Új lakhatási támogatás: mire elég, ha valaki Budapesten bérel lakást? | 2024. nov 14.

Új lakhatási támogatás indul 2025-től, havonta 150 ezer forintot kaphatnak a munkáltatóktól a 35 év alatti fiatalok. Ez a budapesti átlagos albérletáraknak a 60 százalékát fedezi.

Mi történt? A csütörtöki kormányinfón új lakhatási támogatást jelentett be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A program jövő januárban indul, havonta 150 ezer Ft-ot kaphatnak lakhatási célra, tehát albérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére, a 35 év alattiak munkáltatójuktól, dolgozói juttatásként.

Miért éri meg a munkáltatónak? A munkaadó adózási kötelezettsége hasonló lesz, mint a SZÉP kártya esetében. 150 ezer forint juttatás a munkaadónak 192 ezer forintjába kerül a munkáltatónak. Összehasonlításképp, átlagosan egy ekkora mértékű bérnövekedés 250 ezer forintjába kerül a munkaadónak – írja a Bankmonitor.
https://hvg.hu/gazdasag/20241114_lakhatasi-tamogatas-2025-bankmonitor-ebx

Így az adókedvezménnyel a vállalatok is jól járhatnak.

Mire elég ez? Az ingatlan.com adatai alapján, a Budapesten elérhető lakások augusztusi átlagos albérleti díja 250 ezer forint volt, ennek 60 százalékát fedezi az új támogatás. Teljes egészében a juttatásból, egy 20,1 millió forintos 6,5 százalékos kamatozású, 20 éves futamidejű lakáshitelt lehet törleszteni.
https://forbes.hu/penz/a-budapesti-atlagos-alberletarak-60-szazalekara-eleg-az-uj-lakhatasi-tamogatas/

Kontextus. A Telex részletes cikkben járta körbe, hogy hogyan juttatta a kormány lakhatáshoz mások kárára a kiválasztottakat, és milyen régóta gyűrűzik a válságegyüttes. 2010 és 2024 között az Eurostat adatai szerint Magyarországon drágultak a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok, és a bérleti díjak emelkedésében is a felső harmadba tartozunk.
https://telex.hu/gazdasag/2024/10/21/fidesz-kormany-lakaspolitikaja-sokat-hozzatett-ahhoz-hogy-lakhatasi-valsag-legyen

A nemrég bejelentett Új Gazdasági Akciótervben kiemelt szerepet kapott a lakhatási válság felszámolása.
https://forbes.hu/penz/akciterv-inflacio-kormany-lakhatas-penz/
___

Az otthon ápoltak kilátástalan sorsa: „Ha én most itt meghalok, mit csinálnak a két gyerekkel?”

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/az_otthon_apoltak_kilatastalan_sorsa_ha_en_most_itt_meghalok_mit_csinalnak_a_ket_gyerekkel
___

Száz év után elveszik a tetőt a fejünk fölül

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/szaz_ev_utan_elveszik_a_tetot_a_fejunk_folul_lovi_opni
___

PartizánDOKU | Nincs munka, nincs lakbér

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/partizandoku__nincs_munka_nincs_lakber_peticio

Válasz

Keddtől indulhatnak a kilakoltatások, miután április 30-val véget ért a téli moratórium

Szatmári Andrea, az Utcajogász egyik önkéntese szerint a korábbi évekhez képest többen kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy elveszítik lakhatásukat. Egyes önkormányzatok is hozzájárulnak ehhez, van, ahol a négyszeresére emelték a bérleti díjat.

November 15. és április 30. között magánszemélyt nem lehet kilakoltatni (kivéve az önkényes lakásfoglalókat), ez a téli moratórium. Az ezt követő első munkanap idén május 2-ra esik, onnantól bármikor kirakhatják a végrehajtók a bajba került adósokat az ingatlanukból.

A végrehajtási ügyek a moratórium alatt sem állnak le, jogerősen lezárulhatnak, elrendelhetik a végrehajtást, amellyel meg kell várni a moratórium végét. Évente két-háromezer olyan kilakoltatás van Magyarországon, ahol végrehajtónak kell kitennie a volt tulajdonost vagy bérlőt az ingatlanból, akár rendőri segítséggel.

Májustól már csak a végrehajtó időbeosztásán múlik, hogy mikor hajtja végre a kilakoltatást, ez attól függ, hány ügy várakozik az asztalán. Szatmári Andrea, az Utcajogász ingyenes jogsegélyszolgálat egyik önkéntese szerint egészen biztos, hogy egyre több embernek okoz nehézséget fizetni a számláit vagy egyéb tartozását, ezért a kilakoltatások emelkedésére számít.
https://www.szabadeuropa.hu/a/vege-a-moratoriumnak-tobb-ezer-csalad-veszitheti-el-az-otthonat/32383917.html

Ez az ügyfélforgalmukon is látszik, ezért gondolkodnak rajta, hogyan tudnák bővíteni az ügyfélfogadást a Blaha Lujza téren, mert olyan sokan keresik őket, hogy nem férnek bele a két órába. Ahogy arról korábban beszámoltunk, május 5-én maratoni ügyfélfogadást tartanak a Blahán, aznap délután kettőtől este nyolcig lehet az önkéntesekhez fordulni ingyenes jogi segítségért.
https://www.szabadeuropa.hu/a/maratoni-ugyfelfogadassal-keszul-az-utcajogasz-a-kilakoltatasi-moratorium-vegere/32381555.html

