Szendi Gábor: Sütni jó

Sütéseim története

Már gyermekkoromban imádtam anyukám mellett kuktáskodni. Kevertem a tojás- vagy vajkrémet, ami fárasztó volt egy kanállal (robotgép csak sci-fiben volt), de jutalmul lehetett nyalakodni. Egy nyári nap, amikor anyukám dolgozott, úgy döntöttem, hogy barátfülét fogok készíteni. Tudtam már, hogyan kell krumpliból, lisztből, tojásból tésztát gyúrni, hogyan kell kinyújtani, felsarabolni, baracklekvárral megtöltve összeragasztani. Emlékszem, a konyhaablakon bekukkantott a házmester bácsi és megdicsért, milyen ügyes vagyok. Büszke is voltam magamra. Kicsit persze elméreteztem az adagokat, két lábasnyi barátfüle lett a vége, amit napokig ettünk.

Aztán ez az egész rövid, önfeledt korszak elmúlt, ahogy beköszöntött nálunk az egyre csak növekvő szegénység, anyukánk is folyamatosan betegeskedni kezdett, egyre többet volt kórházban, szanatóriumban. Abbamaradtak a vasárnapi sütések, szegény ember nem süt süteményeket, örül, ha van mit ennie.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/sutni_jo.htm

Válasz

A székrekedés 5 típusa
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_szekrekedes_akupresszuras_kezelese.htm
Először is azt kell megértenünk, hogy a székrekedésnek különböző okai lehetnek.

Válasz

Két étel, amely komoly zavart okoz az agyműködésben

Lehet, hogy a skizonfrénia, a bipoláris zavar és a depresszió diétával gyógyítható? Nekem szilárd meggyőződésem, hogy igen, hiszen mind bizonyos tápanyagok hiánya, mind más táplálékok potenciálisan mérgező volta okozhat mentális betegségeket. Már az orvosi egyetemen megtanultuk, hogy a tiamin (B1 vitamin), a niacin (B3 vitamin) és a B12 vitamin hiánya demenciát okozhat. És azt is tudjuk, hogy bizonyos ásványi anyagok, például a magnézium és a cink létfontosságúak a szervezet működése szempontjából, ahogy azt is, hogy zsírsavak központi szerepet játszanak a sejtmembránok egészségének fenntartásában.

Én hiszek abban, hogy az orvosnak partnerként kell kezelnie a betegét, de pszichiáterként egy dologhoz ragaszkodom: és ez az, hogy a betegeimnek ki kell próbálniuk a glutén- és kazeinmentes (tejmentes) étrendet.

Az meg micsoda? – szokták kérdezni.

A glutén a latin "glu" szóból származik és két fehérje, a gliadin és glutein keverékét jelenti, melyek elsősorban a búzában találhatók, de hasonló gluténszerű fehérjék, úgynevezett prolaminok megtalálhatók más gabonafélékben is, például a rozsban (szekalin) a kukoricában (zein) és az árpában (horedin). Kazeineknek pedig az emlősök tejében található fehérjecsaládot nevezzük. De vajon mi közük van ezeknek a fehérjéknek egy átlagos pszichiátriai beteghez? Vajon elképzelhető-e, hogy a mi modern, posztindusztriális élelmiszereink – a cukor, a glutén, a feldolgozott tejtermékek, valamint a genetikailag módosított szója és kukorica bizonyos tápanyagok hiányával együtt veszélyes kockázatot jelentenek az ember bélrendszerének és agyának egészségére?
https://tenyek-tevhitek.hu/ket_etel_amely_art_az_agynak.htm

Válasz

Egely György beszélget Szendi Gáborral Covidról, D-vitaminról:
https://www.youtube.com/watch?v=FthdH2jXyiE

Az éppen aktuális hírlevél tartalma:
https://www.tenyek-tevhitek.hu/2023_majus_15_tenyek_tevhitek_hirlevel.htm

Válasz

Rachael Link: A 6 legjobb módszer a másnaposság megelőzésére (és kezelésére)
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_6_legjobb_modszer_a_masnapossag_megelozesere_es_kezelesere.htm

Válasz

Szendi Gábor: A cukorbetegség gyógyítható? Hát persze!

A cukorbetegség gyógyítható, csak ezt senkinek nem érdeke közölni a betegekkel. Sokkal egyszerűbb a megszokott kezeléseket ajánlani, és ezzel élethossziglan konzerválni az anyagcserezavart, holott az valójában egy gyorsan megszüntethető anyagcserezavar csupán.

Magyarországon - a diagnosztizálatlan cukorbetegeket is beleszámítva- kb. 1 millió ember szenved un. 2-es típusú cukorbetegségben.

A gyógyíthatatlanság hiedelmét már korábbi megfigyelések is cáfolták, ugyanis gyomorszűkítő gyűrű felhelyezését követően napokon belül javult a cukorbetegség. Mások is igazolták, hogy a cukorbetegség csökkentett kalóriabevitelre egyből javul.

A szerzők ezért azt a fantasztikusan zseniális hipotézist alkották meg, hogy a csökkentett szénhidrát fogyasztás javítja a cukorbetegséget.

Vizsgálat

A vizsgálatba olyanokat válogattak be, akik legalább négy éve cukorbetegek, túlsúlyosak vagy elhízottak (BMI 25 és 45 közötti). A HBA1c értékük 6.5-9% közé esett, ami 7.2-12.2-es átlagos vércukornak feleltethető meg. A vizsgálat lényegében abból állt, hogy a betegek napi 600 Kcal mennyiségű ételt kaptak, melynek 46%-a volt szénhidrát, 33%-a fehérje, és 21%-a zsír.

Már a vizsgálat első hete után a betegek vércukorszintje és májuk inzulinérzékenysége normalizálódott, a májzsír 30%-kal csökkent. A vizsgálat 8. hetének végére a hasnyálmirigy bétasejtjeinek működése normalizálódott, és a hasnyálmirigy zsírtartalma csökkent. Ez tulajdonképpen a sokat emlegetett viszcerális zsír egy része. A viszcerális zsír azért alattomos, mert nem látszik, karcsú embernek is lehet komoly viszcerális zsírtömege.

A szerzők a javulást a hasnyálmirigy zsírtartalmának csökkenésével magyarázzák.
A vizsgálat során a betegek átlagosan 15 kg-ot fogytak, ami 15%-os súlyvesztésnek felelt meg. A fogyás lényegében a testzsír csökkenéséből eredt.

A vizsgálati személyeket a vizsgálat befejezése után 12 héttel újra megvizsgálták, s úgy találták, hogy átlagosan 3 kilogrammot visszahíztak. A 12-ből három már ismét cukorbeteggé vált.

Valószínűleg a többi beteg is szép lassan ismét cukorbeteggé fog válni, hiszen visszatértek a régi, szénhidrátalapú nyugati étrendjükre, amitől eredetileg megbetegedtek.

A vizsgálat fő problematikája ez. A 600 kcalos étrend nyilvánvalóan koplalást jelentett a résztvevőknek, s amint véget ért a vizsgálat, rávetették magukat a szokásos étrendjükre.

