Kína béklyót rak az Intelre és az AMD-re

Vélelmezhetően elsősorban a hasonló indíttatású amerikai kereskedelmi embargókra válaszul rövidesen életbe lép Kínában az a szabályozás, mely az amerikai processzorgyártókat és fontosabb szoftverbeszállítókat gyakorlatilag feketelistára teszi a közigazgatásban.

Az újonnan előkerült listán 18 processzorgyártó szerepel,
http://www.itsec.gov.cn/aqkkcp/cpgg/202312/t20231226_162074.html
nincs köztük ugyanakkor az x86-os piac két meghatározó szereplője, az Intel és az AMD. Helyettük a Shanghai Zhaoxin Integrated Circuit Co. termékei képviselik a legnépszerűbb architektúrát. A cég szerverprocesszorai jelenleg ugyan nem képesek az Intel Xeonok és AMD Epyc processzorok teljesítményét hozni, asztali gépekben azonban - legalábbis alapvető irodai környezetben - megállhatják a helyüket.

Az asztali és szerver operációs rendszereknél hasonló a helyzet, vagyis hiányzik a "megbízható és biztonságos" megoldások listájáról a Windows PC-kre és szerverekre fejlesztett változata, helyette kizárólag kínai, linuxra épülő operációs rendszerek találhatók a dokumentumban (Galaxy Kirin, Tongxin OS, Fangde OS).

A nyugati adatbázis-kezelő rendszerek szintén hiányoznak a jóváhagyott szoftverek köréből, helyettük elsősorban az Alibaba felhőalapú PolarDB-jét és a Tencent-féle TDSQL-t említi a dokumentum.

A Financial Times riportja szerint bár a korlátozások a lakosság részére eladott termékekre nem vonatkoznak, a kereskedők a májusi határidőhöz közeledve jelentősen csökkentették a windowsos PC-kből álló portfoliót.
https://www.ft.com/content/7bf0f79b-dea7-49fa-8253-f678d5acd64a

Az átállásra ugyan elméletileg hosszú évek álltak rendelkezésre, a korlátozások hatályba lépése borsot tör a kínai közigazgatás orra alá, hiszen az infrastruktúrát hosszú évtizedeken keresztül működtették nyugati technológia segítségével, melyek lecserélése szinte a teljes kódbázis újraírásával jár.
https://www.hwsw.hu/hirek/67440/kina-embargo-intel-amd-windows-szerver-pc.html

Válasz

A kínai autókban is nemzetbiztonsági kockázat látnak az USA-ban

A connected car lényege ugyanis, hogy adatot gyűjt mindenhol, mindig, mindenről. A kezdetektől tudott volt, hogy ennek kockázatai is lehetnek.

Felébredtek az amerikai hatóságok: elnöki utasításra vizsgálatot indítottak, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a kínai járműimport. Ha a vizsgálat talál ilyen kockázatokat, akkor Washington korlátozhatja a connected car technológiákat alkalmazó kínai járművek amerikai behozatalát.

Az indok: ezek a járművek nagy mennyiségű érzékeny adatot gyűjtenek vezetőikről, utasaikról, kameráikat és szenzoraikkal pedig részletes információkat képesek rögzíteni az amerikai infrastruktúráról. A távoli hozzáférés pedig a kínai hatóságoknak akár közvetlen beavatkozási lehetőséget is biztosíthat.

Az ügyben Joe Biden elnök is megszólalt. Szerinte Kína eltökélt szándéka, hogy uralja az autópiac jövőjét, többek között tisztességtelen gyakorlatok alkalmazásával, eláraszthatja az amerikai piacot a járműveivel, ami kockázatot jelent az USA nemzetbiztonságára, nyilatkozta az elnök. Miért kellene akkor megengedni, hogy a Kínából származó, összekapcsolt járművek biztosítékok nélkül működhessenek az USA-ban? – tette fel a (nyilvánvalóan költői) kérdést.

Inkább piacvédő intézkedésnek tűnik

A Fehér Ház közleménye emellett arra hivatkozik, hogy a kínai hatóságok szintén korlátozásokat alkalmaznak az importált járművekre. Például ilyen hálózatba kapcsolt járművek csak akkor működhetnek Kínában, ha kizárólag kínai szoftver fut rajtuk, és csak kínai cégek kezelik a gyűjtött adatokat. Sőt: Teslákkal nem lehet parkolni például katonai létesítmények közelében, mert a hatóságok attól félnek, hogy az autó adatokat gyűjt a kameráival. Katonák, egyes érzékenyebb kormányzati szervek és állami vállalatok dolgozói nem is járhatnak munkába Teslával.

Gina Raimondo kereskedelmi miniszter szerint a vizsgálat időben érkezik. Az USA ugyanis még azelőtt megteszi a szükséges lépéseket, "mielőtt a kínai gyártású járművek széles körben elterjednének az Egyesült Államokban". [...]
https://bitport.hu/erre-sokan-nem-gondolnak-a-kinai-import-jarmu-is-nemzetbiztonsagi-kockazat

Válasz

Újabb gyárat épít a TSMC Japánban

Körülbelül egy éve röppentek fel az első pletykák arról, hogy a TSMC egy második gyárat is építene Japánban, közvetlenül a hamarosan megnyíló első mellé, Kumamoto prefektúrában. Ez az első üzem hivatalosan 2024 február végén kezd majd működni, és a TSMC 40 nm-es, 28 nm-es, 22 nm-es, 16 nm-es és 12 nm-es gyártástechnológiáját használja elsősorban a Sony Semiconductor Solutions, a Toyota és a Denso igényeinek kielégítésére. A gyár a TSMC többségi, és az említett cégek (plusz még néhány japán márka) kisebbségi tulajdonában lévő Japan Advanced Semiconductor Manufacturing (JASM) birtokában van, és ebben a konstrukcióban épülne fel a második telephely is.
https://itcafe.hu/hir/ujabb_gyarat_epit_a_tsmc_japanban.html

A világgazdaságnak jó. Viszont egyfajta pajzs is Tajvannak ezek a gyárak. Kínának nem éri meg felperzselni, mert a kulcsfontosságú szektorukban gond lenne az ellátási láncokkal, nem tenne jót az amúgy is rossz bőrben lévő gazdaságnak.

Annyira fegyverkezik a Délkínai tengeren mindenki, szinte puskaporos hordóvá vált. Összeütközik két hajó aztán beindul a tűzijáték...

Válasz

A kínai Huawei nem fogja támogatni az Android alkalmazásokat a házon belüli Harmony operációs rendszerének legújabb verzióján - jelentette a Caixin hazai pénzügyi média, mivel a vállalat saját szoftveres ökoszisztémájának megerősítésére törekszik.

A jelentésből: A vállalat a HarmonyOS Next platform fejlesztői verziójának bevezetését az idei második negyedévben tervezi, amelyet a negyedik negyedévben egy teljes kereskedelmi verzió követ - áll a vállalat közleményében, amely a platform csütörtöki, Shenzhen városában tartott bemutató eseményét emelte ki.

A Huawei először 2019-ben mutatta be saját fejlesztésű Harmony rendszerét, és egy évvel később készült bevezetni azt néhány okostelefonon, miután az amerikai korlátozások elvágták a Google Android mobil operációs rendszerének technikai támogatásához való hozzáférését. A Harmony korábbi verziói azonban lehetővé tették az Androidra épített alkalmazások használatát a rendszeren, ami a Caixin szerint ezentúl nem lesz lehetséges.
https://tech.slashdot.org/story/24/01/19/0946251/huawei-makes-a-break-from-android-with-next-version-of-harmony-os

Válasz

Háborút nem, csak új stratégiát hoz – Tajvanon lesz az év első fontos választása

Január 13-án több mint 20 millió tajvani polgár szavaz majd az ország következő elnökéről és a parlamenti képviselőkről. A világsajtó hetek óta izgalomban van, a kommentárok részben arról szólnak, hogy ha Pekingnek, azaz a kommunista Kínának nem tetszik majd a választás eredménye, akkor egy nagy lépéssel közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz: azaz Kína katonai támadást indíthat Tajvan ellen, az Egyesült Államok beavatkozhat Tajvan védelmében, és a világ két legerősebb országa, két atomhatalom közvetlen konfliktusba kerül, annak következményei pedig az ukrajnai háborúnál is sokkal borzalmasabbak lesznek.

-- A helyzet valószínűleg nem ennyire drámai. Ha a nyolc éve hatalmon lévő progresszívek győznek, akkor a kínai–tajvani viszony biztosan nem javul, de a komolyabb szakértők szerint háborút akkor sem indítana Kína – legalábbis a következő néhány évben ez nem valószínű.

A Pekingből érkező fenyegetések inkább a választási kampány részei: a kommunista hatalom igyekszik megijeszteni a tajvani választókat, hogyha nem váltanak kormányt, akkor veszélybe kerülnek.

A konfliktus megértéséhez érdemes röviden áttekinteni, hogy micsoda Tajvan. A második világháború után Kínában polgárháború dúlt a kommunisták és a köztársaságpártiak között, utóbbiakat a Kuomintang nevű párt képviselte. A 40-es évek végére a kommunisták győztek, és a Kuomintang, közel 2 millió szimpatizánsával együtt, Tajvan szigetére menekült. A kommunisták és a köztársaságiak is úgy tartották, hogy ők Kína egyetlen legitim vezetői, és csak idő kérdése, hogy az uralmuk alatt egyesül a szárazföld és a sziget.

A helyzet az 1970-es években gyökeresen megváltozott: Washington a kommunista Kínát ismeri el azóta Kínának, Tajvant pedig nem tekinti hivatalosan önálló államnak. Ez a nemrégiben elhunyt Henry Kissinger ötlete volt, hogy Pekinget és Moszkvát leválassza egymásról, ami nagyon fontos lépés volt a hidegháború alakításában.

Tajvan válaszul olyat húzott, ami miatt a mai napig elválaszthatatlan partnere a nyugati világnak, és ami miatt akkor is számíthat Amerika védelmére, ha a világpolitika nagy stratégiai játszmájában egyébként elvesztené Washington érdeklődését: megépítette a világ legnagyobb és legfejlettebb csipgyárát, a TSMC-t.

A cég terméki a mai napig nélkülözhetetlenek a legfejlettebb számítógépek gyártásához, de piacvezető a telefonok és egyéb kütyük beszállítójaként is. Kicsit leegyszerűsítve:

-- ha a TSMC-t lebombázzák, akkor öt évig nem lesz új iPhone-ja senkinek.

Ha pedig a pekingi vezetés megkaparintaná, akkor pedig Kína monopolhelyzetbe kerül a csúcstechnológia gyártásában, és mindenkinek minden követelését teljesítenie kell, aki csak fejlett gépet akar magának. Elsősorban nem is a telefonok gyártása a legfontosabb tét, hanem a mesterséges intelligencia legfejlettebb gépeihez való hozzáférés.

Hogy a helyzet bonyolultabb legyen, az említett iPhone-okat (és sok más elektronikai terméket) a népi Kínában szerelik össze, sok esetben tajvani csipek felhasználásával. Tajvan pedig rengeteg élelmiszert és nyersanyagot importál Kínából. Akármilyen feszült is a politikai viszony a sziget és a szárazföld között, eléggé egymásra vannak utalva ahhoz, hogy egy esetleges háború óriási károkat okozzon mindkét oldalon. ...
https://www.valaszonline.hu/2024/01/05/tajvan-kina-valasztas-geopolitika-elemzes/

Válasz

Nem adja fel a Huawei, új európai gyárat épít

Jól értesült források szerint a Huawei mobilhálózati eszközöket termelő gyárat épít Franciaországban, jövőre. Annak ellenére is megépülne így az első európai gyár, hogy több európai kormány is korlátozta vagy betiltotta biztonsági okokra hivatkozva a márka 5G-s eszközeit.

A Huawei első körben 200 millió eurót fektethet a gyárba, legalábbis ez volt a 2020-as terv, amit elhalasztottak.

Az üzem Brumath település mellett épülne fel, de további részleteket nem árult el a neve elhallgatását kérő forrás. A francia kormányból származó információk szerint a gyár 2025-ben nyitna meg.

Több ország is azon az állásponton van, hogy folytatnák az együttműködést, de a kockázatokat megszüntetnék valahogyan.

A franciák 2020-ban döntöttek úgy, hogy a Huawei 5G-s eszközök licencének lejárta után azok nem újíthatóak meg, így a Huawei kiszorult a mobilhálózatokból. Egy júliusi találkozó után azonban több városban kiterjesztették a licenceket.
https://itcafe.hu/hir/uj_huawei_gyar_eu.html

Válasz

A botrányt kirobbantó TechInsights egyik munkatársa szerint egyébként nincs itt, legalábbis a 7 nanométeres SoC esetében semmiféle suskus: a Huawei helyi partnereként működő SMIC-nél kitalálták, hogyan lehet keskenyebb csíkszélességet elérni régi technológiával, mert a kényszer találékonyabbá tette a mérnökeiket.
https://bitport.hu/a-szankciok-ellenere-kepes-csipgyartasat-fejleszteni-a-huawei

Előzmény

Válasz

Olyat tud a Huawei Mate 60 Pro, ami lehetetlen

A Huawei Mate 60 Prót egyébként már nem csak kínai szakemberek bontják darabokra, hanem mások is, így lassan lesznek válaszok, miközben a poltikusok és cégek is csak vakarják a fejüket. Honnan szerzett 5G-s, 7 nm-es chipet a Huawei? Hiszen a szankciók alapján ez lehetetlen, mégis benne van a mobilban.

Ezt alátámasztotta a PBKreviews boncolása is, de a helyzet még bonyolultabb, mint bárki gondolta. A HiSilicon Kirin 9000s chip ugyanis nem látszik, mert SK Hynix RAM-okat építettek a tetejére. Ez önmagában rejtély, ugyanis 2020 óta nem ad el ilyesmit az SK a Huawei-nek. Így az SK maga is vizsgálatot indított.

Bőven van még meglepetés

A meglepetések közé tartozik, hogy az IT Times forrásai szerint a Huawei már októberben új, középkategóriás 5G-s mobilt dob majd piacra, vagyis tényleg megkerülhette az amerikai szankciókat. Az új modell Nova szériás lesz, állítólag.

Ugyancsak meglepetés, hogy a Huawei kínai gyártású chipeket szállít biztonsági kamerákba, így ilyen téren is megkerülhették az exportkorlátozásokat jól értesült források szerint.

Európai Huawei-gondok

Európában közben sorra tiltják ki a Huawei-t a mobilhálózatokból. A német belügyminisztérium el akarja vágni a telekomcégeket a Huawei és ZTE eszközeitől, mindezt erővel hajtják majd végre. Természetesen rengetegen tiltakoznak, már most azonnali fennakadásokat, szolgáltatáskieséseket említenek, továbbá pereket helyeznek kilátásba. A kínai nagykövetség is jelezte, nem ülnek majd tétlenül.

Portugália telekommunikációs hatósága pedig a cégekkel együtt dolgozva keres megoldást a Huawei kitiltására, a Huawei minden lehetséges jogi úton tiltakozik és fellép ez ellen.

Egy Kínával kapcsolatos amerikai kormányzati bizottság eközben találkozót kezdeményez egy félvezetőipari csoporttal, hogy kifejezze az amerikai kormány aggályait a Kína chipiparába folyó, amerikai befektetések kapcsán. Értelemszerűen szigorítások várhatóak.

Kína jelezte: ellenzi, hogy az USA diszkriminatív gyakorlatokkal lép fel a kínai cégekkel szemben.
https://itcafe.hu/hir/sok_huawei_meglepetes_usa_szankciok_fejlett_5g.html

Kínában minden külföldi cég tiltva van gyakorlatilag mindentől. Milyen alapon emelhetné fel a hangját a Párt bárki más ellen, aki senki mást, csak őket akarná kitiltani a fenébe?

Válasz

Hátsó kapukon keresztül az orosz hadsereghez is eljuthattak olyan felvételek, amelyeket kínai gyártmányú térfigyelő-rendszerek készítettek Ukrajnában – a digitális kémkedést többek között Kijev bombázásához is felhasználták. A kémkedés gyanújába keveredett kínai távközlési cégek több országban feketelistára kerültek, Magyarországon viszont több közbeszerzésben is felbukkantak, például a rendőrségnek és a Katasztrófavédelemnek is vettek tőlük eszközöket. Sőt, idén a Honvédség cége egy hadiipari üzembe is kínai térfigyelő kamerákat szerelt volna fel.

Az UnLawyers nevű oknyomozó csoport májusban a kínai gyártmányú térfigyelő kamerák jelentette kockázatokra hívta fel a figyelmet. Ukrajnában két kínai tech-vállalat, a Hikvision és a Dahua nevű cégek csaknem monopolhelyzetben van a biztonságtechnika területén. A háború előtt az ukrán állam „Biztonságos Városok” projektje során e két cégtől rendelt térfigyelő kamerákat szerelt fel országszerte. Az ukrán rendőrségnél szintén elterjedtek a két vállalat telekommunikációs eszközei.

Milliárdokat kaszál Oroszországban a Hikvision, amióta kitört a háború

A két vállalat nemcsak Ukrajnában piacvezető: a Hikvision és Dahua vitatott megítélése ellenére a világ két legnagyobb biztonságtechnikai vállalatának számít, 2022-ben a két cég összesen 15 milliárd dollár bevételt könyvelt el.

A UnLawyers szerint feltételezhető, hogy az orosz hírszerzés ismeri a kínai eszközök sebezhetőségeit, hiszen a cégek többek között az orosz fegyveres erőknek is beszállítanak. Ukrajna hivatalosan is „a háború nemzetközi szponzorainak” nyilvánította a Hikvisiont és a Dahua-t, mivel állításuk szerint olyan eszközöket szállítottak Oroszországnak, amelyeket katonai célokra (például felderítő drónok gyártására) használtak.