Válasz

A járvány egyik tétje, hogy a spekuláció vagy a lakók érdekei győznek-e a lakáspiacon
https://merce.hu/2020/04/11/a-jarvany-egyik-tetje-hogy-a-spekulacio-vagy-a-lakok-erdekei-gyoznek-e-a-lakaspiacon/
Szolidaritási Akciócsoport | április 11., 10:35

Ez a cikk a Szolidaritás a válságban című sorozat része,

https://merce.hu/tag/szolidaritas-a-valsagban/

amelynek célja, hogy a mostani válságot rendszerkritikus szempontból elemezze, valamint konkrét közösségi és mozgalmi megoldásokat mutasson be inspiráció gyanánt. A sorozat első cikke a válságot tágabb kontextusban elemzi, a többi írás pedig az élelmezés, a gondoskodás, a klíma, a lakhatás, a munka és a nők elleni erőszak témáiban szed össze elemzési szempontokat és cselekvési lehetőségeket.

https://merce.hu/2020/04/11/rendszerszintu-problemak-es-kiutak-az-elelmezesben-csak-a-hosszu-ellatasi-lancainkat-veszithetjuk/

https://merce.hu/2020/04/11/ti-mit-csinaltok-hogy-megmaradjon-a-munkatok-es-a-gyerek-se-erezze-ezt-meg/

https://merce.hu/2020/04/11/koronavirus-es-klimavalsag-a-mostani-osszeomlasbol-tanulva-erhetjuk-el-a-zold-es-igazsagos-atmenetet/

https://merce.hu/2020/04/11/a-jarvany-egyik-tetje-hogy-a-spekulacio-vagy-a-lakok-erdekei-gyoznek-e-a-lakaspiacon/

https://merce.hu/2020/04/11/a-koronavirus-hatasa-a-munka-vilagara-es-a-munkavallalokra/

https://merce.hu/2020/04/11/nok-elleni-eroszak-a-jarvany-idejen-miert-fokozodik-es-hogyan-lehet-tenni-ellene/

A cikkek kollektív munka eredményeként születtek, szerzőik a számos szervezetből és aktivista csoportból a járvány hatására szerveződött Szolidaritási Akciócsoport tagjai. A Szolidaritási Akciócsoportban az alábbi szervezetek tagjai vesznek részt valamilyen formában: A Város Mindenkié, Extinction Rebellion Magyarország, Fordulat folyóirat, Hallgatói Szakszervezet, Helyzet Műhely, Mérce, Nők Egymásért Mozgalom, Partizán, Periféria Központ, Szabad Budapest, Szolidáris Gazdaság Központ, Társadalomelméleti Kollégium.

Ha szeretnél segíteni, vagy valamilyen formában részt venni az Akciócsoport segítségnyújtási akcióiban, akkor lépj be a Szolidaritás a válságban Facebook-csoportba!

Az elmúlt 10 évben súlyos lakhatási válság alakult ki Magyarországon,

http://fordulat.net/pdf/26/FORDULAT26_GAGYI_JELINEK_POSFAI_VIGVARI_LAKHATASI_HELYZET_A_VALSAG_UTAN.pdf

a koronavírus-járványt követő gazdasági válság pedig sokak számára valószínűleg tovább fokozza majd a lakhatási problémákat. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy a jelenlegi tudásunk szerint milyen hatással lehet a kibontakozó válság a lakhatásra, illetve hogy milyen közösségi válaszok léteznek a felmerülő problémákra.


Helyzetelemzés

A válság legnyilvánvalóbb rövidtávú hatása az lesz, hogy a hirtelen munkanélkülivé vált vagy fizetetlen szabadságra küldött emberek jóval nehezebben tudják majd kigazdálkodni a lakásaik bérleti díját, a rezsit és a tartozásaikat (a kormány hitelmoratóriumot rendelt el az év végéig, ám a végrehajtókhoz került tartozásokat továbbra is behajtják).

https://index.hu/gazdasag/2020/03/25/birosagi_vegrehajtoi_kar_behajtas/

Ugyanakkor a karantén és a határzár a lakhatási szükségletek szempontjából pozitív változásokat is hozhat a lakáspiacon: a turizmus leállása miatt sok olyan lakás válhat elérhetővé, amiket eddig Airbnb-zésre, vagyis külföldi turisták elszállásolására használtak. Ezeknek az ingatlanoknak a megjelenése, valamint a munkanélküliség növekedése miatt csökkenő fizetőképes kereslet akár le is nyomhatja az albérletek árát.

-- Ha a járvány hatására te is szembesültél az itt leírt vagy ezekhoz hasonló lakhatási problémákkal, és szívesen megosztanád velünk tapasztalataid, írj nekünk az info@merce.hu címre!

A koronavírus-járvány közvetlen és rövidtávú hatásai mellett azonban a lakhatási válság mélyebb okait is érdemes megvizsgálni ahhoz, hogy a megoldásokról gondolkozni tudjunk.

