Tíz ház kisajátításával építene tanárképzőt az állam, Józsefváros viszont a rászorulóknak adna lakást a területen

Április 2-án egy salátatörvénybe rejtett javaslatból kiderült: a magyar állam mindenféle előjel, illetve a józsefvárosi önkormányzattal való kommunikáció nélkül kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, a lakóknak pedig csak néhány hónapjuk marad azok elhagyására.
https://24.hu/belfold/2024/04/09/tiz-jozsefvarosi-ingatlant-sajatit-ki-a-kormany/

A témával foglalkozó cikkünkből kiderült, hogy a tervek szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló, Nemeskürty István nevét viselő tanárképző karának otthonát építené fel a helyükre, valamint egyéb köznevelési, felsőoktatási feladatokat ellátó épületeket is felhúznának.
https://24.hu/belfold/2024/03/19/tanarkepzo-nemzeti-kozszolgalati-egyetem/

A kormány ötlete azonban több sebből vérzik, hiszen a VIII. kerület vezetése Dió2030 címmel 2023-ban egy átfogó városrehabilitációs tervet készített a terület egy részére azzal a céllal, hogy

-- a házakban lakó, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő családok méltó lakáshoz és lakókörnyezethez jussanak, az állam tervezett projektjéhez lebontandó társainak egy részénél pedig felújítással számolt.

A jelenleg alig felerészt (52 százalékban) lakott Diószegi utca 18-28., illetve a Sárkány utca 12/B. jelű házakat érintő Dió2030-projekt koncepcióját a kerületi képviselő-testület 2023 szeptemberében látta először, december 15-én pedig el is fogadta – döntésével

-- több mint három hónappal megelőzve a kormány törvényjavaslatát.
https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2023/09/elfogadta-a-kepviselo-testulet-a-dio2030-koncepciot/

A témában Pikó András polgármester az ügy kirobbanása után elmondta: a tervek régóta elérhetők az önkormányzat honlapján, a kerületi képviselő-testület a pénzügyi fedezetet is biztosította saját forrásból a fejlesztés megindításához. A fejlesztésre mindemellett az EU-hoz is benyújtottak egy pályázatot, ami ebben a körben ugyan nem nyert, de nem adták fel a dolgot, és továbbra is ezen az úton szeretnének forráshoz jutni.

Az igazi változást a következő hetek hozhatják el, hiszen a Diószegi utca 20. lakóinak elköltöztetésén dolgozó, újabb EU-s pályázatokat megcélzó kerületvezetésnek nincsenek információ az NKE, illetve a kormány terveiről, a döntések pedig a fejük felett születnek meg, így nem kizárt, hogy

-- május elején hatályba lép a törvényjavaslat,

onnan kezdve pedig a fennálló lakásbérleti szerződések 180 napon belül jó eséllyel megszűnnek.
https://24.hu/kultura/2024/04/26/ismeretlen-budapest-jozsefvaros-dioszegi-samuel-utca-dugonics-utca-piko-andras-sarkany-koranyi-dio2030-projekt-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-nke-tanarkepzo-nemeskurty/

Válasz

Teljesen ingyen kaptak meg a reformátusok egy értékes belvárosi irodaházat az államtól | 15 év után akár el is adhatják, mivel csak addig tart az elidegenítési tilalom.

Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant - írja az rtl.hu.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV)

-- több mint 1,4 milliárd forintra becsüli az 569 négyzetméteres irodaház értékét.

A tervek szerint itt zajlana az egyházkerület hivatali munkája, s emellett egy konferenciaközpontot is kialakítanának. Később egyébként akár el is adhatják majd az épületet, mivel mindössze 15 éves az elidegenítési tilalom. A portál kereste a Magyarországi Református Egyházat is, ám válasz nem érkezett. A korábbi években már a baptisták, valamint a reformátusok is használták az épületet mint bérlők.

A már említett irodaház egyébként 1950 óta a magyar állam tulajdonában állt. 2013 és 2017 közt például az az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő működött benne, amely a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatait kezelte.
https://nepszava.hu/3232913_reformatus-egyhaz-irodahaz-balog-zoltan

Válasz

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – tüntetnek a VIII. kerületben az épületek kisajátítása ellen | 2024. április 17.

Tüntetést és lakossági fórumot tartanak a nyolcadik kerületben szerda délután. A főpolgármester, a kerület polgármestere és országgyűlési képviselője azért hívta utcára az embereket, mert az állam az önkormányzat tiltakozása ellenére sajátítana ki 10 józsefvárosi épületet azért, hogy a területükön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedhessen. (videó)
https://rtl.hu/hirado/2024/04/17/viii-kerulet-jozsefvaros-kisajatitas-koltozes-tuntetes-laksosagi-forum

Válasz

4000 milliárd. Folyik itt a pénz rendesen: hamis díszletté alakítják a várnegyedet, felhúztak néhány stadiont, sok milliárdért megveszik a NER-lovagok válság miatt kiadhatatlan irodaházait, közpénzből adományoznak az egyházaknak, építik a Mészáros zsebét tömő déli körvasutat és lesz pénz a visszavásárolt reptérhez vezető infrastruktúrára is. A reptéri gyors vélhetőleg elkanyarog majd rákosrendezői Dubajig, amelynek felhőkarcolós újjászületése szintén több száz milliárdot visz majd el a közösből anélkül, hogy megkérdeznék a budapestiektől, kell ez nektek? A kamaszgyerek se biztos, hogy rénszarvasos kötött pulcsit szeretne karácsonyra.
https://nepszava.hu/3231764_renszarvasos-pulcsi
___

Az Európai Unió Tanácsa pénteken jogszabályt fogadott el, amely az uniós korlátozó intézkedések tagállamok általi megsértésének vagy kijátszásának büntethetőségét teszi lehetővé.

Az új jogszabály szerint bizonyos cselekmények valamennyi tagállamban bűncselekménynek fognak minősülni, ilyen például az utazási tilalom kijátszásában való segédkezés, a szankcionált árukkal folytatott kereskedelem vagy tiltott pénzügyi tevékenységek végzése - derül ki az EU-tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló tanács közleményéből. Az ilyen bűncselekmények elkövetésére való felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély szintén bűncselekménynek minősülhet.

-- Az uniós korlátozó intézkedések megsértőit innentől "hatékony és arányos" büntetőjogi szankciók sújtják. Az uniós korlátozó intézkedéseket megsértő emberekre pénzbírság szabható ki, a korlátozó intézkedések szándékos megsértése esetén azonban a büntetés felső határának szabadságvesztésnek kell lennie - szögezi le a jogszabály.

-- Jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek abban az esetben, ha valamely bűncselekményt egy vezető tisztséget betöltő személy követett el. Az ilyenkor kiszabott büntetőintézkedések magukban foglalhatják az üzleti tevékenységektől való eltiltást, valamint a gazdasági tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyek és felhatalmazások visszavonását.

Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A tagállamoknak 12 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy nemzeti jogukba átültessék.
https://nepszava.hu/3231790_ukrajna-oroszorszag-drontamadas-haboru

Válasz

Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan

Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.

*** A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.

*** Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy

-- gyakran néhány tucat munkással dolgozó,
https://g7.hu/vallalat/20190617/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi/

-- lényegében teljes egészében
https://g7.hu/vallalat/20230530/egy-eldugott-tablazat-tokeletesen-megmutatja-hogyan-gazdagszik-a-ner-elit/jorm%C3%A1nyk%C3%B6zeli:%C2%A0

-- állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek,
https://g7.hu/vallalat/20230613/latvanyos-grafikon-mutatja-hogyan-vette-at-a-hatalmat-a-ner-az-epitoiparban/

-- hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.
https://g7.hu/vallalat/20220720/haho-kedves-kormany-talaltunk-117-milliard-forintnyi-extraprofitot/

*** Egy percig nem volt kérdés, hogy

-- járadékszerzésről van szó.
https://g7.hu/kozelet/20240216/hova-tunik-a-penz-ha-tenyleg-mindent-hatszorosan-tularaznak-roganek/

Ahogy egy korábbi cikkünkben fogalmaztunk: „ezeknek a vállalatoknak az egyetlen versenyelőnye, hogy másoknál sokkal hatékonyabban nyernek el állami megbízásokat, amiket utána nagyrészt továbbpasszolnak másoknak, lehúzva a saját hasznukat”.
https://g7.hu/kozelet/20240216/hova-tunik-a-penz-ha-tenyleg-mindent-hatszorosan-tularaznak-roganek/

*** Az újdonság, hogy ezt most egy kormánytag erősítette meg többes szám első személyben beszélve az építőipari cégek feltőkésítéséről. A folyamat egyébként jól sikerült: A Mészáros és Mészáros Kft.

-- saját tőkéje a 2009 végi 277 millió forintról 2022-re 20 milliárd fölé nőtt, míg a Duna Aszfalté ugyanebben az időszakban 1,24 milliárdról 85,7 milliárdra ugrott.

Ráadásul nem csak a cégeket sikerült feltőkésíteni, hanem a tulajdonosaikat is. A nyereség nagy részét ugyanis sem Mészáros Lőrinc, sem Szíjj László nem hagyta az említett vállalatokban. Az elmúlt tíz évben csak ez a két cég közel 130 milliárd forintnyi osztalékot fizetett.
https://g7.hu/kozelet/20240321/lazar-janos-arrol-beszelt-hogy-kitomtek-penzzel-meszaros-lorincet-megmutatjuk-hogyan/

Válasz

Vizsgálatot indított az OLAF a mezőcsáti gyümölcsfeldolgozó ügyében

Emlékeznek még az elvileg 600 millió forintból (ebből 290 millió EU-s támogatás) felhúzott, de sosem működött liofilizáló (fagyasztva szárító) üzemre Mezőcsáton? Nyilván nem mindenki, hiszen csak egy volt a sok, általam bemutatott ügy közt. Most viszont már azok közé tartozik, amelyeknek talán következménye is, hiszen bejelentésem nyomán az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF elindította a vizsgálatot.

Részleteket nem szoktak közölni, de úgy tudom, súlyosnak ítélték a visszaélést

Nemrégiben visszamentem Mezőcsátra, ahol szerencsére vannak bátor emberek, akik segítenek feltárni Tállai András államtitkár viselt dolgait. Nos, a 930 millióból felhúzott „ipari parkban” továbbra sem folyik semmiféle ipari termelés – természetesen a liofilizáló üzem sem működik –, csak a törött táblát vették le, túl jó fotótéma volt. Az egész ipari parkban egyedül egy autómosó működik, ami viszont olyan érdekes, hogy megér egy külön sztorit!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=986619396159688&set=a.443185493836417

A korábbi posztom a fantomüzemről itt elérhető:
https://www.facebook.com/100044349103240/posts/668444114643886/
___

A Fertőn is mindent rendben talált az OLAF a 2000es években, amikor eltűntek az AKG mezőgazdasági támogatások. Csak az nem tudta igényelni, aki dolgozott a náddal, amire adták. Gittegylet!

Válasz

ÁSZ: jogszerű, hogy a Miniszterelnökség választáson induló szervezeteknek oszt közpénzt | 2024.03.25.

Ahogy arra az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, egy jogi kiskapunak köszönhetően gond nélkül áramlik a közpénz választásokon induló, vagy akár kormánypárti politikusokkal együttműködő, támogató civil szervezetekhez.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/15/jogi-kiskapun-at-folyik-a-kozpenz-a-politizalo-es-jeloltallito-kormanyparti-civilekhez/

Mivel a közpénzfelhasználás legfontosabb szerve az Állami Számvevőszék, közérdekű bejelentéssel fordultunk az ÁSZ-hoz és kértük, hogy ellenőrizze a Miniszterelnökség által finanszírozott szervezeteket. Az ÁSZ válasza szerint nincs szó jogszerűtlenségről, így tennivaló sincs az ügyben.

A Városi Civil Alap

A politikai okokból leállított, korábban helyi civil kezdeményezéseket támogató Norvég Alap helyett 2021-ben létrehozott “Városi Civil Alap” megnevezésű pályázati forrás fedezetét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a Miniszterelnökség fejezetében, tehát a VCA keretében kiosztott pénzek egyértelműen közpénznek tekinthetők. A VCA-hoz beérkező pályázatok elbírálását azonban nem a Miniszterelnökség, hanem egy külön cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. végzi.

Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, majd az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, hogy a cég által közzétett eredménytájékoztatók szerint a 2021-ben, 2022-ben, valamint 2023-ban a VCA keretében olyan szervezetek nyertek támogatást, amelyek 2019-ben az önkormányzati választásokon egyedül vagy a kormánypártokkal együtt indultak. Tehát olyan szervezetek kaptak költségvetésből származó támogatást, amelyek az elmúlt 5 évben hivatalosan is részt vettek a politikai versenyben.
https://k.blog.hu/2024/03/25/asz_jogszeru_hogy_a_miniszterelnokseg_valasztason_indulo_szervezeteknek_oszt_kozpenzt

Válasz

Tuzson–Semjén-javaslat: cégeladásra is kötelezhetné a tulajdonosakat a GVH

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvény:
https://www.parlament.hu/irom42/08004/08004.pdf

A jövőben az alapvető jelentőségűnek minősített vállalkozásnak megtilthatják, hogy saját ajánlatát kedvezőbben kezelje üzletfelei ajánlatánál, tájékoztatási kötelezettséget állapíthatnak meg saját teljesítményéről. Amennyiben a cég olyan helyzetbe kerül, amely azzal fenyeget, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a hatóság

-- kötelezheti a tulajdonosokat az alapvető jelentőségű vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésre,

-- kötelezheti a céget a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, gyártáshoz szükséges eszközök kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre átadásra, a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartások, adatokat rendelkezésre bocsátására,

-- kezdeményezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében más vezető állású személy megválasztását, kinevezését,

-- felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat,

-- kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását,

-- kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testület figyelmét.

