Döbbenetes látványban lehetett része annak, aki az elmúlt napokban hetekben Szilvásváradon járva ellátogatott Magyarország egyik leghíresebb természeti látványosságához, a Szalajka patakhoz.

A gyönyörű Fátyol-vízesésben ugyanis egy csepp víz sem folyt. A jelenség - bár rémisztő - szerencsére csak átmeneti, de újfent rávilágítja figyelmünket pusztuló természeti látnivalóinkra idehaza és külföldön is.

A Fátyol-vízesés átmeneti eltűnése látványos ugyan, de ennél sokkal drámaibb következményei is lehetnek a globális felmelegedésnek, vagy az emberi hanyagságnak Magyarországon. Elég, ha csak a csapadékhiány miatt fokozatosan sivatagosodó Alföldre, a nagyobb folyókon tapasztalható szélsőséges vízjárásra, vagy akár a legutóbbi időben a Rába habzására gondolunk.

De nemcsak a klímaváltozás, vagy a túlzott ipari tevékenység fenyegeti Magyarország és a világ természeti látnivalóit, hanem maga a turizmus is. Az egyre bővülő tömegturizmusnak is jelentős szerepe van a légkör felmelegedésében. Évente mintegy 840 millió ember lépi át országa határait és egyre több ember utazik saját országán belül is. Ezek a tömeges utazások számottevő módon hozzájárulnak az üvegház-hatást előidéző gázok kibocsátásához, s a turisták által kedvelt légi közlekedés a környezeti kár egyik fő forrása. A megoldás ugyanakkor megoldás nem a turizmus fékezése, hanem olyan intézkedések foganatosítása, amelyek csökkentik az idegenforgalom okozta környezeti károkat.

Egyre kevesebb sípálya

Néhány éven belül a környező országokat járó magyar turisták is szembesülhetnek a klímaváltozás látható hatásaival. A tél közeledtével a sízés, hódeszkázás szerelmesei alig várják az igazi hideget és a hóesést, hogy minél több időt szenteljenek kedvtelésüknek. Ha a következő évek téli hónapjaiban is úgy alakul az időjárás, mint az elmúlt télen, akkor bizony egyre kevesebb síterep közül lehet választani. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmánya szerint lehetséges, hogy a globális felmelegedést néhány évtizeden belül megsínylik az európai síparadicsomok is, különösen az alacsonyabban fekvő területeken lévők. A vizsgálatba bevont öt alpesi ország közül Németországot fenyegeti a leginkább ez a veszély, azután következik a sorban Ausztria, Olaszország, majd Franciaország és végül Svájc.

Jelenleg az Alpok egészét átfogó tanulmányban megvizsgált 666 lesiklópálya 90 százalékát fedi tartósan, legalább száz napig hótakaró. A szerzők szerint a hőmérséklet egy Celsius fokos emelkedése ötszázra csökkentheti a használható pályák számát, ez valószínűleg 2020-2025-ig bekövetkezhet. Két fokos melegedés - amely 2050-re várható a szakemberek szerint - négyszázra, az évszázad végére jósolt három fokos növekedés kétszázra csökkentheti a jól kihasználható lejtők számát - áll a tanulmányban.

Egyre kevesebb a hó

A klímaváltozás első áldozata már meg is van a népszerű síterepek közül: a Francia Alpokban 930 méter magasan fekvő kisváros, Abondance önkiormányzata úgy döntött, hogy bezárják a település sícentrumát, mert hóhiány miatt nem tudják gazdaságosan működtetni. A hegység franciaországi részein alig ötven év alatt 64 centiméterrel csökkent az átlagos hóvastagság.

A nyári üdülés is veszélybe kerül

Nemcsak a téli időjárás megváltozását eredményezheti, hanem a közkedvelt nyári üdülőhelyekről is eltűnhetnek a turisták. Egy közös európai meteorológiai műhold mérései alapján összeállított jelentés szerint a globális klímaváltozás drasztikus változásokat okoz majd az európaiak utazási szokásaiban. A Földközi-tengeri nyaralóhelyek például veszítenek népszerűségükből.

Az éghajlat felmelegedése a század közepére oda vezethet, hogy az Északi-tenger partjai egyfajta új Riviérává alakulnak át, viszont a Földközi-tenger medencéje olyan forróvá válik, hogy ez drámai következményekkel jár Olaszország, Görögország és Spanyolország idegenforgalmára és gazdaságára nézve.

