint feletti beépítés 13.440 négyzetméter,

-- a terepszint alatti 12.060 m² lesz,

-- az épület párkánymagassága két centiméterrel marad 25 méter alatt (24,98 m),

-- az új Nemzeti Galéria, legmagasabb pontján, 31,29 méterrel emelkedik majd a mellette álló látogatók feje fölé,

-- az épület két pinceszinttel, illetve négy emelettel épül,

a lényegét pedig négy, egymáshoz képest alaprajzilag elforgatott épülettömeg fogja adni.

A négy egység mindegyikének lesz egy közlekedő magja, ezek adják majd a struktúra merevségének lényegi részét, és ezekben fognak futni a lépcsőházak, a gépészeti felvonók, illetve az aknák.

Az új Nemzeti Galériát a leírás szerint a távhőhálózat fűti majd, de a hűtőberendezés hulladékhőjét is visszaforgatnák a rendszerbe, sőt három hőszivattyú, illetve egy geotermikus rendszer is be fog segíteni a fenntartási költségek csökkentésébe.

A dokumentum szerint a belső térben a következő dolgok kapnak majd helyet:

-- állandó kiállítótér (11.215 m²),

-- ideiglenes kiállítóterek, üveggalériával (1825 m²),

-- műhelyek (599 m²),

-- rendezvényterem, 500 ülőhellyel (760 m²),

-- kiállítótereket kiszolgáló raktárak (2500 m²),

-- előadótermek és szekciótermek (268 m²),

-- múzeumpedagógiai tantermek és ezekhez kapcsolódó irodák (300 m²),

-- egy 400–600 adagos melegkonyha, önkiszolgáló, 220 négyzetméteren 200 férőhelyet rejtő fogyasztótérrel,

-- egy kávézó,

-- valamint 1500 négyzetméternyi iroda.

https://24.hu/kultura/2024/10/08/ismeretlen-budapest-uj-nemzeti-galeria-epiteszet-tender-terv-kivitelezes-sanaa-kozbeszerzes-negyzetmeter-reszletek/
___

Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választása után a kormány leállította a városligeti tervek befejezését, nem épült meg az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a gyerekszínház sem. Orbán akkor még azon az állásponton volt, hogy csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amit a budapestiek is szeretnének.

-- „Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás.”

Karácsony szkeptikusan fogadta Orbán bejelentését a Liget-projekt befejezéséről, szerinte nem lesz pénz a beruházásra. A Klubrádióban azt mondta, hogy nem érti, a választási eredmény miben befolyásolja a Liget-projekt megvalósulását. Ha azonban mégis folytatja a kormány a városligeti beruházást, a főváros minden lehetséges politikai és jogi eszközt megragad azért, hogy a budapestiek akaratának érvényt szerezzen, jelentette ki.

Karácsonyhoz hasonlóan Kiss Ambrus is úgy látja, a kormány nehezen találna több százmilliárd forintot a beruházásra. A vasárnapi választás szerinte sem írta felül a korábbi helyzetet, hiszen Budapesten többséget kapott az ellenzék. (A 18 budapesti mandátumból 16-ot vitt el az ellenzék.)

Orbán arról beszélt szerdán, hogy az újabb Fidesz-kétharmaddal végződő választás eldöntötte, hogy a Városliget úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték.

https://telex.hu/valasztas-2022/2022/04/07/valasztas-2022-fovarosi-onkormanyza-varosliget-orban-viktor

Válasz

Önkormányzat-kivéreztetés: itt az újabb elvonás terve | 2024. 10. 07. # videó

Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.

Ez éves szinten bő 1300 milliárd forint, ám ebből több mint 300 milliárdot már elvontak – szolidaritási adó címén – az iparral rendelkező településektől, hogy aztán csak kevesek által ismert módon osszák azt vissza más önkormányzatoknak.

A MÖSZ elnöke szerint ezen felül tervezik átcsatornázni az adóbevétel egy részét már a jövő évtől. A cél az, hogy térségi fejlesztési feladatokat finanszíroztassanak központi akaratra, figyelembe véve az önkormányzati adóztatásra vonatkozó jogszabályi kötöttségeket. Erre egyébként az önkormányzatok a bevételeik átlag 10 százalékát tudják már csak fordítani, minden más bevételük a működésre megy el, ami egy kapaszkodó ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, mekkora nagyságrendet érinthet az újabb intézkedés.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/07/podcast-della-onkormanyzatok-kivereztetese-gemesi-gyorgy-mosz/

Válasz

Pintér Bence megválasztott győri polgármester: Puccsot hajtott végre Győrben a Fidesz | 2024. szeptember 25.

A város frissen megválasztott, civilek és ellenzéki pártok támogatta polgármestere interjúnkban vázolta fel, milyen szerepet szán neki a város kormánypárti többségű testülete.

Emlékezetesre sikerült a jelenlegi győri polgármester, a fideszes Dézsi Csaba András utolsó közgyűlése: az ellenzéki színekben győzött Pintér Bence érkezésére újraszabta a masszívan kormánypárti testületi többség az önkormányzat szervezési és működési szabályzatát, miközben tízmilliókat szórtak ki alapítványoknak és szobrokra. A jelek szerint Pintér

-- a jövőben csak a győri Fidesz frakcióvezetőjének beleegyezésével

dönthet alapvető dolgokban polgármesterként. A helyzetet röviden írásban értékelte lapunknak az újságíróból lett politikus.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pinter-bence-megvalaszott-gyori-polgarmester-puccsot-hajtott-vegre-gyorben-a-fidesz-271276

Válasz

A Kúrián is elbukott a DK ellen Bayer Zsolt felesége
A Demokratikus Koalíció közleménye | 2024. szeptember 22., vasárnap (OS)

Elutasította Bayer Zsolt fideszes publicista felesége, Bayerné dr.
Matusovits Andrea felülvizsgálati kérelmét a Kúria, miután első és
másodfokon is elveszítette a rágalmazási pert, amelyet
Sebián-Petrovszki László ellen indított. Bayerné azért perelte be a
DK pártigazgatóját, mert kiperelte és nyilvánosságra hozta azokat a
szerződéseket, amelyeket még az Országos Vérellátó Szolgálat
főigazgatójaként kötött 2019-ben. Ezekből a dokumentumokból
kiderült, hogy Bayer Zsolt felesége a korábbi szerződés
meghosszabbításával, versenyeztetés nélkül, így a tender útján
elérhető magasabb ár alatt adta el a magyar emberek vérplazmáját a
vaskos profitot bevasaló magáncégeknek. Ez a szégyenteljes ügy
ráadásul annyira fontos a Fidesznek, hogy a botrány kirobbanásakor,
addig példátlan módon, a több évtizedes gyakorlatnak ellentmondva
felfüggesztették a DK képviselőjének a mentelmi jogát.

“De hiába perelnek be vagy büntetnek meg minket igazságtalanul,
folytatjuk a harcot a korrupció ellen, és nem hagyjuk, hogy a Fidesz
az adófizetők pénzét elherdálja” - fogalmazott Sebián-Petrovszki
László, hozzátéve: a magyar vérplazma áron alul való eladása nemcsak
bűncselekmény lehetőségét veti fel, hanem olyan bevételektől fosztja
meg az államot, amelyekből rendbe lehetne tenni az állami kórházakat
és az egészségügyi dolgozók bérét. Mi, szociáldemokraták ezért
küzdünk - zárta sajtótájékoztatóját a DK országgyűlési képviselője.

DK Sajtóiroda
Kiadó: Demokratikus Koalíció

Válasz

Lázár János: Minden jogi lehetőséget megvizsgál a kormány az LMP népszavazási kezdeményezése ellen | 2024. szeptember 23.

A kormány minden jogi lehetőséget megvizsgál és alkalmaz annak érdekében, hogy az LMP kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az infrastrukturális fejlesztések megvalósulását. Többek között erről beszélt Lázár János a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Az építési és közlekedési miniszter szerint nem elég a külföldi beruházásokat vonzani, azokat meg is kell tartani, ezért Magyarország stratégiai érdeke, hogy megmaradjanak a kiemelt beruházásokra vonatkozó jelenlegi szabályok.

Lázár szerint „a kiemelt eljárásrend alkalmazása olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le”. „Hazánk az elmúlt időszakban – sok év után – képessé vált más környékbeli országokkal versenyre kelve külföldi gazdasági szereplőket hatékonyan megszólítani annak érdekében, hogy befektetéseik célpontjául Magyarországot válasszák. Nem elég külföldi befektetéseket vonzani, azokat meg is kell tartanunk.” A miniszter szerint ilyen eszköz az egyes beruházások kiemeltté nyilvánításának lehetősége, ami szabályozott gyorsítósávot jelenthet a befektetők számára.

Az LMP népszavazási kezdeményezését még február 1-jén engedte át a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A népszavazással hatályon kívül lehetne helyezni a magyar építésügyi törvény azon részét, ami a kiemelt beruházássá nyilvánításról szól. Az NVB augusztusban eredetileg elutasította a kezdeményezést, a Kúria viszont átengedte, amire válaszul a kormány hatályon kívül helyezte a kérdésben szereplő törvényt és a fontosabb részeit átmásolta az éppen akkor az Országgyűlés előtt fekvő építészeti törvény javaslatába a szavazás előtt pár nappal. Az LMP így idén év elején benyújtotta az újrafogalmazott kérdést, amit az NVB egyhangúlag hitelesített, de Lázár minisztériuma újra fellebbezett, május elején derült ki, hogy az Alkotmánybíróságig vinnék az ügyet.

https://telex.hu/belfold/2024/09/23/lazar-janos-lmp-nepszavazasi-kezdemenyezes-kiemelt-beruhazasok

Válasz

A gödi modellel büntetheti a kormány jóformán az egész országot | 2024.09.17.

-- „Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. Minden településnek joga van a jövedelméhez. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvényes keretek között, ha a központi állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot fenyegeti”

– ezt ma sok olyan polgármester mondhatná, aki veszélyben érzi települése pénzügyi-igazgatási önállóságát az Orbán-kormány törekvéseitől.

Az idézet azonban a fideszes Kósa Lajostól való, aki 2009-ben, Debrecen polgármestereként szólalt fel így a Kossuth téren, az önkormányzatiság védelmében szervezett tüntetésén, ahol a Bajnai-kormány kiadáscsökkentő intézkedései ellen tiltakoztak.

https://index.hu/belfold/2009/10/10/tuntetes_a_120_milliardos_onkormanyzati_megszoritas_ellen/

Kormányra kerülve aztán a Fidesz több dolgot is meglépett, amitől annak idején Kósa tartott, óvott. Sőt, a jelek szerint nem fogytak ki az ötletekből, és az önkormányzatoknak most is van miért aggódniuk.

A szeptember elejei, XXXI. Országos Jegyző – Közigazgatási Konferencia után több helyről is eljutottak hírek a HVG-hez, miszerint a kormányzat két területen is beavatkozhat a települési önkormányzatok életébe. Az egyik jogi természetű:

-- a jegyző munkáltatója nem a képviselő-testület, hanem a kormányhivatal lenne.

A másik pénzügyi természetű ötlet, hogy

-- központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját (hipa).

A jegyzők munkaviszonyának kérdése csak első hallásra tűnik unalmas jogi témának. A másik változtatás annál durvább, az emberek mindennapjait érintő változtatás lenne. A hipa ugyanis az önkormányzatok legfontosabb bevétele.

A településvezetők azóta tartanak ennek elvonásától, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter június végén egy rádióműsorban kifejtette: javasolni fogja a kormánynak a hipa reformját, mivel úgy látja, sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre, iskolákra, kórházakra költi az adóból befolyó összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre, hanem

- elmulatják, szétosztogatják, „evésre, ivásra (…) sörfesztiválokra” költik kampányfogásként, hogy választást nyerjenek.

https://hvg.hu/360/20240917_Godi-modell-kormany-onkormanyzatok-buntetes-jegyzo-helyi-iparuzesi-ado-elvonas

Hivatalos döntés nincs, csak hivatalos tagadás, de ettől csak jobban aggódnak a helyhatóságok. Göd és már Paks példája is mutatja, hogy az adóelvonás kivérezteti a városokat, miközben az újraelosztás politikailag vezérelt.

Válasz

Petschnig Mária Zita: „Magyarországnak nincs gazdaságpolitikája”
Frisshírek Podcast | 2024. szept. 10.

Magyarországon a gazdaság a politika foglya.

- Orbán politikájában nincs helye az észérveknek?
- Matolcsy György miért csak mostanában kezdte el kritizálni a hazai gazdaságpolitikát?
- Rekord hiányt sikerült összehoznia a Fidesznek ez tény, de vajon miért?
- A NER működése megreformálhatatlan?
- Mik a magyar gazdaság legsúlyosabb szerkezeti problémái?
- Miért nem fogyasztanak eleget a magyarok?
- Végleg legyőztük az inflációt?
- Ha a Vodafone-ra és a reptérre van pénz, az egészségügyre miért nincs?

https://www.youtube.com/watch?v=M2whmrLKLI0
___

Petschnig Mária Zita magyar közgazdász, Kéri László politológus felesége.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Petschnig_M%C3%A1ria_Zita

Válasz

Magyarországról nézve a magántőkealap egy jól kitalált, közpénzeket elnyelő fekete lyuk, nemzetközi szemmel nézve viszont „szegény gazdagok magántőkelapja”, jogi fércmunka. Emiatt a jövőben sem valószínű, hogy NER-től függetlenül mozgó külföldi befektetők meglátnák benne a lehetőséget.

https://g7.hu/kozelet/20240828/fekete-lyukkent-nyelik-az-allami-szazmilliardokat-a-ner-vagyonlerakoi-de-a-spanyolok-nem-kertek-a-penzbol/

Válasz

Pár méter széles kijárat: közpark jellegét már elvesztette a NER-közeli vállalkozásnak eladott csopaki kikötő | 2024.08.22.

A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak.

Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül.

A kedélyeket újabban már a nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. A tulajdonos az első, túlméretezett tervektől talán visszalépett, és hajlandó szelídebb megoldásokat keresni. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.

Három évvel ezelőtt egy hasonló nyárvégi napon azért mentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi a helyzet az egykori Bahart-kikötővel, amit az állami tulajdonú hajózási cég a település akarata ellenére egyszerűen eladott.

https://www.valaszonline.hu/2021/09/06/csopak-kikoto-bahart-privatizacio-sapi-major-domper-ambrus-tibor-vizpart-balaton-hajozas/

A Magyar Turisztikai Ügynökség fennhatósága alá tartozó Bahart eredetileg négy kikötőjét akarta privatizálni arra hivatkozva, hogy nem lehet őket nyereségesen üzemeltetni. Ez a balatoni turizmus felfutását látva nehezen hihető magyarázatnak tűnt. A négyből három község – Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari – végül meg tudta menteni a kikötőjét, a negyedik, Csopak azonban nem. A másik három esetben az önkormányzatok megkapták huszonöt évre ingyenes használatba a területeket, Csopaknak azonban kizárólag a mólót ajánlotta fel az állami cég, a szomszédos közparkot nem. Miután ebbe az önkormányzat nem ment bele, az egész területet meghirdették eladásra. A vevő a Sápi Major Kft. nevű cég lett, amely döbbenetesen nagy összeget, 890 millió forintot kínált a nagyrészt közpark besorolású, nem beépíthető ingatlanért.

Már annak idején sem lehetett érteni, hogy miért fizet valaki ennyi pénzt egy területért, amit elvileg nem nagyon tud hasznosítani. Elvileg: hiszen eléggé kínálta magát a feltételezés, hogy a cél a partszakasz átformálása lehet. A Sápi Major Kft. tulajdonosát, Abronits Róbertet NER-közeli építési vállalkozóként szokás jellemezni; korábban szorosan kötődött az azóta korrupciós ügyek miatt megbukott Völner Pál államtitkárhoz.

https://www.valaszonline.hu/2021/12/15/volner-pal-abronits-robert-domper-kft-kapcsolat/

Egy közforgalmú balatoni kikötő megszüntetése és eladása mindenképpen elfogadhatatlan, hiszen a balatoni üdülőközségek, városok identitásához a kikötők szorosan hozzátartoznak (erről részletesebben Wettstein Domonkos, a Balaton építészeti hagyományainak kutatója írt Szezonális örökség című sorozatában).

https://epiteszforum.hu/tengererzes-mernoki-keretezesben-kaali-nagy-dezso-a-balatoni-kikotok-tervezoje

Ha egy állami cég, ráadásul az idegenforgalom és a hajózás fejlesztésével foglalkozó vállalat teszi ezt, az még érthetetlenebb, és nem lehet másra gondolni, mint hogy ezúttal is a magánérdekek kiszolgálása lehetett a valós cél. Csopakkal azonban a Bahart különösen kibabrált, mert a nyaralóhely abban a kivételes – kivételesen rossz – helyzetben van, hogy

-- szinte egyáltalán nem rendelkezik olyan szabad partszakasszal, ahol bárki lesétálhatna a tóhoz, üldögélhetne egy padon, nézhetné a hullámokat vagy a vízen ringó vitorlásokat.

Legutóbbi írásunkban részletesen bemutattuk, hogy milyen településfejlesztési tévedések vezettek ehhez a lehetetlen, beszorított állapothoz. A lényeg: Csopak tóparti sávját két magas ökológiai értékű, szigorúan védett nádas keretezi (a Kerekedi- és a Paloznaki-öböl); a fennmaradó 900 méteres partszakaszból a fizetős Községi Strand foglal el 530 métert, a maradékon pedig négy kikötő osztozik, az egykor az állami gazdaságok üdülőjének strandja helyén létrehozott Procelero vitorlás telep, a volt Bahart-kikötő, az Egis gyógyszergyár kikötője és a Kerekedi Vitorlás Klub. A négyből csak a Baharté volt közforgalmú és csak ezen az 50 méteres szakaszon lehetett közvetlenül lesétálni a tóhoz. A csopaki Örkény István sétány ezért aztán nem a parton fut, hanem beljebb, a Községi Strand és a kikötők kerítései mellett. Látni sem nagyon lehet róla a tavat.
https://www.valaszonline.hu/2024/08/22/csopak-volt-bahart-kikoto-sapi-major-kft-fejlesztes-topart-strand/

Válasz

Erősen áron alul vásárolt részesedést a tévécsatornák reklámfelületeit értékesítő Atmediában, illetve egy azt tulajdonló másik vállalatban 2023 végén Mészáros Lőrinc cégcsoportja | 2024. augusztus 23. # Egy használt Opel ára

A vevő cég beszámolója alapján úgy tűnik, hogy az egyik társaságért a tényleges érték háromezred részét fizették csak, és a másik vállalatnál is alig 600 millió forintot adtak a később 4,6 milliárdra értékelt tulajdonhányadért.

Ötven csatornára szerveznek reklámokat

Tavaly október közepén jelentette be a Gazdasági Versenyhivatalnak a Mészáros-csoporthoz tartozó STATUS MPE Magántőkealap, hogy „közvetetten egyedüli irányítást szerez a Visus Invest Vagyonkezelő Kft. és az általa irányított Atmedia Kft. és leányvállalatai felett.” (pdf) A felvásárlás fontos hír volt,

-- az Atmedia ugyanis meghatározó szereplő a hazai reklámpiacon, különösen a tévés szegmensben.

A cég egy úgynevezett sales house, vagyis a vele szerződésben álló médiumok hirdetéseit kezeli. Az érintett cégek – jellemzően tévécsatornák – átadják az Atmediának a reklámfelületeiket, amely ezt követően hirdetőket szerez ezekre. A médiavállalkozásoknak azért éri ez meg, mert egyrészt a hirdetésszervezés egy külön szakma, amely speciális tudást igényel, másrészt nagyobb csomagban sokkal jobb eséllyel és magasabb áron kelnek el a reklámfelületeik.

Az Atmedia ebben a műfajban – legalábbis a televíziós piacon – egyértelműen a legnagyobb Magyarországon. Közel ötven csatornával állnak kapcsolatban, egyebek mellett ők értékesítik a TV2-csoport, a közmédia, a Hír TV és az ATV hirdetései felületeit is. A vállalat éves árbevétele már jó ideje meghaladja a 40 milliárd forintot, nyeresége pedig rendre 1-1,5 milliárd forint között alakul évente.

Ezek miatt a Mészáros-csoport egyedüli tulajdonossá válása még úgy is érdekes fejlemény volt, hogy a felcsúti milliárdos valójában nem ekkor jelent meg az Atmedia körül. Közvetve már a tranzakciót megelőzően is tulajdonos volt, de csak kisebbségi részesedéssel rendelkezett. A Status MPE Magántőkealap az Atmedia durván kétharmadát birtokló cég (ez a Visus Invest) negyedét tartotta kezében.