Az ukrán állami szankciós adatbázis szerint a Hikvision oroszországi leányvállalatának bevétele 42 százalékkal nőtt a 2022-es teljes körű háború kitörése óta, nettó nyeresége pedig 1526 százalékkal,

-- ennek köszönhetően megduplázták dolgozóik létszámát is. A Dahua nem volt ilyen sikeres: a Tadviser orosz üzleti portál cégprofilja szerint a Dahua helyi vállalatának bevétele 59 százalékot zuhant 2021-ről 2022-re.

Peking ugyanakkor láthatóan ügyel arra, hogy amennyire lehet, ne tűnjön az orosz háborús agresszió pártolójának. Ezt a politikát jól illusztrálja Kína részvétele az augusztus 6-7-i dzsiddai békekonferencián. Kevesebb figyelmet kapott, de legalább ennyire jelentős az is, hogy miután fény derült rá, hogy az orosz erők Ukrajnában kínai gyártmányú, átalakított civil drónokat vetettek be, a kínai kormány exportkorlátozásokat vezetett be több drónra és hozzájuk kapcsolódó egyéb műszerekre.
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/14/tobb-nyugati-orszag-betiltotta-ukrajna-szabadulna-toluk-magyarorszagon-tovabbra-is-nepszeruek-a-kockazatos-kinai-biztonsagi-rendszerek/

Válasz

A Deutsche Telekom az uniós figyelmeztetések ellenére kitart a Huawei mellett, csak akkor hajlandó eltávolítani a kínaiak berendezéseit 5G-infrastruktúrájából, ha a német kormány betiltja őket.

A Deutsche Telekom német távközlési cég vezetője, Timotheus Höttges az európai uniós figyelmeztetések ellenére kitart a Huawei kínai telekommunikációs vállalat 5G-berendezései mellett. Höttges a Német Iparszövetség által szervezett konferencián felszólalva jelezte, hogy szembeszáll az Európai Unióval. Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa az elmúlt hetekben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy csak kevés EU-tagország tiltotta ki a kommunikációs infrastruktúrájából a Kínából származó berendezéseket, amelyek véleménye szerint túl magas kockázatot jelentenek az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok biztonságára. Az Európai Bizottság a múlt héten felszólította az uniós tagállamokat és telekommunikációs vállalatokat, hogy ne használják a kínai Huawei és a ZTE berendezéseit saját 5G-s mobil távközlési hálózataikban.

A Deutsche Telekom az elmúlt időszakban rengeteg berendezést vásárolt a Huaweitől 5G-hálózata kiépítéséhez. A vállalat legutóbbi éves jelentése szerint kilencvenöt százalékos lefedettség mellett 24 ezer helyszínen több mint 80 ezer antennával rendelkezik. A telepített 5G-berendezések mintegy 59 százaléka a Huaweitől származik. A Barclays által végzett kutatás 1,1 milliárd euróra teszi a Huawei-eszközök lecserélésének költségét, de korábbi jelentések szerint sokkal magasabb is lehet ez az összeg.

Höttges aláhúzta: a Deutsche Telekom nem vásárol központi berendezéseket kínai gyártóktól, és hálózata irányításában a svéd Ericsson termékeit használja a Huawei helyett, valamint a Mavenir amerikai szoftvercég által kifejlesztett termékeket is tesztel. A vállalat és a német politikai döntéshozók szerint ezek a korlátozások elegendőek ahhoz, hogy megvédjék a német távközlési infrastruktúrát a kínai kémkedéstől és szabotázstól. Höttges szerint egy elsietett döntés más iparágakra is visszaüthet. Kína Németország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, és a német autók, illetve szerszámgépek hatalmas felvevőpiaca. A német külügyminisztérium áprilisi közleménye szerint a Kínával folytatott kereskedelem volumene közel 300 milliárd euróra nőtt 2022-ben.
https://m.sg.hu/cikk.php?cid=154325

Válasz

Elkezdődött: az USA egyik állama betiltotta a TikTokot

Montanában betiltották a TikTokot, és itt nem csak a kormányzati emberekről van szó, teljes a tiltás, az Apple és a Google alkalmazásboltjaira is kiterjed.

Greg Gianforte, Montana kormányzója aláírta a korábbi tervezetet, így a TikTok hivatalosan is be van tiltva ebben az amerikai államban. A működés tiltásától azt remélik, hogy megvédik a lakosokat a vélt kínai hírszerzőtevékenységtől. Ez az első amerikai állam, amely betiltja a TikTokot.

A tiltás mindenre és mindenkire kiterjed: a Google és az Apple alkalmazásboltjában sem lehet fent az app. Január 1-től érvényes a tilalom, de büntetést nem szabnak ki azokra a magánszemélyekre, akik mégis használják.

Várhatóan sok visszhangja lesz még a döntésnek, a TikTok korábban többször jelezte, törvényt sért az intézkedés, és megvédik a felhasználóik jogait.
https://itcafe.hu/hir/tiktok_betiltottak_usa_montana.html

Válasz

Drága hibát vétett a Seagate, amikor 7 millió HDD-t adott a Huawei-nek

Beleegyezett a Seagate, hogy 300 millió dolláros büntetést fizet az amerikai hatóságoknak, amiért több mint 1,1 milliárd dollár értékben adott el merevlemezt a Huawei-nek, megszegve az exportkorlátozásokat.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint 300 millió dollár kifizetésébe egyezett bele a Seagate, amiért az amerikai exportkorlátozások megszegéseként, több mint 1,1 milliárd dollárért adott el 2020 augusztusa és 2021 szeptembere között HDD-ket a Huawei-nek.

A Huawei-t sok más kínai cég mellett nemzetbiztonsági kockázatként kezeli az USA, számos feketelistára került rá a vállalat. A büntetés újabb lépcső azon akciók hosszú sorában, amelyekkel az USA meg akarja akadályozni, hogy modern technológiához jusson Kína. Attól tart az USA, hogy ez fenyegetné a biztonságukat, továbbá katonai, emberi jogi visszaélésekhez lenne felhasználható.

A Seagate egyébként a Huawei egyetlen HDD-beszállítója lett a tiltások után, 7,4 millió HDD-t leszállítva. A WD és a Toshiba azonnal leállították a szállításokat, amikor a tiltást bejelentették. A mostani büntetés ennek következménye.

A Seagate állítólag azt hitte, hogy a külföldön gyártott meghajtóira nem érvényesek a korlátozások, mivel nem amerikai eszközök közvetlen termékei. Úgy hitték, mindenben együttműködnek. Az USA szerint rosszul értelmezték a törvényeket, és nem vették figyelembe a teljes gyártási eljárást és a teszteléshez használt eszközöket.
https://itcafe.hu/hir/seagate_huawei_300_millio_dollaros_hiba.html

Válasz

Erős fenyegetést kapott a TikTok az amerikaiaktól
A kínai tulajdonosoktól való leválásra kényszerítené az amerikai kormány a TikTokot, máskülönben kilátásba kerül az alkalmazás teljeskörű betiltása az Egyesült Államokban.

A TikTok szóvivője szerint a Biden-adminisztráció azzal a követeléssel állt elő, hogy a kínai tulajdonosok adják el részesedéseiket a népszerű szolgáltatásban, máskülönben a videós app betiltását fogják mérlegelni az Egyesült Államokban. Egyelőre nem tudni, hogy a szövetségi tisztviselők rendeltek-e konkrét határidőt a potenciális új tulajdonosok megtalálására. Mindenesetre az ultimátum a nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozó Fehér Ház eddigi legmarkánsabb ellentámadása, és az első alkalom, amikor az USA betiltással fenyegetőzik Biden kormányzata alatt.

A kínai fél természetesen csalódottságát fejezte ki a lépéssel kapcsolatban, hozzátéve, hogy a nemzetbiztonsági aggodalmak problémája így sem oldódna meg, a tulajdonosváltás nem jelentene új, vagy hatékonyabb korlátozásokat adatkezelés terén. A legjobb megoldásnak azt találná, ha egy adatkezelés terén átláthatóbb rendszert sikerülne kialakítani független felek bevonásával. A menedzsment közleménye szerint a TikTok részvényeinek 60 százaléka globális befektetőknél, 20 százaléka alkalmazottaknál, további 20 százaléka pedig az alapítóknál van.
https://www.hwsw.hu/hirek/65900/usa-bytedance-tiktok-eladas-fenyegetes.html

Előzmény

Válasz

Az Európai Bizottság megtiltotta a TikTok használatát munkatársai számára

A vállalati eszközökön. A döntést kiberbiztonsági kockázatok alapozták meg.

Az Európai Bizottság

-- az intézmény informatikai biztonságának javítása érdekében megtiltja munkatársai számára a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok alkalmazás használatát a vállalati eszközökön és a mobileszköz-szolgáltatásába bevont személyes eszközökön egyaránt

– tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.

A tájékoztatás szerint az intézkedés célja az Európai Bizottság birtokában lévő adatok és információk védelme, valamint az, hogy megóvják az intézményt a kiberbiztonsági fenyegetésektől és az olyan tevékenységektől, amelyek a testület elleni kibertámadásokhoz vezethetnek.

Az alkalmazás használatának felfüggesztése olyan belső vállalati döntés, amely szigorúan a mobilszolgáltatásra használt eszközök használatára korlátozódik – közölték.

Ennek értelmében az Európai Bizottság munkatársai a továbbiakban nem használhatják a kínai tulajdonú videómegosztó alkalmazást egyetlen olyan eszközökön sem – beleértve a mobiltelefonokat is –, amelyekre hivatalos alkalmazások vannak telepítve. Az alkalmazottaknak a lehető leghamarabb – a jelenlegi információk szerint legkésőbb március 15-ig – el kell távolítaniuk az alkalmazást az eszközökről.

Az egyéb közösségimédia-platformok biztonsági fejleményeit is folyamatosan felül fogják vizsgálni – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/az-europai-bizottsag-megtiltotta-a-tiktok-hasznalatat-munkatarsai-szamara-256564

Válasz

A Nikkei forrásai szerint a Dell azt tervezi, hogy 2024-ben már egyetlen Kínában gyártott chipet sem használ, és már most közölte a beszállítókkal, hogy csökkentsék minden olyan alkatrész felhasználását a Dell termékekben, amely Kínában készült. Az intézkedésre állítólag az USA és Kína közötti feszültség miatt került sor.

A döntésnek hosszas előzménye van a két ország között, az USA még decemberben tette feketelistára a YMTC kínai chipgyártót és 21 másik nagy céget is, októberben pedig újabb exportkorlátozások révén vágták el Kínát bizonyos chipektől.

A Nikkei-jelentés szerint már a HP is arról faggatja a beszállítóit, hogyan lenne megoldható a gyártás és összeszerelés átköltöztetése Kínából.

A Dell állítólag minden beszállítót és összeszerelőt kapacitásnövelésre kér Kínán kívül, többek között Vietnámban is. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy folyamatosan kutatják az ellátási lánc diverzifikációjának lehetőséget világszinten, hiszen ez előnyös az üzletük és ügyfeleik számára is.
https://itcafe.hu/hir/dell_megszabadul_kinai_chipektol_alkatreszektol.html

Válasz

Kibővített, azonnal hatályba lépő exporttilalmi korlátozásokat vezetett be múlt pénteken az Amerikai Egyesült Államok Kínával szemben, melyek eddig soha nem látott mértékben korlátozzák a kínai technológiai ipar, illetve félvezetőipar felzárkózási képességét.

Az új szabályozás így elsőként alapesetben megtiltja mindennemű, amerikai technológiát tartalmazó félvezetőiparban használt, a gyártási folyamatot bármilyen módon támogató berendezés, gyártósor exportját Kínába, abban az esetben is, ha maga a berendezés egyébként nem amerikai cég (hanem például a holland ASML) terméke.

Fontos változás, hogy míg az intézkedés eddig csak néhány kínai gyártót (például a legnagyobb kínai félvezetőgyártót, a Semiconductor Manufacturing International Corporationt, azaz az SMIC-t) érintette, addig mostantól általánosan vonatkozik minden, az Egyesült Államok tiltólistáján (Entity List) szereplő, kínai tulajdonú vállalatra. Az érintett amerikai és külföldi cégek - akárcsak korábban - kérésre, egyedi elbírálás alapján ideiglenes felmentést kaphatnak az exportkorlátozási intézkedés alól.

Az ominózus Entity Listre ráadásul könnyen újabb kínai technológiai cégek is felkerülhetnek, az illetékes amerikai hivatal pénteken 31 újabb vállalattal bővítette ugyanis azoknak a cégeknek a körét, melyeknél az amerikai fél a helyszínen nem tud(ott) meggyőződni az amerikai technológia használatához elengedhetetlen körülmények fennállásáról, így ezek a gyártók további intézkedés hiányában 60 nap múlva automatikusan a tiltólistára kerülnek.

-- Szintén új eleme a szabályozásnak, hogy általános exporttilalom lép életbe a legtöbb olyan külföldi és amerikai komponensre, melyeket kínai szuperszámítógépekbe szánnak

- ez utóbbi szabályozási elem egyben a nagy amerikai chipgyártók, így elsősorban az Nvidia és az AMD számára komoly exportkiesést eredményezhet, miután Kína a cégek termékeinek egyik legmeghatározóbb felvevőpiacának számított.

Az amerikai bejelentést követően a kínai diplomácia azonnal elítélte az újabb exportkorlátozásokat, melyek a kommunista ország szerint minden nemzetközi kereskedelmi gyakorlattal ellentétesek és kizárólag az amerikai technológiai hegemónia erősítését szolgálják. Kína ezzel együtt egyelőre nem jelentett be semmilyen konkrét válaszlépést az új exporttilalmi korlátozások bevezetésére.
https://www.hwsw.hu/hirek/65253/usa-kina-egyesult-allamok-kereskedelmi-miniszterium-exportkorlatozas-chipgyartas-felvezetogyartas-entity-list.html

Válasz

Kegyvesztetté vált a Huawei az HBO Maxnál

Teljesen beszünteti a Huawei készülékek támogatását a világ egyik legnagyobb online videostreaming-platformja, a Magyarországon különösen népszerű HBO Max.

Nem támogatott státuszba kerültek a Huawei mobilkészülékei és tabletjei az HBO Maxnál, így a jövőben a kínai gyártó készülékeinek tulajdonosai nem tudják majd sem letölteni, sem frissíteni a tartalmak lejátszásához szükséges applikációt. A világ egyik legnépszerűbb előfizetéses online videostreaming-platformja tegnap e-mailben tájékoztatta az érintett felhasználókat a változásokról, melyeket az HBO Max magyarországi sajtókapcsolata is megerősített a HWSW számára.

A tájékoztató nem terjed ki néhány lényeges részletre, így például arra, hogy a támogatás pontosan mikortól szűnt vagy szűnik meg, illetve mely Huawei készülékek érintettek, a személyre szabott szöveg mindössze az alábbiakat közli:

-- Az HBO Max app a továbbiakban nem lesz elérhető a Huawei telefonokon és táblagépeken. Ez azt jelenti, hogy nem lehet frissíteni vagy újrainstallálni az HBO Maxot ezeken az eszközökön.

A szolgáltató emellett a levélben a támogatott készülékeket felsoroló weboldalára irányítja a felhasználókat, ahol az androidos készülékekre vonatkozó panelnél azt közli, hogy a Huawei okostelefonok és tabletek már nem támogatottak.

A fentiekből nem egyértelmű, hogy az a felhasználó, aki korábban már telepítette az applikációt, a jövőben le tud-e játszani bármilyen tartalmat meglévő Huawei készülékén a régebbi verzióval, vagy mindennemű lejátszási lehetőség megszűnik az érintett modelleken.

Mivel az HBO Max a Huawei saját mobilos ökoszisztémájában (HMS) soha nem volt hivatalosan támogatott, ezért a változás egyértelműen azokat a készülékeket érinti, melyek teljes Google Play Services licenccel rendelkeznek, vagyis jellemzően a 2019-ben, vagy azelőtt gyártott típusokat, Android-verziótól függetlenül.

A döntés technológiai hátterében ezért feltételezhetően az áll, hogy a Huawei nem kapta meg a platform által használt DRM-megoldás (Widevine DRM) egy későbbi verziójának licencét, mely lehetővé tenné a védett tartalmak lejátszását ezeken az eszközökön.

Tekintve, hogy ezt a DRM-megoldást az iparágban kiterjedten használják más streamingszolgáltatók is, ezért - amennyiben valóban a DRM-licencelés áll a háttérben - várható, hogy az HBO Maxon kívül a jövőben más platform is visszavonja a támogatást a Huawei készülékektől.
https://www.hwsw.hu/hirek/65152/hbo-max-huawei-drm-applikacio-hms-google-play.html

Válasz

Magyarországon kritikus infrastruktúrának számít az energiaszolgáltatás, a közlekedés, az ivóvízellátás, az egészségügyi, a pénzügyi szolgáltatások, valamint a digitális infrastruktúra. A kritikus infrastruktúra működésében bekövetkező zavarok nemcsak komoly gazdasági károkat okozhatnak, de akár emberi életeket is veszélyeztethetnek. Ráadásul e rendszerek működtetésében egyre inkább nélkülözhetetlenek a kommunikációs és számítógépes hálózatok, tehát a kritikus digitális infrastruktúra biztonsága is kiemelten fontos. Ezért vizsgálta egy nemrégiben publikált kutatás Kína szerepét Magyarország kritikus infrastruktúrájában (a tanulmányt a Central and Eastern European Center for Asian Studies jelentette meg, a szerző Lendvai Tünde és Tóth András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója).
https://www.ceecas.org/_files/ugd/72d38a_346d1252533a42208953382eaebfd669.pdf

Azt a szerzők is elismerik, hogy csak korlátozottan tudták vizsgálni a kitettség mértékét. Az egészségügyben például az adatok jelentős része érzékenynek számít, így ott nem is mérhető, a Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos szerződéseket pedig – Kína kérésére – a magyar kormány tíz évre titkosította. Az elemzésnél ezért elsősorban nyilvánosan elérhető információkra és szakértői interjúkra támaszkodtak.
https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-kina-huawei-kockazat-hacker/32035693.html

Válasz

Soha nem látott vizsgálattal fenyegetik a Kína felé kacsingató Apple-t

Az iPhone gyártója úgy nyomná le a NAND flash memóriák árát, hogy enyhíti a dél-koreai szállítóktól való függőségét.