2011 óta sok idő eltelt, ma már Roy Taylor és intézete számos vizsgálatot adott közre, amelyben évtizedek óta cukorbeteg emberek gyógyultak meg "véglegesen" betegségükből. Miért írom idézőjellel, hogy "véglegesen". Azért, mert ha valaki hajlamos a 2-es típusú cukorbetegségre, ha gyógyulása után visszatér a szénhidrátdús étrendre (mint Lim és mtsi. vizsgálatában is tapasztalható volt), gyorsan visszaesnek a cukorbetegségbe. Erre szoktak a diabetológusok gúnyosan felkacagni, hogy akkor ez nem gyógyulás, hanem remisszió. Na most, ha azt vesszük, hogy az ember evolúciója során a földművelés bevezetéséig soha nem fogyasztott finomított szénhidrátot, sőt, szigorúan véve csak az elmúlt 200 évben vált az étrend meghatározó részévé a finomított szénhidrát, akkor nem azt tekinthetjük egészségesnek, aki nem lesz (egyelőre) cukorbeteg a nyugati étrendtől, hanem az az egészséges anyagcseréjű, aki nem bírja az embernek nem való nyugati táplálkozást.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/cukorbetegseg-diabetesz-gyogyithato.htm

Válasz

Maria Cross: Ha soká akar élni, tartsa magasan a koleszterinszintjét

A legtöbb ember már a koleszterin szó hallatán frászt kap. De vajon tényleg betegséget okoz? Van ugyanis itt egy érdekes dolog: az tudniillik, hogy a magas koleszterinszinttel bíró emberek általában tovább élnek, különösen akkor, ha valamilyen szívbetegségben szenvednek. Meglepődött? Hát persze. Nos, üdvözlöm a koleszterin paradoxon világában.

A "koleszterin paradoxon" kifejezést már 2006-ban használták (ha nem előbb), amikor is egy 24 ország majd 11 000 szívbeteg lakosának vizsgálati adatait összegző tanulmány arra a következtetésre jut, hogy "Az akut szívbetegségben szenvedők életkilátásai rosszabbak, ha alacsony a koleszterinszintjük" (1)

A paradoxon kibontása

Az egyik lehetőség a rejtély megfejtésére az, ha kibontjuk ezt a "jó" és "rossz" koleszterin problematikát. Bár még ez is félrevezető. A koleszterinnek ugyanis csak egy fajtája van, és azt koleszterinnek hívják. A koleszterint szállító rendszernek azonban már vannak különböző típusai.

A koleszterint a test különböző részeibe különböző fehérjehordozók, úgynevezett lipoproteinek juttatják el. Ezeknek számos típusuk van, a legfontosabbak a magas sűrűségű lipoproteinek (HDL), az alacsony sűrűségű lipoproteinek és a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL).

A HDL-t azért szokták "jó" koleszterinnek nevezni, mert az az artériáktól a máj felé szállítja koleszterint további felhasználásra.

A cég összes kedvezményes terméke itt tekinthető meg

Az LDL meg azért "rossz", mert a májból a test különböző részeibe szállítja a koleszterint, többek közt az artériákhoz, amelyekben az a plakkok egyik összetevőjévé válik. Ezért tartják a koleszterint a szív nagy ellenségének. (A plakkok amúgy sok minden más mellett kalciumot is tartalmaznak, mégsem mondja senki, hogy kerülni kell a kalcium fogyasztását).

Ha az erekben plakkok keletkeznek, akkor az erek beszűkülnek, ezt nevezik érelmeszesedésnek. Ilyenkor megtörténhet, hogy egy elszabadult vérrög eltorlaszolja a véráram útját a szív felé, ami szívrohamot okoz.

Ez eddig nagyon logikusnak tűnik. Ám ha egy kicsit mélyebbre ásunk, akkor minden összezavarodik.

Bár az LDL koleszterinnek nagyon rossz a híre, szívelégtelenségben szenvedő betegek körében az alacsony LDL szint magasabb halálozással jár (5). Ha ön túlélő szeretne lenni, akkor lehet, hogy jobban jár, ha magasabb ez a bizonyos nem-is-olyan-rossz LDL koleszterin szintje.

Ráadásul azoknál, akiknek magas a koleszterinszintjük - beleértve a az LDL-koleszterint is - ritkábban fordul elő pitvarfibrilláció (6). A pitvarfibrilláció (angol rövidítés AF) szabálytalan, néha túl gyors szívverést jelent, ami vérrögöt okozhat a szívben, valamint növeli a sztrók és a szívleállás kockázatát.

"Ez a kutatási eredmény további bizonyítékul szolgál arra, hogy fordított összefüggés áll fenn a koleszterinszint és a pitvari fibrilláció között - ez az AF-re vonatkozó "koleszterin paradoxon. " (7)

Uffe Ravnskov és munkatársai 2016-ban 19 vizsgálat 68 000 vizsgált személyének adatai alapján megállapították, hogy "A magas LDL érték a legtöbb 60 év feletti ember esetében fordítottan arányos a halálozással. Ez a megállapítás nincs összhangban a koleszterinhipotézissel (azaz, hogy a koleszterin, különösen az LDL, eredendően aterogén). Mivel a magas LDL-lel rendelkező idős emberek ugyanolyan hosszú ideig vagy tovább élnek, mint az alacsony LDL-lel rendelkezők, elemzésünk okot ad arra, hogy megkérdőjelezzük a koleszterinhipotézis érvényességét. Ezenkívül tanulmányunk indokolja az LDL farmakológiai csökkentését időseknél a szív- és érrendszeri betegségek megelőzési stratégiáinak részeként ajánló irányelvek újraértékelését." (8)

10 éves követés során világosan kiderült, hogy minél magasabb volt a LDL koleszterinszintje valakinek, annál kisebb volt annak a kockázata hogy a személy bármely okból is meghalna (10). Az összhalálozás azért is fontosabb, mert Japánban az emberek 7%-a hal meg szív- és érrendszeri betegségben, szembeni a nyugati 30%-kos aránnyal. Mint a szerzők írják: "A szívkoszorúér-betegség okozta halálozás Japánban évtizedek óta az összes halálozásnak mindössze 7%-át teszi ki; ez az arány sokkal alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Az az elmélet, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál jobb, Japán esetében teljesen téves - valójában éppen az ellenkezője igaz. Mivel Japán egyedülálló a koleszterinnel kapcsolatos jelenségek tekintetében, könnyű a tévedéseket kimutatni a koleszterinhipotézisben." (10)

Mi növeli a triglicerid szintjét, és ezzel a szívbetegségek kockázatát?

A válasz az, hogy a szénhidrátok.

A legjobb módja a szívbetegségek és a korai halál kockázatának csökkentésére az, ha csökkentjük a szénhidrátbevitelünket, különösen a cukorét és a finomított szénhidrátokét.

Ha az étrendünk kevés szénhidrátot és sok zsírt tartalmaz, akkor a triglicerid szintünk csökken.

Ha az ellenkezőjét tesszük - sok szénhidrátot és kevés zsírt fogyasztunk, akkor a vérzsír szintünk nő, a HDL koleszterin szintünk pedig csökken. Ez az inzulin, pontosabban az inzulinrezisztencia miatt van így.