A törvényjavaslat indoklása szerint a törvénymódosításra a tisztességes gazdasági verseny, az egészséges piacszerkezet, a fogyasztói jogok hatékonyabb védelme miatt van szükség. A Gazdasági Versenyhivatal új hatáskörének pedig az az oka, hogy be tudjon avatkozni, ha egy alapvető jelentőségű vállalkozás olyan piaci helyzetbe kerülne, hogy az pl. az ellátásbiztonságot veszélyeztetné.
https://24.hu/belfold/2024/04/03/gvh-torveny-alapveto-jelentosegu-ceg-eladas/
___

A legdurvább jogosítvány ugyanis alighanem az, hogy amennyiben az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, vagy olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak közvetlen veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, akkor az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében a GVH akár kényszerértékesítést is előírhat. Vannak ugyan ebben lépcsők, de a lényeg, hogy

-- a GVH kötelezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás tulajdonosait a cégük részben vagy egészben történő értékesítésére vagy a cég átadására,

előírhatja a vezető testületekbe más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését, és kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását.

A GVH szerint pedig a készülő magyar szabályok szinte teljes egészében a német versenytörvény, a GWB vonatkozó szakaszának átültetését jelentik a magyar jogba. A GWB angol fordítása itt olvasható.
https://www.gesetze-im-internet.de/englisch_gwb/englisch_gwb.pdf

A kérdés itthon is megint az lesz, hogy majd mi alapján minősít a GVH? Aki nem ért egyet az intézkedéssel, annak hogyan lehet bírósághoz fordulnia, ki fog ehhez érteni?

A szakmai szervezetek szerint ebben a formában nem szabad bevezetni a jogszabályt, sokkal pontosabban és sokkal szűkítőbben kellene megfogalmazni a törvényt, ha valóban valamilyen a fogyasztók számára pozitív versenyhelyzet elérése a cél.
https://telex.hu/gazdasag/2024/04/03/gazdasagi-versenyhivatal-altalanos-jellegu-vallalkozas-versenytorveny-bige-sorpiac-bankok-amcham

Válasz

A NER kedvenc takarítócége 106 milliárd forint értékű megbízást kapott pár hét alatt

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem az ajánlatkérő döntésén múlik, ha nincs elég szereplő, aki indulna a közbeszerzésen. Viszont a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság legutóbbi, 88 milliárdos tenderénél annyira egyértelműnek tűnt, hogy melyik cégre írták ki az eljárást, hogy azon sem lepődtünk volna meg, ha rajtuk kívül senki más nem nyújt be ajánlatot. Végül ugyan többen is indultak, a nyertes mégis pontosan ugyanaz lett, mint aki az elmúlt években: a B+N Referencia Zrt. Ez a cég nyerte el egyúttal a MÁV 17,8 milliárdos és az Integritás Hatóság 35 millió forintos tenderét is.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/26/a-ner-kedvenc-takaritocege-106-milliard-forint-erteku-megbizast-kapott-par-het-alatt/

Válasz

A zágrábi polgármester videóüzenetben állt ki Karácsony Gergely és a budapestiek mellett a Rákosrendezőre tervezett beruházás ügyében.

Zágrábban ugyanazt a harcot kellett megvívnunk, ami most Budapesten kezdődik. Ezt Tomislav Tomasevic zágrábi polgármester mondta, aki támogatását fejezte ki Karácsony Gergelynek és a budapestieknek a Rákosdubaj elleni küzdelmükben.

A budapesti főpolgármester Facebook oldalára feltöltött üzenet szerint mielőtt Tomasevicet megválasztották volna, formálódott egy „Zágráb-Manhattan” projekt. A tervek szerint rengeteg felhőkarcoló és luxuslakás épült volna a Száva partjára. Ezeket ugyanannak a Mohamed Alabbarnak cége húzta volna fel, amellyel megállapodott a magyar kormány.

– Ezek a projektek játszóterek a milliomosoknak, akik lakásokat akarnak építeni milliomosoknak. Mi nem szeretnénk elzárt közösségeket a városainkban. Mi mindenki számára hozzáférhető, megfizethető lakhatást akarunk – mondta a zágrábi polgármester.
https://www.facebook.com/reel/346337065105597

Korábban beszámoltunk róla, hogy az arab befektető Belgrádban már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
ttps://enbudapestem.hu/2023/12/11/belgradban-mar-epul-a-budapestre-is-tervezett-mini-dubaj

Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros a Száva partján. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik.

A rákosrendezői beruházásról és az ellene szervezett tüntetésről szóló cikkünk itt érhető el.
https://enbudapestem.hu/2024/03/22/rakosdubaj-a-kezdodo-beruhazas-ellen-tuntetnek-a-civilek

Forrás:
https://enbudapestem.hu/2024/03/25/rakosdubaj-zagrab-szolidaris-budapesttel
___

Megnéztük Belgrádban, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj terve. Környezetszennyezés, látképtől teljesen idegen óriás épületek, korrupció, külföldieknek értékesített luxuslakások.
https://www.facebook.com/watch/?v=432056829272900

Válasz

Hadházy Ákos: Egy újabb elátkozott szálloda, ezúttal Marcaliban, ami "csak" 588 MILLIÓ ADÓFIZETŐI FORINTOT kapott. Van annak egy külön bája, hogy ezt a pénzt az az OROSZ MILLIÁRDOS Rahimkulov és magyar barátja, Zentai Péter kapták 2021 júniusában, akikkel valakik két hónappal később Bajnai Gordont csőbe húzták úgy, hogy a beszélgetést titokban felvéve és megvágva a "városháza-gate" botrányt összeeszkábálják.

A történet még a szocialista kormány alatt indult, akkor 500 millió Ft EU-s támogatással, de akkor a válság elsodorta a projektet, a támogatást vissza is kellett fizetni. A hatalmas adósságot felhalmozó projektcéget és a félkész épületet az orosz milliárdos és magyar barátja vették meg. 2020-ban Móring József fideszes helyi kiskirály a Facebookon azzal dicsekedett, hogy a minisztérium pénzt fog kijárni a beruházásnak, 2021-ben pedig már azzal, hogy a következő három évben a kormány 588 milliót ad a beruházóknak és 2024 tavaszára már lehet özönleni Marcaliba wellneselni.

Nos, ez sem jött be. Az homályos, hogy a pénzt honnan adták az orosz milliárdosnak. Az EU-s pénzek nyilvántartásában nincsen nyoma, a sok ezer hozott kormányrendeletet meg böngéssze át az, akinek két anyja van (azok között, amit mi megnéztünk, nem találtunk). Lehetett ez ún."kétezres", nem titkos, de nem is nyilvános rendelet is- ezek azok, amiket a kampánykormány törvénytelenül titkol az országgyűlési képviselők előtt is.

Mindenesetre három dolog történhetett: 1) a pénzt ellopták 2) ki sem fizették, kamu volt az egész 3) kifizették, de elfogyott .
Végülis semmi baj, van pénz bőven, ki sajnálja az orosz milliárdostól...
https://444.hu/2024/03/22/hadhazy-most-marcaliban-talalt-egy-wellness-torzot

A 2021-es ígéretről és a támogatásról itt:
https://www.sonline.hu/helyi-kozelet/2021/06/meg-iden-elkezdodhet-a-marcali-gyogyszallo-epitese

A szálloda korábbi történetéről itt olvashat:
https://marcaliportal.hu/varosunk/48258-a-balaton-k%C3%B6zeli-marcali-f%C3%A9lk%C3%A9sz-gy%C3%B3gysz%C3%A1ll%C3%B3j%C3%A1t-is-megvette-egy-orosz-magyar-c%C3%A9gcsoport
___

Elég sovány mérleg , ha azt nézzük, hogy összesen két ügyben volt ítélet eddig. De talán tettem valamit azért, hogy a magyar rendszerszintű korrupció mértékét megmutassam azzal, hogy egy állatorvos is szinte minden nap tud durva ügyeket megmutatni.

Állatorvosként sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy ugyan minden tőlem telhetőt megtettem egy állatért, de mégsem sikerült megmentenem. Ez mindig megviselt, de ha tényleg úgy gondoltam, hogy mindent megtettem, az megnyugtatott. A politikában természetesen akkor gondolhatom majd egyszer elégedettnek magam, ha ez a hatalom megbukik. Az állatorvosi példa persze itt nem adhat megnyugvást, hiszen egyrészt úgy érzem, még nem tettem meg minden tőlem telhetőt, másrészt az igaz, hogy nem lehet minden állatot meggyógyítani, viszont az is igaz, hogy előbb-utóbb minden bűnös hatalom megbukik.
https://24.hu/belfold/2024/03/17/hadhazy-akos-fuggetlen-korrupcio-ugyek-oknyomozas-feljelentes-nyomozas-vademeles-itelet/

Válasz

Lázár János nyíltan megfenyegette a Spart, majd hozzátette:
„Sparral szemben is tudunk úszni”
https://www.youtube.com/watch?v=gQ5b-RFtdD0

Előzmény

Válasz

A kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a salzburgi központú Spar kereskedelmi csoport, amelynek részeként az észak-olaszországi, a szlovéniai, a horvátországi és az itteni piacon közreműködő svájci leánycégük kezelésébe adták a vagyonkezelési jogok egy részét – közölte Hans Reisch, a Spar Austria csoport vezérigazgatója egy ausztriai élelmiszeripari szaklapban - írja az economx.hu .

A Spar-csoport feje az osztrák szaklapban ismertette, hogy a kisajátítás megakadályozása érdekében két részre osztották a magyar üzletágat: a cégcsoport megvonta Magyarországról a telek- és épületjogokat, illetve a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat, amelyek kezelését Svájcba telepítette át. Ott a Spar az Aspiag Management AG leánycéget működteti, amely több európai piacon működik közre a lánc üzemeltetésében.

Eszközeinket és ingatlanjainkat leányvállalatunknak, az Aspiagnak adtuk. Mert tudjuk, hogy Orbán nem akar bejutni Svájcba, és meg akartuk nehezíteni a hozzáférését a magyar üzletekhez – közölte Reisch - idézi a lap.
https://www.enyugat.hu/cikk/47105_az_osztrak_spar_csoport_orban_viktor_oligarchai_elol_menekul

Válasz

Egyetlen gigaberuházónak adhat lehetőséget a kormány, hogy új szélerőműveket építsen Magyarországon

„Ennyi új csatlakozást a hálózat nem tud fogadni”

A múlt héten megjelent egy meglepő rendelet
https://www.portfolio.hu/uzlet/20240307/bejelentette-a-kormany-stoptablat-kapnak-az-uj-naperomuvek-egy-helyre-terelik-a-szeleromu-beruhazasokat-673381
a Magyar Közlönyben,
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/66f310041b66f1730a7a441704b8302ea582bb1a/megtekintes
ami alapjaiban befolyásolja a piaci viszonyokat. Ennek háttere, hogy január 4-ig a hazai energiapiac befektetőinek le kellett adniuk, hogy milyen csatlakozási igényekkel, milyen megújuló erőműveket szeretnének fejleszteni (elsősorban napról és szélről van szó). A beruházóknak be is kellett fizetniük a fejlesztési tervükre megadott 4,9 millió forint/MW összeg 20 százalékát.

Az volt az ígéret, hogy az állam február 28-án majd kiadja ezek után a vonatkozó műszaki gazdasági tájékoztatót (MGT-t), de aztán kiderült, hogy egyrészt ez csúszik, másrészt alig kaphat valaki új csatlakozási lehetőséget. A kormány rendeletének indoklása szerint túl sok összesen 10 gigawatt kapacitás feletti beruházási terv érkezett, ennyi új csatlakozást pedig a hálózat nem tud fogadni. Az elosztók és a rendszer-üzemeltető Mavir nem tud komolyabb hálózatfejlesztéseket ígérni (itt hiányzik talán a legjobban az uniós forrás), ezért

-- az új rendelet szerint most egyáltalán nem kaptak csatlakozási időpontot az új ipari méretű (0,5 megawatt feletti) új naperőművek, és szélerőműveknek is mindössze egyetlen új csatlakozási pont épülhet.

Ami a szelet illeti, ma Magyarországon 330 MW szélkapacitás van, de mivel az unió felé 1000 MW-t vállaltunk a Nemzeti Energia és Klímatervben (a NEKT-ben), a differenciát szeretné a kormány egyetlen pontra, koncentráltan kiadni. Így a terv szerint épül majd egy 670 MW-os projekt, legalábbis ezt lehet a rendeletből kiolvasni.

Egy gigaprojekt jöhet

Az általunk elért szakmabeliek nem értették, mi az, hogy 670 MW szélkapacitásnak egyetlen ponton kell csatlakoznia a rendszerhez. Egy forrásunk szerint volt már ilyenre példa, 2005-ben az utolsó szeles kvótaosztásnál Kapolyi László egykori ipari miniszter, milliárdos vállalkozó köre szerezte meg a kvóták kétharmadát. Végül 10-11 milliárd forintért eladta a spanyol Iberdolának a projektjeit, amely a legnagyobb szélberuházó lett (korábbi verziónkban azt írtuk, hpgy a spanyol cég azóta kivonult a magyar piacról, de olvasói jelzésre ezt korrigáltuk, mert olvasónk azt jelezte, hogy a cég aktív Magyarországon).

