„Itt csak azt lehet lenyúlni, hogy holnap le kell festeni a padlót”

A Magyar Független Film és Video Szövetség (MAFSZ) a József utcában őrzi és gondozza a 93 éves szervezet páratlan archívumát. De lesznek filmes kurzusok, kiállítások, összességében tehát egy újabb közösségi térrel gazdagodott Józsefváros.
https://www.mafsz.hu/

Az utóbbi évek kissé vagabund üzemmódja után valódi otthonra találhatott az idén 93 éves (1931-ben alapított) MAFSZ, és hát hol máshol történhetik meg mindez, mint Józsefvárosban – természetesen. Vagabund, mert az utóbbi 12 évben ugyan a Tilos Rádió természetes szövetségeseként bírtak egy „kutyaólnyi” irodát a híres médiummal szimbiózisban, de saját helyük már régóta nem volt. Most azonban a Józsefvárosi Önkormányzat kedvezményes helyiségbérleti pályázatának köszönhetően – mely lehetőséggel számosan éltek már, lásd a Dobozi 21 közösségét, a Stereo Aktot, stb. – rezidensként költözhettek be a József utcai ingatlanba.

Saját helyre eddig is szükség lett volna, lévén a MAFSZ archívuma nemcsak páratlan, hanem hatalmas is, ám csak magánlakásokban, pincékben, vagy a Tilosban volt lehetőség a filmanyag tárolására. Mely tárolás ugyan lehet körültekintő, de a gyűjteménynek mégis egy helyen kell lennie, így kezdődhet meg ugyanis a digitalizálás és a feldolgozás. Ez a gigászi feladat most veszi majd csak igazán kezdetét.

Miből is áll össze az egyedülálló archívum? Először is rengeteg amatőr filmből – ezek jelentőségét régóta ismeri a filmelmélet, de a politika is, már a szocialista Művelődéskutató Intézet véleménye is az volt, hogy „kiemelkedően nagy értéket képviselnek a nemzeti önismeret számára”, de amúgy profi filmkészítők is rendre elküldik alkotásaikat a MAFSZ fesztiváljára (tavaly már a 68. volt). És hogy miben áll ez az érték, annak csak egy aspektusára világít rá Győri Csilla, a szervezet ügyvezető titkára: „Nagyon gyorsan reagál ez a fajta filmkészítő attitűd az új társadalmi problémákra, a korábbi fesztiválokon például azonnal megjelent a családon belüli erőszak, vagy a #metoo mozgalom.”
https://jozsefvarosujsag.hu/itt-csak-azt-lehet-lenyulni-hogy-holnap-le-kell-festeni-a-padlot/

Válasz

Végre van mit hallgatni a Petőfi rádió helyett | december 13.

Akinek nem jön be a Petőfi rádió új irányvonala,
https://jo.444.hu/2023/10/10/rettentoen-sok-pop-nulla-rendszerkritika-plusz-egy-kis-alter-eddig-ertelmezhetetlen-az-uj-petofi-radio-zenei-kinalata
annak szerencsére nem kell tovább otthon/kocsiban csendben üldögélni, szerdán ugyanis elindult a KERET zenei blog - aminek tartalmaival már a Jó blogon is lehet találkozni - új, online rádiója, fókuszban a jó magyar zenékkel, de természetesen külföldi számokat is játszanak.

„A KERET Rádió azért jött létre, hogy találkozási pont és platform legyen a hazai alternatív könnyű- és elektronikus zenei színtérnek, és hogy vele egy picit jobb legyen itthon lenni. Azt éreztük, hogy szükség van egy sokszínű, izgalmas és szerethető zenei csatornára, amire mindig oda lehet kapcsolni, ezért a szlogen: »Van Mit Hallgatni«” – olvasható a közleményben.

A rádió műsorát állandó és alkalmi kurátorok válogatásai és mixei adják, az indulástól hallgatható a Kolorádó fesztivál vagy a BuSH aktuális válogatása, a Selecta, a S*GGRÁZÓS BULI vagy a Keserv szervezőcsapatok összeállítása és az olyan tematikus blokkok, mint a Reggeli vagy a Magyar Hip-Hop, amiket mindig más állít majd össze. (A kurátorok között megtalálhatók természetesen 444-hez köthető arcok is.)

A rádióban szoros partner a TOLDI, a klub szervezői felelnek majd több elektronikus zenei műsorért is, a jegyszedőben pedig egy pop-up stúdiót is kialakítottak, ahol mixeket is fel lehet venni.

A rádió az induláskor reggeltől estig, a KERET honlapjáról hallgatható,

https://keretblog.hu/

-- de a későbbiekben szeretnének 0-24-ben sugározni.

A playlistek archívuma Spotify-on, a mixek pedig SoundCloud-on
https://soundcloud.com/keretradio
és YouTube-on lesznek elérhetők.
https://jo.444.hu/2023/12/13/vegre-van-mit-hallgatni-a-petofi-radio-helyett

Válasz

Tilos Rádió - A nagy krízis / The big crisis - teljes filmNot Yet Rated

Huszonöt éves a Tilos Rádió. Arra vállalkozunk, hogy megmutassuk nektek, miért is rendkívüli ez a médium, és az a példa nélküli civil közösség, ami működteti.

Szórakoztatóan meséljük el a Tilos Rádió történetét, ebben az izgalmas, kreatív, játékos, kísérletező stílusú, egész estés dokumentumfilmben, sok zenével.

A történet szereplői a több, mint száz zenész, újságíró, filmes, bölcsész, mérnök, közgazdász, szociológus, orvos, jogász, tanár, diák, politikus, vendéglátós, lelkes és önkéntes műsorkészítő, valamint a több ezer hallgató, akik a világ legmeglepőbb pontjairól hallgatják a Tilos adását.
Bemutatjuk:

▬ Hogyan jött létre és hogyan tudott életben maradni huszonöt éven keresztül.
▬ Mitől különleges és egyedi egész Európában.
▬ Hogyan tudott a politikai pártoktól és a kereskedelmi elvárásoktól független maradni.
▬ Hogyan őrizte meg a szabadságát és a kreativitását.
▬ Mit tud ez a rádió, ami arra motivál több száz embert, hogy képes legyen hajnalban, délben vagy éjszaka, akár évtizedeken keresztül bejárni és ingyen műsort készíteni.

██▒▒ English description ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡

Radio Tilos is proof there is broadcasting without financial or economical gain. See how we have operated a radio station with such a large degree of independence solely based on community efforts, for 25 years.

We aim to tell the entertaining story of Radio Tilos in a full-length documentary via a creative and experimental style – you are invited to be part of it.

The film aims to present:

▬ How the radio was founded and kept alive for 25 years.
▬ What makes this radio different and unique in Europe.
▬ Radio has been able to keep free of political parties and of commercial expectations.
▬ How the radio kept a hold of freedom through creativity.
▬ What motivates people to voluntarily come in and do their shows at dawn or at night, even at any silly hours, and for decades.

https://vimeo.com/526838487

Előzmény

Válasz

Tilos Rádió - A kezdetek / The beginning - teljes film

Huszonöt éves a Tilos Rádió. Arra vállalkozunk, hogy megmutassuk nektek, miért is rendkívüli ez a médium, és az a példa nélküli civil közösség, ami működteti.

Szórakoztatóan meséljük el a Tilos Rádió történetét, ebben az izgalmas, kreatív, játékos, kísérletező stílusú, egész estés dokumentumfilmben, sok zenével.

