M Imre üzente 1 hónapja
Tapasztó Orsi: Sokszor nem a valódi, hanem a belénk nevelt dolgok miatt félünk
Telex․hu | May 23, 2025
Az ellehetetlenítési törvény által okozott nyomasztó helyzet a romániai gyerekkorára emlékeztette, de az ilyen szorongató helyzetekben az segít az embernek, ha erőből kihúzza magát, hasznosat tud tenni, segíteni valakinek. Részlet az élő videónkból a mentálhigiénés szakember és influenszer Tapasztó Orsival.
https://www.youtube.com/watch?v=7hGDI1ihgc8
M Imre üzente 1 hónapja
Battonya és a településvédelmi törvény: tárt karokkal várják a romániai beköltözőket | 2025. május 17.
Bár a kormánynak a települések identitásvédelméről szóló törvényjavaslata jelentősen megnehezítené a községekben történő ingatlanvásárlást, a Békés megyei Battonya a schengeni határok megnyitásával nagy nyertes lehet a beköltözőket tekintve. Az olcsó ingatlanárak miatt a románok szinte tódulnak ide, a kisváros pedig a határ túloldalára, Arad felé tekint.
https://magyarnarancs.hu/belpol/rasszista-es-piacellenes-276268
Román sajtó már hónapokkal ezelőtt, februárban és márciusban reagált az akkor új, a magyarországi települések identitásvédelméről szóló törvénytervezetre. Olyan címekkel tálalták cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”. Mindez akkor reflexió volt a román és a romániai magyar sajtóban arra, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerül ez a jogszabály, amellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlást, a le- és betelepedést, illetve kötelező adófizetést vezethetnének be. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot vezető Navracsics Tibor több helyen azt hangoztatta, ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon.
A szerdán benyújtott és kétharmados többséget igénylő törvény szerint a helyi önkormányzat az elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatja a beköltözést. A törvényjavaslattal szembeni hazai visszhang nem kis részben az volt, hogy elsődlegesen a romák egy-egy településre való beengedésének visszaszorításáról szól. (Vannak olyan információk, ami szerint az ötlet fideszes polgármesterek fejéből pattanhatott ki.) Kétségtelen, hogy sok helyütt akár így is értelmezhető a jogszabály. Ám a magyar-román határ mellett semmiképp. Battonya példáján mutatjuk meg, miért nem.
A trianoni békediktátum nyomán a magyar-román határt éppen Battonya déli pusztáinál húzták meg. Az akkor közel 17 ezer lakosú település Magyarország része maradt ugyan, de az új határ elvágta legnagyobb felvevőpiacától, a közeli nagyvárostól, Aradtól, amelynek lakossága akkor 60 és 70 ezer között volt. A befektetési és gazdasági szélárnyékba került a dél-békési település lakossága folyamatosan csökkent: 1950-ben még 15 ezren, a rendszerváltás évében 10 ezren, ma alig 6 ezren laknak itt. Az 1989-ben városi rangot kapott Battonya saját térségén belül is hátrányba került, ugyanis a közeli Mezőkovácsháza nagyobb fejlesztési forrásokat kapott, s ez lett a kistérség központja. 1944 szeptemberében állítólag a szovjet csapatok Battonyánál léptek először magyar földre, s a szocializmus éveiben hosszú ideig Puja Frigyes innen származó politikus volt a külügyminiszter (1973 és 1983 között) és a térség országgyűlési képviselője.
