Nemzeti Faültetés Napja

Az első Nemzeti Faültetés Napja: 2025. március 1.

2024. április 22-én, a Föld Napján indítottuk útjára a Nemzeti Faültetés Napját, melyre magunk mellé hívjuk az egész országot, mert:

„Nincs bal- és jobboldali klímaválság, hőguta, aszály és elsivatagosodás sem.”

A Nemzeti Faültetés Napja Magyarország lokális válasza a globális problémákra. Célunk, hogy Magyarország legyen Európa legzöldebb országa.

Várunk minden szervezetet, legyen az egyházi közösség, óvoda, sportegyesület, cég, énekkar vagy épp egy jógacsoport.

A Nemzeti Faültetés Napján, a becsatlakozó civileken túl valamennyi magyarországi szervezet és szerveződés, intézmény és vállalat részt vehet: iskolák, óvodák, laktanyák, egyetemek, cégek, színházak, kórházak, sport és egyházi közösségek, énekkarok, kiránduló társaságok, multi vállalatok alkalmazottai, jógások és madarászok, a legkülönfélébb társadalmi vagy civil szervezetek tagjai.

A teljes felhívás:
https://10milliofa.hu/article/nemzeti-faultetes-napja

Előzmény

Válasz

A Föld (minden)napja | 2024. április 22.

Minden évben egyetlen napon világszerte arra emlékeztetjük magunkat, hogy a közös otthonunkat jelentő Földön a természeti környezetünkre jobban kell vigyáznunk. Ha tovább pusztítjuk, szennyezőanyagokkal károsítjuk, véges erőforrásait gyorsuló ütemben fel- és elhasználjuk, természeti és természetközeli területeit felszámoljuk, akkor egyúttal a saját életminőségünket és a következő nemzedékekét is veszélyeztetjük. E felismerés régi keletű, de a Föld, a világunk megóvásának jelentőségére való figyelemfelhívás szükségessége, a természetkárosító tevékenységeinkért, azok következményeiért viselt közös felelősségünk megértetése nemhogy elévült volna, hanem még inkább kulcsfontosság lett.

Tanulságos, hogy egy rendkívül súlyos környezetszennyezési eset nyomán alakul ki több mint öt évtizeddel ezelőtt előbb egy nemzeti szintű, majd idővel egy nemzetközi mozgalom a környezet­védelem – a környezeti nevelés és tuda­tosság – támogatására. Emlékeztetőül: 1969 elején egy dél-kaliforniai tenger­öbölben működő olajfúró kútból nagy­mennyiségű olaj öntötte el a tengeröblöt és a partot, nagy pusztítást végezve az élővilágban. Ezt követően az akkori amerikai elnök (R. M. Nixon) a környe­zetvédelem állami szervezetének kialakí­tását kezdeményezte és ennek révén a társadalom bevonását a környezeti prob­lémák megelőzésébe és a kármente­sítésbe. A közvetlen – nem „felülről szer­vezett” – társadalmi részvételt legalább ilyen fontosnak, ha nem fontosabbnak tar­tották mások (G. A. Nelson szenátor és az általa felkért D. A. Hayes). Így jött létre egy kiterjedt hálózat, amelynek első nagyszabású, Föld napja elnevezésű megmozdu­lására sok amerikai nagyvárosban 1970. április 22-én került sor. Ebből kerekedett ki a rákövetkező évtizedekben a világszerte megtartott, civil szervezésű esemény.
https://greenfo.hu/blog/a-fold-mindennapja/
___

Meglátni az Erdőt a fától | 2024. április 22.

Annak ellenére, hogy a tagállamok nagykövetei 2023 novemberében jóváhagyták, ezév március 25-én az EU tagállamok képviselői a környezetvédelmi tanácsban nem érték el a régóta várt EU Természet Helyreállítási Jogszabály (EU Nature Restoration Law, NRL) elfogadásához szükséges minősített többséget. A tanácsi szavazás csupán formalitás lett volna, hiszen az Európai Parlament, a tudományos és üzleti élet képviselői, 19 tagállam és a közvélemény kutatások szerint az állampolgárok többsége támogatta, az új kötelező érvényű jogszabály az utolsó pillanatban végrehajtott politikai manőverek miatt nem került elfogadásra. Az európai erdők sajnos nagy vesztesei ennek a halasztásnak.