A tranzakció így valójában két felvásárlást takart: a Mészáros-csoport egy újonnan létrehozott cége megvette egyrészt az Atmedia maradék egyharmadát, másrészt az Atmedia kétharmadát birtokló vállalat 49,5 százalékát is megszerezte. Az ügylet adminisztrációja egyébként nem ment teljesen zökkenőmentesen: bár a versenyhivatal egy héten belül rábólintott az összeolvadásra, az erről szóló döntést azonban – a bevett gyakorlattal ellentétben – hónapokig nem tette közzé. A késlekedést a G7 kérdésére korábban a GVH-nál belső adminisztratív okokkal magyarázták.

Háromezerszer annyit ér, mint amennyit fizettek

A lényegen azonban ez nem változtatott: a tranzakciók 2023 novemberében lezárultak, és a két vállalati részesedés a direkt erre a célra létrehozott Mészáros-céghez került. A vételárat a felek természetesen nem verték nagydobra, ami teljesen normális egy ilyen ügyletnél, hiszen a részletek jellemzően üzleti titoknak minősülnek. Ezúttal azonban nem sikerült tökéletesen elrejteni ezeket a részleteket: néhány információ bekerült a vevő vállalat 2023-as beszámolójába. Ezek alapján pedig úgy tűnik, hogy

-- nagyon olcsón vásárolt Mészáros Lőrinc.

A vállalat kiegészítő melléklete szerint az Atmedia szűk harmadának „beszerzési értéke” 600 millió forint volt, míg az Atmedia maradék kétharmadát birtokló cég 49,5 százalékos pakettjéért (tehát tulajdonképpen az Atmedia újabb egyharmadáért) mindössze 1,6 millió forintot fizettek. Már előbbi összeg is durván kevésnek tűnik, de az 1,6 millió forint egy olyan cég harmadáért, amelynek éves nyeresége 1-1,5 milliárd forint, teljesen irreális.
https://g7.hu/kozelet/20240823/egy-hasznalt-opel-araert-vett-47-milliardot-ero-ceges-tulajdonreszt-meszaros-lorinc/

Előzmény

Válasz

Adatgyűjtési nagyüzembe kezdett a kormány? Ha igen, miért pont most? | 2024. aug. 14.

Nagyon úgy tűnik, rászáll az önkormányzatokra az ÁSZ, adatszolgáltatásra kötelezi őket. Az Állami Számvevőszék szerint erre azért van szükség, hogy biztosított legyen a települések gazdálkodása. Ezzel szinte teljesen egy időben jött egy másik hír is, ami arról szól: a Szuverenitásvédelmi Hivatal több állami intézménytől és köztestülettől folyamatos információgyűjtést kért. Mi lehet a háttérben? Miért pont most lett fontos az adatgyűjtés?

Az ATV Start vendége Lánczi Richárd, az Alfahír és az N1TV főszerkesztője.

https://www.youtube.com/watch?v=ReOrxYDDCq4
___

A lakosság bankszámláiban is kutakodna a Szuverenitásvédelmi Hivatal | 2024. aug. 13.

Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal több állami intézménytől és köztestülettől folyamatos információgyűjtést kért. Ezek a kérések nem csupán konkrét vizsgálatokra vonatkoznak, hanem általános jelleggel irányulnak az állami szervek részéről folytatandó információgyűjtésre olyan tevékenységekkel kapcsolatban, amelyek a „szuverenitást sérthetik vagy veszélyeztethetik”.

Az Egyenes Beszéd vendégei Dull Szabolcs újságíró és Horn Gábor kuratóriumi elnök, Republikon Alapítvány.

https://www.youtube.com/watch?v=W-tbhp4acbs

Előzmény

Válasz

A drága állami informatikai beszerzésekről beszélt a Klubrádióban Katus Eszter | 2024. augusztus 15.

Bár a központosított közbeszerzések célja az lenne, hogy az állami szervezetek gyorsan, egyszerűen és olcsón jussanak hozzá különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. Tapasztalataink szerint azonbane ez az informatikai beszerzések során nem valósul meg. Hogy mi állhat ennek hátterében, arról kollégánk beszélt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában.

https://soundcloud.com/atlatszo-hu/katus-eszter-a-reggeli-gyorsban-20240808

Az általunk megvizsgált tenderek alapján nem lettek olcsóbbak az állami informatikai beszerzések a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) létrehozása után, sőt. Sok termék ára jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. A keretszerződések megkötésekor ráadásul a kartellgyanú is felmerül. Erről számoltunk be a napokban egy több hónapos vizsgálatot követően.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/08/07/rengeteget-bukhatnak-az-allami-intezmenyek-a-kozpontositott-informatikai-kozbeszerzesekkel/

A DKÜ-t a Fidesz-kormány hozta létre évekkel ezelőtt, azóta ez az állami vállalat felelős valamennyi költségvetési szerv és az összes állami tulajdonú cég informatikai beszerzéseinek szakmai koordinációjáért. Ez azt jelenti, hogy az intézmények addig nem vásárolhatnak egyetlen monitort sem, amíg azt a DKÜ jóvá nem hagyta. Továbbá a DKÜ írja ki azokat az óriási értékű keretközbeszerzéseket, amelyek a teljes állami szféra informatikai igényeinek kielégítésére szolgálnak.

Amikor a DKÜ kiírja a keretközbeszerzést, meghatároz egy keretszámot, hogy hány céggel szeretne szerződést kötni.. Egy közbeszerzési szakértő segítségével megvizsgáltuk ezeket a tendereket, és azt tapasztaltuk, hogy a 46 élő keretközbeszerzésből 28 esetében ugyanannyi vagy kevesebb ajánlat érkezett, mint a DKÜ által meghatározott keretszám. 21 esetben pedig pontosan ugyanannyi (!) ajánlatot adtak be, mint a keretszám. Ráadásul az ajánlatokat nem egy-egy vállalkozás adta, hanem konzorciumok – azaz több cég együtt.

Annak, hogy 21 esetben pont annyi konzorcium jelentkezett (nem több vagy kevesebb), ahány hely volt, matematikailag szinte nulla az esélye – hangsúlyozta kollégánk a Reggeli Gyors augusztus 8-i adásában. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a cégek valamilyen formában együttműködtek.

Az, hogy a cégek előzetesen egyeztethetnek, magyarázatot adna arra is, miért tudják mesterségesen magasan tartani az árakat. Az általunk megvizsgált esetekben ugyanis mindig azt találtuk, hogy a DKÜ-n keresztül beszerezhető termékek ára az esetek jelentős részében vagy jóval magasabb, mint a kiskereskedelemben, vagy még éppen megegyezik azzal. Ez pedig jelentős plusz kiadást jelent az állami intézményeknek.

Kollégánk arra is rámutatott a rádióműsorban, hogy a DKÜ lapunk és az Integritás Hatóság kérdésére sem tudta igazolni az elérhető megtakarításokat, bár a kormány szerint a termékek ára önmagában nem lehet mérőszám.
https://atlatszo.hu/impakt/2024/08/15/a-draga-allami-informatikai-beszerzesekrol-beszelt-a-klubradioban-katus-eszter/

Válasz

A paksi fideszes polgármester sajnálja, de
egyetért vele, hogy a kormány elvon tőlük 7 milliárdot | 2024. aug. 7.
A kormány az érintettekkel való egyeztetés nélkül, egy rendelettel elvette az atomerőművet és az onnan származó adóbevételeket Pakstól, ezzel teljes pénzügyi bizonytalanságba taszították az eddig jó anyagi helyzetben lévő várost. A városban szinte mindenki politikai bosszúnak tartja a döntést, amiért júniusban leváltották a fideszes vezetést. Kedden rendkívüli közgyűlést és tüntetést is tartottak az ügy miatt.

https://www.youtube.com/watch?v=oxRKgUHzudc

Válasz

Horgászszövetségek mellett mintagazdaságoknak is átengedhetné a halgazdálkodási jogot az állam. Lázár Jánoshoz és Csányi Sándorhoz is tartozik ilyen | 2024. augusztus. 07.

Horgászszövetségek mellett mintagazdaságok részére is átadhatná az eredendően az államot illető halgazdálkodási jogot az illetékes miniszter. Ez egy friss agrárminisztériumi rendelettervezetből derül ki, amelyet kedden bocsátottak társadalmi vitára.

Korábban csak horgászszövetségek számára nyílt lehetőség, hogy írásbeli kérésük nyomán kijelölés útján kössenek velük haszonbérleti szerződést a természetes vizek ilyetén hasznosítására, de tavaly év végén egy agrártárgyú (163 paragrafusos) salátatörvénnyel már beleírták a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénybe is a mintagazdaságokat, és ezt most átvezetnék a vonatkozó miniszteri rendeletbe is.

Magyarországon 2020-ban kormányhatározattal jelölték ki a mintagazdaságokat, ez alapján öt ilyen létezik:

-- a Bóly Zrt. amely Csányi Sándor OTP-vezér agrárcégéhez, a Bonafarm Csoporthoz tartozik,

-- a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.,

-- a Lázár János építési és közlekedési miniszter irányította Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.,

-- a több vállalkozást tömörítő Szomor Biogazdaság és

-- Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.

Ezek után tehát már nem csak horgászszövetségek, hanem a fenti mintagazdaságok is hozzájuthatnak – ha írásbeli kérésükre a miniszter jóváhagyja – halgazdálkodási joghoz a több mint 162 ezer hektárnyi hazai halgazdálkodási vízterületen.

https://hvg.hu/kkv/20240807_halgazdalkodasi-jog-termeszetes-vizek-agrarminiszter-rendelettervezet

A tervezetet jövő szerdáig lehet véleményezni a kormányzati honlapon.

https://kormany.hu/dokumentumtar/allamot-megilleto-halgazdalkodasi-jog-atengedese-vonatkozo-eloirasok-modositasa

Válasz

Szőnyeg alá söpört hulladékföld hegyek | 2024. július 17.

A Homokhátság vízbajai

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem beszél, de legfőképpen nem intézkedik az elkövetők érdekeinek megfelelve.

-- A közérdekű adatigénylések nyomán maga a Kormányhivatal is tudja, hogy a deponált föld és kövek besorolású hulladék földhegyekre nincs építési engedélye a tulajdonos önkormányzatoknak, és nincs hulladékgazdálkodási engedélye sem, így egyidejűleg építésfelügyeleti eljárást kellene kezdeményezniük, másrészt a hulladékgazdálkodás rend megsértése miatt büntetőeljárást.

A TOP-os, 100% uniós támogatásból megvalósított pályázatok keretében a Homokhátságon kialakított szép számú kamu tározó (valójában talajvíztavak, talajvizes anyagnyerő gödrök) medréből kikerülő földtömegek (EWC kódszám, 17 05 04 föld és kövek inert hulladék) mozgatása a legnagyobb tételek egyike a nyertes ajánlatok költségvetéseiben. 20-30-40 millió Ft..

Ezen kiszorult földtömeg, kitermelt altalaj elszállítása lerakóra az esetek többségében rendszerint nem történt meg, a munkaterületen “felejtik” a hatalmas depóniákat, miközben a munkát a beruházó ónkormányzatok lelkesen átveszik. Ezek a megbízók készséggel leigazolják a “kifogástalanul” és “hiánytalanul” elvégzett munkát nyilvánvalóan hamis tartalmú okiratokkal. Majd a pályázati pénzzel sikerrel el is számolnak, amihez csak a szükséges papírmunkát kell/kellett elvégezniük.

Persze csak találgatni lehet a fiktív munkára kifizetett 10, 20, 30, 40 millió Ft-ok sorsát.
Mindezekhez az engedélyező és ellenőrző hatóságnak, nyomozati szervnek nem elég vaknak lennie hanem hülyének is kell látszania.

Mert ugye a korrupció az a magyar közigazgatásban, bűnüldöző szervezeteknél hivatalosan nem is létezik. Tudnánk róla.

A pályázati elszámolások sikeresek. Hungarikum…

-- Navracsics Tibor: Magyarország az európai uniós források egyik leghatékonyabb felhasználója

Annyiban picit finomítanám, hogy a “hatékonyabb” helyett a “kártékonyabb” írja le hűen a helyzetet: Magyarország az európai uniós források egyik legkártékonyabb felhasználója!

Mivel a pályázati elszámolásokhoz szükséges dokumentumokat, teljesítés igazolásokat, a pályázati varázslók legyártják, a kifizetett számlákat a beruházó, kivitelező és az ellenőrzést mímelő szak- és társhatóságok is jóváhagyják, így a folytatott gyakorlat alapján az uniós forrás elköltése papíron támadhatatlan. Minden szükséges színű, szagú sajtpapír készre van gyártva, a szükséges templatekkel.

-- TOP Irányító Hatóság: a Kedvezményezett rendelkezett támogató tartalmú jogi, valamint műszaki-szakmai nyilatkozattal, amely alapján Kbt. rendelkezéseinek megfelel.

Ezek valóságtartalmát a kutya nem vizsgálja (a rendőrség/ügyészség) a nyilvánvaló hamis tartalmú iratokra vonatkozó feljelentéseket szakmányban lerázza magáról, mint kutya a vizet, akár így is kezdődhetnek az igazoló dokumentációk a címsor után “Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Mauris leo diam, blandit ut nisl in, blandit pellentesque velit. Pellentesque imperdiet eros vitae enim suscipit, sit amet ultricies nunc feugiat…”

-- A NAV/Rendőrség/Ügyészség szemérmetlen indokokkal megállapítja, hogy a bűncselekmény gyanúja nem áll fenn…

Mintha a valóság érdektelen lenne, és egyetlen racionális célja az volna az uniós pályázatoknak, hogy a kifizetések igazolását tartalmazó papírok előállítása határidőre legyen meg.

Matek: A 2000 m3 kapacitású gödör létesítéséből, hogy jön ki a 10 000 m3 kiszorult földtömeg?

Most kísérletet teszek közérdekű adatigényléssel annak kiderítésére, hogy a föld depóniák, amelyek nem különleges építmények (nem atom, nem katonai, nem vízügyi, létesítmény) , mégis akkor melyik hatóság felügyelete alá tartoznak építésügyileg? Melyik jogszabály vonatkozik az engedély nélküli hulladékgyűjtésre és tárolásra? Mely hatóságnak van jogköre, hatásköre a 10-30 000 tonnás illegális hulladék földhegyek tárgyában? Amelyek ott sem lehetnének ahol vannak, mert az elszállításukat a pályázati keretből már kifizették.
Van e még a lopásra érzékeny hatóság, bűnüldöző szerv idehaza, vagy mára összenőttek a bűnözők és bűnüldözőink?

-- “Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt.” Eisenhower tábornok ajánlása

A homokhátsági kamutározók a vízmegtartás helyett fokozzák a vízhiányt.
https://greenfo.hu/blog/szonyeg-ala-soport-hulladekfold-hegyek/

Válasz

Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam | 2024. július 25.

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja.

https://www.akk.hu/statisztika

A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel. A kamatozásról mindössze annyit tudunk, hogy változó.

A hitelfelvételről nem találtunk kormányzati bejelentést.
Frissítés (7:57): az ÁKK időközben elküldte a választ, amelyet szó szerint idézünk: A China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9%-on maradt

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az egymilliárd euró (mai árfolyamon több mint 393 milliárd forint) nem kis tétel, az ÁKK adatbázisa szerint a meglévő állományon belül (amely nem kötvénykibocsátás keretében történt) ez a legmagasabb összeg, a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett hitel kicsivel több mint 917 millió dollár volt, ez a második legnagyobb összegű hitelszerződés. Azt szintén a Kínai Eximbanktól vettük fel.

Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát.

Azért is érdekes a hitelfelvétel, mert Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30%-os benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9% volt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50% feletti szintnél. Azt feltételezhetjük, hogy az egymilliárd eurónyi hitelfelvétel már benne van ebben, hiszen az is június végi állapotot tükröz. (Frissítés: az ÁKK válaszából kiderül, hogy valóban beleszámít az 1 milliárd euró a 28,9%-ba.)

Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem tudjuk megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert. Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki eurókötvényt másfél milliárd euró összegben, annak 4% volt a kamatozása. Azóta némileg kedvezőbbé vált a kamatkörnyezet, így a most felvett hitel akkor érte meg, ha érdemben alacsonyabb kamatozású, mint a piaci referenciahozamok.

Nem világos, hogy ez a hitelfelvétel miért nem volt teljesen transzparens, ugyanis az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány rendszeresen beszámol (gondoljunk csak a pandakötvények vagy a szamurájkötvények kibocsátására), és a hitelfelvételek folyamata jellemzően jól követhető volt (mint például a Budapest-Belgrád vasútvonalra hasonló összegben felvett, szintén kínai hitel).

Mire kellhet a pénz?

Indokot hivatalos magyarázat nélkül is találhatunk bőségesen, pénzre ugyanis a kormánynak nagy szüksége van. A költségvetés helyzete továbbra sem kedvező, a megemelt hiánycél (GDP-arányosan 4,5%) is nehezen teljesíthető, a kormány épp júliusban jelentett be 400 milliárd forint összegű adóemelést. Amikor a kormány kiadása jelentősen meghaladják a bevételeket, újabb forrásbevonásokra lehet szükség.

Idén júniusban jelentette be a kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlását. A magyar állam 2,5 milliárd euró körüli összeget fizetett a reptér tulajdonjogának 80%-áért, amelyet Nagy Márton magyarázata szerint egyharmad részt költségvetési forrásból, egyharmad részt az Eximbank hiteléből, harmadrészt pedig az állami ingatlanok értékesítéséből finanszírozták. A „költségvetési forrás” biztosítása mögött akár állhatott is a kínai hitelfelvétel, hiszen időben megelőzte azt. A kormány emellett fejlesztéseket is tervez a reptéren, amely komoly költségű beruházásokat jelent. (Például a reptéri gyorsvasutat a tervek szerint a kíniaiak építenék meg.)

Valójában egy több ezermilliárdos költségvetésnél nehéz egy-egy költségvetési kiadáshoz kötni az egyes hitelfelvételeket, főleg akkor, ha a hitelfelvétel indoklásában ennyire általános célok szerepelnek, valamint a pénz nincs megpántlikázva.

Megemlíthető még az EU-s források elapadása is. A kormány az EU-s forrásokról szóló tárgyalások korábbi szakaszában úgy érvelt, hogy az uniós transzferek pótolhatóak Kínából származó forrásokkal. Noha a kormányzati érvelésben elsősorban a kínai működőtőke-beáramlás szerepelt az uniós források pótlásaként, nem kizárt, hogy a kínai devizahitel-felvétel is azt a célt szolgálja, hogy a kormányzat betömje azt a lyukat, amit az EU-s források elakadása okozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormánynak az Európai Bíróság döntése értelmében 200 millió eurót meghaladó összegben kell bírásgot fizetni az Európai Uniónak rövid időn belül, amely összeg napról-napra 1 millió euróval nő.

Nagy Márton korábban már utalt a kínai finanszírozás növekedésére

Nagy Márton pontosan azt mondta, hogy a kínai bankoknak a jelenléte Magyarországon a finanszírozás tekintetében növekszik. Elmondása szerint ez összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik, a Bank of China például részt vesz a Magyarországon működő kínai vállalatok finanszírozásában is. „Mi azt kértük, hogy gondolja át, hogy olyan infrastrukturális projektekbe is beszáll-e ami ezeknek a kínai vállalatoknak a kereskedelmét segíti akár autópálya, akár vasúti fejlesztés tekintetében” – mondta akkor a bankról Nagy Márton.

Emellett elmondta, hogy az MFB jelentős hitelkeretekkel rendelkezik kínai bankoktól. Ezeknek a hitelkereteknek Nagy elmondása szerint az a célja, hogy vagy kínai vállalatokat finanszírozzon, vagy olyan magyar vállalatokat, amik valamilyen módon kapcsolódnak ezekhez a kínai vállalatokhoz. „Fel kell készülni, hogy ha van egy ország, ahol van keleti és nyugati FDI is, akkor a pénzügyi finanszírozásban és a bankrendszerben is ugyanilyen arányban megjelennek a nyugati bankok mellett a kínai banki finanszírozás” – mondta a miniszter.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240725/kiderult-szep-csendben-gigaosszegu-devizahitelt-vett-fel-kinatol-a-magyar-allam-700357

Válasz

A Svábhegyről már csak egy nagy Tiborcz-központ hiányzott
Zsuppán András | 2024.07.18. | sztori

A XII. kerület ősszel távozó fideszes vezetése a kerületi építési szabályzat módosításával biztosította, hogy Tiborcz István cége építési engedélyt szerezzen egy irodaházra a Mártonhegyi úti volt gyermekkórház telkén. A svábhegyi panorámás telken felépülő irodaház közvetlen szomszédja egy nagy kertben álló, igen drágán felújított, portával ellátott luxusvilla, tőle egy sarokra pedig az elit tagjainak szánt, tavaly elkészült Botaniq Budai Klub áll. Olyan sűrűsödés ez, hogy nagyon valószínűnek tartjuk: a Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában.