A történet szereplői a több, mint száz zenész, újságíró, filmes, bölcsész, mérnök, közgazdász, szociológus, orvos, jogász, tanár, diák, politikus, vendéglátós, lelkes és önkéntes műsorkészítő, valamint a több ezer hallgató, akik a világ legmeglepőbb pontjairól hallgatják a Tilos adását.

Bemutatjuk:
▬ Hogyan jött létre és hogyan tudott életben maradni huszonöt éven keresztül.
▬ Mitől különleges és egyedi egész Európában.
▬ Hogyan tudott a politikai pártoktól és a kereskedelmi elvárásoktól független maradni.
▬ Hogyan őrizte meg a szabadságát és a kreativitását.
▬ Mit tud ez a rádió, ami arra motivál több száz embert, hogy képes legyen hajnalban, délben vagy éjszaka, akár évtizedeken keresztül bejárni és ingyen műsort készíteni.

██▒▒ English description ≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡≡

Radio Tilos is proof there is broadcasting without financial or economical gain. See how we have operated a radio station with such a large degree of independence solely based on community efforts, for 25 years.

We aim to tell the entertaining story of Radio Tilos in a full-length documentary via a creative and experimental style – you are invited to be part of it.

The film aims to present:

▬ How the radio was founded and kept alive for 25 years.
▬ What makes this radio different and unique in Europe.
▬ Radio has been able to keep free of political parties and of commercial expectations.
▬ How the radio kept a hold of freedom through creativity.
▬ What motivates people to voluntarily come in and do their shows at dawn or at night, even at any silly hours, and for decades.

https://vimeo.com/520011350

Válasz

Az utóbbi időben festő-mázoló segédmunkásként, most éppen Amszterdamban dolgozik

Németh Vladimir vagy ahogy mindenki ismeri, Vova volt a legendás klub, a Tilos az Á vezetője, de ő katalizálta a Tilos Rádió létrejöttét is és még sok mindenét. Mit lát a mai magyarországi könnyűzenei kultúra lehetőségének, miért nem csinálta meg ő a Szigetet, és mit szól ahhoz, hogy a libernyákoknak most nem osztanak lapot? Nirvánia után című podcastsorozatunk harmadik beszélgetésének leírt változata.

Megpróbálom kronologikusan összefoglalni, hogy miket csináltál, aztán javíts ki, ha valami kimaradt, vagy máshova helyeznéd a hangsúlyt. A nyolcvanas évekbeli bölcsészkar után a Tilos az Á nevű legendás budapesti klubnak voltál az alapítója és vezetője. Az ott indult Tilos Rádiót is te gründoltad össze, te hívtad össze a tíz alapítót. Szervezted a Zene Ünnepét, egy budapesti ingyenes fesztivált. Lajkó Félix menedzsere voltál. A Rádió C-t is együtt alapítottuk 2000-ben, végig ott voltál a vezetésében. Mit hagytam ki?

Nem is tudom. Csináltuk még a Budapesti Búcsút, ami szerintem a világzenében fontos mérföldkő volt Magyarországon. És szerveztem önálló koncerteket is, promoterként is működtem.

Mikor szálltál ki a kulturális életből, és miért?

2010 tájékán. Akkor tíz éve vittem Lajkó Félixet, voltam a mindenese, a zeneműkiadója, turnéinak, koncertjeinek a szervezője. Azt éreztem, hogy abban a kulturális környezetben nem tudok többet kihozni belőle, holott Félix sokkal többet érdemelt volna, világhírnevet. Az én eszközeim elfogytak. Lehetett volna több koncertet szervezni neki itt, Magyarországon, de nem sikerült elérni azt a nagy nemzetközi áttörést, amire mérget mertem volna venni, amikor elkezdtem vele dolgozni. Akkor biztos voltam benne, hogy a magyar zenei élet következő világsztárja Félix lesz. Végül ezt az áttörést, utólag belátva saját magunk hibái miatt is, de egyáltalán, az egész kulturális környezet milyensége miatt nem sikerült elérnem vele. Úgy éreztem, hogy onnantól kezdve már nincs motiváció, és abba is hagytam az egészet.

Podcast,
https://audio.rferl.org/HU/2022/11/14/012e0000-0aff-0242-7b68-08dac6268219.mp3

és cikk.
https://www.szabadeuropa.hu/amp/eros-lobbierdekek-is-eletben-tartjak-ezt-a-rendszert-nemeth-vladimir-vova/32155198.html

Válasz

dokumentő #06 // Koncert- és klubplakátok Vizi Ákos gyűjteményéből

Sorozatunkban főleg a ’80-as, ’90-es évek magyar újhullámos zenekarairól mutatunk be dokumentumokat, ezúttal a rendszerváltás körüli évek koncert- és klubplakátjai kerülnek sorra.

Vizi Ákos nevét leginkább onnan lehet ismerni, hogy ő az, aki néhány éve elkészítette Budapest egykori szórakozóhelyeinek és mozijainak térképét, amit a magyar könnyűzene szerteágató „családfáinak” felkutatása és megrajzolása követett. A Luxemburgban élő történelem szakos bölcsész, számítógépes grafikus egy interjúban már mesélt magáról és a térképek létrehozásának hátteréről, most a plakátgyűjteményén keresztül kalauzol el a ’90-es évek pezsgő budapesti éjszakai életébe.

Mikor és hogyan kezdtél plakátokat gyűjteni?

A plakátgyűjtő korszakom kezdete a ’80-as évek legvégére, a rendszerváltás izgalmas időszakára tehető. 14 éves koromban, 1987-ben költöztünk Budapestre, és viszonylag hamar beszippantott az új környezet. Nagy tempóban kezdtük el felfedezni a szórakozóhelyeket az osztálytársakkal, haverokkal és hétvégenként koncertekre, klubokba, házibulikba jártunk. Hirtelen nagyon sok helyre jutottam el: Petőfi Csarnok, BS, Népstadion, Kisstadion, Józsefvárosi Klub, Lyuk, Vörösmarty Művház, FMH, Goldmann Menza, Egyetemi Színpad, Rock Cafe, hosszú lenne mindet felsorolni, fent vannak a pár éve készült szórakozóhely térképeimen. Oda mentem, ahol jónak ígérkezett a program, a kedvenceink játszottak, vagy ahol a haverok megtalálhatóak voltak. Koncerthelyekből nem volt hiány, azonban olyan szórakozóhelyek, ahol az élő zenén kívül nekünk is tetsző számokat játszottak, nagyon kevés volt, és reggelig nyitva tartó állandó szórakozóhelyként pedig egyedül csak a Lyuk jött szóba 1990-ig. [...]
https://langolo.hu/dokumento-06-koncert-es-klubplakatok-vizi-akos-gyujtemenyebol/

Előzmény

Válasz

Sziasztok, mától hetente hétfőn bemutatunk egy-egy videót a Vákuum Tv archívumából itt a Vákuum Tv új fb oldalán és YouTube csatornáján. Kövessétek az oldalakat, ha érdekelnek még további videók a Vákuum Tv archívumból.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02z8rWWKCqSTtBks1CpaS3mpYtmtczexyBg9teP1nLwUbd47DL3xRt6ao1EhacUFaYl&id=2222466137991522
___