A YMTC-nek a kínai állam is meghatározó tulajdonosa és bőkezű támogatója, amerikai szenátorok egy csoportja pedig júliusban a cég feketelistázását kezdeményezte a Huaweihez irányuló szállításai miatt.
https://bitport.hu/soha-nem-latott-vizsgalattal-fenyegetik-a-kina-fele-kacsingato-apple-t

Arról, hogy az Egyesült Államok legújabban már minden kínai gyárat elvágna a memóriacsipek gyártásához szükséges amerikai technológiától, itt írtunk részletesebben.
https://bitport.hu/memoriablokadot-fontolgat-az-usa-a-kinai-felvezetoipar-fekezesere.html

Válasz

A Huawei Ads akkreditált hirdetési platform lett Európában

A keretrendszerhez való csatlakozás jelentős lépés a Huawei Ads számára, mert ezáltal az európai hirdetési ökoszisztéma részéve válhat. Ez számos előnnyel jár, a többi között lehetővé teszi a hirdetők számára, hogy személyre szabott ajánlatokat tegyenek a Huawei saját médiumain, például a HUAWEI Böngészőn és a gyártó saját asszisztens szolgáltatásán, az Assistant TODAY-en keresztül. A megfeleléssel továbbá a hirdetőknek lehetőségük lesz bevételeik növelésére, valamint a felhasználói adatok is magas szinten védetté válnak – derül ki az IAB közleményéből.

A hozzájárulás-kezelési platformokat (CMP) a vállalatok arra használják, hogy dokumentálják és kezeljék a felhasználók beleegyezését, mielőtt olyan online forrásokból gyűjtenek, osztanak meg vagy értékesítenek felhasználói adatokat – mint például cookie-k, beágyazott videókat és egyéb nyomkövetési technológiákat használó webhelyek és alkalmazások. Az IAB jóváhagyásával a Huawei Ads az első olyan kínai hirdetési platform lett, amely képes CMP-szolgáltatásokat nyújtani a Kínán kívüli piacokon.
https://media1.hu/2022/06/10/a-huawei-ads-akkreditalt-hirdetesi-platform-lett-europaban/

Válasz

Drága mulatság a Huawei eszközök cseréje az USA-ban

Jelentős költségekkel jár a kisebb amerikai távközlési szolgáltatók számára a kínai Huawei Technologies mobilhálózati berendezéseinek lecserélése - az erre előirányzott támogatási keretnek csaknem a háromszorosába.

A kormányzat előzetes elképzeléseihez képest jóval többe kerülhet az amerikai adófizetőknek a kínai Huawei Technologies és a ZTE Technology mobilhálózati berendezéseinek eltávolítása, lecserélése a kisebb helyi szolgáltatók hálózatában. A helyi hírközlésszabályozó szerv, a Szövetségi Kommunikációs Bizottsághoz (angol rövidítése alapján FCC) tömegével érkeznek a támogatási kérelmek, melyek az eredetileg előirányzott keretösszeget már többszörösen kimerítették.

Jessica Rosenworcel, az FCC elnöke múlt hét végén Twitteren közölte, hogy a támogatási program bejelentését követően eddig 181 kérelem érkezett be a kisebb, jellemzően kis régiós szolgáltatók részéről, összesen mintegy 5,6 milliárd dollár értékben.
https://www.hwsw.hu/hirek/64289/huawei-mobilhalozat-fcc-tamogatas-csere.html

Válasz

Bezárta az utolsó kiskaput is a kínai technológiai multik előtt Joe Biden, aki tegnap aláírta azt a törvényhozás által elsöprő többséggel jóváhagyott törvényt, mely megtiltja, hogy az illetékes amerikai hatóság bármilyen, az ország számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentő gyártó által készített berendezés használatát vásárlását engedélyezze - akár privát pénzből.
https://www.hwsw.hu/hirek/63994/huawei-zte-hikvision-dahua-fcc-joe-biden.html

-----

A Bloomberg jelentése szerint a Huawei az amerikai korlátozások miatt már egyre nehezebben tud processzorokhoz jutni az Inteltől, emiatt pedig előrehaladott megbeszéléseket folytat a szerverdivíziójának az eladásáról.
https://itcafe.hu/hir/huawei_szerverdivizio_eladas.html

Válasz

Harmony OS | Huawei új fejlesztése
Mobilaréna videó:
https://youtu.be/O74Uo91t2lE
Tech2 Laci videó:
https://youtu.be/M_FdX6388Lk
-- Varsó

Válasz

Visszatért a Honor, új telefont és fejhallgatót is bemutattak

Több mint fél éve derült ki, hogy a Huawei megválik a Honor almárkájától, akik aztán önállóan folytatták. Azóta nagy volt a csend a vállalat körül, most azonban Sanghajban bemutatták a Honor 50-szériát, ami Magyarországon is elérhető lesz. Maradt a Magic UI, maradt a fiatalos célcsoport, és persze érkezett egy rakás újítás.

Videózás mindenek felett

Az elmúlt időszakban csúcsra pörgött a mobilos videózás, nemcsak a munkához vagy a tanuláshoz, sőt a kapcsolattartáshoz volt elengedhetetlen, de nagyon sokan elkezdtek vlogolni is, erre reagált a specifikációkkal a Honor. Például azzal, hogy a Honor 50 Pro duál előlapi kamerát kapott. A 12 MP-es videokamera 100-fokos, széles látószögű felvételeket kínál, portrékészítésre tervezve, a másik, 32 MP-es kamera pedig a részletgazdag felvételeket garantálja. Az AI Wide-Angle Smart Switching és Super Night módok az előlapi kamerán is működnek.
Sőt van hatlencsés mód is, amikor a telefonon fellelhető összes kamera egyszerre működik.

Azaz lehet kombinálni a felvételeket, és miközben beauty módban videót készít, csinálhat széles látószögű felvételt vagy fotót is. Ha valaki nem a szelfi módra, hanem a hagyományos kamerázásra és fotózásra menne rá, az örülni fog a hátsó négykamerás rendszernek, ami áll egy 108 MP-es főkamerából, egy 8 MP-es széles látószögű, egy 2 MP-es, makró készítésére alkalmas és egy 2 MP-es mélységérzékelő kamerából.

https://langolo.hu/visszatert-a-honor-uj-telefont-es-fejhallgatot-is-bemutattak/

Válasz

FTTH-hálózatok gyors kiépítésében segítene a Huawei | 2021. május 13.

Magyarországon is bemutatta a modern vezetékes és vezeték nélküli technológiákat ötvöző AirPON rendszerét a Huawei Technologies.

A távközlési világnap keretén belül Magyarországon is bemutatta éles üzemben a tavaly bevezetett AirPON márkanevű, vezetékes és vezeték nélküli technológiákat ötvöző megoldását a kínai Huawei Technologies. A cég megoldása a telekommunikációs szolgáltatókat segíti abban, hogy egy adott kábelvégpontból vezeték nélküli technológiával juttassák el az internetet az otthonokba, középületekbe és ipari épületekbe – a vállalat állítása szerint akár harmadára csökkentve a hálózat kiépítésének idejét.

A vezetékes hálózatok építése a szakmán belül deklaráltan pénz és időigényes folyamat, a helyszíni erőforrások hiánya miatt a távközlési szolgáltatók számos kihívással néznek szembe. Az egyik ilyen a távolság áthidalása, azaz, hogy a szolgáltató az optikai végződéstől (OLT, vagy Optical Line Terminal) eljuttassa az internetet az akár 10–20 km-re található a végfelhasználókhoz.

Az építkezés átfutási idejét nagyban meghatározhatja az optikai kábelek telepítési engedélyének beszerzése akár, mely 6-10 hónapig, a kiépítés pedig akár egy évig is eltarthat. Az AirPON, és a hasonló megoldások elsősorban városi, társasházi, illetve ipari (irodai, üzemi) környezetben alkalmazhatók.

A három fő komponensből (OptiXaccess kültéri blade OLT, Digital Quick ODN, OptiXstar eAI ONT-ok) felépülő Huawei AirPON megoldásának egyik lényeges tulajdonsága, hogy a már meglévő vezetékes rendszer végpontját használja, majd onnan topológiától függően 5G-n vagy mikrohullámon – vezetékek és kábelek nélkül továbbítja az internetet, ezért kevesebb alkatrész és anyag szükséges a telepítéshez.

A rendszer telepítéshez nincs szükség fix kültéri vagy beltéri dobozra, az egység akár a falra vagy a tetőn lévő antennákra, póznákra is felszerelhető. A kínai cég megoldása összesen 1024 végpontot tud kiszolgálni (16 optikai porttal, mely 64 felé osztódik), akár szimmetrikus 10 Gbps sávszélességű kapcsolattal.

Az AirPON-t a tavalyi Broadband World Forum alkalmával mutatta be a Huawei Technologies, a rendszert a tervek szerint idén éles hálózatokban is használják majd Magyarországon.

https://www.hwsw.hu/hirek/63262/ftth-fiber-olt-ont-huawei-5g-mikrohullam-fwa.html

Válasz

A használt berendezések felvásárlásával kerülgeti az USA korlátozásait Kína | 2021-03-05

Szeptember végén írtunk arról, hogy az USA Kína saját chipgyártóját is elszakítja a kínai cégektől, és ez a tervezet ténylegesen életbe is lépet. Ennek lassan megfigyelhető hatásai vannak a piacra, ugyanis a Nikkei Asia friss riportja szerint a használt, chipgyártáshoz való berendezések ára növekedésnek indult, mivel Kína ezek felvásárlásával próbálja a szankciókat kikerülni.

A japán chipgyártók által leselejtezett berendezések árán ez a változás meg is látszik. A szóban forgó piac kereskedői szerint a használt eszközök átlagosan akár 20%-kal is drágábbak lehetnek az előző évhez viszonyítva, de a fontosabb berendezések, például a litográfiai eszközök esetében az áremelkedés háromszoros szintet is elérhet. Egy Mitsubishi UFJ Lease & Finance-nál dolgozó forrás szerint a megvásárolt berendezése 90%-a Kínában köt ki. Sőt, a Nikkei Asia egy forrásától azt is megtudta, hogy a kínai chipgyártók akkor is megvásárolják az elérhető berendezéseke, ha azokat nem feltétlenül használják fel.

Kína egyébként nemcsak a japán piacon aktivizálta magát, a Bloomberg korábbi riportja szerint más országok, köztük Dél-Korea és Tajvan használt piaca is célpont, és a legutóbbi adatok szerint már majdnem 32 milliárd dollárnyi értékű berendezést vásároltak fel.

Az új berendezések tekintetében sincs kiemelkedően nagy hatalma az USA-nak, ugyanis a kínai SMIC az idei év végéig meghosszabbította az ASML-lel, eredetileg 2018-ban kötött, 2020-as esztendővégéig tartó megállapodását. Ez még DUV litográfiát alkalmazó berendezésekre vonatkozik, és 1,2 milliárd dollárt korábban már kifizetett az SMIC az üzlet kapcsán.

Nemrég az NSCAI (U.S. National Security Commission on Artificial Intelligence) azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy működjenek együtt Hollandiával és Japánnal is, amelynek keretében az említett két ország is speciális export licenchez köthetné a kínai igények kiszolgálását a chipgyártás szempontjából elengedhetetlenül fontos berendezések kapcsán.

https://itcafe.hu/hir/a_hasznalt_berendezesek_felvasarlasaval_kerulgeti.html

Válasz

Személyesen lobbizott a Huawei érdekében az Ericsson-vezér | 2021. január 6.

Helyi tudósítások szerint személyes befolyását is igyekezett latba vetni az Ericsson első embere annak érdekében, hogy a cég kínai riválisait, a Huawei-t és a ZTE-t ne tiltsák ki a svéd 5G-s hálózatokból.

Helyi tudósítások szerint igyekezett minden tőle telhetőt megtenni Börje Ekholm, az Ericsson vezérigazgatója annak érdekében, hogy a svéd hírközlési hatóságra, a PTS-re valamilyen formában nyomást gyakoroljon a helyi kormányzat azért, hogy a nagy kínai versenytársak a jövőben is tényezők maradhassanak az ország telekommunikációs hálózataiban.

A Dagens Nyheter cikke szerint Ekholm több SMS-t is küldött a svéd külgazdasági miniszternek, Annal Hallbergnek, melyben kifejtette, cége és ő személyesen is ellenzi a PTS által tavaly év végén elkészített 5G-s spektrumaukció kiírási feltételeinek azt a passzusát, mely szerint nem indulhat el az eljáráson olyan szolgáltató, mely a Huawei vagy a ZTE berendezéseire építené az 5G-s hálózatait, illetve a nyerteseknek a meglévő kínai infrastruktúra-elemeket legkésőbb 2025-ig el kellene távolítaniuk a hálózatukból.

Az üzenetváltások egy pontján állítólag annak a lehetősége is előkerült, hogy az Ericsson otthagyja a hazai piacát, amennyiben a kínaiakat diszkrimináló intézkedések a továbbiakban is érvényben maradnak. Az elsőre kissé abszurdnak tűnő fenyegetés annak fényében érthető, hogy a cég számára ez még mindig a kisebbik rossz lenne ahhoz képest, ha a kínai kormányzat válaszlépésként az Ericssonnal kapcsolatban hozna hasonló szankciókat. Kínából származik ugyanis jelenleg az Ericsson árbevételének mintegy 8%-a, Svédország pedig geográfiai szempontból nagyjából Peking felének felel meg, vagyis a kínai jelenlét lényegesen több üzleti lehetőséggel kecsegtet a vállalat számára.

Ekholm november közepén egy interjúban már nyilvánosan bírálta a PTS kiírási feltételeit - melyet a Huawei bíróság elé citált -, ugyanakkor mindeddig nem fordult nyíltan a kormányzathoz a cég annak érdekében, hogy a hírközlésszabályozásra próbáljon valahogy hatni a politika. Ez egyébként az uniós jogrend alapján távolról sem olyan triviális, az EU-ban ugyanis a PTS-hez hasonló szakhatóságok teljes politikai autonómiát élveznek.

https://www.hwsw.hu/hirek/62743/ericsson-huawei-lobbi-5g-svedorszag-pts.html

Válasz

A magyaroknak a közösségi alkalmazások után a zenei appok a legfontosabbak a telefonjukon

A Huawei arra volt kíváncsi, hogy milyen alkalmazások a legnépszerűbbek a magyarok körében. Erre valószínűleg azért is volt nagy szüksége, mert a céget érintő szabályozások miatt az új készülékeik ugye nem használhatják a Google-alkalmazásokat, beleértve a Google Play szolgáltatást, ezért iszonyatos lendülettel fejlesztik a saját HMS rendszerüket, hogy a legnépszerűbb alkalmazások a Huawei-felhasználóinak is elérhetőek legyenek.

Összesen 4000 főt kérdeztek meg a mobil és alkalmazáshasználati szokásaikról, és a közleményük alapján a következő eredményekre jutottak:

-- Átlagosan 30 alkalmazást használ egy felhasználó, a budapestiek többet mint a vidékiek.
-- A legnépszerűbbek a közösségimédia-appokat (18,3 százalék), a zene (17,6 százalék ) és a játék- és szórakoztató alkalmazások (11,5 százalék), amikre a válaszadók szerint mindenképpen szüksége van a telefonján.
-- A 18–24 éves generáció jellemzően alkalmazásokat tölt le és sokkal kisebb arányban használ weboldalakat (29,73 százalék), mint a többi korosztály (40,16 százalék).
-- Vidéken az átlaghoz képest sokkal népszerűbb a TikTok (13,9 százalék vs 8,5 százalék)
-- A pénzügyi appok népszerűbbek a férfiak körében, igaz nem olyan kiugróan magas az eltérés (13,6 százalék vs 11,6 százalék)
-- A nők többsége inkább a böngészésben hisz, applikáció helyett a weboldalakon nézik a tartalmakat, gyakran a közösségi oldalakat is inkább így nézik meg. Az online vásárlási appok a nőknél valamelyest népszerűbbek.
-- A magyar felhasználók körében leggyakrabban használt alkalmazás sorban a
-- Facebook – 73,50 százalék, a Messenger – 46,95 százalék és az Instagram – 38.06 százalék; míg összességében a legkevésbé fontos alkalmazáskategóriába az életmóddal (3,1 százalék), az utazással (5,1 százalék) és az élelmiszer-szállítással (5,2 százalék) kapcsolatos appok tartoznak.
-- A megkérdezettek szerint a Facebook minden korosztálynak jó, a Messenger, Instagram, Youtube, TikTok vagy Spotify a “fiatalos” kategóriába került, míg a Viber az időseknek való alkalmazások kategóriába.

https://langolo.hu/legnepszerubb-appok-magyarorszagon/

Válasz

Itt a rendszer, amellyel a Huawei leváltaná az Androidot: videón a HarmonyOS
tech | 2020. december. 18.

A Huawei nemrég elérhetővé tette saját operációs rendszere, a HarmonyOS 2.0-ás bétáját, amelyet így már többen is tesztelnek. Egy felhasználó videót készített róla, milyen a szoftver okostelefonon.

A MasterPC Plus nevű YouTube-felhasználó töltötte fel csatornájára azt a videót, amelyen a Huawei által fejlesztett HarmonyOS látható működés közben:
https://www.youtube.com/watch?v=_7y8jxV-CWM

A HarmonyOS mobilos változata ma már a 2.0-ás bétaváltozatnál jár, és ugyanez a kiadás látható a fentebb említett videón is. A rendszert egyelőre azonban csak a fejlesztők tesztelik, a hivatalos megjelenés még odébb van. Ugyanakkor már léteznek olyan készülékek (például okostelevíziók), melyeken alapértelmezetten ez az oprendszer fut.