Nem volt elegáns húzás, hogy a XII. kerület fideszes többségű közgyűlése június 24-én módosította a helyi építési szabályzatot annak érdekében, hogy a Svábhegy oldalába felépülhessen egy nagy irodaház. Nem volt elegáns, hiszen nem sokkal korábban a választók úgy döntöttek: a következő ciklusban a kormánypárt helyett az ellenzékre bízzák a Hegyvidék ügyeit – nem utolsósorban az utóbbi évek kerületi ingatlanpanamái miatt. Az őszi átadás-átvételig a regnáló testület jogilag bármilyen döntést hozhat, de mégiscsak az lenne a helyes, ha ügyvivői szerepet látna el, és nem kötné meg utódai kezét. A kétfarkúak vezetője, Kovács Gergely, aki Pokorni Zoltán utódjaként ősszel átveszi a polgármesteri stafétabotot, tiltakozott is a lépés ellen.

Az azonban visszafordíthatatlan: a fejlesztő ugyanis az új szabályozással összhangban megszerezheti a kormányhivataltól az építési engedélyt, így az új testület már hiába módosítaná vissza a szabályozást, annak nem lenne visszamenőleges hatálya. Minden bizonnyal ez fog történni, mivel az építéshatósági rendszerben már július 1-én felbukkant egy építési engedélykérelem a Mártonhegyi út 6/a számú telekre „székház céllal építendő új irodaház építése” címen.

De ki volt annyira fontos, hogy székházának építése elől minden akadályt gyorsan el kellett takarítani, mielőtt Kovács Gergelyék megérkeznek? Kinek az érdekében tett még egy utolsó, politikusi karakterére elég rossz fényt vető gesztust a közéletből végleg távozni készülő Pokorni Zoltán?

-- Természetesen nem akárkiről van szó, hanem a kormányfő vejéről: Tiborcz Istvánról.

A Mártonhegyi úti telek ügyével a Válasz Online-on évek óta rendszeresen foglalkozunk. A 2,58 hektáros, ősfás, panorámás, lejtős terület a Svábhegy oldalában ahhoz a rendkívül értékes hegyvidéki ingatlanportfólióhoz tartozik, amely eredetileg a 2007-ben bezárt Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézeté volt. ...

Jelenleg minden Tiborczhoz köthető cég székhelye a Pasaréti út 122-124. szám alatti irodaházban van, de az nem teljesen az övék, a tömbben rajtuk kívül mások is vannak, adódik a feltételezés, hogy a svábhegyi irodaházat reprezentatív, saját székháznak szánják.

Ha így van, az sok tekintetben szimbolikus: a közcélt szolgáló gyermekkórház bezárása elleni tiltakozástól jutott el a jelenlegi hatalmi elit odáig, hogy a helyet a miniszterelnök veje saját maga és üzletfelei számára foglalja el. A Fidesz valaha pontosan tudta, milyen üzenete van annak, ha egy ilyen jó levegőjű, zöld övezetben beteg gyerekek gyógyulhatnak, és mit jelent az, ha a kórház helyén magáncélú ingatlanfejlesztés zajlik. Tiborczék tulajdonképpen hálásak lehetnek a Gyurcsány-kormánynak és a néhai SZDSZ-nek, hogy a kórház bezárásával a legkellemetlenebbet elvégezték helyettük, és ők már egy elhagyatott, „hasznosításra váró” területre érkezhettek meg.
https://www.valaszonline.hu/2024/07/18/svabhegy-tiborcz-irodahaz-martonhegyi-ut-kolto-utca-dreher-villa-botaniq-klub-pokorni-zoltan-hegyvidek/

Válasz

Kéri László írja a helyhatósági választások kapcsán, hogy a NER „a Balaton környéki településeket sorban elvesztette. Ha egyszer valaki megnézi, hogyan lehetett Balatonalmáditól Hévízig sorra elveszteni az öt-hat nagyobb balatoni települést, biztos kiderül, hogy ennek az oka az elvtelen, a helyi lakosság érdekeire legkevésbé sem tekintettel lévő nyomulás volt a nagyértékű ingatlanokért. Hiába voltak az ottlakók fideszesek, azért azt látták, hogy Tiborczot, meg a többit semmi más nem érdekli, csak az ingatlanvagyon felhalmozása”.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/keri-laszlo-ha-magyar-peter-fel-even-belul-megtalalja-a-jeloltjeit-akkor-megverheti-a-fideszt-akar-2026-ban-is/

Most botlottam bele ebbe a listába, amelyet a maffiafőnök és köre lenyúlt:

BalaLand Residence
McDonald's Siófok, Keszthely, Balatonlelle
Hotel Azúr
Világos Hotel
Club Aliga
Aligha Kert
Tarow Bisztró
Kenese Bay
Hunguest Hotel Bál Resort
Aura Hotel
Terasz Étterem
Füred Kemping
Akadémia Hotel
Gapa Terasz & Parkerdő
Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel
Tihanyi Yacht Club
Barackvirág panzió
Tihanyi Vinarius
Tulipán vendégház
Huszár vendégház, borászat, vendéglő
Balaton Golf Club
Strand-Holiday Kemping
Canter Borház
Scruton Pelso
Napfény Kemping
Folly borászat
Hableány étterem
Laposa birtok
Villa Salve
Bringatanya pihenőhely és büfé
Keszthelyi Yachtkikötő
Helikon Hotel
Márvány Étterem
Hunguest Hotel Panoráma
Hotel Carbona
Hotel Aquamarin
Borostyán Étterem
Hunguest Hotel Helios
Zala Springs golfpálya
Batthyány Kúria
Berény naturista kemping
Légli borászat
Lellepart Apartmanház
Witzmann Ház
Becsali csárda
Nemzeti Vitorlásközpont
Balatonfői Yacht Club
balatonföldvári nyugati (elektromos) kishajókikötő
volt Piroska Kemping 3 hektárja
egykori Zala Kemping területe
Aranypart Kemping 9 hektáron
Mirabella Kemping 7 hektáron
Vadvirág Kemping 15 hektáron
Napsugár Kemping 10 hektáron
Kócsag Kemping 3 hektáron

https://www.facebook.com/photo/?fbid=992975866164825&set=a.469533085175775

Válasz

Június 9-én derült ki, hogy hosszú agónia után megszűnik a Szombathelyi Haladás Futball Kft., az a cég, amelyik működtette a korábban NB I-es, majd NB II-es focicsapatot, a Szombathelyi Haladást.

Eközben a háttérben elkezdte edzéseit a Haladás VSE megyei I-es csapatára építő és az önkormányzat támogatásában bízó új Haladás. A szombathelyi szurkolókat viszont jelenleg láthatóan jobban érdekli, hogy felelősségre lehet-e vonni valakit a történtekért, el lehet-e számoltatni a csődbe ment kft. vezetőit, tulajdonosait.
https://www.szabadeuropa.hu/a/millio-forinttal-maradt-ados-meszaros-lorinc-volt-vejenek-erdekeltsege-ami-a-haladas-focicsapatot-mukodtette/33029725.html
___

Vasárnap leváltották a Fideszt, hétfőn visszalépett a futballklub – mi lesz a focival ott, ahol nyert az ellenzék? | 2024.07.09.

Akad olyan harmadosztályú csapat, amely már be is jelentette a visszalépést az ellenzék helyi győzelme után, de nem ez az általános. Paks leendő ellenzéki polgármestere megígérte, a város tovább támogatja a focit, Győrben már eddig sem önkormányzati pénzből játszottak. Sok helyen épp azt díjazták a választók, hogy 2019 után nem a sportba öntött minden közpénzt az önkormányzat, még a fideszesek sem.
https://hvg.hu/360/20240709_ellenzek-foci-tamogatas-onkormanyzat

Válasz

Magyar közpénzmilliárdokat kaphat az északmacedón illiberális kormány | 2024. július 12.

Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök és Orbán Viktor csütörtökön bejelentette, hogy közvetlen magyar finanszírozással fogják támogatni Észak-Macedóniát. A megállapodás egy ötszázmillió eurós, 15 éves lejáratú, különlegesen olcsó hitelről szólt, de ez a macedón fél tájékoztatása szerint majd még több is lehet. A macedón ellenzéki szociáldemokraták szerint az ilyen hitelfelvétel káros az országnak, és árt a Világbankkal, valamint az IMF-fel fennálló viszonyuknak.

Orbán Viktor magyar és Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök csütörtökön, a NATO-csúcstalálkozó alatt bejelentette, hogy Magyarország ötszázmillió euró (ami forintban nagyjából kétszázmilliárd) kiugróan kedvezményes hitellel kívánja támogatni Észak-Macedónia finanszírozását – írta meg a Balkan Insight. A találkozóról egyébként nem adott hírt a kormany.hu, az MTI pedig magáról a hitelről nem, pontosabban csak annyit közölt, hogy Mickoszki és Orbán tárgyalt.

-- Hrisztijan Mickoszki a jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE vezetője a börtön elől Magyarországon bujkáló Nikola Gruevszki után. Miután a VMRO-DPMNE idén májusban ismét nagyarányú győzelmet aratott az országgyűlési választásokon, Mickoszki hamar bejelentett egy titokzatos, egymilliárd eurós hitelt egy baráti EU-s ország kormányától. Sokan találgatták akkoriban, hogy az is az Orbán-kormánytól érkezhetett.

Az északmacedón fél szerint ez a két ország közötti „stratégiai gazdasági partnerség” része csupán, később növekedhet a magyaroktól felvett hitel mennyisége. Észak-Macedónia egyébként egy 150 millió eurós hitelt már korábban igénybe vett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól is.

A kiugróan kedvezményesnek minősített magyar hitelről elárulták, hogy 15 éves konstrukció, 3,25 százalékos kamatot kell csak fizetni, de az első három évben nem kell törleszteni.

A macedón ellenzéki szociáldemokraták elítélték az ilyen típusú eladósodást. Ez egy veszélyes elhajlás szerintük, ami „komolyan veszélyeztetheti az ország együttműködését olyan intézményekkel, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap”.

A kölcsönnek „semmi köze a különleges gazdasági együttműködéshez. Kristálytisztán látszik, hogy az ügylet mögött politikai érdekek rejlenek, amelyek hamarosan láthatóvá válnak” – áll a szociáldemokraták közleményében.
https://www.szabadeuropa.hu/a/macedonia-orban-hitel-gruevszki/33034066.html

Válasz

Új sarcokat jelentett be a kormány, üzentek a babavárósoknak is - ez történt a Kormányinfón | 2024. július 8.

A szokatlan időpontban tartott Kormányinfón volt néhány meglepő bejelentés: nem vezetik ki úgy az extraprofitadókat, ahogy ígérték, a bankok új terheket is kapnak a nyakukba. A babaváró-hitelesek is kaptak bejelentéseket és előkerült jónéhány aktuális ügy.

Háborúellenes akciótervről döntött a kormány:

- Szembeszállnak a háborúpárti propagandával, a pártokat és a médiumokat kötelezik, hogy külföldi forrásaikat hozzák nyilvánosságra. A pártok ilyet nem fogadhatnak el, így ez a médiára vonatkozik.

- Védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden multinak, bankszektornak, a multinknak, energiacégeknek.

A bankokkal a kormány bankadó-csökkentésről tárgyalt eddig, de úgy látják, az állampapír-vásárlások terén egyes bankok kijátszották a szabályokat, ezért 2024-ben nem csökken a bankadó mértéke azoknak, akik nem növelték állampapír-állományukat. Emellett megemelik a tranzakciós illeték mértékét és valutaátváltási illetéket vetnek ki. Annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a lakosságra, a számlavezetési és bankkártya-díjakra stopot vezet be a kormány.

- Az energiaszektorra és a multikra kivetett extraprofit-adó változatlanul hatályban marad 2024-ben.
https://mfor.hu/cikkek/makro/rendkivuli-bejelenteseket-tesz-a-kormany--itt-vannak-a-reszletek-percrol-percre.html
____

Elmélet, illetve gyanú: az újabb megszorító csomagot a NER azon a napon jelentette be, amikor a OV éppen Pekingben gazsulált.
Azt tudjuk, hogy romokban van a költségvetés és sürgősen komoly összegekre van szüksége.
Azt is tudjuk, hogy a pekingi kommunisták már eddig is finanszírozták az MVM-en keresztül a hazai költségvetést:

https://444.hu/2024/01/30/fideszes-szuverenitasvedelem-kinai-oriasbank-finanszirozza-az-mvm-et

Mi van akkor, ha a kommunista Császár titokban újabb összegeket hagyott jóvá budapesti cselédeinek, de cserébe megszorítást kért?!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1007824828013262&set=a.469533085175775

Válasz

Kifogásolható a mini-Dubaj előkészítésére kiírt tender, akárcsak a Városliget Zrt. felhívása | 2024. július 4.

Kiírták a mini-Dubaj projekt területrendezéséről szóló közbeszerzési eljárásokat. Bár mindkét tender nyílt, tehát bárki jelentkezhetne rájuk, a MÁV olyan részfeladatokat vont össze, amelyeket valószínűleg csak kevés cég tud majd együttesen elvállalni. Ennél is problémásabb azonban a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felhívása, amely nemcsak azt kéri az ajánlattevőktől, hogy költöztessék el a múzeumi műtárgyakat, de azt is, hogy ha már ott vannak, restaurálják a Millenniumi Emlékművet.

A Közbeszerzési Hatóság (KH) összetett és egyre szigorúbb ellenőrzésekkel biztosítja a magyarországi közbeszerzések törvényességét, melynek első állomása a hirdetmény-ellenőrzés.” (…) A Hatóság tavaly 28 441 olyan hiánypótlási felhívást küldött ki az ajánlatkérőknek, amelyben az eljárásokkal kapcsolatos hibák kijavítását kérte. „Mivel az ajánlatkérők a hiánypótlási felhívásban jelzett problémákat rendszerint orvosolják, az előzetes kontroll számos jogsértést, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatására alkalmatlan hirdetmény közzétételét akadályozza meg” – írta közleményében a hatóság június elején.

https://www.kozbeszerzes.hu/hirek/szigoru-ellenorzesek-111-jogorvoslati-eljarast-kezdemenyezett-tavaly-a-kozbeszerzesi-hatosag/

Az általunk bemutatott 3 tender átcsúszott a KH ellenőrzésén.

Tilos lenne, mégis összevonnak eltérő feladatokat

Ezek a tenderek annak ellenére nem akadtak fenn a KH szűrőjén, hogy a Hatóság februárban egy közleményt adott ki arról, hogy a megindított közbeszerzések ellenőrzése során (a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásával összefüggésben) különös figyelmet fordítanak annak ellenőrzésére, hogy az állami szervezetek megfelelően biztosítják-e a közbeszerzési feladatok részekre bontását.

https://kozbeszerzes.hu/hirek/a-kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-kozlemenye-a-hirdetmeny-ellenorzesi-tevekenyseg-fokozasarol-a-nemzeti-korrupcioellenes-strategia-vegrehajtasaval-osszefuggesben/

-- Különálló feladatokra ugyanis sokkal nagyobb eséllyel tudnak jelentkezni kisebb cégek is, nem csak a nagy – gyakran politikai hátszéllel bíró – társaságok.

Ha azonban a kiíró nagyon eltérő feladatokat rak össze egy csomagba, az alkalmas lehet arra, hogy jelentősen korlátozza a versenyt. Pedig a közbeszerzések célja az egészséges szintű verseny biztosítása annak érdekében, hogy az állami szervezetek a lehető legkedvezőbb feltételekkel tudjanak szerződni a piac szereplőivel.

-- A bemutatott jelenséget a Közbeszerzési Hatóság is ismeri, erre vonatkozik a beszerzési igények mesterséges egyesítésének tilalma.

https://kozbeszerzes.hu/media/documents/utmutato_a_reszekre_bontas_tilalmaval_kapcsolatban.pdf

A módszer lényege röviden: a kiíró két vagy több olyan feladatot rendel meg egyszerre, amelyeket a piaci szereplők jellemzően nem tudnak önmagukban elvégezni. Ezért az ajánlattevők vagy mamutcégek lesznek, vagy olyan cégek kényszerülnek konzorciumokat alkotva együtt indulni, amelyek egyébként az alaptevékenységükből fakadóan nem állnak kapcsolatban egymással. Ezt a problematikát a közbeszerzési szabályozás úgy kezeli, hogy kötelezővé teszi a kiírók számára annak vizsgálatát, hogy a beszerzésük szétosztható-e olyan részfeladatokra, amelyekre tipikusan egy adott pályázói kör szokott jelentkezni. Ha ez megerősítést nyer, akkor az ajánlatkérőnek muszáj részekre bontania a felhívást.

Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk azokkal a korlátozó feltételekkel, amelyeket bizonyos kiírók írnak elő annak érdekében, hogy a potenciális pályázók egy része ne tudjon elindulni az adott tenderen – vagy csak egy adott cég tudjon elindulni.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/07/04/kifogasolhato-a-mini-dubaj-elokeszitesere-kiirt-tender-akarcsak-a-varosliget-zrt-felhivasa/

Ilyen volt az autóbeszerzések esetében az aránytalan pontszámítás

https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/20/extra-rovid-hataridokkel-veri-a-nagyagyukat-meszarosek-autos-cege-a-kozbeszerzeseken/

vagy a végletekig specifikált referenciák alkalmazása.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/

Válasz

Megindokolta Rogán Antal minisztériuma, hogy miért támogatnak milliókkal egy rúdtáncos egyesületet | 2024. július 1.

„A Dollhouse Sportegyesület több mint 20 éves szakmai múlttal és háttérrel rendelkezik. Az egyesület tevékenysége elősegíti a sport népszerűsítését, számos közösségi eseményt szervez, amelyek felerősítik az egészséges életmód népszerűsítését” – válaszolta a Telex megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy Rogán Antal minisztériuma miért támogatott tavaly és idén is 4 millió forinttal egy budai rúdtáncos sportegyesületet.
https://telex.hu/belfold/2024/06/30/rudtancos-sportegyesulet-rogan-antal-kabinetiroda-4-millio-forint-tamogatas

Megkérdeztük, hogy milyen szempontok alapján esett a választásuk a Dollhouse Sportegyesületre, és milyen kapcsolatban áll Rogán Antal és a sportegyesület ügyvezetője, Zsumberáné Markó Ágnes.
https://telex.hu/belfold/2024/07/01/dollhouse-rudtancos-sportegyesulet-miniszterelnoki-kabinetiroda-tamogatas

Válasz

Kovács Gergely szerint a fideszesek megnyirbálnák a jogköreit a sietve összehívott hegyvidéki testületi ülésen

Testületi ülést hívott össze a XII. kerület – egyelőre – fideszes többségű közgyűlése szerdára, írta Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) elnöke, a Hegyvidék októberben hivatalba lépő polgármestere Facebookon, állítása szerint azért, hogy gyorsan még megszavazzák a számunkra legfontosabb döntéseket, mielőtt lejárna a mandátumuk. Az önkormányzat honlapja szerint 27 napirendi pont lesz a gyűlésen.

Kovács szerint a fideszes képviselők többek közt módosítani tervezik a kerületi építési szabályzatot, hogy Tiborcz István megépíthesse az irodaházát a Mártonhegyi úton. Továbbá „megszüntetnek négy hivatali pozíciót, hogy osztogathassák még a megfelelő végkielégítéseket”, valamint „elvonják október 1-től az új polgármester összes jogkörét, amit csak tudnak” – írta a megválasztott polgármester, hozzátéve, hogy „még ezek csodálkoztak, hogy elveszítették a választást”.

Az előterjesztéseket böngészve azok között valóban szerepel egy, a „képviselő-testület átruházott hatásköreivel kapcsolatos” beadvány, ami azt írja, hogy a szervezeti és működési szabályzatban felsorolt feladatkörök, amelyek korábban a polgármesternek, jegyzőnek vagy bizottságoknak lettek delegálva, október elsejével kerüljenek vissza a képviselő-testülethez.
https://24.hu/belfold/2024/06/25/kovacs-gergely-hegyvidek-fidesz-kozgyules-jogkorok-tiborcz-istvan-kutyapart/

Pokorni Zoltán, a XII. kerület (Hegyvidék) leköszönő polgármestere testületi ülést hívott össze kerületi építési, végkielégítési és polgármester-jogköri kérdésekben, az önkormányzatot október 1-től átvevő kutya párti Kovács Gergelynek pedig mindehhez volt egy-két szava. A testület ezek után rendre megszavazta a leköszönő többség által jóváhagyott napirendi pontokat.
https://www.youtube.com/watch?v=kky1Ol6Ntxk

Válasz

Orbán Ráhel egyik kedvenc influenszere épp csak arról nem posztolt, amiért fizettünk neki | 2024. 06. 17.

