http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/jon_az_uj_ezer_forintos_es_az_uj_otszazas_ime_a_bankjegycsere_forgatokonyve.630121.html
napi.hu | 2017. február 22.

Márciusban kezdődik a bankjegycsere újabb fordulója, jönnek az új kétezresek és ötezresek. Még az idén bemutatják az új ezrest is, de a mindennapokban csak jövőre találkozhatunk vele. Ahogy az új ötszázassal is. Bemutatjuk, hol tart a folyamat, és kiderül az is, mennyi régi tíz- és húszezres van még a piacon.

Egy hét múlva kerülnek forgalomba a réginél barnásabb új kétezresek, és a sárgás új ötezresek, amelyek már tavaly ősszel bemutatkoztak.

A világ legnagyobb titkát nem páncélszekrényben őrzik. Hanem zajban. Félrevezetik az embereket a mechanizmus lényegével és következményeivel kapcsolatban. Hogyan lopnak Magyarországon háztartásonként kb. évente 1 Millió forintot úgy, hogy nehéz azonosítani a tolvajt ?

Ráadásul ezt az egész világon hasonlóan csinálják, a világ vagyonát leginkább ez koncentrálta. Ezért nem mûködik a demokrácia.

Budapesten mutatta be a MasterCard a bankkártyák új generációját, mely kijelzővel és érintőgombokkal van ellátva. A gombok megnyomásával a kártya kiírja a számlaegyenleget, internetes vásárláshoz használható egyszeri kódot generál, illetve más alkalmazások futtatására is lehetőséget biztosít.

A kártyát elsőként a BNP Paribas leánybankja, a török TEB ügyfelei próbálhatják ki júniustól. A bank ügyfeleinek fokozatosan cserélik le a kártyáit.

100 milliós nagyságrendű támogatást nyújt az állam egy hazai alapítványnak ahhoz, hogy megindulhasson a legszegényebb emberek vállalkozói hitelezése. Az eddigi egyetlen hasonló hazai próbálkozás elbukott – hívta fel a figyelmet cikkében az [origo].

A 2010-es költségvetés teszi lehetővé, hogy jövőre elindulhasson Magyarországon a köznyelvben „szegények bankja” néven ismert program. A Kiút Program a mikrohitelezést igyekszik meghonosítani a tartósan munkanélküli, mélyszegénységben élő emberek érvényesülési esélyhez jutása érdekében.

Miután a nyugati féltekén főleg héber nagytőke befolyása alatt álló bankok vezérei csődöt és válságot okoztak, veszteségeiket az adófizetőkre hárítják.

Régi zsidó gyakorlat:  a profitot maguknak privatizálják, a buktát az átlagpolgár nyakába államosítják.

Szabad piaci versenyért kiáltanak, győzzőn a jobbik, hazudják, majd amikor szorul a kaftán, maguknak előjogot biztosítva folyamodnak állami támogatásért, olyan nemzetközi szervezeteken keresztül, mint az IMF vagy a Világbank.

Muhammad Yunus, a szegények bankárja nevét nálunk a legtöbben valószínûleg azóta ismerik, hogy az idén átvehette a Nobel-békedíjat. Azt viszont kevesen tudják, hogy amiért a bangladesi bankárt és közgazdászt kitüntették, nálunk is kitalálták már, sõt a rendszer mûködik is, ha nem is hajszálra ugyanúgy.

Yunus harminc évvel ezelõtt fogott bele abba, hogy bankárként nincsteleneknek hitelezzen. Elõször 27 dollárt kölcsönzött egy kézmûves asszonynak, aki bambuszbútorok készítésébõl próbált megélni, de mindössze 2 penny jövedelemre tett szert naponta, mert a felvásárlója fix áraival a markában tartotta.