Valami hasonlót jósolnak most a szakemberek:

-- valaki, aki rendkívül tőkeerős, majd kap egy, a mai összes kapacitásnál kétszer nagyobb, egy pontra fókuszáló fejlesztési lehetőséget.

Tőkeerő pedig kell, hiszen közel 20 milliárd forintnyi biztosítékkal kell rendelkezni 670 MW fejlesztéshez. De ez miért jó? Hol könnyíti a magyar áramrendszer nehézségeit egy ilyen koncentrált betáplálás? Hol fog megvalósulni ez, és ott milyen tájseb keletkezik?

A szakma szerint egy olyan nagy szélcsatorna van Magyarországon, ahol érdemes fejleszteni: a tölcsér vagy sáv teteje a Sopron–Esztergom-vonal, az alja a Pécs–Szeged-vonal. Itt érdemes szélerőművet telepíteni. Mindenféle előzetes mérés alapján a legjobb hazai terület a Bakony, a második legjobb a Kisalföld. Ám mivel a Bakony részben természetvédelmi terület, illetve 2016 óta létezik egy olyan szabály, hogy a katonai radarok 40 kilométeres, míg a polgári radarok 15 kilométeres környezetében sem lehet új szélerőmű, így

-- szinte egyedül Győr nyugati része és annak környezete tűnik lehetséges helyszínnek egy ilyen hatalmas szélparknak.

Mindenesetre az elég meglepő lenne, ha ott megjelenne a 670 MW-nyi szélpark, vagyis mondjuk 150 darab, egyenként 4,2 MW-os turbina.

Az unió mindenesetre valóban harcolt azért, hogy lehessen telepíteni újra szélerőművet Magyarországon, állítólag erre jött az az ötlet, hogy koncesszióba adják mindezt, de ezt az unió nem támogatta. Ugyanakkor a magyar fél azt is gondolhatta, hogy semmi baj, a csatlakozási pontok kiosztását úgyis az állam végzi.

A szakmából nekünk azt mesélték, hogy az érdeklődő külföldi beruházók (portugálok, németek) hamarosan majd csomagolnak is, mert rájöttek, hogy itt nem terem nekik babér. Pedig hallottunk olyan cégekről, amik már mértek, egyezkedtek az önkormányzatokkal, előkészítettek. A januárban az államnak hiába befizetett pénzek ugyan most visszajárnak, de így is mindenkinek lesznek elsüllyedt költségei. Konkrét befektetőket nem hallottunk, akik majd kivonulnak, de az biztos, hogy vannak bőven magyar és külföldi cégek, amelyek profiljuk alapján érdeklődhettek ezen a piacon. Az állami MVM, a MET, az Alteo, a német Abo Wind vagy a francia Veolia is ilyen.
https://telex.hu/gazdasag/2024/03/13/szeleromu-napenergia-lantos-csaba-megujulo-energia

Válasz

A bajba jutott önkormányzatok felett a kormány venné át az irányítást
Infostart - 2024. március 5.

A most társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint a kormány csődbiztosokat rendelne a veszteségesen működő településvezetések vezetéséhez. Ha a kormányhivatal úgy rendeli, akkor ezek a biztosok vennék a települések irányítását is.

Arról még decemberben döntött a kabinet, hogy ha egy önkormányzat hiánnyal fogadja el a konszolidált költségvetését, a kormányhivatal csődbiztost jelöl ki, akinek a fizetésképtelenség megelőzése az elsődleges feladata - írja a portfolio.hu. Vagyis nem lehet egy település – és a tulajdonában lévő, 30 milliárd forint mérlegfőösszegű cégek – büdzséjét úgy elfogadni, hogy azok eleve hiánnyal, veszteséggel számolnak, veszélyeztetve ezzel a közszolgáltatásokat (tömegközlekedés, szociális és egyéb ellátások, stb.).

A portál szerint most a kormány a csődbiztosokra vonatkozó tervezetet társadalmi egyeztetésre küldte. Eszerint a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője döntene majd az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről. A határozatokat a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás (TFÍK) modulon keresztül kézbesítik.

-- A csődbiztos széles körű jogokkal rendelkezne.

Például hozzáférhet bármilyen irathoz, intézkedési terveket készíthet, valamint közép- és hosszú észszerűsítheti a gazdálkodást és feladatellátást. Az önkormányzati csődbiztos köteles a tevékenysége során a titoktartásra, kivéve, ha az közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát vagy egyéb törvényben meghatározott kötelezettséget érinti.

A portál szerint a törvénytervezetről kezdett társadalmi egyeztetés március 12-ig tart. A kormány szerint az új szabályok célja a közösségi adósságkezelés hatékonyabbá tétele és az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának biztosítása.
https://infostart.hu/belfold/2024/03/05/a-bajba-jutott-onkormanyzatok-felett-a-kormany-venne-at-az-iranyitast

Válasz

Visszalépett a Gábor Dénes Egyetem pénteken az általuk kiszemelt XII. kerületi iskola átvételétől.

Kifejezett felháborodást váltott ki nemrég a szülők körében, hogy a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumot a Gábor Dénes Egyetem venné át,

-- és felmenő rendszerben fizetőssé tenné az oktatást

az intézményben. A szülőknek ebben az esetben csak véleményezési joga van, az átadásról a fenntartó Belügyminisztérium dönt, azonban már a XII. kerület önkormányzata és a kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat is jelezte, hogy nem támogatja az átvételt. Némi meglepetésre pénteken közzétett nyílt levelében a Gábor Dénes Egyetem bejelentette, hogy visszalép.
https://gde.hu/hir/a-gabor-denes-egyetem-tajekoztatasa-a-tamasi-aron-altalanos-iskola-gimnazium-es-nemet-nemzetisegi-gimnazium-fenntartovaltasa-ugyeben

Az egyetem szerint „az elmúlt egy hétben a valós tényektől és szándékoktól jelentősen eltorzított, számos esetben valótlan információk és spekulációk jelentek meg a közösségi médiában, sajtóban és sajnos már a Tamásiban is”. A közlemény szerint mivel az iskola átvételével kapcsolatban „szakmai szintről tisztán politikai színtérre helyeződött a közbeszéd” és „értékrendünk középpontjában a diákok érdekei állnak”, úgy döntöttek, hogy visszalépnek a fenntartói jog átvételének szándékától.

Nemrég a katolikus egyház jelentkezett be a XIV. kerületi Jókai Mór Általános Iskoláért. Az iskola fenntartását az Esztergom–budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága venné át az államtól. Ehhez a szülők több mint felének támogatása szükséges, akik a Hvg.hu és a Magyar Hang információi szerint nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötletet.
https://hvg.hu/itthon/20240306_bejelentkezett-egy-zugloi-altalanos-iskolaert-a-katolikus-egyhaz

A Hvg emlékeztetett: korábban sikertelenül próbált meg az ortodox egyház átvenni zuglói intézményeket, mert a szülők többsége nem támogatta a kezdeményezést.

Az elmúlt években évről évre egyre több állami fenntartású iskola és önkormányzati fenntartású óvoda került át más fenntartókhoz, elsősorban egyházakhoz. Mint a Magyar Hang nemrég az Oktatási Hivataltól kikért adatok alapján megírta: a 2022-23-as tanévben a nevelési-oktatási intézményekbe járó gyermekek csaknem negyede, 24,1 százaléka
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/zsugorodo-allami-oktatas-157155
már nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekbe járt, 17 százalékuk valamilyen egyházi fenntartású intézménybe.
https://hang.hu/belfold/nem-mindenhol-lelkesednek-a-szulok-az-iskolak-fenntartovaltasaert-162285

Válasz

Egy két és fél milliárd forintos állami támogatást kapó hotelberuházáshoz korábban lebontották Sárváron a halottasházat. Az ügyről beszámoló momentumos képviselő szerint a fejlesztés Tiborcz István érdekeltsége is. A hotelhez vezető út építéséhez a befektetők megvették az állami tulajdonú, a kórházhoz tartozó szomszédos területet, lebontották az ott található proszektúrát, a kerítést és egy raktárépületet.

A Nyugat.hu néhány napja számolt be a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton Facebook-közleményéről. Ebben a politikus a Sárváron épülő, két és fél milliárd forintos állami támogatást kapó, ötcsillagos hotelről beszél (Melea The Health Concept Hotel), amelyhez eredetileg nem vezetett út. A beruházók ezt úgy oldották meg, hogy megvették a magyar állam tulajdonában lévő, a kórházhoz tartozó szomszédos területet, és azon keresztül építettek utat. Ehhez lebontották a proszektúrát, a kerítést és a raktárépületet.

A cikkre levélben reagált a beruházó, az UNIONE Sárvár Kft., többek között az alábbit hangsúlyozva:

„A társaságunk által birtokolt telek évtizedekkel korábbi kiszabályozásakor a sárvári önkormányzat határozta meg a telek megközelítésének módját – az akkor még önkormányzati tulajdonban álló – Szent László kórház területén keresztül, és értékesítette ezután a telket.”

Megállapodás az állammal és a kórházzal

A szállodát fejlesztő és üzemeltető UNIONE Sárvár Kft. arról tájékoztatta a Nyugat.hu-t, hogy a cég 2023-ban kötött megállapodást a magyar államot képviselő MNV Zrt.-vel, illetve a sárvári Szent László kórházzal.

-- A megállapodás értelmében az UNIONE Sárvár Kft. vállalta „közel kétszázmillió forint értékű értéknövelő beruházás megvalósítását az érintett területen, illetve a sárvári Szent László kórház számára”.
https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-utert-cserebe-uj-halottashazat-es-parkolokat-epit-sarvarnak-a-luxusszallodat-fejleszto-ceg/32789990.html

Válasz

Elmeszelte az Alkotmánybíróság a kastélytörvényt

A döntés nem zárja ki, hogy egy újabb nekifutással, feszesebb feltételrendszer mellett Lázár ismét nekifusson a kastélymagánosításnak. Természetesen nem garantálja azt sem, hogy az állami NÖF ezután jó gazda módjára, felelősen fogja kezelni a gondjaira bízott kastélyokat. A szervezet, amióta Lázár irányítása alá került, időnként demonstratív lépésekkel próbálta igazolni, hogy a kastélyok fenntartása ebben a konstrukcióban – vagyis költségvetési forrásból működő vidéki muzeális kiállítóhelyként – lehetetlen feladat.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/19/alkotmanybirosag-kastelytorveny-lazar-janos-dontes/

Egyelőre elmeszelte...

Válasz

Ismeretlen felvidéki civil szervezetet támogat 270 millió forinttal a magyar állam, akik aztán a magyar párt kampányát segítik | 2024. január 16.

Egy eddig ismeretlen, ProRegia Cultura nevű felvidéki civil szervezet tavaly 270 millió forintot kapott a magyar állami Bethlen Gábor Alaptól. A szervezet 2022-ben jött létre egy Öko-kelet nevű szervezet átnevezésével. Azóta a látható tevékenysége abban merül ki, hogy csináltak egy szakmailag kevéssé értelmezhető kérdőíveket, valamint wikipédiáról kopizott cikkeket tartalmazó honlapot
https://www.kozvelemeny.sk/
címen - írja a Napunk.
https://napunk.dennikn.sk/hu/3775002/a-magyar-szovetsegnek-segit-az-a-titokzatos-szervezet-amely-700-ezer-eurot-kapott-a-magyar-allamtol/

A magyar állam által támogatott szervezet ugyanakkor a legnagyobb szlovákiai magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek segít a szlovákiai elnökválasztási kampányban. ...

A magyar kormány többek között közel négy milliárd forintnyi célzott sajtótámogatásokkal igyekezett a felvidéki magyar közvéleményt a maga képére formálni az elmúlt években,

-- de a választások előtt Habony és csapata Robert Fico pártját és szövetségeseit is segítette.

Fico éppen kedden jön hivatalos látogatásra Budapestre, Orbán Viktorral többek között a közös ideológiai front kérdéseiről tárgyalnak.

Válasz

Hárommilliárd forintnyi PCR-teszt végezte a kukában az Országos Vérellátó Szolgálatnál

Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.

„Az Országos Vérellátó Szolgálatnál 2022 májusában 3 milliárd forint értékben selejteztek a Covidhoz kapcsolódó teszteket, lejárat miatt. Ezt az összeget az állam finanszírozta az OVSZ számára” – az üzenetet még októberben kaptuk, miután megírtuk, hogy a Bayerné Dr. Matusovits Andrea által vezetett Vérellátó Szolgálat milliárdokért vett PCR-teszteket a nő ismerőseinek cégétől.

... 2020-ban, amikor mindenhol hiány volt a védőfelszerelésekből, a Vasculare Venture Kft. egyfajta védőhálót kapott az OVSZ-től, hiszen az állami tulajdonú Vérellátó közbeszerzések nélkül, kormányzati hátszéllel férhetett hozzá védőeszközökhöz is.

-- Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. A cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott, és a bő 11 milliárdos profit nagy részét kivették a tulajdonosok.