Ha teszünk egy lépést hátra, akkor azt látjuk, hogy a válság idején felerősödő problémák alapvetően az ingatlanpiac szerkezetéből fakadnak. Jelenleg Magyarországon a lakhatás terén a magántulajdon dominál – az állami, önkormányzati vagy közösségi-szövetkezeti tulajdonban lévő lakások száma elenyésző. Másrészt a lakáspiac a pénzpiaci befektetések és a lakossági megtakarítások terepeként működik: azaz a lakhatás terén a lakáspiacból kivonható profit szempontjai dominálnak és nem a lakást keresők igényei. Ez több okból is probléma:

-- a legtöbb ember csak hitelből tud saját lakáshoz jutni, a mostanihoz hasonló válságok idején pedig a hitelek fizetése brutális terheket rak a háztartásokra;

-- egy szinte kizárólag magántulajdonon alapuló lakáspiacon lényegében nem létezik megfizethető lakhatási alternatíva azok számára, akiknek a lába alól kicsúszik a talaj – akkor is piaci árat kell fizetni a lakásért, ha történetesen egyik napról a másikra megszűnik az ember munkahelye (ahogy azt most sokan megtapasztalják);

-- a magántulajdonon alapuló lakásrendszerek nem rugalmasak, vagyis ha megszűnik egy csomó munkahely a környéken, amiatt bedőlnek a környék ingatlanárai is, így a tulajdonosok nem tudják eladni a házaikat és nem tudnak elköltözni máshova, ahol van munka;

-- ha a bérlakáspiacon kiadó tulajdonosok nagy része magánszemély, akkor válságok idején nehezebb lakbérfizetési moratóriumot elrendelni, mert lehet, hogy a lakást kiadó emberek egy része is elvesztette az állását és a lakbér maradt az egyetlen jövedelme.

Mindezzel szemben ha jelentős számú lakás lenne non-profit alapon működő intézményi szereplők tulajdonában a lakáspiacon, akkor az egy hasonló válsághelyzetben sokkal jobban tompítaná a lakhatási problémákat. Az állami, önkormányzati és közösségi-szövetkezeti tulajdonban lévő lakásokban ugyanis megfizethető áron, sokszor a piaci árnál jelentősen alacsonyabb bérleti díjért lehetne lakást bérelni. Emiatt kevesebb ember kényszerülne arra, hogy hitelt vegyen fel, a munkájukat elveszítő emberek pedig könnyebben jutnának lakbérfizetési haladékhoz, olcsóbb bérleményhez, vagy új lakáshoz egy olyan környéken, ahol még van munka. Ebből a szempontból Matolcsy György javaslata a „vállalkozói” (azaz profitorientált) bérlakásépítés támogatásáról

https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-ujrainditas-gyorsitassal

nem tűnik jó ötletnek: ehelyett olyan non-profit megoldásokra lenne szükség, amelyek egy válság idején nem felerősítik, hanem tompítják a negatív társadalmi hatásokat.

A koronavírus-járvány után kialakuló válság egyik legfontosabb tétje lakhatási szempontból az lehet tehát, hogy megerősödik-e a magántulajdonon alapuló rendszer, vagy elindulunk egy vegyes tulajdonú rendszer irányába.

-- Ha valóban csökkenni kezdenek az ingatlanárak a válság hatására, akkor mindkettőre van esély: az olcsón piacra kerülő lakásokat és épületeket ugyanis jellemzően azok fogják felvásárolni, akiknek még válság idején is van elég tőkéjük – tehát vagy a tőkeerős magánszemélyek és vállalatok, vagy az állam és a nagyobb önkormányzatok.

A hírek szerint a Blackstone és más gigantikus befektetési alapok már dörzsölik a tenyerüket,

https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-03-04/blackstone-sees-buyout-opportunities-with-virus-cheapened-assets

de kellő politikai akarat esetén a progresszív kormányok és önkormányzatok komoly lépéseket tehetnek a társadalmilag romboló spekuláció ellen a köztulajdon kiterjesztésével. Utóbbit a piacra kerülő lakások felvásárlásával is el lehet érni, vagy akár úgy is, hogy az állam vagy az önkormányzat megveszi egyes csődbe ment cégek iroda- vagy raktárépületeit, és átalakítja azokat lakóingatlanná.


Közösségi megoldási lehetőségek rövid és hosszú távon

-- Ha tagja vagy hasonló kezdeményezésnek, vagy szívesen részt vennél ilyen vagy ehhez hasonló akció vagy szervezet alapításában, akkor írj egy rövid bemutatkozó emailt a szolidaritasiakciocsoport@gmail.com címre.

Üresen álló ingatlanok azonnali hasznosítása

A járvány hatására sok ember keres sürgősen lakást: ilyenek például a kollégiumokból néhány nap leforgása alatt kilakoltatott diákok Budapesten, illetve a munkásszállókról egyik napról a másikra elküldött munkások vidéken;

https://merce.hu/2020/03/21/a-suzuki-maris-tobb-szaz-munkast-kuld-el-a-gyarleallas-miatt/

a fertőzésveszélynek fokozottan kitett egészségügyi dolgozók, akik nem szeretnék megfertőzni a családtagjaikat; hajléktalanságban és lakhatási szegénységben élők, akik a zsúfolt szállók és leromlott egészségi állapotuk miatt fokozottan ki vannak téve a koronavírus veszélyeinek;

https://index.hu/belfold/2020/03/20/hajlektalanellatas_koronavirus_bmszki_menhely_oltalom_karitativ_egyesulet_menedek/

vagy a karantén idején valószínűsíthetően elszaporodó családon belüli erőszak áldozatai.

Másrészt sok lakás szabadul most fel a turizmus és az Airbnb-piac bedőlése miatt – a lakhatást keresők és az üres lakással rendelkezők pedig különböző spontán szerveződéseknek köszönhetően elkezdték megtalálni egymást. A Hallgatói Szakszervezet közösségi kampánya

https://www.facebook.com/hallgatoiszakszervezet/posts/522583961778068

például több tucat kollégiumból kilakoltatott diáknak talált átmeneti szállást, a Budapesti Airbnb közösség az egészségügyi dolgozókért nevű önszerveződő Facebook-csoport

https://www.facebook.com/groups/843585072783174/?ref=group_header

pedig a fertőzésveszély miatt a családjuktól elköltözni kényszerülő orvosok és nővérek számára ajánl fel lakásokat.