Az inzulinrezisztencia egy cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a szervezet nem tud már megfelelően reagálni a vérben keringő túl sok glükózra.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/ha_soka_akar_elni_tartsa_magasan_a_koleszterinszintjet.htm

Válasz

Szendi Gábor: A renyhe életmód mítosza

Biztos sokan kiszámolták már elkeseredetten, hogy egy órai futás, kerékpározás, aerobic milyen kétségbeejtően kevés kalóriát éget el, és azt is tudja, aki próbálta, hogy utána meg olyan éhes lesz az ember, hogy többet eszik meg, mint amennyit elégetett. A sportolással való fogyás - mítosz, amit a nyugati étrend védelmezői találtak ki a nyugati ember elhízásának magyarázatára.

Korszaknyitó vizsgálat jelent meg most (2012) júliusban a PlosOne szakfolyóiratban Pontzer és munkatársaitól, akik megkérdőjelezték a dietetika és az orvostudomány által terjesztette mítoszt, miszerint a nyugati emberek -lassan már 70%-a- azért túlsúlyos vagy elhízott, mert tohonya életet élnek. Jó szokása ez a közegészségügynek, hogy előbb áldozatot csinál az emberekből, majd utána hibáztatja őket kialakult betegségeikért, bűntudatot keltve bennük. Magas a vérnyomásod? Mert sok sót eszel. Cukorbeteg vagy? Mert zabálsz. Mellrákod van? Mert nem jártál szűrésekre, mert teflonedényben főzöl, mert sok vörös húst eszel, mert...Vagy infarktust kaptál? Mert sok zsírt és koleszterint eszel. Ez azonban mind mellébeszélés csupán, a valódi okok a közegészségügy által preferált nyugati étrendben rejlenek. Ha a nyugati világ bele is pusztul a közegészségügy jótanácsaiba, a közegészségügy és a dietetika utolsó leheletéig állítani fogja, hogy az emberek a hibásak.

A nyugati népességben a 20. század során folyamatosan nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya, de igazán a 70-es évektől lódult meg a folyamat, amikortól a közegészségügy kezébe vette a szívbetegség járvány "kezelését", azaz megkezdődött a hadjárat az ártatlan koleszterin ellen. Az elhízás járványra a közegészségügy és a dietetika előállt a váddal: nem mozogtok eleget.

Pontzer és munkatársai azt kívánták tehát megvizsgálni, vajon a nyugati ember tényleg azért elhízott-e, mert keveset mozog, vagy azért, mert étrendje nagy kalóriasűrűségű ételekből áll. ...

"A hadzák és a nyugati ember energia leadása közti hasonlóság azt mutatja, hogy még a drámai különbségeket mutató életmód is jelentéktelen hatást jelent a napi leadott energiamennyiségre, ami azzal egyenértékű, hogy az elhízásbeli különbségek elsősorban nem az energia felhasználás különbségéből, hanem a felvett táplálék kalóriasűrűségéből fakad".
https://www.tenyek-tevhitek.hu/renyhe-elet-mitosza-avagy-sporttal-nem-fogsz-lefogyni.htm

Válasz

Kicsi mérete ellenére a tökmag tele van értékes tápanyagokkal. Akár kis mennyiségben is jelentős forrása az egészséges zsíroknak, magnéziumnak és cinknek. Emiatt a tökmagnak számos pozitív egészségügyi hatást tulajdonítanak.

Ilyen például a szív- és a prosztata betegségek megelőzése, valamit egyes rákos megbetegedések elleni védelem. Ráadásul ezek a magok könnyen beilleszthetőek a legtöbb étrendbe.

Íme a tökmag 11 legfontosabb egészségre gyakorolt hatása, amelyet tudományosan is alátámasztottak:
https://vizmegoldas.hu/termeszet/tokmag-11-bizonyitott-hatasa/

Válasz

A K1- és K2-vitaminok nélkülözhetetlenek az egészséges élethez. Míg a K1 fontos szerepet játszik a véralvadásban, addig a K2 elengedhetetlen a szív, a csontok, a hormonok és a vesék egészségének fenntartásában.

• A K2-vitamin rendkívül hasznos, mivel biztosítja, hogy a kalcium ne az artériákban rakódjon le, hanem a csontokba és a fogakba kerüljön, csökkentve az érelmeszesedés és a vesebetegség kockázatát.

• A K2-vitamin fontos szerepet játszik a férfiak és nők tesztoszterontermelésében, csökkentve ezzel a férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint, a nőknél pedig a policisztás ovárium szindróma kialakulásának kockázatát.

• A K2-vitamin gátolja a gyulladást és javítja az inzulinérzékenységet, valamint a D-vitamin és a kalcium kofaktoraként támogatja a csontok egészségét.

• A K2 MK-4 vitamin állati eredetű élelmiszerekben, például a bio tojássárgájában, a sötétebb csirkehúsban és a libamájban is megtalálható. Az MK-7 az erjesztett élelmiszerekben, például a nattóban, valamint a lágy és kemény sajtokban, köztük a Brie-ben és a Goudában egyaránt jelen van.

A K-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely nélkülözhetetlen az élettani folyamatokban részt vevő számos fehérje működéséhez. A természetben előforduló formái a K1-vitamin (filokinon) és a K2-vitamin (menakinon).
https://ifit.hu/a-k2-vitamin-hatasa/

Válasz

Túlélés válság idején: Szendi Gábor, klinikai szakpszichológus (Friderikusz Podcast | 57. adás)

Adásunkban hasznosítható gondolkodási és cselekvési mintákat ajánlunk, hogy miként lehetne ilyen válságos időkben változtatni gondolkodásunkon, életstratégiáinkon.
Szendi Gábor klinikai szakpszichológust kértük fel erre a beszélgetésre, aki már a 2008-as gazdasági világválság idején is egy tartalmas írásában ajánlott megfontolandókat az érdeklődőknek, mivel számos tapasztalatot gyűjtött saját sorsának megannyi áttervezése során is.

http://netpolgar.network.hu/video/kovetheto_eletmodok_peldas_eletu_hiressegeink/tuleles_valsag_idejen_szendi_gabor_klinikai_szakpszichologus_friderikusz_podcast__57_adas

Válasz

Az öregedés mítosza

Jó, persze, hogy öregszünk. De vajon nem értékeljük-e túl az öregedés testi-szellemi hatásait, és ezáltal nem értékeljük-e le öregedő önmagunk és öregedő kortársain képességeit, lehetőségeit?

A szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a csontritkulás, a mozgásszervi betegségek, a demencia nem időskori, hanem életmód betegségek, s a természetellenes életmód "gyümölcse" érthető módon idős korra érik be leginkább.

Az öregedés nem egyszerűen biológiai folyamat, hanem szociális természetű is, sőt sok kutató szerint, amit ma öregedésnek és az öregedés hatásának gondolunk, annak jó része szociális sztereotípiákból és elvárásokból fakad.

Az átlagember utoljára az iskolába sportolt, aztán későbbi életében -ha szerencséje van - munkájából fakadóan még végezhet valamilyen fizikai munkát, de a legtöbb ember ülőmunkát végez, izmai lassan elsorvadnak. 50 év felett az izmok 1-2 százaléka épül le évente - hacsak nem tesz valaki azért, hogy izmai karban legyenek tartva.

A sorvadó izmok egyre kisebb fizikai erőfeszítést tesznek lehetővé, az egyre kisebb fizikai erőfeszítések pedig tovább sorvasztják az izmokat, azaz ez egy önrontó körré alakul. A vége az, hogy már megerőltető akrobatikus mutatvánnyá válik felszállni a villamosra is.