Az erdők adnak otthont a világ biológiai sokféleségének 80%-ának, és a világ 4 milliárd hektárnyi erdőterületének közel felét fakitermelés céljából kezelik. Az egymásra ható klíma krízis és biológiai sokféleség csökkenésének válsága sajnos folytatódik, és az erdőkre minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne a stabil ökoszisztémák és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához. Ehhez paradigmaváltásra van szükség az erdők kezelésével kapcsolatban Európában is.

Az erdei élőhelyek leromlása többről szól, mint az idős állományok kivágása. ...

A Forest Europe európai erdők állapotáról szóló jelentése (SoEF, 2020) alapján 2020-ra az erdők mindössze 2,2%-a marad érintetlen az ember által, ami jelentősen alacsony természetes állapotot jelez. Számos közelmúltbeli jelentés rávilágít az erdők ökoszisztéma-integritásával, biológiai sokféleségének állapotával és ellenálló képességével, valamint természetvédelmi helyzetével kapcsolatos jelentős problémákra:

-- A műholdfelvételek igazolják, hogy az erdőműveléssel érintett területek átlagos mérete 34%-kal százalékkal nőtt Európa-szerte, ami hatással lehet a biológiai sokféleségre, a talajerózióra és a vízszabályozásra;

-- Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagállamok adatain alapuló jelentése szerint a Natura 2000 hálózaton belül található erdei ökoszisztémák 14%-a van jó természetvédelmi állapotban

Míg egyes indikátorok, mint például az erdőterület kiterjedése, a növedék és a termelékenység javulnak, a lombveszteség, valamint a fajgazdagság és fajszám mutatói csökkennek. A biológiai sokféleség helyreállítása az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének és az ökoszisztéma-szolgáltatások sokszínűségének fenntartása szempontjából kritikus fontosságúak.

Magyarországon az erdők állapota szintén kritikus. A Nemzeti Földügyi Központ összefoglalója alapján 2022-ben mindössze 347 hektár természetes erdő volt található hazánkban. A védett erdők nagy része, bár némi korlátozással, de faanyagtermelési célú terület, tehát hiábavaló a természetvédelmi minősítés. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország megváltoztatta korábbi álláspontját, és csatlakozott az EU Természet Helyreállítási Jogszabályt ellenző országokhoz (Olaszország, Svédország, Lengyelország, Hollandia). Ennek is volt köszönhető, hogy az NRL elvesztette a Tanácsban való elfogadáshoz szükséges többséget.

Mit kell tennünk Magyarországon, hogy a hazai és az európai erdők állapotát javítsuk?

1) Vissza kell térnünk korábbi támogató álláspontunkhoz a Természet Helyreállítási Jogszabály esetében (a leromlott élőhelyek helyreállítására amúgy is igéretett tettünk az ENSZ Biológiai Sokféleséggel foglalkozó keretegyezményének Montreálban 2022 decemberében elfogadott 2030-ig tartó új megállapodásának támogatásával)

2) A magyar EU Elnökség ideje alatt mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Erdő Monitoring Jogszabály (EU Forest Monitoring Regulation) is elfogadásra kerüljön

3) Hazai erdeink legalább 10%-át, ezen belül a még meglévő öreg erdeinket azonnal fokozottan védetté kell nyilvánítani

4) A fokozottan védett erdők között ökológiai folyosókat kell kialakítani

5) A termelési célú állami erdőkben helyre kell állítani az ökoszisztéma szolgáltatások teljes tárházát

6) Támogatni kell a magánerdő tulajdonosokat abban, hogy erdeik természetességét növeljék ezzel felkészítve ezeket a területeket a klímaváltozás várható hatásaira.
https://greenfo.hu/blog/meglatni-az-erdot-a-fatol/

Válasz