Tarvágás a Szilas-tó Természetvédelmi Területen: veszteségeink nemzetközi kitekintéssel | 2021. február 11.

Azt gondolhatnánk, hogy néhány hektár szürkenyaras tarvágása nem sokat árt az élővilágnak, hiszen az erdő felújításra kerül, majd kihajtanak a sarjak és pár év alatt kialakul a fiatalos, utána már csak pár évtized és visszaáll a tavalyi állapot. De sajnos többről van szó.

A beavatkozás szembe megy nem csak a helyi lakosok szükségleteivel, hanem minden hazai és nemzetközi erőfeszítéssel, ami az élővilág és a zöldinfrastruktúra megóvása és fejlesztése érdekében indult. Az emberiség alapvető szükségleteinek hosszú távú biztosítása a tét.

https://greenfo.hu/hir/tarvagas-a-szilas-to-termeszetvedelmi-teruleten-vesztesegeink-nemzetkozi-kitekintessel/

Előzmény

Válasz

Meddig hagyjuk?!
"Búcsúznak az őzek a letarolt Szilas-tó Természetvédelmi Területtől. Még néhány nap és örökre eltűnnek. Egykori otthonukat néhány „ember” anyagi érdeke miatt a hivatalos szervek asszisztálásával teljesen elpusztítják. Szerencsétlenek még reménykednek, hogy új otthonra lelhetnek. Esélyük sincs, mert a régióban ez volt az utolsó menedék. Jól nézzétek meg őket! Ők már halottak."
https://www.youtube.com/watch?v=iOc-mgWvTL8


Október 1-jén egy sportpályán találkozott a kerületi vezetés a tulajdonosokkal, ahol az adás-vételről tárgyaltak. „Ha a kisajátítás sikeres, az önkormányzaté lesz a terület, és nem vágunk ki fákat. Ha nem sikerül, akkor elfogy a levegő, és nem tudunk mit csinálni” – jellemezte az akkori helyzetet Matlák. Szerinte a tulajdonosok is jól jártak volna a kisajátítással, többeknek ugyanis olyan kis földje van itt, hogy a fakitermelésből se jött volna be nagy összeg, páran pedig már évek óta nem foglalkoznak az itteni tulajdonukkal.

-- Abban egyeztek meg, hogy az önkormányzat elindítja a kisajátítás folyamatát, a tulajdonosok pedig ígéretet tettek, hogy addig nem kezdik meg a favágást.

Öt nappal később a kerületi képviselő-testület ülésén hivatalosan is megbízták a polgármestert, hogy készíttessen két értékbecslést a területről, és kezdje meg a kisajátítás előkészítését. Ez a folyamat azonban hosszabb volt, mint Lillik gondolta, és pár héttel később egy levélben már azt írta Cserdinének, hogy

-- nem vár tovább, a hatályos erdőtervnek megfelelően folytatja a fakitermelést.

Matlák szerint itt ment el a hajó, mint fogalmazott, az önkormányzat már a tárgyalások legelején egyértelművé tette, hogy az erdőt akarja kisajátítani, és nem a földterületet, ezt a polgármester külön ki is emelte az októberi testületi ülésen. Az alpolgármester szerint az erdőgazdálkodó türelmetlen volt, és gyorsan akart pénzhez jutni, ezért nem várta meg a több hónapos folyamatot, mire az önkormányzat fizetett volna.

https://telex.hu/belfold/2021/01/26/xv-kerulet-szilas-to-nevesincs-to-fakitermeles-erdo-termeszetvedelmi-terulet-natura-2000

Peticíó: https://szabad.ahang.hu/petitions/vedjuk-meg-a-szilas-to-termeszetvedelmi-teruletet

Válasz

„Én már megszoktam azt, hogy kések vannak a hátamban, de ha valaki csavar rajtuk egyet, azt nem szoktam szó nélkül hagyni. Elhagyta a száját az a mondat, hogy Göd nem szegény település. Én ezt sértőnek veszem a lakosok nevében„ – mondta Balogh, aki szerint nem lehet erre hivatkozva legitimálni a Samsung adójának elvételét. Ráadásul szerinte az, hogy Göd nem szegény település, csakis a Samsungnak volt köszönhető (és nem is tartott túl sokáig).

https://merce.hu/2020/09/28/miert-nekunk-kell-kuncsorogni-azert-a-penzert-ami-mar-be-lett-igerve/

Válasz

Van más út - Összefogás a Kiserdőért

Pörögnek az események, ezért elmaradtunk a keddi civil tájékoztatás összefoglalójával. Elhangzott több érdekes dolog is, ahogy maradtak homályos foltok is. Pl. elég csodásnak tűnik a légszennyezésési becslés (pl. tisztább levegőt jósolnak a kéregalagút kijáratánál, mint amilyen most van), alapvetően forgalomemelkedéssel számolnak a híd-és útépítéstől függetlenül is (vagyis nem különösebben akarják/tudják tartani magukat a Budapesti Mobilitási Tervben leírt célszámokhoz), de az is nagyon elszörnyesztő, hogy mivel is jár a 3., vagyis a kéreg alatti nyomvonal, amire a polgármestereink rábólintottak.
Ez ugyanis csak a Határ út közepén tűnik megnyugtatónak, már a 10. számnál elkezd feljönni a rámpa a 2x2 sávval, két oldalán elvezetve 1-1 felszíni sávot. Ez többek között azt jelenti, hogy ezen a végen a mostani sávelválasztó vonalon lenne felhúzva egy zajvédő fal, ami előtt a házak felé csak egy, de az erdő felé 4+1 sáv épülne, plusz a villamos is bejjebb kerülne az erdőbe. Az itt élőknek ez biztosan élhetetlen környezetet teremtene. Biztos, hogy ezt alaposan átgondolták városvezetőink? Ha ez a legjobb nyomvonal, akkor milyen a többi?
Ma kijött a véleményezési lehetőség, tegyétek meg alapos átnézés után.

https://budapestujkorutja.hu/

Ön ezen az oldalon az új budapesti Duna-híd, közismertebb nevén a Galvani híd úthálózatának
második, a Gubacsi út-Illatos úttól az Üllői útig tartó szakaszra vonatkozó nyomvonalváltozatok részletes műszaki tartalmát ismerheti meg és véleményezheti.