Külföldi esetek közül érdemes megemlíteni Párizs és London példáját, ahol a városvezetés a hirtelen megürült hotelekben szállásolja el a hajléktalan embereket,

https://nlc.hu/otthon/20200325/koronavirus-hajlektalan-parizs-hotel/

hogy ők is karanténba tudjanak vonulni. Los Angelesben pedig 12 üresen álló ingatlant foglaltak el hajléktalanok,

https://www.latimes.com/homeless-housing/story/2020-03-18/homeless-occupy-more-vacant-homes-coronavirus-pandemic-los-angeles

hogy ne a túlzsúfolt szállókon és a garantált fertőzésveszélyben kelljen átvészelniük a járványt.


Rezsi- és lakbérstop követelése

A kormány elrendelte a kilakoltatások leállítását

https://index.hu/belfold/2020/03/23/koronavirus_operativ_torzs_orban_viktor_fertozottek_jarvany_intezkedes_osszefoglalo/

a járvány idejére, a kilakoltatási stopot ugyanakkor fontos lenne kiterjeszteni a munkásszállókra is: számos dolgozó kényszerült munkásszállókon lakni, az azonnali leépítések miatt

https://merce.hu/2020/03/21/a-suzuki-maris-tobb-szaz-munkast-kuld-el-a-gyarleallas-miatt/

pedig őket a szállókról is kiteszik, sokszor úgy, hogy nem nem tudnak azonnal hova menni.

A politikai követelések a rendkívüli helyzetre való tekintettel ennél is tovább mehetnek: Olaszország, Franciaország és Spanyolország mintájára

https://merce.hu/2020/03/26/ket-honapra-felfuggesztene-a-lakberfizetest-a-spanyol-kormany/

a kormány elrendelhetné, hogy a válság idején ne kelljen rezsit fizetni. Az első fontos lépés ebbe az irányba az volt, amikor a Nemzeti Közművek és az E.On bejelentették, hogy senkinél nem kapcsolják ki az áramot és a gázt

https://444.hu/2020/03/13/a-nemzeti-kozmuvek-senkinel-sem-kapcsolja-ki-az-aramot-es-a-gazt-amig-tart-a-koronavirus-miatti-valsaghelyzet

a járvány idején – ám a tömeges elbocsátások

https://merce.hu/2020/03/21/a-suzuki-maris-tobb-szaz-munkast-kuld-el-a-gyarleallas-miatt/

és fizetetlen szabadságolások idején ennél jóval többre van szükség: azonnali rezsi- és lakbérstopra.

Ezzel kapcsolatban A Város Mindenkié indított online kampányt: a követeléseiket és a petíciót ezen a linken lehet elérni:

https://szabad.ahang.hu/petitions/koveteljuk-a-koronavirus-miatt-bajba-kerult-csaladok-celzott-allami-megsegiteset


Bérlői önszerveződés

Albérlőnek lenni meglehetősen kiszolgáltatott helyzetet jelent: az embernek egyedül kell alkudoznia a főbérlőjével, ami az albérletárak elmúlt években megfigyelhető robbanása, vagy a mostanihoz hasonló vészhelyzet idején különösen nehéz feladat. Ráadásul sok lakáskiadás feketén történik, ezért ezekben a helyzetekben teljes mértékben a főbérlő jóindulatára van bízva, hogy tekintettel van-e az albérlő helyzetére és igényeire vagy sem.

-- A bérlői szakszervezet egy olyan szerveződési forma, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlőket köti össze, hogy közös fellépéssel kezeljék a bérlői problémákat.

Egy bérlői szakszervezet céljai és tevékenységei sokfélék lehetnek: nyújthatnak jogi segítséget a tagoknak főbérlői visszaélések esetén, küzdhetnek a bérlői viszonyok kifehérítéséért (azaz azért, hogy szerződésbe foglalják a bérleti feltételeket, például az éves lakbéremelés maximumát), és a bérleti díjak befagyasztásáért, vagy csökkentéséért is felvehetik a harcot.

A részletekkel kapcsolatban érdemes tanulmányozni például a barcelonai, vagy a londoni bérlői szakszervezetet

https://londonrentersunion.org/

– előbbiről itt olvasható egy rövid magyar nyelvű interjú:

https://merce.hu/2018/04/28/hogy-ne-egyedul-alljunk-szembe-a-foberlovel/

A koronavírus-járvány idején, illetve az azt követő időszakban azért lehet releváns bérlői szakszervezetek alapítása Magyarországon, mert a várhatóan megtorpanó, sőt talán csökkenő ingatlanpiaci árak mellett az albérlőknek esélye nyílhat arra, hogy a mára irreálisan magas bérleti díjakat újratárgyalják – ezt pedig jóval hatékonyabban lehet kollektív módon, hasonló helyzetben lévő emberekkel összefogva csinálni.


Piaci ingatlanok közösségi hasznosítása

Ez a megoldási lehetőség már a középtávra vonatkozik, és a 2008-as gazdasági válságot követő időszak lakhatási mozgalmaiból merít ihletet. A 2008-as összeomlás során az ingatlanpiac is padlót fogott, sok iroda- és lakóépület állt kihasználatlanul Európa-szerte. Ezek némelyikét közösségi kezdeményezések (kulturális csoportok, lakóközösségek, aktivisták) vették bérbe rendkívül olcsón – a tulajdonosoknak ugyanis még rezsiért vagy fenntartási díjért is megérte kiadni az egyébként üresen álló ingatlanokat.