A rendőrség egyébként nem indított nyomozást a Bayer Zsolt feleségéhez köthető Országos Vérellátó Szolgálat PCR-tesztjeinek beszerzése miatt, mert semmi gyanúsat nem találtak az ügyben.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/01/11/harommilliard-forintnyi-pcr-teszt-vegezte-a-kukaban-az-orszagos-verellato-szolgalatnal/

Válasz

Ezeket a laptopokat osztják szét az iskolákban... átlagosan nettó 180 ezer forint értékben és uniós pénzből

Ezekben a hetekben, hónapokban osztották, osztják ki az általános iskolákban és a középiskolákban az ötödik, hatodik és kilencedik osztályosoknak azokat a laptopokat, amelyeket uniós pénzből szerzett be a Klebelsberg Központ a „digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” elnevezésű projekt keretében. Ebben a tanévben összesen 140 ezer laptopot vásárolt a Klebelsberg Központ bruttó 33 milliárd forint értékben a beszállítóktól.
https://archive.palyazat.gov.hu/rrf-121-2021

A gépeknek az alábbi (minimum) hardverspecifikációknak kellett megfelelniük:

-- 11 hüvelykes, HD (1366 x 768 pixel) felbontású, érintésérzékeny kijelző,
-- Intel Pentium Silver N6000 processzor,
-- 4 gigabájt DDR4 memória,
128 gigabájt SSD,
...

-- Mindegyik notebook szinte pontosan ugyanolyan, nincsen nagy különbség köztük sem funkciókban, sem sebességben, sem kijelzőben. Ezek a gépek hajszálpontosan a pályázati kiírásban szereplő minimális műszaki követelményeknek felelnek meg

– erősítette meg a 24.hu-nak Erdős Márton, a PCW főszerkesztője.
https://24.hu/belfold/2024/01/11/klebelsberg-kozpont-kozbeszerzes-iskolai-notebook-projekt-digitalis-oktatas/
___

*** Hadházy Ákos
-- 2023. november 27.
... elfelejtenek dicsekedni a fideszes politikusok, hogy a gépeket az EU-s ún. helyreállítási alap terhére vették. Aminek forrásait persze még nem fizették ki, mivel az unió élt a gyanúval, hogy esetleg ellopják az egészet…
Az elmúlt napokban önöktől kapott adatok alapján úgy tűnik, a nagy csinnadrattával kiosztott számítógépek rendkívül gyenge műszaki tartalommal érkeznek, meglehetősen drágán.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=910711370417158&set=a.443185497169750


-- 2023. november 28.
... két-háromszorosan túlárazott, elavult és gyenge laptopokat osztogatnak az iskolákban a legújabb EU-s projekt keretében. A projekt mostani szakaszában 120 ezer gépet osztottak ki 26 milliárd+ÁFA összegben, ez gépenként bruttó 270 ezer forint körüli összeg. Azonban az Önök által küldött adatok alapján ebből a pénzből átlagosan kb. 90-140 ezer forintot érő, már régen nem is forgalmazott eszközöket kaptak a gyerekek. Mintha valahol egy raktárban, évek óta porosodó gépeket szedtek volna elő.

Belegondolni is rossz, hogy csak ezen az első szakaszon valaki (minimum) 12 milliárdot keresett jogtalanul. Az pedig már-már humoros, hogy ezt az irgalmatlanul sok pénzt úgy lopták el, hogy az EU a korrupciós aggályok miatt még el sem kezdete folyósítani az ún. Helyreállítási Alap pénzeit (a projektet ebből finanszírozza a kormány a hangzatos, „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és pedagógusok számára” című projekt keretében).

Az ügyben bejelentést fogok tenni az Európai Csalás Ellenes Hivatalnál (OLAF), és a vicc kedvéért a magyar Integritás Hatóságnál is. A magukat rendszeresen hülyének tettető rendőröknél kár lenne feljelentést tenni, hiszen már számtalanszor le merték írni: „az, hogy valamit a piaci árnál jóval drágábban vesz az állam, önmagában nem kelti bűncselekmény gyanúját”.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=911055690382726&set=pcb.911055753716053

Tudom, hogy durvák a fenti megállapítások, ezért összegyűjtöttem néhány részletet itt:
https://hadhazyakos.hu/2023/11/27/iskolai-laptop-beszerzes/


-- 2023. december 11.
Darabonként ezer forintért ragasztottak matricát az iskolai laptopokra
Újabb részletek jutottak el hozzám az iskolákban osztogatott – elavult és gyenge – laptopok beszerzéséről. Megtaláltuk az egyik szerződést, így pontos árakat is látunk már:

A Lenovo 300w Gen4 notebook (4 GB RAM és 128 GB SSD) darabját nettó 180 929 forintért vette a Klebelsberg Központ, ami ÁFÁ-val együtt majdnem 230 ezer. Mi Magyarországon már nem találtunk hasonlót, olyan elavult, de az utolsó elérhető ára 409 dollár volt, ami nagyjából 140 ezer forint.

A java viszont csak ez után jön: az önmagában is túlárazott notebookhoz csaptak még mindenféle egyéb tételeket: táska, egér, Windows licence és a matricázás! Igen, valaki kibontotta ezeket a gépeket és egyenként ráragasztott két matricát, egy leltári vonalkódot, meg egy tájékoztatót, hogy milyen EU-s projektből származik. Ez a matricázás az árlista szerint 1000 forint +ÁFA összegbe került gépenként. Ezen kívül felszámolnak 2000 forintot (+ÁFA természetesen), azért, hogy a gépeket a „teljesítési helyszínekre”, vagyis az iskolákba kiszállítsák. Ha valamelyik futár céggel, egyenként vitették volna ki őket házhoz, akkor is fele ennyibe került volna (így csak ezen tízmilliót csaltak volna el), de itt csak az iskolákig kellett szállítani, ahol aztán a tanárok osztották ki a szülőknek.

Van még egy rejtélyes tétel, „üzembe helyezéssel kapcsolatos speciális követelmények” címen, amit ráadásul nem a notebookok számával megegyező mennyiségben számolnak el, összesen 64,8 millió forintért (+ÁFA). Összesen tehát tízezer darab notebook nettó 1 milliárd 988 millió forintba került, vagyis darabonként nettó 198 871 forintba, ami ÁFÁ-val együtt 252 566 forint. Egy olyan gépért, ami amúgy legfeljebb 140 ezer forintot ér…
https://www.facebook.com/photo/?fbid=917783183043310&set=a.443185493836417


-- 2023. január 08.
Használt laptopokat osztottak ki az iskolákban?
Egy budapesti gimnazista szüleitől kapott információk alapján már az is kijelenthető, hogy az újként kiadott, a Klebelsberg Központ leltári matricájával ellátott gépek legalább egy része HASZNÁLT. Ahogy a nekem küldött levélben írták:

„A látszólag új, dobozos, mindenkinek teljesen egyforma laptop elindításakor érdekességekre bukkantunk:

-- Több mappa volt a kezdőképernyőn és beazonosítható az ember is, aki használta, 2022-es fájlokat is találtunk rajta. Családi fotókat, munkahelyi felmondást, kriptovalutázás elszámolásokat, munkahelyi referencia-fotókat. Beazonosítható a felhasználó: név, bankszámlaszám, anyja neve, lefotózott lakcímkártya és személyi igazolvány, illetve kb. minden is benne van a tárolt dokumentumokban.”

A leírtak alapján még örülhetnek a gimnazista szülei, hogy nem felnőtt tartalmakat találtak a gépen… Mindenesetre egyre erősebb a gyanú, hogy nem csak eladatlan, elfekvő készleteket osztottak ki nagy csinnadrattával, hanem – legalább részben – egyszer már használt, majd valamiért újra dobozba került gépeket.

Vannak más jelek is, amelyek a használt gépekre utalnak.

Egy helyi csoportban valaki a gépek gyenge teljesítményére panaszkodott, mire a fideszes képviselő kiosztotta, hogy ezek a gépek „viszonylag újak”,

-- hiszen „legutóbb a népszámlálás során használták őket”.

Ez teljesen új információ, mivel eddig csak azt tudtuk, hogy a 2022-es népszámláláshoz a KSH tableteket vásárolt, és azok egy részét adták később a tankerületeknek (a tabletek szállítója az a SERCO Zrt. volt, amely a nagy laptopbeszerzésben is érdekelt). Erről még fel fogok tenni még néhány tisztázó kérdést az illetékeseknek, és persze vannak más szempontok is, amik előkerültek ezzel az üggyel kapcsolatban. Folytatása következik.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=934036908084604&set=a.443185497169750

-\\-

A támogatás új laptopokra szólt..., 4 GB RAM semmire nem elég, a 11 colos monitor pici, nem lehet használni a szövegszerkesztőt, stb..

Válasz

Tényleg pofára megy – nyíltan fideszes „civil” szervezetek nyertek a Bethlen Alapkezelő pályázatán

A Bethlen Gábor Alapkezelő Városi Civil Alap pályázatán nemrégiben több milliárd forintot osztottak szét, és a legjobban a Fideszhez közel álló „civil” szervezetek jártak. Egy majdnem 30 ezres város, Gyula példáján mutatjuk meg, ez mit jelent.

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze” – szól az ismert mondás, de hogy ennyire? A K-Monitor vette észre a napokban, hogy rengeteg valós, fontos munkát végző helyi civil egy fillért sem kapott, vagy csak aprópénzt a Városi Civil Alapból, amelyből a pénz 40 százalékát, hozzávetőlegesen mintegy másfél milliárd forintot a Bethlen Gábor Alapkezelő gyakorlatilag fideszes kampányszervezeteknek osztott ki.
https://www.facebook.com/Kmonitor/posts/pfbid029R7cygFuAs71bePnR5EWZbwDc77pV2dupY5xj6tHQyoxR4YPsbCkxVuNtqBcHnjGl

A valódi civil iskolai alapítványok, sportszervezetek, állatmenhelyek, hagyományőrzők, ifjúsági munkások, szociális segítők, cukorbetegek csak a többin osztozkodhattak, sokak szerint erre nem is lehet más magyarázat, mint hogy a kormánypártok választókerületi vezetői befolyásolták a nyertesek listáját – írta a szervezet.

-- a támogatás elnyeréséhez leginkább a politikai érdekérvényesítő képesség szükséges és nem a civil kurázsi.

... néhány évvel ezelőtt országos botrány keveredett, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelőnél 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek honi egyházak milliókat, esetenként tízmilliókat, méghozzá református és katolikus templomok felújítására. A történtek azért nehezen magyarázhatók, mert a magyarországi románok döntő többsége – ahogy az anyaországi románok is – ortodox, görögkeleti vagy baptista vallásúak. Sőt, akadt olyan település, a Békés megyei Mezőgyán, ahol bár a népszámlás során senki nem vallotta magát románnak, mégis a helyi református templom felújításának indoka a román hitélet megerősítése volt. Ám az ilyen és ehhez hasonló ellentmondások a legkevésbé sem zavarták a pénzosztó alapkezelőt és Soltész Miklóst, a Miniszterelnökség nemzetiségekért és egyházakért felelős államtitkárát.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tenyleg-pofara-megy-nyiltan-fideszes-civil-szervezetek-nyertek-a-bethlen-alapkezelo-palyazatan-264429

Válasz

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport! | 2023. december 18.

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,
https://www.facebook.com/stopkb
mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Ezért most újra összehívtuk a csoportokat, a témában közös állásfoglalást adtunk ki,
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Civil_allasfoglalas_2023.12.15.pdf

és az alábbi közös levelünkkel megkerestük Novák Katalint is.
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Koztarsasagi-Elnoki-kerelem_2023-12-15.pdf

Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportja:

Aligai Fürdőegyesület
Civil Kollégium Alapítvány
Fertő Tó Barátai Egyesület
Göd-ÉRT Egyesület
Huszonkettesek Építészcsoport
Összefogás a Balatonért
https://www.cka.hu/a-stop-kb-akciocsoport-allasfoglalas-es-level-novak-katalinnak/

Válasz

Csak a fideszes vezetésű önkormányzatok vehetnek fel hitelt, az ellenzékiek nem – ez olvasható ki abból a csütörtökön közzétett kormányhatározatból, amelyben tételesen felsorolták, hogy a kormány mely önkormányzatok hitelfelvételi kérelmét támogatta, és melyikeket utasította el. A 2011-es adósságrendezése óta ugyanis csak a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt az önkormányzatok.

A kormány elutasította Budapest, Gödöllő, Dunaújváros és Miskolc hitelkérelmét, míg Békéscsaba, Szolnok, Sopron és Szarvas megkapta az engedélyt. A táblázatból kiderül, hogy a fideszes vezetésű Debrecen felvehet 13 milliárd forint hitelt, míg a jóval nagyobb költségvetésből működő Budapestnek 16,5 milliárdos kérelme nem kapta meg a zöld lámpát.

A Belügyminisztérium az ATV kérdésére azt írta, hogy a kormány minden esetben a beadott kérelmek alapján hozza a döntést, és célja, hogy az önkormányzatok működőképességét fenntartsa, az eladósodásukat megakadályozza.

-- „Azoknak az önkormányzatoknak a hitelkérelmét támogatta, akik jól gazdálkodnak, akiknél a csőd és az eladósodás nem fenyeget”

– fogalmaztak, és válaszukból az is kiderült, hogy a kormány elé kerülő kérelmeket a Magyar Államkincstár mellett a kormányhivatalok is áttekintik.
https://telex.hu/belfold/2023/12/17/hitelfelvetel-fideszes-onkormanyzatok-belugyminiszterium

Válasz

A budavári önkormányzat elmarasztaló határozata után

Az I. kerület képviselő-testülete megbízatásának megszűnéséig 20 százalékkal csökkentette a polgármester illetményét.