Például az érelmeszesedést a mai napig korral járó elváltozásnak tekintik, holott a természeti emberekben idős korban sem mutatható ki az erekben mészlerakódás. Ma már tudjuk, hogy a K1-K2-vitamin élethossziglan tartó hiánya vezet az erek elmeszesedéséhez, ill. a csonttömeg csökkenéséhez (ebbe ugyebár belejátszik a D-vitamin is). Magyarán egy fel nem ismert vitaminhiányból fakadó megbetegedést neveztek el "időskori" betegségnek. A rák ugyancsak a modern táplálkozás alattomos, lassan kibontakozó hatásával magyarázható. de az orvoslás azzal akarja elkendőzni azt, hogy a rák gyakorisága a 20. század során folyamatosan növekedett. Az az állítás, egyre tovább élünk, azért van annyi rákos beteg, mert egyre tovább élünk, azt sugallja, hogy idős szervezetben gyakoribbak a genetikai mutációk. Ez teljesen hibás érvelés, ugyanis az 1800-as években is, pl. a dán népesség 30 százaléka simán megérte a 70. évét, sőt a népesség 5%-a elérte a 85 feletti életkort is, a rákos halálozás mégis ritka volt. Ugyanígy a természeti népeknél a rák szinte ismeretlen.

Hasonló a helyzet az elbutulással. ...

Időutazás

Ellen Langer régóta kutatja az öregedés szociálpszichológiáját és pszichológiáját. 1981-ben egy érdekes kísérlet során nyolc 70 felett járó férfit visszaröpített 22 évvel, azaz berendezett számukra egy nyaralót, amelyben a rádiók 22 évvel korábbi műsorokat és zenét adtak, a korhű televíziókészülékeken a korabeli tv műsorok voltak nézhetők, az újságok az 1959-es megfelelő dátumú lapoknak feleltek meg, a társalgóban'59-es filmet vetítettek, a szobák berendezése, a tárgyi világ, a személyzet öltözködése, stb. mind 1959-nek felelt meg.

Érkezésük előtt gondosan felmérték fizikai állapotukat, marokerősségüket, hajlékonyságukat, hallásukat és látásukat, memóriájukat és gondolkodási képességeiket. A kísérleti személyeket arra kérték, hogy az 5 napos időutazás során igyekezzenek úgy érezni magukat, mintha valóban 1959-ben lennének, azaz 20 évvel fiatalabbak volnának. A szobákban nem volt tükör, csak 20 évvel korábbi fotójuk, s naponta vitattak meg olyan "eseményeket" és "újdonságokat", amelyek 1959 megfelelő időszakában történtek. Az idős emberek rövidesen ügyesebbekké, ruganyosabbakká váltak, egyenesebb derékkal ültek, s mi több, javult a látásuk is. Független megfigyelők fiatalabbnak ítélték őket. Langernek nem volt pénzforrása arra, hogy megismételje vizsgálatát, de 2010-ben a BBC egy négy részes sorozatban 6 idős, egykori hírességgel megismételte a kísérletet, s ugyanazt az eredményt kapták: a résztvevők megfiatalodtak, visszanyerték fiatalosságukat.

Azaz bizonyos keretek közt, annyi idősek vagyunk, amennyinek érezzük magunkat.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/az_oregedes_mitosza.htm

Válasz

A tudomány csalfaságáról - a kávé ürügyén

Minden idők legteljesebb elemzése

Ha reális képet akarunk kapni a kávé előnyös és hátrányos hatásairól, megfelelő vizsgálatot kell választanunk. Robin Poole és munkatársai 2018 januárjában jelentették meg tanulmányukat (Poole és mtsi., 2018), amelyben 218 metaanalízis eredményét elemezték ki, azaz egy meta-metaanalízist végeztek. A metaanalízis sok egyedi vizsgálat összevont elemzése, amely kiküszöböli az egyes vizsgálatok eredményét torzító véletlen hatásokat, így a tudományos bizonyítékok legerősebbikje. Poole-ék elemzése szerint a kávézás napi 3 csésze esetén 14%-kal, 7 csésze esetén 10%-kal csökkenti az összhalálozást. A nem kávézókhoz képest a kávézóknak 19%-kal csökkent a kardiovaszkuláris, s ezen belül 30%-kal a sztrókhalál kockázata. A szívinfarktuson átesettek életben maradási esélyét 45%-kal növelte a kávézás. A szívbetegségek kockázata 10-15 %-kal csökkent napi 3 kávéra. A kávé semmilyen kapcsolatban nem állt a magas vérnyomással. A több csészényi kávé összességében 18%-kal csökkenti a rákkockázatot (prosztata és endometriális rák, melanoma, szájüregi rákok, stb.). 50%-kal csökkent a májrák, 29%-al a nem alkohol eredetű májzsírosodás, 27%-kal a májfibrózis és 39%-al a májcirrózis kockázata is. Napi hat csésze kávé 30%-kal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát is. A Parkinson betegség kockázata 36%-kal, az Alzheimeré 27%-kal kisebb a rendszeresen kávézók körében.

Egyedül a magzati kávéhatás kedvezőtlen, a sok kávé a kevéssel szemben 31%-kal növeli az alacsony születési súly kockázatát, 46%-kal a terhesség elvesztését, 22%-kal az első trimeszterben, és 12%-kal a második trimeszterben való vetélést. A kávé azonban nem mutatott semmiféle kapcsolatot a koraszüléssel, a velőcsőzáródási zavarokkal vagy a kardiovaszkuláris rendszer veleszületett elváltozásaival, viszont a terhesség alatt fogyasztott sok kávé 57%-kal növelte meg a gyermekkori leukémia kockázatát.

De miért bíznánk meg inkább ebben a vizsgálatban, mint bármely másikban? Ez a tanulmány 1180 metaanalízisből válogatta ki az elemzésre legérdemesebb 218-at, a kiválasztottakat komoly minőségi analízisnek vetették alá, így a belőlük levezetett állítások igen nagy valószínűséggel helytállóak.

A tudomány ájult tisztelete és a minden eredményt szkepszissel kezelő hozzáállás egyaránt a kutatások félreértését jelenti. Minden területen, a tudományban is, van trehány és van jól végzett munka is.
https://tenyek-tevhitek.hu/a_tudomany_csalfasagarol-a-kave_urugyen.htm

Válasz

A kávé, a só, na meg a tények

Két bűntudattal fogyasztott "élelmiszerről" - a kávéról és a sóról- ismét bebizonyosodott, hogy fogyasztásukból nem hogy kárunk származna, de kifejezetten fontos volna eleget innunk és ennünk belőle.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a-kave-a-so-na-meg-a-tenyek.htm

Válasz

1935-ben egy Sir Arthur Hurst nevű orvos arra a megállapításra jut, hogy "az emberi test egyetlen szervét sem értik annyira félre, hozzák annyiszor rossz hírbe, és kezelik annyiszor félre, mint a vastagbelet" (2). Ez a megállapítás a modern korra is igaz. A bélműködés szabályozása, a rendszeres székelés ma is kedvenc vesszőparipája az orvosoknak. Csak míg a 18. században az orvosok és a tudósok voltak az önmérgezés teóriájának fő terjesztői, addig ma az elmélet inkább az alternatív orvoslásban hódít.