Igazán a rendszerváltás és az azt követő évtizedek sem hozták meg a fordulatot Battonyának. Leépült az ipar, az élelmiszer-feldolgozás, a kárpótlás miatt pedig a mezőgazdaság a korábban foglalkoztatottak csak töredékének kínált megélhetést. Munkahelyek ezrei szűntek meg Dél-Békésben, sokan a megélhetés hiányában elköltöztek innen, fogyott és elöregedett a település. Magyarország 2004-es és Románia 2007-es EU-csatlakozása hozott valamelyest új lendületet a térség számára, de ennek hatása nem volt átütő. Közben egy idő után jól érzékelhető volt a határ innenső oldalán is, hogy Románia nyugati régiója a 2000-es évek elejétől repülőrajtot vett. Csak a határhoz közeli nagyvárosokra, Nagyváradra, Aradra és Temesvárra koncentrálva befektetők sora jelent meg és ennek nyomán óriási fejlődés indult el. Ez a térség ma Románia legfejlettebb régiói közé tartozik, míg a magyar oldalon Hajdú-Bihar délkeleti, míg Békés és Csongrád-Csanád megye déli része az ország legkevésbé fejlett kistérségei között találhatók.
A szembetűnő gazdasági különbségek éppen a magyar felet lökte abba az irányba, hogy az együttműködés minél szélesebb formáit próbálja kialakítani a román oldallal. Ám ezt az év elejéig nagy mértékben akadályozta, hogy Romániai nem tartozott a schengeni övezethez, így az emberek, az áruk és a szolgáltatások az Európai Unión belüli szabad áramlásának erős akadálya volt. Ez azonban az év elejétől megszűnt a szárazföldi határellenőrzések eltörlésével, így Battonya, de tágabban a dél-békési térség sokkal jobban tud kapcsolódni a nyugat-romániai nagyvárosok és térségek gazdasági fejlődéséhez.
„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik. Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell.
-- Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába.
Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – nyilatkozta Mákos Árpád független battonyai polgármester márciusban a romániai magyar nyelvű országos napilapnak, a Krónikának.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/battonya-es-a-telepulesvedelmi-torveny-tart-karokkal-varjak-a-romaniai-bekoltozoket-276450
M Imre üzente 1 hónapja
Végleges eredmények: Nicușor Dan nyerte az elnökválasztást | 2025. május 19.
A Központi Választási Iroda hétfő hajnalban közzétett végleges adatai szerint Nicușor Dan nyerte meg a 2025-ös romániai elnökválasztás második fordulóját. Az összesen leadott 11.507.695 érvényes szavazat megszámlálása után egyértelmű, hogy az első helyezettnek jelentősen sikerült eltávolódnia ellenfelétől:
Nicușor Dan: 6.168.642 szavazat (53,60%)
George Simion: 5.339.053 szavazat (46,40%)
A különbség a két jelölt között: 829.589 szavazat.
https://transtelex.ro/kozelet/2025/05/19/vegleges-eredmenyek-nicusor-dan-nyerte-az-elnokvalasztast
___
Magyarországon nyert a legnagyobb fölénnyel Nicușor Dan Európában | 2025. május 19.
https://transtelex.ro/kozelet/2025/05/19/magyarorszagon-nyert-a-legnagyobb-folennyel-nicusor-dan-europaban
___
Előzetes eredmények hely szerint:
Hargita megyében szinte minden szavazókörzetben 90% fölött végzett, összességében pedig 90,78%-kal nyert Nicușor Dan.
Csíkszeredában: 91,34%
Székelyudvarhely: 95,3%
Székelykeresztúr: 95,3%
Gyergyószentmiklós: 96,37%
Szentegyháza: 97,33%
A magyar többségű Kovászna megyei településeken is elsöprő volt a főpolgármester fölénye.
Sepsiszentgyörgy: 89,28%
Barót: 94,5%
Kovászna: 78,41%
Kézdivásárhely: 94,4%
Maros megyében is egyértelműen Nicușor volt fölényben:
Marosvásárhely: 78,62%
Szováta: 87,88%
Egyelőre Hargita megyén kívül csak Bákó megyében számolták meg mind a szavazatokat, ott 51,14 százalékkal George Simion végzett az első helyen.
https://transtelex.ro/kozelet/2025/05/18/hiaba-orban-viktor-kiallasa-simion-mellett-szekelyfoldon-masszivan-nyert-nicusor-1
M Imre üzente 1 hónapja
Peter Sarik: Ez a kép 2019 májusában készült az úzvölgyi katonai temetőben.