Egy olyan kérdésben számítunk megalapozott állásfoglalására, amely sokezer embert érint.

Tisztelettel kérjük, hogy szánjon időt arra, hogy ezeket a változatokat megismerje, tanulmányozza részletesen az oldalon szereplő információkat, és felelősen foglaljon állást ebben a nagyon sok ember életére kiható kérdésben!

Válasz

„Posvánnyá válhat a Balaton” – interjú a tihanyi kutatóintézet vezetőjével

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója szerint nincs valódi összefogás a Balatonért, így ökológiai katasztrófa is bekövetkezhet. A hálózatkutató biológust, aki 2019. szeptemberében egy interjúban előre jelezte a világjárványt,
https://www.valaszonline.hu/2019/09/10/klimavaltozas-akademia-jordan-ferenc-interju/
a tóparti településekről, a koronavírus terjedéséről is kérdeztük.

http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/a_vizek_birodalma_reszlet__posvannya_valhat_a_balaton

Válasz

Újra körülölelik Tatán az Öreg tavat

https://anchor.fm/117-perc/episodes/jra-krllelik-Tatn-az-reg-tavat-ejcr06

Válasz

Álomvölgy Őrzői | Budakeszi Hírmondó hivatalos oldala

-- A helyi védettség, valamint nemzeti és uniós jogi követelmények miatt nem épülhet be az Álomvölgy!

-- Pest Megyei Kormányhivatal általános építésügyi hatósági hatáskörében elutasította az Álomvölgybe tervezett „mikrofarm gazdaság” építési engedélykérelmét.

-- Indoklásában kiemeli, hogy míg a tervdokumentáció szerint közel 2000 négyzetméteres terület beépítésre, tereprendezésre ill. burkolásra kerülne, a helyi védettségről szóló önkormányzati rendelet szerint a területen épület nem helyezhető el, gépi földmunka, talajforgatással járó tevékenység nem végezhető.

-- Budakeszi Város Polgármestere 2020. 07.29-én kelt településképi véleményében a tervtanács javaslata alapján településképi szempontból engedélyezésre nem javasolta a tervezett, közel 1000 négyzetméter hasznos alapterületű épületet, mivel „formai megjelenése a településképbe nem illeszkedik, (…) a tervezett épület 31,76 x 29,7 méteres befoglaló méretével mind Budakeszin, mind külterületen nem jellemző, idegen testként jelenik meg.”

-- A Kormányhivatal elutasító végzése ezt követően, 2020. augusztus 24-én született, indoklásában a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály környezetvédelem és természetvédelem szempontból egyrészt azért utasította el, mert „az ingatlanon tervezett építési tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint nem felel meg;” másrészt a Budakeszi helyi jelentőségű természetvédelmi területeiről szóló 23/2020. (VIII.03.) önkormányzati rendelet alapján a területen épület elhelyezése nem engedélyezett.

-- „A Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban bemutatott 1150 m2-es építési és azt övező legalább 5 méteres puffer terület kijelölése az építési engedélyezési tervek alapján nem került figyelembe vételre. A tervdokumentáció szerint szinte a teljes 2000 m2-es más célú hasznosítás keretében kivett művelési ágú terület - az északnyugati sarka kivételével - beépítésre, illetve tereprendezésre, burkolásra kerül, így a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban bemutatott puffer terület és hatás nem tud érvényesülni.”

-- Budakeszi 23/2020. (VIII.03.) önkormányzati rendelete alapján a területen épület elhelyezése nem engedélyezett, a területen gépi földmunka, talajforgatással járó tevékenység nem végezhető, a földutak szilárd burkolattal való borítása vagy szélesítése tilos – idézi indoklásában a Kormányhivatal.

-- A döntés a közléssel véglegessé vált, ellene közigazgatási per indítható.

Válasz

Álomvölgy Őrzői (fb)

Kedves Álomvölgyért küzdők Budakeszin és országszerte! Nagyon jó hírrel szolgálunk:
A Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya elutasította a terület tulajdonosának építési engedély kérelmét. Ez óriási, és majdnem végleges győzelem, hiszen ezt már csak a bíróságon tudja megtámadni, jogászaink véleménye szerint igen kis eséllyel!!
Röviden most csak annyit, hogy nagyon örülünk, és hálásan köszönjük az elmúlt egy évben kapott támogatást, biztatást, részvételt. Hosszú felsorolni mindazokat, akik segítették ezt a folyamatot, de nemsokára meg fogjuk tenni ezt is, egy sajtóanyag keretében, melyet itt is közzéteszünk majd.
Hatalmas gratuláció ennek a sokszínű, erőszakmentes, ténylegesen független kezdeményezésnek. Reméljük ez a siker további reményt, és hitet adhat azoknak, akik a többség érdekei védelmében szerveződnek az ország különböző pontjain, természetvédelmi, vagy az emberi élet minőségét érintő egyéb témákban.

Válasz

A hír igaz: a telek tulajdonosa valóban beadott építési engedélykérelmet a riportban látható - már luxus mintafarmként aposztrofált - luxus juhászlakásokra. Ezt mi továbbra sem látjuk a környezeti értékek megóvásával összeegyeztethetőnek.
Továbbá, a hírek szerint a tulajdonos a terület helyi védettsége ellen is jogi lépéseket fontolgat, amit mi minden erőnkkel, elsődlegesen jogi úton, meg fogunk akadályozni!
-- Álomvölgy Őrzői

Megmenekülhet az Álomvölgyként ismertté vált, fokozottan védett terület:
https://rtl.hu/zoldhirek/megmenekulhet-az-alomvolgy-budakeszi

Válasz

Pilismarót

Bányanyitás miatt áll a bál a Dunakanyarban, lemondott a pilismaróti polgármester

Mintegy 122 hektáron terveznek homok-kavics bányát nyitni Pilismaróton, a Duna és a 11.számú főút között. A helyiek közül többen népszavazást szeretnének, a polgármester pedig váratlanul lemondott. Évekkel ezelőtt egy másik beruházás már meghiúsult a településen, akkor a földterületek kisajátítása a bíróságon bukott el.