Számos kísérlet bizonyítja, hogy egészséges embereknél a mérgezőnek mondott anyagok általában nem szívódnak fel a vastagbélből, vagy ha mégis, akkor azokat a máj hatástalanítja (2. 8). És bár kettős vakteszt eredmények, amelyek alátámaszthatnák vagy cáfolhatnák a béltisztítás hatékonyságát, egyelőre nem állnak rendelkezésre, én amondó vagyok, hogy jobb, ha hagyjuk, hogy a vastagbelünk tegye a dolgát, és nem tukmáljuk rá a különböző béltisztító szerek kéretlen segítségét.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/vastagbeltisztitas_%20hasznal_vagy_csak_a_penzunket_ontjuk_a_wc-be.htm

Válasz

Jelentős különbség van a rendszeresen edzők és az alkalmilag belelkesülők hirtelen szívhalál kockázata között. A rendszertelenül sportolóknak a nyugalmi helyzethez képest 56-szor, a rendszeresen sportolóknak "csak" ötször volt nagyobb a hirtelen szívhalál kockázata (Siscovick és mtsi., 1984). Egy másik vizsgálatban a ritkán sportolóknak 74-szeres, a hetente 1-4-szer edzőknek 19-szeres, és a hetente több mint ötször sportolóknak 11-szeres volt a hirtelen szívhalál kockázata (Albert és mtsi., 2000). Mielőtt bárki a szívéhez kapna, tegyük hozzá: a vizsgálatban másfél millió edzésre esett 1 hirtelen szívhalál. A levonható tanulság szerintem fontos: a gyakori edzés még ezt a kis, de létező kockázatot is hetedére-tizedére csökkenti.

A rendszeres fizikai erőkifejtéshez nem szokott embernek hirtelen terhelés során a nyugalmi helyzethez képest 100-szor nagyobb a kockázata a szívinfarktusra (Mittleman és mtsi., 1993). Ez a nagy kockázat 2-5-szörösére csökken ugyan, de fennáll rendszeresen sportolók közt is (Bärtsch, 1999). Ennek egyik oka az a kevésé ismert hatás, hogy a sportolás, fizikai erőkifejtés hatására megnő a vér alvadékonysága, ugyanis a fizikai erőkifejtés során a vérben megemelkedik a keringő vérlemezkék száma: ezek azok a véralkotó elemek, amelyek összetapadva vérrögöt képesek képezni az erekben. A vérlemezkeszám növekedésének mértéke és a vérrögképződés kockázata jóval nagyobb a hirtelen intenzív aktivitásba kezdő edzetlen emberekben, ill. a kemény edzések során. Ennek egyik fő oka, hogy a vérrögképződést jelentősen befolyásolja a fizikai erőkifejtésre megemelkedett adrenalin és noradrenalin szintje. E hormonok szintemelkedése azonban nagyobb az edzetlen, mint az edzett emberekben. Minél edzettebb valaki, annál kisebb a kockázata az edzés indukálta vérrögképződésre (El-Sayed és mtsi., 2005).

Paradoxnak tűnik, hogy a rendszeres sport jelenti az egyik legnagyobb védelmet a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, mégis fokozott szívhalál kockázattal jár. Az ellentmondás látszólagos. A kockázat rendszeres sportolásnál csekély, ami tovább csökkenthető a véralvadás gátlásával. Sajnos, a sokat ajánlott aszpirin az edzés okozta vérrögképződéssel szemben mit sem ér (Hurlen és mtsi., 2000). Viszont a gamma-tokoferol, ami az E-vitamincsoport egyik tagja, igen hatásos (Vucinic és mtsi., 2010). Ezzel csak az a gond, hogy legtöbb E-vitaminként árult készítményben valójában csak alfa-tokoferol található. A halakból származó omega-3 ugyancsak hasznos, mert a fokozott vérzékenység kockázata nélkül csökkenti a vérrögképződést (Begtrup és mtsi., 2017).
https://tenyek-tevhitek.hu/testedzes_es_halal.htm
___


-- Az American Journal of Clinical Nutrition arra mutatott rá, hogy az amerikai férfiak és nők 93-96%-a még annyi E-vitamint sem szed, mint a kormányzati ajánlás, azaz napi 12 mg (18 NE). A hatásos dózis kb. 400 NE. A magyar emberek valószínűleg hasonlóan állnak e kérdésben, vagyis súlyos E-vitamin hiány áll fenn.

-- Akik szednek E-vitamint, azok valójában általában alfa-tokoferolt szednek.

-- Az utóbbi években a gamma-tokoferol került a figyelem középpontjába gyulladás és rákellenes hatása miatt. Az is ismertté vált, hogy az alfa-tokoferol csökkenti a szervezet gamma-tokoferol szintjét

-- A szintetikus E-vitaminok közé 8 vegyület tartozik, amelyek közül csak egy fordul elő a természetben. Így a szintetikus (kőolajból előállított) E-vitamin biológiai hasznosulása és hatása teljesen tisztázatlan.

-- A magas gamma-tokoferol szint gátolja a prosztatarák kialakulását, és a vastagbélrák kifejlődését. A gamma-tokoferolnak speciális rákellenes hatásai vannak, amelyekkel az alfa-tokoferol nem rendelkezik.

-- A Free Radical Biology and Medicine-ben megjelent tanulmány szerint a gamma-tokoferol kivételes biológiai aktivitású. Az epidemiológiai adatok szerint a gamma-tokoferol hatásosabban előzi meg a rákot és a szívbetegséget, mint az alfa-tokoferol.

-- Egy európai vizsgálatban azt elemezték, miért halnak meg a litván férfiak négyszer gyakrabban a svéd férfiakhoz képest szívbetegségben. A litván férfiakban fele akkor volt csak a gamma-tokoferol szint, mint a svéd férfiakban.

-- Egy amerikai vizsgálatban a gamma-tokoferol szignifikánsan lecsökkentette a mellrákkal kezelt nők halálozási kockázatát.
-- Egy vizsgálatban 90-100 éves embereket hasonlítottak össze fiatalabb korban elhunytakkal. 50 vérből mérhető biokémiai paramétert mértek, s ezek közül egyedül az E-vitamin szintjében találtak különbséget: a 90-100 évesekben ez kiugróan magas volt.

-- Az amerikai rák társaság vizsgálat szerint közel egymillió ember adatai alapján az derült ki, hogy akik legalább 10 éven át szedtek E-vitamint, azoknál 40%-kal lecsökkent a hólyagrák kockázata.
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-milyen-e-vitamin.html

Válasz

Ritka hasznos anyag a D-vitamin, de mint mindent, ezt is túl lehet tolni. Valakinek most sikerült is,... (nem Szendi cikk, és nem tudni mire gondol, de pl. a D3 vitamin ajánlott adagolása 2000NE/nap, s a túladagolás vesekárosodást okoz)

A D-vitamin túladagolása nem csak lehetséges, de súlyos következményekkel is jár – figyelmeztetnek az orvosok a BMJ Case Reports-ban közzétett cikkben. A túladagolás következtében kialakuló állapot, a „Hypervitaminosis D” ráadásul egyre gyakrabban fordul elő, és több komoly szövődményt is okozhat. A most közzétett esetben egy középkorú, brit férfit mutatnak be, akit a háziorvosa utalt be kórházba, miután a páciens visszatérő hányásról, hányingerről, hasi fájdalomról, lábgörcsökről, fülzúgásról, szájszárazságról, fokozott szomjúságról, hasmenésről és jelentős súlyvesztésről (12,7 kg) panaszkodott. Ezek a tünetek közel 3 hónapja fennálltak, és körülbelül 1 hónappal azután jelentkeztek, hogy egy táplálkozási terapeuta (ez egyébként nem feltétlen olyan személy, aki rendelkezik bármilyen egészségügyi végzettséggel) tanácsára intenzív vitamin-kiegészítő kezelésbe kezdett.