A miniszterelnök legidősebb lányához kötődő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egy kész influenszer-hadosztályt utaztatott nemrégiben Budapestre dőzsölni (ez volt a Budapest Influencer Trip, 50 külföldi tartalomgyártó meghívásával). A közpénzből fizetett ország- és városmarketinges akció célja elvileg az lett volna, hogy sokmilliós követőtáborral bíró külföldi online celebek jó hírét vigyék hazánknak, illetve Budapestnek.

A Népszava azonban arról ír, hogy az érintett nemzetközi tartalomgyártók esetében a jelek szerint nem volt szerződésbe foglalva, hogy megjelöljék, pontosan hol is tartózkodtak.
https://nepszava.hu/3239466_mtu-influenszer-budapest-praga-orszagimazs

Egyikük, Haley Kalil például helyszínként

-- Prágát jelölte meg Budapest helyett,

egy másik videójában mindössze annyi szerepel, hogy

-- „Európában” sétál,

egy harmadikban pedig csak az, hogy

-- a vakációját tölti.

Gerő Gábor, a lapnak nyilatkozó marketingszakember úgy fogalmazott:

-- „Számtalan olyan videót láttam, ahol látszott a háttérben a parlament, de nem írták ki, hogy Budapest, de még azt sem, hogy Magyarország.”
https://media1.hu/2024/06/17/orban-rahel-budapest-influencer-trip-praga-budapest/
___

Feljelentést tesz a DK az influenszerparti miatt | 2024. június 19.
Az ellenzéki párt szerint bűn volt így elkölteni

-- több mint egymilliárdot.
https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-influenszerparti-miatt-268884

Válasz

Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány visszatartja az uniós pénzeket Budapesttől | 2024. június. 18.

A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.

Az Európai Bizottság regionális főigazgatóságának – amely az uniós források jelentős részének elosztását felügyeli – két főosztályvezetője meglehetősen kritikus hangvételű levelet írt Oláh Gábornak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárnak. A bírálat lényege, hogy amíg a vidéki pályázatoknak csak körülbelül két százalékát nem írták még ki, addig a budapesti fejlesztések esetében ez az arány meghaladja a 40 százalékot.

A bizottsági tisztviselők először felhívják a magyar hatóságok figyelmét a következő előírásra:

-- A tagállamnak tiszteletben kell tartania a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. A diszkriminációmentesség és az átláthatóság elve a műveletek irányító hatóság általi kiválasztására vonatkozó eljárásokra is vonatkozik.

Ezt követően hivatkoznak az előbb általunk is említett kiírási arányokra, ami az Európai Bizottság szerint

-- egyértelmű diszkriminációra utal.

Utalnak arra, hogy a foglalkoztatásra fordítható forrásokra vagy az Európai Szociális Alap+ által finanszírozott szociális szolgáltatás-fejlesztés területén Magyarország 7 fejletlenebb régiójára vonatkozóan megjelentek a felhívások, Magyarország fejlettebb régiójára (Budapest) azonban nem.

Figyelmeztetnek arra is, hogy ezen projektek késleltetése „hosszabb távon nagy valószínűséggel bonyodalmakhoz (pl. forráskieséshez) vezet”, mert ezek a projektek sokkal hosszabb előkészítő szakasszal rendelkeznek, illetve maguknak a projekteknek az életciklusa is lényegesen hosszabb. A késésben lévő budapesti felhívások pontosan ilyen jellegű kérdésekkel foglalkoznak, nevezetesen

-- a szociális lakhatás, az energiaszegénység, a foglalkoztatás és a leginkább rászorulókat célzó szociális szolgáltatások

– áll a levélben. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapja szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) „az ország teljes területét lefedi”, így a kevésbé fejlett régiók (ez valamennyi vármegyét jelenti) és

-- a fejlett régiónak számító Budapest fejlesztéseit egyaránt támogatja,

kiemelt figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett régiókra és elmaradott térségekre.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz teljes forráskerete 5248,8 millió euró a hazai társfinanszírozással együtt, a kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege 1962,5 milliárd forint. A TOP Plusz forráskeretének az egész országra nézve 83 százaléka uniós, míg 17 százaléka hazai forrás, Magyarország költségvetésének finanszírozásával. Ugyanakkor talán az is magyarázat lehet az aránytalanságra, hogy míg a budapesti programokat 40 százalékban finanszírozzák uniós forrásból és hatvan százalékban nemzeti önerőből, addig a vidéki pályázatokhoz az EU 85 százalékban állja a költségeket, az önrész csak 15 százalék. Vagyis a vidéki beruházások kevesebb pénzbe kerülnek az államkasszának.

Van a brüsszeli levélnek még egy fontos eleme, ami – és ez kiderül a dokumentumból – már nem először kerül szóba a felek között. Mégpedig az, hogy a magyar kormány arra hivatkozással nem írta ki a budapesti pályázatokat, hogy a Magyarországnak járó források egy része zárolva van. ...
https://hvg.hu/eurologus/20240618_az-europai-bizottsag-szerint-a-magyar-kormany-elvonja-az-unios-penzeket-budapesttol

Válasz

Fónagy János: Spórolást jelent az, hogy az állam 580 milliárdért vesz irodaházakat a Dürer Parkban | 2024. június. 18.

NER-közeli üzletemberek építési beruházásait menti meg a kormány azzal, hogy irodaházakat vásárol - az államtitkár szerint azért járunk ezzel jól, mert így olcsóbb lesz a fenntartás és kisebbek az állam rezsiszámlái.

„Érdemben csökkennek az állam működési kiadásai” – írta Fónagy János, amikor a DK-s Arató Gergely megkérdezte, miért veszi meg az állam 580 milliárd forintért a Dürer Park irodaházait.

Az államtitkár válasza szerint, amelyet a 24.hu vett észre, azok az ingatlanok, ahol most vannak a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó szervezetek, szerkezetileg és gépészetileg elavultak, nem elég hatékony a hűtési és fűtési rendszerük, ráadásul állandó felújításra szorulnak. Ehhez képest csökkenhet a fenntartás költsége, ha új helyre költöznek – magyarázta az államtitkár.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/fonagy-janos-durer-park-rezsi-sporolas/

Azt a HVG nemrég mutatta be, hogy a kormány a kedvenc beruházóit szabadítja meg befuccsolásgyanús beruházásoktól úgy, hogy megvesz tőlük 350 ezer négyzetméternyi irodát. A következő években több állami hivatalt és vállalatot Zuglóba, illetve a Kopaszi-gátra költöztet egy speciális jogi megoldással.
https://hvg.hu/ingatlan/20240618_fonagy-janos-sporolast-jelent-az-hogy-az-allam-580-milliardert-vesz-irodahazakat-a-durer-parkban

A kormányközeli szereplők helyzetbe hozása annyira átlátszó egy kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó szakértő szerint, hogy „mindenki érti, mi történik a háttérben”, elfogadják, hogy jelenleg így működik a szektor. Cikkünket a témában itt tudja elolvasni:
https://hvg.hu/360/20240607_hvg-ingatlan-tiborcz-balazs-garancsi-hernadi-oligarchamentes-mesterfokon

Válasz

Tíz ház kisajátításával építene tanárképzőt az állam, Józsefváros viszont a rászorulóknak adna lakást a területen

Április 2-án egy salátatörvénybe rejtett javaslatból kiderült: a magyar állam mindenféle előjel, illetve a józsefvárosi önkormányzattal való kommunikáció nélkül kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, a lakóknak pedig csak néhány hónapjuk marad azok elhagyására.
https://24.hu/belfold/2024/04/09/tiz-jozsefvarosi-ingatlant-sajatit-ki-a-kormany/

A témával foglalkozó cikkünkből kiderült, hogy a tervek szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló, Nemeskürty István nevét viselő tanárképző karának otthonát építené fel a helyükre, valamint egyéb köznevelési, felsőoktatási feladatokat ellátó épületeket is felhúznának.
https://24.hu/belfold/2024/03/19/tanarkepzo-nemzeti-kozszolgalati-egyetem/

A kormány ötlete azonban több sebből vérzik, hiszen a VIII. kerület vezetése Dió2030 címmel 2023-ban egy átfogó városrehabilitációs tervet készített a terület egy részére azzal a céllal, hogy

-- a házakban lakó, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő családok méltó lakáshoz és lakókörnyezethez jussanak, az állam tervezett projektjéhez lebontandó társainak egy részénél pedig felújítással számolt.

A jelenleg alig felerészt (52 százalékban) lakott Diószegi utca 18-28., illetve a Sárkány utca 12/B. jelű házakat érintő Dió2030-projekt koncepcióját a kerületi képviselő-testület 2023 szeptemberében látta először, december 15-én pedig el is fogadta – döntésével

-- több mint három hónappal megelőzve a kormány törvényjavaslatát.
https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2023/09/elfogadta-a-kepviselo-testulet-a-dio2030-koncepciot/

A témában Pikó András polgármester az ügy kirobbanása után elmondta: a tervek régóta elérhetők az önkormányzat honlapján, a kerületi képviselő-testület a pénzügyi fedezetet is biztosította saját forrásból a fejlesztés megindításához. A fejlesztésre mindemellett az EU-hoz is benyújtottak egy pályázatot, ami ebben a körben ugyan nem nyert, de nem adták fel a dolgot, és továbbra is ezen az úton szeretnének forráshoz jutni.

Az igazi változást a következő hetek hozhatják el, hiszen a Diószegi utca 20. lakóinak elköltöztetésén dolgozó, újabb EU-s pályázatokat megcélzó kerületvezetésnek nincsenek információ az NKE, illetve a kormány terveiről, a döntések pedig a fejük felett születnek meg, így nem kizárt, hogy

-- május elején hatályba lép a törvényjavaslat,

onnan kezdve pedig a fennálló lakásbérleti szerződések 180 napon belül jó eséllyel megszűnnek.
https://24.hu/kultura/2024/04/26/ismeretlen-budapest-jozsefvaros-dioszegi-samuel-utca-dugonics-utca-piko-andras-sarkany-koranyi-dio2030-projekt-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-nke-tanarkepzo-nemeskurty/

Válasz

Teljesen ingyen kaptak meg a reformátusok egy értékes belvárosi irodaházat az államtól | 15 év után akár el is adhatják, mivel csak addig tart az elidegenítési tilalom.

Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant - írja az rtl.hu.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV)

-- több mint 1,4 milliárd forintra becsüli az 569 négyzetméteres irodaház értékét.

A tervek szerint itt zajlana az egyházkerület hivatali munkája, s emellett egy konferenciaközpontot is kialakítanának. Később egyébként akár el is adhatják majd az épületet, mivel mindössze 15 éves az elidegenítési tilalom. A portál kereste a Magyarországi Református Egyházat is, ám válasz nem érkezett. A korábbi években már a baptisták, valamint a reformátusok is használták az épületet mint bérlők.

A már említett irodaház egyébként 1950 óta a magyar állam tulajdonában állt. 2013 és 2017 közt például az az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő működött benne, amely a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatait kezelte.
https://nepszava.hu/3232913_reformatus-egyhaz-irodahaz-balog-zoltan

Válasz

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – tüntetnek a VIII. kerületben az épületek kisajátítása ellen | 2024. április 17.

Tüntetést és lakossági fórumot tartanak a nyolcadik kerületben szerda délután. A főpolgármester, a kerület polgármestere és országgyűlési képviselője azért hívta utcára az embereket, mert az állam az önkormányzat tiltakozása ellenére sajátítana ki 10 józsefvárosi épületet azért, hogy a területükön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedhessen. (videó)
https://rtl.hu/hirado/2024/04/17/viii-kerulet-jozsefvaros-kisajatitas-koltozes-tuntetes-laksosagi-forum

Válasz

4000 milliárd. Folyik itt a pénz rendesen: hamis díszletté alakítják a várnegyedet, felhúztak néhány stadiont, sok milliárdért megveszik a NER-lovagok válság miatt kiadhatatlan irodaházait, közpénzből adományoznak az egyházaknak, építik a Mészáros zsebét tömő déli körvasutat és lesz pénz a visszavásárolt reptérhez vezető infrastruktúrára is. A reptéri gyors vélhetőleg elkanyarog majd rákosrendezői Dubajig, amelynek felhőkarcolós újjászületése szintén több száz milliárdot visz majd el a közösből anélkül, hogy megkérdeznék a budapestiektől, kell ez nektek? A kamaszgyerek se biztos, hogy rénszarvasos kötött pulcsit szeretne karácsonyra.
https://nepszava.hu/3231764_renszarvasos-pulcsi
___

Az Európai Unió Tanácsa pénteken jogszabályt fogadott el, amely az uniós korlátozó intézkedések tagállamok általi megsértésének vagy kijátszásának büntethetőségét teszi lehetővé.

Az új jogszabály szerint bizonyos cselekmények valamennyi tagállamban bűncselekménynek fognak minősülni, ilyen például az utazási tilalom kijátszásában való segédkezés, a szankcionált árukkal folytatott kereskedelem vagy tiltott pénzügyi tevékenységek végzése - derül ki az EU-tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló tanács közleményéből. Az ilyen bűncselekmények elkövetésére való felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély szintén bűncselekménynek minősülhet.

-- Az uniós korlátozó intézkedések megsértőit innentől "hatékony és arányos" büntetőjogi szankciók sújtják. Az uniós korlátozó intézkedéseket megsértő emberekre pénzbírság szabható ki, a korlátozó intézkedések szándékos megsértése esetén azonban a büntetés felső határának szabadságvesztésnek kell lennie - szögezi le a jogszabály.

-- Jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek abban az esetben, ha valamely bűncselekményt egy vezető tisztséget betöltő személy követett el. Az ilyenkor kiszabott büntetőintézkedések magukban foglalhatják az üzleti tevékenységektől való eltiltást, valamint a gazdasági tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonását.

Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak 12 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy nemzeti jogukba átültessék.
https://nepszava.hu/3231790_ukrajna-oroszorszag-drontamadas-haboru

Válasz

Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan

Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.

*** A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.

*** Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy

-- gyakran néhány tucat munkással dolgozó,
https://g7.hu/vallalat/20190617/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi/

-- lényegében teljes egészében
https://g7.hu/vallalat/20230530/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit/jorm%C3%A1nyk%C3%B6zeli:%C2%A0

-- állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek,
https://g7.hu/vallalat/20230613/latvanyos-grafikon-mutatja-hogyan-vette-at-a-hatalmat-a-ner-az-epitoiparban/

-- hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
https://g7.hu/vallalat/20220720/haho-kedves-kormany-talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot/

*** Egy percig nem volt kérdés, hogy

-- járadékszerzésről van szó.
https://g7.hu/kozelet/20240216/hova-tunik-a-penz-ha-tenyleg-mindent-hatszorosan-tularaznak-roganek/

Ahogy egy korábbi cikkünkben fogalmaztunk: „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.
https://g7.hu/kozelet/20240216/hova-tunik-a-penz-ha-tenyleg-mindent-hatszorosan-tularaznak-roganek/

*** Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.

-- saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.

Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
https://g7.hu/kozelet/20240321/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan/

Válasz

Vizsgálatot indított az OLAF a mezőcsáti gyümölcsfeldolgozó ügyében

Emlékeznek még az elvileg 600 millió forintból (ebből 290 millió EU-s támogatás) felhúzott, de sosem működött liofilizáló (fagyasztva szárító) üzemre Mezőcsáton? Nyilván nem mindenki, hiszen csak egy volt a sok, általam bemutatott ügy közt. Most viszont már azok közé tartozik, amelyeknek talán következménye is, hiszen bejelentésem nyomán az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF elindította a vizsgálatot.

Részleteket nem szoktak közölni, de úgy tudom, súlyosnak ítélték a visszaélést

Nemrégiben visszamentem Mezőcsátra, ahol szerencsére vannak bátor emberek, akik segítenek feltárni Tállai András államtitkár viselt dolgait. Nos, a 930 millióból felhúzott „ipari parkban” továbbra sem folyik semmiféle ipari termelés – természetesen a liofilizáló üzem sem működik –, csak a törött táblát vették le, túl jó fotótéma volt. Az egész ipari parkban egyedül egy autómosó működik, ami viszont olyan érdekes, hogy megér egy külön sztorit!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=986619396159688&set=a.443185493836417

A korábbi posztom a fantomüzemről itt elérhető:
https://www.facebook.com/100044349103240/posts/668444114643886/
___

A Fertőn is mindent rendben talált az OLAF a 2000es években, amikor eltűntek az AKG mezőgazdasági támogatások. Csak az nem tudta igényelni, aki dolgozott a náddal, amire adták. Gittegylet!

Válasz

ÁSZ: jogszerű, hogy a Miniszterelnökség választáson induló szervezeteknek oszt közpénzt | 2024.03.25.

Ahogy arra az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, egy jogi kiskapunak köszönhetően gond nélkül áramlik a közpénz választásokon induló, vagy akár kormánypárti politikusokkal együttműködő, támogató civil szervezetekhez.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/15/jogi-kiskapun-at-folyik-a-kozpenz-a-politizalo-es-jeloltallito-kormanyparti-civilekhez/

Mivel a közpénzfelhasználás legfontosabb szerve az Állami Számvevőszék, közérdekű bejelentéssel fordultunk az ÁSZ-hoz és kértük, hogy ellenőrizze a Miniszterelnökség által finanszírozott szervezeteket. Az ÁSZ válasza szerint nincs szó jogszerűtlenségről, így tennivaló sincs az ügyben.

A Városi Civil Alap

A politikai okokból leállított, korábban helyi civil kezdeményezéseket támogató Norvég Alap helyett 2021-ben létrehozott “Városi Civil Alap” megnevezésű pályázati forrás fedezetét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a Miniszterelnökség fejezetében, tehát a VCA keretében kiosztott pénzek egyértelműen közpénznek tekinthetők. A VCA-hoz beérkező pályázatok elbírálását azonban nem a Miniszterelnökség, hanem egy külön cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, majd az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, hogy a cég által közzétett eredménytájékoztatók szerint a 2021-ben, 2022-ben, valamint 2023-ban a VCA keretében olyan szervezetek nyertek támogatást, amelyek 2019-ben az önkormányzati választásokon egyedül vagy a kormánypártokkal együtt indultak. Tehát olyan szervezetek kaptak költségvetésből származó támogatást, amelyek az elmúlt 5 évben hivatalosan is részt vettek a politikai versenyben.
https://k.blog.hu/2024/03/25/asz_jogszeru_hogy_a_miniszterelnokseg_valasztason_indulo_szervezeteknek_oszt_kozpenzt

Válasz

Tuzson–Semjén-javaslat: cégeladásra is kötelezhetné a tulajdonosakat a GVH

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvény:
https://www.parlament.hu/irom42/08004/08004.pdf

A jövőben az alapvető jelentőségűnek minősített vállalkozásnak megtilthatják, hogy saját ajánlatát kedvezőbben kezelje üzletfelei ajánlatánál, tájékoztatási kötelezettséget állapíthatnak meg saját teljesítményéről. Amennyiben a cég olyan helyzetbe kerül, amely azzal fenyeget, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a hatóság

-- kötelezheti a tulajdonosokat az alapvető jelentőségű vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésre,

-- kötelezheti a céget a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, gyártáshoz szükséges eszközök kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre átadásra, a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartások, adatokat rendelkezésre bocsátására,

-- kezdeményezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében más vezető állású személy megválasztását, kinevezését,

-- felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat,

-- kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását,

-- kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testület figyelmét.

A törvényjavaslat indoklása szerint a törvénymódosításra a tisztességes gazdasági verseny, az egészséges piacszerkezet, a fogyasztói jogok hatékonyabb védelme miatt van szükség. A Gazdasági Versenyhivatal új hatáskörének pedig az az oka, hogy be tudjon avatkozni, ha egy alapvető jelentőségű vállalkozás olyan piaci helyzetbe kerülne, hogy az pl. az ellátásbiztonságot veszélyeztetné.
https://24.hu/belfold/2024/04/03/gvh-torveny-alapveto-jelentosegu-ceg-eladas/
___

A legdurvább jogosítvány ugyanis alighanem az, hogy amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében a GVH akár kényszerértékesítést is előírhat. Vannak ugyan ebben lépcsők, de a lényeg, hogy

-- a GVH kötelezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás tulajdonosait a cégük részben vagy egészben történő értékesítésére vagy a cég átadására,

előírhatja a vezető testületekbe más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését, és kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását.