Ennek egyik példája a hollandiai Stad in de Maak (magyarul: Alakuló város) nevű projekt, amelynek keretén belül fiatal művészek és építészek tíz kihasználatlan ingatlant újítottak fel és alakítottak át olyan terekké, amelyek egyszerre szolgáltak közösségi, munka- és lakóhelyként.

A válságot követő 10 évben ezeknek a gyakorlatnak az alapján Európa-szerte kiépültek a közösségi lakhatást és más közösségi ingatlanhasználatot megalapozó új intézményi formák, finanszírozási lehetőségek, valamint helyi és régiós együttműködések. Minderről Polyák Levente Cooperative City című könyvében

https://cooperativecity.org/author/levente/

lehet bővebben olvasni. A koronavírus-járványt követő gazdasági összeomlás hatására feltehetően ismét sok iroda-, gyár- és raktárépület üresedik majd meg, ami újra beindíthatja a közösségi ingatlanhasználat fentiekhez hasonló gyakorlatait.


Bérlői lakásszövetkezetek alapítása

Ahogy azt már a helyzetelemzésben jeleztük, a szinte kizárólag a magántulajdonon alapuló lakásrendszer rengeteg embernek nem képes megoldást nyújtani sem az elmúlt években elszabaduló ingatlanárak, sem pedig a koronavírus-járvány miatt kialakult problémákra. Éppen ezért szükség van alternatív, non-profit alapon működő lakhatási intézmények kiépítésére.

Ilyen lehet az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásállomány bővítése, vagy a szociális lakásügynökségek elterjesztése, amikről sok szó esett már az elmúlt években.

-- Emellett létezik egy másik alternatíva is: az ún. bérlői lakásszövetkezet.

Ennek a modellnek a részleteiről, magyarországi alkalmazási lehetőségeiről a Periféria Központ nemrég jelentetett meg egy részletes szakmai anyagot.

https://www.researchgate.net/publication/339999278_A_berloi_lakasszovetkezeti_modell_Magyarorszagon

Eszerint „bérlői lakásszövetkezetek alatt olyan kollektív tulajdonban lévő, a bérlők által alulról szerveződő módon, kollektívan üzemeltetett lakóépületeket értünk, amelyekben a lakbérek hosszú távon és garantáltan megfizethetőek.” A modell több országban – például Németországban és Uruguayban

https://www.syndikat.org/en/

https://www.fucvam.org.uy/

– évtizedek óta sikeresen működik, a Rákóczi Kollektíva nevű szervezetnek köszönhetően

https://kettosmerce.blog.hu/2017/10/12/sajat_tulajdonu_lakasunk_mar_ugysem_lesz_de_biztonsagos_lakhatast_osszefogassal_teremthetunk

pedig már Magyarországon is történtek lépések a modell elterjesztésére.

A járványhelyzetben a bérlői lakásszövetkezet a piacinál garantáltan olcsóbb és kiszámíthatóbb lakhatás mellett azért lehet még releváns alternatíva, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségben élő emberek megosszák mindennapi feladataikat és terheiket. Egy nagyobb lakásszövetkezetben lakó szülők például közösen tudják megszervezni gyerekeik felügyeletét, a nyugdíjasok pedig ugyanígy megoszthatják a bevásárlással vagy egyéb házimunkákkal járó terheket. A Periféria Központ munkatársai a Szolidáris Gazdaság Központ tagjaival közösen aktívan dolgoznak azon, hogy ezt a modellt Magyarországon alkalmazzák és terjesszék.

A sorozat további részei:

-- A hallgatók bevételkiesései miatt sürget lépéseket a Hallgatói Szakszervezet

https://merce.hu/2020/05/03/a-hallgatok-bevetelkiesesei-miatt-surget-lepeseket-a-hallgatoi-szakszervezet/

-- A Szolidaritási Akciócsoport segít küzdeni a járvány ellen ott, ahol a kormány nem tud, vagy nem akar

https://merce.hu/2020/04/25/tamogatokat-es-onkenteseket-keres-a-szolidaritasi-akciocsoport-a-valsag-elleni-vedekezeshez/

-- Nem térhetünk vissza a normális működéshez, mert a normális működés maga a probléma

https://merce.hu/2020/04/11/nem-terhetunk-vissza-a-normalis-mukodeshez-mert-a-normalis-mukodes-maga-a-problema/

-- A járvány egyik tétje, hogy a spekuláció vagy a lakók érdekei győznek-e a lakáspiacon

https://merce.hu/2020/04/11/a-jarvany-egyik-tetje-hogy-a-spekulacio-vagy-a-lakok-erdekei-gyoznek-e-a-lakaspiacon/

-- Koronavírus és klímaválság – a mostani összeomlásból tanulva érhetjük el a zöld és igazságos átmenetet

https://merce.hu/2020/04/11/koronavirus-es-klimavalsag-a-mostani-osszeomlasbol-tanulva-erhetjuk-el-a-zold-es-igazsagos-atmenetet/

-- A koronavírus hatása a munka világára és a munkavállalókra

https://merce.hu/2020/04/11/a-koronavirus-hatasa-a-munka-vilagara-es-a-munkavallalokra/

-- „Ti mit csináltok, hogy megmaradjon a munkátok, és a gyerek se érezze ezt meg?”