Mi is ott voltunk az ökomenikus istentiszteleten és kiáltottuk együtt a többezer jelenlévővel, hogy "Ne bántsd a magyart"!
Sorsdöntő a mai nap itt Romániában, bízom benne, hogy akinek szavazati joga van, kezébe veszi a sorsát, a jövőjét, elmegy és megteszi amit kell.
Hajrá, hajrá, hajrá!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1264138755071187
___
Sárik Péter Trió - Akusztik teljes adás (M2 Petőfi TV - 2019.07.08.)
http://nepzene.network.hu/video/kicsit_mas/sarik_peter_trio__akusztik_teljes_adas_m2_petofi_tv__20190708
M Imre üzente 1 hónapja
M Imre üzente 1 hónapja
Milyenek a magyarok? Bukarestben kérdeztünk körbe!
AZONNALI | Nov 30, 2019
Hogyan látnak minket a Kárpátokon túl? Mások-e az erdélyi magyarok, mint a magyarországiak? Elképzelhető-e, hogy valaha magyar elnök álljon Románia élén? Románia fővárosában kérdeztünk körbe a román nemzeti ünnep előtt.
https://www.youtube.com/watch?v=e6r5cvStl8Q
M Imre üzente 2 hónapja
Romániában a 112-es számon románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken is fogadják a segélyhívásokat, tavaly mintegy 32 ezer beszélgetés nem román nyelven zajlott.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/kiabalt-a-112-diszpecsere-romaniaban-mert-a-hivo-magyarul-kert-segitseget-276063
M Imre üzente 1 éve
Szlovákia
-- „a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok sohasem voltak olyan jók, mint most”.
Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert ezúttal arról kérdeztük, hogy Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi találkozóján szóba került-e Malina Hedvig ügye. Ő az a felvidéki magyar nő, akit 2006-ban – Robert Fico első kormányzása idején – ismeretlenek megvertek a felvidéki Nyitrán, mert magyarul beszélt mobiltelefonjába az utcán. Az elkövetőket a rendőrség nem fogta el, Malina Hedviget viszont eljárás alá vonta, a Fico-kormány és annak belügyminisztere, Robert Kalinák évekig jogi és kommunikációs hajtóvadászatot rendezett a magyar nő ellen.
Robert Fico 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy „amit Malina Hedvig állított, az nem történt meg”. először úgy próbált kitérni a kérdésünk elől, hogy ő nem volt ezen a megbeszélésen, ám a kormányinfót tartó Miniszterelnökséget vezető miniszternek nyilván nem csak olyan témákról van ismerete, ahol „ott volt”.
https://gulyasagyumedia.hu/2024/01/18/gulyas-gergely-robert-fico-malina-hedvig-orban-viktor-szlovakiai-magyarveres/
Videónk az esetről, további kérdések:
https://www.youtube.com/watch?v=0bvEgN7IV_g
( A szlovákiai magyarverésről is kérdeztük Gulyás Gergelyt )
M Imre üzente 2 éve
Törölték Darmanesti város tulajdonjogát:
https://www.facebook.com/ChartaXXI/posts/pfbid0koSMews6x8oekCBZMc8nA8yPqiyQoE4EAys6VnaHxTyQA9F2bTi3WQvg9PKctZ3hl
M Imre üzente 2 éve
Román polgármester tiszteleg a lemészárolt magyarok emléke előtt – mit mutat a nagyenyedi példa?