A GVH szerint pedig a készülő magyar szabályok szinte teljes egészében a német versenytörvény, a GWB vonatkozó szakaszának átültetését jelentik a magyar jogba. A GWB angol fordítása itt olvasható.
https://www.gesetze-im-internet.de/englisch_gwb/englisch_gwb.pdf

A kérdés itthon is megint az lesz, hogy majd mi alapján minősít a GVH? Aki nem ért egyet az intézkedéssel, annak hogyan lehet bírósághoz fordulnia, ki fog ehhez érteni?

A szakmai szervezetek szerint ebben a formában nem szabad bevezetni a jogszabályt, sokkal pontosabban és sokkal szűkítőbben kellene megfogalmazni a törvényt, ha valóban valamilyen a fogyasztók számára pozitív versenyhelyzet elérése a cél.
https://telex.hu/gazdasag/2024/04/03/gazdasagi-versenyhivatal-altalanos-jellegu-vallalkozas-versenytorveny-bige-sorpiac-bankok-amcham

Válasz

A NER kedvenc takarítócége 106 milliárd forint értékű megbízást kapott pár hét alatt

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/

Válasz

A zágrábi polgármester videóüzenetben állt ki Karácsony Gergely és a budapestiek mellett a Rákosrendezőre tervezett beruházás ügyében.

Zágrábban ugyanazt a harcot kellett megvívnunk, ami most Budapesten kezdődik. Ezt Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester mondta, aki támogatását fejezte ki Karácsony Gergelynek és a budapestieknek a Rákosdubaj elleni küzdelmükben.

A budapesti főpolgármester Facebook oldalára feltöltött üzenet szerint mielőtt Tomasevicet megválasztották volna, formálódott egy „Zágráb-Manhattan” projekt. A tervek szerint rengeteg felhőkarcoló és luxuslakás épült volna a Száva partjára. Ezeket ugyanannak a Mohamed Alabbarnak cége húzta volna fel, amellyel megállapodott a magyar kormány.

– Ezek a projektek játszóterek a milliomosoknak, akik lakásokat akarnak építeni milliomosoknak. Mi nem szeretnénk elzárt közösségeket a városainkban. Mi mindenki számára hozzáférhető, megfizethető lakhatást akarunk – mondta a zágrábi polgármester.
https://www.facebook.com/reel/346337065105597

Korábban beszámoltunk róla, hogy az arab befektető Belgrádban már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
ttps://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj

Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

A rákosrendezői beruházásról és az ellene szervezett tüntetésről szóló cikkünk itt érhető el.
https://enbudapestem.hu/2024/03/22/rakosdubaj-a-kezdodo-beruhazas-ellen-tuntetnek-a-civilek

Forrás:
https://enbudapestem.hu/2024/03/25/rakosdubaj-zagrab-szolidaris-budapesttel
___

Megnéztük Belgrádban, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj terve. Környezetszennyezés, látképtől teljesen idegen óriás épületek, korrupció, külföldieknek értékesített luxuslakások.
https://www.facebook.com/watch/?v=432056829272900

Válasz

Hadházy Ákos: Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 MILLIÓ ADÓFIZETŐI FORINTOT kapott. Van annak egy külön bája, hogy ezt a pénzt az az OROSZ MILLIÁRDOS Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter kapták 2021 júniusában, akikkel valakik két hónappal később Bajnai Gordont csőbe húzták úgy, hogy a beszélgetést titokban felvéve és megvágva a "városháza-gate" botrányt összeeszkábálják.

A történet még a szocialista kormány alatt indult, akkor 500 millió Ft EU-s támogatással, de akkor a válság elsodorta a projektet, a támogatást vissza is kellett fizetni. A hatalmas adósságot felhalmozó projektcéget és a félkész épületet az orosz milliárdos és magyar barátja vették meg. 2020-ban Móring József fideszes helyi kiskirály a Facebookon azzal dicsekedett, hogy a minisztérium pénzt fog kijárni a beruházásnak, 2021-ben pedig már azzal, hogy a következő három évben a kormány 588 milliót ad a beruházóknak és 2024 tavaszára már lehet özönleni Marcaliba wellneselni.

Nos, ez sem jött be. Az homályos, hogy a pénzt honnan adták az orosz milliárdosnak. Az EU-s pénzek nyilvántartásában nincsen nyoma, a sok ezer hozott kormányrendeletet meg böngéssze át az, akinek két anyja van (azok között, amit mi megnéztünk, nem találtunk). Lehetett ez ún."kétezres", nem titkos, de nem is nyilvános rendelet is- ezek azok, amiket a kampánykormány törvénytelenül titkol az országgyűlési képviselők előtt is.

Mindenesetre három dolog történhetett: 1) a pénzt ellopták 2) ki sem fizették, kamu volt az egész 3) kifizették, de elfogyott .
Végülis semmi baj, van pénz bőven, ki sajnálja az orosz milliárdostól...
https://444.hu/2024/03/22/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot

A 2021-es ígéretről és a támogatásról itt:
https://www.sonline.hu/helyi-kozelet/2021/06/meg-iden-elkezdodhet-a-marcali-gyogyszallo-epitese

A szálloda korábbi történetéről itt olvashat:
https://marcaliportal.hu/varosunk/48258-a-balaton-k%C3%B6zeli-marcali-f%C3%A9lk%C3%A9sz-gy%C3%B3gysz%C3%A1ll%C3%B3j%C3%A1t-is-megvette-egy-orosz-magyar-c%C3%A9gcsoport
___

Elég sovány mérleg , ha azt nézzük, hogy összesen két ügyben volt ítélet eddig. De talán tettem valamit azért, hogy a magyar rendszerszintű korrupció mértékét megmutassam azzal, hogy egy állatorvos is szinte minden nap tud durva ügyeket megmutatni.

Állatorvosként sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy ugyan minden tőlem telhetőt megtettem egy állatért, de mégsem sikerült megmentenem. Ez mindig megviselt, de ha tényleg úgy gondoltam, hogy mindent megtettem, az megnyugtatott. A politikában természetesen akkor gondolhatom majd egyszer elégedettnek magam, ha ez a hatalom megbukik. Az állatorvosi példa persze itt nem adhat megnyugvást, hiszen egyrészt úgy érzem, még nem tettem meg minden tőlem telhetőt, másrészt az igaz, hogy nem lehet minden állatot meggyógyítani, viszont az is igaz, hogy előbb-utóbb minden bűnös hatalom megbukik.
https://24.hu/belfold/2024/03/17/hadhazy-akos-fuggetlen-korrupcio-ugyek-oknyomozas-feljelentes-nyomozas-vademeles-itelet/

Válasz

Lázár János nyíltan megfenyegette a Spart, majd hozzátette:
„Sparral szemben is tudunk úszni”
https://www.youtube.com/watch?v=gQ5b-RFtdD0

Előzmény

Válasz

A kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport, amelynek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és az itteni piacon közreműködő svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét – közölte Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban - írja az economx.hu .

A Spar-csoport feje az osztrák szaklapban ismertette, hogy a kisajátítás megakadályozása érdekében két részre osztották a magyar üzletágat: a cégcsoport megvonta Magyarországról a telek- és épületjogokat, illetve a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat, amelyek kezelését Svájcba telepítette át. Ott a Spar az Aspiag Management AG leánycéget működteti, amely több európai piacon működik közre a lánc üzemeltetésében.

Eszközeinket és ingatlanjainkat leányvállalatunknak, az Aspiagnak adtuk. Mert tudjuk, hogy Orbán nem akar bejutni Svájcba, és meg akartuk nehezíteni a hozzáférését a magyar üzletekhez – közölte Reisch - idézi a lap.
https://www.enyugat.hu/cikk/47105_az_osztrak_spar_csoport_orban_viktor_oligarchai_elol_menekul

Válasz

Egyetlen gigaberuházónak adhat lehetőséget a kormány, hogy új szélerőműveket építsen Magyarországon

„Ennyi új csatlakozást a hálózat nem tud fogadni”

A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet
https://www.portfolio.hu/uzlet/20240307/bejelentette-a-kormany-stoptablat-kapnak-az-uj-naperomuvek-egy-helyre-terelik-a-szeleromu-beruhazasokat-673381
a Magyar Közlönyben,
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/66f310041b66f1730a7a441704b8302ea582bb1a/megtekintes
ami alapjaiban befolyásolja a piaci viszonyokat. Ennek háttere, hogy január 4-ig a hazai energiapiac befektetőinek le kellett adniuk, hogy milyen csatlakozási igényekkel, milyen megújuló erőműveket szeretnének fejleszteni (elsősorban napról és szélről van szó). A beruházóknak be is kellett fizetniük a fejlesztési tervükre megadott 4,9 millió forint/MW összeg 20 százalékát.

Az volt az ígéret, hogy az állam február 28-án majd kiadja ezek után a vonatkozó műszaki gazdasági tájékoztatót (MGT-t), de aztán kiderült, hogy egyrészt ez csúszik, másrészt alig kaphat valaki új csatlakozási lehetőséget. A kormány rendeletének indoklása szerint túl sok összesen 10 gigawatt kapacitás feletti beruházási terv érkezett, ennyi új csatlakozást pedig a hálózat nem tud fogadni. Az elosztók és a rendszer-üzemeltető Mavir nem tud komolyabb hálózatfejlesztéseket ígérni (itt hiányzik talán a legjobban az uniós forrás), ezért

-- az új rendelet szerint most egyáltalán nem kaptak csatlakozási időpontot az új ipari méretű (0,5 megawatt feletti) új naperőművek, és szélerőműveknek is mindössze egyetlen új csatlakozási pont épülhet.

Ami a szelet illeti, ma Magyarországon 330 MW szélkapacitás van, de mivel az unió felé 1000 MW-t vállaltunk a Nemzeti Energia és Klímatervben (a NEKT-ben), a differenciát szeretné a kormány egyetlen pontra, koncentráltan kiadni. Így a terv szerint épül majd egy 670 MW-os projekt, legalábbis ezt lehet a rendeletből kiolvasni.

Egy gigaprojekt jöhet

Az általunk elért szakmabeliek nem értették, mi az, hogy 670 MW szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásunk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (korábbi verziónkban azt írtuk, hpgy a spanyol cég azóta kivonult a magyar piacról, de olvasói jelzésre ezt korrigáltuk, mert olvasónk azt jelezte, hogy a cég aktív Magyarországon).

Valami hasonlót jósolnak most a szakemberek:

-- valaki, aki rendkívül tőkeerős, majd kap egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.

Tőkeerő pedig kell, hiszen közel 20 milliárd forintnyi biztosítékkal kell rendelkezni 670 MW fejlesztéshez. De ez miért jó? Hol könnyíti a magyar áramrendszer nehézségeit egy ilyen koncentrált betáplálás? Hol fog megvalósulni ez, és ott milyen tájseb keletkezik?

A szakma szerint egy olyan nagy szélcsatorna van Magyarországon, ahol érdemes fejleszteni: a tölcsér vagy sáv teteje a Sopron–Esztergom-vonal, az alja a Pécs–Szeged-vonal. Itt érdemes szélerőművet telepíteni. Mindenféle előzetes mérés alapján a legjobb hazai terület a Bakony, a második legjobb a Kisalföld. Ám mivel a Bakony részben természetvédelmi terület, illetve 2016 óta létezik egy olyan szabály, hogy a katonai radarok 40 kilométeres, míg a polgári radarok 15 kilométeres környezetében sem lehet új szélerőmű, így

-- szinte egyedül Győr nyugati része és annak környezete tűnik lehetséges helyszínnek egy ilyen hatalmas szélparknak.

Mindenesetre az elég meglepő lenne, ha ott megjelenne a 670 MW-nyi szélpark, vagyis mondjuk 150 darab, egyenként 4,2 MW-os turbina.

Az unió mindenesetre valóban harcolt azért, hogy lehessen telepíteni újra szélerőművet Magyarországon, állítólag erre jött az az ötlet, hogy koncesszióba adják mindezt, de ezt az unió nem támogatta. Ugyanakkor a magyar fél azt is gondolhatta, hogy semmi baj, a csatlakozási pontok kiosztását úgyis az állam végzi.

A szakmából nekünk azt mesélték, hogy az érdeklődő külföldi beruházók (portugálok, németek) hamarosan majd csomagolnak is, mert rájöttek, hogy itt nem terem nekik babér. Pedig hallottunk olyan cégekről, amik már mértek, egyezkedtek az önkormányzatokkal, előkészítettek. A januárban az államnak hiába befizetett pénzek ugyan most visszajárnak, de így is mindenkinek lesznek elsüllyedt költségei. Konkrét befektetőket nem hallottunk, akik majd kivonulnak, de az biztos, hogy vannak bőven magyar és külföldi cégek, amelyek profiljuk alapján érdeklődhettek ezen a piacon. Az állami MVM, a MET, az Alteo, a német Abo Wind vagy a francia Veolia is ilyen.
https://telex.hu/gazdasag/2024/03/13/szeleromu-napenergia-lantos-csaba-megujulo-energia

Válasz

A bajba jutott önkormányzatok felett a kormány venné át az irányítást
Infostart - 2024. március 5.

A most társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint a kormány csődbiztosokat rendelne a veszteségesen működő településvezetések vezetéséhez. Ha a kormányhivatal úgy rendeli, akkor ezek a biztosok vennék a települések irányítását is.

Arról még decemberben döntött a kabinet, hogy ha egy önkormányzat hiánnyal fogadja el a konszolidált költségvetését, a kormányhivatal csődbiztost jelöl ki, akinek a fizetésképtelenség megelőzése az elsődleges feladata - írja a portfolio.hu. Vagyis nem lehet egy település – és a tulajdonában lévő, 30 milliárd forint mérlegfőösszegű cégek – büdzséjét úgy elfogadni, hogy azok eleve hiánnyal, veszteséggel számolnak, veszélyeztetve ezzel a közszolgáltatásokat (tömegközlekedés, szociális és egyéb ellátások, stb.).

A portál szerint most a kormány a csődbiztosokra vonatkozó tervezetet társadalmi egyeztetésre küldte. Eszerint a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője döntene majd az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről. A határozatokat a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) modulon keresztül kézbesítik.

-- A csődbiztos széles körű jogokkal rendelkezne.

Például hozzáférhet bármilyen irathoz, intézkedési terveket készíthet, valamint közép- és hosszú észszerűsítheti a gazdálkodást és feladatellátást. Az önkormányzati csődbiztos köteles a tevékenysége során a titoktartásra, kivéve, ha az közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát vagy egyéb törvényben meghatározott kötelezettséget érinti.

A portál szerint a törvénytervezetről kezdett társadalmi egyeztetés március 12-ig tart. A kormány szerint az új szabályok célja a közösségi adósságkezelés hatékonyabbá tétele és az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának biztosítása.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/05/a-bajba-jutott-onkormanyzatok-felett-a-kormany-venne-at-az-iranyitast

Válasz

Visszalépett a Gábor Dénes Egyetem pénteken az általuk kiszemelt XII. kerületi iskola átvételétől.

Kifejezett felháborodást váltott ki nemrég a szülők körében, hogy a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át,

-- és felmenő rendszerben fizetőssé tenné az oktatást

az intézményben. A szülőknek ebben az esetben csak véleményezési joga van, az átadásról a fenntartó Belügyminisztérium dönt, azonban már a XII. kerület önkormányzata és a kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat is jelezte, hogy nem támogatja az átvételt. Némi meglepetésre pénteken közzétett nyílt levelében a Gábor Dénes Egyetem bejelentette, hogy visszalép.
https://gde.hu/hir/a-gabor-denes-egyetem-tajekoztatasa-a-tamasi-aron-altalanos-iskola-gimnazium-es-nemet-nemzetisegi-gimnazium-fenntartovaltasa-ugyeben

Az egyetem szerint „az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is”. A közlemény szerint mivel az iskola átvételével kapcsolatban „szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd” és „értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak”, úgy döntöttek, hogy visszalépnek a fenntartói jog átvételének szándékától.

Nemrég a katolikus egyház jelentkezett be a XIV. kerületi Jókai Mór Általános Iskoláért. Az iskola fenntartását az Esztergom–budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága venné át az államtól. Ehhez a szülők több mint felének támogatása szükséges, akik a Hvg.hu és a Magyar Hang információi szerint nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötletet.
https://hvg.hu/itthon/20240306_bejelentkezett-egy-zugloi-altalanos-iskolaert-a-katolikus-egyhaz

A Hvg emlékeztetett: korábban sikertelenül próbált meg az ortodox egyház átvenni zuglói intézményeket, mert a szülők többsége nem támogatta a kezdeményezést.

Az elmúlt években évről évre egyre több állami fenntartású iskola és önkormányzati fenntartású óvoda került át más fenntartókhoz, elsősorban egyházakhoz. Mint a Magyar Hang nemrég az Oktatási Hivataltól kikért adatok alapján megírta: a 2022-23-as tanévben a nevelési-oktatási intézményekbe járó gyermekek csaknem negyede, 24,1 százaléka
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/zsugorodo-allami-oktatas-157155
már nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekbe járt, 17 százalékuk valamilyen egyházi fenntartású intézménybe.
https://hang.hu/belfold/nem-mindenhol-lelkesednek-a-szulok-az-iskolak-fenntartovaltasaert-162285

Válasz

Egy két és fél milliárd forintos állami támogatást kapó hotelberuházáshoz korábban lebontották Sárváron a halottasházat. Az ügyről beszámoló momentumos képviselő szerint a fejlesztés Tiborcz István érdekeltsége is. A hotelhez vezető út építéséhez a befektetők megvették az állami tulajdonú, a kórházhoz tartozó szomszédos területet, lebontották az ott található proszektúrát, a kerítést és egy raktárépületet.

A Nyugat.hu néhány napja számolt be a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton Facebook-közleményéről. Ebben a politikus a Sárváron épülő, két és fél milliárd forintos állami támogatást kapó, ötcsillagos hotelről beszél (Melea The Health Concept Hotel), amelyhez eredetileg nem vezetett út. A beruházók ezt úgy oldották meg, hogy megvették a magyar állam tulajdonában lévő, a kórházhoz tartozó szomszédos területet, és azon keresztül építettek utat. Ehhez lebontották a proszektúrát, a kerítést és a raktárépületet.

A cikkre levélben reagált a beruházó, az UNIONE Sárvár Kft., többek között az alábbit hangsúlyozva:

„A társaságunk által birtokolt telek évtizedekkel korábbi kiszabályozásakor a sárvári önkormányzat határozta meg a telek megközelítésének módját – az akkor még önkormányzati tulajdonban álló – Szent László kórház területén keresztül, és értékesítette ezután a telket.”

Megállapodás az állammal és a kórházzal

A szállodát fejlesztő és üzemeltető UNIONE Sárvár Kft. arról tájékoztatta a Nyugat.hu-t, hogy a cég 2023-ban kötött megállapodást a magyar államot képviselő MNV Zrt.-vel, illetve a sárvári Szent László kórházzal.

-- A megállapodás értelmében az UNIONE Sárvár Kft. vállalta „közel kétszázmillió forint értékű értéknövelő beruházás megvalósítását az érintett területen, illetve a sárvári Szent László kórház számára”.
https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-utert-cserebe-uj-halottashazat-es-parkolokat-epit-sarvarnak-a-luxusszallodat-fejleszto-ceg/32789990.html

Válasz

Elmeszelte az Alkotmánybíróság a kastélytörvényt

A döntés nem zárja ki, hogy egy újabb nekifutással, feszesebb feltételrendszer mellett Lázár ismét nekifusson a kastélymagánosításnak. Természetesen nem garantálja azt sem, hogy az állami NÖF ezután jó gazda módjára, felelősen fogja kezelni a gondjaira bízott kastélyokat. A szervezet, amióta Lázár irányítása alá került, időnként demonstratív lépésekkel próbálta igazolni, hogy a kastélyok fenntartása ebben a konstrukcióban – vagyis költségvetési forrásból működő vidéki muzeális kiállítóhelyként – lehetetlen feladat.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/19/alkotmanybirosag-kastelytorveny-lazar-janos-dontes/

Egyelőre elmeszelte...

Válasz

Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogat 270 millió forinttal a magyar állam, akik aztán a magyar párt kampányát segítik | 2024. január 16.

Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak egy szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot
https://www.kozvelemeny.sk/
címen - írja a Napunk.
https://napunk.dennikn.sk/hu/3775002/a-magyar-szovetsegnek-segit-az-a-titokzatos-szervezet-amely-700-ezer-eurot-kapott-a-magyar-allamtol/

A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban. ...

A magyar kormány többek között közel négy milliárd forintnyi célzott sajtótámogatásokkal igyekezett a felvidéki magyar közvéleményt a maga képére formálni az elmúlt években,

-- de a választások előtt Habony és csapata Robert Fico pártját és szövetségeseit is segítette.

