A Szent Korona tudományos vizsgálatának elgondolkodtató eredményei:

Varga Géza írástörténész elemzése szerint a Szent Koronát 531 táján készítették a mervi oázisban (ma Irán), a szabírhunok nesztoriánus vezetője számára. Elméletét a forrásokban ránk maradt egyértelmű híradásokon, a stíluspárhuzamokon és hasonló megfontolásokon túl arra is alapozza, hogy a koronán székely írásjelek párhuzamait találjuk, amelyeket az akkor a tájon uralkodó hunok is használtak. Ezek a jelek genetikus kapcsolatban vannak a kereszténység előtti ősvallás jelképeivel, amelyek közül többet átvett a kereszténység is.

1983-ban Ludvig Rezső aranyművest kérték fel a Szent Korona szakértői elemzésére.  A Szent Korona kézbe vétele során megállapította, hogy a Szent Korona művészettörténeti szempontból nemhogy a nyugati királydiadémok típusaitól üt el teljes mértékben, de még a bizánci császári fejfedők jellemzőire is csak részben hasonlít a felépítése. A keleti kopt egyház ikonábrázolásainak emberalakjai és motívumai tükröződnek inkább vissza államiságunk legfontosabb jelképén. Erre a megállapításra szolgált bizonyítékul az 1970-ben feltárt időszámításunk szerit 707-ben Egyiptomban épült farasi templom maradványai. A régészek az egyik falfreskón Szűz Mária képét fedezték fel a Szent Koronával a fején. Ereklyénk apostolábrázolásai pedig egy az egyben a farasi építmény hasonló figuráira emlékeztetnek.

A kutatók ma már tisztában vannak azzal, hogy a Szent Korona régebbi a 707-es időpontnál, s kopt keresztények műve. A kopt vallás és kultúra különösen népszerű volt a késő- és posztparthus korban, s a keleti sztyeppei népek körében, így nem túlzás azt állítani, hogy hun-szkíta-pártus aranyműves műhelyben készült a Szent Korona valamikor az III. század körüli időben (hiszen thébai Remete Szent Pál apostol életének jelenetei és apostoltársainak képei szerepelnek a Szent Koronán . Az 1000 körüli Kárpát-medencei államalapításnál a II. Szilveszter pápa által megküldött korona csak visszakerült a jogos tulajdonosaihoz. A farasi templom falán tanulmányozható Mária kép arra is rávilágít, hogy jogtalan a Szent Koronával kapcsolatban két összeillesztett különálló darabról beszélni (corona graeca és latina, azaz az abroncs és a keresztpánt), lévén hazánk szakrális jelképe mindig is egy volt és oszthatatlan. Bebizonyosodott továbbá, hogy a Szűz Máriához történő országfelajánlásában I. István királyunk régi hagyomány szerint járt el, hisz az országot jelképező fejék és Jézus édesanyja már a VIII. század elején is összekapcsolódott.

Koronánk keleti eredetét még egy dolog igazolja. A farasi templom közelében található az ókori Egyiptom Thébai nevű városa, ahol a szkíta származású Remete Szent Pál született. A Szent Korona ikonjai az ő életét mesélik el az egyes apostolképek hátterében. Nagy Lajos királyunk minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy Velencéből - az apostolról elnevezett magyar Pálos Rend tagjainak közreműködésével - Magyarországra hozathassa a III. században elhunyt szent földi maradványait. Végül 1381-ben siker koronázta nemes uralkodónk erőfeszítéseit, s a pálosok Budára hozták (h)ősünk csontjait, s a török dúlásáig ezt az ereklyét meg is őrizték. A Szent Korona készítésének pontos éve manapság már meghatározhatatlan, de Remete Szent Pál személye a siker felé vezető legfontosabb adalék a későbbi korszakalkotó kutatók számára...

torsalqvist.freeblog.hu