A videó alapján a rendszer alig különbözik az Androidtól. Az alkalmazásválasztóban pedig, az iOS-hez és egyes androidos felületekhez hasonlóan, kártyaszerű elrendezésben jelennek meg az appok.

A HarmonyOS széles körű megjelenésére állítólag már nem kell sokat várni. Azt, hogy mely telefonokon lesz először használható, itt nézheti meg:
https://hvg.hu/tudomany/20201113_huawei_harmonyos_operacios_rendszer_honor

https://m.hvg.hu/tudomany/20201218_android_harmony_os_20_huawei_operacios_rendszer_okostelefon

Válasz

2020. november 17.
Eladta Honor üzletágát a Huawei

Eladta a Honor okostelefon üzletágát a Huawei kínai telekommunikációs óriáscég, hogy ezáltal kivonva a Honort az anyacégre vonatkozó amerikai szankciók hatálya alól, biztosítsa a márka túlélését - adta hírül a vállalat mai közleményében.

A Honort a Shenzhen Zhixin New Information Technology nevű, a Huawei székhelyének otthont adó Sencsen város kormányzatának tulajdonában álló vállalat viszonteladókkal közösen alakított konzorciuma vásárolta meg. Az adásvétel lezárultát követően a Huawei nem rendelkezik majd az új Honor cég egyetlen részvényével sem, és nem fog részt venni az üzlet további működtetésében, illetve a cég döntéshozásában.

"A Huawei fogyasztói ágazatára az elmúlt időszakban rendkívüli nyomás nehezedett" - fogalmaznak, a problémát a "mobiltelefonok üzletágában szükséges technikai elemek tartós elérhetetlenségének" tulajdonítva. Az Egyesült Államok májusban tovább szigorította a Huawei-jel szembeni korlátozásokat, ellehetetlenítve a kínai vállalat számára az amerikai szoftverek és technológiák beszerzését. A Huawei szerint az eladás segíteni fog a Honor viszonteladóinak és beszállítóinak abban, hogy "túljussanak ezen a nehéz időszakon".

A 2013-ban alapított Honor az eladások tekintetében mára a világ egyik legnagyobb mobiltelefon márkájává nőtte ki magát, évente mintegy 70 millió készüléket értékesítve. Az Honor üzletág az elmúlt öt év során több mint 10 milliárd dollárnyi bevételt termelt a Huawei számára. Az eladásra vonatkozóan azonban nem közöltek pénzügyi részleteket.

Washington nemzetbiztonsági okokra hivatkozva léptetett életbe egyre több szankciót a Huawei-jel szemben tavaly óta, a kínai céget ugyanis azzal vádolja, hogy hozzásegíti a kínai államot a kémkedéshez. A Huawei tagadja az amerikai vádakat. A szankciók azonban súlyos csapást jelentettek a vállalat számára, hiszen például a Google szolgáltatásainak használatától elesve a Kínán kívüli vásárlók körében jelentősen csökkent a Huawei okostelefonok népszerűsége. A vállalat a korlátozások bevezetése óta ugyan azon fáradozik, hogy kiváltsa a készülékei gyártásához használt amerikai termékeket, ám a problémák súlyosságára utal, hogy Richard Yu, a vállalat fogyasztói ágazatának elnöke augusztusban közölte: hamarosan kifogynak az okostelefonok gyártásához használt csipekből.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/143378/eladta-honor-uzletagat-a-huawei

Válasz

2020. október 20.
Fejlesztőközpontot hozott létre Magyarországon a Huawei

Egy kutatás-fejlesztési központtal bővíti tovább magyarországi beruházásait a Huawei - jelentették be a vállalat 15 éves magyarországi és 20 éves európai jelenlétének évfordulóján rendezett ünnepségen.

Az új K+F központ fókuszában a mesterséges intelligencia, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagyméretű elosztórendszerek állnak. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, a Huawei az első kínai vállalat, amellyel Magyarország stratégiai megállapodást kötött hét évvel ezelőtt, a beruházásokban eddig is aktív Huawei infrastruktúrájára pedig nagymértékben támaszkodnak a magyar telekommunikációs piac szereplői.

A Huawei Technologies, a világ egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítója 2005 óta 1,5 milliárd dollárt fektetett be Magyarországon, amellyel a második legnagyobb kínai befektető hazánkban. A magyar lakosság 80 százaléka használja a cég távközlési eszközeit napi kommunikációja során. 2009-ben telepített először összeszerelést Magyaroszágra, majd 2013-ban megnyitotta kapuit a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátó központja, az Europe Supply Center. A központ több mint 50 országba gyárt és szállít Magyarországról távközlési berendezéseket, szervereket, adattárolókat és az Európai Unióban épülő, 5G-s, azaz a legújabb mobilgenerációs hálózatokhoz szükséges eszközöket. A cég közel 2400 embernek biztosít megélhetést.

„A Huawei az elmúlt tizenöt évben stratégiai szempontból kiemelt helyszínként tekintett Magyarországra, amely kiegyensúlyozott és nyitott üzleti környezetet biztosít cégünk számára. – mondta Cai Lingyu, a vállalat magyarországi ügyvezető igazgatója. Az ügyvezető igazgató hozzátette, a vállalat elkötelezett Magyarország mellett, és a jövőben is bővíteni tervezi tevékenységét többek között az egyetemi együttműködések, illetve a felnőttképzés területén. A vállalat budapesti fejlesztőközpontjáról először 2018-ban Orbán Viktor miniszterelnök és a Huawei korábbi elnöke, Guo Ping találkozóján esett szó. A Huawei Technologies globálisan tavaly teljes bevételének közel 20 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, amivel a világ öt legtöbbet K+F-be fektető cégeinek egyike lett.

„Magyarország arra koncentrál, hogy minél több innovatív technológiánkon alapuló beruházást hozzon hazánkba, amihez jól illeszkedik a Huawei stratégiája, hiszen a vállalat már a harmadik kapacitásbővítést lépi meg hazánkban” – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, hogy a Huawei új budapesti K+F beruházása lehetőséget ad legalább 100 magyar mérnöknek arra, hogy a legfejlettebb technológiákkal dolgozzon. A miniszter kiemelte, hogy a Huawei volt az első kínai vállalat, amellyel a magyar kormány stratégiai megállapodást kötött 2013-ban, a Magyarországon működő telekommunikációs vállalatok pedig nagymértékben támaszkodnak a Huawei infrastruktúrájára, így a Vodafone 5G, és a Magyar Telekom földi hálózatainak nagy része a Huawei eszközeivel épült ki.

A Huawei Technologies a második legnagyobb kínai befektető Magyarországon, árbevétele 2019-ban 77 milliárd forint volt. A vállalat tevékenységével összefüggésben az elmúlt öt évben 83,4 milliárd Forint (277 millió dollár) adóforinttal gyarapodott a költségvetés, s a Huawei gazdasági hatása az európai országok között – az Oxford Economics gazdaságkutató egyik tanulmánya szerint – Magyarországon a legnagyobb, a GDP 0,39%-ára tehető. 2005 óta összesen 1,5 milliárd dollárt fektettek be Magyarországon. A vállalat több mint 600 magyar partnerrel áll kapcsolatban és olyan stratégiai jelentőségű fejlesztésekben vállal szerepet, mint a Szupergyors Internet Program vagy az 5G hálózatépítés.

A rendezvényen vállalat mobil kiállítása, az „5G, új értéket hozunk létre” is bemutatkozott. A hatalmas kamion belsejében kialakított interaktív kiállítótérben szakértők mutatták be az 5G számos alkalmazási területét: a virtuális valóságtól kezdve, az önvezető autók makettjén át a kiterjesztett valóság sokféle alkalmazási területéig.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/143011/fejlesztokozpontot-hozott-letre-magyarorszagon-a-huawei

Válasz

Megkegyelmezhet a Huawei okostelefonoknak az USA | 2020. október 29.

Fordulat állhat be a kínai Huawei Technologies okostelefonokat is gyártó fogyasztói üzletágának jövőjét illetően, Washington ugyanis helyi források szerint kész lazítani a kínai cég okostelefonos divíziójának beszállítóit érintő korlátozásokon.

Szinte az utolsó pillanatban mentőövet kaphat a Huawei Technologies okostelefonokat is gyártó fogyasztói üzletága, méghozzá éppen arról a hajóról, mely több mint másfél éve folyamatosan torpedózza: Washingtoni források szerint az Egyesült Államok a jövőben hajlandó a legtöbb chipgyártónak kereskedelmi licenc formájában felmentést adni a Huawei-t érintő embargó alól, amennyiben a gyártók bizonyítják, hogy technológiájukat nem használják 5G-s (mobilhálózati) berendezésekben.

-- Élni és élni hagyni

A Financial Times exkluzív riportja szerint elemzők a chipgyártókkal folytatott washingtoni egyezkedés alapján arra számítanak, hogy a kínai technológiai óriásra idén szeptemberben kirótt újabb szankcióknak így nem lesznek olyan súlyos következményei a fogyasztói üzletágra, vagyis az Egyesült Államok elsősorban eredeti céljára, az - amerikai politikusok állítása szerint - nemzetbiztonsági kockázatot jelentő 5G-s mobilhálózati üzletág vízbe fojtására koncentrálna.

A lapnak névtelenül nyilatkozó két ázsiai beszállító alapvetően optimista képet vázolt fel a cégek jövőbeni partneri viszonyát illetően, egyikük úgy fogalmazott,

-- Azt jelezték felénk, hogy a mobileszközökbe szánt chipek nem jelentenek problémát.

Washington tavaly májusban először az amerikai technológiai beszállítóknak tiltotta meg, hogy termékeiket eladják a Huawei-nek, ezt követően idén két lépésben - májusban és augusztusban - további kereskedelmi korlátozó intézkedéseket vezetett be, mely már nem csak az amerikai cégek kereskedelmi tevékenységére, hanem minden olyan technológiai beszállító üzletére is kihatással volt, mely amerikai technológiát használ a gyártási (és tervezési) folyamat során. Tekintve, hogy a chipgyártás terén az Egyesült Államok gyakorlatilag megkerülhetetlen tényező, így a gyártási láncban valahol biztos ott van az amerikai know-how vagy eszköz, ezért az idei intézkedések gyakorlatilag minden külföldi - és bizonyos esetekben akár belföldi - komponensgyártótól elvágták a kínaiakat.

Az amerikai kereskedelmi minisztérium egy egyedi elbírálási szempontok szerint kibocsátott kereskedelmi licenchez köti a további együttműködést a Huawei-jel az érintett cégek számára, a szaktárca azonban az előzetes várakozásokhoz képest kevésbé szigorú bizonyos esetekben. Ennek egyik előjele, hogy szeptemberben két nagy amerikai chipgyártó, az Intel és az AMD is megkapta a kereskedelmi engedélyt, a napokban pedig a Samsung kijelzőgyártó üzletága is zöld utat kapott. A Financial Times szerint hasonlóan pozitívan bírálták el két nagy kameraszenzor-beszállító, a Sony és az OmniVision kérelmét.

Elemzők szerint mindez egyértelmű jele annak, hogy az USA nem akarja az okostelefon-piacról teljesen kiütni a Huawei-t, jóllehet a megengedőbb feltételrendszer még nem garancia arra, hogy a gyártó, mely jelenleg is az okostelefon-piac második legnagyobb szereplője, rövid távon újra a régi fényében tündökölhet. Így egyelőre továbbra is kérdéses, hogy a cég honnan fogja beszerezni az okostelefonokba szánt rendszerchipeket, miután a saját fejlesztésű HiSilicon lapkák tervezését és gyártását a szankciók lényegében ellehetetlenítették.

-- Kell a Google is

A HiSilicon lapkák eltűnését követő űrt két gyártó, az amerikai Qualcomm és a tajvani MediaTek töltheti be, a két cég az Apple-t leszámítva az okostelefon-piac szinte összes szereplőjének beszállítója - ugyanakkor egyelőre nem szólnak arról hírek, hogy bármelyikük megkapta volna a szóban forgó kereskedelmi engedélyt. Kérdéses továbbá, hogy ha valóban életben kívánja tartani az USA a Huawei okostelefon-részlegét, az túlélheti-e hosszú távon Google nélkül, mely teljes (licencköteles) ökoszisztémáját kénytelen volt kivonni a kínaiak alól a korlátozások hatására.

A Huawei azóta folyamatosan komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy saját, Huawei Mobile Services nevű keretrendszerét fejlessze és globálisan népszerűsítse, illetve nemrég ismét világossá tette, hogy gőzerővel készül, és jövőre meg is érkezik az Androidot kiváltó Harmony (Hongmeng) operációs rendszer a cég okostelefonjaira. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy az amerikai enyhüléssel a saját fejlesztésű operációs rendszert végül csak a belpiacon vezeti be a Huawei, máshol marad az Androidnál és Google Mobile Services-nél.

https://www.hwsw.hu/hirek/62470/huawei-okostelefon-fogyasztoi-uzletag-chip-beszallito-embargo-kereskedelmi-korlatozas-5g.html

Válasz

Jövőre jön a Huawei saját telefonos szoftvere

Addig is a béta érkezik, az okostelefonokat 2021-ben vonják csak be.

A Huawei kapcsán számos alkalommal írtunk az amerikai szankciókról, valamint azok hatásáról, de szót ejtettünk a kínai gyártó saját operációs rendszeréről is, amelyet eredetileg még tavaly jelentettek be, hogy azután az év végén jelezzék a várható globális elérhetőséget. Most kiderült, hogy mire számíthatunk, a telefonokra még picit várni kell.

A saját rendezvényen elhangzott beszédben részletezték, hogy a HarmonyOS 2.0 első előzetese már most megjelenik, ez viszont az első körben kizárólag a külső fejlesztők számára lesz érdekes hír, hiszen kifejezetten nekik, nem pedig a végfelhasználóknak szánják azt. Legalább ilyen fontos adalék, hogy az okostelefonokon egyelőre nem próbálhatjuk ki a rendszert, mivel itt a televíziókat, az okosórákat, illetve a különböző, a szoftvert támogató járműveket célozzák meg, az első bétaváltozat pedig később, valamikor az idei év vége előtt bukkan majd fel. Az okostelefonokat nagyjából ekkor vonják majd be a támogatott készülékek körébe, hiszen azt is elárulták, hogy az első ilyen készüléket a jövő év elején dobnák majd piacra.

Ezzel egy időben az is kiderült, hogy az OpenHarmony néven egy nyílt forráskódú platformot is útnak indítanak, amely (elsődleges célkitűzését és feladatát illetően) leginkább az Android Open Source Project (AOSP) filozófiájára emlékeztet. A legfőbb szempont annak elősegítése, hogy a további gyártók és a külső fejlesztők hozzájáruljanak a HarmonyOS fejlesztéséhez, folyamatos optimalizációjához, itt pedig a viselhető és az IoT-eszközök támogatását is biztosítani fogják, legfeljebb 128 MB memóriáig. Jövő áprilisban kibővítenék a támogatott kütyük körét, a memória maximális mérete ekkor 4 GB-ra ugrik majd, októberben pedig még tovább növelik a plafont ezen a területen.

A Huawei eddig leginkább a saját szoftverbolttal próbálkozott, kíváncsian várjuk, mennyiben lesz sikeres az új operációs rendszer – azt egyelőre nem árulták el, hogy a meglévő készülékekre is megjelenik-e a szoftver.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/142551/jovore-jon-a-huawei-sajat-telefonos-szoftvere

Válasz

2020. augusztus. 17.
A Huawei üzeni: megoldja, hogy kapjanak frissítést a korábbi telefonok

A Huawei továbbra is biztosítja a rendszer- és biztonsági frissítéseket azokra a telefonjaira, melyek 2019. május 16., azaz az amerikai szankciók előtt kerültek forgalomba – áll a kínai telefongyártó szerkesztőségünkhöz eljuttatott tájékoztatásában.

A Huawei szerint "sem az Egyesült Államok kormánya sem a Google nem adott hivatalos tájékoztatást", a Google valójában megszólalt az ügyben: a The Washington Post kérdésére a vállalat elismerte, valóban az augusztus 13-án lejárt ideiglenes licencnek volt köszönhető, hogy eddig rendszerfrissítésekkel láthatták el a Huawei készülékeit. Ebből logikailag az következik, hogy licenc hiányában ez már nem fog ugyanúgy működni.

A Huawei most állítja: valahogy megoldja, hogy mégis frissüljön az érintett telefonok szoftvere. "Vásárlóink a nyílt forráskódú közösségnek és a Huawei saját fejlett K+F képességeinek köszönhetően továbbra is megkapják a szoftverfrissítéseket és szolgáltatásokat" – hangsúlyozza közleményében a gyártó.

A cég tájékoztatása szerint:

-- A Huawei az új Android-funkciókat és biztonsági frissítéseket az AOSP-n (az Android nyílt forráskódú projektjén) keresztül tudja elérni, és ezeket automatikusan ki is adja majd az eszközökre. Továbbra is aktívan telepítjük az új szoftverfrissítéseket, patch-eket és egyéb hibajavításokat, miközben garantáljuk az API-k kompatibilitását.

Kértük a Huaweit, hogy a Google állításának fényében pontosítsa a részleteket. Érdekes lehet például az, hogy a kínai gyártó készülékeire érkező frissítések eltérnek-e majd, és ha igen, miben térnek el a Google által támogatott eszközökre érkező csomagoktól. A vállalat hazai képviselete egyelőre nem tudott bővebb tájékoztatást adni, de azt ígérte, amint érdemi részletekkel tud majd szolgálni, jelentkezni fog.