Önvédelmi sport (élő adásban) | Tv Vakuum, 2023. jan. 30.
Díjátadás a legjobb videó kategóriában.
Adás időpontja: 1995. 03.27
https://www.youtube.com/watch?v=STwjAempfzs
A Vákuum Tv nem egy hagyományos értelemben vett televíziós csatornát jelent, hanem egy élő show műsort, amely 1994 és 1995 között a kilencvenes évek legnépszerűbb szubkulturális szórakozóhelyén, a Tilos az Á-ban működött. Bár a műfaji besorolás (videó kabaré, interaktív színház, élő TV, performance) felesleges, mégis azt mondhatnánk, hogy a Vákuum Tv egy olyan modern kabaré, ahol keveredik a színház a videóval, a performance a televíziózással, a játék a művészetekkel, és ezáltal a szórakoztatásnak olyan különleges elegyét képviseli, amely ma is egyedülálló kísérletnek számít. A Vákuum Tv a tévénézés magányos, otthonhoz kötött házi szertartását egy óriási, színpadon felállított televízió díszlet segítségével közösségi televíziózássá formálta.
A Vákuum TV tagjai: Csernátony Dóra, Fekete Géza, Forgács Kristóf, Gajzágó Donáta, Garas Dani, Gulyás Gyula, Gyalog Eszter, Kistamás László, Till Attila. Dokukamera: Csejdy Virág, Szirtes András
Vákuum Tv weboldal:
http://vakuumtv.c3.hu

Válasz

Amikor a Tilosban voltunk szabadok
Mi a lényeges különbség a keringő és a pogó között? Miért volt jobb a 80-as években előzenekarnak lenni punkkoncerten, mint fő attrakciónak? Mihez vonzódtak a Kelet-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat névadói? Bajtai Zoltán mindemellett azt is elmondja, hogy vette fel punk zenekarával a Rádió stúdiójában a számaikat.
https://jozsefvarosujsag.hu/amikor-a-tilosban-voltunk-szabadok/

Válasz

Budapesten, a város alatt

Összeszedtem egy képre az 1980-as évek budapesti, vagy ott egy időtől fogva aktívan koncertező underground, alternatív, újhullámos, „szennyhullám”-os, és még jópár különböző jelzővel illetett együtteseit és a zenekarok tagjait is. Az idővonalon követhetőek az együtteseknél történt változások az évtized alatt.

A kép biztos sok kiegészítésre szorul, aminek több oka is van: a források hiánya, a meglévő források és a kutatásom hiányosságai, részben a korban élő és alkotó zenészek emlékeinek hiánya és még folytatható a sor.

Van, ahol szinte teljes a homály számomra és a zenészek sem emlékeznek már arra, hogy mi történt akkoriban, sok esetben párhuzamosan több bandában is játszottak. Ilyenkor azt választottam, hogy inkább feltüntetem a neveket, aztán majd idővel a helyükre kerülnek.

Mindezek ellenére több mint 120 budapesti, vagy ott aktívan koncertező együttes került fel a képre. Nagyjából zenei stílusok szerint vannak, már ahol sikerült összehozni. Korábban már kiraktam részleteket, mostanra próbáltam még több zenekart felkutatni.

Több esetben teljes név helyett csak becenevek szerepelnek. Köszönöm, ha pontosítani tudod a képet!

A nagy felbontású verzió itt található:
http://viziakos.com/budapestbands1980s.html

Középső egérgombbal lehet méretezni a képet, bal gombbal megragadni és mozgatni. Frissítéskor beáll alapméretre.

Kösz mindenkinek a segítséget!

Jó böngészést!

„Feljövök érted a város alól,
Jami-jami, konzumterror” / Európa Kiadó, Popzene
https://www.youtube.com/watch?v=spvYEvX-D3s

Korábbi két évtized együtteseit itt találod: http://viziakos.com

Korábbi poszter itt rendelhető:
https://popshop.hu/popshop-home/17145-beatkorszak-terkep.html

https://www.facebook.com/viziakos/posts/4485319354837873
-- Vizi Ákos

Válasz

Nagy György Infragandhi Palotai Zsolt társaságában
2021. · május · 28.

Zsolti ma 60 éves. Ennek az életútnak a jelentősebb szelete a hazai party- és klubélet szekerének tologatására lett áldozva. Ha valamennyi buli után csak pár sort jegyzett fel a naplójába, akkor az most minden bizonnyal a Larousse-enciklopédia terjedelmével vetekszik. Elképesztően izgalmas, példátlan pályafutás az övé. Ha a belvárosi éjszakában nagyon fülel az ember - az utóbbi hónapokban ezt egészen könnyű volt megtenni -, akkor innen-onnan még mindig előszivárog a "Kossuth-díjat Palotai Zsoltnak!" rigmus, ami legalább másfél évtizeden át határozta meg a szórakozóhelyi közbeszédet.
A 90-es évek óta lebonyolított sok ezernyi rádióadás és dj-szett. Felfoghatatlan, értelmezhetetlen számok. A mai napig töretlenül vitt heti két műsor a Tiloson már önmagában annyi kutatást feltételez, ami csakis napi sok órányi zenehallgatással teljesíthető. És akkor még ott van az eseményekre való felkészülés. Zsolt a hazai underground egyik első és talán egyetlen főállású zenekutatója és életvitelszerű dj-je. Nem tudok elképzelni sem zenészt, sem dj-t, aki nálánál jobban ismerné a backstage-ek világát. Ennyi buliba egy zenész már rég belehalt volna. Ő egyszere a Fatboy Slim-je és az Andrew Weatherall-ja a szakmánknak. Szokás elmondani: generációk cseperedtek fel a bűvkörében. Így-úgy gyakorlatilag mindenkire hatott a szcénában. Még azokra is, akik nem merik bevallani. Én merem.
Isten éltessen, Fater!

https://www.youtube.com/watch?v=22C2qGPKV-w

Válasz

Szerbhorváth György elmerengett a Tilos a tilos megnyitásán, a Tilos az Á szellemiségének megidézésén. Kinek szól ez a hely? Mit ígér a tulajdonosok előélete? Mi a felejtés szerepe az emlékezetkultúrában?

Amikor meghallottam a hírt, hogy a Mikszáth téren megnyílik a Tilos az Á pozícióján egy magát a hely örökösének valló hely, azt mondtam, ez az utóbbi egy év legjobb híre a környéken, a Palotanegyedben. Amikor elmondták videónkban (ide a link kellene) az ideológiájukat, hogy Tilos a Tilos, azt gondoltam, hű, merészek, vagányak, tényleg oké, kúúúl, szupcsi, ez lesz a törzshelyem, nekem találták ki. Mondtam ezt az okét, mintha nem súrolnám alulról az ötvenediket.

Aztán belegondoltam. Vagy belesárgultam az irigységbe, hisz ilyen idősen ki az, aki nem kocsmáról ábrándozik? Most tudtam meg, hogy ősfalumban (Kishegyes, Vajdaság) az egykori szomszédasszony, Rúzsa Magdi vette meg a főutcán a Pöndöl kocsmát, állítólag falunk legrégebbi épületét. Ami remek ötlet, hátha lesz valami. És a lelkeknek is jó – ha harminc felett nem, és nem az emlékeidnek élsz, éltél egyáltalán? Mondaná a pszichiáter. Viszont kellenek a közösségi terek.