Az 1400 fős, dunakanyari település lakóit mostanában egy, a látszólag semmiből előbukkanó bányanyitás terve tartja lázban. A Duna-parti, erdős, szeméttel zsúfolt területen bányát nyitna egy cég, amennyiben sikerül elérni az építési szabályzat módosítását.

2020 májusában adott ki környezetvédelmi engedélyt a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya, és hozott határozatot a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztálya Bányafelügyeleti Osztálya bányatelek létrehozására Pilismaróton. Ahhoz, hogy az igénylő a 122 hektáros területen meg tudja kezdeni a tevékenységét, módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi építési szabályzatot (HÉSZ).

Az önkormányzat támogatja a bányanyitást, ennek köszönhetően

-- a polgármester a bányatelekkel érintett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, és a településrendezési eszközök módosításáról döntött.

A kiadott engedélyben szerepel, hogy a „Pilismarót I. homok-kavics” névre keresztelt bányatelken két régészeti lelőhely is van, Pilismarót-Felső-Szélesek valamint Pilismarót-Eminenciások I. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály pedig ugyanebben az engedélyben arra hívja fel a figyelmet, hogy: „az erdészeti hatóság az igénybevételt csak megfelelő térmértékű csereerdősítés mellett tartja elfogadhatónak”. Nem véletlen a megfogalmazás, a kinézett terület egy része fás, erdős terület, főleg akácos, amely a Pilisi Parkerdő gondozásában van.

A 25 évre szóló engedélyt a GM-PRO Mérnöki Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kapta meg. A 2014-ben alapított, kétszemélyes váci cég 7,2 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet 27 millió forintos árbevétel mellett, korábban 18,6 és 37,3 milliós forgalmat bonyolított.

A kft. már 2017-ben bányászati kutatási jogot kért az érintett területre a Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztályától, amit meg is kapott. Elvileg ennek a cégnek kell kivásárolnia az érintett terület tulajdonosait, amelyek közül a legnagyobb a magyar állam, nagyságrendileg 100 hektáros területtel. A magántulajdonosok 20 hektárral rendelkeznek, főleg osztatlan közös tulajdon formájában. Problémát jelenthet, ha valaki nem egyezik bele az eladásba (az akár telekspekulációra is lehetőséget adhat), de erről legkorábban augusztus közepén, végén határoz a testület.
Tudtak róla, de mégsem

A lakosok állítják, egészen egy július 16-ra meghirdetett lakossági tájékoztatóig nem sokat tudtak a tervezett bányanyitásról. Szintén ott derült ki, hogy Tatabányán már 2020 februárjában tartottak egy előzetes tájékoztatót, de erről egy pilismaróti sem értesült, mint ahogy a lakossági fórum híre is csak néhány nappal a tervezett dátum előtt kezdett keringeni a helyi csoportokban. Bár tény, hogy a polgármesteri hivatalban kifüggesztették, és a honlap egy eldugott pontján megtalálható.

Információink szerint a csütörtöki fórum meghívóját és a méretes anyagot a képviselők is csak egy nappal a céldátum előtt kapták meg, így biztosan nem tudtak felkészülni a témában. Ennek némileg ellentmond, hogy a képviselő-testület már 2019 novemberében tárgyalta a bánya ügyét (ezen jelen volt a GM-Pro ügyvezetője, Molnár Péter is), és a Pilismaróti Hírek 2019. augusztusi számában is megjelentek a tervek.

A képviselő-testület legkorábban a fórumtól számított nyolcadik napon szavazhat HÉSZ módosításról. Nem mindenki örül azonban a beruházásnak. Valaki online petíciót indított “Nem kérünk bányát Pilismarótra!” címmel, amelyet cikkünk írásának pillanatában több mint 1600-an írtak alá.

“Ne engedjük, hogy minimum 25 (átlag 50-150) évre tönkretegyék a gyönyörű erdőt-mezőt, ássanak, fúrják a sódert a nehéz munkagépek és döngessék az egyébként is gondozatlan utakat és érzékeny falusi házakat a tonnás teherautók! Pilismaróton nem lehet újra bánya! Írja alá mindenki, aki szeretne még a nagyöbölnél pecázni, kutyát sétáltatni, élvezni a természetet, gyűjteni a gyerekekkel a hatalmas kagylókat! Védjük meg az itt pihenő és az ide költöző állandó lakosok környezetét!” – áll többek között a felhívásban.

A település lakóinak egy része annyira komolyan gondolja a bánya megakadályozását, hogy népszavazást kezdeményeznek az ügyben – a kérdést már le is adták a jegyző részére. A kérdésről a helyi választási bizottság dönt majd.

Hirtelen kapitulált a polgármester

Nem jön jól viszont a civileknek, hogy egyrészt a polgármester is szorgalmazza a bányát, másrészt az állam sem áll a nyitás útjába. Meglepő módon a környékbeli polgármesterek sem hallottak a tervekről, pedig a naponta a 11-es főúton végighaladó teherautók az ő életüket is erőteljesen befolyásolják.

A választások után felpöröghet a kavics- és sóderbányászat, megkönnyítik az engedélyezést

Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság.

Az ügyben kerestük a település polgármesterét, a fideszes támogatottságú, de függetlenként választást nyert Pergel István Csabát is, aki harmadik ciklusát tölti a település élén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a 350-380 millió forintos költségvetésből gazdálkodó település mennyi árbevételre számít a bányából.

“A vállalkozó nem teregette ki az üzleti tervét, de nagyságrendileg 10 millió forint adóbevétellel és 4-5 millió forint bérleti díjjal számolunk évente. Ez jelenleg a település adóbevételének az egyhatoda.” Pergel állítása szerint szükségük van erre a bevételre, hogy a település fejlődhessen. “Korábban egy golfpályát fúrtak meg az emberek, abból az üzletből is lett volna egy csomó bevétel, ehelyett 879.651.000 forintnyi tartozás keletkezett. A terület szemetes, elhanyagolt. Mit szólnának a tulajdonosok, ha az önkormányzat elvitetné a szemetet, aztán kiszámláznánk nekik a díját? Akkor is siránkozás lenne” – fogalmazott a polgármester.