A Huawei felhívja felhasználói figyelmét, hogy a készülékein mindentől függetlenül továbbra is használhatók lesznek a Google-szolgáltatások. "A felhasználói élmény nem fog változni, mivel a Huawei a jövőbeli frissítésekkel garantálja az API-k kompatibilitását és következetességét" – olvasható a cég levelében. Hozzáteszik: a Google Play-jel rendelkező telefonok esetében tehát minden Google Play áruházból letöltött, illetve egyéb Google-alkalmazásokhoz továbbra is érkeznek majd frissítések.

https://m.hvg.hu/tudomany/20200817_huawei_android_frissitesek_lejart_licensz_google_aosp

Válasz

Ha úgy hozza a sors, sikerül új megrendelő partnert találni a Huawei helyére, állítja a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) elnöke. A vállalat ugyanakkor még bízik benne, hogy a HiSilicon lapkák gyártását egyedi engedélyek alapján tovább folytathatják.

Mélyütést vitt be a Trump-adminisztráció a kínai Huawei Technologies-nek a május közepén kihirdetett újabb exporttilalmi intézkedésekkel, mely megtiltja, hogy a kínaiak számára amerikai technológia bevonásával végezzenek bármiféle beszállítói vagy gyártótevékenységet. A kihirdetéstől számítva 120 nap múlva életbe lépő korlátozás a legnagyobb tajvani chipgyártót, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyt (TSMC) is nehéz helyzetbe hozza.

A TSMC üzemeiben készülnek ugyanis többek között a Huawei HiSilicon márkanevű lapkái, melyek okostelefonok mellett mobilhálózati berendezésekben is megtalálhatóak. Mark Liu, a cég elnöke a vállalat részvényesi közgyűlésén részletekbe menően kommentálta, hogy az újabb amerikai korlátozás milyen hatással járhat a TSMC teljesítményére: Liu egy kérdésre válaszolva kijelentette, a cégnél remélik, hogy a HiSilicont végül nem veszítik el a partneri körből, ám ha ez mégis megtörténik, hamar sikerül majd a felszabaduló gyártókapacitást értékesíteni - ám hogy pontosan mit ért "hamar" alatt, azt nem tudta kifejteni.

Részletek:

https://www.hwsw.hu/hirek/61887/tsmc-chipgyartas-huawei-hisilicon-kereskedelmi-korlatozas-usa-kina.html

Válasz

„Szorgos kezek vágják a fát a Huawei alatt. Hogy ez jó vagy rossz, ki-ki döntse el maga.”

Exkluzív: Június végéig dőlhet el, kik építhetnek itthon 5G-t
Fontos határidő közeleg az Európai Unió tagállamainak távközlési piacának biztonsági sarokpontjait illető döntés-, illetve intézkedéssorozat kapcsán. Az Európai Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) által összeállított, nem kötelező érvényű javaslatcsomag elemeinek implementálásáról április vége helyett június végéig kell nyilatkozniuk a tagországoknak.

Fontos határidő közeleg abban az uniós szintű koordinált cselekvésfolyamatban, mely elsősorban az 5G-s mobilhálózatok használatával járó biztonsági kihívásokat azonosítja, illetve teret enged a tagállamok számára azok minimalizálására. Az uniós tagországok számára egy kiberbiztonsági kockázatelemzést követően januárban kiadott, nem kötelező érvényű javaslatcsomag intézkedéseinek átvétele, implementálása kapcsán eredetileg április 30-ig kellett a tagországoknak nyilatkozniuk, a HWSW információi szerint ezt a határidőt azonban a járványhelyzetre tekintettel előbb május 15-re, majd az utolsó pillanatban június 30-ra módosították. A tét nagy, hiszen most dőlhet el tagállami szinten, hogy az egyes nemzetállamok mely beszállítókban bíznak meg annyira, hogy megengedjék számukra, hogy bármilyen kritikus infrastruktúra - így leginkább mobilhálózatok - kiépítésében részt vegyenek.

BIZALMI KÉRDÉS

A januárban kiadott, nem kötelező érvényű javaslatcsomagot (toolbox) az az egész Európai Unióra kiterjedő kockázatértékelési tanulmány előzte meg tavaly ősszel, melyet a Bizottság kezdeményezésére, a tagállamok illetékes szervei (hazánkban ez a Nemzeti Kibervédelmi Intézet) által megküldött adatok alapján állított össze a Bizottság és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA). A jelentés célja az volt, hogy feltárja az 5G-s hálózatok üzemeltetése során felmerülő főbb (nemzet)biztonsági kockázatokat, melyet egy uniós szintű kockázatcsökkentő intézkedéscsomag kidolgozása követ majd.

A javaslatcsomag szerint minden tagállamnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az azonosított, illetve a jövőben potenciálisan előforduló kiberbiztonsági kihívásokra megfelelő módon és kellő időben reagáljon, illetve azokat megelőzze. A tagországoknak a megfelelő törvényi keretek biztosításával szükség esetén fel kell ruházniuk a szakszolgálatokat és szakhatóságokat új jogkörökkel a kívánt cél(ok) eléréséhez. Ezek többek közt:

-- Szükségessé válhat a mobilszolgáltatók működésével összefüggő biztonsági előírások szigorítása (hozzáférés, üzemeltetés szigorítása, illetve bizonyos funkciók kiszervezésének korlátozása),

-- A magas kockázati besorolású beszállítók szerepének minimalizálása, szükség esetén teljes korlátozása a kritikus infrastruktúrákban.

-- Több beszállítóra támaszkodó (multi-vendor) stratégia támogatása, illetve előírása az operátorok részére.

A csomag - akárcsak az ENISA által készített tavaly őszi tanulmány - nem konkretizálja, hogy melyik beszállító számít "kockázatosnak", a diplomáciai virágnyelv alapján ugyanakkor egyértelmű, hogy a kínai gyártók, így elsősorban a Huawei számíthat arra, hogy európai működésére, jelenlétére valamilyen formában hatással lesz a most zajló szakpolitikai folyamat.

Hazánkban a nagy infrastruktúra beszállítók közül a Huawei és az Ericsson számára egyaránt komoly tétje van a magyar kormány döntésének, a két cég ugyanis meghatározó pontokon van jelen a magyar távközlési infrastruktúrákban. Így a Huawei elsődleges beszállítója a Vodafone Magyarország mobilhálózati szegmensének, illetve a Magyar Telekom vezetékes üzletágának is meghatározó partnere, míg az Ericsson a Magyar Telekom mobilhálózati beszállítója. A két cég egyaránt igyekszik a kormányzat kegyeit keresni, az Ericsson komoly kutatás-fejlesztési projekteket hozott el Magyarországra, illetve milliárdokkal támogatta eddig a magyar felsőoktatást, a Huawei pedig Európa legnagyobb gyártó- és logisztikai bázisát hozta létre évekkel ezelőtt hazánkban.

KOCKÁZATKEZELÉS

Részben az EU-s toolbox volt a témája annak az interjúnak, melyet szerdai számában közölt le a Világgazdaság. A lapnak nyilatkozott Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója, aki a bizalom szerepét hangsúlyozta:

-- Olyan mértékű az 5G-hálózatok komplexitása, hogy a védelmükről nem lehet kizárólag technológiai jellegű szabályokkal gondoskodni, rendkívül fontos a hálózatba vetett bizalom is. A tagállamoknak dönteniük kell arról is, hogy mely beszállítókat minősítik megbízhatónak, és melyeket magas kockázatúnak. Az utóbbira lehet példa, ha a cég anyavállalata nem demokratikus politikai berendezkedésű országban működik, vagy bizonyos adatok átadásának módja ütközik az európai jogrenddel.

-mondta el a Világgazdaságnak a cégvezető. Éry hozzátette, a jövőben már nem lesz elég pusztán a maghálózatokat védeni, mert azok egy része cégekhez (iparági szereplőkhöz) lesz telepítve, a szoftvereket pedig már nem lehet csak évente frissíteni. A kód gyakori változása miatt a különböző hatósági auditiok sem jelenteken megoldást, ezért ha nem bíznak meg a rendszer kiépítőjében, a vendorban, az egész rendszer nem tekinthető biztonságosnak - vélekedett a szakember.

A toolbox konkrét intézkedéseinek Magyarországon várható hatásai kapcsán megkérdeztük a kínai Huawei Technologiest is, melynek eddigi magyarországi szerepvállalását idén több miniszter is méltatta, illetve előrevetítette, hogy a magyar kormány nem kíván diszkriminálni sem most sem később egyetlen technológiai beszállítót sem pusztán a származási országból eredően.

-- A tagországok által beadandó, EU 5G kockázatcsökkentési eszköztár (toolbox) a következő generációs mobiltávközlési hálózatok átfogó biztonságáról szól. A terület és a felelősség sokszereplős, a kormányzatoktól, a szabályozó hatóságoktól, a beszállítóktól, a távközlési hálózatokat üzemeltetőktől és a végfelhasználóktól együttesen függ, ezért az együttműködésünk, közös cselekedetünk a kiberbiztonság fenntartása, sőt fokozása érdekében elengedhetetlen. A technológiai garanciákat kell ehhez megteremteni. A toolbox ebben segÍthet.

-nyilatkozta a HWSW-nek Gecse Mariann, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója. Gecse hozzátette, a Huawei arra számít, hogy Magyarország az EU-nak beadandó anyagában változatlanul fenntartja távközlési piaci környezetének nyitottságát, annak egyenlő feltételeit, minden a vonatkozó nemzetközi és magyar jogszabályokat követő piaci szereplő felé és a kiberbiztonság technológiai eszközökkel való kezelhetőségéről vallott véleményét.

https://www.hwsw.hu/hirek/61791/eu-europai-unio-toolbox-5g-huawei-ericsson-enisa-nisz.html

Válasz

Ezt a mondatot azért kiragadnánk, hiszen nem vagyunk biztosak benne, hogy ezzel mindenki egyetért: "... a magyar kormány ... a kiberbiztonságot pedig nem politikai, hanem technológiai kérdésként kezeli."

2020. március 04.
Mindenben számít Magyarország a Huaweire

Megerősítette a magyar kormány a korábbi álláspontját, miszerint nem kíván a Huawei Technologies hálózati berendezéseinek használatára vonatkozóan semmilyen korlátozó intézkedéseket bevezetni, a kiberbiztonságot pedig nem politikai, hanem technológiai kérdésként kezeli.

A magyarországi 5G-s hálózatok bevezetéséről és fejlesztéséről tartott egyeztetést Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint a kínai Huawei Technologies magyarországi leányvállalatának több felsővezetője, melyen egyebek mellett a magyar kormány ismételten megerősítette a kínai felet arról, hogy a kiberbiztonságot nem politikai, hanem technológiai kérdésként kezeli. Vagyis Magyarország a jövőben mindenben számít a Huawei Technologiesre az 5G-s hálózatok kiépítése során, noha a beszerzésekkel kapcsolatos végső döntés nyilvánvalóan nem a kormány, hanem az érintett távközlési szolgáltatók kezében van.

NEM POLITIKÁNAK VALÓ VIDÉK

A miniszter a vállalat körül kialakult, nyugati vitával kapcsolatban a megbeszélésen ismét kiemelte:

-- Igazoltnak látjuk és fenntartjuk eddigi álláspontunkat, amely a kiberbiztonságot nem politikai kérdésként, hanem technológiaiként kezeli. A hazai piac továbbra is nyitott a cég teljes körű részvétele felé az 5G technológia hazai kiépítésében.

A találkozón Palkovics megerősítette a Huawei vezetőit abban, hogy Magyarország az 5G-s távközlési rendszer és az ezzel kapcsolatos kompetenciák egyik vezető országává kíván előlépni Európában, ahogyan ez a negyedik generációs mobilhálózatok esetében is történt. Hazánk ugyanakkor egyelőre távolról sem számít európai éllovasnak az 5G-s hálózatok kiépítése kapcsán, melyet elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a DIGI anyacége között kialakult jogi herce-hurca miatt elhúzódó frekvenciaértékesítési eljárás késleltet.

Hazánkban egyébként éppen a Huawei hálózati berendezéseit használó Vodafone Magyarország üzemeltet 5G-s mobilhálózatot, legfőképpen Budapest belvárosára fókuszálva, kérdéses ugyanakkor, hogy a Vodafone hosszú távon maradhat-e partnere a kínai gyártónak. Az évtizedes jó viszonyt mindenesetre komolyan veszélyezteti, hogy a Vodafone Csoport éppen egy hónapja közölte, hogy a következő években teljes európai hálózatában leszereli a Huawei maghálózati berendezéseket, így a kínai gyártó jobb híján a hozzáférési hálózatban maradhat tényező a Vodafone-nál.

Ezzel együtt erősen kérdéses, hogy a Vodafone két versenytársa, a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország az 5G-s hálózat kiépítését rábízza-e a Huawei-re, függetlenül a magyar kormány álláspontjától. A két említett cégnél jelenleg az Ericsson (Telekom) és a szintén kínai ZTE (Telenor) eszközeiből épül fel a mobilhálózat, illetve ez a két cég üzemelteti mindkét operátornál a meglévő 5G-s teszthálózatot, teszthálózatokat. A Telekom anyacége, a Deutsche Telekom egyelőre nem foglalt állást konkrétan a kérdésben, a vállalat vélhetően megvárja ezzel az anyaország szakpolitikai állásfoglalását - ahogy azt tette a Vodafone Nagy-Britannia esetében.

A DÖNTÉS AZ OPERÁTOROKÉ

A Telenorban többségi tulajdonos PPF-nek nincs ismert álláspontja a kérdésben, és kevéssé valószínű, hogy a tavaly szerzett 25%-os magyar állami résztulajdon önmagában elég befolyást jelent ahhoz, hogy a cseh többségi tulajdonban álló operátort a Huawei felé lökje - a pénzügyi befektető azonban minden bizonnyal meggyőzhető egy kedvező ajánlat révén. A HWSW úgy tudja, hogy eddig sem a Telekomnál, sem a Telenornál nem született végleges döntés a beszállító kilétével kapcsolatban, tekintve azonban, hogy az új generációs hálózatok kezdetben erősen a meglévő 4G-s rendszerekre lesznek utalva (5G non-standalone topológia), ezért borítékolható, hogy az operátorok rövid távon nem keresnek új partnert az 5G-s kiépítésekhez.

Magyarországnak ezzel együtt láthatóan fontos, hogy gesztust tegyen a Huawei felé, melyre magyarázat lehet, hogy a vállalat Kínán kívüli legnagyobb gyártási- és logisztikai központját éppen Magyarországon üzemelteti, ezzel pedig az egyik legtöbb vámot és adót befizető külföldi nagyvállalat az országban. Ezt a pozíciót némileg veszélyeztetheti, hogy a Huawei az egyik legfontosabb európai piacán, Franciaországban mintegy 200 millió eurós beruházással tervez olyan gyártóbázist építeni, mely kifejezetten 5G-s berendezéseket (bázisállomás-elemeket) gyárt majd egész Európa számára.

https://www.hwsw.hu/hirek/61497/huawei-5g-magyarorszag-diplomacia-halozatepites.html

Válasz

2020. február 14.
Huawei-mentesíti európai hálózatát a Vodafone
https://sg.hu/cikkek/it-tech/139779/huawei-mentesiti-europai-halozatat-a-vodafone
A brit szolgáltató úgy döntött, hogy eltávolítja a fő európai rendszereiből a kínai cég megoldásait.

Nick Read, a Vodafone vezetője kijelentette, hogy minden "érzékeny" infrastruktúrájukból kivonják a Huawei technológiáit. A lépés várhatóan mintegy 200 millió euróba fog kerülni, de a menedzser hangsúlyozta, hogy csak nagyon korlátozott pénzügyi hatással lesz az Egyesült Királyságban lévő üzletükre. A Huawei hardvereinek és szoftvereinek eltávolítására azért van szükség, mert az érintett technológiák használatát az 5G-hálózatok esetében a brit kormány megtiltotta.

A Vodafone öt esztendőn belül köteles eltávolítani az érintett rendszereket. Read ugyanakkor úgy vélte, hogy az európai uniós tagállamokban csúszhat az 5G-infrastruktúráik kiépítése, ha a tagországok hasonló intézkedéseket hoznak, mint Nagy-Britannia vagy a kínai gyártóval és annak termékeivel, illetve azok felhasználásával kapcsolatban különböző korlátozásokat vezetnek be. Amennyiben ez lenne a helyzet, akkor több erőforrást fognak a kínai technológiák pótlására befektetni. Fontos változás még, hogy a szigetországi kabinet által meghatározott irányelvek alapján a brit távközlési szektor kevésbé fontos területein is a szolgáltatók legfeljebb 35 százalékban alkalmazhatják a Huawei technológiáit.

Read aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy késlekedések lehetnek az európai 5G-hálózatok kiépítésében. Amennyiben ez megtörténne, akkor rendkívül diszruptív lenne. Az 5G-t azért kell elindítani, hogy Európa a digitális területeken versenyképes maradjon. Mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Kína előretör a területen és az esetleges korlátozások nagyon visszafognák az 5G-infrastruktúrák fejlesztését. Ezt pedig nem engedheti meg magának Európa.

Válasz

Bezártak egy hazai gyárat a Huawei-szankciók miatt - kínai cég veszi át
A kínai hátterű BYD Smart Device Hungary Kft. veszi át a Flex Magyarország által korábban bérelt és nemrég bezárt pátyi üzemet, ahol az amerikai cég a Huawei számára bérgyártás végezett. A BYD ugyanazokat a mobilhálózathoz szükséges eszközöket gyártja majd, mint korábban a Flex - tudta meg lapunk a Huaweitől.
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/bezartak_egy_hazai_gyarat_a_huawei-botrany_miatt_kinai_ceg_veszi_at.694918.html
2019. november 12. kedd

A Flex Magyarország a májusi amerikai szankciókat követően - mivel a cégnek USA-beli tulajdonosi háttere van és a tőzsdén jegyzik - kénytelen volt megszüntetni a Huawei Technologies számára végzett gyártást - írta lapunknak a kínai gyökerű technológiai cég. A Huawei az európai piac zökkenőmentes kiszolgálása érdekében ideiglenesen a másik két magyarországi gyártási egységhez - Biatorbágyon a DHL-hez, illetve Komáromban a Cloud Networks Texhnologyhoz (Foxconn) irányította át a munkát.

