M Imre üzente 1 hete

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tanúja a bíróságon: önellentmondások és téves állítások
Atlatszo | 2025. nov. 12.

A Fővárosi Törvényszéken zajló perben, amelyet az Átlátszó indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a Hivatal vezető elemzője tett vallomást arról, miként készült az a jelentés, amely a portált „külföldről finanszírozott, dezinformációs és hírszerző tevékenységet folytató” szervezetként írta le. A több mint egyórás tanúvallomás azonban azt mutatta: a Hivatal szakmai alap nélkül, téves következtetések és félreértett források alapján állította össze a jelentést. A tanú szavai sokszor ellentmondtak egymásnak, máskor pedig egyenesen cáfolták a Hivatal korábbi nyilvános állításait. Mesterséges intelligenciával elemeztettük Sári Miklós tanúvallomását, amelynek felvételét teljes egészében közzétesszük.

https://www.youtube.com/watch?v=CFfCZ80H4PA

Olvasd el a cikket: [...]

„Hírszerzés és dezinformáció”: félreértett fogalmak

A legélesebb kérdés az volt, miért állította a Hivatal, hogy az Átlátszó „hírszerzést és dezinformációt” folytat. A tanú ezzel kapcsolatban így érvelt:

-- „Én nem tudom, miért sérelmezi a felperes, hogy ezt hírszerzésnek neveztük. A mai világban az OSINT, a nyílt forrású hírszerzés teljesen elfogadott módszer.”

Saját szavaival tehát azt mondta, hogy a Hivatal nem titkosszolgálati értelemben használta a „hírszerzés” kifejezést, hanem az újságírói adatgyűjtésre értette – ez azonban pontosan az a tevékenység, amit az Átlátszó végez. Mégis, a jelentésben a szó egyértelműen pejoratív kontextusban szerepel: „hírszerzés és dezinformációs tevékenység, amely súlyosan sérti Magyarország szuverenitását”. A tanú a tárgyaláson igyekezett bagatellizálni e szavak súlyát:

-- „Nem tartom pejoratívnak a hírszerzést. Ez egy olyan információgyűjtés, amit újságírók, ügynökségek és államok is végeznek.”

Ezzel azonban épp azt bizonyította, hogy a Hivatal a fogalmat manipuláltan, kontextusából kiragadva használta a jelentésben – miközben most már „ártatlan” technikai kifejezésként próbálta beállítani.

Külföldi befolyás: feltételezések tényként

A Hivatal állítása szerint az Átlátszó „külföldi érdekek mentén” működik. Amikor a bíró rákérdezett, mire alapozza ezt, a tanú válasza meglepően bizonytalan volt:

„A kijelentést arra alapítom, például, hogyha megnézzük a ‘Ki Mit Tud’ rendszert, amit a felperes honosított meg. Én úgy tudom, hogy abszolút külföldi forrásokból alapították.”

A „KiMitTud” adatportál valójában közérdekű adatigénylések rendszere, amelyet az Átlátszó fejlesztett ki, és amely az állampolgárok számára biztosítja a közadatokhoz való hozzáférést. A tanú ezzel szemben azt állította, hogy a rendszer „amerikai OSI-forrásokból” készült, és ezért „külföldi érdekeket” szolgál. Ez az érvelés nemcsak téves, hanem a Hivatal módszertani hiányosságait is leleplezi: a tanú semmilyen konkrét dokumentumot, szerződést vagy forrást nem tudott felmutatni.

Az OCCRP mint „bizonyíték”

A tanú hosszasan beszélt az OCCRP-ról (Organized Crime and Corruption Reporting Project), amelynek az Átlátszó partneri viszonyban tagja. Az elemző e szervezetet „amerikai állami támogatással” működő hálózatként írta le:

-- „Jelentős anyagi támogatást kaptak az amerikai Egyesült Államoktól, valamint Soros-féle szervezetektől.”

Ugyanakkor maga is elismerte, hogy az OCCRP „oknyomozó újságírói hálózat, amely 75 országban működik, és a korrupció elleni harcot szolgálja”. A Hivatal tehát egy olyan szervezetet állított be nemzetbiztonsági kockázatként, amelyet a nemzetközi sajtószabadság-szervezetek világszerte elismernek. A tanú vallomása szerint a Hivatal mégis ebből vezette le az Átlátszó „hírszerző tevékenységét”.