Visszatérve a Tilos az Á helyéhez: törzsvendég sose voltam. Sőt, azt hiszem, egyszer jártam ott, az ócska, de olcsó borra emlékszem. Mi már egy új nemzedék voltunk, a szomszéd sarokra jártunk szociológiára meg szocpolra és szocmunkásnak, lemaradtunk, hisz a nyolcvanas években kis csikók sem lehettünk az ellenzékiségben, mármint korunknál fogva.

Akik oda jártak, jóllehet pár évvel idősebbek, mint mi, már a nagyok voltak. Nagycsoportos óvódások. Már váltották meg a világot, zenéltek, költöttek, már az első regény is a kisujjukban volt. Alulról nézve – tényleg nagyok voltak. Remekművek nem születtek, és mire én odaértem a Magyar Narancsba meg a Tilos Rádióba, már mind régi motorosok, „nagy öregek” voltak, akiktől legfeljebb a szakmát tanulhattuk.

A hely zsenije megmaradt – az orosz Pjotr Vajlnak van egy hasoncímű könyve, ebben viszi végig, hogy bizonyos városokhoz hogyan kötődtek nagy írók. Egyfelől van az iszonyatos szeretet a hely iránt, majd az eltávolodás. És a hely mítoszának a megteremtése – és a mítosz után már nincs valóság, csak képzelgés. Ez esetben: ez már nem Mikszáth tere, hanem az övéké.

Sokáig laktam a Szentkirályi utcában, ma sem sokkal távolabb, és mindig szentélyként tekintettem erre a sarokra. Volt ott ilyen meg olyan vendéglő, tudtuk is a nevét, meg nem is, jártunk is oda még menüre, sörre-borra, meg nem is, sose volt semmi baj. Elitista lett, a túlfésült pázmányistáké, influenszereké, tudja isten. És most váltunk?

Tartozom két portréval az új tulajdonosokról/üzemeltetőkről. Szabó Győző a kevés „fiatal” színészek egyike, akit el lehet viselni, mert nem modoros. Ismeretlenül is az, aki, és akivel meginnál egy sört, bár ha tudod, hogy az ő kocsmájában, az már nagyon nem underground. Ahogy ő sem volt az. Popkulturális ikon, nemzedéke „nemzeti színésze”. De hogy eddig a mi kis palotanegyedi helyeinken láttuk volna? Én biztosan nem.A másik általam ismert figurával még inkább ez a probléma, vagy nevezzük akárhogy. Nem hiszem, hogy Szabóval ellentétben Somogyi Zoltán ott bulizott volna a Tilos az Á-ban. A Pollack Mihály téri ELTE-re jártunk egyetemre, és ha valaki kiütött a közegből, az ő volt. Ha nem ő volt, eleve elnézést. Polgári jófiúnak nézett ki már 1994 tájt is (a Tilost 1995-ben zárta be a hatóság), ing, zakó, és esernyő – ha esett, ha nem. Mi, vidéki jövevények csak néztünk. Aztán szociológus lett, szakértő, kungfu-mester – a tévéműsorokban láttam, mint megmondóembert. Kifejezetten nem az az ember, akiről elképzelnéd, hogy a pult másik oldalán áll. És íme. Most Zoli (én mondhatom így) egy svájci sapkában ül, borostásan – akár egy francia borász, aki lázad a globális kínai bortermelés ellen. Hogy ő miben változott meg? – majd megkérdezzük tőle, tőlük. A régi gárdából csak Vovát, a nagy mestert ismerem, aki aztán az LMP farvizén menekült, nagy médiaszakértőként. Talán még Bandit, bár amikor egyáltalán beengedtek a társaságukba, 1997-ben, az már a Libellában volt, a Budafoki út elején. Hirtelen váltak öreggé, mármint a szakma öregjeivé, hétpróbás betyárokká. Talán túlzás – főleg, hogy nem ismerem az előzményeket –, de a Libella vált egyfajta underground hellyé, de már őszülve, megkomolyodva. Ahol még hümmöghettünk, hogy bal vagy jobb, Fidesz vagy sem. Ahol még a vélemény nem volt tilos.

Van még egy problémám, a névvel: a tilos a tilos. Persze, játszanak ők a névvel, Tilos az Á, a Tilos rádió is innen indult. Csakhogy a tiltás tiltásának van egy mély politikai és kulturális jelentése, ami – minimum – 1968-ból származik, a párizsi diáklázadásokból. Magyarán, hogy aki bármit tilt, az ótvar diktátor, kegyetlen úr, senkiházi házmester. 1968 óta nagyot fordult a világ, mint mindig, és bizonyos dolgokat tiltani kell: ilyen a pedofília, a nők és egyébként a bárki elleni erőszak, a házasságon, párkapcsolatokon belüli cuccok, szóval, bárki bántalmazása faji, nemi stb. stb. alapon, hogy a közösségi médián futó verbális erőszakot ne is említsük.

Merem vélni, sőt, tudom, Szabó és Somogyi, meg a többi társa nem erre gondolt. Pusztán a szabadságigényre (és ez egy nagyon nyálas mondat volt), kimerítheti a fizetett marketing vádját is. Ami a fura, hogy a 20-30-40-es generáció még megtalálhatja a helyeit a 8. kerületben, az 50-esek már nem. Hogy az új Tilos erre képes-e, amire vállalkoznak, közösségi helyépítésre is, erős a kétségem – és majd megnézzük az árlapot –, mert celebből, nosztalgiából még sosem lett jó hely. Mégis, hogy a kultusz újraéledésének miért is örülünk? Mert minden újraindítás megérdemli, a Tilos az Á azért lett kiemelve, hiszen a helyi emlékezetkultúra jeles helye. Meg a felejtésé is. Ahogy az egyikori vezető, Németh Vladimir mondta: sznob hely volt ez, de nyitott is. Hmm, megnézzük.

https://jozsefvaros.hu/hir/76373/mit-jelent-a-tilos-az-a-transzformacioja

Válasz

Tilos az Á, szabad a Tilos
A Tilos az Á kerületünk legendás alternatív szórakozóhelye volt a 90-es áévek első felében. 1996-ban bezárt, utána Zappa bistro néven működött. A pandémia okozta válság átszervezte a tulajdonosi kört, akik 25 év múltán arra gondoltak, a helyet Tilos az Á néven nyitják ki. Hogy miért ezt találták ki és milyen feszültségeket okozott a "névválasztás", ennek jártunk utána.
https://www.facebook.com/watch/?v=157341749656313

Válasz

Kedves Tilos az Á látogatók!
Örömmel jelentjük be itt nektek és elsőként, hogy az egykori Tilos az Á helyén nyíló hely végleges neve: Tilos a tilos.
Köszönjük, hogy sokan részt vettetek a névvel kapcsolatban történt szavazáson. Bár azon az nyert, hogy maradjon Tilos az Á, de mivel a hely alapító atyja, Vova ezt nem tartotta jó ötletnek, adta magát, hogy ezzel kapcsolatban találjunk egy olyan megoldást, amely mindenki számára elfogadhatónak tűnik. Úgy érezzük, hogy ehhez a helyhez, múltjához és jelenéhez, a korábbi tulajdonosok és a jelenlegiek hozzáállásához, a Mikszáth Kálmán térhez, illetve a Palotanegyed mindennapjaihoz és mindahhoz, amit az elmúlt hosszú hónapokban éltünk és élünk még át ki tudja meddig, is ez a név illik a legjobban.
A hely nyitásának a sorrendje. Először a teraszunkat foglaljuk el a következő napokban, amelyet mi próbanyitásnak nevezünk. Utána a földszinti beltéri részt véglegesítjük (benne több olyan elemmel, amely emlékezik a hely történetére). Ezt a pillanatot tekintjük a hivatalos nyitásnak. Harmadik lépésben a pincét alakítjuk ki.
Sok szeretettel várunk titeket onnantól, ahogy a teraszt hivatalosan is megnyithatjuk.
A Tilos a tilos teljes csapata nevében, barátsággal,
Somogyi Zoltán