Amint a tünetek megjelentek, a páciens abbahagyta a táplálékkiegészítők szedését, de a tünetek ezzel sajnos nem múltak el. A háziorvos által rendelt vérvizsgálatok eredményeiből kiderült, hogy a betegnek nagyon magas a kalciumszintje és kissé megemelkedett a magnéziumszintje is. A D-vitamin szintje pedig 7-szer haladta meg az elegendő mennyiségnek tekintett értéket. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a páciens veséi nem működtek megfelelően. A férfi ezt követően 8 napig volt kórházban, ezalatt intravénás folyadékot adtak neki, hogy átöblítsék a szervezetét, és biszfoszfonátokkal kezelték – olyan gyógyszerekkel, amelyeket általában a csontok erősítésére vagy a vér túlzott kalciumszintjének csökkentésére használnak. Két hónappal a kórházból való elbocsátás után a beteg kalciumszintje normalizálódott, de a D-vitamin szintje továbbra is abnormálisan magas volt. Ennek oka a D-vitamin hosszú, körülbelül 2 hónapos felezési ideje, és emiatt tarthatnak el egy ilyen mérgezés tünetei akár több héten át is.
https://raketa.hu/sajnos-tenyleg-tul-lehet-adagolni-a-d-vitamint-es-ennek-csunya-kovetkezmenyei-lehetnek
___

Melyik a leggyilkosabb méreg a világon?

A dobogó második helyén nem más áll, mint a polónium, amelyből 1 mikrogramm is végezhet egy emberrel (összehasonlításként láthatunk a képen egy vörösvértestet is). Talán nem véletlen ez a titkosszolgálatok kedvenc anyaga, amelynek meglehetősen sötét a története (erről itt lehet bővebben olvasni), a leginkább onnan lehet ismerős, hogy ez végzett Alekszandr Valtyerovics Litvinyenkóval 2006-ban, de Jasszer Arafat földi maradványaiban is kimutatták ezt az anyagot. Az első helyezett azonban a botulinum toxin, amit emlegetnek még botulotoxinként, de többségnek valószínűleg a botox elnevezés lesz ismerős. Ezt az anyagot a Clostridium botulinum baktérium termeli, és a halálos dózisa 1 nanogramm – mint látható, ez a mennyiség még a vörösvértesthez képest is eltörpül. Ebből ha 1 gramm bekerül egy város vízkészletébe, akkor az adott településről onnantól múlt időben lehet beszélni.
https://www.youtube.com/watch?v=flv0ql218-A
Na de, hogy ne zárjuk ilyen borúsan ezt a videót: ki melyik méregnek öltözne halloweenkor?
https://raketa.hu/melyik-a-leggyilkosabb-mereg-a-vilagon

Válasz

A szója igazi története

Szakácskönyvekben, szakmai folyóiratokban vagy az interneten - a szójababot illetően az ember mindig ugyanazzal a sztorival találkozik: Eszerint Kínában évezredek óta termesztik és onnan egész Ázsiába elterjedt, ahol szent növényként tartották számon. Shennong császár Kr. e. 2383-ban a babot megszentelte, amihez, mint bivalyfejű isten, joga is volt. Azóta táplálja a szója az ázsiai kontinenst, védi annak lakóit a civilizációs betegségektől és űzi el a gonosz szellemeket. Röviden: A bab nem csak halhatatlanságot biztosít fogyasztói számára, hanem az istenek körébe való bebocsáttatást is. A történetet értelmes emberek furcsállják, a szakmai világ viszont történelmi tényként kezeli.

A sztori gyökerei után kutatva az ember semmit sem talál. Az úgynevezett történelmi források általában olvashatatlan ideogrammok kérdéses értelmezései, mind a koruk, mind a származási helyük spekulatív.

Néhány vonal lefele mutat, azok gyökerek. Kína egy soknyelvű és sokféle hüvelyest ismerő ország, ki tudja, hogy éppen pont egy babról, borsóról vagy valamiféle bükkönyről van szó. Európai utazók tudósításaikban pedig a 20. századig szintén mindenféle magvak latin neveinek tömkelegét használták, melyek majdnem tetszés szerint bármely hüvelyeshez hozzárendelhetőek, melyek közül a természetesen a szójabab sem hiányozhat.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/szoja-sztori.php

Gyakorlatilag manapság mindenbe beleteszik, úgymond adalékként...

Válasz

Okoz-e a stressz rákot?

A stressz egészen biztosan belejátszik a rák kialakulásába, de nem érdemes mindent ráfogni.

Ha valaki változatos módon gátolja sejtjei normál életét, fel lehet készülve arra, hogy a sejtek bemondják az unalmast, és követve az eredeti tervet, olyan alakot öltenek, amelynek már nem árt az a sok káros hatás, amiben az emberek fürdenek.

A mai kutatók csőlátását mutatja, hogy túlságosan beleragadnak a jelenbe, és ezért arra koncentrálnak, hogy a még éppen nem rákos embereket hasonlítják össze mindenféle szempontból a már rákbetegekkel. Ha azonban kicsit hátrébb lépünk 1-200 évvel, meglepődve olvashatjuk, hogy már a 19-20. századi utazók, mint Stanley Livingstone vagy Albert Schweitzer is arról számolt be, hogy rákos megbetegedéssel nem találkozott (Goldsmith, 1998). Vilhjalmur Stefansson sarkutazó évekig élt az innuitok között, de rákkal ugyancsak nem találkozott (Stefansson, 1960). Hoffman 1915-ös könyvében összegyűjtött adatok szerint a "vadak" közt igen ritka a rákos megbetegedés (Hoffman, 1915). Isaac Levin 1910-ben 62 indián rezervátumból gyűjtött adatot 115 ezer indiánról, s körükben 25 rákos megbetegedés jutott 100 000 főre, ami kb. a harmada volt az akkori fehér amerikaiak megbetegedési arányának (Levin, 2010).Staffan Lindeberg 2010-ben megjelent igen alapos irodalmi összefoglalója ugyancsak arra következtet, hogy a rák elvétve fordul elő a természeti népek közt (Lindeberg, 2010).

Ha ezt összerakjuk, ott lyukadunk ki, amit a korábban már sokan megfogalmaztak: a rákot a civilizáció okozza. Ezen csak arányaiban változtat az a kutatás, amelyik kimutatta, hogy az iparosodás előtti időszakban a brit népesség 10%-ában volt a rák kimutatható, ugyanis a "fejlődés" tetten érhető abban, hogy manapság az angolok felében van jelen rák halálukkor (Mitchell és mtsi., 2021). És tegyük hozzá, az angolok éghajlatuk miatt különösen ki vannak téve a D-vitaminhiánynak.