https://merce.hu/2020/04/11/ti-mit-csinaltok-hogy-megmaradjon-a-munkatok-es-a-gyerek-se-erezze-ezt-meg/

-- Rendszerszintű problémák és kiutak az élelmezésben – csak a hosszú ellátási láncainkat veszíthetjük!

https://merce.hu/2020/04/11/rendszerszintu-problemak-es-kiutak-az-elelmezesben-csak-a-hosszu-ellatasi-lancainkat-veszithetjuk/

-- Nők elleni erőszak a járvány idején – miért fokozódik és hogyan lehet tenni ellene?

https://merce.hu/2020/04/11/nok-elleni-eroszak-a-jarvany-idejen-miert-fokozodik-es-hogyan-lehet-tenni-ellene/

-- A kijárási korlátozás a kisbabákra nem érvényes – szülészeti ellátás a világjárvány idején

https://merce.hu/2020/04/11/a-kijarasi-korlatozas-a-kisbabakra-nem-ervenyes-szuleszeti-ellatas-a-vilagjarvany-idejen/

Válasz

Lakásbérleti kisokos a koronavírus járvány idején
http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/tenyek-es-tevhitek-a-berbeadasrol-a-jarvany-idejen/

Tények és tévhitek a bérbeadásról a járvány idején

Kitehetnek az albérletből a járvány miatt? A bérbeadó emelheti egyoldalúan a lakbért? Kell fizetni bérleti díjat, ha fizetés nélküli szabadságra küldenek? Mi van ha elvesztem a munkámat és nem tudok fizetni?

Ebben az összefoglalóban az Utcajogász összeszedte, hogy hogyan érinti a veszélyhelyzet bevezetése a bérleti jogviszonyt. A bejegyzés az új rendeletek következtében folyamatosan frissül.

FONTOS: a tájékoztató a közzétételének napján (2020. április 2.) hatályos szabályozás alapján készült, és bár igyekszünk követni a változásokat és frissíteni az információkat, a rendeleti kormányzás miatt felgyorsultak az események, ezért mindig érdemes több forrásból tájékozódni. A kiadvány nem minősül jogi tanácsadásnak, a benne foglaltak az Utcajogász csapatának legjobb tudása szerinti jogértelmezését tartalmazzák, amivel a jogszabályok közötti eligazodást szeretnénk segíteni. Konkrét ügyben a tájékoztató végén található elérhetőségek egyikén keressen minket.

Kapcsolódó anyagunk: A végrehajtási eljárás szabályainak változása a koronavírus járvánnyal összefüggésben

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/jogi-kisokosok/vegrehajtasi-szabalyok-koronavirus-idejen/


Mi nem változott?

A bérleti jogviszonyra vonatkozó fő szabályok nem változtak a járvány miatt. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül ismertetjük ezeket.

(1) Továbbra is köteles a bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban a bérbeadó részére megfizetni. A bérbeadó pedig – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti a lakás rendeltetésszerű használatát.

(2) A bérlő továbbra is bejelentheti a lakcímét a bérbeadó hozzájárulásától függetlenül. A lakcímbejelentés nem jogosítja fel a bérlőt a lakás használatára és nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget a bérbeadónak. Ezek nem a lakcímből, hanem a lakás használatának jogcíméből következnek.

(3) Ha a bérbeadó meg akar bizonyosodni a leendő bérlőjének a fizetési képességéről kérhet tőle kauciót, illetve jövedelemigazolást. Viszont nem teheti függővé a bérleti szerződést a leendő bérlő családi állapotától vagy foglalkozásától. Azt megszabhatja, hogy legfeljebb hányan és kik lakhatnak a lakásban bérlőként vagy együttlakóként.

(4) A bérlő a lakásba más személyt a bérbeadó és ha van, másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Kivéve a kiskorú gyermekét, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét (unokáját).

Az önkormányzati lakásokba házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét is befogadhatja a bérlő a bérbeadó és a másik társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül is.

(5) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást, a lakáshoz tartozó helyiségeket és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Mindazt, amit a bérlő a saját költségén a lakásban felszerelt, az lakás sérelme nélkül leszerelheti és elviheti. Ha nem szeretné elvinni kérheti a bérbeadótól ezen dolgai megtérítését kivéve, ha ezekről ettől eltérően állapodtak meg a szerződésben.

A lakásbérlésről, valamint a lakcím szabályokról a honlapunkon további tájékoztató anyagok vannak:

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/tenyek-es-tevhitek-a-berbeadasrol/

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/gyakran-ismetelt-kerdesek-lakcim/

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról (12. § (1) (4), 17. §, 21. §),

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (26. §),

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (5. § a) pont, 17/A. §, A)

Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (6:579. §)


Mi változott?

1. Változott a kilakoltatási eljárás

Amikor nincs veszélyhelyzet ezek a szabályok:

-- Csak önálló bírósági végrehajtó lakoltathat ki bárkit végrehajtható okirat alapján (bírósági határozat vagy közjegyzői okirat). Minden “más” kilakoltatási forma jogszerűtlen.

-- Nem lehet kilakoltatást foganatosítani november 15. és április 30. között. Ez alól kivételt képeznek az önkényes lakásfoglalók, őket a kilakoltatási moratórium alatt is ki lehet lakoltatni.