Válasz

Sziasztok! Ebben van egy beszélgetés(em) a Tilos az Á-ról, annak múltjáról és jelenéről. A harmadik interjú a háromból. Minden véleményt örömmel fogadunk. Szép napot nektek!
https://enbudapestem.hu/2021/02/durer_szimpla_tilosaza
-- Somogyi Zoli

A TilosazÁ csak Vova beleegyezésével viszi tovább a nevet - a Dürer Kert Budán nyit tavasszal:
https://anchor.fm/bva/episodes/A-Tilosaz-csak-Vova-beleegyezsvel-viszi-tovbb-a-nevet---a-Drer-Kert-Budn-nyit-tavasszal-eq70ml

Válasz

Vajdai Vili a Tilos Á-ról is beszél. Szóba kerül, ki záratta be, a szelleme, az új Á:
https://www.klubradio.hu/archivum/dobszerda-2021-februar-10-szerda-2000-15649
- Vajdai Vilmos, színész, rendező, a Katona József Színház tagja, a TÁP Színház alapító igazgatója

Válasz

A rendszerváltás eufóriája nélkül nem lett volna Tilos az Á – interjú az alapító Németh Vladimirrel | 2021. február. 04.

Mindössze hat évet élt, de máig legendás híre van a Tilos az Á-nak. A 90-es évek első felének legfontosabb helye volt, ahol együtt bulizott az akkori belügyminiszter a Fidesz tagjaival, ahol rendszeresen fellépett a még ismeretlen Quimby vagy Kispál és Borz, ahonnan a Tilos Rádió indult. A hely alapításában nagy szerepe volt holland házfoglalóknak, egy lakásnyeremény-betétnek, a jószerencsének és mindenekelőtt a rendszerváltás utáni bizakodó légkörnek. Az egykori alapító szerint nem jó ötlet ugyanezzel a névvel most újranyitni, Interjú Németh Vladimirrel, vagy ahogy mindenki ismeri, Vovával.

hvg.hu: Mai szemmel elég elképesztőnek tűnik, hogy a 90-es évek legfontosabb helyét néhány lelkes egyetemista nyitotta, mindenféle vendéglátóipari tapasztalat nélkül. Hogy kezdődött a Tilos az Á története?

Németh Vladimir: Egyetemistaként a 80-as években főleg jazz koncertekre jártunk, meg az Egyetemi Színpadra, időnként betévedtünk bizonyos – folytonos razziákkal terrorizált – éjszaki lokálokba is. Volt már egy-két klub, ahol az alternatív zenei koncerteket is el lehetett kapni, de igazából nem találtunk jó helyet magunknak. Kialakult bennünk egy igény arra, hogy legyen egy, a mi kulturális és egyéb elvárásainknak is megfelelő hely, olyasmi, amit a nyugati útjainkon megismertünk.

hvg.hu: Abban az időben magyar állampolgárok még elég korlátozottan utazhattak nyugatra, önöket hogyhogy engedték?

N. V.: Egyetemistaként viszonylag kiváltságosak voltunk, ugyanis, ha a kari KISZ-bizottság engedélyezte, akkor különféle lépcsőkön túljutva, akár minden évben egyszer 30 napra elhagyhattuk az országot nyugat felé. Valóban, ez a mezei állampolgárok számára csak három évente volt megengedett. Mi pedig éltünk ezzel a lehetőséggel.

hvg.hu: Mi az, amit kint láttak és Budapesten is szerettek volna viszontlátni?

N. V.: Ezeknek az utaknak általában Barcelona, Berlin vagy Amszterdam volt a célja, főleg az utóbbi volt ránk nagy hatással. Összeismerkedtünk házfoglalókkal, akik befogadtak minket, csóró magyar egyetemistákat. Ezek az újbalos diákok az ingatlanspekulációk miatt szabadon álló, elhagyatott, de még használható házakba költöztek be, ahol nem csak szállást találtak maguknak, de kialakíthatták saját kulturális és mikrotársadalmi infrastruktúrájukat: volt bicikliműhelyük, zöldségesük, heti újságjuk, három rádióadójuk, klubjaik stb. Baromira megfogott bennünket ez a fajta életmód.

A 80-as évek elején 8-10 ezer ember élt így Amszterdamban. Bár ez egy erőszakmentes mozgalom volt, de hatékonyan meg is védték magukat. A rendőrséggel állandó összetűzésük volt, és amikor valakiket ki akartak lakoltatni, a többi házból azonnal ott termett egy csomó ember. Nagyon jól szervezett társaság volt, le tudták hallgatni a rendőrségi frekvenciákat is. Ez később a Tilos Rádió indulásakor, mi is eltanultuk tőlük. Szabadok voltak, de úgy, hogy mások érdekeit nem sértették.

hvg.hu: Kivéve az ingatlanok tulajdonosait.

N. V.: Először ők is próbáltak a tulajdonosokkal megegyezni, hogy pénzért birtokba vennék az ingatlanokat, de ez nem jött össze. Illegálisan foglalták el azokat, ez tény, de aztán évekig ők tartották karban. Később sokszor a bíróság is nekik adott igazat, mondván, hogy ők rendeltetésszerűen használták. Amszterdam városa később több házat meg is vásárolt, és a korábbi házfoglalókat befogadta bérlőként.

hvg.hu: Rendben, megvolt az inspiráció, a lelkesedés, de továbbra is az a kérdésem, hogy lehet, hogy néhány társával el tudott indítani Budapest belvárosában egy helyet?

N. V.: Ez a rendszerváltás időszaka volt, ne felejtsük el! Nagyon sokan hittünk abban, hogy jön egy igazabb világ. Huszonévesen mi is azt képzeltük, hogy a világlátott gondolatainkkal, elképzeléseinkkel, vágyainkkal, kulturális vízióinkkal élhetőbbé tudjuk varázsolni ezt az országot. Én egyébként komcsi diplomatagyerek voltam, már kamaszként is éltem két és fél évet az Egyesült Államokban, két évet Afrikában. Megtanultam tisztelni más embereket, más vallásokat. Ez a kontextus nagyon fontos. Mint ahogy fontos volt a véletlen is. Egyszer mozi előtt betértünk egy sörre a helyre, amely korábban a Bakony étterem volt, és ott mondták, hogy egy a spontán privatizálásban élenjáró cég megvásárolta az ingatlant, és ki akarja adni kísérleti jelleggel. Másnap bementem a megfelelő emberhez, és két napon belül aláírtuk a szerződést. Ezután rögtön ötletelni kezdtünk, hogy itt egy dobogó lesz, ott galéria, ott a pult, az akkor még szeméttel teli és vízzel áztatott pincébe rögtön kulturális programokat képzeltünk el.

-- Mindez 1989 novemberének közepén volt, december 31-én nyitottunk.

hvg.hu Honnan volt pénzük?