1849. január 8-án, nem sokkal éjfél előtt az Axente Sever vezette román parasztsereg rátört a dél-erdélyi Nagyenyedre. A január közepéig tartó vérengzésben a város mintegy nyolcszáz – többségében magyar – polgára halt meg. Ma a városkában utca és iskola viseli Axente Sever nevét, utóbbi udvarán szobra is áll. A lakosság mintegy 15 százalékát kitevő magyarság idén ötödik alkalommal tartott fáklyás felvonulást a gyászos évfordulón. És: idén is ott volt közöttük Iulia Adriana Oana Badea, a város polgármestere. A Válasz Online ott volt az emlékezők között és az Erdély-szerte pozitív példaként emlegetett nagyenyedi román-magyar megbékélésről tájékozódott, meglátván annak a határait is. Riport.
Nagyenyed a kommunista Romániában ipari várossá alakult. Vasipari vállalata az ország kohóinak gyártott gépeket, és több ezer munkást foglalkoztatott. A környező falvakból a városba költöztetett embereknek 1967 és 1975 között lakótelepek épültek. A négyemeletes panelekből felépített III. Mikrorajon tömbháznegyedet a köznyelv ma is Mikró 3-nak nevezi. A negyeden végigkanyargó utcát Axente Severről nevezték el. Itt épült fel a 3-as számú I-VIII osztályos iskola is, mely – immár a rendszerváltás után – 1993-ban vette fel Axente Sever nevét.
Az iskola honlapja népszónokként, az erdélyi románok öntudatra ébredésének lelkes harcosaként, illetve Avram Iancu, „a hegyek királya” közeli munkatársaként mutatja be a névadót. Nem esik szó arról, hogy mi köti Axente Severt Nagyenyedhez. A névadó mellszobrot is kapott az iskola kertjében. A merengő tekintetű szakállas férfit ábrázoló életnagyságú szobor szokatlanul széles alapzatra került: mintha állítói nagyobb alkotásra számítottak volna, vagy több hősnek is helyet készítettek volna a kőlapon.
https://www.valaszonline.hu/2023/01/19/erdely-romania-nagyenyed-magyarsag-megemlekezes-riport/
___
Asszonyfalva (Románia)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszonyfalva_(Rom%C3%A1nia)
M Imre üzente 3 éve
Megint az úzvölgyi katonatemetőben izmoztak a román szélsőségesek
A résztvevők láthatóan nem igazán vették tudomásul, hogy a román hivatalos álláspont szerint sem az első világháborús osztrák-magyar katonatemetőben nyugszanak az általuk vélelmezett román katonák.
https://nepszava.hu/3159178_uzvolgyi-katonatemeto-roman-szelsosegesek-magyarellenesseg
M Imre üzente 3 éve
A bíróság szerint el kell távolítani a törvénytelenül felállított román betonkereszteket az úzvölgyi temetőből | 2022. február 10., csütörtök
A Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene.
A törvényszék érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amit Darmanesti polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését. A vesztes felet a törvényszék 350 lej perköltség kifizetésére kötelezte.
-- Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak - azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - a hivatalos román álláspont szerint - nem is ott nyugszanak.
A bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el a perben. Nem fogadták el a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat érdekeltségét és Hargita megye perbeavatkozási kérelmét. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton község segítőjeként vegyen részt az eljárásban.
Kis Júlia ügyvéd, Csíkszentmárton jogi képviselője az MTI-nek elmondta, hogy ezt a pert korábban a törvényszék felfüggesztette mindaddig, amíg a temető jogi helyzetét tisztázó per le nem zárul. Tavaly októberben azonban a Bákói Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette Darmanesti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, amivel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Így a mostani perben elsősorban azzal érveltek, hogy Darmanesti olyan területre állította ki az építési engedélyt, ami fölött nem rendelkezett. Az ügyvéd szerint csak a megindokolt ítéletből derül majd ki, hogy melyik érveik alapján hozták meg a döntést a bírák.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban azt nyilatkozta, mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. (MTI)
https://444.hu/2022/02/10/a-birosag-szerint-el-kell-tavolitani-a-torvenytelenul-felallitott-roman-betonkereszteket-az-uzvolgyi-temetobol