Emlékezetes, hogy Donald Trump amerikai elnök még május 15-én hozott rendeletet az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Ebben felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot arra, hogy tiltsa meg amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az USA számára és termékeiken keresztül kínai adatgyűjtést biztosíthatnak.

A rendelet nem nevesített egyetlen vállalatot sem, de egyértelmű volt, hogy a Huawei a célpont. A döntést követően a nagy amerikai tech-cégek sorra megszakították a partnerséget a kínai gyártóval: első körben a Google tiltotta el az Android operációs rendszer használatától, majd egyebek közt a Microsoft az ARM és a memóriakártya-szabványt felügyelő SD Association függesztette fel a beszállítói szerződését.

A Huawei ugyanakkor határozottan tagadta, hogy az USA számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentene és azt is cáfolta, hogy a szankciók után gyártósorain le kellett lassítania a telefongyártást. Mi, több az Androidot kiváltó operációs rendszer nemzetközi indítását 2020-ra ígéri a technológiai óriás vezetése és igyekszik azt kommunikálni, hogy nem fogja őket ellehetetleníteni a kialakult helyzet. A cég legutóbbi beszámolója szerint 2019 első kilenc hónapjában 24,4 százalékkal növelte árbevételét, amelyet hajtóereje az okostelefon-értékesítések 26 százalékos bővülése volt.

Úgy fest azonban, hogy a trumpi szankciók érzékenyen érintették az amerikai beszállítókat: a Bloomberg híre szerint a nagy tech-cégek vezetői és ügyvédei hónapok óta zárt ajtók mögötti tárgyalásokat folytatnak a Trump-adminisztráció tisztviselőivel azért, hogy oldják fel a Huaweihez köthető szankciókat. Szemléltetésképpen: csak a Huawei P30 Pro csúcsmodelljében 15 olyan részegység van, ami az Egyesült Államokból érkezik.

Érkeznek a kínaiak - már toborozzák az embereket

A szankció magyarországi áldozata a Flex Pest megyei Pátyon lévő üzeme volt, amely idén nyáron a bezárás előtt még mintegy 360 főt foglalkoztatott. Az üzemben folyó tevékenységről nagyon keveset lehetett tudni. Megkerestük Székely Lászlót, Páty polgármesterét annak kapcsán, hogy mi lett a gyár és az ott dolgozó munkavállalók sorsa, de a politikus nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Mivel csoportos létszámleépítésről nem érkezett hír, a dolgozók valószínűleg el tudtak helyezkedni más üzemekben.

A Huaweinél elmondták: a BYD Smart Device Hungary Kft. a Flex által korábban bérelt gyártócsarnokot vette most át Pátyon, s ugyanazokat a távközlési hálózati, IKT berendezéseket, eszközöket gyártja, amelyek korábban is itt készültek. Így többek között mikrohullámú és más adatátviteli antennákat, bázisállomásokat, switcheket, és szervereket készítenek majd az üzemben. Okostelefonokat és végfelhasználói termékeket viszont nem gyártanak.

A kínai BYD viszont máris megkezdte a toborzást a pátyi Prologis Parkban induló gyáregységbe: állásportálokon egyebek közt minőségügyi mérnököt, raktárvezetőt és operátorokat keresnek. Utóbbi munkakörben főbb feladatokként elektronikai termékek összeszerelését, bevételezését, tesztelését, illetve csomagolóanyagok előkészítését jelölik meg.

A mintegy húsz éve alapított BYD Company Ltd. fő profilja a kezdetektől fogva mobiltelefon-akkumulátorok készítése volt, majd később megkezdték az autók- és buszok gyártását is. A társaság már több mint 50 ezer elektromos buszt gyártott le, amelyet főképp Kínában és más ázsiai országokban értékesítenek. Első európai elektromosbusz-gyártó üzemét 2017 áprilisában Komáromban avatták fel. A buszgyár története is kapcsolódik a mobiltelefonokhoz: a BYD a komáromi Nokia-gyár beszállítójaként telepedett meg a Komáromi Ipari Parkban, ám miután a finn cég kénytelen volt bezárni 4 ezer fős üzemét, a kínaiak megrendelő híján úgy döntöttek, telefon-akkumulátorok helyett akkus villanyhajtású buszokat fognak itt gyártani az európai piacra.

A világszerte mintegy 220 ezer főt foglalkoztató és 2018-ban 17,15 milliárd eurós (5,57 ezer milliárd forintos) árbevételű BYD mostanra vezető szerephez jutott Európában az elektromosbuszok piacán. Magyarországon az elsők között Salgótarján önkormányzata vásárolt már a társaság járműveiből, de Pécs és Paks busztenderén is elindult a gyártó.

A Huawei-ügy diplomáciai csörtét hozott Amerikával

Nemrég a Direkt 36 készített tényfeltáró cikket a Huawei-ügy magyar vonatkozásairól. Ennek alapján az Orbán-kormány 2019-ben egy nagyhatalmi konfliktus közepén találta magát Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háborúban új front nyílt, amikor Washington elkezdte a kínai államnak való kémkedéssel, illetve ipari kémkedéssel vádolni a Huaweit.

Az írás szerint az amerikaiak nagyon feszültek a Huawei térnyerése miatt, az EU-nak viszont nincs egységes álláspontja. Így az 5G hálózatokat számos NATO tagországban is a kínai cég eszközeivel építik ki. Magyarország jelentősége a mérete miatt a NATO és az EU döntéshozásában is viszonylag kicsi, a Huaweiről szóló európai vitában mégis fontos szerepet tölt be. A magyar kormány rendszeresen vétóz meg olyan európai döntéseket, amelyek kényelmetlenek lennének a kínai politikai vezetésnek, a Huawei egyik legfontosabb európai központja pedig épp Magyarországon van.

A kérdés állítólag Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter februári találkozóján is felmerült: Pompeo problémásnak tartotta, hogy Budapest asszisztál ahhoz, hogy a Huawei itt építse ki európai hídfőállását. Szijjártó azzal érvelt, hogy ugyan valóban itt van a kínai vállalat és tevékeny részt vállal a magyar hálózat kiépítésében, azt ugyanakkor nem a kormány megbízásából teszik. A Huaweijel szerződő fél ugyanis egy brit és egy német cég. Így Szíjjártó szerint itt lenne az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk a képmutatást, amikor Kínáról beszélünk.

Dacára az amerikai feddésnek, a külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Sanghajban jelentette be, hogy a Huawei közreműködésével épül ki Magyarországon az ötödik generációs (5G) - szupergyors mobilhálózati szolgáltató infrastruktúrahálózatot - a Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben.

Válasz

Megindulhat az amerikai cégek kereskedése a Huawei-jel | 2019 október 10.
https://computerworld.hu/cio/megindulhat-az-amerikai-cegek-kereskedese-a-huawei-jel-269366.html

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma több mint 130 kérelmet kapott a kínai gyártóval kereskedni kívánó vállalatoktól.

Rövidesen kiad engedélyeket egyes amerikai cégeknek az Egyesült Államok, hogy nem kritikus termékeket adjanak el a kínai Huawei-nek, értesült a New York Times, azt követően, hogy kiderült, a két ország magas szintű tisztségviselői megújítják a kereskedelmi tárgyalásokat.

A Huawei Technologies, a világ legnagyobb távközlési berendezés gyártója május óta van amerikai kereskedelmi tiltólistán, ekkor szakadtak meg a tárgyalások Peking és Washington között. Az Egyesült Államok kormánya szerint a vállalat kémkedik az ügyfelei után, amit a Huawei határozottan visszautasított.

A feketelistára helyezés megakadályozta a Huawei-t abban, hogy alkatrészeket vásároljon amerikai cégektől az Egyesült Államok kormányának engedélye nélkül, ami korlátozza a kínai gyártó hozzáférését olyan alapvető technológiákhoz, mint például a Google mobilszolgáltatások.

Most az amerikai vállalatoknak engedélyt kell kérniük arra, hogy termékeiket kivonják a tiltó intézkedések alól. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma több mint 130 kérelmet kapott olyan cégektől, amelyek amerikai termékeket kívánnak eladni a Huawei-nek.

A kormánytisztviselők arra ösztönözték az amerikai cégeket, hogy adjanak be kérelmeket, miután Trump elnök júniusban ígéretet tett a szankciók enyhítésére, ami azt jelenti, hogy olyan nem kritikus termékeket adhatnak el a Huawei-nek, amelyek egyszerűen helyettesíthetők más országokban gyártott termékekkel.

A New York Times az ügyet jól ismerő személyektől származó információi szerint a Trump adminisztráció a múlt héten szabad utat adott az engedélyek kiadásának néhány amerikai vállalat számára. Ugyanakkor a Kereskedelmi Minisztérium szóvivője azt mondta tegnap, hogy a hivatal nem kapott hivatalos útmutatást az engedélyek kiadásával kapcsolatban.

Ide vonatkozó hír, hogy a két ország illetékesei a héten Washingtonban találkoznak annak érdekében, hogy véget vessenek a 15 hónapja tartó kereskedelmi háborúnak. A feszültségek azt követően erősödtek fel, hogy az Egyesült Államok hétfőn kibővítette kereskedelmi feketelistáját 28 kínai céggel.

A vámok arra kényszerítik Kínát, hogy figyelmet fordítson az amerikai aggodalmakra, mondta Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter a Reuters jelentése szerint.

Válasz

Bezárt egy kiskaput a Huawei, végképp Google-mentesítették a Mate30 Pro-t

A találékony felhasználókat nem ijesztette meg, hogy a Google alkalmazásait nem lehet a telefonra telepíteni, a Huawei azonban lépett.

A szeptember közepén bemutatott Huawei Mate30 Pro-nak (és persze a kisebb testvéreinek) Achilles-sarka, hogy az amerikai kormányzati intézkedések miatt nem kerülhetett rá a Google-ökoszisztéma. A telefon operációs rendszere ugyan az Android, de csak annak nyílt forráskódú, bárki számára elérhető verziója. Ez azzal jár, hogy nem került rá például YouTube, Gmail, Google Naptár, Google Térkép, Google Drive, és maga a Google Play áruház sem. Emiatt androidos alkalmazásokat sem lehetett rá telepíteni – hivatalosan.

A találékony felhasználók azonban rájöttek arra, hogyan lehet mégis androidos alkalmazásokat telepíteni az eszközre. Az amerikai tiltás ellenére az lzplay nevű weboldalról bárki feltelepíthette (kézzel) a Google applikációit – számolt be róla a Mobile World Live. A dologra azonban nemcsak a kiskaput kiszúró John Wu kiberbiztonsági szakértő figyelt fel, hanem a Huawei is, amely most egy huszáros mozdulattal megszüntette a lehetőséget.

Wu azt állította, hogy a Huawei engedélyezi a szoftverek működését, a cég azonban ezt cáfolta, és kijelentették, semmilyen kapcsolatban nem álltak az említett weboldallal.

https://hvg.hu/tudomany/20191002_huawei_mate_30_pro_okostelefon_google_alkalmazasok
Wu szerint ugyanakkor ahhoz, hogy az appok használhatók legyenek, nemcsak a felhasználói telepítés kell, hanem az is, hogy az appokat a Huawei "jóváhagyja". Márpedig ha ez történt, az azt jelenti, hogy a kínai cég rábólintott, hogy "kerülő úton" mégiscsak ott legyenek a Google alkalmazásai a készüléken.

Válasz

Simán kihagyta Amerikát a Huawei
https://www.hwsw.hu/hirek/60878/huawei-baseband-usa-embargo-xilinx.html
2019. szeptember 26. | hwsw.hu

Meglehetősen gyorsan sikerülhetett pótolni az amerikai beszállítók komponenseit a Huawei Technologies mobilhálózati eszközöket gyártó részlegének, legalábbis erre utalnak a cég vezérigazgatójának szavai.

Meglehetősen gyorsan sikerült helyettesítő termékeket találnia a Huawei Technologiesnek azoknál a mobilhálózati berendezéseknél, melyek valamilyen, az amerikai kereskedelmi embargó által érintett komponenseket tartalmaznak - sugallja a cég kommunikációja. Ren Zhengfei, a társaság első embere egy csütörtöki sajtókonferencián közölte: már tömeggyártásban vannak azok a mobilhálózati berendezések - elsősorban alapsávi vezérlők - melyekben egyáltalán nincsenek amerikai cégek által gyártott komponensek.

A cég kínai főhadiszállásán tartott sajtókonferencián elhangzott, hogy a Huawei a termelés fokozatos felfuttatásával idén mintegy 600 ezer 5G-s vezérlőkártyát gyárt majd különböző gyártókomplexumaiban, jövőre pedig 1,5 millió darabra nőhet az éves termelési mennyiség. A cég illetékesei szerint a Huawei új alapsávi vezérlőinek teljesítménye egyáltalán nem marad el az amerikai komponenseket tartalmazó, régebbi egységekhez képest, sőt, bizonyos téren meglepően jól teljesítenek az új típusok - jóllehet erről semmilyen konkrétumot nem közölt a gyártó.

Az idén május óta tartó amerikai kereskedelmi embargó hatására a Huawei amerikai beszállítói gyakorlatilag le vannak tiltva arról, hogy bármilyen helyi technológiát szállítsanak a kínai cég számára. Az embargó egyik legnagyobb amerikai vesztese az FPGA-alapú jelfeldolgozó processzorokat gyártó Xilinx, melynek processzorai az embargó előtt megtalálhatók voltak gyakorlatilag minden Huawei alapsávi vezérlőkártyán. Arról egyelőre nem szól a fáma, hogy melyik gyártó termékeire cserélték a Xilinx által szállított chipeket, a Huawei ugyanakkor - akárcsak a termináloknál - vélhetően részben vagy egészében házon belül oldotta meg a helyettesítést, a HiSilicon bevonásával.

Szeptember elején Magyarországra látogatott Yang Chaobin, a Huawei Technologies 5G termékcsaládjáért felelős elnöke, aki a HWSW kérdésére elmondta, a Huawei tíz éve alkalmazott beszállítói stratégiája alapján a gyártó berendezéseiben egyetlen olyan komponens sincs, amit kizárólagosan egy beszállítótól, illetve egy adott országban működő beszállítóktól vásárolna a cég. Chaobin akkor azt mondta, a saját gyártású FPGA-kkal ellátott berendezések szállítása már megkezdődött a partnerek felé.

Az átállást ugyanakkor megnehezíti, hogy az FPGA-k cseréje során a kódbázishoz is mélyebben hozzá kell nyúlni, ha pedig végeredményben az utasítás architektúrát sem tudja licencelni a Huawei, akkor a teljes software stacket újra kell írnia a gyártónak, ami a kínai óriáscég végtelennek tűnő erőforrásait latba vetve sem feltétlenül triviális és gyors folyamat.

Válasz

Lélegzetelállító ajánlatot tett a Huawei alapítója az Egyesült Államoknak
https://computerworld.hu/tech/lelegzetelallito-ajanlatot-tett-a-huawei-alapitoja-az-egyesult-allamoknak-268373.html
Computerworld | 2019 szeptember 16.

Átengednék amerikai cégeknek a kínai gyártó teljes 5G technológiáját.

Ren Zhengfei, a Huawei alapító-vezérigazgatója olyan új ajánlatot tett a Trump adminisztráció számára, amely talán véget vethet a jelenlegi áldatlan állapotoknak.

A Huawei-vezér a New York Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok, amelynek nincs hazai 5G gyártója, nem hajlandó a Huaweire bízni a berendezések telepítését, akkor a kínai óriás egyszeri díj ellenében teljes hozzáférést enged 5G szabadalmaihoz, licenszeihez, kódjaihoz és gyártási ismereteihez minden olyan amerikai cég számára, amely a Huaweitől teljesen függetlenül akar gyártani, telepíteni vagy üzemeltetni 5G technológiát.

Ren szerint ez kiegyensúlyozott helyzetet teremtene, mivel a vevő szabadon módosíthatná a forráskódot, így sem a Huawei, sem a kínai kormány nem tudná ellenőrizni az új cég által gyártott berendezéseket használó távközlési infrastruktúrát.
Hirdetés

Jelenleg a Huaweien kívül csak két európai cég, a Nokia és az Ericsson rúg igazán labdába az 5G piacon, de ők jóval drágábbak a Huaweinél.

Válasz

A Huawei a laptopjaira a szankciók miatt a Deepin Linuxot telepít alapértelmezett operációs rendszerként.
https://itsfoss.com/huawei-linux-laptops/

Kínai terjesztés, kínai telefonra ... ja, bocsánat laptopra: https://en.wikipedia.org/wiki/Deepin
Választhattak volna mást is.

Válasz

Harmony OS: mégis van saját rendszere a Huawei-nek
https://www.hwsw.hu/hirek/60678/huawei-harmony-os-operacios-rendszer-okostelefon-android.html
2019. augusztus 09. | HWSW

A rendszerrel a cég az okostelefonoktól az okos hangszórókon és tévéken át a notebookokig minden platformot célba vesz - noha az Android leváltását egyelőre nem tervezi.

Saját operációs rendszert jelentett be a Huawei, amellyel egy sor platformot célba vesz, beleértve az okostelefonokat is. Noha a rendszer kapcsán egy ideje már keringenek pletykák, az valamelyest mégis váratlanul jön, miután a gyártó alig néhány hete még arról beszélt, nincs saját Android alternatívája, az elmúlt években egy ipari felhasználásra szánt rendszert fejlesztett. A vállalatnál úgy tűnik a nyilatkozattal a mostani bejelentés hatását akarta még drámaibbá tenni.