Fico éppen kedden jön hivatalos látogatásra Budapestre, Orbán Viktorral többek között a közös ideológiai front kérdéseiről tárgyalnak.

Válasz

Hárommilliárd forintnyi PCR-teszt végezte a kukában az Országos Vérellátó Szolgálatnál

Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.

„Az Országos Vérellátó Szolgálatnál 2022 májusában 3 milliárd forint értékben selejteztek a Covidhoz kapcsolódó teszteket, lejárat miatt. Ezt az összeget az állam finanszírozta az OVSZ számára” – az üzenetet még októberben kaptuk, miután megírtuk, hogy a Bayerné Dr. Matusovits Andrea által vezetett Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket a nő ismerőseinek cégétől.

... 2020-ban, amikor mindenhol hiány volt a védőfelszerelésekből, a Vasculare Venture Kft. egyfajta védőhálót kapott az OVSZ-től, hiszen az állami tulajdonú Vérellátó közbeszerzések nélkül, kormányzati hátszéllel férhetett hozzá védőeszközökhöz is.

-- Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott, és a bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a tulajdonosok.

A rendőrség egyébként nem indított nyomozást a Bayer Zsolt feleségéhez köthető Országos Vérellátó Szolgálat PCR-tesztjeinek beszerzése miatt, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/11/harommilliard-forintnyi-pcr-teszt-vegezte-a-kukaban-az-orszagos-verellato-szolgalatnal/

Válasz

Ezeket a laptopokat osztják szét az iskolákban... átlagosan nettó 180 ezer forint értékben és uniós pénzből

Ezekben a hetekben, hónapokban osztották, osztják ki az általános iskolákban és a középiskolákban az ötödik, hatodik és kilencedik osztályosoknak azokat a laptopokat, amelyeket uniós pénzből szerzett be a Klebelsberg Központ a „digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” elnevezésű projekt keretében. Ebben a tanévben összesen 140 ezer laptopot vásárolt a Klebelsberg Központ bruttó 33 milliárd forint értékben a beszállítóktól.
https://archive.palyazat.gov.hu/rrf-121-2021

A gépeknek az alábbi (minimum) hardverspecifikációknak kellett megfelelniük:

-- 11 hüvelykes, HD (1366 x 768 pixel) felbontású, érintésérzékeny kijelző,
-- Intel Pentium Silver N6000 processzor,
-- 4 gigabájt DDR4 memória,
128 gigabájt SSD,
...

-- Mindegyik notebook szinte pontosan ugyanolyan, nincsen nagy különbség köztük sem funkciókban, sem sebességben, sem kijelzőben. Ezek a gépek hajszálpontosan a pályázati kiírásban szereplő minimális műszaki követelményeknek felelnek meg

– erősítette meg a 24.hu-nak Erdős Márton, a PCW főszerkesztője.
https://24.hu/belfold/2024/01/11/klebelsberg-kozpont-kozbeszerzes-iskolai-notebook-projekt-digitalis-oktatas/
___

*** Hadházy Ákos
-- 2023. november 27.
... elfelejtenek dicsekedni a fideszes politikusok, hogy a gépeket az EU-s ún. helyreállítási alap terhére vették. Aminek forrásait persze még nem fizették ki, mivel az unió élt a gyanúval, hogy esetleg ellopják az egészet…
Az elmúlt napokban önöktől kapott adatok alapján úgy tűnik, a nagy csinnadrattával kiosztott számítógépek rendkívül gyenge műszaki tartalommal érkeznek, meglehetősen drágán.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=910711370417158&set=a.443185497169750


-- 2023. november 28.
... két-háromszorosan túlárazott, elavult és gyenge laptopokat osztogatnak az iskolákban a legújabb EU-s projekt keretében. A projekt mostani szakaszában 120 ezer gépet osztottak ki 26 milliárd+ÁFA összegben, ez gépenként bruttó 270 ezer forint körüli összeg. Azonban az Önök által küldött adatok alapján ebből a pénzből átlagosan kb. 90-140 ezer forintot érő, már régen nem is forgalmazott eszközöket kaptak a gyerekek. Mintha valahol egy raktárban, évek óta porosodó gépeket szedtek volna elő.

Belegondolni is rossz, hogy csak ezen az első szakaszon valaki (minimum) 12 milliárdot keresett jogtalanul. Az pedig már-már humoros, hogy ezt az irgalmatlanul sok pénzt úgy lopták el, hogy az EU a korrupciós aggályok miatt még el sem kezdete folyósítani az ún. Helyreállítási Alap pénzeit (a projektet ebből finanszírozza a kormány a hangzatos, „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és pedagógusok számára” című projekt keretében).

Az ügyben bejelentést fogok tenni az Európai Csalás Ellenes Hivatalnál (OLAF), és a vicc kedvéért a magyar Integritás Hatóságnál is. A magukat rendszeresen hülyének tettető rendőröknél kár lenne feljelentést tenni, hiszen már számtalanszor le merték írni: „az, hogy valamit a piaci árnál jóval drágábban vesz az állam, önmagában nem kelti bűncselekmény gyanúját”.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=911055690382726&set=pcb.911055753716053

Tudom, hogy durvák a fenti megállapítások, ezért összegyűjtöttem néhány részletet itt:
https://hadhazyakos.hu/2023/11/27/iskolai-laptop-beszerzes/


-- 2023. december 11.
Darabonként ezer forintért ragasztottak matricát az iskolai laptopokra
Újabb részletek jutottak el hozzám az iskolákban osztogatott – elavult és gyenge – laptopok beszerzéséről. Megtaláltuk az egyik szerződést, így pontos árakat is látunk már:

A Lenovo 300w Gen4 notebook (4 GB RAM és 128 GB SSD) darabját nettó 180 929 forintért vette a Klebelsberg Központ, ami ÁFÁ-val együtt majdnem 230 ezer. Mi Magyarországon már nem találtunk hasonlót, olyan elavult, de az utolsó elérhető ára 409 dollár volt, ami nagyjából 140 ezer forint.

A java viszont csak ez után jön: az önmagában is túlárazott notebookhoz csaptak még mindenféle egyéb tételeket: táska, egér, Windows licence és a matricázás! Igen, valaki kibontotta ezeket a gépeket és egyenként ráragasztott két matricát, egy leltári vonalkódot, meg egy tájékoztatót, hogy milyen EU-s projektből származik. Ez a matricázás az árlista szerint 1000 forint +ÁFA összegbe került gépenként. Ezen kívül felszámolnak 2000 forintot (+ÁFA természetesen), azért, hogy a gépeket a „teljesítési helyszínekre”, vagyis az iskolákba kiszállítsák. Ha valamelyik futár céggel, egyenként vitették volna ki őket házhoz, akkor is fele ennyibe került volna (így csak ezen tízmilliót csaltak volna el), de itt csak az iskolákig kellett szállítani, ahol aztán a tanárok osztották ki a szülőknek.

Van még egy rejtélyes tétel, „üzembe helyezéssel kapcsolatos speciális követelmények” címen, amit ráadásul nem a notebookok számával megegyező mennyiségben számolnak el, összesen 64,8 millió forintért (+ÁFA). Összesen tehát tízezer darab notebook nettó 1 milliárd 988 millió forintba került, vagyis darabonként nettó 198 871 forintba, ami ÁFÁ-val együtt 252 566 forint. Egy olyan gépért, ami amúgy legfeljebb 140 ezer forintot ér…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=917783183043310&set=a.443185493836417


-- 2023. január 08.
Használt laptopokat osztottak ki az iskolákban?
Egy budapesti gimnazista szüleitől kapott információk alapján már az is kijelenthető, hogy az újként kiadott, a Klebelsberg Központ leltári matricájával ellátott gépek legalább egy része HASZNÁLT. Ahogy a nekem küldött levélben írták:

„A látszólag új, dobozos, mindenkinek teljesen egyforma laptop elindításakor érdekességekre bukkantunk:

-- Több mappa volt a kezdőképernyőn és beazonosítható az ember is, aki használta, 2022-es fájlokat is találtunk rajta. Családi fotókat, munkahelyi felmondást, kriptovalutázás elszámolásokat, munkahelyi referencia-fotókat. Beazonosítható a felhasználó: név, bankszámlaszám, anyja neve, lefotózott lakcímkártya és személyi igazolvány, illetve kb. minden is benne van a tárolt dokumentumokban.”

A leírtak alapján még örülhetnek a gimnazista szülei, hogy nem felnőtt tartalmakat találtak a gépen… Mindenesetre egyre erősebb a gyanú, hogy nem csak eladatlan, elfekvő készleteket osztottak ki nagy csinnadrattával, hanem – legalább részben – egyszer már használt, majd valamiért újra dobozba került gépeket.

Vannak más jelek is, amelyek a használt gépekre utalnak.

Egy helyi csoportban valaki a gépek gyenge teljesítményére panaszkodott, mire a fideszes képviselő kiosztotta, hogy ezek a gépek „viszonylag újak”,

-- hiszen „legutóbb a népszámlálás során használták őket”.

Ez teljesen új információ, mivel eddig csak azt tudtuk, hogy a 2022-es népszámláláshoz a KSH tableteket vásárolt, és azok egy részét adták később a tankerületeknek (a tabletek szállítója az a SERCO Zrt. volt, amely a nagy laptopbeszerzésben is érdekelt). Erről még fel fogok tenni még néhány tisztázó kérdést az illetékeseknek, és persze vannak más szempontok is, amik előkerültek ezzel az üggyel kapcsolatban. Folytatása következik.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=934036908084604&set=a.443185497169750

-\\-

A támogatás új laptopokra szólt..., 4 GB RAM semmire nem elég, a 11 colos monitor pici, nem lehet használni a szövegszerkesztőt, stb..

Válasz

Tényleg pofára megy – nyíltan fideszes „civil” szervezetek nyertek a Bethlen Alapkezelő pályázatán

A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent.

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – szól az ismert mondás, de hogy ennyire? A K-Monitor vette észre a napokban, hogy rengeteg valós, fontos munkát végző helyi civil egy fillért sem kapott, vagy csak aprópénzt a Városi Civil Alapból, amelyből a pénz 40 százalékát, hozzávetőlegesen mintegy másfél milliárd forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő gyakorlatilag fideszes kampányszervezeteknek osztott ki.
https://www.facebook.com/Kmonitor/posts/pfbid029R7cygFuAs71bePnR5EWZbwDc77pV2dupY5xj6tHQyoxR4YPsbCkxVuNtqBcHnjGl

A valódi civil iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek, hagyományőrzők, ifjúsági munkások, szociális segítők, cukorbetegek csak a többin osztozkodhattak, sokak szerint erre nem is lehet más magyarázat, mint hogy a kormánypártok választókerületi vezetői befolyásolták a nyertesek listáját – írta a szervezet.

-- a támogatás elnyeréséhez leginkább a politikai érdekérvényesítő képesség szükséges és nem a civil kurázsi.

... néhány évvel ezelőtt országos botrány keveredett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek honi egyházak milliókat, esetenként tízmilliókat, méghozzá református és katolikus templomok felújítására. A történtek azért nehezen magyarázhatók, mert a magyarországi románok döntő többsége – ahogy az anyaországi románok is – ortodox, görögkeleti vagy baptista vallásúak. Sőt, akadt olyan település, a Békés megyei Mezőgyán, ahol bár a népszámlás során senki nem vallotta magát románnak, mégis a helyi református templom felújításának indoka a román hitélet megerősítése volt. Ám az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások a legkevésbé sem zavarták a pénzosztó alapkezelőt és Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség nemzetiségekért és egyházakért felelős államtitkárát.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tenyleg-pofara-megy-nyiltan-fideszes-civil-szervezetek-nyertek-a-bethlen-alapkezelo-palyazatan-264429

Válasz

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport! | 2023. december 18.

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,
https://www.facebook.com/stopkb
mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Ezért most újra összehívtuk a csoportokat, a témában közös állásfoglalást adtunk ki,
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Civil_allasfoglalas_2023.12.15.pdf

és az alábbi közös levelünkkel megkerestük Novák Katalint is.
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Koztarsasagi-Elnoki-kerelem_2023-12-15.pdf

Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportja:

Aligai Fürdőegyesület
Civil Kollégium Alapítvány
Fertő Tó Barátai Egyesület
Göd-ÉRT Egyesület
Huszonkettesek Építészcsoport
Összefogás a Balatonért
https://www.cka.hu/a-stop-kb-akciocsoport-allasfoglalas-es-level-novak-katalinnak/

Válasz

Csak a fideszes vezetésű önkormányzatok vehetnek fel hitelt, az ellenzékiek nem – ez olvasható ki abból a csütörtökön közzétett kormányhatározatból, amelyben tételesen felsorolták, hogy a kormány mely önkormányzatok hitelfelvételi kérelmét támogatta, és melyikeket utasította el. A 2011-es adósságrendezése óta ugyanis csak a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt az önkormányzatok.

A kormány elutasította Budapest, Gödöllő, Dunaújváros és Miskolc hitelkérelmét, míg Békéscsaba, Szolnok, Sopron és Szarvas megkapta az engedélyt. A táblázatból kiderül, hogy a fideszes vezetésű Debrecen felvehet 13 milliárd forint hitelt, míg a jóval nagyobb költségvetésből működő Budapestnek 16,5 milliárdos kérelme nem kapta meg a zöld lámpát.

A Belügyminisztérium az ATV kérdésére azt írta, hogy a kormány minden esetben a beadott kérelmek alapján hozza a döntést, és célja, hogy az önkormányzatok működőképességét fenntartsa, az eladósodásukat megakadályozza.

-- „Azoknak az önkormányzatoknak a hitelkérelmét támogatta, akik jól gazdálkodnak, akiknél a csőd és az eladósodás nem fenyeget”

– fogalmaztak, és válaszukból az is kiderült, hogy a kormány elé kerülő kérelmeket a Magyar Államkincstár mellett a kormányhivatalok is áttekintik.
https://telex.hu/belfold/2023/12/17/hitelfelvetel-fideszes-onkormanyzatok-belugyminiszterium

Válasz

A budavári önkormányzat elmarasztaló határozata után

Az I. kerület képviselő-testülete megbízatásának megszűnéséig 20 százalékkal csökkentette a polgármester illetményét.

Fegyelmi eljárásban marasztalta el az I. kerület polgármesterét a budavári önkormányzat képviselő-testülete, mert álláspontjuk szerint V. Naszályi Márta súlyosan megszegte a tisztségéből eredő kötelezettségeit – jelentette be Varga Dániel független önkormányzati képviselő szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A kormánypárti többségű képviselő-testület szerdai döntése értelmében V. Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) illetményét a megbízatásának megszűnéséig - a jövőre esedékes helyhatósági választásokig - húsz százalékkal csökkentették.

A szavazáskor nyolcan szavaztak a polgármester elmarasztalása mellett, míg négyen a fegyelmi eljárás ellen – ismertette Varga Dániel.
https://hvg.hu/itthon/20231213_V_Naszalyi_Marta_Budavari_Onkormanyzat_fegyelmi_elmarasztalas

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere a Fidesz fővárosi szervezetének Facebook-oldalára szerdán feltöltött videóban felháborítónak nevezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a munka helyett a pártpolitikát választotta és faképnél hagyta a Fővárosi Közgyűlést. Hozzátette: a főpolgármesternek fontosabb volt „I. kerületi párttársának az ügyében” a látványos demonstráció, mint a közgyűlés ez évi utolsó ülésén az eltervezett munka folytatása.

Ugyanakkor a fideszes polgármester kijelentései némiképp álságos árnyalatot öltenek annak tükrében, hogy az I. kerületben általában csütörtökön ülésezik a képviselő-testület, ám V. Naszályi Márta meghallgatását valamiért pont sikerült szerdára kiírni, amikor a fővárosi közgyűlés is ülésezik. Ezen pedig V. Naszályi Mártának, mint kerületi polgármesternek kötelező megjelenni.

Előzmény

Válasz

Karácsony Gergely berekesztette a Fővárosi Közgyűlés ülését, majd átbuszozott az I. kerületbe, hogy kiálljon az I. kerületi önkormányzati testület által megvádolt baloldali polgármester, V. Naszályi Márta mellett. | december 13.
https://www.youtube.com/watch?v=LRCH8dc6DpI

Karácsonnyal tartottak a Fővárosi Közgyűlés többségét adó pártok képviselői, polgármesterei is.

A buszozásról és az I. kerületben történtekről videónkat, sok nyilatkozattal itt találja:
https://www.facebook.com/gulyasbalazsoldal/videos/366551362582500

Még szinte el sem kezdődött a fővárosi önkormányzat szerdai ülése, amikor a főpolgármester bejelentette, hogy megszakítja azt, majd a DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd-frakció polgármestereivel és a független Baranyi Krisztinával kivonult a teremből, és busszal elindult a Várnegyedbe a kerületi városházára. A nem kormánypárti politikusok V. Naszályi Márta polgármester mellett álltak ki, aki ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett az I. kerület fideszes többsége. 11 óra után a polgármesterek és a képviselők a Fidesz képviselői nélkül folytatták az ülést, akik elhagyták a Fővárosi Közgyűlést.

V. Naszályi a fegyelmi eljárásról korábban azt írta, hogy az önkormányzati választások után a Fidesz úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azóta a jegyzői jelzés ellenére jogilag aggályos előterjesztésről is dönthet a képviselő-testület. Állítása szerint a „megszerzett többséggel élve Fidesz-közeli közalapítványba próbálják kipumpálni az önkormányzati közpénzt”.

A polgármester hozzátette: „a testületi többség elvonta a polgármester döntési jogköreinek jelentős részét, és több százmillió forintot tervez utalni az átláthatatlan elszámolású és működésű alapítványoknak”. Szerinte a jogszerű működést a jegyző felügyeli, jogszabályba ütköző határozatokat nem hajtathat végre.
https://telex.hu/belfold/2023/12/13/fovarosi-kozgyules-v-naszalyi-marta-atvonulas-i-kerulet-tamogatas

Az I. kerületben mindent bevet a helyi Fidesz, hogy 2024-ben megbuktassa V. Naszályi Mártát. A 2022-es időközi választás óta a kerületben többségben lévő jobboldali frakció, illetve a Fidesz a fegyelmi eljárás mellett vizsgálóbizottságot is kezdeményezett a polgármester ellen a Ruszwurm cukrászda tulajdonosának vesztegetési vádjai miatt. A cukrászdatulajdonos két budavári cukrászdát üzemeltet, a kerülettel hosszú évek óta vitában áll. Az ügy részleteit és a cukrászdatulajdonos álláspontját ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.
https://telex.hu/belfold/2023/11/20/i-kerulet-varnegyed-v-naszaly-marta-borocz-laszlo-ruszwurm-cukraszda

Válasz

Ctrl+C, Ctrl +V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány

Miután átengedte a Kúria az LMP népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény megsemmisítéséről, a kormány egyszerűen átmásolta az egészet egy még a parlament előtt lévő jogszabályba, hogy egy érvényes referendum se vonatkozhasson rá.

Valószínűleg nem akadt még példa arra a magyar jogalkotásban, hogy egy hatályban lévő és a kormány által megsemmisíteni nem kívánt jogszabály szövegét gyakorlatilag egy az egyben átmásolják egy másikba. Ma erre kerül sor a kora esti parlamenti szavazással – amelynek eredménye borítékolható. A kormány ugyanis múlt héten egy 104 oldalas módosító indítványcsomagot nyújtott be az építési törvényhez, és ezt a parlament Törvényalkotási Bizottsága (TaB) átengedte, így este hat óra után szavazhat róla az Országgyűlés.

A módosító javaslatcsomag leghosszabb fejezete a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat sorolja tíz oldalon keresztül. Ez a szöveg gyakorlatilag megegyezik a kiemelt beruházásokról szóló törvény egyébként hatályban lévő szövegével. A kormány képviselője azzal indokolta a Törvényalkotási Bizottság ülésén a módosítást, hogy a kormány úgymond szeretné egyetlen jogszabályba foglalni az egy tárgyra vonatkozó jogszabályokat.

Hosszú árnyék

A törvényszöveg átmásolásával azonban valójában az LMP népszavazási kezdeményezését lehetetlenítheti el a kormány. A párt azt a kérdést tenné fel népszavazásra, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt?” (A törvény elfogadásának évéből látszik, hogy eredetileg még a Gyurcsány-kormány alkotta meg, de a Fidesz járatta csúcsra a használatát többszöri módosítást követően.)

