Transzgénikus állat, növény

A modern géntechnológia lehetővé teszi bármely élőlényből származó, esetleg mesterségesen is módosított, vagy teljesen szinetetikus eredetű DNS-szakasz bevitelét más élőlények sejtjeibe.

Amennyiben ez az idegen eredetű DNS beépül a fogadó szervezet genomjába, és ott örökletesen fennmarad, továbbá amennyiben a beültetett DNS-szakasz egy vagy több működőképes gént tartalmaz, vagy tartósan megváltoztatja a fogadó szervezet valamely génjének működését, akkor a befogadó szervezetet transzgénikus élőlénynek nevezik. Transzgénikus mikroorganizmusokat (baktériumok, élesztő) tetszés szerint lehet előállítani és ezeket számos iparág (gyógyszer, élelmiszer) rutinszerűen használja. Transzgénikus növényeket (szója, gyapot, kukorica, repce) 1994 óta termesztenek a mezőgazdaságban, ezek vetésterülete rohamosan terjed, noha alkalmazásuk igen jelentős társadalmi ellenállásba ütközik (GMO).

A – szintén rutinszerűen előállítható – transzgénikus egerek az orvosbiológiai kutatások fontos eszközei. Kisérleti stádiumban van a fontos és drága emberi gyógyszerfehérjék transzgénikus haszonállatok (juh, kecske, nyúl) tejében történő termeltetése.