N. V.: Egyszer édesanyám vetetett velem 10 ezer forintért egy lakásnyeremény-takarékkönyvet, amin nyertem egy lakást, 1 millió 340 ezer forint értékben. Pénzben vettem fel a nyereményt. Igaz egy jó részét már elköltöttem mindenfélére, például adtam pénzt szamizdat kiadványokra, de ami maradt, azt fel tudtam használni. Egy barátunk, Sári Pali viszonylag jól szituált családban élt, ő is tudott valamennyit szerezni, a harmadik társunk, Szerdahelyi Pisti Japánban tanult, ahol gyűjtött valahogy egy kis pénzt, és volt egy negyedik társunk a Foitl Bandi, aki munkával szállt be a buliba. Egyébként alapvetően aprópénzért béreltük a helyet, mai szinten olyan 3-4 millióért. Ezután mindent kalákában építettünk. És együtt találtuk ki az alapelveket is. És persze jöttek a hollandok is segíteni építkezni.

hvg.hu: Mik voltak az alapelvek?

N. V.: A Tilos az Á híres volt arról például, hogy nem voltak Coca-Cola-termékek, sem Marlboro. Ez is a holland barátainktól jött, akik mondták, hogy tök jó, hogy hozzátok is jön a kapitalizmus, de az sem fenékig tejföl, főleg, ha a nagytőke durván megpróbálja befolyásolni az életeteket. És ennek megvoltak a szimbólumai, náluk egyébként főleg a Shell volt egy ilyen gyűlölt cég. Érdekes, hogy akkor ez egy kifejezetten balos gondolat volt. Ha a mai Magyarországra vetítenénk, egész máshol helyezkedne el egy ilyen „vedd a hazait!” hozzáállás. Mondjuk mi ebbe sem mentünk teljesen bele, mert a minőségre törekedtünk, sörökből például a cseh söröket árultuk, mert azt gondoltuk, annál nincs jobb.

De a kulturális szemléletünkben is volt egy olyan, talán újnak számító hozzáállás, hogy nálunk deklaráltan azok a zenekarok játszhattak, amelyek akkoriban alakultak, amelyek ugyanúgy annak a társadalmi kísérletnek voltak a részei, mint mi magunk. Akik szintén azzal az illúzióval működtek, hogy „hoppá, mi meg fogjuk mutatni”. A legelső koncert egyébként egy teljesen spontán buli volt, még a pince sem volt kész. Valamelyik hajnalban betévedtek hozzánk Balogh Béla roma zenekarának tagjai, akik kértek valami sört, és elkezdtek muzsikálni. Az első hivatalos fellépőnk, ha jól emlékszem Soma volt, aki jazzes korszakát élte éppen.

hvg.hu: Ez még nem biztos, hogy mind elég lett volna ahhoz, hogy néhány hónap múlva már mindenki erről a helyről beszélt.

N. V.: Szerencsénk volt abban, hogy az elsők között nyitottunk. Közel sem volt akkor annyi hely, mint most. A Fekete Lyuk hat-hét hónappal előttünk nyitott meg, de más ilyen alternatív hely nem nagyon volt még. Szerintem azért emellett az is gyorsan népszerűvé tett minket, hogy egyszerűen jó minőséget toltunk, jól csináltuk, őszinték voltunk, nyitottak, nem akartunk többet nyújtani, mint amit teljesíteni tudtunk. Miután megcsináltuk a pincét, beindultak a koncertek, gőzerővel híre ment a helynek. Ebben az időszakban egyébként is gombamód szaporodtak az együttesek, már nem volt szükség különféle állami engedélyekre, ORI-vizsgákra a fellépésekhez, csak megvetted a gitárt, a pedált, az Amati-dobszerkót, és aztán, hadd szóljon. Fontosnak tartottuk, hogy ezeknek a zenekaroknak legyünk egy plénuma.

Hihetetlen pezsgés volt, alig győztük bejegyezni őket a Micimackós-naptárba. Játszott itt rendszeresen az akkor még ismertelen dunaújvárosi Quimby, vagy a másik kevéssé ismert vidéki csapat, a Kispál és a Borz, és még rengeteg, azóta vagy elfeledett vagy országosan ismertté vált előadó. Szerződtettünk egy jó hangmérnököt, beszereztünk modern keverőt és hangosítást. Kértünk demókazettákat, és az alapján döntöttünk, de alapvetően mindenkit befogadtunk, kivéve a kirekesztő gondolatokat közvetítőket. Mivel akkoriban Kelet-Európa nagyon izgalmas volt a nyugatiak számára, tucatjával jöttek az újságírók, a világ számos nagy lapjában jött le riport a Tilos az Á-ról. Meg is jelentek gyorsan a nyugati zenekarok is a kínálatban.

hvg.hu: Mit szólt a politika a helyhez? A korábban említett szamizdatos múltja miatt nyilván a demokratikus ellenzék tagjai is lejártak, itt szórakoztak az akkor még valóban fiatal és még liberális fideszesek, de például az MDF-es belügyminiszter, Horváth Balázs is törzsvendég volt, ha jól tudom.

N. V.: Utóbbi az egyik munkatársunk édesapja volt. De valóban, sok mindenki megfordult nálunk, akkoriban még valahogy nem volt ez a nagy gyűlölködés a különböző ideológiát képviselők között. Talán azért is volt ilyen sikere a helynek, mert egyfajta aranykor volt a 90-es évek eleje, amikor a politika még béna kacsa volt. A szocialista rezsim, bár a háttérben intézte a gazdasági átmentéseket, politikailag már nem volt tényező, az újak még keresték a helyüket, és úgy tűnt, viszonylag jó szándékkal és mérsékelt gyűlölködéssel tekintenek egymásra. Aztán jöttek a választások, majd az önkormányzati választások, a rendszer egyre magabiztosabb lett, de volt néhány év, ami számunkra fantasztikus volt, amikor a legjobban, legszabadabban tudtunk működni.

hvg.hu: A Tilos az Á nem csak a könnyűzenei koncertekről volt híres, innen indult egy sor más kulturális kezdeményezés is.

N. V.: Igen, ez mind a nyitottságunknak, lelkesedésünknek volt köszönhető. A kezdetektől a csapat tagja volt Palotai Zsolt, esténként ő szolgáltatta a zenét, amikor nem volt koncert. Amikor ő elment DJ-zni másfelé, egy itt tanuló bolíviai srác, majd Vajdai Vilmos vette át a pultot. Vili a Katona József Színház tagja volt, de a kőszínházi struktúrák nem elégítették ki az ambícióit. Megalakította a TÁP (Tilos az Á Performansz) Színházat. Mi támogattuk ebben, pedig rengeteg bosszúságot okozott nekünk. Volt például a Kínai vacsora című darabja, amelyben kínai kaját főztek és egymáshoz dobálták az ételt. Két napig takarítottunk utána. Nem tudom, mit szóltak volna egy ilyenhez a Katonában. De odakeveredett Kistamás László is a Tilos az Á-ba először programszervezőnek, majd kitalálta a Vákuum tévét, amely egy hétfőnként jelentkező formabontó színpadi, multimédiás show volt. Egyszer felkeveredett a színpadra Till Attila is a maga exhibicionizmusával, onnantól állandó fellépője lett a heti ökörködésnek. De egy csomó ember összejött itt, aki később a saját területén nagy karriert futott be.

hvg.hu: És innen indult a máig is működő, már emlegetett Tilos Rádió is. Ez illegális rádióként indult, azért ezzel már eléggé feszegették a törvényesség kereteit, még ebben az átmeneti időben is. Nem gondolták, hogy ez veszélyeztetheti az egész Tilos az Á-projektet?