Jogot nem, jogelvet sérthet

A témában ráadásul az utolsó pillanatban még Semjén Zsolt is beadott egy módosító indítványt, amely kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások ügyében az adott kormányhatóság elsőfokú határozatával szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha ezt a kormány egy rendeletben külön lehetővé teszi. Kanász-Nagy Máté szerint a kormány képviselője a már említett TaB-ülésen cáfolta, hogy ezt már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni fogják, de így sem egyértelmű, hogy mi volt a jogalkotó szándéka.

A hatályos törvény lényege, hogy a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokra egyedi szabályokat lehet meghatározni kormányrendeletben – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem környezeti, sem műemlékvédelmi, sem építészeti szempontokat nem mérlegelhetnek az illetékes hatóságok.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ctrl-c-ctrl-v-megoldassal-uresiti-ki-teljesen-a-nepszavazas-intezmenyet-a-kormany/32727476.html

Válasz

A fővárosi önkormányzat beperli az V. kerületet a megkerülésével, áron alul értékesített ingatlanok miatt | 2022.

Ahogy azt a Népszava megírta: a belvárosi testület esélyt sem adott a fővárosnak arra, hogy élhessen elővásárlási jogával a tavaly októberben meghirdetett és januárban már el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége január végén úgy döntött: a dobra vert lakások, irodák, raktárak piaci, illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – él elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant. Városházi számítások szerint a valós ár ennek a kétszerese lehet.

Az ügyleten egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy 19 éves dunaharaszti vállalkozó százmilliókat nyert. A Karácsony Gergely főpolgármester vezette közgyűlés a megvett, majd újra eladott ingatlanok árának remélt több száz milliós – most éppen magánzsebeket gazdagító – hasznából fővárosi önkormányzati lakásokat újítana fel. Ennek érdekében jelezte elővásárlási jogát, de a belváros szerint elkéstek vele. A főváros ezt vitatja, ezért perben próbálja visszaszerezni az ingatlanokat.
https://nepszava.hu/3146946_budapest-fovarosi-onkormanyzat-per-ingatlan-belvaros-lipotvaros-v-kerulet

Előzmény

Válasz

Több mint félmilliárd forint értékben újabb hét ingatlant adna el az V. kerületi önkormányzat az értékbecslés szerinti ár alatt. Az erről szóló előterjesztést a csütörtök délelőtt az önkormányzat képviselő-testülete a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta.

A jelenlegi szabályozás szerint a belvárosi önkormányzat nem lakás célú ingatlanokat (tehát irodákat, üzlethelyiségeket, raktárakat) több mint egy év bérlői jogviszony után az értékbecsült ár 90 százalékáért eladhatja a bérlőnek. Korábban ez 70 százalék volt, amivel bérlők sokasága tudott jóval a piaci ár alatt ingatlant vásárolni.

A mostani körben két viszonylag nagy alapterületű ingatlan is van. Az egyik egy Sörház utca 4. alatti, 302 négyzetméteres pincehelyiség, amit 119,6 millió forintért, vagyis nagyjából 400 ezer forintos négyzetméteráron adnának el az azt bérlő, vendéglátással foglalkozó cégnek. A másik egy Kossuth Lajos tér 16-17. alatt található 618 négyzetméteres pinceterület, amit 283 millió forintért, vagyis 450 ezer forintos négyzetméteráron adnának el. A vevő ebben az esetben az Országgyűlés Hivatala.

Ezen kívül eladnak még:

-- egy 28 négyzetméteres helyiséget a Magyar utca 27-ben;
-- egy 16 négyzetméteres helyiséget a Régiposta utca 15-ben;
-- egy 31 négyzetméteres helyiséget a Kristóf tér 5. alatt;
-- és egy 54 négyzetméteres helyiséget a Váci utca 51. alatt.

A rendszerváltás után az V. kerület szinte páratlan ingatlanvagyont örökölt több száz különösen értékes üzlethelyiséggel, irodával, valamint a sokszor ezekhez tartozó raktárakkal és pincehelyiségekkel. Ezt az ingatlanvagyont az önkormányzat azóta rendszeresen ismétlődő hullámokban mára nagyrészt eladta.

A kerületben 2007-ben, Rogán Antal polgármestersége idején vezették be azt a szabályt, amely értelmében bérlők egy év jogviszony után a bérelt irodáikat, üzlethelyiségeiket és raktáraikat azok becsült értékének 70 százalékán eladhatják (ez tavaly óta 90 százalék). Ezzel a módszerrel rengeteg baráti cég úgy jutott nagyon olcsón ingatlanokhoz, hogy kibérelt egy helyiséget, egy évig nem csinált semmit, aztán megvette azt.

A leglátványosabb ilyen eset egy Gerlóczy utcai, a Városházára néző ingatlané. Itt egy 340 négyzetméteres telken egy 306 négyzetméteres ház áll, ami 2016-ig teljes egészében az önkormányzaté volt. Ekkor az ingatlan 8 százalékát csere útján megszerezte egy cég, a maradék 92 százalékot pedig összesen 55,6 millióért adta el az önkormányzat. Az alsó hangon is több százmillió forintot érő ingatlan így aprópénzért került a szerencsés befektetők kezébe. Erről itt írtunk bővebben.
https://telex.hu/belfold/2022/03/20/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat

A Tiéd a Belváros-frakciót vezető Kovács Alex Gábor a Telexnek azt mondta: semmi nem indokolja az eladásokat, mert a kerület számláján most is 17 milliárd forint van. Szerinte a mostani körrel együtt csak ebben az önkormányzati ciklusban 16 milliárd forintot érő ingatlant adtak el, amivel jelentősen csökkent a kerület ingatlanvagyona.
https://telex.hu/belfold/2023/12/07/belvaros-ingatlan-eladas-kossuth-ter-ar-alatt

Válasz

Alig egy hónappal azután, hogy Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István aláírta a tokaj-hegyaljai földbirtokok átruházásáról szóló adásvételi szerződéseket, törölték a világörökséghez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát tartalmazó bejegyzéseket. Hogy miért, arra nem válaszolnak az állami szervek.

„A világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot. Ennek érdekében a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a világörökségről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés előtt azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkori magyar állam elővásárlási jogot szerezhessen, és ezáltal biztosíthassa, hogy területcserék, illetve adásvételek során ott, ahol az örökségvédelmi, illetve világörökségi védettség indokolt, az érvényesülhessen, kizárólag úgy, hogy állami tulajdonszerzés történik” – érvelt 2017 novemberében a törvényjavaslat általános vitáján a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor.

A jogszabályok részletesen szabályozzák a világörökséggel és az állami elővásárlási jogosultságokkal kapcsolatos kérdéseket, ám az nem szerepel bennük, hogy miként lehet töröltetni egy ingatlanról az elővásárlási jogot. Egy örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint nem véletlenül:

jogszerűen ugyanis nem lehet törölni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő ingatlanok tulajdoni lapjáról.

A neve elhallgatását kérő szakember eddig nem is tudott olyan esetről, hogy lekerült volna valamely érintett ingatlanról az elővásárlási jog.
https://24.hu/belfold/2023/12/08/tokaj-hegyalja-vilagorokseg-allam-elovasarlasi-jog-orban-rahel-ingatlan/

Válasz

„Le akarják bontani a Magyar Rádió 8 épületét, veszélyeztetve ezzel a környéken élők életének és otthonainak biztonságát és a főváros működését. […] Lenne mit megbeszélni az ott élő több ezer emberrel, akik írásban is megfogalmazták javaslataikat, nem a beruházás ellen, hanem egy kevesebb bontással járó, zöldebb megoldás mellett. De az elfogadott rendelet ismét csak azt bizonyítja, értelmes párbeszéd helyett inkább felelőtlen emberkísérletbe kezd a kormány. Ebben csendestársa az egyetem és a magyar katolikus egyház, ami külön tragédiája ennek az emberkísérletnek” – írta közösségi oldalán a józsefvárosi polgármester.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=895223181965031&set=a.429207965233224

-- November 24-én derült ki, hogy megkapta a bontási engedélyt a Magyar Rádió egykori épületére a tulajdonos, annak ellenére, hogy a józsefvárosi önkormányzat néhány héttel korábban egy határozattal ideiglenes védelem alá vette az épületegyüttest, hogy megakadályozza a bontást, és társadalmi egyeztetés induljon a tervek környezet- és lakóbarátabb módosításáról.

„A kormány utólag, visszamenőleges hatállyal, rendeletben kívánja ellehetetleníteni azt, hogy kiemelt állami beruházások által érintett épületek esetében a helyi önkormányzat egyedi védettséget biztosíthasson számukra” – írta Pikó András VIII. kerületi polgármester a Facebookon a november 30-án a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelettel kapcsolatban.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/59ba20495cd587e54decf5b41b0e6f9e4bba3926/megtekintes

„Sőt, azt is rendeletbe foglalták, hogy az eljáró hatóság a beruházással érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket nem veheti figyelembe” – tette hozzá.

Pikó szerint

-- „a rendeletet a Pázmány Campus miatt hozták, de az összes magyarországi önkormányzatot kiforgatja a még meglévő maradék építéshatósági jogaiból, és elveszi a lehetőségét is hogy közük és beleszólásuk lehessen abba, mit épít az állam vagy valamelyik lekötelezettje az önkormányzatuk területén”.

A polgármester szerint a rendeletet az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni.
https://telex.hu/belfold/2023/12/04/piko-andras-magyar-radio-bontas-kormany-rendelet

Válasz

Elforgatta a telekhatárt a kormányközeli cég egyik vezetője, hogy jobb legyen a kilátása a Balatonra

-- ha nem forgatták volna el a telekhatárt, akkor az épületegyüttes hosszanti oldala nem egyenesen a Balatonra, hanem a szemközti dombra nézett volna.

A kormányközeli 4iG egyik vezetőjének kiemelt tájképvédelmi övezetben zajló balatoni építkezése szinte minden létező szabályt megsértett a helyi panaszosok szerint.

Két, egymás mellett álló, szuperpanorámás „gazdasági épület” nőtt ki a föld alól Siófok-Töreki külterületén, ami az építkezést figyelemmel kísérő helyiek szerint valójában egy monolit vasbeton épület: állítják, noha az utcafrontról már nem látszik, a pinceszintnél egybe van építve a papíron két külön álló ingatlan. Nem ez az egyetlen probléma a környékbeliek szerint. Felsorolásuk szerint:

-- a helyi építési szabályzat szerint ide még gazdasági épület sem helyezhető el (csak gyümölcsösbe, szőlőültetvényre vagy egyéb kertészeti művelés alá eső területen lehet).

-- A területrendezési törvény szerint az ingatlan tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek számít, vagyis a táji, tájképi értékek megőrzésével lehet új épületet elhelyezni (ha a helyi szabályok ezt lehetővé teszik).

-- A még jobb balatoni panoráma érdekében hatalmas földmunkák árán feljebb hozták a térszintet, a lejtős telken egy kis dombocskára került az utcáról látható épületrész.

-- A telekhatárokat is az ideális balatoni rálátás érdekében alakították át.

A két építési engedéllyel a szigorú mérethatárokat tudták megkerülni, hiszen legfeljebb száz négyzetméteres gazdasági épületet enged meg (3 százalékos beépíthetőségi korlát mellett) a helyi szabályozás, ám a két telekre már egy száz négyzetméteres és egy ötven négyzetméteres épületre tudtak engedélyt kérni.

A két épület a helyi előírások és az építési engedély szerint sem érhet össze: 3–3 méter távolságot kell tartani a telekhatártól, vagyis összesen hatméternyire kell lenniük egymástól. Ez szerepel a beadott építési dokumentációkban és az engedélyben is. A környékbeliek szerint azonban egy épületről van szó, amelynek alsó szintje egy közel 30 méter hosszú, egybefüggő monolit vasbetonból készült pince, ami állításuk szerint jól megfigyelhető volt az építkezés kezdetén.

Ugyanakkor a kormányhivatal vizsgálata mindent rendben talált.
https://24.hu/belfold/2023/11/28/siofok-toreki-4ig-linczenyi-aladin-lomenhely-epitkezes-ner/

Válasz

Védelemgazdasági Alapterv -\\- 2023.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén.

A kormány honlapjára feltöltött huszonegy oldalas dokumentum szerint
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/e/e0/e03/e03093526e0084d909f722e8a3176db38e5f860d.pdf
az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.)
https://njt.hu/jogszabaly/2021-93-00-00
elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.

Azaz, a kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot a liszttől a vécépapírig

Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania. Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is.

November 15-ig közzé kell tennie a belgazdaságért felelős miniszternek a VKT-t a GFM honlapján. Illetve minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy aztán a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerüljön.
https://www.economx.hu/belfold/fejadag-gfm-kormanyzat-szuksegallapot-vkt.779507.html

Előzmény

Válasz

Jön a törvénymódosítás, az Orbán-kormány gyakorlatilag szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek

A kormányzati alulfinanszírozottság miatt sok helyen rezeg a léc.

A hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében a Belügyminisztérium törvénymódosító javaslata szerint. A jogszabályi változtatás – amelynek társadalmi egyeztetése a múlt héten ért véget – szigorúbb kontrollt jelentene az önkormányzatok felett. Az önkormányzatok akár maguk is kérhetnék az állami beavatkozást, ha tartozásuk túllépne a törvény által meghatározott kereteken.

Az adósságot nemcsak pénzzel, hanem az önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz: neki két hónap áll rendelkezésére, hogy a becsérték alapján a lehető legmagasabb áron adjon túl az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakon.
https://nepszava.hu/3213881_telepulesek-adossag-magyarorszag-torvenymodositas-hitelezok-belugyminiszterium

Előzmény

Válasz

Lapunk már júniusban megírta, hogy árverezi az állam az újpesti szellemkórházat, de az Árpád Kórház 1,4 milliárd forintért nem kellett senkinek. 2013-ban a tiltakozások ellenére zárták be, a balesetet szenvedett sérültek attól kezdve csak a főváros távolabbi pontjain juthattak ellátáshoz. A bezárás miatt Újpest lakói elsősorban a Honvéd Kórházra zúdultak rá. Most már csak 1,1 milliárd forintot kér érte az MNV.

Az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárással nagy port kavart Árpád Kórház épületét Újpesten. Az önkormányzatot meglepetésként érte.

Szintén tipikusan magyar történet húzódik meg az egykori soproni gyermekotthon eladása mögött. Ennek hátterét az enyugat.hu írta meg 2021-ben. Az egykor gyönyörű épület 1928-ban épült, bánya- és erdőmérnök egyetemisták számára. Évtizedekig állami gondozott gyerekek otthonaként működött, végül tarthatatlanná vált a helyzet, a gyerekeket 2009-ben kiköltöztették, az épület magára maradt. Felújítása hatalmas összeg lenne. Most 316,4 millió forintot szeretne érte kapni az MNV.

És akkor a balatoni szekció, kizárólag a déli partról. Siófok Ezüstpart elnevezésű városrészében található a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Képzési- és Pihenő Központja, a víz 200 méterre van tőle. Itt a jövőben vélhetően már mások fognak képződni és pihenni, mert az államnak nem kell: 470,5 millió forintért vihető. Kicsivel olcsóbban lehet megszerezni egy balatonlellei 3468 négyzetméteres üdülőt, csak 409 millió forint kell hozzá. A víz mindössze 150 méterre van, de közel megy a vonat.

A legizgalmasabb árverés azonban novemberben érkezik Budapest szívéből. Lapunk írta meg, hogy november 6-tól mindössze két napig lehet licitálni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kell hozzá. Az épület eddig része volt a kormány Steindl Imre-programjának. A főváros legfrekventáltabb részéről van szó, a parlament mintegy 200 méterre van tőle. Kérdeztük az MFB-t, hogy miért válnak meg a csodaszép épülettől, de nem válaszoltak.

November 6-tól mindössze két napig lehet licitálni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kell hozzá.

Emlékezetes, hogy a kormánymédia hónapokig azzal vádolta az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzatot, hogy el akarják adni a Városházát. Pedig ilyen terv valójában nem volt, ellenben az MNV valóban sorra adja el az állami ingatlanokat.

A parlamenten kívül szinte mindent szívesen eladna az állami vagyonkezelő ...
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-parlamenten-kivul-szinte-mindent-szivesen-eladna-az-allami-vagyonkezelo.html

Válasz

A környezetvédők „zöldgalléros bűnözők” – hallotta gyakran Orbánéktól Ángyán József

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kornyezetvedok-zoldgalleros-bunozok-hallotta-gyakran-orbanektol-angyan-jozsef-262904

Válasz

Itthon is elrejtheti már legálisan a vagyonát, nem kellenek az offshore cégek

Míg korábban adóparadicsomokban alapított offshore cégek mögé bújtak el azok a milliárdosok, akik nem vállalták fel kétes úton szerzett vagyonukat a nyilvánosság előtt, ehhez ma már nem kell külföldre menni.

Sőt külföldi céget sem kell alapítani, és még strómanokra sincs szükség, legalábbis a láncolat végén, a közbeszerzéseken meggazdagodott vagy az állammal seftelő milliárdos nyugodtan a nevére veheti a vagyonát. Az elmúlt években úgy módosultak a hazai jogszabályok, hogy teljes körű diszkréciót biztosítsanak ehhez.

A módszer lényege, hogy nem kell nyilvánosságra hozni a 25 százaléknál kisebb tulajdonosi hányaddal rendelkező részvényesek nevét, vagyis ha valaki a vállalat kevesebb mint negyedét tulajdonolja, sok esetben a cég részvényeinek csak néhány százalékával rendelkezik, anonim maradhat. Igen ám, de hogy fogja a céget irányítani kisebbségi tulajdonosként, a nagy pénzt felmarkolni az osztalékfizetésnél?

Erre szolgál az osztalékelsőbbségi részvény intézménye. A cég olyan speciális részvényt bocsát ki, amellyel arra jogosítja fel a papír tulajdonosát, hogy felvehesse az osztalék legnagyobb részét, nem ritkán a profit 99,9 százalékát. Nincs is más dolga a háttérben maradni kívánó, titokzatos tulajdonosnak, mint lejegyezni az osztalékelsőbbségi részvényt.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

A G7.hu gazdasági portál fedezte fel, hogyan működik a rendszer, miután az Orbán család gazdagodásáról szóló cikkéhez keresett anyagot. Az osztalékelsőbbség módszerével dőltek a milliárdok Tiborcz István érdekeltségeihez.
https://www.szabadeuropa.hu/a/itthon-is-elrejtheted-mar-legalisan-a-vagyonodat-nem-kellenek-az-offshore-cegek/32639399.html

Nyáron cikksorozatban mutatták be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz legközelebb álló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől.
https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/

Válasz

Amikor a fideszes állam megeszi a Fidesz vezette önkormányzatot – Gyula átadja víziközművagyonát

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.

Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy az ország egyik legkisebb, de a rezsicsökkentés miatt masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti a Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Több mint egy évvel ezelőtt azért kellett rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ várt arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.

Akkor Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester egyértelművé tette álláspontját, kijelentve, a víziközmű-rendszer legjobb helyen az önkormányzatoknál van. Aztán kísérletet tettek, hogy megtartsák a szolgáltatást és a vagyont, de a fideszes állami nyomás akkora volt a városvezetésen, hogy most beadták a derekukat. A 2022. augusztusi gyulai előterjesztésben azt írták: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteke. S hogy minden mindennel összefügg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nemrégiben államosított békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-be olvad hamarosan bele az eddig a döntően gyulai kézben lévő víziközmű-rendszer.

-- Sokszor megírtuk, hogy hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek.

-- Akkor a kabinet befagyasztotta a vízdíjakat a 2011-es árakon, amit még 10 százalékkal csökkentettek.

