Igen, ez nagyon is jó szokás a külvárosokban, kisebb településeken, ahol kicsit távolabb laknak az emberek egymástól. Érdemes követni!

Válasz

Például nagyon jó példát láttam Kanadában, hogy miképp segítik egymást az emberek a a dolgozó illetve a középosztály. Mert a ott aszerint laknak itt nagyon gazdagok-- amott gazdagok-- itt a középosztály amott a szegény-réteg már faházakban vagy épp szútérínban mint bérlők. Aki ennél is szegényebb, tél ide tél oda lakókocsis telepeken.

Szóval a lényeg én a középosztálybeli negyedbe látogattam annak idején- mellette húzódott a már nem téglaházas hanem csak faházas negyed. De mindentől függetlenül, közösen szervezték meg havonta egyszer hétvégén szombaton, a GARÁZSVÁSÁRT: Mindenki kitette amit árulni akart ruhaneműt, cipőt játékot szóval minden könnyen mozgatható tárgyat. Mellette kiírta táblára, hogy van eladó kanapé, asztal vagy épp a kocsi szóval a mit már bent lehetett megtekinteni.

Ez viszont jó alkalom volt az üzlet fel kínálásra is táblára írva-- asztalos munkát javítást vállalok, festést, kert locsolást fűnyírást vállalok, varrást javítást, szóval minden egyebet. Ilyenkor beszélgettek egymással kint ültek megkínálták egymást--- szóval nekem nagyon szimpatikus volt.

Amíg ott voltam mindjárt így adtam el több képemet is, ugyan akkor szobák falán freskófestéseket vállaltam, tájképet és gyermekszoba képeket. de így vásároltam antik képet bronz- domborműves kidolgozást, és indián ékszert vagy épp antik hatalmas 80cm hosszú fából készített kanalat és villákat.

Szóval ezt azért vetettem fel, hogy talán Ti is meg valósíthatnátok ott ahol laktok. Még mindig méltóságot megtartó, önmagunktól venni ezt azt használtam-- mint sajnos nagyon sokan a szemét angol kuka rongyait kénytelen kg -ra venni.

Válasz

Nekik is érezniük kell, ha jó nevelést kaptak, hogy felelősségük van a hazai viszonyokért, környezetükért. Akár itthon vannak, akár külföldön...

Válasz

Köszönöm, Klárika , mi is azon vagyunk, mert a gyerekeink, unokáink jövője is ettől függ. Most nagy lendülettel, mennek külföldre a fiatalok, de ha nem vigyázunk, nem lesz hová , hazajönni.

Válasz

Nem vagyunk kevesek, csak lépésről lépésre kell cselekednünk. Közösen a szomszédokkal, utcák lakóival, városnegyedek lakógyűlésein, megállapodásain keresztül vigyázni egymás és magunk értékeit és egymást ellátni csere, szívesség formájában. Igen, nehezek a körülmények, de összefogással javíthatunk rajta.

Válasz

Kedves Klárika ! Évekkel ezelőtt egy bácsitól, hivatalos szerződés teljesítése révén elszállítottak nemtudom mennyi sertést (akkor, többszázezer ft értékben) soha nem kapta meg az árát, időközben öngyilkos lett a bácsi. Hidd el Klárika, mi ennek a megoldásához a mai viszonyok között kevesek vagyunk. Lásd' aki megpróbál tenni valamit az egyből "nemkívánatosszemély" Tapasztaljuk!

Válasz

tavaly ,zárt udvarból , ellopták egy hattyúpár egyikét ,a sötétben azt hitte hogy liba. ha az ember bármit megpróbál tenni, vagy elkapja a tolvajt és ott tartja mig jön arendőr még a tulajt büntetik meg, "személyi szabadság korlátozása" miatt.

Válasz

Igazán szomorú tényleg, ha gondozza, megtermeli a gazda a növényeit, állatait és azt ellopják, mert nem tudja megvédeni. Ezért is kell összefogni, többen vigyázni rá illetve egymás jószágaira. Pl. közösségi kertek, gazdaságok esetén ez könnyebb, de kis ötletességgel és közösségi szellemmel megoldható.

Előzmény

Válasz

A saját gyermekeimet én is ilyen dolgokra neveltem. Szeretjük és segítjük egymást, főleg egymásközötti kapcsolatainkban nem a pénz dominál, Karácsonykor is az együttlét a fontos számunkra ,és ezt mindenki tudja. Nincs ünnep előtti őrület mégis jól érezzük magunkat, de nemcsak nagyünnepeken hanem egész évben. soha nem szólok bele a saját életük döntéseibe, de ha megkérnek segítek, vagy ha ,kérnek tőlem tanácsot, akkor elmondom a saját gondolatom, aztán vagy elfogadják, vagy nem. az biztos ,hogy nem minden pénzkérdése. Simonne

Válasz

Igen Klárika, ez mind igaz amit leírtál, tudják is az itteni emberek, de ha felneveli az állatait és nem tudja eladni, vagy megtermeli a növényeit és ellopják, mert nem tudja megvédeni, akkor igencsak elmegy a kedve az embereknek mindentől.Én egyetértek Veled , én a 60-as években voltam kislány, akkor a nagyikra voltunk bízva,(nem Ők neveltek, napközben vigyáztak ránk) mert a szüleink sokat dolgoztak még akkor is, hogy talpra álljon, szép hazánk Szeretettel Simonne

Előzmény

Válasz