A kilakoltatás menetéről A Város Mindenkié csoporttal közös kiadványunk itt érhető el:

https://drive.google.com/file/d/0B4k9StDq8GYYYURTRkdSRnplYzQ/view

A bírósági végrehajtásról szóló törvény (182/A. §)

Veszélyhelyzet alatt ezek a szabályok változtak:

A veszélyhelyzet végéig az önálló bírósági végrehajtók nem foganatosíthatnak kilakoltatásokat semmilyen esetben sem, tehát akkor sem, ha önkényes lakásfoglalóként

A kilakoltatási eljárások a veszélyhelyzet megszűnése utáni 15. napon újrakezdődnek. Amennyiben ez az időpont november 15. és április 30. közé – azaz a rendes kilakoltatási moratórium idejére – esik, akkor az adott eljárási határidő április 30-a utáni 15. napon kezdődik újra.

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről III. 57/2020. (III. 23.) Kormányrendelet (3.§)


A közüzemi tartozások alakulása szolgáltatónként eltér:

Az E.ON egyetlen lakossági ügyfélüknél sem kapcsolja ki tartós számlatartozás miatt az áramot. Ez a moratórium közléstől azonnal életbe lépett és visszavonásig lesz érvényben. Így azonnali hatállyal felfüggesztésre kerültek a tartozás miatti kikapcsolások.

Bővebben: https://www.eon.hu/hu/rolunk/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/kikapcsolasi-moratorium.html

Az ELMŰ-ÉMÁSZ is vállalta, hogy egyetlen lakossági ügyfélnél sem kapcsolja ki az áramot tartós számlatartozás miatt.

Bővebben:

https://elmuemasz.hu/egyetemes-szolgaltatas/tudnivalok/hasznos-informaciok/rendkivuli-helyzettel-kapcsolatos-tudnivalok-az-ugyintezesrol

Az NKM Nemzeti Közművek is felfüggeszti a kikapcsolásokat a lakossági áram- és földgázszolgáltatás területén a koronavírus miatt kialakult helyzetben. Az intézkedés visszavonásig marad érvényben. A kikapcsolás felfüggesztése nem csak a védendő fogyasztókat érinti, hanem a 60 napon túli számlatartozást felhalmozó lakossági ügyfeleket is. Viszont nem vonatkozik azokra, akik már ki vannak kapcsolva.

Bővebben:

https://www.nkmenergia.hu/aram/pages/aloldal.jsp?id=7608738

!!! Az előrefizetős, kártyás mérőórákra – amit jellemzően védendő fogyasztók használnak, ezek a szabályok nem vonatkoznak!!!



Gyakran ismétlődő kérdések

Ebben a pontban összeszedtük azokat a kérdéseket, amellyel az elmúlt hetekben leginkább megkeresték az Utcajogász Egyesületet.


Emelheti-e a Bérbeadó a lakbért egyoldalúan? Hivatkozhat-e a járványra mint bérleti díj emelési okra?

Főszabály szerint nem emelheti. A lakásbérleti szerződésekre továbbra is a szerződések általános szabályai érvényesek. Tehát a szerződést és ezzel együtt a lakbért módosítani csak a bérbeadó és a bérlő közös megegyezésével lehet.

Ez alól kivételt jelent:

1) ha a szerződésben az egyoldalú módosítás lehetősége megengedett, akkor ennek megfelelően lehet módosítani a szerződést és így a lakbért is, vagy

2) ha a bérlő jogcím nélküli használóvá válik, tehát például a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés lejárt, és nem hosszabbították meg a szerződést. Ebben az esetben a lakásban maradó bérlőnek használati díjat kell fizetnie, amit a jogcím nélkülivé válás kezdetétől számított két hónap elteltével a bérbeadó megemelhet.

-- A járvány miatti veszélyhelyzet nem alapja a bérleti díj emelésének, sem csökkentésének. Természetesen lehetőség van arra is, hogy a bérleti díjat csökkentsék vagy elengedjék, de csak akkor ha ebben meg tud állapodni a bérlő és a bérbeadó.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (6:191.§), A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (20.§ (1), (2))


Felmondhatja-e a bérleti szerződést valamelyik fél a járványra hivatkozva?

Közös megegyezéssel a felek bármikor megszüntethetik a lakásbérleti szerződést. Az egyoldalú felmondáshoz viszont mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a szerződés határozatlan vagy határozott időre jött-e létre.

-- Határozatlan időre kötött szerződés esetén a szerződést bármelyik fél a szerződésben foglaltak alapján felmondhatja, megfelelő felmondási idő kitűzésével. Ha a szerződés külön nem rendelkezik róla, akkor a hónap 15. napjáig a következő hónap végére bármelyik fél felmondhatja. Az adott hónap 15. napját követően már csak a felmondás közlését követő második hónap végére mondható fel a szerződés. (Példa: ha április 3-án felmondják a bérleti szerződést, akkor a felmondás május 31-re szól, ha április 16-án mondják fel a szerződést, akkor a felmondás június 30-ra szól. )

-- Határozott időre szóló szerződést idő előtt a bérbeadó továbbra is csak a bérlő szerződésszegésére hivatkozva mondhatja fel, vagy abban az esetben, ha a szerződésben ennek lehetőségét kikötötték. Szerződésszegésnek minősül például, ha a bérlő nem fizeti a lakbért, az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy ha a lakást illetve a közös tereket nem rendeltetésszerűen vagy szerződésszerűen használja. Azaz ilyen lehet, ha például szándékosan megrongálja valaki a lakást.

-- A járvány nem minősül külön felmondási oknak.