Nem vették figyelembe az inflációt, a szolgáltatások, az energiaárak, a rezsi és munkabérek emelkedését. Így már előre látható volt, hogy ez a szolgáltatók összességében gigantikus veszteséghez vezet, egyszersmind nem lesz forrásuk fejlesztésre, sőt sok helyütt a karbantartásra sem. Ma ilyenformán csak tűzoltás folyik az ágazatban. Közben a Fidesz-kormányhoz közelálló Századvég tanulmánya kimutatta, hogy legalább 3-4 ezer milliárd forint értékű az az elmaradt beruházás az egyre jobban lerongyolódó ágazatban, ami ma égetően hiányzik. A hálózati veszteség elképesztő mértékű: vannak olyan települések és térségek, ahol ez megközelíti a 60-70 százalékot, de átlagosan 30-40 százalék között van. Rengeteg ivóvíz elfolyik, mielőtt a csapokba érne, egész egyszerűen azért, mert elavult a rendszer és nincs pénz a fejlesztésre.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-a-fideszes-allam-megeszi-a-fidesz-vezette-onkormanyzatot-gyula-atadja-vizikozmuvagyonat-262331

Válasz

Hétfő: drónvédelmi céget alapít a NER-közeli 4iG
Kedd: a kormány bevezeti a kötelező drónvédelmet

-- RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít a 4iG Nyrt., a 4iG csoporthoz tartozó Rotors & Cams Zrt., valamint Jászai Gellért magántőkealapja, az iG TECH

– jelentette be október 2-án, hétfőn a NER-közeli cég, mely januárban a Vodafone magyarországi leányvállalatát is felvásárolta.
https://telex.hu/gazdasag/2023/10/04/dronvedelem-dron-jaszai-gellert-4ig-honvedelmi-miniszterium-veletlenek-osszjateka

Előzmény

Válasz

4iG: Mi a kockázata és hol a határa az állami hátszéllel zajló terjeszkedésnek?
Egyebek között ezt elemezte cikkében Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html

A vele készült podcastot itt hallgathatja meg:
https://www.szabadeuropa.hu/pp/32612647/ppt0.html
https://www.szabadeuropa.hu/a/sztoriban_telekommuniukacio_hirkozles_4ig_gvh_piac_verseny/32612677.html

Válasz

Fideszest így még nem hallottunk Mészáros Lőrincről beszélni

Egyórás interjút készítettünk Pesty László filmrendezővel, ősfideszessel, a gerilla.hu alapítójával. Az interjúból öt részletet emeltünk ki kedvcsinálóként, olvassa el őket, majd a cikk végén nézze meg a teljes videót is!
https://telex.hu/belfold/2023/08/31/pesty-laszlo-interju-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-ot-legfontosabb-idezet

A teljes interjú Pesty Lászlóval:
https://www.youtube.com/watch?v=zvYgbS-GHgA
___

A csepeli gimnázium igazgatója aggályosnak tartja az iskola falán az Orbán-idézeteket

Nem tudja, kinek az ötlete volt az Orbán Viktor idézetek falra helyezése, a táblával ő is csak akkor szembesült, amikor már felszerelték – erről beszélt a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója Bese Benő a szeretlekmagyarorszag.hu-nak.

-- Én jeleztem is, amikor ezzel szembesültem, hogy aggályos egy ilyen tartalmú tábla, és várjuk az állásfoglalását a Belügyminisztériumnak. Ennél többet nem tudok önnek mondani, az imént beszéltem az illetékesekkel, és azt mondták, hogy irányítsam a Dél-pesti Tankerületi Központhoz azokat a kérdéseket, amik ezzel kapcsolatosak, úgyhogy ezt tudom mondani

– nyilatkozta a portálnak Bese.
https://24.hu/belfold/2023/09/01/csepel-gimnazium-tabla-orban-idezetek-bese-beno-igazgato/
___

A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom szeptember elsején „Tanár nélkül nincs jövő”-feliratú zászlókat lengetve és a „Bella ciao”-t bömböltetve kocsikázgat Budapest belvárosában.

A hunyorogva tüntetésnek tűnő megmozdulás több szempontból is érdekes:

-- csupa kabrió luxusautóval vonulnak: Mini Morris, Porsche, Volvo és Mercedes is látható a Facebookra feltöltött videóikban;

-- a szimpatizánsok azért ültek luxusautókba, hogy felhívják a figyelmet az alulfizetett tanárokra;

-- nyoma sincs egy normális tüntetésen megszokott kézműves transzparenseknek, kizárólag előrenyomtatott egyenzászlókat lengetnek a MEMO-sok;

-- úgy tűnik, hogy az autókázók közül többen # nem akarják az arcukat adni a megmozduláshoz #, ők A nagy pénzrablás című sorozatból ismert Dalí-maszkot viselnek

Aki nem ismerné a Megoldás Mozgalmat, annak felidéznénk, hogy a legutóbbi országgyűléskor feltűnt párt még a jelöltjeit is hirdetésekkel fogdosta össze, és elkötelezett aktivisták helyett a kampányban elsősorban fizetett hosztesszekkel dolgoztak.

Válasz

Külföldön vesz egyetemet az 500 milliárddal megtolt kormányközeli elitképző

A Modul Universität Wien magánegyetemben szerez tulajdonrészt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A bécsi intézményben 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adattudományok, turizmus és szolgáltatásmenedzsment szakokon, és előkelő helyen szerepel egy a tudományos hivatkozások alapján összeállított rangsoron.

Miért fontos ez? A tulajdonszerzés az MCC nemzetközi hálózatépítésének újabb lépése, az intézmény korábban német és brit egyetemekkel kötött megállapodásokat, és tavaly ősszel Brüsszelben nyitott képzési helyszínt. Az MCC belföldön is látványos terjeszkedésbe kezdett, miután 2020-ban állami vagyonjuttatást kapott, aminek része számos emblematikus épület szerte az országban.

Számokban: 2020-ban az MCC nagyjából 500 milliárd forint állami vagyont kapott – összehasonlításképp 2019-ben a teljes állami felsőoktatási kiadás 486 milliárd forint volt. 2021-ben az MCC 12 milliárd forint osztalékhoz jutott az államtól kapott Mol- és a Richter-részvények után. A 2022-es osztalékbevétel 28,4, az idei már 36 milliárd forint lehet.

Alulnézet: a magát tehetséggondozó intézményként definiáló MCC a kárpát-medencei magyar diákok számára kínál programokat. Ezek színvonaláról elismerően nyilatkoztak a résztvevők, ugyanakkor a politika érzékelhető közeledéséről beszéltek 2021 elején.

Tágabb kontextus: mindeközben a felsőoktatásban oktatók bérhelyzete méltatlan, az egyetemek az elmúlt hónapokban kénytelenek voltak spórolni a növekvő energiaárak miatt. Hátrányosan érintették az egyetemi szférát a kutatásban élen járó CEU működését ellehetetlenítő kormányzati intézkedések is.

Mi következik? Az MCC távlati célja közleményük szerint egy olyan közeg létrehozása, „ahol a tudományos élet, valamint a gazdasági- és a közélet meghatározó szereplői megfordulnak és megosztják egymással meglátásaikat, tapasztalataikat, ezzel is ösztönözve a további párbeszédet”. Mindezek elérésén az intézmény hamarosan új központi épületből dolgozhat.
https://g7.hu/kozelet/20230512/kulfoldon-vesz-egyetemet-az-500-milliarddal-megtolt-kormanykozeli-elitkepzo/

Előzmény

Válasz

Mihályi Péter: A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott

-- Az előadás írott és letölthető változatát április elején tette közzé a Közgazdasági Szemle:
http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=2115

Mihályi szerint az elmúlt bő évtizedben nem mást láthatunk, mint azt, amiről Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban, a Fidesz első hatalomra kerülésekor azt mondta, hogy „több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás”. A gazdaságban és a társadalomban nagyon komoly és tudatos átrendezés zajlik már az első Orbán-kormány hatalomra kerülése óta; az elmúlt évtizedben csak a közjogi berendezkedésben alapvető változások mentek végbe.

A kormány

-- 2010-ben átszabta a jogalkotási törvényt,

-- 2011- ben leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét,

-- 2013-ban a választási törvények és részletszabályok módosításával csökkentette az országgyűlési képviselők számát,

-- 12 év alatt 300 alkalommal módosította a választások lebonyolítására és a pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat,

-- az Országgyűlés jelentőségét több jogszabály módosításával lenullázta,

-- érvénytelenítette a 2012 előtti alkotmánybírósági döntéseket,

-- ellehetetlenítette a népszavazás jogintézményét,

-- 2022 végéig 1,2 millió külföldön élő magyarnak adott állampolgárságot és ezzel választójogot,

-- korlátozta a sztrájkjogot és a civil szervezetek működését,

-- a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállításával, 231 bíró és 107 ügyész azonnali felmentésével, a maga képére formálta az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést,

-- az Alkotmánybíróság működési rendjének átalakításával ellehetetlenítette a kormányzat alkotmányos kontrollját,

-- a legfontosabb közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, közmű-kommunális ellátás) ágazati szabályainak módosításával elérte, hogy az önkormányzatok feladatai és forrásai 30 százalékkal csökkentek, a kiadások GDP-hez viszonyított részaránya 12-13 százalékról 2014-re 7,6 százalékra csökkent, és ezzel Magyarország bekerült a leginkább centralizált országok csoportjába,

Mihályi szerint ez a fajta centralizáció jelentősen átrajzolta Magyarország közjogi térképét, és azt mutatja, hogy a kormányon lévők nem értik vagy legalábbis nem akarják elfogadni, hogy az állam mindenképpen rossz tulajdonos. A közgazdász az állam rossz gazda mivoltát Kornai János fél évszázaddal ezelőtt érvelésével magyarázza, ami szerint a puha költségvetési korlát miatt az erőforrások mindig elfolynak. Ha az állam a gazdája valaminek, akkor az államon belüli érdekeltek törvényszerűen kiharcolják az értelmetlen, pazarló, nem gazdaságos finanszírozást.

A mostani átalakításhoz hasonló nagyságrendű változások Mihályi szerint a következők voltak:

-- Őszirózsás forradalom (1918-19),

-- Tanácsköztársaság (1919-21)

-- Trianoni békeszerződés (1920-tól)

-- vagyonváltság (1920-24)

-- szelektív különadók (1938-44)

-- Szálasi korszak (1944-45)

-- a szocializmus államosító évtizede (1945-61)

-- rendszerváltás első évtizede (1991-97)

-- Orbán-korszak (1998-2023)

Ez az átrendezés viszont nem jelent szükségszerűen tulajdonosváltást a háztartások, a vállalatok és az állam között. Mihályi szerint sokkal fontosabb azt figyelni, hogy e három csoporton belül hogyan alakulnak a viszonyok. A Magyar Villamos Művek története jól példázza a folyamatokat: a cég 2010-ben és 2022-ben is 100 százalékban állami tulajdonban állt, de közben vezetése folyton cserélődött. Mihályi megszámolta, hogy hat vezérigazgató próbálta kiszolgálni a kormány folyton változó terveit. A céget tehát nem privatizálták, mégis folyamatosan a hatalom céljainak volt alárendelve – erre utalnak a hatékonysági szempontokkal nem magyarázható vezetőváltások.

Az Orbán-rendszerben a vagyonok átcsoportosítása a tanulmány szerint nem valamilyen általános szabály alapján történik. A döntések mindig egyediek, és egy-egy döntésből nem következik további hasonló fejlemény. Az érintettek mindig találgathatják, hogy velük mi lesz, így hajlamosak arra, hogy kooperáljanak a rendszerrel. Ez pedig megkönnyíti az elitcserét, hiszen felszámolja az esetleges ellenállást. Az átalakítás fő motivációja viszont Mihályi szerint a korábbi átalakításokkal szemben nem ideológiai alapú, hanem csak annyi, hogy „másoktól” kell elvenni, hogy „nekünk” legyen, ami nem más, mint az „eddig ti voltatok hatalmon, most mi jövünk” logikájának az érvényre juttatása a gazdaságban is.

Az átalakítás módszereit vizsgálva Mihályi rámutat, hogy az elsőre államosításnak tűnő lépések valójában nem is államosítások voltak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kormányzat a törvények módosításával, árszabályozási eszközökkel, esetleg fenyegetéssel veszi rá az érintett tulajdonosokat a vagyon átadására. Ezek mellett a feltételek mellett az állam vásárlóként lépett fel.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség az adófizetők pénzének elégetésére, és miért nem keményebb eszközökkel zajlott az átalakítás, Mihályi szerint sokszor az a válasz, hogy a magyar állam valamilyen külföldi hatalom politikai támogatását szerette volna megszerezni. Szerinte a drága Mol-részvények megvásárlásával Moszkvának kedveskedtünk, az MKB Bank esetében a németeknek üzentünk, míg az Erste Bank, a Budapesti Értéktőzsde, az Aegon és az Union Biztosító esete az osztrákok felé küldött jelzés volt.

– Ha viszont az átrendezésben nem az államosítás és a privatizáció a lényeg, akkor micsoda? – teszi fel a kérdést a közgazdász. Szerinte, ha a szélesebb társadalmi, közjogi kontextust vizsgáljuk, kiderül, hogy

-- a közszférában végrehajtott területi centralizáció,

-- a relatív intézményi autonómiák megtörése (iskolák, kórházak),

-- a piaci verseny korlátozása koncessziós szabályozással (a dohányboltoktól a hulladékfeldolgozásig),

-- és a szigorú árkontroll (rezsicsökkentés, kamatszabályozás, árstopok)

mind azt a célt szolgálják, amit a miniszterelnök egyik fő ideológusának tartott Tellér Gyula már 2009-ben megfogalmazott: az „államgépezetet teljesen szét kell szedni, és újra össze kell rakni”.

A rendszerváltás rendszerének lebontásához a miniszterelnök kénye-kedve szerint adja a vagyont azoknak, akik lojálisak hozzá: a kiválasztott kedvencek a közbeszerzések, az EU-juttatások jelentős részének megszerzése, a földbérlet, valamint az ingatlanpiacon kivívott kedvező pozícióik révén váltak és válnak egyre gazdagabbá, ami Mihályi szerint jogszerűen történik, legalábbis formálisan.

Mivel előbb-utóbb minden politikai rendszer megbukik, Mihályi szerint arra számítani lehet, hogy az elmúlt 12 év során felhalmozott vállalati vagyon jó része értékét fogja veszíteni, amikor megszűnik az érintett cégek piacainak eddigi kormányzati védettsége, a monopolhelyzet és az ebből keletkező járadék.

A lényeg pedig az, hogy a köztulajdon és a magántulajdon 1989 és 2010 között kialakult, egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt 13 évben sem változott meg. Mihályi szerint a Tellér-féle koncepció a pincétől a padlásig típusú, mindenre kiterjedő átrendezési kísérlet ellenére sem nevezhető sikeresnek. Az „elitváltás” leginkább az állami tulajdon és a közszféra rendszerein belül valósult meg, de a gazdasági alapszerkezetét nem érintette:

-- nem nullázódtak le az 1990 után felhalmozott családi vagyonok, mint ahogyan az a korábbiakban többször is megtörtént a történelemben;

-- voltak ugyan olyan milliárdosok, akik az elmúlt 12 év során kivitték vagyonukat az országból, de őket nem a kormány üldözte el;

-- a külföldi tőke belső arányai nem változtak 2010 után;

-- a „keleti” és „déli” nyitás a statisztikai adatokban nem tükröződik vissza;

-- az orosz és a kínai tőke aránya nem nőtt érdemben az EU-tagországok vagy az USA rovására;

-- továbbra is az az alaphelyzet, hogy amikor a magyar kormány váratlan likviditási problémával szembesül, csak a nyugati pénzpiacokról tud hiteleket felvenni.

Mihályi arra jut, hogy a geopolitikai, globális összefüggések olyan erősen korlátozzák a rendszer átalakításának lehetőségét, hogy az egyszerűen megvalósíthatatlan.

A tanulmányból az olvasható ki, hogy az a fajta bizonytalanság, amit az Orbán-rendszer teremt, valójában a kapitalizmusba történő átmenet egyik lehetséges velejárója, és előbb-utóbb el fog múlni.
https://qubit.hu/2023/05/01/mihalyi-peter-a-fidesz-gazdasagatalakitasa-mogott-az-elitcserere-tett-kiserlet-all-de-a-kiserlet-elbukott

Válasz

Romokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómia

A közelmúltban két olyan nemzetközi jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek az akadémiai és egyetemi autonómiát, a kutatás és publikálás szabadságát mérték össze Európában, illetve a világon. Ezek alapján elmondható: az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, és globális szinten rendkívüli alacsony szinten van. A vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje a kutatók szerint példátlan Európában.

Nincs párja

Az Európai Egyetemek Szövetsége EU-tagállamokat és környező országok egyetemeinek autonómiáját vizsgálta. A szervezet viszont külön jelentést készített a magyar modellről, ugyanis a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemekhez nem találtak hasonlót semmilyen más országban Európában.

Ugyanakkor rögzítik: az alapvető döntéshozatal kiszervezése olyan testületekbe, amelyeknek tagjait kizárólag a kormány nevezi ki, és a mandátum élethosszig tart, az intézményi önrendelkezés visszavágásának tekinthető, és nincs összhangban az Európában megfigyelt egyetemirányítási modellekkel.

Ez a modell nem képes biztosítani az egyensúlyt az intézmények számonkérhetősége és az államirányítás között, elsősorban azért, mert külső szereplőket von be az egyetemek önigazgatásába. Ráadásul a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvény, tehát az alapvető szabályozás megváltoztatásához a parlament kétharmados többsége szükséges.

Ennek a visszavágásnak az első fontos lépcsője a kancellári rendszer bevezetése volt 2014-ben, de a gender szak betiltását és a CEU Ausztriába költözését is kulcsmomentumként sorolja fel a dokumentum.

Öt olyan egyetemirányítási modellt sorol fel a jelentés, amely részben hasonlíthat a magyarhoz.

-- A cseh duális irányítási modellben olyan kuratórium dönt stratégiai és gazdasági kérdésekben, amely tagjait a miniszter jelöli ki. Ez a kuratórium viszont nem felügyeli az akadémiai-oktatási döntéseket, ez teljes egészében a szenátus feladata. A tagság hat évre szól.

-- A lett modellben ugyanennek a testületnek csak a többségét adja a minisztérium, a többit az egyetem, és csak négy évre szól a tagság. Az akadémiai-oktatási kérdések ugyanúgy szenátusi hatáskörbe tartoznak.

-- A holland atipikus duális modellben a teljes kuratóriumot a miniszter jelöli ki, négy évre. Ennek a testületnek inkább felügyeleti, ellenőrzési jogkörei vannak, a legtöbb döntési jog egy másik testületnél, az egyetem vezetésénél van.

-- A norvég unitárius modellben a fő testületnél van mindenféle döntési jogkör, a miniszter nevezi ki a tagokat, de általános elv szerint az egyetem által delegált tagok vannak többségben. A tagság négy évre szól.

-- A szlovákiai duális modellben a kuratórium majdnem teljes egészében külső tagokból áll, de delegálhat a szenátus is, és a testület csak stratégiai kérdésekben foglal állást, az akadémiai ügyek a szenátus alá tartoznak. Öt évre szól a tagság.

A szervezet javaslata szerint fontos lépés lenne az önigazgatás és elszámolhatóság egyensúlya felé Magyarországon, ha

-- korlátoznák a kuratóriumi tagok hivatali idejét,

-- egyetemi alkalmazottakat is bevonnának a testületi tagok kinevezésébe,

-- és biztosítanák a szenátus döntési jogkörét oktatási kérdésekben.

A legutóbbi kormányzati közlések szerint az EU elvárása az volna, hogy hat évben maximálják a kuratóriumi tagok mandátumot, amit a kormány egy egyszerű törvénymódosítással meg is tud tenni.

Sereghajtók

A másik globális jelentést a Göteborgi Egyetemen működő V-dem Intézete és az Erlagen-nürnbergi Egyetem Politikatudományi Intézete készítette. A kutatók a felsőoktatás és a kutatás szabadságát ragadták meg különböző mutatókon keresztül, és mindezt összesítették az akadémiai szabadság index nevű mutatóban, hogy azt 179 országban összehasonlíthassák a 10 évvel ezelőtti helyzettel.

A jelentés szerint az elmúlt tíz évben a világon 22 országban csökkent az akadémiai szabadság, ezzel szemben csak pár országban nőtt, 152 országban pedig stagnált.

Magyarország az első kategóriába tartozik, és ezen belül is abba a csoportba, ahol jelentősen csökkent a kutatás szabadsága 2012 óta.

Jelenleg Magyarország a teljes lista alsó negyedének határán tartózkodik, olyan országok társaságában, mint Ukrajna, India, Vietnám, Üzbegisztán, Uganda vagy Jordánia.

Az alsó ötödben található például Venezuela, Oroszország, Afganisztán, míg az alsó tizedben találjuk Törökországot, Kínát, Szíriát. Az utolsó helyen Észak-Korea áll.

A világon a jelentés szerint Csehországban, Észtországban, Belgiumban, Olaszországban, Németországban, Lettországban, Finnországban, Argentínában, Szlovákiában, Svédországban, Chilében, Spanyolországban, Izraelben, Szlovéniában a legnagyobb az akadémiai szabadság, ezek mind a felső tizedben találhatók.

Romániát, Franciaországot, Ausztriát, Horvátországot és Bulgáriát is a felső ötödben találjuk, bőven Magyarország előtt.

Érdekesség, hogy a jelentés szerint az Egyesült Államokban is csökkent az elmúlt tíz évben az akadémiai szabadság, az azonban így is a mezőny első felében foglal helyet.
https://g7.hu/kozelet/20230331/romokban-a-magyar-akademiai-szabadsag-es-egyetemi-autonomia/

Válasz