Mint sok más 80-as években indult  hazai vállalkozást, létfenntartási kényszer szülte a babahordozó kenguru forgalmazásának ötletét is - idézi fel Hermán Ferenc, a Kenguru Csoport egyik tulajdonosa.

Az orvosi egyetem után behívták katonának, s a 150 forintos zsoldjából aligha tarthatta volna el az akkor már háromtagú családját. Pszichológia szakon végzett felesége állt elő az ötlettel, hogy kengurukat fog varrni, amelyek akkor még újdonságnak számítottak Magyarországon. Az ötletre gmk-t alapítottak, s a nagy állami kereskedelmi vállalatoknak, például a Skálának és a Centrumnak szállítottak, kezdetben kis tételekben, amennyi a megélhetéshez kellett.

Hermán Ferenc a Kenguru Csoport résztulajdonosa

„Teljesen amatőrök voltunk, de az üzlet szerencsére ment magától, s a varrásra idővel már bedolgozókat kellett felvennünk" - emlékszik vissza a kezdetekre Hermán Ferenc. Az üzleti érzéket éppenséggel volt kitől örökölnie, hiszen az édesapja ötletekből kifogyhatatlan feltaláló volt, egy sor saját szabadalmú termékkel, amelyeket önállóan menedzselt végig a marketingen át az értékesítésig, ami a hatvanas években ritkaságszámba ment. A fiatal Hermán Ferenc azonban nem az üzleti életet választotta, hanem a vérlemezkék kutatását. Csakhogy az élet később mást hozott.

A TV HATALMA. Pedig öt-hat évi „géemkázás" után jött egy pillanat, amikor úgy tűnt, vége a vállalkozásnak. A Moszkva téri bababoltba az egyik vevő visszavitt egy kengurut, amelyet kézzel szét lehetett szakítani. „Katasztrófa volt, hiszen a kenguru a baba biztonságáról szól" - érzékelteti a helyzet súlyosságát Hermán Ferenc. „Pedig egyetlen, alaposan kiválasztott gyártótól vásároltuk az alapanyagot, s mindenféle minőségi tanúsítványt beszereztünk, amit lehetett, mégis megtörtént." A felesége kijelentette, hogy ő így nem tudna aludni, ezért azonnal hívják ki az akkor még egyeduralkodó Magyar Televíziót, hogy tájékoztassák a vevőket a lehetséges veszélyről.

A híradóban még aznap este le is ment a riport, amelyben persze rá is csodálkozott a riporter, hogy japán autók visszahívásáról már hallott ugyan, de egy kis magyar gmk által gyártott bébitermékéről még nem. A Hermán házaspár némileg megnyugodott ugyan, de a felől nem volt kétségük, hogy temethetik vállalkozásukat. Két hét múlva érdeklődtek az egyik üzletben, keresik-e még egyáltalán a kengurut. „A tévéreklám óta nagyon megy" - hangzott a válasz...

A rendszerváltás mindent megváltoztatott: az állami kereskedelmi vállalatok nagy része tönkrement, s megjelentek az import kenguruk is. „Válaszút elé kerültünk: vagy kiszélesítjük az eddig csupán családfenntartó vállalkozásunkat, vagy külföldön folytatom az akkor már sikeres kutatóorvosi pályámat, s abból próbálunk megélni." Négy évig párhuzamosan ment a kettő: a kenguruk mellett bébi ruházatot is kezdtek gyártani, emellett Hermán Ferenc folytatta a kutatást, napi 18-20 órát dolgozva, heteket, hónapokat külföldi kutatóintézetekben töltve. „Kiderült, hogy ez így nem megy, döntenünk kellett. A sikeres kutatómunka összes feltétele nem volt adott Magyarországon, de az sem tűnt vonzónak, hogy az akkor már ötgyermekes család, eltépve minden itthoni szálat, miattam külföldre költözzön." A Kenguru viszont emelkedőben volt, így a választás az üzletre esett. Hermán Ferenc azonban ma is fájó szívvel gondol arra, hogy fel kellett hagynia a kutatással.