N. V.: Nem gondoltunk ilyenre, csak csináltuk, amit akartunk. Az első két adót a holland házfoglaló közösségtől kaptuk, kint építették nekünk. És vettünk egy szkennert is tőlük, amellyel le tudtuk hallgatni a rendőrségi és a frekvenciagazdálkodási intézet kommunikációját, amikor megpróbálták bemérni honnan sugároz az illegális adó. Így könnyen meg tudtunk lógni előlük. Ehhez kellett Artner Iván barátunk, aki amellett, hogy zseniális basszusgitáros, nagy tudású rádióamatőr is volt. Ha ő nincs, akkor az első nap, az adó bekapcsolódása utáni 3. percben visznek el minket bilincsben. Ő szervezte meg a rádió teljes hátterét és védelmét, az információáramlást az adás alatt. Mi, akik a műsorokat csináltuk, az exhibicionizmusunkat tettük hozzá. Olyan csapatot gyűjtöttem, akik közül néhányan még ma is rádióznak. Az alapelveket többnyire én alakítottam ki, de teljes egyetértésben a többiekkel, ezek lényege, hogy sem politikai, sem gazdasági befolyást nem engedünk a rádióba, ebből következik, hogy reklámot sem. Ez a mai napig így van, ez a túlélés egyik fontos tényezője. A rádió indulásakor délelőtt kazettára rögzítettük a műsort a Tilos az Á-ban, amely csak este nyitott ki, és hajnalig volt nyitva, tehát nappal volt lehetőség erre. És kazettáról sugároztuk a város különböző helyeiről, vigyázva, hogy be ne mérjenek minket a hatóságok.

hvg.hu: Miről szóltak a műsorok?

N. V.: Ami eszünkbe jutott, mindenről. Én voltam a közélet iránt leginkább érdeklődő a csapatból, így én beszélgettem például Demszky Gáborral, aki 1991-ben például megígérte a műsorban, hogy egy éven belül csak biciklisták fognak döngetni a városban. Fodor Gábort, a Fidesz egyik akkori vezetőjét azért hívtam meg, mert kíváncsi voltam, hogy egy korban hozzánk közel álló társaság mit fog képviselni a parlamentben. Emlékszem, hozott ajándékba egy mikrofont nekünk a Fidesztől. Ma már persze más ez a Tilos, de mindenképp előnyére változott.

hvg.hu: A rádió mind a mai napig működik, de a Tilos az Á csak hat évet élt meg, pedig népszerű hely volt, mindig tele volt. Miért zárt be?

N. V.: Mondom, addig volt jó, amíg az új politikai rend be nem rendezkedett. A mi kanosszajárásunk is akkor kezdődött, amikor jöttek a korrupciós ügyek, amikor már ki akartak minket túrni, és a védekezésünkre több energiát kellett fordítanunk, mint az üzemeltetésre, a kreatív projektekre. A szomszédban volt a Piarista Gimnázium, ott nyilván nem szerettek bennünket, de én többször beszéltem Jelenits atyával, ők soha nem zárattak volna be minket. A népszerűséggel párhuzamosan jöttek a támadások, lakossági panaszok, drogos helynek kiáltották ki a Tilost. Egyre fogyott körülöttünk a levegő, és mi is megfáradtunk a végére. Megjegyzem, végül egy szabaddemokrata polgármester nyírt ki minket 1996-ban.

-- Így visszanézve, a Tilos az Á működéséhez kellett a rendszerváltás utáni euforikus hangulat, amiről már beszéltünk. Ahogy ez elmúlt, a Tilos is lehúzta a rolót.

hvg.hu: Ezért is nem szeretné, ha újra ugyanott, ugyanezen a néven megnyitna a Tilos az Á?

N. V.: Szurkolok, hogy legyen ott egy jó hely, de nem gondolom jó ötletnek, hogy ezen a néven kellene megnyitni. És nagyon sok olyan véleményt hallok az alapítótársaimtól, egykor ott játszó zenészektől, egykor ott bulizó emberektől, újságíróktól, ami ezt megerősíti. Maradjon meg a Tilos az emlékezetünkben úgy, ahogy a 90-es években volt! A mostani tulajdonos körrel nem is ismerjük egymást, nem természetes jogutódok. Jogilag megtehetik, hogy használják a nevet, de nem lenne elegáns, ha használnák. Bár korábban levédettem, de egy ideje már nem fizetem a védettséget garantáló díjat. Úgy tudom egyébként, hogy újragondolják a névválasztást.

A Tilos az Á tényleg csak akkor és ott működött jól, amikor elkezdett magára találni az új világ, és a politika még nem tette rá a mocskos, szőrös mancsát mindenre. Amikor ez megtörtént, a Tilos elbukott. Akik megélték az elmúlt 30 évet, általában azt gondolják, hogy másféle paripát akartak, más típusú felzárkózást a Nyugathoz, Európához. A kétpólusú világ bedőlése áldozatokkal járt, és most már tudhatjuk, hogy nem volt automatikus, hogy ami ott jó, az hirtelen itt is megvalósul. Az új világgal kialakuló harácsolás, korrupció, gyűlölködés áldozata lett a társadalom egy része, és a Tilos az Á is. Ez egy olyan kísérlet volt, amely elbukott. Nem lehet újraéleszteni.

hvg.hu: A Tilos az Á egykori falfreskója az egyetlen műemléki védettséget élvező beltéri falfreskó a városban. Ma is látható. Ezt nem lehetne valahogy megvédeni?

N. V.: Már késő, akár le is meszelhetik. A hatalmas New York-i kereszteződést ábrázoló mű ugyanis Jean-Michel Verret speciális technikával készült alkotása. Az volt a lényege, hogy az magába foglalt olyan tereptárgyakat, amelyek ott voltak helyben a Tilosban, és volt egy olyan pont a galérián, ahonnan pontosan működött a 360 fokos illúzió, onnan állt össze egzakt képpé a freskó, máshonnan nézve torzult a tér. Mára már nincs galéria, eltűntek a tereptárgyak, a freskó egyes részei már leperegtek.

hvg.hu: Mit csinált a Tilos az Á bezárása után?

N. V.: Fesztiválokat, koncerteket szerveztem, Lajkó Félix menedzsere, kiadója és mindenese voltam tíz évig, majd kilenc évet ültem a közszolgálati közalapítvány kuratóriumában az LMP delegáltjaként, ahol csomó ügyben ütöttem az asztalt, vizsgálatot követeltem, de ezeknek semmi eredménye nem volt. Ez volt életem leggyalázatosabb, anyagi szempontból viszont viszonylag biztonságos időszaka. És csinálom a Pagony nevű helyet, ami természetesen most, a járvány idején nem megy.

Gazdasági értelemeben sikertelen ember vagyok, de semmit nem csináltam volna másképp. Mindig előre nézek, egy jó fél éve motoszkál bennem, hogy akarok egy fikciós-dokumentarista filmet csinálni a Tilos az Á-ról, amely félig a mai korban játszódik, de bemutatja a 90-es éveket is. Az előmunkálatok el is kezdődtek, a finanszírozást természetesen most sem állami pénzből tervezem, hanem főleg közösségi felajánlásokból, és számítok az egykori közösségünk lelkesedésére, munkájára.