Lehet azonban a ráknak egy kevésbé kézzel fogható oka és ez a stressz. Éppen, mert kicsit homályos is ez a fogalom, mindenki akkora hatásúnak gondolja, amekkorának akarja. Az emberek hitük és meggyőződésük szerint szavaznak egyik vagy másik kiváltó okra, s a stressz e tekintetben különösen népszerű.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/okoz_e_a_stressz_rakot.htm

Válasz

Lisa Mulcahy: Hogyan őrizzük meg agyunk fiatalságát?

Vajon az ön agya fiatalabb vagy idősebb a koránál? Hét jel, ami segít ezt megítélnie

Gyakran érezzük úgy, hogy öregebbek vagy fiatalabbak vagyunk a korunknál. Lehet, hogy egy 42 éves, aki egész délután lézerharcot játszik a gyerekeivel, úgy érzi, mintha ő is 12 lenne, máskor viszont, mikor egy tárgyalásokkal, bevásárlással és az állatorvosi ügyeleten töltött kemény nap után este bezuhan az ágyba, inkább a 70-hez érzi közel magát.

A tudomány szerint ez létező dolog: az agyunknak lehet más a kora, mint a tényleges életkorunk; nem kizárt, hogy az agyunk más tempóban öregszik, mint ahogy azt az éveink száma indokolná. Az egészségi állapotunktól, az életmódunktól és a személyiségünktől függően agyi években számolva lehetünk fiatalabbak, de lehetünk öregebbek is a korunknál. De hogy tudjuk eldönteni, hogy az agyunk még mindig friss és eleven-e, vagy a kelleténél gyorsabban öregszik?
https://www.tenyek-tevhitek.hu/hogyan_orizzuk_meg_agyunk_fiatalsagat.htm

Válasz

A gyulladás kétarcú jelenség. Tegyük fel, hogy megsérülés vagy bőrfertőzést kap. A teste fájdalommal, duzzanattal, bőrpírral és melegséggel reagál - mind olyan állapotok, amelyeket a könnyen észrevehet: a teste így védekezik. De van olyan gyulladás is, ami szintén a testét érinti, de ami nem észlelhető. Számos különböző, jóindulatú és súlyos állapot egyaránt okozhat gyulladásos reakciót Önben - ami viszont hatással lehet az általános egészségi állapotára, méghozzá nem jó értelemben.

"Bármikor, amikor egy fertőzéssel próbálunk megküzdeni, a gyulladás egy olyan eszköz, amelyre a szervezetnek szüksége van" - mondja Dr. Sadiya Khan kardiológus. "A gyulladásos reakció aktiválja az immunrendszert, hogy felvegye a harcot a fertőzéssel, és így gyógyulunk meg. Azonban a gyulladás, amelyre a szervezetének szüksége van a fertőzés leküzdéséhez, aránytalanul is felléphet, és akkor túl sok lehet belőle. Ez lehet egy egészségügyi probléma következménye - nagyon sokféle állapot okozhat gyulladást."
https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_gyulladas_csendben_pusztit.htm

Válasz

Kerüljük a zsíros ételeket! Ne együnk cukrot! Kövessük a mediterrán étrendet! Fogyasszunk több növényi eredetű táplálékot…! Az egészséges táplálkozással kapcsolatos ajánlások folyamatosan változnak. De egy dologban mintha mindenki egyetértene, és ez az, hogy a feldolgozott és gyorsételek (ezeket angolul junk food-nak nevezik) ártalmasak. Ám eddig senki nem tudott értelmes magyarázatot adni arra, hogy miért. Tegyük félre egy kicsit a gasztronómiai sznobériát, és vegyük észre, hogy a tudomány eddig nem szolgált egzakt definícióval arra, hogy mi tekintendő junk foodnak, és ez eléggé megnehezíti annak eldöntését, hogy konkrétan mely ételeket kell kerülnünk és miért.

A magyarázat hosszú ideig az volt, hogy a feldolgozott, ill. gyorsételek azért rosszak, mert túl sok zsírt, sót és cukrot tartalmaznak. A legújabb vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy ezek az ételek valószínűleg más mechanizmusok révén ártanak az egészségünknek.

Egy biztos: szeretjük a feldolgozott ételeket. Az iparilag előállított élelmiszerek az Egyesült Királyságban a napi kalóriabevitel átlagosan 50-60 százalékát, az USA-ban pedig a 60%-át teszik ki. Bár a junk foodnak az egészségtudatos emberek körében rossz a híre, a közegészségügyi tanácsok eddig nem sokat mondtak erről.
https://www.tenyek-tevhitek.hu/veszedelmesen_finom.htm

Válasz

A tartalom bővül, nyisd meg a hivatkozást időszakonként
https://tenyek-tevhitek.hu/tartalom.htm#kor
vagy iratkozz fel a hírlevélre!

Válasz

2021 január 1-i hírlevelemet a
https://tenyek-tevhitek.hu
nyitóoldalon olvashatja.
Korábbi hírlevelek itt:
https://antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/hirlevel-2020-jan-1.htm
Boldog Újévet kívánok: Szendi Gábor

Válasz

OS - A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közleménye
Budapest, 2020. december 16., szerda (OS) - Az év szavai, 2020 Az év szava: koronavírus Egy víruscsalád fajainak gyűjtőneve. Nevét a koronára emlékeztető kitüremkedésekről kapta. 2020-ban mindent vitt a koronavírus. Szócsaládja is lett: koronavírus-fertőzés, -járvány, -napló, -para, -parti, -teszt. Több száz szó, kifejezés keletkezett, ezeket adja közre Veszelszki Ágnes Karanténszótára. További szavak: karantén, maszkoz (maszkot ölt, visel), szociális (udvariassági) védőtávolság, alapbetegség, online-oktatás

Az év antiszava: koronaszégyen
Különösen a járvány őszi időszakában kialakult magatartásforma: a
koronavírus-betegség eltitkolása abból a célból, hogy az illetőt ne
érhesse hátrányos megkülönböztetés. Az angol corona-shaming
tükörfordítása.
Továbbiak: vírustagadó, banyatájm
Az év ifjúsági szava: karantini
1. A karantén alatt fogyasztott martini alapú alkoholos ital
(koktél). 2. A karantén alatti időszakban tizenéves fiatal.
Továbbiak: karantének, karantesi, karantinder
Az év költői szava: morzsaközösség
A szórványközösség új, metaforikus neve. "A kommunizmus éveiben az
erdélyi, partiumi, bánsági magyar értelmiségiek, szakemberek,
kétkezi munkások jelentős részét arra kötelezték, hogy a Kárpátokon
túl vállaljanak munkát. A magyar morzsaközösségek lassan beolvadnak
a román többségbe." (Irházi János cikke alapján, 2020. okt. 4.)
Továbbiak: csodafa, vakolathím, édes anyaföld
Összeállította: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága,
Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Magyar Nyelvi Szolgáltató
Iroda (www.e-n
Kiadó: Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

Válasz

FEHÉR CSEND / WHITE SILENCE

Az elmúlt hónapokban az egész világot, így Magyarországot is súlyosan érintette a koronavírus-járvány és a nyomában járó válság. Ez a néhány hónap megmutatta, hogy az emberiség és életünk mennyire törékeny, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Sokak szerint át kellene gondolni eddigi szokásainkat, viszonyunkat egymáshoz és a környezetünkhöz. Az új ismeretek, tapasztalatok felelős átgondolásához viszont nyugalomra és figyelemre van szükség.