A „dezinformációs kampány” és Brüsszel

A bíróság felolvasta a sérelmezett mondatot: „Dezinformációs kampánya ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot.” A tanú ezt így próbálta megindokolni:

-- „Ennek a tényállításnak az alapját képezi egyrészt a Sargentini-jelentés, másrészt a 2023-24-25-ös jogállamisági jelentések. A felperes ezek összeállításában tevékenyen részt vett.”

Az állítás azonban nem felelt meg a valóságnak: az Átlátszó sem a Sargentini-jelentéshez, sem az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseihez nem készített „részjelentéseket”. A tanú sem tudott konkrét bizonyítékot felmutatni erre, csupán hivatkozott egy „felsorolásra” a Sargentini-jelentés 34. oldalán, ahol az Átlátszó neve egyéb szervezetek mellett „forrásként” szerepel. Amikor a bíró rákérdezett, tud-e olyan dokumentumot, amely alátámasztja, hogy az Átlátszó részt vett a jelentések megírásában, a válasz így hangzott:

-- „Én úgy értelmeztem a szöveg környezetében, hogy hozzájárultak… de az angol eredeti szöveg is erről szólt.”

Vagyis a tanú maga is elismerte, hogy értelmezésről beszél – nem tényről.

„Matematika”: a pénzügyi állítások megalapozatlansága

A Hivatal a videóban azt állította, hogy az Átlátszó finanszírozása „döntően külföldi eredetű”. A bíró rákérdezett, mire alapozzák ezt az adatot. A tanú válasza:

„Ez matematika. A kollégák kiszámolták, és ez a számítás meg is jelenik a jelentésben.”

Arra azonban semmilyen számviteli forrás nem hangzott el, amely ezt alátámasztaná. A tanú hivatkozott az Átlátszó mellett működő Átlátszónet Alapítványra, amely „begyűjti az 1 százalékokat”, és azt mondta:

-- „Nem olyan könnyen nyomon követhető ezeknek a pénzeknek az útja.”

Vagyis elismerte, hogy a Hivatal nem tudta pontosan feltérképezni az Átlátszó pénzügyi forrásait, csupán feltételezéseket fogalmazott meg. Ennek ellenére a nyilvános kommunikációban tényként állították, hogy a támogatások „többsége külföldről” érkezik.

A vallomás végén a bíró rákérdezett: ha a Hivatal jelentése olyan súlyos megállapításokat tartalmazott, miért nem küldték meg az ügyet a nyomozóhatóságnak? A válasz tömör volt:

-- „Ilyen szempontból nem merült fel, és nem is küldtük meg.”

Ez a mondat egyértelművé tette: a Szuverenitásvédelmi Hivatal sem maga nem tekintette jogsértésnek az Átlátszó működését, sem bűncselekményt nem látott benne. Mindezek ellenére a nyilvánosság előtt a szervezetet kémkedéssel, dezinformációval és külföldi manipulációval vádolták.

A tanúvallomás tanulsága, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése és a kapcsolódó kommunikációs anyagok nem tényszerű vizsgálaton, hanem félreértelmezett, másodkézből származó információkon alapultak. A Hivatal elemzője saját vallomásában többször elismerte, hogy nem tudja pontosan, mire alapozzák az állításokat, nem vett részt a vitatott videó elkészítésében, és több ponton csak „úgy tudja” vagy „valószínűnek tartja” a tényeket. A legfontosabb idézetek önmagukért beszélnek:

-- „Nem tudom, pontosan mely közleményeket sérelmezi a felperes.”
-- „Én úgy tudom, hogy külföldi forrásokból alapították.”
-- „Ez matematika, a kollégák kiszámolták.”
-- „Én nem állítom, hogy visszaélnek az adatokkal, de visszásnak tartom.”

Ezek a mondatok nem egy független, adat- és jogalapú vizsgálat szakmai bizonyítékai, hanem egy politikai narratíva utólagos igazolási kísérletei. A bíróság előtt így egyértelműen kirajzolódott: a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése nem tényfeltárás volt, hanem propagandaanyag – amelyet most a saját tanúja cáfolt meg.

# A tanú által elmondottakat a ChatGPT elemezte.

https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/12/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-tanuja-a-birosagon-onellentmondasok-es-teves-allitasok-az-atlatszorol/

M Imre üzente 1 hete

Brüsszel faktor | Origo | durva...

https://www.facebook.com/watch/?v=1930837974456612