Fegyelmi eljárásban marasztalta el az I. kerület polgármesterét a budavári önkormányzat képviselő-testülete, mert álláspontjuk szerint V. Naszályi Márta súlyosan megszegte a tisztségéből eredő kötelezettségeit – jelentette be Varga Dániel független önkormányzati képviselő szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A kormánypárti többségű képviselő-testület szerdai döntése értelmében V. Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) illetményét a megbízatásának megszűnéséig - a jövőre esedékes helyhatósági választásokig - húsz százalékkal csökkentették.

A szavazáskor nyolcan szavaztak a polgármester elmarasztalása mellett, míg négyen a fegyelmi eljárás ellen – ismertette Varga Dániel.
https://hvg.hu/itthon/20231213_V_Naszalyi_Marta_Budavari_Onkormanyzat_fegyelmi_elmarasztalas

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere a Fidesz fővárosi szervezetének Facebook-oldalára szerdán feltöltött videóban felháborítónak nevezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a munka helyett a pártpolitikát választotta és faképnél hagyta a Fővárosi Közgyűlést. Hozzátette: a főpolgármesternek fontosabb volt „I. kerületi párttársának az ügyében” a látványos demonstráció, mint a közgyűlés ez évi utolsó ülésén az eltervezett munka folytatása.

Ugyanakkor a fideszes polgármester kijelentései némiképp álságos árnyalatot öltenek annak tükrében, hogy az I. kerületben általában csütörtökön ülésezik a képviselő-testület, ám V. Naszályi Márta meghallgatását valamiért pont sikerült szerdára kiírni, amikor a fővárosi közgyűlés is ülésezik. Ezen pedig V. Naszályi Mártának, mint kerületi polgármesternek kötelező megjelenni.

Előzmény

Válasz

Karácsony Gergely berekesztette a Fővárosi Közgyűlés ülését, majd átbuszozott az I. kerületbe, hogy kiálljon az I. kerületi önkormányzati testület által megvádolt baloldali polgármester, V. Naszályi Márta mellett. | december 13.
https://www.youtube.com/watch?v=LRCH8dc6DpI

Karácsonnyal tartottak a Fővárosi Közgyűlés többségét adó pártok képviselői, polgármesterei is.

A buszozásról és az I. kerületben történtekről videónkat, sok nyilatkozattal itt találja:
https://www.facebook.com/gulyasbalazsoldal/videos/366551362582500

Még szinte el sem kezdődött a fővárosi önkormányzat szerdai ülése, amikor a főpolgármester bejelentette, hogy megszakítja azt, majd a DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd-frakció polgármestereivel és a független Baranyi Krisztinával kivonult a teremből, és busszal elindult a Várnegyedbe a kerületi városházára. A nem kormánypárti politikusok V. Naszályi Márta polgármester mellett álltak ki, aki ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett az I. kerület fideszes többsége. 11 óra után a polgármesterek és a képviselők a Fidesz képviselői nélkül folytatták az ülést, akik elhagyták a Fővárosi Közgyűlést.

V. Naszályi a fegyelmi eljárásról korábban azt írta, hogy az önkormányzati választások után a Fidesz úgy módosította az SZMSZ-t, hogy azóta a jegyzői jelzés ellenére jogilag aggályos előterjesztésről is dönthet a képviselő-testület. Állítása szerint a „megszerzett többséggel élve Fidesz-közeli közalapítványba próbálják kipumpálni az önkormányzati közpénzt”.

A polgármester hozzátette: „a testületi többség elvonta a polgármester döntési jogköreinek jelentős részét, és több százmillió forintot tervez utalni az átláthatatlan elszámolású és működésű alapítványoknak”. Szerinte a jogszerű működést a jegyző felügyeli, jogszabályba ütköző határozatokat nem hajtathat végre.
https://telex.hu/belfold/2023/12/13/fovarosi-kozgyules-v-naszalyi-marta-atvonulas-i-kerulet-tamogatas

Az I. kerületben mindent bevet a helyi Fidesz, hogy 2024-ben megbuktassa V. Naszályi Mártát. A 2022-es időközi választás óta a kerületben többségben lévő jobboldali frakció, illetve a Fidesz a fegyelmi eljárás mellett vizsgálóbizottságot is kezdeményezett a polgármester ellen a Ruszwurm cukrászda tulajdonosának vesztegetési vádjai miatt. A cukrászdatulajdonos két budavári cukrászdát üzemeltet, a kerülettel hosszú évek óta vitában áll. Az ügy részleteit és a cukrászdatulajdonos álláspontját ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.
https://telex.hu/belfold/2023/11/20/i-kerulet-varnegyed-v-naszaly-marta-borocz-laszlo-ruszwurm-cukraszda

Válasz

Ctrl+C, Ctrl +V megoldással üresíti ki teljesen a népszavazás intézményét a kormány

Miután átengedte a Kúria az LMP népszavazási kezdeményezését a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény megsemmisítéséről, a kormány egyszerűen átmásolta az egészet egy még a parlament előtt lévő jogszabályba, hogy egy érvényes referendum se vonatkozhasson rá.

Valószínűleg nem akadt még példa arra a magyar jogalkotásban, hogy egy hatályban lévő és a kormány által megsemmisíteni nem kívánt jogszabály szövegét gyakorlatilag egy az egyben átmásolják egy másikba. Ma erre kerül sor a kora esti parlamenti szavazással – amelynek eredménye borítékolható. A kormány ugyanis múlt héten egy 104 oldalas módosító indítványcsomagot nyújtott be az építési törvényhez, és ezt a parlament Törvényalkotási Bizottsága (TaB) átengedte, így este hat óra után szavazhat róla az Országgyűlés.

A módosító javaslatcsomag leghosszabb fejezete a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat sorolja tíz oldalon keresztül. Ez a szöveg gyakorlatilag megegyezik a kiemelt beruházásokról szóló törvény egyébként hatályban lévő szövegével. A kormány képviselője azzal indokolta a Törvényalkotási Bizottság ülésén a módosítást, hogy a kormány úgymond szeretné egyetlen jogszabályba foglalni az egy tárgyra vonatkozó jogszabályokat.

Hosszú árnyék

A törvényszöveg átmásolásával azonban valójában az LMP népszavazási kezdeményezését lehetetlenítheti el a kormány. A párt azt a kérdést tenné fel népszavazásra, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt?” (A törvény elfogadásának évéből látszik, hogy eredetileg még a Gyurcsány-kormány alkotta meg, de a Fidesz járatta csúcsra a használatát többszöri módosítást követően.)

Jogot nem, jogelvet sérthet

A témában ráadásul az utolsó pillanatban még Semjén Zsolt is beadott egy módosító indítványt, amely kimondja, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházások ügyében az adott kormányhatóság elsőfokú határozatával szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha ezt a kormány egy rendeletben külön lehetővé teszi. Kanász-Nagy Máté szerint a kormány képviselője a már említett TaB-ülésen cáfolta, hogy ezt már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni fogják, de így sem egyértelmű, hogy mi volt a jogalkotó szándéka.

A hatályos törvény lényege, hogy a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházásokra egyedi szabályokat lehet meghatározni kormányrendeletben – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem környezeti, sem műemlékvédelmi, sem építészeti szempontokat nem mérlegelhetnek az illetékes hatóságok.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ctrl-c-ctrl-v-megoldassal-uresiti-ki-teljesen-a-nepszavazas-intezmenyet-a-kormany/32727476.html

Válasz

A fővárosi önkormányzat beperli az V. kerületet a megkerülésével, áron alul értékesített ingatlanok miatt | 2022.

Ahogy azt a Népszava megírta: a belvárosi testület esélyt sem adott a fővárosnak arra, hogy élhessen elővásárlási jogával a tavaly októberben meghirdetett és januárban már el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. A Fővárosi Közgyűlés ellenzéki többsége január végén úgy döntött: a dobra vert lakások, irodák, raktárak piaci, illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – él elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant. Városházi számítások szerint a valós ár ennek a kétszerese lehet.

Az ügyleten egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy 19 éves dunaharaszti vállalkozó százmilliókat nyert. A Karácsony Gergely főpolgármester vezette közgyűlés a megvett, majd újra eladott ingatlanok árának remélt több száz milliós – most éppen magánzsebeket gazdagító – hasznából fővárosi önkormányzati lakásokat újítana fel. Ennek érdekében jelezte elővásárlási jogát, de a belváros szerint elkéstek vele. A főváros ezt vitatja, ezért perben próbálja visszaszerezni az ingatlanokat.
https://nepszava.hu/3146946_budapest-fovarosi-onkormanyzat-per-ingatlan-belvaros-lipotvaros-v-kerulet

Előzmény

Válasz

Több mint félmilliárd forint értékben újabb hét ingatlant adna el az V. kerületi önkormányzat az értékbecslés szerinti ár alatt. Az erről szóló előterjesztést a csütörtök délelőtt az önkormányzat képviselő-testülete a kormánypárti képviselők szavazataival elfogadta.

A jelenlegi szabályozás szerint a belvárosi önkormányzat nem lakás célú ingatlanokat (tehát irodákat, üzlethelyiségeket, raktárakat) több mint egy év bérlői jogviszony után az értékbecsült ár 90 százalékáért eladhatja a bérlőnek. Korábban ez 70 százalék volt, amivel bérlők sokasága tudott jóval a piaci ár alatt ingatlant vásárolni.

A mostani körben két viszonylag nagy alapterületű ingatlan is van. Az egyik egy Sörház utca 4. alatti, 302 négyzetméteres pincehelyiség, amit 119,6 millió forintért, vagyis nagyjából 400 ezer forintos négyzetméteráron adnának el az azt bérlő, vendéglátással foglalkozó cégnek. A másik egy Kossuth Lajos tér 16-17. alatt található 618 négyzetméteres pinceterület, amit 283 millió forintért, vagyis 450 ezer forintos négyzetméteráron adnának el. A vevő ebben az esetben az Országgyűlés Hivatala.

Ezen kívül eladnak még:

-- egy 28 négyzetméteres helyiséget a Magyar utca 27-ben;
-- egy 16 négyzetméteres helyiséget a Régiposta utca 15-ben;
-- egy 31 négyzetméteres helyiséget a Kristóf tér 5. alatt;
-- és egy 54 négyzetméteres helyiséget a Váci utca 51. alatt.

A rendszerváltás után az V. kerület szinte páratlan ingatlanvagyont örökölt több száz különösen értékes üzlethelyiséggel, irodával, valamint a sokszor ezekhez tartozó raktárakkal és pincehelyiségekkel. Ezt az ingatlanvagyont az önkormányzat azóta rendszeresen ismétlődő hullámokban mára nagyrészt eladta.

A kerületben 2007-ben, Rogán Antal polgármestersége idején vezették be azt a szabályt, amely értelmében bérlők egy év jogviszony után a bérelt irodáikat, üzlethelyiségeiket és raktáraikat azok becsült értékének 70 százalékán eladhatják (ez tavaly óta 90 százalék). Ezzel a módszerrel rengeteg baráti cég úgy jutott nagyon olcsón ingatlanokhoz, hogy kibérelt egy helyiséget, egy évig nem csinált semmit, aztán megvette azt.

A leglátványosabb ilyen eset egy Gerlóczy utcai, a Városházára néző ingatlané. Itt egy 340 négyzetméteres telken egy 306 négyzetméteres ház áll, ami 2016-ig teljes egészében az önkormányzaté volt. Ekkor az ingatlan 8 százalékát csere útján megszerezte egy cég, a maradék 92 százalékot pedig összesen 55,6 millióért adta el az önkormányzat. Az alsó hangon is több százmillió forintot érő ingatlan így aprópénzért került a szerencsés befektetők kezébe. Erről itt írtunk bővebben.
https://telex.hu/belfold/2022/03/20/osszesen-55-millio-forintert-adott-el-egy-teljes-epuletet-a-belvaros-sziveben-az-v-keruleti-onkormanyzat

A Tiéd a Belváros-frakciót vezető Kovács Alex Gábor a Telexnek azt mondta: semmi nem indokolja az eladásokat, mert a kerület számláján most is 17 milliárd forint van. Szerinte a mostani körrel együtt csak ebben az önkormányzati ciklusban 16 milliárd forintot érő ingatlant adtak el, amivel jelentősen csökkent a kerület ingatlanvagyona.
https://telex.hu/belfold/2023/12/07/belvaros-ingatlan-eladas-kossuth-ter-ar-alatt

Válasz

Alig egy hónappal azután, hogy Orbán Ráhel nevében eljárva Tiborcz István aláírta a tokaj-hegyaljai földbirtokok átruházásáról szóló adásvételi szerződéseket, törölték a világörökséghez tartozó ingatlanok tulajdoni lapjairól az állam elővásárlási jogát tartalmazó bejegyzéseket. Hogy miért, arra nem válaszolnak az állami szervek.