Sokan vesztették el szeretteiket, munkájukat és sodródtak a létbizonytalanság határára, a szegénységben, nyomorban élők még súlyosabb körülmények közé kerültek. A szociális és egészségügyi területen, az önkéntes segítségnyújtásban csodálatos és tiszteletreméltó teljesítményeket láthattunk a civil szervezetektől, magánszemélyektől. Az állampolgárok jelentős része fegyelemmel tartotta be az előírásokat. Elzártuk magunkat, óvtuk egymást és gyakorta fájdalmasan éltük meg a fizikai távolságtartást.

A kialakuló válságban fokozottan merülnek fel azok a kérdések, amelyek már évtizedek óta velünk vannak, de gyakorta megfeledkeztünk ezekről. A társadalom és a természet erői nyilvánvalóvá tették, hogy sok tekintetben változtatni kell eddigi életünk számos elemén, ha élhető bolygót akarunk hagyni az utánunk következőknek.

Az elmúlt évtizedek, közös életünk folytatásának békés és higgadt átgondolására, az áldozatokról való megemlékezésre van szükség, hogy a változásra, a változtatásra, egy igazságosabb, biztonságosabb és szolidárisabb világra készülhessünk.

Mindezekért, június 16-án a Kossuth téren, egy elkerített területen, egymástól 2-2 méteres távolságban, 19 és 21 óra között, a maga hite, világnézete szerint közös imára, elmélkedésre, meditációra, hívunk mindenkit!

Külön meghívást kapnak a magyarországi felekezeti, közösségi és lelki vezetők.

Az összegyülekezés teljes CSENDBEN történik, senki nem szólal fel, nincs zene, a jelenlévőknek biztosítani szeretnénk az elmélyülés lehetőségét, a közösség erejét. Tisztelettel az kérjük, hogy mindenki FEHÉR ruhában jöjjön, és akinek szükséges, hozzon magával ülőalkalmatosságot, szőnyeget, párnát, amit csak szeretne. Az elkerített terület bejáratánál és kijáratánál egy-egy lélekharang lesz, ez jelzi a be- és a kilépést. 20 órakor gyertyát, mécsest gyújtunk, amelyről fényképek is készülnek, mutatva Magyarország békés és szolidáris arcát.

2020. június 16., kedd, 19:00–21:00 UTC+02
Kossuth Lajos tér

https://www.facebook.com/events/694622191082713/

Válasz

A hónap dilemmája: Mit taníthat az emberiségnek egy világjárvány? A buddhista tanító válasza | 2020. június 12.

Tóth Zsuzsannát, az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatóját is megkérdeztük arról, hogy szerinte milyen leckéket taníthat nekünk egy globális válság az életről.

Rengeteget lehetne írni arról, hogy a buddhizmus szerint mit tanulhatunk egy világjárványból. Megtanulhatjuk objektívebben látni az ember helyét a világban és a világ működését, megtanulhatjuk méltányolni a tudományos racionalitás értékét, a karantén elzártságában pedig magunkba nézhetünk, hogy jobban megismerjük a félelem és a remény mechanizmusát, és hogy végső soron mit tartunk értékesnek. Vagyis pontosan azt, amit nagyon sokan és nagyon sok fórumon, vallásuktól és meggyőződésüktől függetlenül megfogalmaztak – hiszen közös emberi tapasztalatról van szó, ami egyszerre több milliárdunkat érint.

Megszólalónkról

-- „Vallásomat tekintve nem tartom magam buddhistának, inkább csak felelősen és nyitottan gondolkodó embernek, akihez a buddhizmus erkölcsisége és filozófiája áll a legközelebb. Válaszaimmal a buddhista alaptanításokat, illetve théraváda iskola tanításait próbálom egy 21. századi ember hozzáállásával képviselni.”
Tóth Zsuzsanna az A Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára

Úgy gondolom, hogy ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a koronavírus-járvány rámutat az összekapcsoltságra – az embert és környezetét, az egyes országokat, a társadalmi csoportokat, az egyéneket összekapcsoló érzékeny és szoros viszonyra, amelyről annak ellenére hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy amúgy minden előnyét élvezzük.

A buddhizmus filozófiája ezt az összetett ok-okozati rendszert „függő keletkezésnek” nevezi, és azt tartja, hogy a világon minden létező dolog ezzel a láncolatszerű rendszerrel írható le, vagyis egyszerre következmény és ok. Közhelynek tűnhet, de szerintem igaz, hogy az egyének, az egyes társadalmi csoportok és országok saját boldogulásukra sokszor úgy törekszenek, mintha légüres térben lebegnének, mintha a többiek jólléte vagy szenvedése, vagy általában vett működési módja, őket nem érintené. A járvány arra világít rá, hogy ez a kapcsolat igenis ott van, és sokkal szorosabban fűz minket össze, mint gondolnánk.

Szembesülnünk kell azzal, hogy hirtelen húsba vágó kérdés lett az, ami a többség számára fél éve még távoli vagy elméleti problémának tűnt. Ilyen kérdés például az egészségügyi rendszerek teherbírása, az egyes társadalmi csoportok anyagi és érzelmi tartalékai, az átláthatóság, vagy az, hogy az egészségügyi dolgozók, a tanárok, a bolti eladók és a társadalmat a járvány alatt működtető más dolgozók megkapják-e azt az anyagi és erkölcsi megbecsülést, amit megérdemelnek, hiszen, ahogy a dalai láma írta a járvány elején közzétett üzenetében: „a szolgálat, amit tesznek, a cselekvésben megmutatkozó valódi együttérzés”.

Az élet egyéb területein is jellemző az emberre, hogy nem vesz tudomást erről az összekapcsoltságról. Ezt nevezhetjük vakságnak is, ami egyébként a függő keletkezés első láncszeme. Fennmaradásunk függ attól, hogy megértsük: nem csak világjárvány idején érvényesül az összekapcsoltság, hanem egyébként is szorosan egybefonódva élünk a környezetünkkel. Ez többek között azt jelenti, hogy a klímakatasztrófa elhárítása, a túlfogyasztás megszüntetése, a természet- és a környezetvédelem nem luxus, hanem a lehető legalapvetőbb érdekünk. Azt is meg kell értenünk, hogy nem élhetünk biztonságban és boldogságban olyan társadalomban, ahol tömegek nélkülöznek és szenvednek el diszkriminációt.

Egy ilyen világban az ember akkor tud jól működni, ha van benne hajlandóság az objektív megismerésre, ha alázatosan el tudja fogadni sérülékenységét, és ha megvan benne az úgynevezett „négy isteni tudatállapot”, vagyis szeretettel fordul a többiek felé, együttérez velük bánatukban, osztozik örömükben, és mindezt nyugalommal egyensúlyozza ki.

Azokkal értek egyet, akik úgy gondolják, hogy

-- ha a járvány után visszatérünk a normalitáshoz, annak már egy másféle normalitásnak kell lennie. Egy olyan világnak, ahol nem felejtjük el azt, amit ilyen fájdalmasan tanultunk meg.

https://divany.hu/vilagom/2020/06/12/mit-tanithat-az-emberisegnek-egy-vilagjarvany-toth-zsuzsanna/

Válasz