Mai rohanó világunkban egyre többen érzik a céltalanságot, kiábrándultságot, egyre nagyobb a stresszben és letargiában élők száma. Szinte mindenki keres valamit (saját utat, életcélt, hivatást, társat, boldogságot, Istent). Az Út bejárása lehetőséget ad arra, hogy szakítsunk mindennapjaink nehézségeivel, elfeledjük a hétköznapok problémáit, kicsit távolabbról szemléljük saját életünket, és kerüljünk közelebb ahhoz, amit keresünk.

Az Országházban 2010. november 25-én megalakult a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás.

Huszonnégy önkormányzat alapításával létrejött társulás, a spanyolországi El Camino mintájára hozza létre az Esztergomtól Máriagyűdig tartó, mintegy 420 kilométer hosszú Magyar Zarándokutat.

A Magyar Zarándokút hivatalosan március 31-én, 8.30-kor nyílt meg az első csoport indulásával a Szent Adalbert Lelkiségi Központ előtt a zarándokok számára.

Az út hazai szent helyeket (különleges kisugárzású helyeket) érintve Esztergomból vezet Máriagyűdre, amelynek egyes szakaszai megegyezhetnek majd a Czestochowa – Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokúttal.

Az esemény előtt köszöntő beszédet mondott Tétényi Éva polgármester, majd  Székely János püspök megáldotta a zarándokokat. A zarándoklat első, Dobogókőig tartó szakaszán részt vesz Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester, valamint Dabas polgármestere Kőszegi Zoltán is. Tétényi Éva a Vaskapuig kísérte a zarándokokat, akik két hét múlva érnek el Máriagyüdig.

Magyar Zarándokút első bejárásának programja

Megnyitó zarándoklat
2011. március 30. szerda délután megérkezés Esztergomba, a Szent Adalbert Központba.

Induló csoport: Bognár Rudolf, Dr. Font Éva, Dr. Papp Lajos, Rideg László, Rumi Imre.

Este szentmise a bazilikában (kb. 18.00-kor.), majd zarándokvacsora
Zarándokútlevél kiváltás és szállás: Szent Adalbert Központ zarándokszállása. (Vez: Varga Orsolya 06/20-770 8879)

2011. március 31. csütörtök (indulás:8.30)
Útvonal: Esztergom - Pilisszentlélek – Dobogókő, táv: kb.22km (22)
Szállás: Dobogókő, Lelkigyakorlatos Ház.

2011. április 1. péntek
Útvonal: Dobogókő - Pilisszentkereszt - Pilisszántó - Pilisszentiván táv: kb.22km (44)
Szállás: Pilisszentiván zarándokszállás.

2011. április 2. szombat
Útvonal: Pilisszentiván - Máriaremete - Makkosmária – Normafa, táv: kb.26km (70)
Szállás: Bp. XII. Mátyás király út környéke.

2011. április 3. vasárnap
Útvonal: Bp. XII. Normafa - Mátyás templom - Gellérthegy - M0 híd – Szigetszentmiklós, táv: kb.40km (110)
Szállás: Szigetszentmiklósi Ifjúsági Tábor

2011. április 4. hétfő
Útvonal: Szigetszentmiklós - Duna-Tisza csatorna partja - Dabas, táv: 28km (138)
Szállás: Dabas zarándokszállás

2011. április 5. kedd
Útvonal: Dabas – Ráckeve, (Kiskunsági Nemzeti Parkon keresztül) táv: 37km (175)
Szállás: Ráckeve, Dr.Mészáros L. u. 42. Oázis Motel, Vez: Boda Attila 06/20 376 63 00

2011. április 6. szerda
Útvonal: Ráckeve - Tassi zsilip – Dunavecse, táv: 35km (210)
Szállás: Dunavecse zarándokszállás

2011. április 7. csütörtök
Útvonal: Dunavecse – Apostag – Dunaegyháza – Solt-Kalimajor, táv: 23km (233)
Szállás: Kalimajor Teleki kastély

2011. április 8. péntek
Útvonal: Kalimajor – Harta - Dunapataj – Szelidi-tó - Kalocsa táv: 33km (266)

Szállás: Kalocsa zarándokszállás

2011. április 9. szombat
Útvonal: Kalocsa - Bátya - Fajsz táv: 17km (283)
Szállás: Fajsz zarándokszállás