A cég 1992 táján kezdett a kenguruk mellett kombidresszeket, majd egyéb bébiruhát is gyártani. „Megbízható minőséget és széles kínálatot nyújtottunk, amit a vevők honoráltak." A kilencvenes évek közepén a hipermarketek megjelenése hozott újabb fordulatot a cég életében. A Kenguru sem tudta kikerülni ezen üzleteket, és a hipermarketek is rá voltak szorulva a magyar ruházati beszállítókra. „Később azonban kiderült, hogy besétáltunk a csapdába" - mondja Hermán Ferenc. A baj akkor kezdődött, amikor a 2001-2002-es minimálbér-emelések és a forint árfolyamának erősödése miatt a hazai textilipar már nem tudott versenyezni a távol-keleti dömpingárukkal. A hipermarketek egyre jobban préselték a magyar beszállítókat, hogy minél olcsóbbak legyenek, különben termékeik lekerülnek a polcokról.

Egy akkor még merésznek tűnő húzással a kiutat a saját bolthálózat kiépítésében találta meg a cég. A hűvösvölgyi Stop Shop bevásárlóközpontban hozták létre az első, saját arculattal rendelkező boltot 2002-ben. A koncepció az volt, hogy ne csak bébiruhákat áruljanak, hanem komplex baba-mama-gyerek boltot hozzanak létre, ahol minőségi cipőket, játékokat, babaápolási felszereléseket vásárolhatnak az anyák, s ne csak a babákat célozzák meg, hanem a gyermekeket is egészen 11-12 éves korig.

A babaruházatot a Kenguru Gold Kft. továbbra is maga gyártja Magyarországon. Ezt vertikálisan szervezik: a fonalimporttól az alapanyaggyártáson, a tervezésen, a szabászaton, a filmnyomáson, a műhímzésen és a patentozáson keresztül átfogják a gyártás összes lépését. A házaspár és lelkes csapatuk kreativitását több BNV nagydíj és nemzetközi vásárokon begyűjtött különdíj jutalmazta.

Az első boltot újabbak követték, elsősorban Budapesten, s a saját és az ahhoz kapcsolódó franchise hálózat kiépítése révén az elmúlt három évben teljesen átalakult a cég értékesítési szerkezete. Míg 2002-ben még a Kenguru Csoport összes árbevételének 75 százaléka a hipermarketekben keletkezett, addig tavaly már fordult a kocka: a forgalom 70 százaléka a cég saját márkaboltjaiból származik. A folyamatosan növekvő üzlethálózatnak jelenleg 30 ezer törzsvásárlója van, számuk évente több ezer fővel növekszik. A kiskereskedelmi hálózat és a termelés továbbfejlesztéséhez a cégcsoport tavaly 250 millió forint tőkét vont be a Magyar Fejlesztési Bank kis- és középvállalkozói tőkebefektetési programja keretében. „Nem volt könnyű a bankot meggyőzni, hogy beruházzon a válságban lévő textiliparba" - jegyzi meg Hermán Ferenc. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület éppen ezért tavaly ősszel külön szakmai elismeréssel díjazta a sikeres tőkebevonást.

SIVATAG ÉS ESŐERDŐ. A Kenguru Csoport 2003-ban 16 magyarországi partnerével közös beszerzési és logisztikai központot hozott létre. „Ugyanabban a cipőben járunk, ugyanazon a piacon akarunk megmaradni, így logikusan következett, hogy a költséghatékonyság érdekében egyesítsük erőinket" - magyarázza a tulajdonos. Éppen az ilyen ötletek kiagyalását tartja Hermán Ferenc legfőbb jellemvonásának Szalay Gábor, a Kenguru egyik partner cége, a minőségi gyerekcipőket gyártó Siesta Shoes Kft. ügyvezető igazgatója. „Ő az abszolút ötletember. Amikor januárban mindenki arról panaszkodik, hogy milyen rosszul megy a bolt, ő a soron következő nagyszabású terveivel áll elő" - mondja Szalay, aki egy elképzelt szituációval összegzi az üzletemberről szerzett benyomásait: „Hermán Ferenc a sivatagban egy szál alsónadrágban is azon gondolkodna, hogy mihez kezdene az esőerdőben."

Forrás: Figyelő