„A világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot. Ennek érdekében a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a világörökségről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés előtt azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkori magyar állam elővásárlási jogot szerezhessen, és ezáltal biztosíthassa, hogy területcserék, illetve adásvételek során ott, ahol az örökségvédelmi, illetve világörökségi védettség indokolt, az érvényesülhessen, kizárólag úgy, hogy állami tulajdonszerzés történik” – érvelt 2017 novemberében a törvényjavaslat általános vitáján a Miniszterelnökség akkori miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor.

A jogszabályok részletesen szabályozzák a világörökséggel és az állami elővásárlási jogosultságokkal kapcsolatos kérdéseket, ám az nem szerepel bennük, hogy miként lehet töröltetni egy ingatlanról az elővásárlási jogot. Egy örökségvédelemmel is foglalkozó építési jogász szerint nem véletlenül:

jogszerűen ugyanis nem lehet törölni az állam elővásárlási jogát a világörökségi területeken fekvő ingatlanok tulajdoni lapjáról.

A neve elhallgatását kérő szakember eddig nem is tudott olyan esetről, hogy lekerült volna valamely érintett ingatlanról az elővásárlási jog.
https://24.hu/belfold/2023/12/08/tokaj-hegyalja-vilagorokseg-allam-elovasarlasi-jog-orban-rahel-ingatlan/

Válasz

„Le akarják bontani a Magyar Rádió 8 épületét, veszélyeztetve ezzel a környéken élők életének és otthonainak biztonságát és a főváros működését. […] Lenne mit megbeszélni az ott élő több ezer emberrel, akik írásban is megfogalmazták javaslataikat, nem a beruházás ellen, hanem egy kevesebb bontással járó, zöldebb megoldás mellett. De az elfogadott rendelet ismét csak azt bizonyítja, értelmes párbeszéd helyett inkább felelőtlen emberkísérletbe kezd a kormány. Ebben csendestársa az egyetem és a magyar katolikus egyház, ami külön tragédiája ennek az emberkísérletnek” – írta közösségi oldalán a józsefvárosi polgármester.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=895223181965031&set=a.429207965233224

-- November 24-én derült ki, hogy megkapta a bontási engedélyt a Magyar Rádió egykori épületére a tulajdonos, annak ellenére, hogy a józsefvárosi önkormányzat néhány héttel korábban egy határozattal ideiglenes védelem alá vette az épületegyüttest, hogy megakadályozza a bontást, és társadalmi egyeztetés induljon a tervek környezet- és lakóbarátabb módosításáról.

„A kormány utólag, visszamenőleges hatállyal, rendeletben kívánja ellehetetleníteni azt, hogy kiemelt állami beruházások által érintett épületek esetében a helyi önkormányzat egyedi védettséget biztosíthasson számukra” – írta Pikó András VIII. kerületi polgármester a Facebookon a november 30-án a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelettel kapcsolatban.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/59ba20495cd587e54decf5b41b0e6f9e4bba3926/megtekintes

„Sőt, azt is rendeletbe foglalták, hogy az eljáró hatóság a beruházással érintett ingatlan vonatkozásában vagy azzal összefüggésben helyi önkormányzat által megállapított örökségvédelmi követelményeket nem veheti figyelembe” – tette hozzá.

Pikó szerint

-- „a rendeletet a Pázmány Campus miatt hozták, de az összes magyarországi önkormányzatot kiforgatja a még meglévő maradék építéshatósági jogaiból, és elveszi a lehetőségét is hogy közük és beleszólásuk lehessen abba, mit épít az állam vagy valamelyik lekötelezettje az önkormányzatuk területén”.

A polgármester szerint a rendeletet az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni.
https://telex.hu/belfold/2023/12/04/piko-andras-magyar-radio-bontas-kormany-rendelet

Válasz

Elforgatta a telekhatárt a kormányközeli cég egyik vezetője, hogy jobb legyen a kilátása a Balatonra

-- ha nem forgatták volna el a telekhatárt, akkor az épületegyüttes hosszanti oldala nem egyenesen a Balatonra, hanem a szemközti dombra nézett volna.

A kormányközeli 4iG egyik vezetőjének kiemelt tájképvédelmi övezetben zajló balatoni építkezése szinte minden létező szabályt megsértett a helyi panaszosok szerint.

Két, egymás mellett álló, szuperpanorámás „gazdasági épület” nőtt ki a föld alól Siófok-Töreki külterületén, ami az építkezést figyelemmel kísérő helyiek szerint valójában egy monolit vasbeton épület: állítják, noha az utcafrontról már nem látszik, a pinceszintnél egybe van építve a papíron két külön álló ingatlan. Nem ez az egyetlen probléma a környékbeliek szerint. Felsorolásuk szerint:

-- a helyi építési szabályzat szerint ide még gazdasági épület sem helyezhető el (csak gyümölcsösbe, szőlőültetvényre vagy egyéb kertészeti művelés alá eső területen lehet).

-- A területrendezési törvény szerint az ingatlan tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek számít, vagyis a táji, tájképi értékek megőrzésével lehet új épületet elhelyezni (ha a helyi szabályok ezt lehetővé teszik).

-- A még jobb balatoni panoráma érdekében hatalmas földmunkák árán feljebb hozták a térszintet, a lejtős telken egy kis dombocskára került az utcáról látható épületrész.

-- A telekhatárokat is az ideális balatoni rálátás érdekében alakították át.

A két építési engedéllyel a szigorú mérethatárokat tudták megkerülni, hiszen legfeljebb száz négyzetméteres gazdasági épületet enged meg (3 százalékos beépíthetőségi korlát mellett) a helyi szabályozás, ám a két telekre már egy száz négyzetméteres és egy ötven négyzetméteres épületre tudtak engedélyt kérni.

A két épület a helyi előírások és az építési engedély szerint sem érhet össze: 3–3 méter távolságot kell tartani a telekhatártól, vagyis összesen hatméternyire kell lenniük egymástól. Ez szerepel a beadott építési dokumentációkban és az engedélyben is. A környékbeliek szerint azonban egy épületről van szó, amelynek alsó szintje egy közel 30 méter hosszú, egybefüggő monolit vasbetonból készült pince, ami állításuk szerint jól megfigyelhető volt az építkezés kezdetén.

Ugyanakkor a kormányhivatal vizsgálata mindent rendben talált.
https://24.hu/belfold/2023/11/28/siofok-toreki-4ig-linczenyi-aladin-lomenhely-epitkezes-ner/

Válasz

Védelemgazdasági Alapterv -\\- 2023.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén.

A kormány honlapjára feltöltött huszonegy oldalas dokumentum szerint
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/e/e0/e03/e03093526e0084d909f722e8a3176db38e5f860d.pdf
az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze a védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény (2021. évi XCIII. törvény - Vbö.)
https://njt.hu/jogszabaly/2021-93-00-00
elfogadásával kezdetét vette a védelmi és biztonsági szabályozási reform, amely a keretszabályok meghatározásával a különleges jogrendi működés és az összkormányzati válságkezelés hazai rendszerét korszerűsíti.

Azaz, a kormány megszabta a magyaroknak járó fejadagot a liszttől a vécépapírig

Lisztből kettő, cukorból fél, kenyérből pedig kilenc kiló a magyarok fejadagja, ám a kormány szerint egy tekercs vécépapírnak öt napig ki kellene tartania. Hazánk a következő félévben felkészül a legrosszabbra is.

November 15-ig közzé kell tennie a belgazdaságért felelős miniszternek a VKT-t a GFM honlapján. Illetve minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy aztán a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerüljön.
https://www.economx.hu/belfold/fejadag-gfm-kormanyzat-szuksegallapot-vkt.779507.html

Előzmény

Válasz

Jön a törvénymódosítás, az Orbán-kormány gyakorlatilag szabad kezet adna az eladósodott falvak és városok ki nem fizetett hitelezőinek

A kormányzati alulfinanszírozottság miatt sok helyen rezeg a léc.

A hitelezők adósságrendezési eljárást indíthatnának az önkormányzatokkal szemben, a tartozásaikkal nem boldoguló települések mellé pedig költségvetési biztost jelölnének ki, aki akár a falvak vagy városok vagyonát is értékesíthetné az adósságok törlesztése érdekében a Belügyminisztérium törvénymódosító javaslata szerint. A jogszabályi változtatás – amelynek társadalmi egyeztetése a múlt héten ért véget – szigorúbb kontrollt jelentene az önkormányzatok felett. Az önkormányzatok akár maguk is kérhetnék az állami beavatkozást, ha tartozásuk túllépne a törvény által meghatározott kereteken.

Az adósságot nemcsak pénzzel, hanem az önkormányzati vagyontárgyak átadásával is ki lehet majd váltani, az értékesíthető települési vagyon eladása pedig a pénzügyi gondnok joga lesz: neki két hónap áll rendelkezésére, hogy a becsérték alapján a lehető legmagasabb áron adjon túl az adósságrendezésbe bevonható vagyontárgyakon.
https://nepszava.hu/3213881_telepulesek-adossag-magyarorszag-torvenymodositas-hitelezok-belugyminiszterium

Előzmény

Válasz

Lapunk már júniusban megírta, hogy árverezi az állam az újpesti szellemkórházat, de az Árpád Kórház 1,4 milliárd forintért nem kellett senkinek. 2013-ban a tiltakozások ellenére zárták be, a balesetet szenvedett sérültek attól kezdve csak a főváros távolabbi pontjain juthattak ellátáshoz. A bezárás miatt Újpest lakói elsősorban a Honvéd Kórházra zúdultak rá. Most már csak 1,1 milliárd forintot kér érte az MNV.

Az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárással nagy port kavart Árpád Kórház épületét Újpesten. Az önkormányzatot meglepetésként érte.

Szintén tipikusan magyar történet húzódik meg az egykori soproni gyermekotthon eladása mögött. Ennek hátterét az enyugat.hu írta meg 2021-ben. Az egykor gyönyörű épület 1928-ban épült, bánya- és erdőmérnök egyetemisták számára. Évtizedekig állami gondozott gyerekek otthonaként működött, végül tarthatatlanná vált a helyzet, a gyerekeket 2009-ben kiköltöztették, az épület magára maradt. Felújítása hatalmas összeg lenne. Most 316,4 millió forintot szeretne érte kapni az MNV.

És akkor a balatoni szekció, kizárólag a déli partról. Siófok Ezüstpart elnevezésű városrészében található a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Képzési- és Pihenő Központja, a víz 200 méterre van tőle. Itt a jövőben vélhetően már mások fognak képződni és pihenni, mert az államnak nem kell: 470,5 millió forintért vihető. Kicsivel olcsóbban lehet megszerezni egy balatonlellei 3468 négyzetméteres üdülőt, csak 409 millió forint kell hozzá. A víz mindössze 150 méterre van, de közel megy a vonat.

A legizgalmasabb árverés azonban novemberben érkezik Budapest szívéből. Lapunk írta meg, hogy november 6-tól mindössze két napig lehet licitálni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kell hozzá. Az épület eddig része volt a kormány Steindl Imre-programjának. A főváros legfrekventáltabb részéről van szó, a parlament mintegy 200 méterre van tőle. Kérdeztük az MFB-t, hogy miért válnak meg a csodaszép épülettől, de nem válaszoltak.

November 6-tól mindössze két napig lehet licitálni a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kell hozzá.

Emlékezetes, hogy a kormánymédia hónapokig azzal vádolta az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzatot, hogy el akarják adni a Városházát. Pedig ilyen terv valójában nem volt, ellenben az MNV valóban sorra adja el az állami ingatlanokat.

A parlamenten kívül szinte mindent szívesen eladna az állami vagyonkezelő ...
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-parlamenten-kivul-szinte-mindent-szivesen-eladna-az-allami-vagyonkezelo.html

Válasz

A környezetvédők „zöldgalléros bűnözők” – hallotta gyakran Orbánéktól Ángyán József

Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozott, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. A befejező részben interjúnkban az Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkárával, Ángyán Józseffel vesszük végig: hogyan látta belülről a kezdeteket, és hová jutott azóta a NER a nagy balatoni és országos lenyúlásban?
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kornyezetvedok-zoldgalleros-bunozok-hallotta-gyakran-orbanektol-angyan-jozsef-262904

Válasz

Itthon is elrejtheti már legálisan a vagyonát, nem kellenek az offshore cégek

Míg korábban adóparadicsomokban alapított offshore cégek mögé bújtak el azok a milliárdosok, akik nem vállalták fel kétes úton szerzett vagyonukat a nyilvánosság előtt, ehhez ma már nem kell külföldre menni.

Sőt külföldi céget sem kell alapítani, és még strómanokra sincs szükség, legalábbis a láncolat végén, a közbeszerzéseken meggazdagodott vagy az állammal seftelő milliárdos nyugodtan a nevére veheti a vagyonát. Az elmúlt években úgy módosultak a hazai jogszabályok, hogy teljes körű diszkréciót biztosítsanak ehhez.

A módszer lényege, hogy nem kell nyilvánosságra hozni a 25 százaléknál kisebb tulajdonosi hányaddal rendelkező részvényesek nevét, vagyis ha valaki a vállalat kevesebb mint negyedét tulajdonolja, sok esetben a cég részvényeinek csak néhány százalékával rendelkezik, anonim maradhat. Igen ám, de hogy fogja a céget irányítani kisebbségi tulajdonosként, a nagy pénzt felmarkolni az osztalékfizetésnél?