Pergel István úgy véli, hosszú távon csak nyer a település a beruházással.

Bár biztosan zajjal és hanggal fog járni a kitermelés, de ha lejár a koncesszió, akkor kiemelt turisztikai beruházás keretében a kialakuló bányatavat lehet hasznosítani.

Mindezt a település első embere hétfő délelőtt nyilatkozta az Átlátszónak. Még aznap este hatkor azonban kiderült, hogy egy sebtében összehívott megbeszélés után (augusztus 15-i határidővel) lemondott, helyébe ideiglenesen az alpolgármester lép. Bár kerestük, hogy megtudjuk, mi vezetett a döntéshez, nem sikerült elérnünk.
Párhuzamok a múltból

Ahogy a polgármester is utalt rá, nem ez az első eset, hogy konfliktusba keveredik egy beruházás miatt a faluvezetés és a lakosság. Évekkel ezelőtt egy másik, nagy volumenű projekthez is Pilismarótot és környékét nézte ki magának egy befektető.

Az Esztergom-Nyergesújfalui Kistérség Területfejlesztési Koncepciójában szerepelt egy 145 hektárra tervezett, 27 lyukú golfpálya, egy 300 szobás, 4 csillagos szállodával, stranddal és 300 lakásos lakóparkkal ugyanazon a területen.

Az akkori polgármester, Benkovics László az Átlátszó kérdésére elmondta, még 2002-ben ír befektetők indították volna el a beruházást, 3 millió eurót utalva át az önkormányzatnak, amely vállalta, hogy megszerzi a terület tulajdonjogát. Ám az elindított kisajátítási eljárást nem tudta végigvinni, a 280 magántulajdonos közül csak 240-el tudtak megegyezni, annak ellenére, hogy az önkormányzat 5,5 millió forintot fizetett volna hektáronként a 7-es minőségű osztályú termőföldért.

Hiába a jól csengőnek tűnő ajánlat, 17 hektárnyi terület magánkézben maradt, bár telekcserét is felajánlottak, nem hajlottak rá a tulajdonosok. A bíróság viszont úgy ítélte meg, nem volt meg a jogalapja a kisajátításnak, így a terv kútba esett. A történet vége az lett, hogy az ír befektetők tulajdonában lévő Golf Central Europe Kft. számára 3 millió eurónyi vételárat kellett visszafizetni, amit a település helyett végül az állam rendezett a meg nem valósult beruházás miatt. Az írek elvonultak, az állam pedig nagyságrendileg 100 hektárral gazdagodott.

Az ügyről a külföldi sajtó is beszámolt. A Dailymail-nek 2009-ben nyilatkozó értékbecslő szerint a felajánlott 550 forintos négyzetméter ár túlságosan alacsony volt a terület elhelyezkedéséhez és az infrastruktúrához képest. A cikkben megszólalók szerint a földek felvásárlása és kisajátítása a nyilvánosság megkerülésével történt, még helyi politikusok sem látták a szerződéseket, mindent a polgármester intézett. Egy – a negyven tulajdonos képviseletét ellátó – ügyvéd szerint a polgármester annyira bizalmasan kezelte az ügyet, csak akkor derült fény a részletekre, amikor elérték, hogy a képviselő-testületnek szavaznia kelljen róla.

A projekt támogatói akkor is azzal érvelték, hogy a beruházás munkahelyeket teremt majd és fellendíti a turizmust, a tulajdonjog megtartása mégis erősebb tényezőnek bizonyult.

Nem ez lenne egyébként az első település az országban, ahol népszavazással próbálják megakadályozni egy bánya nyitását. A Tolna megyei Madocsán 2018-ban a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében közel 140 hektáron tervezett kavicsbányát létesíteni a szekszárdi Bet-Bau, azonban a helyiek 98 százaléka nem kért a beruházásból.

A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát

Érvényes és eredményes volt múlt vasárnap a helyi népszavazás Madocsán. Az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kér abból a kavicsbányából, amit kormányközeli üzletemberek terveztek a falu határába építeni. Pezsgő pukkant vasárnap este a falusi kultúrházban tartott eredményvárón.

https://orszagszerte.atlatszo.hu/banyanyitas-miatt-all-a-bal-a-dunakanyarban-lemondott-a-pilismaroti-polgarmester/

Előzmény

Válasz

Budakeszi önkormányzat egységesen megszavazta csütörtökön az Álomvölgy, a Bodzás-árok, a Mamutfenyōk és a Nádas-tó helyi védetté nyilvánítását a frissen elkészített kezelési tervével együtt!

A rendelet még az ideiglenes helyi védettség lejárta előtt életbe fog lépni, így az önkormányzat a helyi szinten megtehető támogatást megadta az ügynek.

Köszönjük a képviselőinknek az egységes és támogató fellépést, a jegyzőnek és munkatársainak a minőségi munkát, valamint az önkormányzat által felkért szakértőnek, Zsólyomi Tamásnak, aki egy igen részletes kezelési tervében lerakta ezen területek környezeti megóvásának szakmai alapjait.

Nem tudunk eléggé hálásak lenni nektek sem, mert nem csak személyes támogatásotokkal, de pénzügyileg is tudtunk viszont segíteni az környezetvédelmi jogászainknak az összegyűjtött 159.000Ft adománnyal. Ez tényleg a legjobbkor jött, hiszen a tulajdonos továbbra is keresi beépítési tervének megvalósítási módjait, és ott minden jogi lépést nekünk is meg kell tenni.

Továbbra is közelről követjük tovább a terület sorsát és igyekszünk az Álomvölgytől a reptérig húzódó terület, amely az ökoszisztéma integráns része, védettséget biztosítani, hogy megelőzzünk minden az Álomvölgyhöz hasonló történést!

Válasz

Egy hasonló téma. Nem jártam uána, de bizonyára az állítás igaz (petíció)...

Nem kérünk bányát Pilismarótra!