A telefontól a hangszóróig

A Harmony OS néven érkező rendszerről a gyártó Kínában tartott fejlesztői konferenciáján rántotta le a leplet, azzal pedig egy füst alatt okostelefonokat, viselhető eszközöket, okostévéket, okoshangszórókat, sőt notebookokat is felszerelne - noha élesben, készüléken a vállalat egyelőre nem demonstrálta a szoftvert. A gyártó szerint a Harmony OS egy mikrokernel alapú, elosztott dizájnra épülő rendszer, így rugalmasan igazítható számos eszközhöz, illetve az alkalmazásfejlesztés is egyszerű a platformra. A mikrokernel alapokat tekintve a megoldás a Google által jelenleg is fejlesztett Fuchsia OS-re emlékeztet. A rendszer fejlesztésén a Huawei két éve dolgozik, jelenleg a mikrokernel 1.0-s verziójánál jár, a 2.0-s kiadás jövőre, a 3-as főverzió pedig 2021-re várható.

A mikrokerneles felépítés a vállalat szerint biztonsági előnyökkel is jár, ahogy az XDA idézi, a cég "formális ellenőrzési eljárásokat" használ a kernel biztosítására - a gyártó szerint olyan biztonsági megoldásokról van szó, amelyeket többek között a légi közlekedésben is alkalmaznak, noha további részleteket egyelőre nem közölt a megoldásról. Azt viszont elmondta, a mikrokernel igény szerint skálázható a szélesebb körű védelem biztosítása végett. A rendszer egyébként EAL 5+ (Evaluation Assurance Level) minősítést kapott.

A kínai óriás a teljesítmény terén is előrelépést ígér nem csak az Androidhoz, de más, Linux alapú rendszerekhez képest is. A Harmony OS egy elosztott virtuális buszt használ, egyszerűsített protokollal, amely a cég szerint a csatlakoztatott hardver (kijelző, kamerák stb.) gyorsabb felismerését eredményezi. A rendszer emellett az Androiddal ellentétben, nem a Linux kernelből ismert ütemezőmechanizmust használja, hanem egy "determinisztikus késleltetési motort" amely a rendszer terheltségének valós idejű elemzése és előrejelzése mellett, ütemezi az erőforrások használatát - ez a gyártó szerint a válaszidő-késleltetésben 27,5, a válaszidő fluktuációjában pedig 55,6 százalékos előrelépést hoz.

Saját fordító és IDE

A Huawei továbbá saját Ark fordítót is elérhetővé tesz, amely egy számos programnyelven íródott kódból képes a Harmony OS-en futtatható alkalmazást fordítani, beleértve a C-t, C++-t, Javát és a Kotlint is. Az eszközről a cég már korábban is beszélt, az egy olan statikus fordító, amely a kapott kódból közvetlenül gyárt gépi kódot, dedikált interpretert így teljesen kiiktatva a folyamatból. A vállalat júniusban arról beszélt, a megoldással elsősorban a C és Java kód futtatási hatékonyságát igyekezett növelni, ezért jó eséllyel a Harmony OS appok is ezekre építve nyújthatják majd a legjobb teljesítményt.

A fejlesztőknek továbbá a vállalat ígérete szerint hamarosan IDE-t is kiad, amellyel valamennyi eszköztípusra lehetséges lesz a fejlesztés, az okostelefonoktól a tévéken át az okos hangszórókig. A Huawei a későbbiekben a Harmony OS forrását is megnyitja majd, azt azonban nem árulta el, ezt pontosan mikor tervezi - azt viszont elmondta, a rendszeren nem enged majd a felhasználók számára root hozzáférést, annak biztonsági kockázata miatt.

Megelőző csapás?

A bejelentés logikus lépés a gyártó részéről, hiszen az Egyesült Államok májusban kirótt, majd az utóbbi hónapokban többször lazított, de így is kétséges végkimenetelű szankciói ugyanis komoly nehézségek elé állították a céget, azzal fenyegetve az elveszíti a hozzáférést a Google mobilos ökoszisztémájához. Ez megfelelő B-terv hiányában ellehetetlenítené a gyártó helyzetét az okostelefon-piacon - de még a saját fejlesztésű rendszerrel sem gyerekjáték a vállalatnak teljes értékű alternatívát kínálnia a Google platformja helyett. Az ügyben ugyanis nem az Android rendszer a kritikus komponens, amelyhez a vállalat elveszítheti a hozzáférést, hiszen egy nyílt forrású szoftverről van szó, sokkal inkább a Google mára alapvetőnek számító szolgáltatáspalettája, illetve a Play Store alkalmazásbolt. Utóbbi nélkül a cég főleg a nyugati piacokon vásárlók hatalmas tömegeit veszítheti el, még úgy is, hogy az új rendszer egyébként képes az androidos alkalmazások futtatására, hiszen a felhasználóknak nincs megbízható forrása, ahonnan azokat beszerezhetik.

Éppen ez lehetett az egyik ok, amiért a vállalat egy egyszerű Android fork helyett saját rendszer fejlesztése mellett döntött, hiszen addig is, amíg felépíti saját alkalmazás-ökoszisztémáját (ami a cég erős hátterével is évekbe telhet), kell valamilyen plusz tényező, amivel legalább a vállalkozó kedvű felhasználókat maga köré vonzhatja. A Harmony OS által ígért teljesítménybeli előrelépés és plusz biztonság pedig épp ilyen lehet.

Bár a Huawei egyelőre arról beszélt, nem tervezi leváltani az Androidot okostelefonjain, a cég szerint a folyamatot alig egy-két nap alatt le tudná zongorázni. Persze a fenti okok miatt érthető, hogy a cég nem akar beleugrani a váltásba, a háttérben minden bizonnyal gőzerővel építi saját alkalmazáspalettáját, hogy készen álljon egy esetleges újabb összezördülésre az Egyesült Államokkal. Ez ráadásul a Google számára is aggodalomra adhat okot, a keresőóriás már nyár eleje óta győzködi ugyanis az Egyesült Államok kormányát a szankciók visszavonásáról - nem csak a Huawei sokmilliós készülékbázisának elvesztésétől tartva, de arra is hivatkozva, hogy a kínai cég saját mobilos operációs rendszere jelentheti az igazi nemzetbiztonsági kockázatot. Az ilyen félelmeket ugyan a Harmony OS forrásának megnyitása valamelyest eloszlathatja, az viszont továbbra is nyugtalaníthatja a Google-t, ha az okostelefon-piac második legnagyobb, a szankciók dacára is tempósan növekvő szereplője nem csak kivonja készülékeit a keresőóriás szárnyai alól, de rivális platformot is indít.

Válasz

Sorsfordító döntésre vár a Huawei
https://computerworld.hu/uzlet/sorsfordito-dontesre-var-a-huawei-266610.html
Computerworld | 2019 augusztus 3.

Az amerikai kormány jövő héten határoz a speciális beszállítói engedélyekről. Eldőlhet az is, hogy a kínai cég használhatja-e az Androidot és a Windowst.

Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma úgy határozott, hogy különleges engedélyt biztosít a Huawei-jel kapcsolatban álló amerikai gyártóknak, és a döntést a jövő héten hozza meg.

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter elmondta, hogy idáig több, mint ötven kérelmet kaptak olyan cégektől, amelyek a Huawei-jel állnak üzleti kapcsolatban, de ez a szám még emelkedni fog. Elbírálásukra az összes kérelem beérkezése után kerül sor.

Az engedélyek világos iránymutatást adnak majd az amerikai cégeknek, amelyek a kereskedelmi megszorítások enyhítésének bejelentése óta hiába vártak erre.

A Huawei májusban került feketelistára, június 29-én azonban Trump elnök bejelentette, hogy a gyártó ismét vásárolhat amerikai technológiát. A döntést a beszállítók lelkesen üdvözölték, ám a Fehér Ház illetékesei arra hívták fel a figyelmet, hogy az engedély csak "nem érzékeny" technológiára vonatkozik, és a további engedélyek kérdése függőben maradt.

A kínai cég egyébként a második negyedévben 17 százalékra növelte részarányát a globális mobilpiacon, és ezzel őrzi második helyét.

Válasz

Itt a fordulat: feloldják a Huawei elleni szankciókat – de nagy kérdés, hogy mi történik ezután
https://hvg.hu/tudomany/20190629_huawei_embargo_vege_feloldas_donald_trump_g20
2019. június. 29.

Kihátrált Donald Trump amerikai elnök a Huawei-jel szembeni embargóból. Nagy kérdés, hogy hogyan reagál erre az idő közben új operációs rendszerét már javában tesztelő gyártó.

A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján derült ki, hogy az Egyesült Államok és Kína újraindítja a kereskedelmi tárgyalásokat. Ezzel még csak keretet biztosítottak egy későbbi, lehetséges megállapodáshoz, az viszont már konkrétum, hogy Donald Trump sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormányzat ismét lehetővé az amerikai cégek beszállítsanak a Huaweinek.

Az Egyesült Államok elnöke május közepén rendelt el szükségállapotot annak érdekében, hogy "megvédje az amerikai informatikai hálózatokat a külföldi ellenségektől". Néhány nappal később teljesen egyértelművé vált, hogy az intézkedés a Huawei ellen szól. A Google kénytelen volt megvonni az Android legfontosabb részeinek használati jogát a második legnagyobb mobilgyártótól, majd több amerikai nagyvállalat, többek között az Intel és a Qualcomm is leállította a kereskedést a Huawei-jel. Ez a három cég azért érdemel külön említést, mert később éppen a két processzorgyártó és a Google kezdett erős lobbizásba annak érdekében, hogy a Trump-adminisztráció oldja fel a tiltást.

Hogy végül miért kerülhetett erre sor, azt egyelőre nem tudni. Az biztos, hogy Trump tőle szokatlan engedékenységet mutat: a G20-találkozó előtt még – az eddig alkalmazottakon felül – 300 milliárd dollárnyi értékben emelte volna a kínai importra vonatkozó vámokat. A BBC tudósítása szerint a oszakai csúcson előbb azt mondta, hogy lekerült a napirendről a kérdés, majd egy következő sajtótájékoztatón jelentette be a Huawei-embargó feloldását.

Dobja a Huawei az Androidot?

Az biztos, hogy a jelenleg a Huawei telefonjait használók teljesen megnyugodhatnak, készülékeik ugyanúgy megkapnak majd mindenféle Android-frissítést és a Google által kidolgozott új funkciót, mintha mi sem történt volna. A már a boltokba került telefonok vásárlása szintén veszélytelenné vált, az amerikai tiltás feloldásának értelmében nem fordulhat elő, hogy néhány hónap múlva lekapcsolnak rajtuk ezt-azt.

Más téren viszont nehéz megjósolni, hogy mi történik ezután. Az elmúlt hetek sokszor drámainak tűnő eseményei minden bizonnyal emlékezetesek maradnak a Huawei minden vezetője és munkatársa számára. Nem kizárt, hogy alapító és a menedzsment arra a következtetésre jut, hogy még egyszer nem szeretnék ilyen veszélynek kitenni a vállalatot, ezért hiába is használhatnák tovább a korábbi feltételekkel az Androidot, végül nem így tesznek majd. Reális lehetőségről van szó, hiszen a Huawei – éppen az évek óta lebegtetett amerikai intézkedések miatt – régóta munkálkodik egy saját platformon, melyen ezekben a hetekben már az utolsó simításokat végezték. A platform állítólag 60 százalékkal gyorsabb az Androidnál, ráadásul már más kínai mobilgyártók is elgondolkodtak azon, hogy a Huawei rendszerére cserélik le az Androidot.

Persze akármilyen gyors is a Huawei saját rendszere és akárhány kisebb kínai gyártó áll is mögé, akkor sem lenne egyszerű bevezetni. Ahogy az embargó elrendelése utáni elemzésünkben megírtuk, hasonló próbálkozásba már maga a Microsoft is belebukott.

A vállalat ikonikus társalapítója, Bill Gates épp a minap fogalmazta meg véleményét, miszerint az okostelefonok világában az Apple mellett egyetlen hely kiadó, ezt birtokolja a Google-féle Android. Gates élete legnagyobb hibájának tartja, hogy a Microsoft anno lecsúszott a hely megszerzéséről. Kérdés, hogy a Huawei-alapító Zsen Cseng-fej – aki szerint az USA alábecsüli vállalata erejét – reális lehetőségként tekint-e arra, hogy megpróbálja azt, ami Gatesnek és Microsoftnak anno nem sikerült.

Válasz

A Huawei saját rendszere 60%-kal gyorsabb az Androidnál, és más gyártók is szemeznek vele | 2019. 06. 17.

Aki rendszeresen követi a tech híreket, annak nem lesz újdonság, hogy a világ második legnagyobb telefongyártója, a Huawei meglehetősen szorult helyzetbe került, mikor néhány hete Donald Trump fekete listára tette a kínai vállalatot, aminek eredményeként többek közt a Google, az Intel, a Qualcomm és a Broadcom is felfüggesztette üzleti kapcsolatát a céggel. A Huawei ezzel elvesztette az Android-licenceket, ami miatt nagy zavar támadt a felhasználók körében azzal kapcsolatban, hogy kapnak-e még frissítéseket a már megvásárolt mobiljukra, és hogy érdemes-e Huawei készüléket vásárolniuk.

A kínai gyártó ugyanakkor – az ilyen helyzetekre készülve – már legalább hét éve dolgozik a saját operációs rendszerén, ami Kínában HongMeng OS, míg a világ más részein Ark OS néven kerülhet a gyártó készülékeire, ráadásul még az idén, ugyanis a legfrissebb információk szerint a Huawei már legalább egymillió olyan készüléket le is szállított tesztelésre, amin ez a rendszer fut.

A HVG ugyanakkor azt is kiszúrta, hogy a kínai Global Times információ alapján az operációs rendszer 60%-kal gyorsabb, mint a Google-féle Android, de ami ennél is fontosabb, hogy a szoftvert már a Tencent óriásvállalat és más kínai mobilgyártók, például az Oppo és a Vivo is tesztelik.

Ez azért fontos, mert a három gyártó (Huawei, Oppo, Vivo) együttesen a piac 35 százalékát fedik le, és ez a szám tovább nőhet, ha más kínai gyártók (pl. a Xiaomi) is a Huawei rendszere mellett teszik le a voksukat, és ebben az esetben már az alkalmazásfejlesztőknek is érdeke lesz, hogy elérjék a kínai telefonokat használó jelentős rétegeket. Ez ráadásul nemcsak azt biztosíthatja, hogy a Huawei életképes versenyző maradjon a mobilpiacon az Android nélkül, de még az is előfordulhat, hogy hosszú évek után átalakul a kétpólusú piac, és a jövőben már nemcsak iOS-t és Androidot futtató készülékek közül lehet majd választani, hanem megjelenik egy harmadik komoly versenyző, az Ark/HongMeng képében.
... https://24.hu/tech/2019/06/17/huawei-hongmeng-ark-os-oppo-vivo-tencent-operacios-rendszer-android-levaltas/

Válasz

Amerikai–kínai kereskedelmi hidegháború
https://www.metazin.hu/index.php/item/3733-amerikai-kinai-kereskedelmi-hideghaboru
2019. június 4.

Egyre divatosabb nézet az elemzők körében, hogy az elmérgesedő amerikai–kínai kereskedelmi háború akár katonai konfliktussá is nőhet. Ám van, aki szerint az ügyesen manőverező európai államok számára új lehetőséget teremt a két nagyhatalom vetélkedése. Feltéve, hogy marad tér a rivalizáló felek közötti lavírozásra.

„Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség veszélyezteti a globális békét és jólétet. Harmadik felek aligha állíthatják meg a konfliktust, de azért nekik is vannak eszközeik a védekezésre. Ha a nagyhatalmak kilépnek a multilaterális kereskedelmi egyezményekből, akkor mások vehetik át a helyüket. Együttesen ők is jelentős hatalommal bírnak. Persze ehhez szükséges, hogy lépni merjenek” – intézi Martin Wolf tanácsát elsősorban az EU-hoz a Financial Times hasábjain.

A Washington és Peking közötti kereskedelmi konfliktus egyre inkább eszkalálódik. Egyes elemzők már egyenesen attól tartanak, hogy az erősödő protekcionizmus folyományaként akár a harmadik világháború is kirobbanhat. De abban a kevésbé pesszimista elemzők is egyetértenek, hogy megállapodás híján a kereskedelmi háborúnak súlyos következményei lesznek a globális gazdaságra és a nagyhatalmi erőviszonyokra nézve. Érdekes módon a véleményvezérek többsége párt- és ideológiai hovatartozástól függetlenül alapvetően indokoltnak látja Trump elnök kemény fellépését Kínával szemben. A nacionalista jobboldali konzervatívok üdvözlik az amerikai munkahelyek védelmét – pedig a kínai importra kivetett vámok a gyártást a távol-keleti országba kiszervező amerikai vállalatokat is sújtják. Sőt, még a globalizáció- és piacpárti liberálisok is elismerik, hogy az újabban a globális szabad kereskedelem védőbástyájaként fellépő Kína kijátssza a világkereskedelmi megállapodásokat: nem veti meg az ipari kémkedést, sárba tiporja a szabadalmi jogokat, és mindenféle módon nehezíti a nyugati vállalatok kínai térnyerését, miközben saját iparát és szolgáltatásait jelentős állami segítségben részesíti a belső és a külső terjeszkedést elősegítendő, hogy aztán a növekvő jólétet tekintélyelvű hatalmának bebetonozására használja. A globalista neoliberális nézeteiről ismert Thomas Friedman mindezek fényében úgy gondolja, hogy Peking jócskán rászolgált Trump elnök válaszcsapásaira.

Wolf is azt jósolja, hogy a kereskedelmi háború átrajzolja a geopolitikai erőviszonyokat. Amerika és Kína egyaránt mindent elkövet majd annak érdekében, hogy szövetségi rendszert építsen ki, és szövetségeseit elvágja riválisától. Ezért Európa államainak is dönteniük kell, melyik oldalt támogassák. Wolf azt javasolja, hogy Európa lépjen szövetségre Japánnal és más országokkal, s így teremtsen magának biztos globális piaci hátteret. Ha sikerülne erős szövetséget létrehozniuk, azzal mindannyian nyernének, miközben Amerika és Kína egymást gyengítené.