Erre szolgál az osztalékelsőbbségi részvény intézménye. A cég olyan speciális részvényt bocsát ki, amellyel arra jogosítja fel a papír tulajdonosát, hogy felvehesse az osztalék legnagyobb részét, nem ritkán a profit 99,9 százalékát. Nincs is más dolga a háttérben maradni kívánó, titokzatos tulajdonosnak, mint lejegyezni az osztalékelsőbbségi részvényt.

A technika azért tökéletes, mert ha ügyesen csinálják, egyetlen nyilvános adatbázisban sem kell feltüntetni, kihez kerül a nagy pénz. Ha pedig még egy magántőkealapot vagy bizalmi vagyonkezelőt is beiktatnak az ügyletbe, végképp bottal lehet ütni a milliárdok nyomát.

A G7.hu gazdasági portál fedezte fel, hogyan működik a rendszer, miután az Orbán család gazdagodásáról szóló cikkéhez keresett anyagot. Az osztalékelsőbbség módszerével dőltek a milliárdok Tiborcz István érdekeltségeihez.
https://www.szabadeuropa.hu/a/itthon-is-elrejtheted-mar-legalisan-a-vagyonodat-nem-kellenek-az-offshore-cegek/32639399.html

Nyáron cikksorozatban mutatták be, hogyan áramlott az elmúlt években elrejtve több tízmilliárd forint a kormányzathoz legközelebb álló milliárdosok irányába a tűzhöz kevésbé közel lévőktől.
https://g7.hu/kozelet/20230727/kozpenzmilliardok-is-vannak-a-tiborcz-istvan-fele-aramlo-vagyon-mogott/

Válasz

Amikor a fideszes állam megeszi a Fidesz vezette önkormányzatot – Gyula átadja víziközművagyonát

Árulózástól és Mészáros Lőrinc nevének emlegetésétől is hangos volt szeptember végén a gyulai képviselő-testület ülése, ahol egy évnyi ellenállás után a fideszes városvezetés és a kormánypárti többség, a helyi civilnek nevezett szervezet támogatásával, az ellenzék élénk tiltakozása közepette arról döntött, hogy a vízközmű-szolgáltatást és vagyont átruházzák az államra.

Tavaly augusztusban írtunk arról, hogy az ország egyik legkisebb, de a rezsicsökkentés miatt masszívan veszteséges víziközműcégét tulajdonolja és üzemelteti a Gyulai Közüzemi Kft.-n keresztül a békési fürdőváros önkormányzata, valamint Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Újkígyós, Kondoros és Nagybánhegyes. A társaságban Gyula közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Több mint egy évvel ezelőtt azért kellett rendkívüli ülést tartani a viharsarki városban, mert rendkívül rövid határidőkkel, a helyi ellenzék szerint zsarolással felérően, az állam augusztus 31-ig választ várt arra, hogy előzetes nyilatkozatot tegyen minden önkormányzat a Nemzeti Víziközű Zrt.-nek „integrációs szándékáról.” Hogy ez mennyire „önként és dalolva” történne, arra bizonyság, hogy az állam világossá tette, csak az az önkormányzat számíthat a veszteséges víziközmű cégek esetében állami segítségre, pótlólagos forrásra, amelyik önként felajánlja egyébként döntő többségében igen értékes víziközmű vagyonát az államnak.

Akkor Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester egyértelművé tette álláspontját, kijelentve, a víziközmű-rendszer legjobb helyen az önkormányzatoknál van. Aztán kísérletet tettek, hogy megtartsák a szolgáltatást és a vagyont, de a fideszes állami nyomás akkora volt a városvezetésen, hogy most beadták a derekukat. A 2022. augusztusi gyulai előterjesztésben azt írták: „Évek óta téma a médiában a víziközművagyon állami kézbe – Nemzeti Vízmű Zrt. – történő integrálásának lehetősége. Legutóbb közvetlen környezetünkben az Alföldvíz Zrt. tekintetében valósult meg az integráció.” Mindez azonban sokkal inkább egy nagyon értékes önkormányzati vagyonelem lerohasztásának és megkaparintásának történeteke. S hogy minden mindennel összefügg, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nemrégiben államosított békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-be olvad hamarosan bele az eddig a döntően gyulai kézben lévő víziközmű-rendszer.

-- Sokszor megírtuk, hogy hazai víziközműcégek a rezsicsökkentés 2013. január elsejei bevezetése óta döntő többségében veszteségek.

-- Akkor a kabinet befagyasztotta a vízdíjakat a 2011-es árakon, amit még 10 százalékkal csökkentettek.

Nem vették figyelembe az inflációt, a szolgáltatások, az energiaárak, a rezsi és munkabérek emelkedését. Így már előre látható volt, hogy ez a szolgáltatók összességében gigantikus veszteséghez vezet, egyszersmind nem lesz forrásuk fejlesztésre, sőt sok helyütt a karbantartásra sem. Ma ilyenformán csak tűzoltás folyik az ágazatban. Közben a Fidesz-kormányhoz közelálló Századvég tanulmánya kimutatta, hogy legalább 3-4 ezer milliárd forint értékű az az elmaradt beruházás az egyre jobban lerongyolódó ágazatban, ami ma égetően hiányzik. A hálózati veszteség elképesztő mértékű: vannak olyan települések és térségek, ahol ez megközelíti a 60-70 százalékot, de átlagosan 30-40 százalék között van. Rengeteg ivóvíz elfolyik, mielőtt a csapokba érne, egész egyszerűen azért, mert elavult a rendszer és nincs pénz a fejlesztésre.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-a-fideszes-allam-megeszi-a-fidesz-vezette-onkormanyzatot-gyula-atadja-vizikozmuvagyonat-262331

Válasz

Hétfő: drónvédelmi céget alapít a NER-közeli 4iG
Kedd: a kormány bevezeti a kötelező drónvédelmet

-- RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít a 4iG Nyrt., a 4iG csoporthoz tartozó Rotors & Cams Zrt., valamint Jászai Gellért magántőkealapja, az iG TECH

– jelentette be október 2-án, hétfőn a NER-közeli cég, mely januárban a Vodafone magyarországi leányvállalatát is felvásárolta.
https://telex.hu/gazdasag/2023/10/04/dronvedelem-dron-jaszai-gellert-4ig-honvedelmi-miniszterium-veletlenek-osszjateka

Előzmény

Válasz

4iG: Mi a kockázata és hol a határa az állami hátszéllel zajló terjeszkedésnek?
Egyebek között ezt elemezte cikkében Keller-Alánt Ákos, a Sztoriban vendége

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html

A vele készült podcastot itt hallgathatja meg:
https://www.szabadeuropa.hu/pp/32612647/ppt0.html
https://www.szabadeuropa.hu/a/sztoriban_telekommuniukacio_hirkozles_4ig_gvh_piac_verseny/32612677.html

Válasz

Fideszest így még nem hallottunk Mészáros Lőrincről beszélni

Egyórás interjút készítettünk Pesty László filmrendezővel, ősfideszessel, a gerilla.hu alapítójával. Az interjúból öt részletet emeltünk ki kedvcsinálóként, olvassa el őket, majd a cikk végén nézze meg a teljes videót is!
https://telex.hu/belfold/2023/08/31/pesty-laszlo-interju-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-ot-legfontosabb-idezet

A teljes interjú Pesty Lászlóval:
https://www.youtube.com/watch?v=zvYgbS-GHgA
___

A csepeli gimnázium igazgatója aggályosnak tartja az iskola falán az Orbán-idézeteket

Nem tudja, kinek az ötlete volt az Orbán Viktor idézetek falra helyezése, a táblával ő is csak akkor szembesült, amikor már felszerelték – erről beszélt a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója Bese Benő a szeretlekmagyarorszag.hu-nak.

-- Én jeleztem is, amikor ezzel szembesültem, hogy aggályos egy ilyen tartalmú tábla, és várjuk az állásfoglalását a Belügyminisztériumnak. Ennél többet nem tudok önnek mondani, az imént beszéltem az illetékesekkel, és azt mondták, hogy irányítsam a Dél-pesti Tankerületi Központhoz azokat a kérdéseket, amik ezzel kapcsolatosak, úgyhogy ezt tudom mondani

– nyilatkozta a portálnak Bese.
https://24.hu/belfold/2023/09/01/csepel-gimnazium-tabla-orban-idezetek-bese-beno-igazgato/
___

A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom szeptember elsején „Tanár nélkül nincs jövő”-feliratú zászlókat lengetve és a „Bella ciao”-t bömböltetve kocsikázgat Budapest belvárosában.

A hunyorogva tüntetésnek tűnő megmozdulás több szempontból is érdekes:

-- csupa kabrió luxusautóval vonulnak: Mini Morris, Porsche, Volvo és Mercedes is látható a Facebookra feltöltött videóikban;

-- a szimpatizánsok azért ültek luxusautókba, hogy felhívják a figyelmet az alulfizetett tanárokra;

-- nyoma sincs egy normális tüntetésen megszokott kézműves transzparenseknek, kizárólag előrenyomtatott egyenzászlókat lengetnek a MEMO-sok;

-- úgy tűnik, hogy az autókázók közül többen # nem akarják az arcukat adni a megmozduláshoz #, ők A nagy pénzrablás című sorozatból ismert Dalí-maszkot viselnek

Aki nem ismerné a Megoldás Mozgalmat, annak felidéznénk, hogy a legutóbbi országgyűléskor feltűnt párt még a jelöltjeit is hirdetésekkel fogdosta össze, és elkötelezett aktivisták helyett a kampányban elsősorban fizetett hosztesszekkel dolgoztak.

Válasz

Külföldön vesz egyetemet az 500 milliárddal megtolt kormányközeli elitképző

A Modul Universität Wien magánegyetemben szerez tulajdonrészt a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A bécsi intézményben 1100 diák tanul nemzetközi menedzsment, fenntartható fejlődés, alkalmazott adattudományok, turizmus és szolgáltatásmenedzsment szakokon, és előkelő helyen szerepel egy a tudományos hivatkozások alapján összeállított rangsoron.

Miért fontos ez? A tulajdonszerzés az MCC nemzetközi hálózatépítésének újabb lépése, az intézmény korábban német és brit egyetemekkel kötött megállapodásokat, és tavaly ősszel Brüsszelben nyitott képzési helyszínt. Az MCC belföldön is látványos terjeszkedésbe kezdett, miután 2020-ban állami vagyonjuttatást kapott, aminek része számos emblematikus épület szerte az országban.

Számokban: 2020-ban az MCC nagyjából 500 milliárd forint állami vagyont kapott – összehasonlításképp 2019-ben a teljes állami felsőoktatási kiadás 486 milliárd forint volt. 2021-ben az MCC 12 milliárd forint osztalékhoz jutott az államtól kapott Mol- és a Richter-részvények után. A 2022-es osztalékbevétel 28,4, az idei már 36 milliárd forint lehet.

Alulnézet: a magát tehetséggondozó intézményként definiáló MCC a kárpát-medencei magyar diákok számára kínál programokat. Ezek színvonaláról elismerően nyilatkoztak a résztvevők, ugyanakkor a politika érzékelhető közeledéséről beszéltek 2021 elején.

Tágabb kontextus: mindeközben a felsőoktatásban oktatók bérhelyzete méltatlan, az egyetemek az elmúlt hónapokban kénytelenek voltak spórolni a növekvő energiaárak miatt. Hátrányosan érintették az egyetemi szférát a kutatásban élen járó CEU működését ellehetetlenítő kormányzati intézkedések is.

Mi következik? Az MCC távlati célja közleményük szerint egy olyan közeg létrehozása, „ahol a tudományos élet, valamint a gazdasági- és a közélet meghatározó szereplői megfordulnak és megosztják egymással meglátásaikat, tapasztalataikat, ezzel is ösztönözve a további párbeszédet”. Mindezek elérésén az intézmény hamarosan új központi épületből dolgozhat.
https://g7.hu/kozelet/20230512/kulfoldon-vesz-egyetemet-az-500-milliarddal-megtolt-kormanykozeli-elitkepzo/

Előzmény

Válasz

Mihályi Péter: A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott

-- Az előadás írott és letölthető változatát április elején tette közzé a Közgazdasági Szemle:
http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=2115

Mihályi szerint az elmúlt bő évtizedben nem mást láthatunk, mint azt, amiről Orbán Viktor miniszterelnök 1998-ban, a Fidesz első hatalomra kerülésekor azt mondta, hogy „több, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás”. A gazdaságban és a társadalomban nagyon komoly és tudatos átrendezés zajlik már az első Orbán-kormány hatalomra kerülése óta; az elmúlt évtizedben csak a közjogi berendezkedésben alapvető változások mentek végbe.

