Miközben a legkisebb balatoni standot is azonnal bezárják, ha engedély nélkül árulják a lángost, a Fővárosi Önkormányzat működési engedély nélkül tart fenn büfét és önkiszolgálót egy belvárosi ingatlanban. Az önkormányzat arra hivatkozik, alkalmi jelleggel működik az étkezde, hogy a képviselőknek ne kelljen a munkára fordított időt vesztegetniük, az illetékes szakhatóság szerint azonban ehhez is engedély kellene.

Büfé és melegétkezde működik a Fővárosi Önkormányzat helyiségeiben a közgyűlési ülésnapokon, közel négy hónapja pedig önkiszolgáló rendszerben meleg ételt is felszolgálnak - mindezt működési, és szakhatósági engedélyek nélkül.

Az [origo] kérdésére az önkormányzat sajtóirodája elismerte, hogy valóban működik az élelmiszereket, meleg ételeket is árusító étkezde a közgyűlés egésznapos tanácskozásainak idején, de azt állították, hogy "szó sincs vendéglátói profilról", ez egy "meghatározott körnek szóló alkalmi szolgáltatás", és mint ilyen, "nem engedély-köteles".

Megkerestük a kérdésben illetékes szakhatóságot, amely ellentétes véleményen volt. Kereskedelmi tevékenységet folytatni - amibe beletartozik a vendéglátás is - csak működési engedéllyel lehet - mondta Zoltay Anna, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) étkeztetés és vendéglátási felügyeleti osztályának vezetője. Szerinte "ha a létesítményben (üzlet, vendéglátóhely) élelmiszert állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba", akkor az engedélyhez kötött, és szakhatóságként a hivatal ellenőrizheti, megfelel-e a működés az élelmiszer-higiéniai és biztonsági követelményeknek.

Engedély nélkül még rendezvényeken, illetve alkalmi jelleggel sem lehet hideg és meleg ételeket felszolgálni - foglalta össze az érvényes jogszabályok rendelkezéseit a főosztályvezető. Vagyis, még ha alkalmi jellegűnek, vagy rendezvénynek tekintjük is a rendszeres fővárosi közgyűléseket, erre is az a szabály, hogy - a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján - csak a működési engedélyben megjelölt kereskedelmi tevékenységet lehet folytatni, illetve csak az engedélyben meghatározott termékkört lehet értékesíteni.

Így az ÁNTSZ se megy ellenőrizni

Zoltay Anna hozzátette, az élelmiszerek alkalmi árusításához idén június 15-től az MgSzH engedélye szükséges, ezt megelőzően pedig az ÁNTSZ-é kellett. Jelenleg az engedélyt a hivatal kiadja, majd erről értesíti az ÁNTSZ-t, mert a tisztiorvosi szolgálat ellenőrizheti, megfelel-e az étkezde a közegészségügyi követelményeknek. A szakhatóság tájékoztatása alapján a működési engedélyt a kereskedelmi tevékenységre ráadásul éppen a területileg illetékes jegyző engedélyezheti, akinek a figyelmét nem kerülhette el az étkezde működése, hiszen szintén résztvevője a fővárosi közgyűlés üléseinek.

Megkérdeztük a hivatalt, hogy ellenőrzik-e az önkormányzati étkezdét, de cikkünk megjelenéséig erre nem érkezett válasz. Az MgSzH egyelőre annyit közölt, hogy "az ellenőrzések gyakorisága kockázati besorolás alapján történik, melyet a helyileg illetékes hatóság határoz meg a konkrét információk ismeretében".

Azért, hogy többet tudjanak dolgozni

A Fővárosi Önkormányzat indoklása szerint azért van szükség a büfére, illetve az önkiszolgáló étkezdére, hogy a képviselőknek "az ebédszünet valóban egy órát tartson, ne kelljen elhagyniuk emiatt az épületet, s az érdemi munka délután minél hamarabb tovább folytatódhasson".

A büfé nem az önkormányzat épületében, hanem az azzal szomszédos, Váci utca 66. szám alatti lakóházban van, az ingatlan egy második emeleti része ugyanis - saját állításuk szerint - a főváros tulajdona. Ezzel szemben a földhivatali nyilvántartás szerint a tulajdoni viszonyok rendezetlenek, az önkormányzat tulajdonjogát nem jegyezték be, a ház jelenleg részben állami, részben egyházi tulajdon. Közben a ház lakói hiába szeretnék megvenni lakásaikat, a kerület a közös pincéből leválasztott üzletekre tart igényt, a szerb egyház pedig a házban lévő, korábbi tulajdonát szeretné visszakapni. (A ház kaotikus tulajdoni viszonyairól szóló cikkünket itt elolvashatja.)

A sajtóosztály azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzat jogutódként a fővárosi tanácstól örökölte meg az ülésteremhez kapcsolódó "kiszolgáló helyiségek" - ruhatár, toalett, konyha, irodák - használatát. Később szerintük önkormányzati tulajdonba került ez a "Fővárosi Közgyűlés tanácsterméhez kapcsolódó, azzal összenyitott, összesen 252 négyzetméter alapterületű helyiségcsoport". Kérdésünkre, hogy milyen hosszú távú terveik vannak az épületrésszel, azt a választ kaptuk: a helyiségek funkciója továbbra is közgyűlés munkájának, rendeltetésszerű működésének kiszolgálása.

prtnrPerjel ();

origo.hu