Szabad Európa | 2025. szept. 16.
https://www.youtube.com/@szabad-europa

A helyiek tiltakozása ellenére kb. 45 ezer tonna, veszélyes és nem veszélyes anyagból álló „fedőanyagot” töltenek egy Natura2000-es védettségű vértesi bányatóba. A szennyezési határértéket helyben megemelték, hogy minden legális legyen, egy parlamenti képviselő azonban feljelentést tett.
___

Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég
2025. augusztus 22.

Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna „fedőanyaggal”. A projekt ellen tiltakozók szerint ezzel egy már kialakult vizes élőhelyet pusztítanak el, mégpedig országosan védett és Natura 2000-es besorolású területen. Ráadásul a bányagödör feltöltéséhez használt szennyezett anyag veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét – állítja a civil tiltakozókon kívül Csárdi Antal országgyűlési képviselő, aki feljelentést is tett az ügyben. A feltöltést a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi, amelynek végső tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap.

„A 20. század második felében a bányászat sok tájsebet hagyott maga után, melyek között több látványos bányagödröt is találunk. Ilyen a Cica-homok is, ahol egy hatalmas kráterben tengerszemként csillog a zöld színű eső, illetve talajvíz. Ezen a környéken több ilyen és ehhez hasonló látványos bányatavat, illetve szédítő mélységű gödröt találunk” – írta néhány évvel ezelőtt a Turista Magazin a vértesi bányatavakról.

„A betelepített fenyvesek, a maguktól megtelepedő, illetve visszatérő növényfajok mára szépen belepték a nem is oly régen még kopár, teljes egészében a bányászatnak alárendelt tájat, így a laikus erre járó azt is hihetné, hogy ez a táj mindig is így festett” – jellemezte a helyszínt akkor a magazin.

Ezen a három évvel ezelőtt készült videón is jól látszik, hogy az egykori bányagödröt újra birtokba vette a természet, és egy valóságos kis oázis alakult ki a helyszínen.

https://www.youtube.com/watch?v=tBiCZftSVbA

Aki azonban most jár a Cica-homoknál, a tó helyén már csak teherautókat és munkagépeket lát. A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal 2022-es határozata alapján ugyanis a területen rekultiváció címén a bányagödör feltöltése zajlik, melyet a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végez.

A Cica-homok bánya rekultivációjára kiadott engedély szerint a Vértesi Kft. a bányatóban lévő víz kiszivattyúzása után

kb. 45 000 tonna, veszélyes és nem veszélyes hulladékokból előállított „fedőanyaggal” töltené fel a bányagödröt

– olvasható a cég vertesinfo.hu-nak adott tájékoztatásában.

Az elsősorban veszélyes hulladékok hasznosításával foglalkozó Vértesi Kft.-ről korábban annak kapcsán írtunk, hogy a cég akkuhulladék kezelésére kért engedélyt, de végül az engedélyezési folyamatot nem vitte végig.

Megírtuk azt is, hogy a kft. Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető, a cég tulajdonosa ugyanis az Envirotis Holding Zrt., amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.

Bűzre panaszkodtak a lakosok

„Súlyosan szennyezett, mérgező anyagokat hordtak a Fejér vármegyei Pusztavám melletti, helyreállítás alatt álló bányató medrébe egy környezetvédelmi beruházás során” – ezzel a Facebook-bejegyzéssel hívta fel a figyelmet 2024 őszén Csárdi Antal országgyűlési képviselő, egykori LMP-tag a bányató rekultivációja körüli anomáliákra.

A politikus szerint 2024 augusztusában a Pusztavámon élő lakosok azzal keresték meg, hogy a már víztelenített Cica-homok bányatónál borzalmas bűzt árasztó anyagot raktak le. Csárdi a helyszínen mintát vett az anyagból, amit akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott.

A vizsgálat eredménye szerint a minták több összetevője meghaladta a „földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről” szóló együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket.

„A fenolé például 9,6-szorosan, a kadmiumé két és félszeresen, a króm mennyisége is határérték feletti, de ahhoz közelít az arzén, a bárium vagy az ólom mennyisége is” – írta a politikus.

A kormányhivatal első körben azt közölte a pusztavámi önkormányzat megkeresésére, hogy Csárdi állításai nem bizonyító erejűek, „mivel a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a mintákat a megbízó szállította laboratóriumba, ezáltal nem bizonyítható a mintavétel akkreditáltsága”.

A helyiek felháborodásának hatására azután a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. lakossági fórumot tartott. Ott megállapodás született egy együttes akkreditált mintavételről, amit három különböző laboratóriummal vizsgáltatott be a kormányhivatal, a Vértesi Kft. és a helyi lakosok.
„Egyedi” szennyezőanyag-határértékeket engedélyeztek

Csárdi Antal szerint a vizsgálatok eredménye ismételten határértéket meghaladó szennyezettséget mutatott. Ugyanakkor a megyei kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt állította: „a bányatelek rekultivációjához használt anyagban nincs az engedélyben foglalt határértéket meghaladóan szennyező anyag.”

Az ellentmondás magyarázata abban a Vértesi Kft. számára kiadott 2023-as hatósági engedélyben rejlik, amely a bányafeltöltésre használt anyag esetében a szennyezőanyagokra egyedi határértékeket írt elő.

Az engedély szerint a cég által alkalmazott egyik hulladékhasznosítási technológia során „veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkészítését követő aerob biológiai kezelésével ún. »mesterséges« talaj (fedőanyag) előállítása és kihelyezése” történik.

Ezzel a veszélyes hulladékokat is felhasználó, biológiai átalakításon átesett fedőanyaggal töltik fel a Cica-homok bánya gödrét. A töltőanyagban lévő egyes anyagokra pedig

-- a hatóság a „B” szennyezettségi határértékeket jelentős mértékben – akár több mint 10-50-szeresen – meghaladó határértékeket szabott meg.

Csárdi Antal szerint a hatóság jogszabálysértően engedélyezett egyedi, „fellazított” határértékeket a bányafeltöltésre használt, hulladékból előállított anyagra. A bányató feltöltése emiatt súlyosan veszélyeztetné a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségét, sőt egészségügyi kockázatokat is rejt. A politikus ezért júliusban rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás, természetkárosítás, hivatali visszaélés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és közveszély okozása miatt.

A feljelentés szerint a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt a látszatot kelti, hogy a Cica-homok bánya rekultivációjához használt feltöltőanyag megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, és nem tartalmaz a határértékeket meghaladó szennyező anyagokat. Ez azonban félrevezető és megtévesztő állítás, tekintettel arra, hogy a kiadott engedélyben meghatározott szennyezőanyag-határértékek jogszabályellenesen magasak, azaz meghaladják a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott határértékeket.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/08/22/veszelyes-anyagokat-is-felhasznal-a-pusztavami-banyato-feltoltesehez-a-meszaros-fele-ceg/