Amit az ember az anyjától kap

Amit az ember az anyjától kap: természetes. Nem is veszi észre. Beépül a sejtjeibe, lelkébe, anélkül, hogy tudná kitől kapta. Ezért mondom, hogy az anyák munkája láthatatlan, észrevehetetlen. Olyan, mint a Nap sugárzása: jó, hogy van, de különösebben nem vagyunk hálásak érte… És senkinek sem jut eszébe – mert a Nap szüntelenül, némán és elismerést nem várva teszi a dolgát -, hogy nélküle az élet megsemmisülne.

Müller Péter