A kormány

-- 2010-ben átszabta a jogalkotási törvényt,

-- 2011- ben leváltotta a Legfelsőbb Bíróság elnökét,

-- 2013-ban a választási törvények és részletszabályok módosításával csökkentette az országgyűlési képviselők számát,

-- 12 év alatt 300 alkalommal módosította a választások lebonyolítására és a pártok finanszírozására vonatkozó szabályokat,

-- az Országgyűlés jelentőségét több jogszabály módosításával lenullázta,

-- érvénytelenítette a 2012 előtti alkotmánybírósági döntéseket,

-- ellehetetlenítette a népszavazás jogintézményét,

-- 2022 végéig 1,2 millió külföldön élő magyarnak adott állampolgárságot és ezzel választójogot,

-- korlátozta a sztrájkjogot és a civil szervezetek működését,

-- a bírák, ügyészek és közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállításával, 231 bíró és 107 ügyész azonnali felmentésével, a maga képére formálta az igazságszolgáltatást és a bűnüldözést,

-- az Alkotmánybíróság működési rendjének átalakításával ellehetetlenítette a kormányzat alkotmányos kontrollját,

-- a legfontosabb közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, közmű-kommunális ellátás) ágazati szabályainak módosításával elérte, hogy az önkormányzatok feladatai és forrásai 30 százalékkal csökkentek, a kiadások GDP-hez viszonyított részaránya 12-13 százalékról 2014-re 7,6 százalékra csökkent, és ezzel Magyarország bekerült a leginkább centralizált országok csoportjába,

Mihályi szerint ez a fajta centralizáció jelentősen átrajzolta Magyarország közjogi térképét, és azt mutatja, hogy a kormányon lévők nem értik vagy legalábbis nem akarják elfogadni, hogy az állam mindenképpen rossz tulajdonos. A közgazdász az állam rossz gazda mivoltát Kornai János fél évszázaddal ezelőtt érvelésével magyarázza, ami szerint a puha költségvetési korlát miatt az erőforrások mindig elfolynak. Ha az állam a gazdája valaminek, akkor az államon belüli érdekeltek törvényszerűen kiharcolják az értelmetlen, pazarló, nem gazdaságos finanszírozást.

A mostani átalakításhoz hasonló nagyságrendű változások Mihályi szerint a következők voltak:

-- Őszirózsás forradalom (1918-19),

-- Tanácsköztársaság (1919-21)

-- Trianoni békeszerződés (1920-tól)

-- vagyonváltság (1920-24)

-- szelektív különadók (1938-44)

-- Szálasi korszak (1944-45)

-- a szocializmus államosító évtizede (1945-61)

-- rendszerváltás első évtizede (1991-97)

-- Orbán-korszak (1998-2023)

Ez az átrendezés viszont nem jelent szükségszerűen tulajdonosváltást a háztartások, a vállalatok és az állam között. Mihályi szerint sokkal fontosabb azt figyelni, hogy e három csoporton belül hogyan alakulnak a viszonyok. A Magyar Villamos Művek története jól példázza a folyamatokat: a cég 2010-ben és 2022-ben is 100 százalékban állami tulajdonban állt, de közben vezetése folyton cserélődött. Mihályi megszámolta, hogy hat vezérigazgató próbálta kiszolgálni a kormány folyton változó terveit. A céget tehát nem privatizálták, mégis folyamatosan a hatalom céljainak volt alárendelve – erre utalnak a hatékonysági szempontokkal nem magyarázható vezetőváltások.

Az Orbán-rendszerben a vagyonok átcsoportosítása a tanulmány szerint nem valamilyen általános szabály alapján történik. A döntések mindig egyediek, és egy-egy döntésből nem következik további hasonló fejlemény. Az érintettek mindig találgathatják, hogy velük mi lesz, így hajlamosak arra, hogy kooperáljanak a rendszerrel. Ez pedig megkönnyíti az elitcserét, hiszen felszámolja az esetleges ellenállást. Az átalakítás fő motivációja viszont Mihályi szerint a korábbi átalakításokkal szemben nem ideológiai alapú, hanem csak annyi, hogy „másoktól” kell elvenni, hogy „nekünk” legyen, ami nem más, mint az „eddig ti voltatok hatalmon, most mi jövünk” logikájának az érvényre juttatása a gazdaságban is.

Az átalakítás módszereit vizsgálva Mihályi rámutat, hogy az elsőre államosításnak tűnő lépések valójában nem is államosítások voltak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a kormányzat a törvények módosításával, árszabályozási eszközökkel, esetleg fenyegetéssel veszi rá az érintett tulajdonosokat a vagyon átadására. Ezek mellett a feltételek mellett az állam vásárlóként lépett fel.

Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség az adófizetők pénzének elégetésére, és miért nem keményebb eszközökkel zajlott az átalakítás, Mihályi szerint sokszor az a válasz, hogy a magyar állam valamilyen külföldi hatalom politikai támogatását szerette volna megszerezni. Szerinte a drága Mol-részvények megvásárlásával Moszkvának kedveskedtünk, az MKB Bank esetében a németeknek üzentünk, míg az Erste Bank, a Budapesti Értéktőzsde, az Aegon és az Union Biztosító esete az osztrákok felé küldött jelzés volt.

– Ha viszont az átrendezésben nem az államosítás és a privatizáció a lényeg, akkor micsoda? – teszi fel a kérdést a közgazdász. Szerinte, ha a szélesebb társadalmi, közjogi kontextust vizsgáljuk, kiderül, hogy

-- a közszférában végrehajtott területi centralizáció,

-- a relatív intézményi autonómiák megtörése (iskolák, kórházak),

-- a piaci verseny korlátozása koncessziós szabályozással (a dohányboltoktól a hulladékfeldolgozásig),

-- és a szigorú árkontroll (rezsicsökkentés, kamatszabályozás, árstopok)

mind azt a célt szolgálják, amit a miniszterelnök egyik fő ideológusának tartott Tellér Gyula már 2009-ben megfogalmazott: az „államgépezetet teljesen szét kell szedni, és újra össze kell rakni”.

A rendszerváltás rendszerének lebontásához a miniszterelnök kénye-kedve szerint adja a vagyont azoknak, akik lojálisak hozzá: a kiválasztott kedvencek a közbeszerzések, az EU-juttatások jelentős részének megszerzése, a földbérlet, valamint az ingatlanpiacon kivívott kedvező pozícióik révén váltak és válnak egyre gazdagabbá, ami Mihályi szerint jogszerűen történik, legalábbis formálisan.

Mivel előbb-utóbb minden politikai rendszer megbukik, Mihályi szerint arra számítani lehet, hogy az elmúlt 12 év során felhalmozott vállalati vagyon jó része értékét fogja veszíteni, amikor megszűnik az érintett cégek piacainak eddigi kormányzati védettsége, a monopolhelyzet és az ebből keletkező járadék.

A lényeg pedig az, hogy a köztulajdon és a magántulajdon 1989 és 2010 között kialakult, egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt 13 évben sem változott meg. Mihályi szerint a Tellér-féle koncepció a pincétől a padlásig típusú, mindenre kiterjedő átrendezési kísérlet ellenére sem nevezhető sikeresnek. Az „elitváltás” leginkább az állami tulajdon és a közszféra rendszerein belül valósult meg, de a gazdasági alapszerkezetét nem érintette:

-- nem nullázódtak le az 1990 után felhalmozott családi vagyonok, mint ahogyan az a korábbiakban többször is megtörtént a történelemben;

-- voltak ugyan olyan milliárdosok, akik az elmúlt 12 év során kivitték vagyonukat az országból, de őket nem a kormány üldözte el;

-- a külföldi tőke belső arányai nem változtak 2010 után;

-- a „keleti” és „déli” nyitás a statisztikai adatokban nem tükröződik vissza;

-- az orosz és a kínai tőke aránya nem nőtt érdemben az EU-tagországok vagy az USA rovására;

-- továbbra is az az alaphelyzet, hogy amikor a magyar kormány váratlan likviditási problémával szembesül, csak a nyugati pénzpiacokról tud hiteleket felvenni.

Mihályi arra jut, hogy a geopolitikai, globális összefüggések olyan erősen korlátozzák a rendszer átalakításának lehetőségét, hogy az egyszerűen megvalósíthatatlan.

A tanulmányból az olvasható ki, hogy az a fajta bizonytalanság, amit az Orbán-rendszer teremt, valójában a kapitalizmusba történő átmenet egyik lehetséges velejárója, és előbb-utóbb el fog múlni.
https://qubit.hu/2023/05/01/mihalyi-peter-a-fidesz-gazdasagatalakitasa-mogott-az-elitcserere-tett-kiserlet-all-de-a-kiserlet-elbukott

Válasz

Romokban a magyar akadémiai szabadság és egyetemi autonómia

A közelmúltban két olyan nemzetközi jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek az akadémiai és egyetemi autonómiát, a kutatás és publikálás szabadságát mérték össze Európában, illetve a világon. Ezek alapján elmondható: az elmúlt tíz évben a magyar akadémiai szabadság jelentősen csökkent, és globális szinten rendkívüli alacsony szinten van. A vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek modellje a kutatók szerint példátlan Európában.

Nincs párja

Az Európai Egyetemek Szövetsége EU-tagállamokat és környező országok egyetemeinek autonómiáját vizsgálta. A szervezet viszont külön jelentést készített a magyar modellről, ugyanis a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemekhez nem találtak hasonlót semmilyen más országban Európában.

Ugyanakkor rögzítik: az alapvető döntéshozatal kiszervezése olyan testületekbe, amelyeknek tagjait kizárólag a kormány nevezi ki, és a mandátum élethosszig tart, az intézményi önrendelkezés visszavágásának tekinthető, és nincs összhangban az Európában megfigyelt egyetemirányítási modellekkel.

Ez a modell nem képes biztosítani az egyensúlyt az intézmények számonkérhetősége és az államirányítás között, elsősorban azért, mert külső szereplőket von be az egyetemek önigazgatásába. Ráadásul a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos törvény, tehát az alapvető szabályozás megváltoztatásához a parlament kétharmados többsége szükséges.

Ennek a visszavágásnak az első fontos lépcsője a kancellári rendszer bevezetése volt 2014-ben, de a gender szak betiltását és a CEU Ausztriába költözését is kulcsmomentumként sorolja fel a dokumentum.

Öt olyan egyetemirányítási modellt sorol fel a jelentés, amely részben hasonlíthat a magyarhoz.

-- A cseh duális irányítási modellben olyan kuratórium dönt stratégiai és gazdasági kérdésekben, amely tagjait a miniszter jelöli ki. Ez a kuratórium viszont nem felügyeli az akadémiai-oktatási döntéseket, ez teljes egészében a szenátus feladata. A tagság hat évre szól.

-- A lett modellben ugyanennek a testületnek csak a többségét adja a minisztérium, a többit az egyetem, és csak négy évre szól a tagság. Az akadémiai-oktatási kérdések ugyanúgy szenátusi hatáskörbe tartoznak.

-- A holland atipikus duális modellben a teljes kuratóriumot a miniszter jelöli ki, négy évre. Ennek a testületnek inkább felügyeleti, ellenőrzési jogkörei vannak, a legtöbb döntési jog egy másik testületnél, az egyetem vezetésénél van.

-- A norvég unitárius modellben a fő testületnél van mindenféle döntési jogkör, a miniszter nevezi ki a tagokat, de általános elv szerint az egyetem által delegált tagok vannak többségben. A tagság négy évre szól.

-- A szlovákiai duális modellben a kuratórium majdnem teljes egészében külső tagokból áll, de delegálhat a szenátus is, és a testület csak stratégiai kérdésekben foglal állást, az akadémiai ügyek a szenátus alá tartoznak. Öt évre szól a tagság.

A szervezet javaslata szerint fontos lépés lenne az önigazgatás és elszámolhatóság egyensúlya felé Magyarországon, ha

-- korlátoznák a kuratóriumi tagok hivatali idejét,

-- egyetemi alkalmazottakat is bevonnának a testületi tagok kinevezésébe,

-- és biztosítanák a szenátus döntési jogkörét oktatási kérdésekben.

A legutóbbi kormányzati közlések szerint az EU elvárása az volna, hogy hat évben maximálják a kuratóriumi tagok mandátumot, amit a kormány egy egyszerű törvénymódosítással meg is tud tenni.

Sereghajtók

A másik globális jelentést a Göteborgi Egyetemen működő V-dem Intézete és az Erlagen-nürnbergi Egyetem Politikatudományi Intézete készítette. A kutatók a felsőoktatás és a kutatás szabadságát ragadták meg különböző mutatókon keresztül, és mindezt összesítették az akadémiai szabadság index nevű mutatóban, hogy azt 179 országban összehasonlíthassák a 10 évvel ezelőtti helyzettel.

A jelentés szerint az elmúlt tíz évben a világon 22 országban csökkent az akadémiai szabadság, ezzel szemben csak pár országban nőtt, 152 országban pedig stagnált.

Magyarország az első kategóriába tartozik, és ezen belül is abba a csoportba, ahol jelentősen csökkent a kutatás szabadsága 2012 óta.

Jelenleg Magyarország a teljes lista alsó negyedének határán tartózkodik, olyan országok társaságában, mint Ukrajna, India, Vietnám, Üzbegisztán, Uganda vagy Jordánia.

Az alsó ötödben található például Venezuela, Oroszország, Afganisztán, míg az alsó tizedben találjuk Törökországot, Kínát, Szíriát. Az utolsó helyen Észak-Korea áll.

A világon a jelentés szerint Csehországban, Észtországban, Belgiumban, Olaszországban, Németországban, Lettországban, Finnországban, Argentínában, Szlovákiában, Svédországban, Chilében, Spanyolországban, Izraelben, Szlovéniában a legnagyobb az akadémiai szabadság, ezek mind a felső tizedben találhatók.

Romániát, Franciaországot, Ausztriát, Horvátországot és Bulgáriát is a felső ötödben találjuk, bőven Magyarország előtt.

Érdekesség, hogy a jelentés szerint az Egyesült Államokban is csökkent az elmúlt tíz évben az akadémiai szabadság, az azonban így is a mezőny első felében foglal helyet.
https://g7.hu/kozelet/20230331/romokban-a-magyar-akademiai-szabadsag-es-egyetemi-autonomia/

Válasz