A Miszter Végítéletként ismert Nouriel Roubini közgazdász kevésbé optimista Európa lehetőségeit illetően. Roubini szerint a történelem arra tanít, hogy a gazdasági erőviszonyok átrendeződése rendszerint háborúhoz vezet. Ennél azonban közelebbi fenyegetés a kereskedelmi háború eldurvulása. Roubini, aki tizenegy éve megjósolta a pénzügyi világválságot, kétli, hogy a két nagyhatalom hagyni fogja a kétkulacsos politikát, és eltűri, hogy szövetségesei a másik oldallal is megpróbáljanak jó viszonyt kialakítani. Lucrezia Pogetti, az európai–kínai kapcsolatok szakértője pedig attól tart, hogy egységes uniós Kína-politika hiányában Peking igyekszik majd továbbra is a maga érdekeit szolgáló viszonyt kiépíteni azon európai államokkal, akik szóba állnak vele. Más kérdés, hogy ha egyszer nincs egységes európai magatartás, akkor vajon mi mást is tehetnének az egyes Uniós tagállamok, mint hogy kétoldalú megállapodásokat kötnek Pekinggel.

Válasz

Szerdán egy elég szűkszavú közleményben jelentette be a kínai Ipari és Információtechnológiai Minisztérium, hogy nemsokára elkezdi majd kiosztani az 5G-s hálózat kereskedelmi licenceit, vagyis a tesztek után hamarosan nemzeti szinten is elindulhat majd az 5G az országban – írja a Tech Crunch.

A hírt a Kínai Kommunista Párt lapja, a People's Daily közölte mindössze egy mondatban, ami kínai viszonylatban általában azt jelenti, hogy elég fontos hírről van szó. Kína 2018 végén kezdte el kiosztani a hálózat tesztelésére vonatkozó licenceket a nagyobb szolgáltatóknak, mostanra pedig már több száz állomást telepítettek az ország több városában.

A kínai 5G legnagyobb bajnoka egyébként éppen az a Huawei, ami az USA és Kína között felpörgő gazdasági háború kulcsszereplőjévé vált az utóbbi időben, a nehézségek azonban látszólag nem vetik vissza az országot a hálózat elindításában. A cégóriás egyébként jelenleg Amerikán kívül próbál szövetségeseket találni, nem is eredménytelenül: éppen múlt héten adtak át egy 5G-bázist Dél-Koreában, de nem verték nagy dobra a dolgot, hiszen mégis az Egyesült Államok stratégiai partneréről van szó.

Kínai szakemberek szerint az 5G technológia elterjedése 2030-ig 6,3 billió jüanos, vagyis 947 milliárd dolláros bevételt generál, és 8 millió munkahelyet teremt majd. Kína egyébként tavaly novemberben jelentette be azt is, hogy 2020-tól már formalizáltan is megkezdik a következő – egyelőre csak 6G néven emlegetett – új generációs mobil-adatátviteli technológia kutatási és fejlesztési munkálatait, ami 2030-ban már meg is jelenhet a piacon.
... https://index.hu/techtud/2019/06/03/kina-licenc-huawei-5g/

Válasz

További akadályok kerültek a HiSilicon útjába: az ARM kihátrálását követően az elektronikus tervezésautomatizálási eszközöket kínáló Synopsys is felfüggesztette együttműködését.

Nem biztosítja tovább a Huawei-nek a különféle lapkadizájnok tervezéséhez elengedhetetlen szoftveres eszközöket a Synopsys - számolt be a Nikkei. Ennek oka, hogy a Google-höz hasonlóan a Synopsys is egy amerikai cég, melynek be kell tartania az USA kereskedelmi szankcióit. A HiSilicon név alatt futó chiptervező részleg ezzel nehéz helyzetbe kerül, a szoftveres eszközök nélkül ugyanis kvázi lehetetlen megtervezni egy komplex chipdizájnt, például egy alkalmazásprocesszort vagy rádiós modemet, mely utóbbi (részben) keresztülhúzhatja a Huawei 5G-s terveit.

A Nikkei értesülései szerint a kaliforniai központú Synopsys emailben értesítette dolgozóit, hogy függesszék fel az együttműködést a HiSiliconnal. Ennek értelmében a kínai cég már nem férhet hozzá a különféle tervezési eszközök frissítéseihez, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az újabb chipdizájnok elkészítését. A Synopsys ugyanis élen jár az elektronikus tervezésautomatizálás (electronic design automation, EDA) területén, a vállalat elektronikai alkatrészek, köztük különféle chipek tervezéséhez és fejlesztéséhez szükséges szoftvereket és eszközöket fejleszt, illetve értékesít.

Megfelelően fejlett EDA nélkül rendkívül nehéz feladat egy modern, komplex lapka elkészítése. A Nikkei által megkérdezett szakértő szerint ahhoz lehetne hasonlítani a helyzetet, mintha a tervezőszobában teljesen lekapcsolnák a világítást. A lapkadizájnt így sokkal több idő elkészíteni, nem utolsó sorban pedig nagyban megnő a hibák lehetősége, amely még tovább növelheti a tömegtermelés beindításához szükséges időt. A fejlesztés ezen szakaszában ugyanis rendszeresek lehetnek a Synopsys oldaláról érező frissítések, a cég szorosan dolgozik együtt a lapkát tervező mérnökökkel, illetve a termelésre szerződött bérgyártóval. Egy hónapokkal (vagy akár egy évvel) elnyúlt tervezési ciklus nem fér bele a jelenleg fennálló, szoros versenybe, tehát a Synopsys lépése gyakorlatilag ellehetetleníti az újabb lapkák piacra dobását.

A Nikkei szerint a HiSilicon már elkészült következő generációs, Kirin 985 és Kirin 990 alkalmazásprocesszorainak, illetve Balong 5000 5G rádiós modemének terveivel, így ezek megjelenését (elvileg) már nem befolyásolhatja a Synopsys lépése, problémát az ezt követő chipek elkészítése jelenthet. A Synopsys mellett még a Cadence kínál hasonlóan fejlett elektronikus tervezésautomatizálási eszközöket, azonban újabb amerikai cégről lévő szó, ez nem jelenthet mankót a Huawei számára. A német Mentor Graphics, illetve a kínai Empyrean Software is fejleszt EDA eszközöket, viszont egyik sem kínál olyan komplett, az élvonalbeli gyártástechnológiákhoz szabott megoldásokat, mint a Synopsys vagy a Cadence.
... https://www.hwsw.hu/hirek/60415/huawei-hisilicon-synopsys-cadence-chiptervezes-processzor-kirin-usa.html

Válasz

Visszatért a Mate 20 Pro az Android Q programba | 2019-05-31

Kereken két hete került a Huawei az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának tiltólistájára, és bár később 90 napos ideiglenes feloldást kapott, hogy ebben az időszakban, a megköttetett szerződések értelmében még kereskedhessen amerikai partnereivel, és olyanokkal, akik amerikai technológiákat, licenceket és komponenseket használnak, most a kivárás időszaka zajlik. Donald Trump amerikai és Xi Jinping kínai elnök a június végi G20-on találkozik az egyre kiélezettebb gazdasági háború potenciális enyhítése céljából, és az USA szerint biztonsági kockázatot jelentő Huawei ügye is terítékre kerülhet.

Múlt héten egyébként többen azonnal jelezték, hogy megszakítják kapcsolatot a sencseniekkel, és a Google meg is kapta a kritikát, hogy a második legnagyobb gyártótól kérdezés és vizsgálódás nélkül megvonta az Android-licencet, még a Mate 20 Pro is kikerült az Android Q bétaprogramból. Az utóbbi időszakban azonban a TSMC, a Panasonic, az Infineon, az InterDigital és az SD Association is jelezte: továbbra is fenntartják az együttműködést a Huawei-jel.

A Mate 20 Pro pedig pár nap pihenő után visszatért az Android Q bétaprogramba, ami már csak azért is ígéretes fordulat, mert a sencseniek következő nagy dobása a Mate 30 lehet, amit alighanem még zöld robotos rendszerrel és egy sor amerikai technológiával, komponenssel és licenccel terveztek. Mindeközben a Huawei jogászai is tevékenykednek, hogy amerikai bíróságon szálljanak szembe a vállalat elleni, politikai indíttatásúnak mondott támadással. Sencsenben pedig gőzerővel dolgoznak saját operációs rendszerükön. Ezt most éppen Arc OS néven emlegetik.
... https://mobilarena.hu/hir/visszatert_a_mate_20_pro_az_android_q_programba.html

Válasz

A Huawei hétfői közleménye szerint a cégnek megvan a terve annak biztosítására, hogy termékeik többsége a nehéz körülmények között tovább tudja szolgálni a felhasználókat, és szerte a világon egy megbízható és fenntartható szoftver-ökoszisztémát kívánnak kiépíteni.

Egy ideje tudni lehet, hogy a kínaiak készülnek a legrosszabbra: 2012 óta dolgoznak saját operációs rendszeren,

-- a mostani események fényében tehát nem kizárt, hogy a kínai cég termékei a jövőben saját fejlesztésű szoftverrel kerülnek majd a boltokba. Ezzel megjelenne egy rivális az iOS és az Android mellett, aminek az ázsiai piacon lehet erős piaca.

Huawei's own-developed smart phone Operating System, reportedly named "HongMeng OS", is being trialled out and will gradually replace the Android system, according to three Chinese media reports.
https://twitter.com/globaltimesnews/status/1130348114475282432/photo/1
— Global Times (@globaltimesnews) May 20, 2019

Nem csoda, hogy az események hevében megszaporodtak a rendszerről szóló cikkek, hírek, pletykák, melyek alapján úgy tudni, hogy az oprendszert 2012 óta a „Project Z” kódnéven fejlesztik, és ez lehet végül az a nagy B-terv, amit a Huawei-vezér Richard Yu egy márciusi interjúban emlegetett.
https://www.welt.de/wirtschaft/article190034791/Huawei-Manager-zu-Spionagevorwurf-Das-hat-politische-Gruende.html

A Global Times hírügynökség információ szerint a mobilra szánt szoftver

-- a „HongMeng OS” nevet kaphatja végül,
-- és Linux-alapokra fejlesztik.

A saját kezelőfelület, az EMUI pedig már egy jó ideje használt dolog a Huawei mobiljain.

Mivel ez még mit sem ér egy olyan gondosan felépített ökoszisztéma nélkül, amiben kiemelt szerepet játszanak az appok, a Huawei vélhetően az egyelőre még kezdetleges AppGallery nevű alkalmazásboltját is gőzerővel fogja fejleszteni a Google Play Store alternatívájaként.

Az apptámogatás elhanyagolása gyakorlatilag borítékolható halált jelent bármilyen új szereplőnek, elég csak arra gondolni, hogy a Windows Phone-oknak annyira alacsony volt a piaci részesedése, hogy a fejlesztőknek nem érte meg platformjukra készíteni appokat, ezért a kínálat nem volt túl széles. A Samsung 2015-ben szintén próbát tett arra, hogy saját Tizen nevű rendszerét terjessze el, de nem túl népszerűek azok az eszközök, amelyek ezt futtatják, kritikus hangok szerint olyan, mint az Android másolata, csak appok nélkül.

A jövővel kapcsolatban persze felmerül az aggodalom is, hogy ugyan a Huawei operációs rendszere a kínaiaknak nem lesz nagy váltás (lévén amúgy is tiltott számukra a Google Play és a Google-appok használata), de a nemzetközi piacon már nem feltétlen fogadnák ennyire szívesen a felhasználók a jól megszokott Android után.

Arról is szól a fáma, hogy a Huawei talán a nyilvánosan elérhető, nyílt forráskódú Androidot használná alapnak (ebben nincsenek benne a licencköteles szolgáltatások, mint a Google Play), és erre húzná rá az EMUI-t. De ettől még a frissítések és appok ügye nem oldódna meg.
https://24.hu/tech/2019/05/22/huawei-android-operacios-rendszer-hongmengos/

Válasz

A vezeték nélküli hálózatainkat szabványosító Wi-Fi Alliance átmenetileg korlátozta a Huawei tevékenységeit a testület munkájában. Ennek a szövetségnek rengeteg amerikai vállalat tagja, többek közt az Intel, a Broadcom, az Apple és a Qualcomm.

A félvezető lapkákat gyártó vállalatokat tömörítő JEDEC szervezetben önként felfüggesztette a tagságát a Huawei, amíg érvényben van az Egyesült Államok kormányának kereskedelmi tiltása. Ebben a szervezetben a legtöbb nagy csipgyártó tag, például a Qualcomm, a Samsung, a TSMC, az SK Hynix és a Toshiba Memory.

De még az SD-kártyákkal sem foglalkozhat a Huawei

Az SD Association taglistájáról eltűnt a Huawei neve, bár ez olyan szempontból nem meglepő, hogy a cég már kitalált egy saját memóriakártya megoldást, a Nano Memory Card formátumot, és már a tavaly ősszel bemutatott Mate 20 Pro tárhelye is csak azzal bővíthető.

A szabványosításból való visszavonulás azt jelenti, hogy a Huawei kevésbé tud beleszólni a világszerte egységesen elfogadott technológiák fejlődésébe, és a szakértői vitákban nem tud a neki kedvező megoldások mellett érvelni. Arra ugyan mindig lesz lehetősége, hogy Kínában saját szabványokat alakítson ki, és a globális szabványra épülő eszközöket is legyárthatja, de nem lesz beleszólása az ipari folyamatokba.

https://index.hu/techtud/2019/05/25/nem_alakithatja_a_huawei_a_jovo_technologiait/
(Nikkei)

Válasz

A Sony meglép valami hasonlót lehetséges dolgokból:

Évek óta nem megy jól a Sonynak, ha mobileladásokról van szó, és az érdekes, de túlárazott Xperia 10 vagy a 10 Plus-féle félrelépések sem nagyon segítenek. A sok lábon álló japán vállalat ezért most drasztikus lépésre szánta el magát, noha az elmúlt negyedévekben már folyt ennek az előkészítése: kilépnek a világ legtöbb mobilpiacáról. Persze a gyártó nem így fogalmaz: térképén ott vannak a kékkel jelölt fókuszrégiók, ahol nyereségessé kívánják tenni az Xperia vonalat. Ebbe beletartozik az Európai Unió nagy része, további néhány ország az Öreg Kontinensen, Japán, Tajvan,és Hongkong.

A többi piac kevésbé szerencsés, és vagy már eleve kivonultak onnan a japánok, vagy most, illetve ebben a fiskális évben tehetik meg azt. A pontos megfogalmazás: fókuszban nem lévő és defókuszált régiók. Gyártási és értékesítési oldalról is újragondolják a dolgokat, a cél pedig az árbevétel növelése mellett új fogyasztói értékek létrehozása és közvetítése. A Sony a 2020-as pénzügyi esztendő végéig, azaz 2021. március 31-éig kívánja nyereségessé tenni a mobilbizniszt.
... https://mobilarena.hu/hir/a_fel_vilagot_otthagyjak_az_xperia_mobilok.html

Válasz

A Google éppen tavaly év elején vezette be az Android (nagy)vállalati elterjedését elősegítő Android Enterprise Recommended (AER) programot, mely több, kötelező vállalást is előírt a résztvevő gyártók számára, így például azt, hogy a készülékekre a megjelenéstől számított három évig legalább 90 naponta kötelező a biztonsági frissítések kiadása, valamint típusonként szavatolni kell legalább egy új Android főverzió megjelenését.

A Huawei elsők közt csatlakozott ehhez a programhoz, a cég tavaly februárban büszkén jelentette be, hogy a Mate 10 sorozat, a P10 sorozat és a P smart készülékek megkapják az AER plecsnit - később ezekhez a típusokhoz újabbak is csatlakoztak. Ezzel szemben a mai állapotok szerint a Google Enterprise Solutions Directory keresőjében egyetlen Huawei készülék sem jelenik meg az AER-megfelelőséggel rendelkező eszközök találati listáján, ami azt sejteti, hogy a Google - alighanem a múlt szerdai döntés hatására - villámgyorsan eltávolította a kínai gyártó megoldásait a programból.

A Huawei témában kiadott hivatalos nyilatkozata

„A Huawei jelentősen hozzájárult az Android fejlődéséhez és növekedéséhez világszerte. Mint az Android egyik legfontosabb globális partnere, szorosan dolgoztunk nyílt forráskódú platformjaikkal, hogy olyan ökoszisztémát fejlesszünk ki, amely mind a felhasználók, mind az iparág számára előnyös. A Huawei továbbra is biztosítja a biztonsági frissítéseket és az értékesítés utáni szolgáltatásokat minden már értékesített vagy kereskedelmi forgalomban kapható Huawei, illetve Honor okostelefonon és tableten. Továbbra is biztonságos és fenntartható szoftver-ökoszisztémát építünk majd, annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt biztosíthassuk felhasználóink számára világszerte.”

Mindez azonban a Huawei flottákkal rendelkező cégek számára aligha mérvadó, ezen cégek száma világszerte alsó hangon több százezer, de akár több millió is lehet - a HWSW által megkérdezett jogi szakértők szerint ezek alappal perelhetik a Huawei-t, de ha a licencmegállapodás értelmében külön szerződtek a Google-lel is, akár a Google-t is az AER szerint meghatározott előírások esetleges nem teljesülése esetén.

A Huawei a világ második legnagyobb, és egyben legnagyobb mértékben növekvő okostelefon-gyártója ... súlyos jogi kérdés, hogy az Egyesült Államokat fenyegető nemzetbiztonsági kockázat vajon ugyanakkora súlyú nemzetbiztonsági kockázat például a Huawei legnagyobb felvevőpiacán, Európában.

Úgy tűnik, a válasz nem, legalábbis az Egyesült Államok mindeddig sikertelenül próbálta elérni, hogy az európai nemzetállamok az USA-hoz hasonló módon lényegében teljes tiltólistára tegyék a Huawei megoldásait.
... https://www.hwsw.hu/hirek/60361/huawei-android-google-play-protect-services-licenc-entity-list-trump.html

Válasz