Egy csodaszép területen, ahol a természet már beletörődött a korábbi beavatkozásokba... Ahol parti fecskék ezrei költenek, ahol a szomszédos üdülő terület és az azt határoló meseszép dunapart az elmúlt években elkezdett fellendülni, újra a pénz az úr!

A falu és az üdülő övezet lakóinak háta mögött szerveződött és most, az utolsó pillanatban került nyilvánosság elé:

1,2 milló négyzetméteren terveznek új kavicsbányát a Dunapartra vezető út mentén balra.

Anyagok itt: https://pilismarot.asp.lgov.hu/lakossagi-es-partneri-felhivas

Ne engedjük, hogy minimum 25 (átlag 50-150) évre tönkretegyék a gyönyörű erdőt-mezőt, ássanak, fúrják a sódert a nehéz munkagépek és döngessék az egyébként is gondozatlan utakat és érzékeny falusi házakat a tonnás teherautók! Pilismaróton nem lehet újra bánya! Írja alá mindenki, aki szeretne még a nagyöbölnél pecázni, kutyát sétáltatni, élvezni a természetet, gyűjteni a gyerekekkel a hatalmas kagylókat! Védjük meg az itt pihenő és az ide költöző állandó lakosok környezetét!

Segíts te is egy aláírással!

Itt: https://www.peticiok.com/nem_kerunk_banyat_pilismarotra

Válasz

Álomvölgy Őrzői: Sziasztok! Tudtok nekünk segíteni?

A tavalyi indulásunk óta folyamatosan ingyenes jogi segítséget kaptunk a környezetvédő jogászok egyesületétől (EMLA). Ők más, Álomvölgyhöz hasonló, esetben is a környezetvédők oldalán állnak az elengedhetetlen jogi segítségükkel. Mivel ők is emberek és pénzből élnek, célunk, hogy ezt az önzetlen segítségét az Álomvölgy őrzői nevében legalább 100.000Ft támogatással viszonozzuk. Ez lehetővé tenné számukra, hogy más ügyekben is tovább tudják tenni a dolgukat.

Az Álomvölgy őrzői szervezői szűkebb köre ennek az összegnek már a felét összedobta és mivel nem szeretnénk elköteleződni senki felé, így a ti támogatásotokat szeretnénk kérni! Ha tudjátok az ügyet akár ezer forinttal is támogatni, az átutalásaitokat a lenti számlaszámra tudjátok megtenni vagy az csatolt PayPal linkkel.

Név: Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA)
Számlaszám: 10200940-21520833-00000000
Közlemény: Adomány alaptevékenységre, Álomvölgy őrzői

Köszönjük!

Amennyiben adományozói igazolásra van szükségetek, keressetek itt minket.

Adomány:

https://www.paypal.com/donate/?token=2WprqnmfyK2FbnoYpgNXKQsFh3bcSCSRLDBvciTlIhqZomPufejlv4HtvGP_zYDuxuBNGm&country.x=HU&locale.x=HU

Forrás:
https://www.facebook.com/alomvolgyorzoi/photos/a.114458466631071/301241901286059/

Válasz

Kapcsolódhat...

AB határozat jogszabályi rendelkezések megsemmisítéséről
https://alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-jogszabalyi-rendelkezesek-megsemmisiteserol
2020. június 15.

Ügyszám: II/201/2019.

Az ügy tárgya:

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (erdőgazdálkodás rendje, Natura 2000)

Megnyitás PDF-ként:
https://alkotmanybirosag.hu/uploads/2020/06/sz_ii_201_2019_.pdf

Az ügy adatlapja:
http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E7EBEA823AB5FCD4C1258392005F8646?OpenDocument

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Az ügyben az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak. Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik. Ez az általános zsinórmérték az erdőkre, mint a P) cikk (1) bekezdése szerint a nemzet közös örökségének részét képező természeti értékekre vonatkozó jogi szabályozás alkotmányossági vizsgálata során is irányadó. A Natura 2000 területek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható. 2017-től kezdődően azonban a jogalkotó a Natura 2000 védelmi rendeltetés fogalmát akként változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését, ezáltal az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett. Az Alkotmánybíróság rámutatott: valamely terület éppen azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára. Az Alkotmánybíróság ezért az erdőtörvény 2017. évi módosításának a Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azon elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a helyi jelentőségű védett természeti területek védelmi rendeltetésének bejegyzését a korábbi szabály megváltoztatásával immáron az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezéséhez kötötték, valamint a hagyásfák és holtfák visszahagyására vonatkozó egyes szabályokat is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem ellentétes ugyanakkor az Alaptörvénnyel az erdőtörvény azon módosítása, amely alapján az egyes erdők védelmi rendeltetéseinek sorrendje úgy változott meg, hogy immáron az árvízvédelmi és honvédelmi rendeltetés megelőzi a természetvédelmi rendeltetést. Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017. évi módosításának azon szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben lényegében általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság megállapította: a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, mellyel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság végül az erdőtörvény, illetőleg a természetvédelmi törvény azon rendelkezését is megsemmisítette, mely a természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan a korábbi természetvédelmi engedélyezési eljárás helyébe az erdészeti hatósághoz teendő bejelentést vezette be. A határozathoz Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Válasz

„Egy érdekes írás Horváth Jenő tollából, melyet elfelejtettünk megjelenésekor megosztani, de most pótoljuk. Nagy részben egyet értünk a cikkben foglaltakkal, talán annyival egészítenénk ki, hogy a múlt év novemberi tüntetés óta bizony történtek lépések az Érdi Járási Hivatal több osztálya és a Nemzeti Park részéről is, mely reménykeltő. Azt nem tudjuk megítélni, hogy lehetőségeikhez képest mekkora erővel, és határozottsággal léptek fel, de léptek, határozatokat hoztak, bírságoltak, és eredeti állapot helyreállítását is előírták biz területrészeken. Az elképzelhető, hogy megint olyan helyzet fog előállni, ahol ezen hatóságokra, és a DINPI-re szegeződik a közvélemény tekintete, és mi is meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket a közvélemény és az illetékes szervek folyamatos, pontos tájékoztatása érdekében. Bízunk benne, hogy a köz érdekét és a törvényességet fogják képviselni. Szeretnénk emlékeztetni arra az új fejleményre is, hogy az Ügyészség több osztálya is nyomoz, illetve eljár a területen történtekkel kapcsolatban. Úgy érezzük, ezek fontos részeredmények, és bizonyítják, hogy a civil összefogás bizony megmozgatta az illetékes szerveket.”

https://www.facebook.com/alomvolgyorzoi/posts/265415524868697

Mi lesz a budakeszi Álomvölggyel a változtatási tilalom lejárta után? | A MI kisvárosunk - 2020. 05. 07.