Frank Zappa a Tilos az Á-ban

Az 1991-es orosz kivonulás alkalmából szervezett Búcsún Frank Zappa is megjelent, néhány szám erejéig beszállt délután a Tabán-koncerten Babos Gyuláékhoz, majd este a főpolgármester által szervezett zártkörű partin vett részt a Tilos az Á-ban. Németh Vladimir úgy emlékszik vissza, hogy szörnyű este volt, már csak azért is, mert ez volt az egyetlen este, amikor nem nyitott ki a hely. Nem tudtunk mit kezdeni azzal, hogy a közönségünket nem engedhetjük be. Zappa ugyanolyan vendég volt, mint bárki más. Nem lépett fel, szegény már nagyon beteg volt. Arra emlékszem, hogy éhes volt, hoztunk neki valami nagyon rossz minőségű virslit. Beégtünk az egésszel fennállásunk legrosszabb estéje volt.

Az 1991-es orosz kivonulás alkalmából szervezett Búcsún Frank Zappa is megjelent, néhány szám erejéig beszállt délután a Tabán-koncerten Babos Gyuláékhoz, majd este a főpolgármester által szervezett zártkörű partin vett részt a Tilos az Á-ban. Németh Vladimir úgy emlékszik vissza, hogy szörnyű este volt, már csak azért is, mert ez volt az egyetlen este, amikor nem nyitott ki a hely. "Nem tudtunk mit kezdeni azzal, hogy a közönségünket nem engedhetjük be. Zappa ugyanolyan vendég volt, mint bárki más. Nem lépett fel, szegény már nagyon beteg volt. Arra emlékszem, hogy éhes volt, hoztunk neki valami nagyon rossz minőségű virslit. Beégtünk az egésszel, fennállásunk legrosszabb estéje volt."

https://hvg.hu/kultura/20210204_A_rendszervaltas_euforiaja_nelkul_nem_lett_volna_Tilos_az_A

Válasz

TilosX_mix - by señor
https://www.mixcloud.com/senor/tilosx_mix/

Válasz

dj azaki - cant beat mix (mackohullas) 130304
https://www.mixcloud.com/gabor-azaki-havas/dj-azaki-cant-beat-mix-mackohullas-130304/

Válasz

Szolgálati közlemény: a Facebook csoport évek óta létező rajongói csoport, az új hely tulajdonosaihoz, létrehozásához nem kötődik semmilyen szempontból.

Előzmény

Válasz

A budapesti éjszakai élettel jelenleg az történik, hogy sok zenés hely valószínűleg már a járvány után sem fog megnyitni, sok átalakul, sokan reménykedve várják a korlátozások enyhítését, de az biztos, hogy mindenki hatalmas nehézséggel küzd. Ebbe a letargiás hangulatba érkezett most egy kis pozitív hír, ugyanis a tervek szerint amint lehet, újra megnyílik a 26 évvel ezelőtt bezárt Tilos az Á, ahol annak idején olyan zenekarok léptek fel sokat, mint a Kispál és a Borz vagy a Quimby, és ahonnan olyan dolgok indultak el, mint a a Tilos Rádió, a TÁP Színház vagy a Rádió C.


A hír a Facebookon jelent meg a Tilos az Á 1990-1995 nevű zárt csoportban, de gyakorlatilag tekinthető hivatalosnak is a közlemény, amit most teljes terjedelmében idézünk:

Kedves Tilos az Á 1990-1995 csoporttagok!

Szeretnénk számotokra egy kiváló hírrel szolgálni: úgy döntöttünk, hogy – amint azt a járványhelyzet engedi – újra megnyílik a Tilos az Á.

És azt is szeretnénk, hogy mindezt majd Nektek mutathassuk meg legelőször.

Régóta foglalkoztat minket, hogy a Zappa Caffe nem mondja el megfelelően a hely igazi történetét. Aztán egyszer csak halljuk, hogy Pesten elbontják a Wichmann-kocsmát, amelynek épületében Schneider József kártyafestő a XIX. század közepén megalkotta a magyar kártyát, és Budán a Márványmenyasszonyt, ahol Széchenyi István és Wesselényi Miklós is a lakodalmát tartotta. Ha ezen épületek lerombolását nem is tudjuk megakadályozni, de hisszük, hogy a magunk eszközeivel egy kis vidámságot mégis elő tudunk csalni.

A Mikszáth tér 2. is történelmi hely. Innen indult el a Tilos Rádió, a TÁP Színház, a Rádió C…Ez az a hely, ahol a Kispál és a Borz házi zenekarnak számított, ahol a Quimby a legeslegelső koncertjét adta, ahol a rendszerváltás előtti underground és az új idők fiatal értelmisége minden este felsorakozott. És ami a legfontosabb itt voltunk mi is: itt hallgattuk a legjobb zenekarokat, itt voltunk a legszerelmesebbek és itt voltunk a legjobban a legjobb barátainkkal együtt. Ez volt a legek helye, azóta is várjuk, reméljük, újra érezhetjük ugyanezt.

Ez a hely mindig is Tilos az Á marad, bárki bármikor is próbálkozott korábban más elnevezésekkel. A Wichmann-kocsma és a Márványmennyasszony szétrombolása még erősebben ráébresztett minket felelősségünkre. Arra vállalkozunk tehát, hogy újraélesszük Budapest egy fontos kulturális emlékét. Mi, a Kuplung, a Zöld Pardon, az Instant egykori alapítói és gazdái, most újra életre keltjük a bennünk élő múltat, és átvezetjük azt a jövőbe.

A Zappa Bistro idén tavasszal visszatér a gyökereihez, és eredeti nevén, Tilos az Á-ként sarjad új életre. Ami egyszer volt, újra nem jön el – de átélhető nap nap után. Jól tudjuk ezt mi is. Éppen ezért nem klónozni szeretnénk az egykori Tilost, hanem méltó módon tisztelegni előtte, mégpedig úgy, hogy újra átéljük az élményt minden hajnalig tartó estén. Nincs többé régi szép idők, élet van és a jelen ünnepe.

Mindeközben a Zappa sem múlik el nyomtalan, az újonnan megnyíló zenés bisztró nem hagyja veszni azt a tudást és tapasztalatot sem, amit az elmúlt tíz évben Zappaként magára szedett. Nem válik tehát múzeummá, nem díszleteket és papírmasé figurákat építünk. Modern belsőépítészeti és berendezési megoldások használatával, valamint egy kulturális szervezői szemlélet alkalmazásával olyan közösségi életteret alakítunk ki, ahol mindenből sugárzik a zene, ahol a sokszínűség, az elfogadás és a nyitott gondolkodás friss érzései áradnak. Zenés bisztrót, ahol összeolvad a gasztronómiai és az esztétikai élmény. Ahol még hisznek a művészet erejében. Ahol az egyetemisták ugyanúgy otthon érzik magukat, mint az egykori rendszerváltók, a turisták pedig olyan közegbe és életérzésbe csöppenhetnek bele, amit máshol nem tapasztalhatnak meg Budapesten.

Éppen ezért, a koronavírus-járvány elhalkulásával egyidőben a Tilos az Á a Ti szalagátvágásotokkal megnyitja kapuit. További értesítések érkeznek később, addig is lehet egy kicsit örülni, mi nagyon várunk Benneteket!

Györkefalvi Péter
Kováts Péter
Nemes Mihály
Pálffy András
Somogyi Zoltán

https://langolo.hu/ujra-megnyilik-a-tilos-az-a/

Válasz