2011. április 10. vasárnap
Útvonal: Fajsz - Sió-zsilip - Keselyűsi csárda - Trófea megálló - Szekszárd táv: 32km (315)
Szállás: Szekszárd zarándokszállás

2011. április 11. hétfő
Útvonal: Szekszárd - Grábóc - Cikó – Ófalu táv: kb.26km (341)
Szállás: Ófalu

2011. április 12. kedd
Útvonal: Ófalu - Mecseknádasd - Pécsvárad – Püspökszentlászló, táv: kb.30km (371)
Szállás: Püspökszentlászló Életrendezés Háza, Vez: Piffkó László 06/30-338-5784

2011. április 13. szerda
Útvonal: Püspökszentlászló - Zobákpuszta - Árpástető - Dömörkapu – Pécs, táv: kb.30km (401)
Szállás: Pécsi zarándokszálló

2011. április 14. csütörtök
Útvonal: Pécs - Pogány - Bisse - Máriagyűd táv: kb.26km (427)
Szállás: Máriagyűdi zarándokszálló

A tavaly novemberi alakuló ülésen Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke bevezetőjében elmondta, hogy Magyarországon példátlan ez az összefogás.

Az alapító önkormányzatok 5 megyéből és a fővárosból érkeztek. Ilyen hosszan elnyúló területi kiterjedésű közös fejlesztési cél érdekében eddig még nem társultak települések hazánkban.

Az ünnepélyes alakuló ülésre több egyházmegyei, megyei önkormányzati és később kapcsolódni kívánó települési vezető jelenlétében került sor.

A társulás alapító tagjait képviselő polgármesterek a Társulási Tanács elnökének egyhangúlag Kőszegi Zoltánt, Dabas város polgármesterét, országgyűlési képviselőt választották meg. Mellette három elnökhelyettest bíztak meg: Pokorni Zoltánt, Budapest XII. kerület, Török Ferencet, Kalocsa, valamint dr. Bíró Ferencet, Pécsvárad polgármesterét. Az alakuló ülésen zárszót mondott dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kifejezte egyetértését a zarándokút létesítésével, és annak társadalmi fontosságát hangsúlyozta.

A Magyar Zarándokút Egyesület kezdeményezésére megalakult Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás fő célja az ország gerincét képező útvonalon hálózati rendszerben, folyamatosan működő zarándokút megnyitásának elősegítése és működtetése. A társulás feladatai között van a megfelelő infrastruktúra kiépítése, biztosítása, az ezt célzó közös területfejlesztési pályázat elindítása.

A kialakuló zarándokutat egyre többen „Magyar Camino” néven emlegetik. Kétségtelen, hogy sok hasonlóság van a spanyol és magyar út között. Az utat szervező egyesület tervei szerint az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 25–30 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. Az útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső településeket érinti. Több helyen alternatív nyomvonalak kerülnek kialakításra fontos helyszínek felkeresésére.

A szállásokat, amelyek olcsó, puritán, csoport-szállások, önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítják ki és működtetik minél egyszerűbb módon. Fejlesztésük pedig az önkormányzati társulás támogatásával történik, pályázatok alapján. Idővel a működő Út mentén megjelennek a differenciált szolgáltatást biztosító magánszállások, és önfenntartóvá, önfejlesztővé válik a rendszer.

A tervezett zarándokutat átlagos tempóban haladva kb. 18 nap alatt lehet végigjárni. A teljes útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Jelentősebb településeken zarándok-útlevelet lehet kiváltani. Ez jogosít fel a zarándokszállás használatára. Zarándok-útlevéllel igazolt, 100 km gyalogos zarándoklás után zarándok oklevél kérhető, ugyanúgy, mint Spanyolországban.

A zarándokutat bármilyen (vallási, ideológiai, bőrszín szerinti, stb.) megkülönböztetés nélkül mindenki bejárhatja, aki elfogadja szabályait.

Az Út teljes hossza teljesíthető több szakaszban, akár több év alatt is. Noha az Út különböző személyeknek mást és mást jelenthet, morális és mentális „tisztító – rendező hatása”, testi – lelki – szellemi egészségmegőrző szerepe vitathatatlan.

Az emberek már régen megtapasztalták, hogy bizonyos helyszínek különleges erővel rendelkeznek, hatással vannak az ott lévőkre, befolyásolják gondolataikat. Ezek a különleges (szent) helyek megtalálhatók Magyarországon is, például az útvonalba eső Pilisben, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, vagy akár a Mecsekben.