Amennyiben a határozott idejű bérleti jogviszonyt valamelyik fél idő előtt kívánja megszüntetni, arra a szerződésben meghatározott szabályok irányadóak. Ha a bérlő mondja fel így a bérleti szerződést, a bérbeadó a kaució visszatartásával élhet, azonban csak akkor, ha ezt a szerződésben kikötötték.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (6:347.§, 6:348.§)

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (23.§ (2))
Szüneteltetheti-e a bérlő a bérletet, ha nem tud a bérleményben lakni a járvány miatt (lakásokra vonatkozó rendelkezések)?

A jogszabályok nem tartalmaznak a bérleti jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos rendelkezéseket, így itt is az az irányadó, hogy a bérleti szerződésben miben egyezett meg a bérlő és a bérbeadó.

Közös megegyezéssel (az 1. ponthoz hasonlóan) a bérleti szerződés bármikor módosítható. Így a felek megegyezhetnek, hogy mi legyen a lakással, ha a bérlő esetleg a járvány miatt nem tud a lakásban tartózkodni.

Az önkormányzati tulajdonú lakások kivételt képezhetnek, mert az önkormányzat feltételül szabhatja, hogy a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakjon. Ebben az esetben, ha bérlő a most kialakult helyzet miatt nem tud az önkormányzati lakásban lakni, érdemes felvennie a kapcsolatot az önkormányzattal és tájékozódni a lehetséges következményekről.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (6:191.§), A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (3.§ (2))


Szüneteltetheti-e a bérlő a bérletet, ha nem tudja a bérleményt használni (nem lakás célú helyiségekre vonatkozó rendelkezések – iroda, üzlet, raktár stb.)

A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának szünetelésére is a bérlő és bérbeadó megállapodása az irányadó. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásának feltételeit a helyi önkormányzat rendelete tartalmazza, így érdemes azt is figyelembe venni. Emellett a felek ebben az esetben is bármikor módosíthatják közös megegyezzéssel a bérleti szerződést, és rendelkezhetnek a bérleti jogviszony szüneteltetéséről.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (6:191.§) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (36.§ (2), 37.§)


Mit tehet a bérbeadó a megváltozott szabályok szerint, ha a bérlő nem fizeti a lakbért?

A veszélyhelyzet elrendelése óta hozott kormányrendeletek nem tartalmaznak erre vonatkozó szabályokat, így továbbra is a Lakástv. 25. §-ban rögzített feltételek szerint van lehetősége a bérbeadónak a lakásbérleti szerződés felmondására abban az esetben, ha bérlő nem tesz eleget a lakbér fizetési kötelezettségének. A bérlő a bérleti szerződés megszűnését követően is köteles lakáshasználati díj fizetésére, amennyiben nem adja a bérbeadó birtokába az ingatlant.

Mit lehet tenni, ha a bérbeadó felszólítja a bérlőt, hogy költözzön ki a lakásból, pedig nincs lakbértartozása és egyéb rendkívüli felmondási ok sem áll fenn?

Tájékoztatni kell a bérbeadót, hogy a lakás elhagyására továbbra is az általános szabályokban rögzített keretek között kerülhet sor. Ennek megfelelően a bérbeadó írásban, a szerződés időtartamára (határozott vagy határozatlan) tekintettel rögzített törvényi határidők szerint, a törvényben, illetve a felek közötti szerződésben meghatározott okokból szüntetheti meg a lakásbérleti szerződést. A lakás elhagyására ezt követően szólíthatja fel a bérlőt.


Kijárási korlátozás: nem vagyok bejelentve a bérleménybe, ahol ténylegesen lakom ….most mi lesz?

A kijárás korlátozásával kapcsolatos kormányrendelet több kérdést vet fel, mint amit megválaszol, ezekről itt írtunk hosszabban. Az Utcajogász Egyesület több problémát is lát ennek a rendeletnek a betarthatóságával kapcsolatban, így még csak sejtésünk sincs, hogy az a gyakorlatban hogy fog működni, erre a következő napok fognak választ adni.

Mindenesetre azt tanácsoljuk azoknak, akik nem a bejelentett lakcímükön vagy tartózkodási helyükön laknak ténylegesen, hogy az érvényes bérleti szerződésük másolatát tartsák maguknál ha kimennek az utcára, hogy egy esetleges ellenőrzésnél igazolni tudják, hogy a környéken laknak.

A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Kormányrendelet


El szeretnék költözni. A költözéssel megszegem a kijárási korlátozást?

Nem. Az erről szóló kormányrendelet értelmében el lehet hagyni a lakást személyes ügyintézést igénylő helyzetek esetén, amibe úgy véljük a költözés is beletartozik.

A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Kormányrendelet (4.§ (1) bekezdés r) pont)


-- Az Utcajogász Egyesület hajléktalan és lakhatási szegénységben élő embereknek nyújt ingyenes jogi segítséget. Amennyiben a járványhelyzet miatt bizonytalanná válik a lakhatásod vagy más jogi visszaélést tapasztalsz, keress minket:

1) E-mailben az utcajogasz@gmail.com címen vagy

2) Telefonon hétköznaponként 17 és 20 óra között a +36 20 282 3616 számon vagy

3) Pénteken a Facebook messengeren 15.00-17.00 között:

https://www.facebook.com/utcajogasz/


-- Utcajogász Egyesület

http://utcajogasz.hu/

-- Szakmai anyagok

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/

-- Lakhatás és lakcím

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/

-- Tények és tévhitek a bérbeadásról a…

http://utcajogasz.hu/szakmai-anyagok/lakhatas-es-lakcim/tenyek-es-tevhitek-a-berbeadasrol-a-jarvany-idejen/

Válasz