Budakeszi alighanem legszebb, természeti értékekben és még feltáratlan régészeti lelőhelyekben leggazdagabb területének változtatási tilalma május 9-én lejár! Mi lesz ezután? Vetődik fel a kérdés, különösen annak a sok, máig homályos és megválaszolatlan történésnek az ismeretében, mely az elmúlt harminc- és mindenekelőtt a legutóbbi másfél évet jellemezte e témában.
Ebben a publicisztikában nem gondolnám, hogy ismét meg kellene ismertetni Budakeszi lakosságával az Álomvölgy történetét a sok ezeréves régmúlttól, napjainkig, hisz-e témában megszámlálhatatlanul sok írás, tudósítás, klipp, stb. jelentek meg, melyeket még kronológiailag is szinte lehetetlen volt összehozni. Akár napokig is lehetne böngészni azokat! (E cikk végén találkozhat az olvasó a témában általunk megtalált linkek hatalmas, de nyilván közel sem teljes listájával.)

Mégis, mit is akar mondani az olvasónak ez a cikk az Álomvölgyről, a rendszerváltás előtti hírhedett, rossz emlékű, un. spontán privatizáció eme remek díszpéldányáról, arról a helyről, melyen már a 90-es évek végén lakóparkot akartak építeni a tulajdonosok, és amit végül egy népszavazás akadályozott meg, 2001-ben. Aztán a terület 2009-ben Natura2000 természeti védettséget kapott és mindeközben a tulajdonosok újabb és újabb jogi csűrcsavarással, próbálkoztak és próbálkoznak a mai napig, és a cél változatlanul egy lakópark megépítése, ahová a tulajdonosok „egy környezetvédelemre érzékeny, de tehetős ügyfélkörre számítanának, akik csak egyszerű, 2X200m2-es juhászlakokban szeretnék megélni mindennapjaikat”!

Ezt próbálta megakadályozni Budakeszi Város Önkormányzata 2017-ben, egy 3 éves változtatási tilalommal, ám a két tulajdonos egy egészen elképesztő természetrombolásba kezdett ennek a változtatási tilalomnak a félidejétől kezdve, ami egyértelműen arra engedett következtetni, hogy annak a bizonyos 8 db. 2X200m-es, „juhászlaknak” a megépítéséről nem fognak lemondani a jövőben sem, erre utaltak és utalnak a szisztematikus előkészületeik. 5 km hosszú kerítés felhúzása, a patak természetes folyásának az elterelése, villanyvezeték építése, optikai internethálózat kialakítása, a védett növényzet pusztítása (murvás út kialakításával…., stb.), kísérlet egy szennyvíztároló megépítésére (az önkormányzat megkerülésével), a kaptárkövek megrongálása, a kerítés tetején szögesdrót kialakítása és még ki tudja mennyi egyéb elképesztő törvényellenes cselekmény, kihasználva a koronavírus járvány okozta zavaros helyzetet is március-áprilisban, mikor az illetékes önkormányzat és a helyi lakosság más gondokkal volt elfoglalva.

Persze itt felvetődik a kérdés, hogy mindezeket miért nézte és nézi tehetetlenül mind a mai napig az illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Járáshivatalának Érdi Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,, az Európai Unió által létrehozott Natura2000, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, akik számos megkeresést kaptak az Álomvölgy területén zajló, engedély nélküli fejlesztésekről, természetrombolásokról a Budakeszi Önkormányzatától, az elmúlt év nyarán megalakult budakeszi Álomvölgy Őrzői Civil Összefogástól és más magánszemélyektől is?! Természetesen több helyszíni szemlét is tatottak ezek az illetékesek, de szerkesztőségünk nem tud arról, hogy bármiféle hathatós intézkedés, eljárás történt volna a részükről, melyről a budakeszi közéletnek, városunk polgárainak tudomása lenne.

Az amikisvarosunk.hu szerkesztősége is megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Sajtóosztályát 2019. év novemberében,

http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-alomvolgy-pest-megyei-kormanyhivatal-egy-honapja-nem-valaszolt-

de honlapunk a mai napig nem kapott választ a feltett, ködoszlató kérdéseire sem.


Úgyszintén, nem volt semmi foganatja a budakeszi Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás által szervezett, sok embert megmozgató, tavaly novemberi LakaTlanítási demonstrációnak sem, melyet a Budakeszi Önkormányzat is támogatott. Hiába volt a hatalmas sajtóérdeklődés ATV-től a Hír TV-ig, azonnali.hu-tól a pestisracok.hu-ig, Klub Rádiótól a Karc FM-ig ………..!

Ennek az elképesztő történetnek - ahol nem látni, hogy bármilyen jogszabály, vagy határozat zavarná a tulajdonosokat - valójában egyetlen reményteljes mozzanata van, hogy talán mégis sikerülhet gátat szabni e gátlástalan eseménysorozatnak. Ez pedig a Budakeszi Önkormányzat és az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás együttműködésének eredményeképpen február 27-én megszületett döntés, amely a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítási eljárás elindítását kezdeményezi. Ez a helyi, természetvédelmi oltalmazás alá kerülés megakadályozhatja azt, hogy Budakeszi alighanem legszebb, természeti értékekben és még feltáratlan régészeti lelőhelyekben leggazdagabb területén folytatódhasson a természetrombolás és megépülhessen a lakópark.