A jelentés szerint 2071-re a mediterrán térségben a mainál 3 fokkal magasabb lehet az átlaghőmérséklet, emiatt 87 ezer emberrel több válhat a kánikula áldozatává. Jelenleg a Föld turistáinak hatoda, évente százmillió ember választja Földközi-tenger partjait, ami évi 130 milliárd dollár (több mint 25 000 milliárd forint) bevételt hoz a mediterrán országoknak. Amennyiben a turisták otthon maradnak vagy máshová utaznak, ez súlyos gazdasági következményekkel jár.

A jelentés szerint a jövőben az utazni szándékozók turisztikai céljuk megválasztásánál tekintettel lesznek majd a klímaváltozás következményeire, de elrettentően hathat a turistákra az egyes meleg éghajlatú turisztikai térségekben várható vízhiány is. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete utalt közvélemény kutatásokra, amelyek szerint a turisták a légszennyeződés szintjének emelkedését is figyelembe veszik utazásaik megtervezésénél.

A leglátványosabb jelek

A klímaváltozás jelei leginkább az északi, hideg területen és a magashegységekben a leginkább észrevehetőek. A napokban láttak napvilágot azok a műholdfelvételek, amelyek az északi sarkvidék jégkiterjedését vizsgálták. A felvételek tanúsága szerint az Arktisz jégtakarója idén nyáron 4,3 millió négyzetkilométer volt, ami 39 százalékkal kevesebb mint az 1979-2000-es negatív rekord. Idén először fordult elő, hogy az északnyugati átjáró hajózhatóvá vált. Ennek egyedül az olajtársaságok és a kereskedelmi cégek örülnének a legjobban, hiszen a földrészek közötti hajóút lányegesen lerövidül.

Északon a Spitzbergák szigetvilága eddig nem tartozott a turisták kiemelt célpontjai közé, most viszont a szigetek közül néhány azzal "csalogatja" ide a vendégeket, hogy Földünkön itt figyelhetők meg a leginkább a globális felmelegedés negatív hatásai. Amerikai tudósok szerint ugyanis a világ ezen részén kétszer olyan gyorsan mennek végbe a globális felmelegedés folyamatai mint másutt.

A Spitzbergák szigetvilághoz tartozó Svalbard "ideális" a klímaváltozás káros hatásainak szemléltetésére, ráadásul a többi hasonló szigettel ellentétben viszonylag könnyen megközelíthető. A klímaváltozás szabad szemmel is látható itt, mivel a hatalmas gleccserek kiterjedése évről-évre rohamosan csökken. Az elmúlt nyáron a jégmezők visszahúzódásával olyan kisebb szigetek kerültek a felszínre, amelyeknek még a létezéséről sem tudtak eddig. Szakértők szerint a gyorsabb pusztulás elődleges oka, hogy ez a terület jóval hamarabb melegszik fel, mivel a talaj és a víz színe is sötétebb. A napvilágra kerülő talaj aztán valósággal szívja magába a meleget, ezzel tovább gyorsítva a hó és jég olvadását.

Szintén végveszélybe került a környezeti károk, a felmelegedés, valamint a túlzott turisztikai fejlesztések miatt a Galápagos-szigetcsoport, ahol az ecuadori kormány tervei szerint szigorú turista-stopot vezetnének be. A klímaváltozás okozza a szigetcsoport egyedülálló élővilágának pusztulását, ugyanis a megszokott rendhez képest felboruló tengeráramlatok miatt átalakulnak az állatok életkörülményei.

Az emelkedő tengerszint veszélybe sodorhatja és végső soron el is tűntetheti a világ egyik legfelkapottabb trópusi szigetcsoportját, a Maldív-szigeteket is.  

Eltűnhet a hósapka

Ezeknél is látványosabb és szimbolikusabb Afrika legmagasabb csúcsa, a Kilimandzsáró hótakarójának a drámai ütemű csökkenése. A hegy az elkövetkező években elveszítheti nem különben híres hó- és jégsapkáját, amennyiben nem kezdődik el sürgősen a hegy megmentését célzó nemzetközi program. A hegymászók és az "egyszerű" turisták is leginkább a hegyet fedő hótakaróra kíváncsiak, akár csak egy távoli pillantás erejéig is.

A legújabb kutatások szerint 2018 és 2020 között a hegy tetejét díszítő hósapka eltűnhet, ha nem indul meg haladéktalanul a hegy megmentését célzó program. A jég olvadásának legfőbb oka a globális felmelegedésben keresendő, de szakemberek szerint egy kis kezdeményezőkészséggel és persze a nemzetközi egyezmények betartatásával még megmenthető lenne Afrika természeti öröksége és maga a Kilimandzsáró is.

A Kilimandzsáró csúcsának keleti, Kenya felőli oldaláról egyébként már korábban eltűnt a hótakaró, így akik mindenképpen szeretnének havat látni az egyenlítő közelében, Tanzániába kell utazniuk.

[origo]