Ha ezt mégsem sikerülne megakadályozni, úgy valószínűleg a lakópark megépülése már akár rövid idő elteltével is precedenst fog teremteni arra, hogy az Álomvölgy kerítésén kívüli, további több hektáros földrészeken – az önkormányzat akarata ellenére – tovább terebélyesedő ingatlanfejlesztések induljanak el, az illetékes építési-, természet- és örökségvédelmi hatóságok szeme láttára. Hisz ahol ilyen sikeresen ki lehet játszani a szabályokat, ott minden megtörténhet! Gondoljunk csak bele! Ha a most lejáró változtatási tilalom után megépülhet az első 8 ”juhászlak” a 30 hektáros Álomvölgyben, azt további 8…16…24….. követhetik. Majd a kerítésen kívüli más tulajdonosok is beindulnak……! A határ a csillagos ég lehet és hamarosan azt vehetjük majd észre, hogy a magán érdekek gyakorlatilag egyesítik Budakeszit Budaörssel, teljesen letarolva a térség természeti, kulturális, szakrális értékeit, egy nagyra duzzadt városnak adva helyet!

Ne felejtsük el! A kivételes adottságú Budakeszi ma Magyarország egyik legerdősültebb és ezért egyben legértékesebb települése is, hiszen közigazgatási területének 2/3 része erdő! Vigyázzunk rá! Legyünk nagyon éberek!

Forrás és a kapcsolódó anyagok:

http://amikisvarosunk.hu/cikk/mi-lesz-budakeszi-alomvolggyel-valtoztatasi-tilalom-lejarta-utan-0

Válasz

„A mai napon dr. Szelenczy Gabriella jegyző az Álomvölgy természeti és régészeti kincsekben gazdag területe ideiglenes védettségéről határozott, így biztosítva a területen élő védett fajok megóvását, a környezetkárosítással szembeni hatékony fellépést.”
Május 8.

Védelem alatt az Álomvölgy!

Budakeszi természeti kincseit örökül kell hagynunk utódainknak! A városvezetés eltökélt természeti és kulturális értékeink megőrzéséért!

Ezért a mai napon dr. Szelenczy Gabriella jegyző az Álomvölgy természeti és régészeti kincsekben gazdag területe ideiglenes védettségéről határozott, így biztosítva a területen élő védett fajok megóvását, a környezetkárosítással szembeni hatékony fellépést.

A területet a képviselő-testület helyi védettségre javasolta, de az Agrárminisztérium döntése még nem érkezett meg arról, hogy országos természetvédelem alá kívánják-e helyezni.

Ezért volt szükség a rendkívüli döntésre, mely a végleges védettség hatályba lépéséig, de legfeljebb három hónapig érvényes.

https://hirmondo.budakeszi.hu/wp-content/uploads/2020/05/2020.05.08ideiglenes-vedettseg.pdf

-- Budakeszi Hírmondó hivatalos oldala

https://www.facebook.com/alomvolgyorzoi/posts/252220206188229

Válasz

A hatóságok tétlenül nézik a természetvédelmi terület beépítését a Budakeszi Álomvölgyben
https://greenfo.hu/hir/a-hatosagok-tetlenul-nezik-a-termeszetvedelmi-terulet-beepiteset-a-budakeszi-alomvolgyben/
2019. november 21. | greenfo.hu

Brutális természetrombolás zajlik Budakeszin, a védett állat- és növényfajok lakóhelyeként szolgáló Álomvölgyben. A Natura 2000-es védettséget élvező terület beépítése ellen tiltakozók petíciót indítottak és tüntetni készülnek, mert a területen a természetvédelmi védettség és az ott érvényben lévő változtatási tilalom ellenére hetek óta munkagépek dolgoznak. Budakeszi önkormányzata a rendőrségtől, az ügyészségtől és a környezetvédelmi hatóságoktól várna segítséget, de hiába. Az Átlátszó drónfelvételen mutatjuk a helyszínt.

A Budakeszi Álomvölgy európai jelentőségű kiemelt természet-megőrzési terület, része a Natura 2000 hálózatnak, Budakeszi és Budaörs határában. Fokozottan védett növény- és állatfajok élnek itt, közülük több csak Magyarországon fordul elő. Az itt található kaptárkövek pedig a kulturális örökség részeként élveznek védettséget.

A magukat az Álomvölgy Őrzőinek nevező helyi civil csoport ez a terület most a többszörös védettsége ellenére veszélyben van, mert mint hétfőn közzétett sajtóközleményükben írják,

„A rendszerváltás előtt egy nappal magánkézbe került védett természeti terület tulajdonosai a helyi szabályozások kijátszásával, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok és az uniós irányelv tiltása ellenére – mezőgazdasági tevékenységhez kötődő, “juhászlakásoknak” nevezett – luxus lakások építésének előkészületeit kezdték meg. Teszik mindezt annak ellenére, hogy nincs építési engedélyük, és a Budakeszi Önkormányzat a területre 2020 májusáig változtatási tilalmat rendelt el. 2016-ban „ismeretlenek” kiásták a védett fekete kökörcsin különleges színváltozatú töveit, és a napokban megkezdték a védett kaptárkövek tönkretételét is, markolóval bontva az ősi sziklafalat, útépítésre használva a kitermelt dolomitot. A korábbi években több alkalommal, grandiózus filmforgatások során feltépték a védett gyepet, teljes díszlet falut építettek, több száz ember, autó mozgott a telepített konténer telepek mellett. Elterelték a Bodzás-árok nevű patakot, mely az Országos Ökológiai Hálózat része.”

A szóban forgó terület beépíthetőségét 2001-ben népszavazással utasították el a budakesziek. Akkoriban a Napi.hu írt arról,
https://www.napi.hu/redirectedbyprint/titleunknown.138076.html
hogy egy Demján Sándor érdekeltségébe tartozó cég szeretett volna lakóparkot építeni a helyszínen. Az Álomvölgy azóta fele-fele arányban Baumgartner Antal és Takács István tulajdonába került.

Tüntetést szervez a hétvégére az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás

A Renault Baumgartner Kft-t is tulajdonló, a rendszerváltáskor az ország első autóimportőreként ismertté lett Baumgartner az Átlátszó kérdésére most azt mondta, hogy csak kutat fúrnak, erre pedig azért van szükség, mert „mikrofarmokat” szeretnének létrehozni az Álomvölgyben. Baumgartner szerint a Budakeszi önkormányzat által 2017-ben előírt változtatási tilalom nem teszi érvénytelenné a 2016-ban kiadott kútfúrási engedélyt. Jövő tavasszal, ha lejár a változtatási tilalom, beadják majd az építési engedélyre is a kérelmet– tette hozzá.

A hétvégén készült drónfelvételeinken azonban egy kútfúrásnál komolyabbnak tűnő munkálatok látszanak a helyszínen:
https://vimeo.com/374595473

Az Álomvölgyben a jelenlegi építési szabályzat alapján csak mezőgazdasági célú ingatlanok felépítésére lehet engedélyt adni, s a civilek felhívják a figyelmet arra is, hogy a törvény szerint a természetvédelmi területen „egy beruházás akkor fogadható el, illetve akkor engedélyezhető, ha hatásbecslés készítése után kizárható, hogy nem jár jelentős, kedvezőtlen hatással a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzésére”. A terület beépítése ellen tiltakozók szerint ezt a korábbi hatósági eljárások nem tudták igazolni.

-- Az Átlátszóhoz eljutott a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park október 4-én és 7-én tartott helyszíni ellenőrzése alapján készített jegyzőkönyve, és a nemzeti park által ezzel együtt a Pest Megyei Kormányhivatalnak küldött levele (PDF).
https://dw99kd9o82oas.cloudfront.net/wp-content/uploads/2019/11/dinpijegyzokonyv.pdf
Ezekből kiderül, hogy az elmúlt időszakban a védett területen elektromos- és vízvezetékeket is lefektettek, és ezekhez árkokat ástak. Fakivágásra és cserjeirtásra is sor került. A nemzeti park szerint „ezek a bolygatások védett fajok élőhelyét is érintették”.

Pedig amíg változtatási tilalom van érvényben, nemcsak a kábelfektetés lenne tilos, hanem még kerítést sem lenne szabad építeni a területen. A Budakeszi önkormányzat többször is tartott helyszíni ellenőrzést, de mivel nincs hatósági jogköre, az illetékes kormányhivatalt és a járási természetvédelmi hatóságot keresték meg az ügyben, a nemzeti parkot is értesítették, és rendőrségi bejelentést is tettek. Ám a bejelentéseikre nem kaptak választ, sőt, az Átlátszó megkeresésére azt mondták, a Nemzeti Park még csak nem is tájékoztatja a város vezetését az általuk végzett ellenőrzésekről.

Az ügyben rendőrségi feljelentéseket tett természetkárosítás miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, és Hegyesi Beáta, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja is. A budaörsi rendőrség egy korábbi feljelentés nyomán indított eljárást azzal zárt le, hogy a kerítés építése még Natura 2000 minősítésű védett területen sem engedélyköteles tevékenység, s hogy nem valósult meg élő szervezetek életközösségének, élőhelyének „jelentős mértékű megváltoztatása”. Hegyesi emiatt a budaörsi ügyészséghez fordult, ahol panaszának helyt adtak, és a rendőrségi eljárás folytatását rendelték el. Azóta viszont nem értesült további fejleményekről erről az eljárásról.

Helyi vélekedés szerint a hatóságok passzivitása mögött a tulajdonosok terveit támogató „felsőbb” kapcsolatok állhatnak:

„A parlamenti képviselő jogszerűnek tartja a farmházak építését. A megyei kormányhivatal engedélyezi a telekalakítást a változtatási tilalom alatt, és nem vizsgálja a kerítés emelését. A természetvédelmi kezelő nem kifogásolja a védett terület fizikai leválasztását. Ez nem a magántulajdonosok saját kis projektje, hanem valaki másé, aki a kormányzat minden szintjét meg tudja mozgatni.”

Ez a blog arra is felhívja a figyelmet,
https://budakeszi.blog.hu/2019/08/12/egyre_nagyobb_erok_jelennek_meg_az_alomvolgy_korul
hogy a megyei kormányhivatal 2018-ban az építési jogszabályoknak ellentmondva a változtatási tilalom alatt engedélyezte a terület felosztását, pedig erre szerintük olyan változtatások esetén adna csak módot a törvény, mint a korábbi használat folytatása és a már megkezdett építési munkák befejezése.

Májusban egy másik helyi blog arról írt,
http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-alomvolgy-az-onkormanyzat-lakossag-velemenyet-figyelembe-fogja-venni
hogy a terület tulajdonosai alkut ajánlottak a önkormányzatnak: az Álomvölgy természetvédelmi szempontból legértékesebb részét visszaadnák a városnak, de cserébe engedményeket kérnének a terület beépíthetősége kapcsán. Az önkormányzat ezt követően hatástanulmányt (PDF)
https://dw99kd9o82oas.cloudfront.net/wp-content/uploads/2019/11/onkormanyzathatastanulmany2019AUG.pdf
készíttetett a védett területről, és helyszíni szemlét is tartottak (PDF).
https://dw99kd9o82oas.cloudfront.net/wp-content/uploads/2019/11/Budakeszi---lomvoelgy-helysz--ni-szemle-11.07.pdf
Helyi civil szervezetek petíciót indítottak
https://www.peticiok.com/mentsuk_meg_a_budakeszi_alomvolgyet
a természetvédelmi terület megmentéséért és szombaton tüntetni is fognak.
https://www.facebook.com/events/541388633324314/

Az Átlátszó a terület ügyében illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereinek a véleményét kérte az Álomvölgyben most zajló munkálatokról, és arról, hogy a november elején oda kiküldött természetvédelmi őr mit tapasztalt. Választ egyelőre nem kaptunk.

Horn Gabriella | Átlátszó:
https://atlatszo.hu/2019/11/21/a-hatosagok-tetlenul-nezik-a-termeszetvedelmi-terulet-beepiteset-a-budakeszi-alomvolgyben/

Kapcsolódó anyagok:

Irtják a budakeszi Álomvölgy védett növényeit
https://greenfo.hu/hir/irtjak-a-budakeszi-alomvolgy-vedett-novenyeit/

Válasz